Kelet-Magyarország, 1972. február (32. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-25 / 47. szám
¥971 feßrülr 2?f. KUTVP MAfiYARORSZA® — TSZ-NYUGDfJSZABÁLYOK MELLÉKLETE FS. oMaü (Folytatás a 12. »Idáiról) — a szülőt (nagyszülőt) a termelőszövetkezeti tag, 11, letőleg a nyugdíjas a halálát megelőző egy éven át egészen, vagy túlnyomó részben eltartotta és — a szülőnek (nagyszülőnek) tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs. A szülői nyugdíjra jogosultság szempontjából rokkantnak kell tekinteni azt a szülőt, aki munkaképességét legalább kétharmad részben elvesztette, vagy az öregségi járadékra'jogosító életkort betöltötte. A szülői nyugdíjra jogosultság feltételeként előírt rokkantságnak az igénybejelentés időpontjában kell fennállnia. A szülői nyugdíj összege azonos az özvegyi nyugdíj összegével. Ha több szülő, illetőleg nagyszülő jogosult nyugdíjra, a szülői nyugdíj a jogosultakat egyenlő arányban illeti meg. Ha a szülői nyugdíjra jogosult személyek valamelyike akkor jelenti be az igényét, amikor a szülői nyugdíjat a másik jogosultnak már folyósítják, a későbbi igénylő a megosztás szerint reá eső szülői nyugdíjhányadra az igénybejelentés hónapjának első napjától jogosult. A HOZZÁTARTOZÓK ELLÁTÁSÁRA VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK A hozzátartozók jogosultsága a termelőszövetkezeti tag (nyugdíjas) halálával áll be. Ha azonban valamelyik hozzátartozó személyéhez kötött feltétel csak az elhalálozás időpontját követően teljesül, ennek a hozzátartozónak a jogosultsága csak az előírt feltétel teljesülésének napjával áll be. Az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás és a szülői nyugdíj együttes összege nem haladhatja meg az özvegyi nyugdíj két és félszeresét. Abban az esetben, ha a hozzátartozók nyugellátásának együttes összege az özvegyi nyugdíj két és félszeresét meghaladná, a nyugellátásokat — az özvegyi nyugdíj kivételével — arányosan csökkenteni kell. Az árvaellátást azonban a fentebb említett 190 forint, illetve szülőtlen árvák esetén 340 forintra kell kiegészíteni, ha az arányos csökkentés után ezt az összeget nem érné el. Nem jogosult nyugellátásra az a hozzátartozó, aki a termelőszövetkezeti tag, vagy nyugdíjas halálát szándékosan okozta. • • 3. Öregségi és munkaképtelenségi, özvegyi járadék a) ÖREGSÉGI JÁRADÉK öregségi járadékra jogosult az a termelőszövetkezeti tag, aki az öregségi nyugdíjhoz szükséges nyugdíjéveket nem szerezte ugyah meg, de — legalább három év óta termelőszövetkezeti tag és — hetvenedik — nőtag a hatvanötödik — életévét betöltötte és — sem neki, sem a vele együttélő házastársának számottevő jövedelme nincsen. b) MUNKAKÉPTELENSÉGI JÁRADÉK Munkaképtelenségi járadékra jogosult az a termelőszövetkezeti tag, aki a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges nyugdíjéveket nem szerezte ügyem meg, de — legalább három év óta termelőszövetkezeti tag és — az I„ vagy II. csoportba tartozó rokkant és — sem neki, sem a vele együttélő házastársának számottevő jövedelme nincs. C) ÖZVEGYI JÁRADÉK Özvegyi járadékra jogosult a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges nyugdíjévek megszerzése előtt, de legalább háromévi termelőszövetkezeti tagság fennállása után meghalt termelőszövetkezeti tag, továbbá az öregségi és a munkaképtelenségi járadékos özvegye, ha házastársának halálakor — a hatvanötödik — özvegyen maradt férje a hetvenedik életévét betöltötte, vagy — I. vagy II. csoportba tartozó rokkant, feltéve, hogy az özvegynek számottevő jövedelme nincs. Hatvanötödik — özvegyen maradt férj a hetvenedik — életévének a betöltésétől, illetőleg munkaképtelenségének bekövetkezésétől özvegyi járadékra jogosult az is, aki házastársa elhalálozását követő tizenkét hónapon belül eléri a hatvanötödik — özvegyen maradt férj a hetvenedik — életévét, illetőleg I. vagy II. csoportba tartozó rokkanttá válik. A JÁRADÉKOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK A fentebb említett feltételek fennállása esetén a terme, lőszövetkezeti tag akkor jogosult öregségi, illetőleg munkaképtelenségi járadékra, ha — belépéskor a jogszabályban előírt beviteli kötelezettségének eleget tett és — sem neki, sem vele együttélő házastársának havi , 300 forintpt meghaladó nyugellátása, keresete, vagy egyéb jövedelme nincs. Ha az együttélő házias társak mindegyike jogosult öregségi, vagy munkaképtelenségi járadékra, az öregségi, illetőleg a munkaképtelenségi járadékot csak a férj részére lehet megállapítani. Ha azonban a férj feleségénél később válik öregségi, illetőleg munkaképtelenségi járadékra jogosulttá, a feleség részére megállapított öregségi, illetőleg munkaképtelenségi járadékot megszűntetni és a férj részére megállapítani csak akkor lehet, ha ezt az együttélő házastársak közösen kérik. A különélő házastársak • mindegyike részére öregségi, illetőleg munkaképtelenségi járadékot akkor lehet megállapítani, ha — a házastársak az igénybejelentést megelőzően már legalább öt év óta külön élnek, vagy — különélésük a termelőszövetkezetbe történt belépésük időpontjában is fennállott és beviteli kötelezettségüknek is külön-külön. tettek eleget. A termelőszövetkezeti tag halála esetén házastársa özvegyi járadékra akkor jogosult, ha — a termelőszövetkezeti tag belépésekor a jogszabály'- ban előírt beviteli kötelezettségének eleget tett és — az özvegyi járadékot igénylő házastárs a termelőszövetkezeti taggal annak halálakor együtt élt és — az igénylőnek havi 260 forintot meghaladó nyugellátása, keresete, vagy egyéb jövedelme nincs. Az öregségi, a munkaképtelenségi és az özvegyi járadékhoz szükséges háromévi (harminchat hónapi) termelőszövetkezeti tagsági időbe be kell számítani azt az időt, amely alatt a termelőszövetkezeti tag a mezőgazdasági termelőszövetkezetbe történt belépését közvetlenül megelőzően megszakítás nélkül mezőgazdasági szakszövetkezetnek, vagy egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetnek (mezőgazdasági társulás, ifjúsági szövetkezet) volt a tagja. ' Az igénylő (járadékos) és házastársa jövedelmét a havi 300 forint jövedelmi határösszeg szempontjából külön-külön VeJl számításba venni. Az öregségi, a munkaképtelenségi és az özvegyi járadékra a jogosultság annak a hónapnak első napjával áll be, amelyben valamennyi jogosultsági feltétel teljesült.. Nem jogosult öregségi, illetőleg munkaképtelenségi járadékra az, akinek a termelőszövetkezeti tagsága megszűnt. Nem jogosult munkaképtelenségi járadékra, aki rokkantságát szándékosan maga okozta. Nem jogosult özvegyi járadékra az a házastárs, aki a termelőszövetkezeti tag, vagy járadékos halálát szándékosan okozta. . öregségi és munkaképtelenségi járadék összege havi 300 forint, az özvegyi járadék összege havi 240 forint. 4. Nyugellátás alapján járó pótlék a) HÁZASTÁRSI PÓTLÉK Házastársi pótlékra jogosult- az öregségi és rokkantsági nyugdíjas, valamint az öregségi és munkaképtelenségi járadékos. Az öregségi és a rokkantsági nyugdíjas házastársi pótlékra akkor jogosult, ha nyugdíja a havi 1000 forintot nem éri el. A házastársi pótlék az öregségi és a rokkantsági nyugdíjast az után a házastársa (élettársa) után illeti meg, — aki a nyugdíjassal együtt él és — akinek havi 360 forintot meghaladó nyugellátása, keresete, vagy egyéb jövedelme nincs és — aki az öregségi nyugdíjra jogosító életkort betöltötte1 vagy rokkant és — aki a nyugdíjas halála esetén özvegyi nyugdíjra lenne jogosult. Az öregségi és rokkantsági nyugdíjast megillető házastársi pótlék összege 100 forint. Ha azonban a nyugdíj havi összege a 900 forintot meghaladja, házastársi pótlék címén az az összeg jár, amely a nyugdíjat havi 1000 forintra egészíti ki. Pl: 930 forint nyugdíj esetén a házastársi pótlék ősz- szege 70 forint. Az öregségi és a munkaképtelenségi járadékos házastársi pótlékra akkor jogosult, ha — házastársával együtt él és — házastársa a hatvanötödik — férfi házastárs a hetvenedik — életévét betöltötte, vagy I., illetőleg II. csoportba tartozó rokkant. Az öregségi és a munkaképtelenségi járadékost megillető házastársi pótlék havi 40 forint. A házastársi pótlékra a jogosultság annak a hónapnap első napjával áll be, amelyben valamennyi jogosultsági feltétel teljesült, b) CSALÁDI PÓTLÉK Az öregségi és a rokkantsági nyugdíjas gyermeke, valamint unokája után — a családi pótlékról szóló külön jogszabályok szerint — családi pótlékra jogosult. . Nem jogosult családi pótlékra az, aki öregségi vagv munkaképtelenségi járadékban, baleseti járadékban, özvegyi nyugdíjban, szülői nyugdíjban, vagy árvaellátásban részesül. A családi pótlék összege termelőszövetkezeti tag részére két gyermek után 200 forint, három gyermek után 660 forint, minden további gyermek után gyermekenként 220 forint. A termelőszövetkezet egyedülálló tagjának és annak a vak termelőszövetkezeti tagnak, akinek házastársa (élettársa) is vak, egy gyermeke után havi 220 forint, két gyermeke után havi 440 forint, ennél több gyermeke után pedig gyermekenként 220 fórint. Annak a termelőszövetkezeti tagnak, aki két, vagy több gyermek után jogosult családi pótlékra és a jogosultság szempontjából figyelembe vehető gyermekek száma egyre csökken, e gyermeke után a családi pótlék összege havi 100 forint. c) A NYUGELLÁTÁSOK RENDSZERES EMELÉSE A legújabb rendelkezések értelmében az 1971. január 1. napját megelőzően megállapított nyugellátásokat és járadékokat 1971. január 1-től kezdődően évente 2 %-kal emelt összegben kell folyósítani. Az 1970. december 31. után megállapításra kerülő ellátásokat 2 %-kal emelt összegben kell megállapítani. d) TAGSÁGI PÓTLÉK A termelőszövetkezet alapszabályában elhatározhatja, hogy tagjai részére a rendszeresen közös munkában töltött minden öt év után a munkadíj három százalékát meg nem haladó pótlékot fizet. A tagsági pótlék munkadíjnak minősül és azzal egyidejűleg kell fizetni. A tagsági pótlék az öregségi, rokkantsági nyugdíjban részesülő tagot is megilleti nyugdíjösszege után. IV. TERMELŐSZÖVETKEZETI NYUGELLÁTÁSOK ÉS EGYÉB ELLÁTÁSOK FUBINH ÉS FELTÉTELEINEK VRZLOTOS ÖSSZEFOGLBLÍSI Az eddig ismertetett ellátási fajták leglényegesebb kérdéseiben megkönnyíti az eligazodást az alábbi fajtánkénti összeállítás, amely az egyes ellátási fajták leglényegesebb feltételeit tartalmazza. 1. TERMELŐSZÖVETKEZETI ÖREGSÉGI NYUGDÍJ: a) Életkor: férfi 65, nő 60 életév betöltése. b) Legalább 10 nyugdíjév. 2. TERMELŐSZÖVETKEZETI ROKKANTSÁGI NYUGDÍJ: a) Életkortól független. b) 35 életév után legalább 10 nyugdíjév, 35 életéven alul az életkorhoz mérten kevesebb c) Legalább kétharmad munkaképességcsökkenés és ez d) előreláthatólag egy évig tartson. TERMELŐSZÖVETKEZETI BALESETI JÁRADÉK: a) Üzemi baleset esetén jár. b) Üzemi balesettel azonos elbírálású a foglalkozási betegség. c) A balesetet szenvedett nem rokkant. I. TERMELŐSZÖVETKEZETI ÖZVEGYI NYUGDÍJ: a) Elhalt férj a rokkantsági nyugdíjhoz előírt nyugdíjéveket megszerezte. b) Ideiglenes özvegyi nyugdíj életkortól függetlenül egy évig jár. c) Állandó özvegyi nyugdíj feltételei: — Öregségi életkor betöltése, vagy — rokkantság. — Legalább két árváról gondoskodás. — Hézastárs munkahelyen elszenvedett üzemi baleset folytán halt meg. d) .Élettársnak is jár. 5. TERMELŐSZÖVETKEZETI SZÜLŐI NYUGDÍJ: a) Az elhunyt a rokkantsági nyugdíjhoz előírt nyugdíjéveket megszerezte. b) Szülő (nagyszülő) rokkant. c) Elhunyt a szülőt (nagyszülőt) az elhalálozás előtt legalább egy éven át tartotta. d) Tartásra köteles és képes hozzátartozó nincs. 6. TERMELŐSZÖVETKEZETI ÁRVAELLÁTÁS: a) Az elhunyt a rokkantsági nyugdíjhoz előirt nyugdíjéveket megszerezte. b) Árvaellátásra jogosult a gyermek (mostoha és örök- befogadott gyermek is). c) Árvaellátásra jogosult még a nevelt gyermek, a testvér és az unoka is. (Ez utóbbiaknál feltétel, hogy tartásra köteles és képes hozzátartozó nincs.) 7. TERMELŐSZÖVETKEZETI JÁRADÉK: a) Éleikor: férfi 70, nő 65 életév betöltése. • b) Legalább háromévi megszakítatlan termelőszövetkezeti tagság. c) Sem neki, sem vele élő házastársának számottevő (havi 260 forintot meghaladó) jövedelme nincs. 8. TERMELŐSZÖVETKEZETI ÖZVEGYI JÁRADÉK: a) Elhalt házastárs háromévi tagsága. b) Férfi 70, nő. 65 életévét betöltötte, vagy munka- képtelen. c) A hgzastárs halálától számított egy éven belül a férfi a 70., a nő a 65. életévét eléri, vagy munka- képtelenné válik. d) Élettársnak nem jár! 9. TERMELŐSZÖVETKEZETI KÁRTALANÍTÁSI SEGÉLY: a) Keresőképtelenség üzemi baleset, vagy foglalkozási betegség következtében állott elő. b) A balesetet szenvedett termelőszövetkezeti tag. c) Időbeli korlátozás nélkül addig jár, míg az állapota ki nem alakul. 10. VÉGKIELÉGÍTÉS: a) Állandó özvegyi nyugdíjra jogosult. b) Házasságot köt. c) Igényli a végkielégítést, amely egyévi özvegyi nyugdíj összegével egyenlő. 11. HÁZASTÁRSI PÓTLÉK: (Termelőszövetkezeti nyugdíjasnál). a) Nyugdíjassal együtt él. b) Házastársnak 360 forintot meghaladó jövedelme nincs. c) Házastárs az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt, életkort betöltötte, vagy rokkant. d) A nyugdíjas halála esetén özvegyi nyugdíjra lenne jogosult. e) A nyugdíj a házastársi pótlékkal együtt éri el as 1000 forintot. (Legmagasabb összege 100 Ft). f) Élettársnak is jár. 12. HÁZASTÁRSI PÓTLÉK: (Termelőszövetkezeti járadékosnál). a) Házastárs a járadékossal együtt él. b) Termelőszövetkezeti járadékra jogosító életkort betöltötte, vagy munkaképtelen (100 %-os). c) Élettársnak nem jár! 13. TERMELŐSZÖVETKEZETI TAGSÁGI PÓTLÉK: * a) Alapszabály írhatja elő. Munkadíjnak fninősül. b) Munkadíj, vagy nyugdíj három %-át nem haladhatja meg. / B. A MEZŐGAZDASÁGI SZAKSZÖVETKEZETI TAGOKRA ÉS HOZZÁTARTOZÓIKRA VONATKOZÓ NYUGDÍJ. SZAÉÁLYOK. A mezőgazdasági szakszövetkezeti tagokra 1971. január 1-től ugyanazon nyugdíj szabályok vonatkoznak, a később ismertetésre kerülő eltérésekkel, mint a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagokra. Az előző fejezetben, ahol termelőszövetkezeti tagról, illetve termelőszövetkezetről van szó, ott szakszövetkezeti tagot, illetve szakszövetkezetei is kell érteni. A termelőszövetkezeti tagokra és a szakszövetkezeti tagokra vonatkozó azonos szabályok a későbbiek során csak a szükséges mértékben kerülnek újból ismétlésre, ezért a szakszövetkezeti tagokra, illetve a szakszövetkezetekre vonatkozó szabályok az A. fejezetben sorrendben ismertetett rendszerben következnek. 1. A nyugdíjbiztosítási jogviszony A kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosítás 1970. január 1- től kiterjedt a mezőgazdasági szakszövetkezetek tagjaira is. A nyugdíjbiztosítási jogviszony tehát a szakszövetkezeti tag és a szakszövetkezet akaratától függetlenül azon nyugdíjjogszabályok erejénél fogva jön létre, amelyek a tagsági viszonyon alapulnak. A nyugdíjbiztosítási jogviszony az 1971. január 1-én fennállott tagsági viszony esetén 1971. január 1-től, az ezután történt belépés esetén a belépési nyilatkozatnak a vezetőséghez történt benyújtásának napját magába foglaló hónap első napjával kezdődik és annak a hónapnak az utolsó napjáig tart, amelyben a szakszövetkezeti tagság megszűnik. 2. A nyugdíjévek meghatározása A szakszövetkezeti tag tekintetében nyugdíjévnek tekinthető minden olyan naptári év, amelynek tartama alatt (Folytatás a 14. oldalon) i. n nyugdíjjogosultság FELTÉTELEI:
