Kelet-Magyarország, 1972. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-25 / 47. szám

¥S¥§. fefoutr fSj #. at is! Tájékoztat é a mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezetek és szakszövetkezetek tagjaira vonatkozó NYUGDÍJSZABÁLYOKRÓL A tájékoztató kiadásának szükségességét az tette indo­kolttá, hogy a termelőszövetkezeti nyugdíjakról szóló alap- jogszabályok 1967. január 1. után napjainkig több vonatko­zásban módosultak és kiegészültek. Ennek következtében mind nehezebbé vált a jogszabályok rendszerében történő el­igazodás. A tájékoztató célja ezért az, hogy a teljesség igé­nye nélkül a mezőgazdasági termelőszövetkezeti és szakszö­vetkezeti tagok megismerhessék ‘a termelőszövetkezeti nyug­díjrendszer alapvető szabályait. A tájékoztató a következőkben előbb a termelőszövet­kezeti, majd a szakszövetkezeti tagokra vonatkozó nyugdíj- szabályokkal és ezt követően a nyugdíjigény érvényesítésé­nek gyakorlati, eljárási kérdéseivel foglalkozik. A) Termelőszövetkezeti tagoltra és hozzátartozóikra vonatkozó jogszabályok. I. NYUGDÍJJOGOSULTSÁG FELTÉTELEI: 1. Nyugdíjbiztosítási jogviszony A nyugdíjjogosultság nem közvetlenül a tagsági vi­szonyon, hanem áz ezen alapuló, de mégis külön jogviszonyt alkotó biztosítási jogviszonyon nyugszik. Ebben a vonatko­zásban a tagnak a társadalombiztosítási szervekkel szemben állhat fenn jogigénye, követelése. A biztosítási kötelezettség a tagra nézve a belépési nyilatkozatnak a vezetőséghez történt benyújtása napját ma­gában foglaló hónap első napjával kezdődik és annak a hó­napnak az utolsó »napjáig tart, amelyben a termelőszövetke­zeti tagság megszűnik. A biztosítási jogviszony alapján a tag öregségi, vagy rokkantsági nyugdíjra, kártalanítási segélyre és baleseti jára­dékra, hátramaradt hozzátartozói pedig özvegyi nyugdíjra, végkielégítésre, árvaellátásra és szülői nyugdíjra jogosultak. Az olyan termelőszövetkezeti tagot, aki az öregségi, vagy rokkantsági nyugdíjra vonatkozó jogosultságot nem szerezte meg, egyéb feltételek fennállása esetén Öregségi, vagy munkaképtelenségi járadék, hátramaradt házastársát pedig özvegyi járadék illeti meg. Az öregségi és a rokkantsági nyugdíjas, valamint az öregségi és a munkaképtelenségi járadékos házastársa után házastársi pótlékra jogosult. Családi pótlékra a családi pótlékról szóló jogszabályok szerint csak az öregségi és rokkantsági nyugdíjas jogosult, gyermeke, valamint unokája után. A termelőszövetkezeti tagokra vonatkozó nyugdíjsza­bályok szerint kell elbírálni s nyugellátásra vonatkozó jogo­sultságát annak a volt termelőszövetkezeti tagnak és hozzá­tartozójának is, aki a nyugellátás megállapítását a) kizárólag termelőszövetkezeti tagsággal szerzett nyugdíj évek, vagy b) termelőszövetkezeti tagsággal és egyéb jogcímen szerzett nyugdíjévek egybeszámítása alapján igényli. Megjegyzendő, hogy az ipari, vagy egyéb nyugdíjbiz­tosítás alapján szerzett nyugdíjéveknek a termelőszövet­kezeti tagsággal szerzett nyugdíjévekkel való egybeszámításá­ra csak a termelőszövetkezeti nyugdíjszabályok alapján van lehetőség. Az előbbi általános szabály alól lényegében egy esetben lehet kivétel. Ha ugyanis olyan termelőszövetkezeti tag terjeszt elő nyugdíjazás iránti igényt, aki termelőszövet­kezeti tagsága előtt ipari biztosítás alapján már több, mint 10 nyugdíjévét szerzett, kérheti az ipari biztosításúakra vo­natkozó nyugdíjszabályok alapján nyugdíjának megállapítá­sát. Ebben az esetben azonban a szövetkezetben szerzett nyugdíjévéi nem számítanak be nyugdíjévként. 2. A nyugdíjévét meghatározása Termelőszövetkezeti nyugdíjévnek tekinthető minden olyan naptári év, amelynek tartama alatt — a termelőszövetkezeti tagsági viszony fennállott és — a termelőszövetkezeti tag meghatározott időn át részt vett a közös munkában és — nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volti Az előző három feltételnek együttesen kell fennállnia ahhoz, hogy a tag termelőszövetkezeti nyugdíjévét szerezj hessen. a) A TERMELŐSZÖVETKEZETI TAGSÁGI VISZONY FENNÁLLOTTSÁGA. A tagsági viszony fennállottsága nyugdíjév szempont­jából elhatárolandó az 1967. január 1. előtti és utáni idő­szakra. Ugyanis — az 1967. január 1-ét megelőző tagsági viszony nyug­díjév szempontjából csak akkor számítható be, ha a tagsági viszony a naptári év tartama alatt mindvégig fennállott. A belépés első éve abban az esetben is teljes nyugdíjévnek számít, ha egyébként a tagsági viszony nem január 1-én ke­letkezett. Egyébként a tagsági viszonyban töltött részéveket figyelembe venni nem lehet Különleges szabályozást kapott az 1956. és 1957. évi kilépések és az ezzel kapcsolatos tagsági viszonyok nyugdíj­évként történő figyelembevétele. Az ilyen termelőszövetke­zeti tagsági viszonyt egész évben fennállottnak kell tekinte­ni akkor is, ha a termelőszövetkezeti tagság a termelőszövet­kezet felbomlása miatt megszakadt, ha a termelőszövetkezet megszűnésétől számított 90 napon belül ugyanabba, vagy más termelőszövetkezetbe tagként belépett, vagy ha abban a helységben, ahol a termelőszövetkezeti tag tagsági viszonya ^megszakadt, a 90 napi határidő lejártakor termelőszövetkezet nem működött, viszont a helyben elsőnek megalakult terme­lőszövetkezetbe a megalakulástól számított 30 napon belül tagnak belépett. Teljes évben fennállottnak kell tekinteni a tagsági vi­szonyt az olyan naptári években is, amelyekben — a tagsági viszony január hónapban kezdődött és az az év végéig fennállott, — amelyben a tag a tagsági viszonyának megszűnésé­től számított 30 napon belül újból belépett terme­lőszövetkezeti tagnak, — amelyben a termelőszövetkezeti tagot a termelő- szövetkezetből kizárták, ha a kizárást utólag jog­alap hiánya miatt hatálytalanították. — 1967. január 1-ét követő tagsági viszony nyugdíjév szempontjából teljes évként csak akkor számítható be, ha a tagsági viszony a naptári év tartama alatt mindvégig fenn­állott, nyugdíjbiztosítási kötelezettséggel együtt. Az 1967. ja­nuár 1. előtti nyugdíjszabályokkal ellentétesen nyugdíjéven kí­vül nyugdíjhónap is számítható. Ugyanis, ha a nyugdíjbizto­sítás a naptári év teljes tartama alatt nem állott fenn, vagy a termelőszövetkezeti tag 150 (nő 100) napnál kevesebb mun­kanapon át vett részt a közös munkában, a nyugdíjbiztosí­tásban töltött idő és a teljesített munkanapok arányában nyugdíjhónapokat kell figyelembe venni. Minden tizenkét nyugdíjhónap egy nyugdíjévnek számít. Nyugdíjhónap címén legfeljebb annyi hónapot lehet számításba venni, ahányszor 13 munkanapot teljesített a ter­melőszövetkezet férfitagja, illetve ahányszor 8 munkanapot teljesített a termelőszövetkezet nötagja a közös munkában naptári év folyamán. Az így figyelembe vehető nyugdíjhóna­pok száma azonban egy naptári éven belül nem lehet több, mint ahány naptári hónapon át a tag nyugdíjbiztosítása eb­ben az évben fennállott és nyugdíjjárulék fizetésére kötele­zett volt, vagy nyugdíjjárulék-fizetés alól mentesült kereső- képtelenséggel járó betegsége, szülési szabadsága, katonai szolgálata, vagy munkaviszonya cím,en. PL: Ha a termelőszövetkezet férfi tagja a naptári év so­rán 130 tízórás munkanapot teljesített, munkatelje­sítménye alapján 130:13=10 nyugdíjhónapot szerzett, feltéve, ha ugyanezen naptári évben nyugdíjjárulék fizetésére kötelezettsége 10 hónapon keresztül fenn­állott. Ha nyugdíjjárulék fizetésére kötelezettsége csak 8 hónapon keresztül állott fenn és ezekre a já­rulékot megfizette, csak 8 nyugdíj hónapot szerzett. Az ugyanabban a naptári évben teljesített munkana­pok teljes nyugdíjhónapot ki nem tevő részét, valamint az előző számítások után fennmaradó munkanapokat figyel­men kívül kell hagyni és ezeket a mukanapokat más naptári évben teljesített munkanapokkal sem lehet összeszámítani. b) A TERMELŐSZÖVETKEZETI NYUGDÍJEVEK SZÁMÍ­TÁSÁNÁL MIKOR TEKINTHETŐ TELJESÍTETTNEK A MEGFELELŐ MUNKAMENNYISÉG ÉVENTE? A termelőszövetkezeti tag évi munkateljesítményének figyelembevételénél is fordulópontot jelent az 1967. január 1. előtti és utáni időszak. — Az 1967. január 1. előtti termelőszövetkezeti nyug­díjéveknél akkor tekinthető teljesítettnek a kötelező közös munka, ha a termelőszövetkezet tagja a naptári év teljes tar­tama alatt férfi legalább 120, nő legalább 80 munkaegységet teljesített. A munkateljesítmény szempontjából csak a tag által személyesen teljesített munkaegységeket lehet figyelembe venni. A munkaegység megállapításánál minden olyan mun­kanap után, amely alatt a termelőszövetkezeti tag kereső- képtelen betegsége, terhessége, vagy szülése, katonai szolgá­lata, vagy továbbképző tanfolyamon való részvétele miatt közös munkát nem végzett, fél munkaegységet kell számítás­ba venni. Ugyancsak fél munkaegységet kell számításba venni abban az esetben is, ha a termelőszövetkezeti tag tag­sági viszonyának fennállása mellett a vezetőség hozzájárulá­sával munkaviszonyban állott. A fél munkaegységet számításba venni nem lehet azokra a napokra, amelyeken a termelőszövetkezeti tag nyug­díjbiztosítása szünetelt. (Lásd lejjebb!) Keresőképtelen betegség címén legfeljebb két olyan naptári évet lehet termelőszövetkezeti nyugdíjévként figye­lembe venni, amely alatt a tag a közös munkában egyálta­lán nem vett részt. Ezen keresőképtelenségét, illetve annak időtartamát a termelőszövetkezeti tag megfelelő kórházi, vagy állami egészségügyi szolgálat orvosa által kiadott igazolással bizonyíthatja. Kivételes esetekben magánorvosi igazolás is elfogadható. — 1967. január 1. utáni nyugdíjéveknél akkor tekinthe­tő teljesítettnek a kötelező közös munka, ha a termelőszövet­kezet tagja a naptári év teljes tartama alatt férfi legalább 150, nő legalább 100 munkanapot dolgozott. Az 1967. január 1. előtti időszakhoz viszonyítva jelen­tős változás az, hogy a termelőszövetkezeti tag évi munka­teljesítményét nem munkaegységben, hanem tízórás munka­napokra átszámítva kell mérni és minden olyan munka- mennyiséget, amelynek mérése nem munkanapokkal történt, tízórás munkanapokra kell átszámítani. A munkanapok számbavételekor csak a termelőszövetkezeti tag által szemé­lyesen teljesített munkanapokat lehet figyelembe venni. Meg­határozott terület családi, vagy egyéni megművelése esetép a tag által személyesen teljesített munkanapok számát a ter­melőszövetkezet vezetősége általánosságban a megművelt te­rület térmértéke és a termelt növény fajtája szerint állapítja meg. Munkanapnak számít az a nap is, amelyen a termelő­szövetkezeti tag, kártalanítási segélyben, kórházi ápolásban, vagy a termelőszövetkezettől betegségi segélyben részesült, szülési szabadságon volt, katonai szolgálatot teljesített, a ter­melőszövetkezet által engedélyezett tanulmányi, vagy fize­tett szabadságon volt. Munkanapnak számít az a nap is, amelyen a termelőszövetkezet tagja a közgyűlés hozzájárulá­sával közép-, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali ta­gozatának hallgatója volt, vagy egésznapos tanfolyamon vett részt. Ugyancsak munkanapnak számít a munkaviszonyban töltött idő is. A fentebb írt kötelező munkateljesítés hiánya esetén egyéb feltételek meglétekor csak nyugdíjhónapokat lehet figyelembe venni, a nyugdíjhónapnál kifejtett szabályok sze­rint. c) TERMELŐSZÖVETKEZETI NYUGDÍJÉV MEGSZERZÉ­SE SZEMPONTJÁBÓL MIKOR TEKINTHETŐ A TER­MELŐSZÖVETKEZETI TAG NYUGDÍJJÁRULÉK FIZE­TÉSÉRE KÖTELEZETTNEK. — 1967. január 1. előtti termelőszövetkezeti nyugdíj- éveket a termelőszövetkezeti tag csak abban az esetben sze­rezhette meg, ha nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volt. A nyugdíjjárulék fizetésére való kötelezettséget az olyan ta­goknál is meglévőnek kell tekinteni, akik az adott időben sorkatonai szolgálatot teljesítettek, valamint az 1957. január 1. napját megelőző termelőszövetkezeti tagság-idejét kérik nyugdíjévként figyelembe vermi. Termelőszövetkezeti nyugdíjévnek számít az a naptári év is, amelyben a termelőszövetkezeti tag nyugdíjbiztosításá­nak szünetelése miátt nem volt nyugdíjjárulék fizetésére kö­telezett, feltéve, hogy az előírt férfitag 120, nőtag 80 munka­egységet teljesített. A nyugdíjbiztosítást akkor kell szüneteltnek tekinteni, ha a termelőszövetkezeti tag a termelőszövetkezet vezetősé­gének előzetes írásbeli engedélye alapján három egymást követő naptári hónapot meghaladó időn át, mint munkavi­szonyban álló dolgozó, vagy mint kisipari termelőszövetkezeti tag a dolgozók nyugdíjbiztosítási szabályai alá tartozott és a termelőszövetkezet vezetősége a nyugdíjbiztosítás szünetelé­sét bejelentette. A fenti feltételeknek együttesen kellett meglenniük, mert ellenkező esetben az előírt munka teljesí­tése esetén sem szerzett a tag termelőszövetkezeti nyugdíj­évét. Nem lehet nyugdíjjárulék fizetésére kötelezettnek te­kinteni az olyan termelőszövetkezeti tagokat, akik öregségi, vagy rokkantsági nyugdíjat kaptak, akik traktorosként gép­állomásnál 1959. január 1-ét követő időszakban társadalom- biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonyban álltak, 1960. október 1. napjától az olyan tsz-tagokat, akik öregségi, vagy munkaképtelenségi járadékban részesültek, vágy ezek házastársát, ha a járadékra jogosító korhatárt elérte, vagy munkaképtelen volt. — 1967. január 1. utáni termelőszövetkezeti nyugdíj­éveket a termelőszövetkezeti tag csak abban az esetben sze­rezhette meg, ha nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett' volt. Megszerzi a termelőszövetkezeti nyugdíjévét az olyan termelőszövetkezeti tag is, aki azért nem volt nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett, mert keresőképtelenséggel járó beteg­ségben szenvedett és a tsz-től betegségi segélyt kapott, szü­lési szabadságon volt, katonai szolgálatot teljesített, vagy munkaviszonyban állott. összegezve az elmondottakat, a termelőszövetkezeti nyugdíjeveket tehát a fenti szabályok szerint kell figyelembe venni. Az 1967. január 1-ét 'megelőző időszakban nyugdíjév­ként olyan naptári évet lehet figyelembe venni, amelynek során a termelőszövetkezeti tagság fennállott és a‘szövetke­zet férfitagja legalább 12Q, nőtagja pedig 80 munkaegységét teljesített, s a termelőszövetkezeti tag — a sorkatonai szol­gálat, valamint az 1957. január 1. napját megelőző termelő­szövetkezeti tagság idejét kivéve — nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volt. Az 1967. január 1-től kezdődően azonban nyugdíjévként már csak azt a naptári évet lehet beszámítani, amelynek teljes tartama alatt a nyugdíjbiztosítási kötelezett­ség fennállott, illetve annak fizetése megtörtént és a terme­lőszövetkezet férfi tagja a közös munkában legalább 150, nő­tagja pedig 100 tízórás'munkanapot teljesített és a kereső- képtelenséggel járó betegség, a szülési szabadság, a katonai szolgálat;, és a munkaviszony idejét, kivéve nyugdíj járulék fi­zetésére kötelezett volt. 3. A nyugdíjévek figyelembe­vételének különös esetei A termelőszövetkezeti nyugdíjévek különleges esetek­ben figyelembe vehetők akkor is, ha egyébként a nyugdíjév három általános ismérve közül egy, vagy több hiányzik. a) NYUGDÍJÉV-BESZÁMÍTÁS A MUNKÁBAN REND­SZERESEN RÉSZT VEVŐ CSALÁDTAG JAVÁRA. A termelőszövetkezeti tagnak az a családtagja, aki a termelőszövetkezetbe tagként belépett, kérheti annyi — leg­feljebb azonban 5 — nyugdíjév beszámítását, ahány naptári évben, mint besegítő családtag a közös munkában rendszere­sen részt vett, s amelyekben a'nyugdíjév megszerzéséhez szükséges munkaegységeket, illetőleg munkanapokat teljesí­tette és a nyugdíjjárulékot utólag megfizeti. A termelőszövetkezet munkájában rendszeresen részt vevő családtagnak az tekinthető, aki a termelőszövetkezet tagjával a beszámítani kért naptári évek alatt közös háztar­tásban élt és a termelőszövetkezet közös munkájában rend­szeresen részt vett. Megjegyzendő, hogy 1968. január 1-ét kö­vetően csak a termelőszövetkezet vezetőségének hozzájárulá­sával vehet részt a családtag a közös munkában. A fenti szabályok szerint beszámítható nyugdíjeveket, ha a beszámításra korábbi években végzett munka alapján kerül sor, úgy kell tekinteni, mintha azt a belépést közvetle­nül megelőző naptári években szerezte volna. Az a családtag, akit a termelőszövetkezetbe tagként 1967. január 1-ét megelőzően vettek fel, legkésőbb 1967. de­cember 31-ig terjeszthetett elő kérelmet a családtagi munka alapján nyugdíjévéinek beszámítására. Az a családtag, altit a termelőszövetkezetbe tagként 1966.’december 31-ét követően-vettek, vagy vesznek fel, leg­később a termelőszövetkezetbe történt felvételét követő 1 éven belül kérhette és kérheti- nyugdíjévéinek beszámítását. A beszámítás iránti kérelmet a termelőszövetkezet székhelye szerint illetékes SZOT Társadalombiztosítási Fő- igazgatóság megyei igazgatóságához kell benyújtani a belé­péstől számított 1 éven belül. A kérelemben meg kell jelölni, hogy a termelőszövetkezeti tag mely naptári évek beszámí­tását kéri. A kérelemhez csatolni kell a termelőszövetkezet vezetősége által kiállított igazolást, amely tartalmazza: — a kérelmező személyi adatait (név, születési hely, év, hó és nap, anyja neve), — annak a termelőszövetkezeti tagnak a személyi ada­tait, akivel a kérelmező a beszámítani kért évek­ben, mint családtag, közös háztartásban élt, r — a kérelmező termelőszövetkezeti tagként történt felvételének pontos idejét (év, hó és nap), — a kérelmező által a beszámítani kért években csa­ládtagként teljesített munkanapok számát, naptári évenkénti részletezésben és — a kérelmező nyugdíjosztályát a kérelem előterjeszd tésének évében. A kérelem alapján a társadalombiztosítási igazgatóság határozatot hoz és a kérelem teljesítése esetén meghatározza azt a járulékösszeget, amelyet a kérelmező visszamenőlegesen köteles megfizetni. (Folytaié« a M. oldal«*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom