Kelet-Magyarország, 1972. február (32. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-25 / 47. szám
1973. február 25. KELET-BfAGYARORSZÄ« —TSZ-NYUGDÍ JSZABÄLYOK MELLÉKLETE H. OM (Folytatás a 10. oldalról) megelőző naptári évben elért személyi jövedelmének egy hónapira számított arányos része. A besorolást a termelőszövetkezet naptári évenként — az egész naptári évre vonatkozóan — a zárszámadást jóváhagyó közgyűlés napjától számított harminc napon belül köteles végrehajtani. Ha a besorolás tekintetében vita vetődik fel, az említett határidőn belül a termelőszövetkezet vezetősége dönt. A besorolást év közben módosítani nem lehet még abban az esetben tern, ha a termelőszövetkezeti tag másik termelőszövetkezetbe lép át. A besorolásnál személyi jövedelemként a) a zárszámadásban a közösben végzett munka alapján a tag javára kimutatott részesedés, b) a közösben végzett családi, vagy egyéni művelés keretében a tag által személyesen teljesített munkanapokra jutó részesedés, c) a kártalanítási segély, a betegségi, a szülési segély, á termelőszövetkezet által engedélyezett tanulmányi vagy fizetett szabadságra eső részesedés, d) a termelőszövetkezet engedélyével létesített: munka- viszonyból származó kereset, e) a közgyűlés hozzájárulásával tanfolyamon, iskolán, edzőtáborban töltött időre eső részesedés, f) a háztáji áliattr .-tás alapján közös munkának tekinthető munkanapokra eső részesedés együttes összegét kell számításba venni. , A termelőszövetkezeti tag havi személyi jövedelmét Égy kell kiszámítani, hogy az előzőekben felsoroltak szerint figyelembe vehető összegeit él kell osztani a naptári évben termelőszövetkezeti nyugdíjbiztosításban töltött hónapok számával. Ha a termelőszövetkezeti tag év közben másik termelőszövetkezetbe lépett be, a két termelőszövetkezetben elért személyi jövedelem együttes összegéből kell a havi személyi jövedelem összegét megállapítani. A termelőszövetkezetbe belépő azt a tagat, aki a belépést megelőző naptári évben nem volt’ termelőszövetkezett tag, a belépés évére abba a nyugdíjosztályba kell besorolni, amelybe a termelőszövetkezet az újonnan belépővel azonos munkakört betöltő tagjainak többségét besorolta. Az új termelőszövetkezeti tag besorolását a belépési nyilatkozatnak a vezetőséghez történt benyújtását követő 30 napon belül kell végrehajtani. 2. Nyugdíjosztályok í--------------------Nyugdíjosztály Besorolási összeghatárok Figyelembe vehető havi jövedelein forint forint 1. 951-né!, kevesebb 900 2. 951—1050 1000 3. 1051—1150 1100 4. 1151—1250 1200 5. 1251—1350 1300 6. 1351—1450 1400 7. .1451—1550 1500 8. 1551—1650 1600„ 9. 1651—1750 1700 10. 1751—rl900 1800 11. 1901—2100 2000 12. 2101—2300 2200 13. 2301—2500 2400 14. 2501—2700 2000 , 15. 2701—2900 2800 16. 2901—3200 3000 17. 3201—3600 3400 18. 3601—4000 3800 • 19. 4001—4400 4200 20. 4401—4800 4600 21. 4800-nál több 5000 5. A szakmunkások javára figyelembe vehető munkabérátlag kiszámítása A szakmunkás termelőszövetkezeti tagok öregségi, vagy rokkantsági nyugdíjának összegét, ha ,ez rájuk nézve kedvezőbb, a szakképzettségüknek megfelelő állami gazdasági munkakörre érvényes munkabér-szabályok szerint megállapított besorolási bér középarányosa alapján kell kiszámítani. E kedvezményre csak az a termelőszövetkezeti tag szakmunkás jogosult, aki — a figyelembe vett nyugdíjevekből öregségi nyugdíj esetén legalább 15 nyugdíjéven át, rokkantsági nyugdíj megállapításánál a figyelembe vett nyugdíjevek legalább felét (legfeljebb 15 nyugdíjévét) á szakképzettségének megfelelő munkakörben szerzett, és — a nyugdíj összegének kiszámításánál az irányadó időszak utolsó 12 naptári hónapjában már nem szak- képzettségének megfelelő munkakört töltött be. Az említett feltételek hiánya esetén az általános szabályok szerint kell a nyugdíj összegét megállapítani. III. II NYUGELLÁTÁSOK FUJIK 1. Tagot (biztosítottat) megillető uyugellátások és egyéb ellátások fajai Az előzőekben tárgyalt feltételek fennállása esetén - a termelőszövetkezet tagját öregségi nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, baleseti járadék, illetőleg kártalanítási segély illetheti meg. a) ÖREGSÉGI NYUGDÍJ « Öregségi nyugdíjra jogosult az a 65. életévét betöltött férfi és az a 60. életévét betöltött nő, aki legalább 10 nyugdíjévét szerzett. Az öregségi nyugdíjra jogosultság azzal a nappal áll be, amelyen az igénylő a meghatározott életkort betöltötte. Ha az igénylőnek a meghatározott életkor betöltésekor nincs 10 nyugdíjévé, az öregségi nyugdíjra jogosultsága a 10 nyugdíjév megszerzését követő nappal áll be. Férfi 60, nő 55 éves életkora elérésétől kérheti öregségi nyugdíjának megállapítását ha utolsó mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagságának megszűnését követően fennállott munkaviszonyával legalább 10 évi szolgálati időt szerzett. Az öregségi nyugdíj 10 nyugdíjév után a havi átlagjövedelem harminchárom százaléka. Ha a jogosultnak tíznél több nyugdíjévé van, a nyugdíj mértéke a tíz évet meghaladó minden nyugdíjév után a 25. nyugdíjévig bezárólag a havi átlagjövedelem 2—2 százalékával, a 25 évet meghaladó minden nyugdíjév után pedig a havi átlag jövedelem 1—1 százalékával emelkedik, de a havi átlagjövedelem 70 százalékát nem haladhatja meg. Az öregségi nyugdíj legkisebb összege havi 460 forint. Amennyiben tehát az előző szakaszban kifejtett szabályok szerint' megállapításira kerülő nyugdíj összege havi 460 forintot nem éri el, úgy azt erre az összegre kell kiegészíteni. Nem jogosult öregségi nyugdíjra áz, aki rokkantsági nyugdíjban részesül. A termelőszövetkezeti nyugdíjszabályok szerint nem jogosult öregségi nyugdíjra az sem, aki egyéb jogszabály alapján megállapított öregségi nyugdíjban részesül. Jb) ROKKANTSÁGI NYUGDÍJ " 3. Irányadó időszak A termelőszövetkezeti nyugdíj összegét a nyugdíjmegállapító szerv a nyugdíjigény előtérjasztésének évében és az azt közvetlenül megelőző négy évben elért nyugdíjősztályba sorolás átlaga alapján! állapítja meg. A négy teljes és a töredékév együttesen nevezendő irányadó időszaknak. Az előzőtől eltérően az öregségi és a rokkantsági nyugdíj összegét arra a nyugdíj osztályra (nyugdíjosztályokra) meghatározott jövedelem havi átlaga alapján kell az igénylő kérelmére megállapítani, amelybe az öregségi nyugdíjra, jogosító, vagy ennél öt évvél alacsonyabb életkor betöltésének évében az életkor elérését megelőző hónap utolsó napjáig, valamint a közvetlenül megelőző négy naptári év alatt be volt sorolva, ha ez reá nézve kedvezőbb. 4. A f igyelembe vehető mimkabérátlag kiszámítása A munkabérátlag kiszámításának módja többféle lehet ettől függően, hogy a nyugdíjazást megelőző irányadó időszakban nyugdíjévéit milyen biztosítási jogviszonyban .szerezte. a) Ha a nyugdíjévéit termel őszövetkezeti tagokra vonatkozó biztosítási jogviszonyban szerezte, akikor a termelőszövetkezeti besorolásnak megfelelő jövedelmet kell számításba venni. b) Ha az irányadó időszak egy részében a termelőszövetkezeti tagsági viszony fennállásával munkaviszonyban állt, ilyen esetben is a termelőszövetkezeti besorolásnak megfelelő jövedelmet kell számításba venni. c) Ha az igénylő az irányadó időszak alatt kizárólag munkaviszonyban álló volt, a figyelembe vehető munkabér átlagának alapulvételével kell a nyugellátás összegét megállapítani. d) Ha az igénylő az irányadó időszak egy részében termelőszövetkezeti tag volt, más részében pedig — a termelőszövetkezeti tagságát megelőzően, vagy követően — munkaviszonyban állott, a termelőszövetkezeti nyugdíjévekre és nyugdíjhőnapokra a nyugdíjosztály szerint figyelembe vehető nyugdíjévek összegéhez hozzá kell adni a munkaviszonyban töltött időre figyelembe vehető munkabérek összegét. e) Ha az igénylő az irányadó időszak alatt — a termelőszövetkezeti tagságát megelőzően, vagy követően— kisipari nyugdíjbiztosított volt, a havi átlagjövedelem megállapításánál a kisipari (biztosításban szerzett idő alapján figyelembe vehető jövedelmet kell számításba venni. Rokkantsági nyugdíjra jogosult az a termelőszövetkezeti tag, aki a szükséges nyugdíjéveket megszerezte és — munkaképességét teljesem elvesztette és mások gondozására szorul (I. csoportbeli rokkant), — munkaképességét teljesen elveszítette, de mások gondozására nem szorul (II. csoportbeli rokkant), — munkaképességét legalább kétharmad részben elvesztette (III. csoportbeli rokkant), ha rokkantsága egy óv alatt előreláthatóan nem szűnik meg. A rokkantsági nyugdíjhoz 2.2 éves életkor betöltése előtt 2 nyugdíjév, 22—24 éves életkorban > 4 nyugdíjév, 25—29 éves életkorban 6 nyugdíjév, 30—34 éves életkorban 8 nyugdíjév, 35 éves életkor betöltése után 10 nyugdíjév szükséges. k Az a termelőszövetkezeti tag, akinek megrokkanása üzemi baleset, vagy foglalkozási betegség következtében állott elő, rokkantsági nyugdíjra akkor is jogosult, ha nyugdíjévét nem szerzett. A rokkantsági nyugdíj a rokkantság tartamára jár. A rokkantsági nyugdíj megszűnését követő öt éven belül történt újabb megrokkanás esetében a rokkantsági nyugdíjra a jogosultság feléled. Feléledés esetében a rokkantsági nyugdíjat az újabb megrokkanásnak megfelelő rokkantsági csoport szerint és a korábbi rokkantsági nyugdíj megállapításánál figyelembe vett havi átlagjövedelem alapján kell megállapítani. Ha a rokkantsági nyugdíj megszűnését követő öt éven bedül a volt nyugdíjas, mint termelőszövetkezeti tag legalább két éven át a közös munkában részt vett, korábbi rokkantsá-' gi nyugdíjának feléledése helyett kérheti, hogy jogosultságát új igényként bírálják el. Rokkantsági nyugdíjra jogosultság azzal a nappal áll be, amelyen a rokkantság az orvosi vélemény szerint fennállott. Ha az orvosi bizottság arra vonatkozólag nyilatkozni nem tudott, hogy a rokkantság mióta állt fenn, a megrokkanás' időpontjának az igénybejelentés napját kell tekinteni. Ha az igénylőnek a megrokkanás időpontjában nincs annyi nyugdíjévé, amennyi a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges, a rokkantsági nyugdíjra a jogosultság a szükséges nyugdíjévek megszerzését követő nappal áll be. Tíz, nyugdíjév .megszerzését követő nappal a rokkantsági nyugdíjra a jogosultság akkor is beáll, ha a megrokkanás véleményezhető időpontjában az igénylőnek nyugdíjévé még nem volt. , Az a termelőszövetkezeti tag, akinek munkaképesség - csökkenése termelőszövetkezetbe történt első belépését megelőzően a hatvanhét százalékot elérte, tíz nyugdíjév megszerzése előtt rokkantsági nyugdíjra akkor jogosult, ha munkaképesség-csökkenése a termelőszövetkezetbe történt belépése után, de a harmincötödik életévének betöltése előtt fokozódott. Ilyen esetben a megrokkanás időpontjának az állapot- frreTafrihnriá«! mega)lapítanának időpontját keil tekinteni. Ha az igénylő az előző pontokban foglalt esetek sze^ rinti rokkantsági nyugdíjra jogosultság beállásának napján kereső-foglalkozást folytat, a rokkantsági nyugdíjra a jogosultsága azzal a nappal áll be, amelyen kereső-foglalkozást már nem folytat. A rokkantsági nyugdíj a jogosultsághoz szükséges nyugdíjevek után — az I. rokkantsági csoportban a havi átlag jövedelem negyvenhárom százaléka, — a II. rokkantsági csoportban a havi átlagjövedelem harmincnyolc százaléka, — a III. rokkantsági csoportban a havi átlagjövedelem harminchárom százaléka. Ha a jogosultnak a szükségesnél több nyugdíjévé van, a nyugdíj mértéke minden további nyugdíjév után a huszonötödik nyugdíjévig bezárólag a havi átlagjövedelem 2—2 százalékával, a huszonöt évet meghaladó minden nyugdíjév után pedig a havi átlagjövedelem 1—1 százalékával emelkedik. Ha a rokkantsági csoportnak megfelelő százalékolás szerint a rokkantsági nyugdíj összege — az I. rokkantsági csoportban a havi 530 forintot, — a II. rokkantsági csoportban a havi 490 forintot, — a III. rokkantsági csoportban a havi 460 forintot ne n. éri el, a rokkantsági nyugdíj összegét ezen összegekre k J.l kiegészíteni. Rokkantsági nyugdíjas öregségi nyugdíjra nem jogosult. Nem lehet rokkantsági nyugdíjat megállapítani annak a férfinak, aki hatvanötödik és annak a nőnek, aki hatvanadik életévét betöltötte. . /. Nem jogosult rokkantsági nyugdíjra, aki rokkantságát szándékosan maga okozta.* Nem jogosult rokkantsági nyugdíjra, aki egyéb jogszabály alapján rokkantsági nyugdíjban részesül. c) BALESETI ROKKANTSÁGI NYUGDÍJ % , * 1 Mint már az előzőekben szó volt róla, az üzemi baleset, vagy foglalkozási betegség okozta megrokkanás esetén a termelőszövetkezeti tag rokkantsági nyugdíjra akkor is jogosult, ha nyugdíjévét nem szerzett. Bár a rokkantsági nyugdíj megállapításának nyugdíjév szerzése nem feltétele, mindenképpen szükséges azonban, hogy a megrokkanás, munkaképesség-csökkanés bekövetkeztekor a tagsági viszony már fennálljon. Üzemi baleset az a baleset, amely a termelőszövetkezeti tagot a közös munka végzése közben, vagy azzal összefüggésben, vagy a közös munkával előállított termények és termékek feldolgozásával és értékesítésével járó, valamint a termelőszövetkezet részére, illetőleg részéről történő szállítások során végzett tevékenység közben éri. Üzemi baleset az is, amely a termelőszövetkezeti tagot munkába, vagy onnan lakására (szállására) menet éri. Üzemi balesetnek minősül az a baleset is, amely a tar- rrtélőszövetkezetí tagot — társad almi munkája, — a tagságnak az arra illetékes szervek által irányított tömegmegmozdulásaiban (pL május 1-i felvonulás) történt részvétele, — a termelőszövetkezet valamely munkahelyén nem munkafelvétel (pl. közgyűlés, betegségi segély felvétele, természetbeni részesedés hazaszállítása) miatt szükségessé vált megjelenése közben vagy következtében' éri. Foglalkozási betegség a közös munka végzése közbej» vagy azzal összefüggésben keletkezeti — szénkéneg által okpBöílt ___ _ — a bőrnek kátrány, szurok, bitumen, ásványolajok, paraffin, vagy vegyületeik, illetőleg az említett anyagokból származó készítmények okozta egyszerű rákos megbetegedései, — állatról emberre közvetlenül, vagy közvetve átvitt megbetegedések, továbbá a tetanusz bacilus álca! okozott merevgörcs, a tarlósömör (gombás szőrtüsző« gyulladás), — műtrágya és növényvédő szerek által okozott mérgezés és károsodás. Az üzemi baleset, vagy foglalkozási betegség alapén járó rokkantsági nyugdíjat egy évnéL rövidebb időtartamra is meg lehet állapítani. Az, akinek a munkaképessége üzemi baleset, vagy foglalkozási betegség következtében hatvanhét százalékot elérő mértékben csökkent, de rokkantnak nem tekinthető, hatvanhat százalékos munkaképesség-csökkenésnek megfelelő baleseti járadékra jogosult. Az üzemi baleset és a foglalkozási betegség által öltözött megrokkanás esetén járó rokkantsági nyugdíj — az I. rokkantsági csoportban a havi átlagjövedelem hatvan százaléka, — a II. rokkantsági csoportban a havi átlagjövedelem ötvenöt százaléka, — a III. rokkantsági csoportban a havi átlagjövedelem ötven százaléka. Ha az üzemi baleset, vagy foglalkozási betegség következtében megrokkant termelőszövetkezeti tag nyugdíjévét (nyugdíjévéket) szerzett, a rokkantsági nyugdíjnak a fent meghatározott mértéke minden nyugdíjév után a havi. átlag- jövedelem 1—1 százalékával emelkedik, de a havi átlagjövedelem száz százalékát nem haladhatja meg. Ha a rokkantsági csoportnak megfelelő százalékokul szerint a rokkantsági nyugdíj összege — az I. rokkantsági csoportban a havi 750 forintot, — a II. rokkantsági csoportban a havi 700 .forintot, — a III. rokkantsági csoportban a havi 650 forintot nem éri el, a rokkantsági nyugidíj összegét ezen összegekre leéli kiegészíteni. Rokkantsági nyugdíjas öregségi nyugdíjra nem jogosult. Annak a férfinak, aki 65., és .'innak a nőnek, aki 60. életévét betöltötte, üzemi baleset vagy foglalkozási betegség álapján rokkantsági nyugdíjat még* lehet állapítani. Nem jogosult rokkantsági nyugdíjra, aki rokkantságát szándékosan inaga okozta. Jogosult az üzemi baleseten vagy foglalkozási betegségen alapuló rokkantsági nyugdíjra, aki egyéb jogszabály alapján megállapított öregségi, vagy rokkantsági nyugdíjban részesül. Az üzemi baleset vagy foglalkozási betegség alapján járó nyugdíj összegét arra a nyugdíjosztályra (nyugiíjosztályokra) meghatározott jövedelem havi átlaga alapján kell megállapítani, amelybe az igénylő a balesetet megelőzően tizenkét hónap alatt be volt sorolva. Ha az igénylő a balesetet megelőzően ennél rövidebb ideig volt besorolva erre a rövidebb időre eső jövedelem havi átlagát leéli figyelembe venni. d) BALESETI JÁRADÉK Baleseti járadékra jogosult az a termelőszövetkezeti ag, akinek munkaképessége üzemi baleset, vagy foglalkozási betegség következtében 15 százalékot meghaladó mértékben csökkent, de nem rokkant. Ha a munkaképesség-csökkenés mértéke a 25 százalékot nem haladja meg, a baleseti járadék legfeljebb két évig jár. Ezt meghaladó százalék esetében korlátozás nincs. A kétévi időtartamba nem lehet beszámítani azt az időt, amelyre a terméLőszövetkezetl tag azért nem kapott baleseti járadékot, mert munkaképességének csökkenése a 15 százalékot nem haladta meg. (Votjrtalio * tZ. öltek»*
