Kelet-Magyarország, 1972. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-23 / 45. szám

W?2. február 23. KFT FT MAOTAPn^RTAO 9. oMat Néplrontkongresszus előtt Az V. kongresszusára ké­szülő népfrontmozgalom fő működési köreiből választot­ták ki azokat az átfogó jel­legű nagy témákat, amelyek napirendre kerülnek majd az áprilisban összeülő orszá­gos tanácskozáson. E témák a következők: a gazdaságpoli. tikai munka segítése; a szo­cialista hazafiság és nem­zetköziség serkentése és ápo­lása; részvétel a város- és községpolitika formálásában; a népfront művelődéspoliti­kai tevékenysége és végül a mozgalom munkaformái és módszerei. Az e területeken aZ elmúlt négy évben kifej­tett tevékenység eredményei­nek számbavételére és a to­vábbi teendők körvonalazá­sára — öt munkabizottságot hívtak életre. Ezekben a na­pokban készültek el mind­egyik témabizottságnál az elemző munkaanyagokkal, amelyeknek összeállításában az adott területek nemzeti és nemzetközi rangú szakértői, tudósok, közgazdák, város­gazdák, művészek, írók, köz­életi emberek vettek részt. Az alapdokumentumok mindegyikéhez három-há­rom megyéből csatlakozik a társadalom véleménye, szé­les körű viták nyomán. A ja­vaslatok, a felvetődő továb­bi gondolatok összegezése után mindegyik munkabi­zottság témáját ilyenformán az ország közvéleményének ismeretében elemzik, vitatják majd meg a kongresszuson, öt szekcióban. A gazdaságpolitikai » munkában a tájékoztatásnak az eddi­ginél nagyobb teret kell kap­nia a népfront tömegpoliti­kai propagandájában — ál­lapították meg. — A mozga­lom ugyanis hatékonyan se­gítheti a közvélemény for­málását; ha foglalkozik pél­dául a népgazdaság helyze­tének ismertetésével, a IV. ötéves terv feladataival, a gazdasági szerkezet változá­saival vagy például annak bemutatásával, hogyan ve­szünk részt a nemzetközi munkamegosztásban, a szo­cialista integrációban, hol van a helyünk a világgazda­ságban. Lakossági vitafóru­mok, ankétok, kötetlenebb formájú beszélgetések — mind eredményes formái le­hetnek a gazdaságpolitikai propagandának. Az alkotó hazafiság kérdéseinek tanulmányo­zása kapcsán arra mutattak rá: a hazához való elkötele­zettség nemcsak kötelesség, hanem jóval több annál. Azt jelenti, hogy értelmileg, ér­zelmileg azonosulunk a ha­zával, a szocialista nemzet céljait magunkénak tekint­jük, azokért felelőseknek érezzük magunkat, erőnkhöz képest teszünk is érte, és mindezzel egy közösség ré­szévé, a szocialista nemzeti egység erősítőivé válunk. A hazafisággal foglalkozó bi­zottságban erőteljesen han­got kapott az is, hogy a tö­megek alkotóerejének kibon­takozása — s voltaképpen ez az alkotó szocialista hazafi­ság — csak a szocialista de­mokrácia talaján lehetséges. \ A város- és községpolitika Az e témával foglalkozó testület véleménye szerint — a népfrontmunkát egy­aránt jellemzik politikai és mozgalmi módszerek. A nép­frontmozgalom — szervei és aktivistái útján — ismerete­ket gyűjt az emberek prob­lémáiról, a társadalmi folya­matokról, közvetlenül az em­berektől, egyes szervektől, statisztikai kiadványokból, intézményektől. Szociológiai felméréseket, közvélemény­kutatást is végez, vagy kezdeményez. Igen eredmé­nyesnek bizonyult, az el­múlt időszakban a közéleti érdeklődésű embereknek képzettségük és ambícióik szerint testületekbe és bi­zottságokba való bevonása. Példaadó társadalmi mozga­lommá lett egy sor olyan ak­ció, mint a „Budapest az ifjúságért — az ifjúság Bu­dapestért”, Fejér megyében a „Mintaközség” mozgalom, vagy Somogy megyében a „tegyünk többet Somogyért” mozgalom. E kezdeményezé­sek eredményei parkok, tör­pe vízművek, iskolák, óvo­dák, egészségházak, műve­lődési otthonok létesítésé­ben, illetve építésük segíté­sében mérhetők. A művelődés­politikában a népfrontnak nem a párt és a tanács munkáját kell utánoznia, helyettesíte­nie, hanem meg kell keresni a társadalmi szerepének és a népfrontmunka jellegének megfelelő sajátos tevékeny­ségét, tartalmat és formát — szögezték le a munkabizott­ság tagjai. Célszerűnek lát­szik a jövőben művelődési munkaközösségeket létre­hozni a népfront helyi bi­zottságainál. A honismereti mozgalom­nak tovább kell erősítenie a nemzet kulturális örökségé­nek ápolását, elősegíteni ha­gyományaink közkinccsé té­telét. A működési formák és a munkastílus A Hazafias Népfront mű­ködési formáit és munkastí­lusát elemző munkabizottság azt húzta alá, hogy a nép­frontban tömörült erők a párt vezetését elfogadják, vállalják. Mozgalmi együtt­működésükben azonban ném „másolhatják” a párt vagy más politikai szén- gyakorlatát. Eredményes összefogásuk legfőbb biztosí­téka a párttagok és a párton, kívüliek együttműködése. Az előkészítő munkabizott­ságok ’ a kongresszuson nemcsak gazdái lesznek a szekciók elé kerülő témák­nak, hanem az .alaposan elemzett tárgykörökkel ■ kap­csolatban ajánlásokat is tesz­nek majd a népfrontparla­mentnek. A HAFE ŰJ ÜZEMCSARNOKÁBAN SÍNGYALU GÉPEN DOLGOZIK SZEDLÁK JŐZSEF. (HAMMEL JÓZSEF FELVÉTELE) Palásti László: A nagy találmány A tanácsi vállalat igazga­tójához harminc év körüli fiatalember nyitott be. Mint feltaláló mutatkozott be és elmondotta, hogy találmánya a jobb munkát segíti elő. — Abból indultam ki — magyarázta —, hogy a jó munka előfeltétele az önbi­zalom növelése. Ezt itt a gyárban úgy érhetik el, ha minden munkapad fölé jel­zőtáblát tesznek. Ha valaki­nek a gépe nem jól műkö­dik. ha valaki rossz terv- dokumentumot kap, vagy bármilyen más ok miatt esik a munkateljesítménye, tehát, ha nem ő a hibás, a jelzőtábláról mindenki leol, vashatja az okot: miért ter­mel kevesebbet. Bevallom az ötletet a televízió adta. Amikor először jelent meg a képernyőn a felírás: „A hi­ba nem az ön készülékében van!”, már akkor éreztem, hogy valami ilyesmire lenne szükség az üzemekben is. Amikor azután azt olvas­tam, hogy: „A hiba a külföl­di közvetítésben van!”, el­kezdtem törni a fejemet. És megoldottam a problémát! örülnék, ha itt alkalmaznák először korszakalkotó talál­mányomat. Az igazgatónak tetszett az itlet, áttanulmányozta a be­nyújtott technológiát, és egy idő múlva be is vezették az önbizalom gerjesztőt. Először Szepezdi munkahelyén je­lent meg a felirat: „A hiba nem az ön munkájában van. A nyersanyag rossz!” Sze­pezdi megnyugodott, új anyagot kért, és a munka re­mekül ment. Balonyai se tudta megér­teni, hogy miért esett a ter­melése, amíg a gép felett lé­vő készülék felirata ki nem gyulladt. Ott ezt olvasta: „A hiba a rossz tervben van.” Balonyai bosszús arca mo­solygós lett, új tervdoku­mentációt kért és termelése jelentősen emelkedett. Persze az is megtörtént, hogy a táblán az állt; „A „Szabolcs megye fejlesztését fontos kötelezettségünknek tartjuk'* Beszélgetés Szurdi István belkereskedelmi miniszterrel A minisztériumnak a kö­zelmúltban Szabolcs-Szat- már megyében lefolytatott ágazati vizsgálatát követően kétnapos látogatást tett Nyír­egyházán Szurdi István, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, belkereskedelmi miniszter. Tárgyalásokat foly­tatott a megye párt- és taná­csi vezetőivel, felkeresett ke­reskedelmi létesítményeket. A miniszter elutazása előtt válaszolt megyénk kereske­delemfejlesztésével kapcso­latos néhány aktuális 'kér­désre. — Hogyan ítéli meg mi­niszter elvtárs a keres­kedelmi hálózatfejlesz­tési tevékenységet Sza­bolcsban? Milyen esélyei vannak az innen benyúj­tott pályázatoknak? — Úgy vélem, hogy egy egészséges fejlesztési munka indult meg Szabolcsban. En­nek nem szabad megállni. Bár a beruházási lehetőségek idén — az ismert okok miatt — szűkebbek, mint eddig, Szabolcs üzlethálózatának, kereskedelmi fejlesztésének támogatását továbbra is fon­tos kötelességünknek tart­juk. Különösen vonatkozik ez a megyeszékhelyre és a még ellátatlan területekre, a ta­nyavilágra. Bár a pályázatok elbírálása még nem történt meg, a megye kereskedelmé­nek negyedik ötéves tervben' történő fejlesztésére — töb­béit között a nyíregyházi ipar­cikk-áruházra, az önkiszolgáló étteremre, a kisvárdai ven­déglátó-kombinátra, stb. — nagy összegű támogatást ad a minisztérium. — ide tartozik egy régi probléma: a nyíregyházi Vásárcsarnok létesítése. Á költségszámítások már elkészültek, de a város képtelen saját erőből megépíteni. — Ismerem ezt a gondot. A nyíregyházi vásárcsarnok a város számításai szerint hat­vanötmillióba kerülne. Ez az összeg igen magas. A prog­ram nekünk szimpatikus, ezért azt javasoljuk, hogy szerényebb keretek között oldják meg ezt a kérdést. Ki­irtunk egy országosan érté­kesíthető vásárcsarnok terv- pályázatot Pécs várossal kö­zösen. Ezt a tervet lehet adaptálni Nyíregyházára is —, kevesebb költséggel. Ebben' az esetben természetesen ki­látásba helyezünk állami tá­mogatást. — Többször kérte a me­gye a minisztériumot, hogy az iparosítással, a növekvő városi lakosság­gal járjon együtt a me­gyei húskeret emelése is. Mennyire megoldható ez ebben az évben? — A húskeret — amit a megyének juttatunk — évről évre emelkedik Már 1971- ben is sokat javult a szabol­hiba az ön kapkodó munká­jában van!” Vagy: „A hiba az üzemve­zető főmérnök téves utasítá­sában van!” Néhány hónapig tartott az „önbizalomgerjesztő” mű­ködése. 'Egy napon ellenőrző bizottság szállt ki a tanácsi vállalathoz. Megállapították, hogy a rengeteg jelzőtábla elkészítése, felszerelése és ellenőrzése töméntelen pénz­be került, ezzel szemben a globális termelés negyven százalékkal csökkent, mert az igazgató alig törődött mással, mint az önbizalom- gerjesztővel. Azon a napon, amikor Ko­vácsait elhelyezték a gyár éléről, az igazgatói szoba jel­zőtábláján megjelent a fel­irat; „A hiba az ön vezetéseben volt!” esi húsellátás. A további emelés lehetőségét is meg­vizsgáljuk. Azt látom első­sorban járható útnak, ha itt növeli^ intenzíven a helyi húsfeldolgozást — erre eddig is találunk jó példákat — s ebben az esetben természete­sen több hús marad a megyé­nek is. Egy új húsfeldolgozó létesítésére beadott pályáza­tuk évi 8—10 ezer sertés he­lyi vágását jelentené. Indo­kolt, hogy ennek egy része is helyben javítsa az ellátást. — Nagy gond a megyé­ben a sörhiány — fő­ként nyáron. Tudnak-e ezen segíteni? — Felülvizsgáljuk a megye sörellátási helyzetét. A hazai gj'árak termelése kevés, a ja­vulás a sörimport nagyságá­tól függ. Ma még nem tud­juk. mennyit fordíthatunk er­re, de szándékunk, hogy Sza­bolcsban is javítsuk az ellá­tást — Jelentős az építő­anyag-hiányunk. A ne­gyedik ötéves tervben építendő huszonkétezer szabolcsi lakás hatvan százaléka hagyományos anyagból készül. Ehhez tégla, s más falazóanyag, cserép, cement kell... — Ismerjük a megyével szembeni kötelezettségeinket e területen is. De megszabja a lehetőségeket, hogy általá­nos építőanyag-hiány van az országban. Tavaly 1Í5, idén pedig százmillió téglának megfelelő hagyományos fala­zóanyagot juttattunk, illetve adunk a. megyének, ami hét- nyolqezer lakás építéséhez elegendő. A tervezett lakás- szám megépítése ezek nyo­mán — legalábbis az első két évben — biztosított. A lehe­tőségekhez képest ennyi anyagot adunk a későbbi években is. — Szabolcsban nagy szükség van szakképzett kereskedelmi, vendéglá­tóipari vezetőkre, dolgo­zókra. A helyi iskolázta­tási lehetőség erre nem ad módot. Hogyan ítéli meg a fejlődés módjait miniszter elvtárs? — Úgy vélem, nagy szük­ség van a nyíregyházi keres­kedelmi oktatási központ lé­tesítésére. Nagyon megkóny« nyííette a kedvező döntést, hogy a megye is jelentős erő­feszítésekkel támogatja ezt a fontos létesítményt. A sza­bolcsiak most kihelyezett ke­reskedelmi és vendéglátóipar ri főiskolai osztályokat kér­nek 'Nyíregyházára. Ez hasz­nos lenne. Megvizsgáljuk, s ha megvannak hozzá a sze­mélyi és tárgyi feltételek, a SZÖVOSZ-szal közösen tár mogatjuk. Ugyanez vonatkot zik arra is, hogy a helyi két reskedelmi szakközépiskolád ban megnyíljon két vendégd látóipari osztály. — Megtörténtek az elsü lépése^ Szabolcs-Szat- már idegenforgalmának jelentős fejlesztésére. Ezt szeretné előmozdítani » megye, létrehozni a Fel- ső-Tisza-vidék idegen- forgalmi intéző bizottsá­gát is. Támogatja-e ezt » minisztérium ? — Csak örömmel szófbatoSS arról, hogy az országnak ez a távoli része is bekapcsolód»!* az idegenforgalomba, s hogj» tavaly a megyei tanács — ha szerény összegben is — ide­genforgalmi alapot létesített. Úgy vélem, hogy nagyok a lehetőségei — elsősorban » megyén belül — a turizmus fejlesztésének. Hasznos len­ne, ha az intéző bizottság nein csak a megyehatárokon be­lül, de nagyobb területen is dolgozna. Támogatjuk a meg­alakulását, s később anyagi se­gítséget is nyújthatunk a mű­ködéséhez. Már most segíthet­jük viszont a megyében ter­vezett üdülőházak építését. Típusajánlatokat is adunk ahhoz, hogy Nyíregyháza Sóstón, Vásárosnaménybaij és Dombrádon már. idén meg­indulhasson az üdülőtelepek létesítése. Később természe­tesen a többi igénylő — Nyír­bátor, Kísvárda, Tivadar, stb. — is kaphat állami támoga­tást. Hozzájárulhatunk vi - szont a Sóstón és Vásárosna- ményban épülő ABC-pavilo- nok építéséhez. Összegezve: a Tisza-kaftyarnak, Sóstónak. 3 a többi szabolcsi kiránduló- és üdülőhelynek a fejlesztés teljes egyetértésünkkel és tá. mogatásunkkal is találkozik — fejezte be a kérdésekre adott válaszokat Szurdi Ist­ván belkereskedelmi minisz­ter. Kopka János Ipar hatósági jogkör újabb 28 megyei településen Nyolcszáz iparengedély elbírálása helyben Újabb 28 községben inté­zik a helyszínen a tanácshoz forduló lakosság iparhatósá­gi ügyeit ez évben. Koráb­ban elsőkként 1969-ben öt­venhat nagy községben nyílt lehetőség arra, hogy első fokú iparhatósági jogkört gyako­roljanak. Ezekben a közsé­gekben a helyi tanácsokon döntenek az ott dolgozó kis­iparosok (házi- és vándor- iparosok) ügyeiben. A ren­delkezés azért született, hogy a helyi viszonyokat legjob­ban ismerő községi tanácsi vezetők, előadók rövid idő alatt maguk Intézkedhesse- nék, s a lakosság érdekében ipar j ogosítvány okát adhassa - nak lei; Korábban ezeket az ügyeket a járási tanácsoknál intézték. A hatáskör leadása jelen­tősen növelte a községi ta­nácsok tekintélyét és felelős­ségét, az eddigi tapasztala­tok szerint megfelelően se­gíti a kisipari politika, a szolgáltatásfejlesztés ’meg­valósítását. Az intézkedés sokrétű előkészítést igényelt. A jogkör leadása előtt to­vábbképzéseket tartottak, biztosították mindazokat a nyomtatványokat, jogszabá­lyokat és eszközöket, ame­lyek nélkülözhetetlenek az iparhatósági jog gyakorlásá­hoz. A megyei tanács ipari osz­tályának munkatársai a Könnyűipari Minisztérium áltál rendelkezésre bocsá­tott terveknek megfelelően szervezték a községi ügyin­tézők felkészítését, két-két napos szakmai előadássoro­zatot, konzultációt tartottal:, előkészítették és megszer­vezték iparigazgatási szak­vizsgájukat. A községi szakigazgatási szervek eddigi iparhatósági működésének jó tapasztala­tai vannak. A lakosság ellá­tása szempontjából fontos javitószolgáltató iparokra adtak iparengedélyeket, megnövekedett az egyébként munkaviszonyban állók, il­letve nyugdíjasokként ipart gyakorlók száma is. Amióta a községi tanácsok iparható­sági jogkört gyakorolnak, közel nyolcszáz engedélyt adtak ki, s ez elsősorban á javításszolgáltatásban és a kis településeken, külterület teken, volt jelentős.

Next

/
Oldalképek
Tartalom