Kelet-Magyarország, 1972. február (32. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-24 / 46. szám
% ól dal HüLET-MÄSYARÖftSZAS 1972. fefcrulr O'. Korunk mezőgazdasága előtt elpusztulnak, a betegségnek ez a fellépési formája gyakorlatilag nem szembetűnő, s így az elrohadt csirák a betegség tovaterjedésének gócpontjaivá válnak. A szarvasniarha-gimiokor és -brucellózis elleni küzdelem Védekezés a palántabetegségek ellen A palántabetegségek (Ol- pidium brassicae, Pythium de Baryanum, Rhizoctonia solani, Fusarium ssp) igen elterjedtek, s kártételükre mindenütt számíthatunk, ahol zöldségpalántákat nevelünk. Különösen a káposzta- és a csucsorfélék (paprika, paradicsom) fertőződhetnek erősen ott, ahol nem biztosítják a palánták fejlődéséhez szükséges feltételeket; a palánták nagy része áldozatul esik a betegségnek. Az újravetés következtében a palántanevelés megkésik, így a korai (primőr) termésből adódó többletjövedelem elmarad. A palántabetegségek következtében kárba vész sok munka, s a palántanevelésre fordított anyag; másrészt a később kiültetett palánták eredése a későbbi (május végi) száraz, meleg idő miatt (öntözés nélkül) mindig bizonytalanabb. A kórokozók a talajból támadják meg a csírázó magvakat, melyék nagyon gyakran a talaj felszínére jutás le. A palántaágy készítéséhez lehetőleg friss földet használjunk. A talajt gőzöléssel sterilizáljuk, vagy 40 százalékos formalin 2,5 százalékos oldatával fertőtlenítsük. Jó eredménnyel alkalmazhatjuk a következő növényvédő szereket is: Bercema Ferbam 50 5—6 dkg'm2 TMTD porcsávázó szer 3—6 dkg/m - TMTD + Lindán porcsávázó szer 4—6 dkg'm- Konverter szürke porozószer 20 dkg/m2 E szedek a magtakaró földbe keverendők. A melegágyba jó csirázó- képességű és csirázási erélyű magot vessünk, de ne túl sűrűn. Ha beteg növénykéket találunk, azokat gyökerestől, földdel együtt emeljük ki a közelükben lévő, még egészségesnek látszó növényekkel együtt, majd a foltokat fertőtlenített homokkal kitöltjük, vagy Tiezene— Zineb 0,5 százalékos permet- lével bepermetezzük és úgy távolítjuk el a fertőzött részeket. Széles Csaba főiskolai adjunktus A tarpai Győzelem Termelőszövetkezet keltetőüzemében 80 ezer csibét keltetnek. Képünkön: Holczhaffer Józsefné, az állomás dolgozója a kikelt kiscsirkéiket nyíregyházi szállításra készíti elő. (Elek Emii felvétele) A tipikus palántadőlés a későbbi fejlődési szakaszban, a szikleveles korban jelentkezik. A talajfelszín közelében a növénykék szárán vizenyős foltok jelennek meg, melyek átfogják a szárat, az megpuhul, s nem tudja tovább tartani a növény súlyát, ennek következtében az elfekszik. A vizenyős folt később megbámul, elszárad, megfeketedik. A melegágyban a betegség foltokra korlátozódik, melyek a körülményektől függően lassan, vagy gyorsabban növekednek, mivel a gombák a talajban a fertőzési góctól sugárirányban terjednek tova. Sűrű állományban eleinte nehéz észrevenni a bajt, mert a palánták fenntartják egymást és a párás levegőben a fonnyadás a felszínen, a leveleken nem jelentkezik. Ilyen esetben tenyerünkkel végigsimítjuk a palánták tetejét, s így az esetleges beteg foltokon a növények eldőlnek. A sűrű vetés, a cserepes talaj, a rosszul szellőzött, erősen párás levegő, a túlságos öntözés, a keretekről lecsurgó víz, a hideg föld előmozdítják a betegség fellépését és terjedését VÉDEKEZÉS TECHNOLÓGIAI AJÁNLÁS: A palántaágyak kereteit és a munkaeszközöket 2 százalékos formalinnal mossuk Papíripari Vállalat Budafoki Papírgyára kartongyártó gépi munkára felvesz és betanít 18 éven felüli dolgozókat Vállalatunknál folyamatos munkarend van: minden 6 munkanap után kettő szabadnap Férfidolgozóknak .» gyár mellett korszerű munkásszállást és útikök'-te-téritést biztosítunk Jelentkezés írásban vagy személyesen a gyár munkaügyi osztályán Budapest XXH Gyár u. 15. (Bp. 3913) A hét elején a címben leírt témáról neves "szakember, ár. Mészáros János, az Állator- vostudornánvi Egyetem tanára tartott Nyíregyházán előadást. Bevezetőjében ismertette, hogy az állattenyésztőik helyi erőfeszítése, az állam támogatása és egészségügyi intézkedései nyomán jelentős fejlődést értek el a két betegség elleni küzdelemben. A javulás ellenére is sok a teendő úgy a gümőikór, mint a brucellózis elleni védekezésben. A feladat sokrétű és igen körültekintő munkát jelent. Abban az időszakban kell a két betegség elleni döntő csatát megvívni, amikor növelni kívánjuk a szarvasmarha-állományt, ezenbelül is a tehenek számát. Könnyebb volna a helyzetünk, ha korlátozás nélkül vághatnánk a fertőzött állatokat. Ez az út nem járható, sőt növelni kell az állományt, az ötéves terv idején több tejre és húsra van szükség. Ebben az ellentmondásos helyzetben kell végezni a védekezést, a gyógyítást. Ne csak hizlaljanak Az eredményes munkához egyes szövetkezetekben meg kell változtatni a tenyésztői szemléletet. Nem lehet csak hizlalásra tervezni, hogy majd mások tenyésztik az alapanyagot. Aki szarvasmarhával kíván foglalkozni, annak be kell rendezkedni tenyésztésre is. Nagyobb gondot kell fordítani a háztájiban lévő tenyésztésre alkalmas borjak átvételére, átmentésére a nagyüzembe. Helytelen az a nézet is, amikor az állategészségügye: csak az állatorvos feladatának tekintik, erre rendezkednek be. Az állatok védelme komplex munka kell, hogy legyen. A két betegség ellen kü- lön-külön nem lehetne eredményesen védekezni, csak együttesen. Nagyon rosszul gondolkoznak abban a tenyésztő gazdaságban, aho! most nem tesznek semmilyen védekező intézkedéist. azzal a meggondolással, hogy „majd védekezünk az új telepen”. Ez a nézet helytelen, mert a mostani állománynál is jobb eredmények lennének, másrészt — és ez legalább olyan fontos — a szakszerű védekezés elsajátításához idő kell. Pontos nyilvántartást Minden gazdaságban — a lehetőségek határán belül — vigyázni kell az állomány zártságára. Vagyis törekedjenek arra, hogy minél kevesebb idegenből hozott szarvasmarha kerüljön a már megállapodott állományba. Nagyobb gondot kell fordítani a saját erőből való utánpótlásra.^ A máshonnan hozott állatok nem mindig rendelkeznek azokkal a jó tulajdonságokkal, amik az előzetes értesülések alapján elvárhatók lennének. Nagyon természetes dolog, hogy a legjobb tenyészanyagot minden gazdasáig magának tartja meg. A nyilvántartásokkal sincs minden rendben. Az ellenőröket ideig-óráig be lehet csapni, de leit csapnak be igazán: magukat, ha „megszépítik” a nyilvántartást. Sajnos, van olyan tapasztalat is, hogy az ilyen nem mindenben valós feljegyzéseket később maguk a tenyésztők is elhiszik és olyan intézkedéseket tesznek, mintha minden rendben volna. Ez aztán az igazi önkárosítás. Az istállókban, de az egész telepen csak azok tartózkodjanak, akiknek ott kötelezettségük van. Különösen tartsák távol a baromfikat, kutyát, macskát, mert ezek az állatok nem egy teljesen negatív telepet fertőztek már el. Magukban hordják az említett betegségek fertőző kórokozóit és ilyen apróságok miatt az egész védekezés eredménytelen lehet. A gondozókon múlik Elsőrendű feladat az állat- tenyésztő szakmunkások jó kiválogatása, képzése. A szakképzettség mellett pontos, lelkiismeretes emberek legyenek, mert az egész munka rajtuk áll, vagy bukik. Értsék mit miért csinálnak. Ott már nagy baj van, ha a tisztaságot, a rendet és az előírásokat csak az ellenőrzés miatt tartják be. Itt van például a borjaknak szánt tej itatás előtti forralása. Ennek elmaradása, csak néhány esetben is fertőzötté teheti az állomány jelentős hányadát. A forralás egy pluszmunka, a rendetlen, lusta gondozó ezt könnyen elhagyja, vagy pontatlanul végzi. De ha tudatják ennek jelentőségét, felébred a felelősségérzet és másként gondolkozik, dolgozik a gondozó. Természetesen a nevelés mellett biztosítani kell a megfelelő körülményeket és a jó munkát anyagiakban is meg kell becsülni. A szakismeret és a felelősség egyik sarkalatos pontja a brucellózis elleni védekezésben, hogy a többi állatok közötti vetélést megakadályozzák. Ehhez azonban jó szemű, gyakorlott szakmun kásra van szükség, aki az állat viselkedéséből felismeri, hogy az vetélni készül. De hasonlóan melegágya és legmakacsabb terjesztője a betegségnek az álláson való éltetés. Bármilyen szűkösek is a lehetőségek, egy elkülönített elletőhelynek minden tenyésztő gazdaságban lenni kell. Ha valahol, ebben a helyiségben a fertőtlenítést mindenkor 100 százalékosan elvégezzék, és ott rend legyen, mert sok gazdaságban innen történik a visszafertő- zés. Együttes munkával A vásárolt állatokat az előírt határidőig elkülönítve tartsák. Hasonlóan a vetélt, vagy leellett teheneket. is csak a kötelező különtartás lejárta után vigyék az állományba. Csak a legfontosabb, szinte elemi dolgokat vettük ki az előadásból, de ha ezeket betartják, utána eredményesebb lehet az állatorvosi munka. Aztán jöhet az állatorvos a B—19-ss és a többi vakcinával. Azt is jó tudni, hogy vakcinás kezelés nem ad örök védettséget. Sem a brucellózis. sem pedig a gümőkór elleni védekezést teljesen abbahagyni nem lehet, ott sem, ahol negatívnak nyilvánították az állományt. Van hát teendő az állatorvos munkája előtt, alatt és után is. Jó eredményt csak a kettő együtt hozhat, (cs.) A szőlő metszés előtti rügy vizsgálata Az 1971. évi vegetációs időszak időjárási viszonyai a szőlőnövény fejlődésére általában, kedvezőek voltak, de a nyár második felétől bekövetkezett tartós szárazság már hátrányosan befolyásolta a hajtások, rügyek és termés fejlődését. A lombhullást követő, szinte átmenet nélkül bekövetkezett kemény novemberi tél —10, —13 Celsius-fokos fagyokkal még felkészületlenül érték a szőlőt (a szénhidrát lebontása még kezdeti stádiumban volt), a fagykár ekkor következett be. Az alábbiakban 15 gyakran előforduló szőlőfajta rügy- károsodásra irányuló vizsgálati eredményét közöljük 1972. február elsejei állapot szerint. RÜGYKAROSODAS-VIZSGA LAT RÜGY ÁTMETSZÉSSEL Fajták Teljes Részleges Ép Rügyrügypuszt. rügypuszt. rügy károsodás % °/o °/o °/o 1. Csabagyöngye 7,5 20,0 72,5 27,5 2. Pannónia kincse 0,0 15,0 85,0 15,0 3. Szőlöskertek kir. 0.0 15,0 85,0 15,0 4. Saszla 0,0 12,5 87,5 12,5 5. Szaúter Gné 0,0 15,0 85,0 15,0 6. Kadarka 5,0 17,5 77.5 22,5 7. Hárslevelű 0,0 5,0 95,0 5,0 8. Furmint 0.0 :?,5,ú 75,0 25,0 9. Ezerjó 7,5 27,5 65,0 35,0 10. Kocsis Irma 0,0 1 9.0 81,0 19,0 11. Zöldszilváni 5,0 15,0 80,0 20,0 12. Rizlingszilváni 0,0 20,0 80,0 20,0 13. Olaszrizling 0.0 17.5 82,5 17,5 14. Leányka 0,0 20.0 80,0 20,0 15. Ottenel musk. 0,0 0,0 100,0 0,0 Átlag %: 25,0 1,67 244,0 16,27 1231.0 82,06 269,0 17,94 A rügy károsod ási százalékot metszéskor figyelembe vesszük. A fenti vizsgálatokat a mezőgazdasági főiskola bemuta- tókertjóből származó mintákon végeztük. Kovács Gábor főiskolai adjunktus A nogyv/tág — négy fal között Könyvtári munka egy kutatóintézetben Megyénk"' égjük "kutatóbázisának, a Nyírségi Agrotechnikái Kutató Intézetnek múltjáról és a jelenben folyó munkájáról elsősorban a mezőgazdasági szakemberek tájékozottak. Ám az intézet könyvtárának sokrétű és a kutatómunkát segítő tevékenységébe eddig kevesen nyertek bepillantást. A modern épület déli oldalán helyezkedik ei a csu- paablak könyvtárszoba és olvasóterem. Elmélyült munkát végeznek itt a szakirodalmat buvárló tudományos munkatársak, amihez a csendet és a szép környezetet az elhelyezés biztosítja, a belső körülményeket pedig a szakkönyvek, valamint a még fontosabb folyóiratok. Hiszen a kutatómunkát a legfrissebb irodalom segíti legjobban, ezért érkeznek hetente-havonta tíz országból a szaklapok, számuk a hazaiakkal meghaladja a százat. A főként orosz, angol, német nyelvű lapok legújabb számai sorakoznak a polcokon, hogy a nyelvtudás kulcsával kinyitva, közvetlenül használjanak a magyar növény nemesítés és modem mezőgazdasági módszerek kialakítása ügyének. Kibomlanak a cirill- és latinbetűs tudományos értekezések a súlyúkra nézve is tekintélyes szótárak segítségével (több kutatónk szótár nélkül olvassa a szovjet szaklapokat). miközben néha különleges feladatokat is meg kell oldani. A könyvtárban dolgozó fordító feladata szerint az angol német, francia és olasz cikkeket ülteti át magyarra, dr ritkábban meg kell ostro molnia egy-egy spanyol sző veget is, ha fontos adatoka' lehet belőlük meríteni. Egy szer megtörtént oiyan érdé kés eset is, hogy Tokióban kiadott könyvet kértünk a Tudományos Akadémia könyvtárából, mert a japán írásjelek rengetegében rövid összefoglalók voltak eszperantó nyelven és ezek lefordítása segített egy kutatási munkamenetét továbbvinni. ...............Több külföldi intézettel tartunk állandó kapcsolatot személyes látogatás, kiadványcsere és levelezések révén. Sok cikk „cserél gazdát” évente, olykor egészen váratlanul, távoli országból kérnek tőlünk publikációkat. Nem kell beszélni arról, hogy az intézet munkájában eleve nincs semmi öncélú- ság, hanem a megye és a népgazdaság szolgálatán túlmenően — a fentiek szemléltetik ezt — a nemzetközi mezőgazdasági kutatás is rendszeresen merít a sóstói erdő melletti épületben folyó tudományos munkálkodásból. Most azonban a mezőgazdasági könyvhónap időszerűségét is megragadva, szeretnénk az érdeklődők figyelmét könyvtárunkra irányítani. Mert tudunk segítséget adni a mezőgazdasági szakembereknek, nemkülönben diplomadolgozatukat és pályaműveket készítő diákoknak, ha felkeresik olvasótermünket. Miben áll ez a segítség- nyújtás? Első renden a bibliográfiákat tudjuk kézbe adni: a hazai és külföldi szakkönyvékről, szakcikkekről rövid ismertetővel ellátott jegyzékekkel rendelkezünk. Könyvek beszerzéséről tanácsokat adhatunk, elolvashatok a kinek-kinek érdeklődési körébe vágó magyar nyelvű cikkek és fordítások (mikrofilm-leolvasó készülékünk is van), és aki külföldi irodalmi termékekből eredeti nyelven olvas, a fordításnál segítséget i.dunk. t Hisszük, hogy ’ a felkínált lehetőségekkel élés hasznos lesz az érdeklődőknek, de ezen túltekintve — ezt mind- mnyian jól tudjuk — a haladó magyar mezőgazdaság ügyét is hathatósan fogja' szolgálni az önképzés cir.a ■ M iának megragadása. Keresztessy Aí 111.1
