Kelet-Magyarország, 1972. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-26 / 48. szám

1<W2. feßrüSr 5§. RÉT ET-MAGYARORSéAG Kormányrendelet az építéstervezési jogosultság szabályozásáról ni. A mi, Intézményünk las­san két éve még ennek a le­hetőségétől is meg van foszt­va. Az igényeket nem tud­juk kielégíteni. Születtek és születnek a munka javítása érdekében határozatok. Kapunk és adunk módszértani tanácso­kat. Azt is tudjuk; a nép­művelésünk jelenlegi állapo­tában mindezek az intézke­dések keveset segítenek a „beteg” állapotán. Párt- és állami vezetőink ismerik problémáinkat és tudják; csak mélyreható intézkedé­sekkel leihet a problémákat megoldani. Amíg megfelelő épület, megfelelő helyisé­gekkel és felszereléssel nem áll a művelődni vágyók ren­delkezésére, nehéz tartalmas munkát végezni. Esetünkben az épület helyreállítása után sem lehet korszerű népmű­velési tevékenységet kifejte­ni, mert az épület beosztása nem teszi lehetővé. De alig­ha várható előbbrelépés, amíg községünk gazdasági és politikai szervei nem igény­lik folyamatosan és kézzel­fogható hatékonysággal nem támogatják munkánkat, s amíg egy képesített és egy képesítés nélküli dolgozónak kell ellátni a székhelyi és 48 község népművelési és módszertani munkáját. Nem mellékes az sem, hogy köz­pontilag rendezzék az in­tézmény hovatartozását. Kalydi Jenő, a fehérgyarmati járási művelődési központ igazgatója Uttörőprogram Riportverseny — Ifitarisznya A megye 320 úttörőcsapata ebben a tanévben 18 — az úttörőélettel kapcsolatos — akció közül választhatott. A nyíregyházi Szamuely Tibor- úttörőház programjai között állandóan szerepelnek olyan rendezvények, amelyekkel ezeknek az akcióknak a tel­jesítéséhez adnak segítséget. Ilyen rendezvény lesz a márciusi programban a 2-án sorra kerülő „Barátok kö­zött” akció egész napos mű­sora, amelyen. 240 kisdobos és 240 úttörő vesz részt. A közös vetélkedők, daltanulás mellett a gyerekek az úttö­rőház szakköreinek munká­járól riportokat készítenek; a riportverseny győzteseit megjutalmazzák. Az ország minden úttörő­házánál sorra vándorol az „Ifitarisznya”. Februárban a nyíregyházi pajtások kap­ták meg. A március 4-re ter­vezett ünnepélyes klubfoglal­kozáson „megtöltik” a ta­risznyát az ifiklub munká­járól szóló beszámolókkal/, s egy Pest megyei úttörőház­hoz küldik tovább. A márciusi programból ki­emelkedik még a kisdobo­soknak szóló jutalom-mese- délelőttök sorozata, amelyet a megyei tanács művelődés- ügyi osztályával közösen rendszeresíteni szeretnének. A „főpróba” után a megye különböző helyein, úttörőcsa­patoknál, könyvtárakban ter­veznek hasonló rendezvénye­ket. 285 000 női ruha exportra Mérlegzáró közgyűlést tartottak a Nyírség Ruházati ktsz dolgozói Május 14-én lesz két éve annak, hogy az árvízi ka­tasztrófa következtében a fehérgyarmati járási műve­lődési központ bezárta ka­puit. Intézményünk adott helyet az árvíz elöl menekü­lő embereknek, itt szálltak meg a polgári védelmi alaku­latok, itt kaptak szállást az újjáépítésben dolgozó mér­nökök. Itt húzódott meg több, mint egy éven át négy csa_ Iád, akiknek házát elsodorta az ár, itt tanultak átmeneti­leg iskolás gyermekeink, még így is több osztály az iskola­udvarra szorult. Ennek dacára élünk és dolgozunk, alkalmazkodva az új feltételekhez. Járásunk területén három helyen be­rendeztünk és átadtuk ren­deltetésének a „Száz falu — száz könyvtár” keretében kapott klubkönyvtárat. Vé­geztük a módszertani mun­kákkal kapcsolatos teendő­ket. Igyekeztünk a tovább­képzés folyamatosságáról is gondoskodni. Megkezdtük a tapasztalatcserék szervezé­sét, Azokon a területeken, amelyeken ez a legszüksé­gesebb volt. Segítjük a fiatal népművelőket, számukra a megyei művelődési központ­tal együtt továbbképzést rendezünk. Járásunk öt köz­ségében függetlenített nép­művelő munkába állítását oldottuk meg. A székhelyközségben al­kalmazkodva a jelenleg fennálló körülményekhez, el. sődleges feladatunknak tart­juk az üzemek kulturális munkáját segíteni. A szocia­lista brigádok kulturális te­Az építéstervezés jelentő­sen kiszélesedett az utóbbi években, s most különösen fontos szerepet kapott a be­ruházási döntések előkészí­tésében, az építkezések ha­tékony megvalósításában. Ezért foglalkozott a Minisz­tertanács az építésügyi és városfejlesztési miniszter előterjesztésével, amelynek alapján rendeletben szabá­lyozta az építéstervezési jo­gosultságot. Az előterjesztés alapjá'n kiadott új kormányrendelet meghatározza az építésterve, zési jogosultság alapelveit, amelyek összhangban áll­nak a műszaki tervezésről csaknem öt évvel ezelőtt megjelent kormányhatáro­zat rendelkezéseivel. Az új rendelet szerint az eddiginél nagyobb, felelős­ségteljesebb szerepet kap a tervezési munkát irányító vagy végző tervező. így ezek után csak a tervezés jellegé­nek és bonyolultságának megfelelő képesítéssel és A Kossuth Könyvkiadó gondozásában a közelmúlt­ban jelent meg dr. Varga Sándornak az „Iparvállala­tok belső irányítási rend­szere” című könyve. Ez a könyv is bizonyítéka annak, hogy miképpen válik a tudo­mány termelőerővé a szo­cializmusban. A szerző konk­rét segítséget nyújt ahhoz, hogy' a vállalatok az irányí­tási munkát korszerűsítsék. A könyv a következőképpen csoportosítja az irányítási funkciókat: döntés, szabá­lyozás, ellenőrzés. Részletesen foglalkozik a döntéstelepítéssel, a dönté­sek decentralizálásával. Köz­tudott. hogy ezen a terüle­ten még sok tennivaló van a vállalatoknál. Dr. Varga Sándor részletesen kifejti és indokolja, hogy a döntéseket optimálisan kel] telepíteni. A döntési szint meghatáro­zásánál nem elegendő csak az imformáció mértékét fi­gyelembe venni, hanem azt Is mérlegelni kell, hogy hol vékenységét igyekszünk megfelelő szinten támogatni. Nagy segítséget nyújtanak máris ehhez a „Móricz Zsig- mond” nevét viselő szak­munkásképző iskola tanárai és művészeti csoportja. Az ifjúsági klubunk segíti az üzemek klubmunkáját éves munkaterv alapján. T.ámó. gátjuk a székhely községben működő irodalmi színpadok munkáját, hogy az elkövet­kező nagy évfordulókon méltó módon és hírüknek megfelelően szerepelhessen. Készülünk „Móricz Zsig. mond” halálának méltó megünneplésére, valamint a Petőfi emlékünnepségekre. Ez utóbbival kapcsolatos megmozdulásaink járásunk határain túl is ismeretesek lesznek. Megalakítottuk a kertbarátok körét. Tapasztalataink azt bizo­nyítják, hogy községünk la­kossága igényli a tartalmas művelődést. Ennek ismereté­ben keressük és kutatjuk az újat, a járható utat, a leg­jobb megoldást. Tulajdon­képpen ez megy most végbe hazánkban a közművelődés egész területén. Ezt bizonyí­tották a X. kongresszus és a népművelési konferencia ál­lásfoglalásai Is. A szándék azonban nem elég. Tény, hogy művelődési otthon hálózatunk — köz­tük természetesen a mi in­tézményünk is, — jelenlegi állapotában a mai igények­nek megfelelő feladatok megoldására képtelen. Ezt egy-két jól sikerült és jól megrendezett kulturális ese­ménnyel sem lehet palástol­szakmai gyakorlattal rendel­kező személy tervezhet. Az új rendelet intézkedik az építéstervezési jogosultság ellenőrzéséről és az előírt szabályok megsértőivel szem­ben alkalmazható szabályok, ról is. így a meghatározott esetekben sor kerülhet gaz­dasági bírság kiszabására, szabálysértési vagy fegyelmi eljárás megindítására és az építéstervezési jogosultság korlátozására vagy vissza­vonására is. Ezekkel az in­tézkedésekkel összefüggés­ben a kormány kiegészítette az egyes szabálysértésekről 1968-ban megjelent rende­letét azzal, hogy aki az épí­téstervező szervezetekre vo­natkozó rendelkezések meg­szegésével jogosultság nél­kül végez építéstervezést vagy az előírt jogosultság kereteit túllépi, 5000 forin­tig terjedő ' pénzbírsággal sújtható. A kormány új rendelkezései a kihirdetéssel lépnek ha­tályba. a legintenzívebb a döntés iránti érdekeltség. A szerző helyesen elemzi, hogy ha az irányítási, utasí­tási lánc indokolatlanul hosszú, akkor lelassul az im- formációk és utasítások áramlása. Ez pedig csökken­ti a vállalat rugalmasságát. Dr. Varga Sándor helytele­níti, hogy a vállalati felső vezetők munkájára a túlzott centralizáció miatt a napi, operatív jellegű diszpécser­munka a jellemző. Ez a je­lenség akadályozza a vezetői munka hatékonyságának fo­kozását. Ezzel kapcsolatban találóan jegyzi meg dr. Do- bossy Imre egyik írásában, hogp ha egy vezető túlterhelt, akkor nem ő vezet, hanem őt vezetik a körülmények. Dr. Varga Sándor könyve a vállalatoknak nagy segít­séget nyújt • ahhoz, hogy az új gazdasági mechanizmus követelményrendszere a vál­lalati kapukon belül is töké­letesebben kibontakozzék. Takács Imre A Nyírség Ruházati Ktsz dolgozói pénteken tartották meg mérlegzáró közgyűlésü­ket, amelyen elmondották, hogy az elmúlt években kor­szerűsített üzemben már új technológiával, új gépsorok­kal kezdték meg a termelést. Tavaly ugyanis 100 japán gyártmányú, 20 NDK, 17 csehszlovák és dán varrógép­pel és egyéb, kiváló minősé­gű termék előállítására al­kalmas, korszerű géppel Két tiszántúli megye — Haj­dú és Szabolcs — növényvé­delmi szakemberei . tanács­koztak csütörtökön Nyíregy­házán az idei növényvédelmi feladatokról és azokról a gondokról, amelyek még min­dig hátráltatják, illetve bi­zonytalanná teszik a kitűzött feladatok — a termésered­mények növelését, a minőség javítását, a növényi és rovar-, gombakártevők felszámolását — a termőföldek táperőben tartásának — elérését. A tanácskozáson dr. Sándor Ferenc, a MÉM növényvédel­mi főosztályának osztályveze­tője elmondotta: az elmúlt 10 év alatt a növényvédelmi gé­pek száma megötszöröződött. Mintegy 10 ezer növényvédő gép dolgozik már, a 7 millió hektár földre kiterjedt, nö­vényvédelemre vett területen. Elmondotta az előadó, hogy a vegyi anyagok és más nö­vényvédelmi lehetőségek többnyire szakavatottak gondjára van már bízva az országban. A termelőüzemek­ben 1200 növényvédelmi szakmérnök, 1600 felsőfokú végzettségű szaktechnikus irányítja a gyakorlati nö­vényvédelmet. A munkák közvetlen végrehajtója eddig 16 ezer betanított, illetve szakmunkás. A gondos, jól megszerve­zett, és időben végrehajtott növényvédelemnek is nagy része van abban, hogy tavaly az ország gabonatermése el­érte a 30,7 mázsás hektáron­kénti átlagot 900 ezer hektár­ra vetítve, amelyen jól alkal­mazták a gyomirtó szereket és a gabona betegségei ellen a kémiai anyagokat. Hatszázezer hektár kukori­caföldön használták a vegy­szeres gyomirtó anyagokat, s ennek a takarmánynövény­nek hozamaiban is kiváló eredmények vannak. A jövőben — mondotta dr. Sándor Ferenc — arra tö­rekszünk, hogy minden nö­vénytermelési ágazat számá­ra megtaláljuk a legmegfele­lőbb vegyi anyagot a növény- védelemhez. Az ország 20 nö­vényvédő állomásán éven­ként folytatnak kísérleteket, az idén is mintegy 30 féle külföldi és hazai gyártmányú vegyszer kerül bírálatra a növényvédelmi állom,ások ha­táskörzeteiben, többnyire a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok földjein, gyümöl- csösker t j ei ben, így mód van arra, hogy a termelő gazdaságok maguk is megfigyalhesisék a szerek jó, vagy rossz hatását, tulaj­donságait, még a forgalomba hozás előtt. így eldönthetik, melyik alkalmas területük növényeinek védelméhez. Megállapította az előadó, hogy a magyar gyógyszergyá­rak termékei — a gyakorlati tapasztalatok, bírálatok alap­ján — vetekszenek, s több esetben hatékonyabbak, mint a velük szemben kontrolozoft nyugati neves gyártmányú­ak. Legélénkebben bizonyít­ja ezt, hogy a magyar Fun- dazol a lisztharmat elleni küzdelem,ben — mindamel­lett, hogy több növény vé­delmére felhasználható tavaly példa nélkül álló, ki­magasló sikereket ért el. A magyar gyógyszergyárak mintegy 30 újabb növényvé­dő szer gyártásához, kísérleti gyártásához kezdtek már hozzá. Ezek közül többet a szakemberek figyelmébe ajánlott a MÉM osztályve­zetője. Bacsu József, a Szebolcs- Szatmár Megyei Tanács me­kezdték meg üzemük re­konstrukcióját. Azóta már 8 gépsorszalagon indult meg a termelés. Az új gépsorok első termékeiből bemutatókat tartót iák, s ezek alapján szá­mos külföldi megrendelést kaptak. Tíz gépsoron az idén 285 ezer igényes női ruhát gyártanak a külföldi megren­delőknek. így többek között a Szovjetunióba 100 ezer női ruhát szállítanak. 140 ezer női zőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője elmondotta, hogy a növényvédelemnek Igen nagy szerepe van a me­zőgazdasági termelés utóbbi években elért kimagasló eredményeiben. Különösen a dohány- és a gyümölcsterme­lés az az ág, amelyben Sza­bolcs az élenjáró megyék kö­zé tartozik. Ebből a két ter­ményből Szabolcs megye adja nemcsak az ország ellátásá­hoz szükséges mennyiséget, hanem a hazai exportnak is mintegy 50—60 százalékát. Ebből is adódik, hogy a megye mezőgazdasági nagy­üzemei tavaly például 120 millió forintot költöttek vegyi anyagokra, csaknem kétszer annyit, mint 1965-ben. Prob­lémákat okoz viszont, hogy hiányos a gépellátás. Egy Szabolcs megyei szövetkezeti növényvédő gépre 26,3 hektár gyümölcsös és 304 hektár egyéb terület jut. Ezeknek a gépeknek is mintegy 50 szá­zaléka elavult, korszerűtlen. Jobb növényvédő gépellátás jobb eredményekhez vezet­ne. ruhát rendeltek nyugat-euró­pai államokban is. Ezzel a termeléssel a ta­valyi teljesítményük mintegy 17 százalékkal nő, ugyanak­kor az export csaknem egy- harmadával lesz nagyobb. A Nyírség Ruházati Szövetkezet dolgozói már előkészítették termékük nagy részét szabás­ban, és rövidesen útnak in­dítják az első késztermék- szállítmányokat is a Szovjet­unióba. Felszólalt a tanácskozásort dr. Konkoly István, az AG- ROTRÖSZT vezérigazgató- helyettese is. Elmondotta, hogy az Idén vegyi anyagok­ból, növényvédő szerekből, gyomirtó szerekből, gazdasági felszerelésekből, gépekből — kivéve nyugati és nagyon drága gépsorokat, speciális cukorrépa- és dohánytermelő gépsorokat —, jobb lesz az ellátás a tavalyinál. Bővebb lesz a választék növényvé­dő felszerelésből is és ve­gyi anyagokból is. Az AGRO- TRÖSZT továbbra is arra tö­rekszik, hogy elsősorban ha­zai vegyszereket és gépeket, a külföldieknél olcsóbb, jobb alkatrésszel ellátható eszkö­zöket, gépeket ajánlhasson a termelő gazdaságoknak. A tanácskozáson felszólaló növényvédelmi mérnökök, technikusok elmondották a gyakorlati tapasztalataikat, problémáikat, kicserélték vé­leményüket egyes vegyi anyagok felhasználásának módjáról, illetve munkaszer­vezési kérdésekről. (Újlaki) menyesen működött. Egy év alatt a MÉK 14 000 vagon árut vásárolt fel. A gazdál­kodás eredményességét tük­rözi, hogy a nyereség értéke egy év alatt elérte a 21 mil­lió forintot. Ebből a nyere­ségből a tagok részére öt­millió forintot térítenek visz. sza. Ez a jegyzett részjegyek, nek a fele, az 1970. évi visz- szatérítés összegének pedig két és félszerese. A fejlődés és az igények kielégítésére veiló törekvés eredményeként ez évben már 19 000 vagon áru felvá­sárlását tervezi megyénkben a Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Szövetkezeti Kö­zös Vállalat. A nyereség mértéke az elmúlt évihez hasonló lesz, míg a visszaté­rítési összeg egymillió fo­rinttal növekedve, hatmillió forintra emelkedik. íapítást nyert, hogy Sz. A. nyíregyházi kisiparosok ré­szére is dolgozott és jogosu­latlan szakipari munkákat végzett. A fentieken túlme­nően több személy részére végzett abriktergépeken ja­vításokat, átalakításokat, fő­tengelykészítést és egyéb vasipari munkákat. Sz. A. iparjogosítvány nélkül vé­gezte szakipari munkáját. Az első fokú szabálysértési bírsá­got a megyei tanács igazga­tási osztálya jóváhagyta. A határozat ellen fellebbezés­nek helye nincs. Hasonló ok miatt bírságol­ták meg Z. János nyíregy­házi lakost, aki lakásán évek óta iparjogosítvány nélkül női szabó szakipari munká­kat végzett. Ebből a tevé­kenységéből eredő havi jö­vedelme saját bevallása sze­rint is 800—900 forintra te­hető. Az első fokú eljárás során minden kétséget kizáróan, bizonyítást nyert, hogy jogo­sulatlan ipari tevékenységet folytatott. Nem képez; vita tárgyát a folyamatosság sem. A szabálysértési hatóság az összes körülmények mér­legelése alapján állapította meg a bírságot, a 10 napi el­zárásra átváltoztatható 600 forint pénzbírság kiszabását. Enyhítő körülménynek vet­ték beismerő vallomását és azt, hogy háromgyermekes családot tart el. Súlyosbító körülmény viszont a folya­matos elkövetés. (F. P-) Dr. Vorgo Sándor': „Iparvállalatok belső irányítási rendszere“ Pénteken Nyíregyházán a megyei művelődési központ nagytermében ülésezett a Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Szövetkezeti Kö­zös Vállalat igazgatósági ta­nácsa. Az ülésen az egy éve korszerűsített MÉK 1971. évi tevékenységét, s ezenbe- lül az ellenőrző bizottság beszámolóját vitatta meg a megye 211 termelőszövetke­zetét, valamint az ÁFÉSZ- eket képviselő igazgatósági tanács. Az egyéves munka elemzését tartalmazó beszá­molót Szim János, az igazga­tó tanács elnöke, az ellenőrző bizottság beszámolóját Kajái József tartotta meg. Az éves munkáról, az eredményfelosztásról, vala­mint a mérlegről tartott be­számoló alapján megállapí­tották, hogy a korszerűsítés egy éve alatt a vállalat ered­Szabálysértési ügyek A városi tanács szabály­sértési osztálya kontárkodás miatt 20 napi elzárásra át­változtatható 1200 forint pénzbírsággal sújtotta Sz. A. nyíregyházi lakost, alii a me­gyei tanácshoz küldött fel­lebbezésében elismerte a sza­bálysértés elkövetésének té­nyét, azonban védelmére előadta, hogy B. Ferenc és B. György nyíregyházi lako­soknak végzett kontár tevé­kenységéért összesen 21 200 forintot kapott, de ebből 12 ezer forint anyagi kiadása volt. Védekezése során el­mondta, hogy lakásépítkezé­se és egyéb tartozása miatt szorult a szabálytalan jöve­delem szerzésére. A tárgyalás során megái­A szándék és lehetőségek Fehérgyarmat művelődésében Hétmillió hektáron 10000 növényvédő gép No vény védelmi tanácskozás Nyíregyházán Tizen kilencezer vagon áru felvásárlását tervezik 4 korszerűsített MÉK első éves tevékenységéről tárgyalt az igazgatósági tanács Kontárok büntetése

Next

/
Oldalképek
Tartalom