Kelet-Magyarország, 1972. február (32. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-22 / 44. szám
1972. február 22. KELET-MASYARORSZAc S. »Ida! „Legyen a neve Tavirózsa“ Megajánlották a segítséget Milliós vállalat Wncsellőn — Visszajöttek az ingázók Orvosi rendelőtől az iskoláig A szemétgödör hallatára mindenki csendben maradt. Tényleg, mit is lehetné vele kezdeni? Ott éktelenkedik a falu közepén, elfoglal vagy ezer ölet, de hát már mindenki megszokta. Az idősebbek azt mondják, 200 éve ez a gödör juttatta képviselői mandátumhoz, vagy bírói székhez a községből induló jelölteket. Nem is annyira a gödör, mint inkább az ígéret: „ha engem választanak, eltüntetem a falu szemétdombját”. Nagyjából ezek a gondolatok juthattak eszébe Gáva- vencsellő és Balsa vezetőinek a február első hetében tar „ott értkezleten, amikor egy férfi megtörte a csendet. — Az üzem nevében felajánlom, hogy 2000 köbméter földet viszünk a gödörbe, társadalmi munkában. A többi már gyorsan ment. Egymás után állt fel a tsz-el- nök, a ktsz-elnök és percek alatt „összeajánlották” a 10 ezer köbmétert, ami a szeméttelep feltöltéséhez talán elegendő. Azután ismét az elsőként jelentkező férfi állt fel és elvállalta, hogy még ebben az évben felépítik ezen a helyen a nagyközségben oly régen óhajtott vendéglátó- kombinátot. A nevére is rögtön egy javaslatot tett: legyen — a helyéhez igazodva — Tavirózsa. A hatalmas gödörhöz épp egy dömper érkezik. A már korábban kihozott homokra áll, billen a puttony, aztán könnyedén ugrik vissza a helyére. Az elindulás már nehezebben megy, három- szor-négyszer nekirugaszkodik, míg sikerül megkapaszkodni a szilárd talajon.- A gödörben nincs víz, de két ásónyomot kell csak lemenni, máris felbuggyan a talajvíz. — Nagy volt az öröm Ven- csellön, amikor megtudták az emberek, hogy mi épül itt. Mondogatták is, hogy már éppen ideje, mert a „Hangya” óta nem épített a szövetkezet semmit. Ebben van azért egy kis túlzás js, de az öröm miatt még ez is érthető. Valter Béla, a megyei tanács nyíregyházi járási hivatalának építőipari költségvetési üzemvezetője mondja ezeket a szavakat és ő volt az a férfi, aki a vezetők tanácskozásán az első felajánlást megtette és ő vállalta az üzem nevében, hogy felépít)' a vendéglátókombinátot. Nagy merészség egy ilyen süppedős talajra építeni és még nagyobb merészség ilyen rövid határidőre vállalni, különösen ha azt is hozzáadjuk hogy a terveket Is most lehet csak készíteni, mivel nagyon részletesen kell figyelembe venni a talajadotíságokat. — Megvan hozzá a megfelelő szakapparátusunk és ezért mertünk belevágni — mondja Horváth Mihály főkönyvelő. — Két mérnök, öt technikus dolgozik az üzemben és a szakmunkások aránya is nagyon jó. Egy-egy brigádban — 12—13 fős brigádjaink vannak — 6—7 szakmunkás, 3—4 betanított munkás dolgozik. Rajtuk sok múlik. Jól keresnek, de jól is dolgoznak. Eddig végzett munkájuk alapján joggal lehetnek merészek a költségvetési üzem dolgozói. Rövid, hároméves működésük alatt átalakították, felújították és bővítették a kemecsei járási szülőotthont, mentőállomást építettek, Nyírturán orvosi rendelőt és szolgálati lakást, Ra- kamazon úttörőtábort, de építettek Gáván és Bujon öttantermes iskolát, a gávai mel lett orvosi lakást és most ■ épül Baktalórántházán egy héttantermes iskola. (A nyolcadik tornaterem, hogy csak a nagyobbakat említsük.) Ezek mellett természetesen egy sor szakmában végeznek szolgáltatást a nyíregyházi járás községi tanácsainak, szövetkezeteinek és a lakosságnak. MUNKÁBAN A VÁLLALAT EMIL FELVÉTELE) ACSBRIGADJA. (ELEK — Tizenhármán kezdtünk 1908. július 1-én — emlékezik vissza Valter Béla, a költség- vetési üzem vezetője. — Azóta is itt vagyunk együtt Madár Gyulával, Cziránku Andrással, Szikszai Lajossal, Gönczi Ferenccel, Valter Pállal, Grabicza Andrással és a többiekkel. Akkor alig termeltünk többet 1 milliónál. Persze, ha hozzáveszem, hogy a gépállományunkat egy bérelt lovas fogat jelentette, mindjárt érthetőbb a dolog. A következő évben már 60 dolgozóval 5 és fél milliót termelj az üzem, a múlt évben pedig etérí&k á'fá rn ültöt "Ftti egy vállalathoz viszonyítjuk ezt a termelési értékét, akkor nem nagy összeg, de ha megnézzük milyen és mennyi szolgáltatást végeztek érte — olcsóbban mint más vállalat —, akkor mindjárt szebb az eredmény. Elég csak a tervezést megemlíteni, ami 40 százalékkal olcsóbb az állami terveknél, de 60 százalékos kedvezménnyel szállítják nyári üdülésre az úttörőket a járás területéről és 40 százalékos árengedménnyel segítik dolgozóikat, akik lakásépítéshez kérnek segítséget. Az országban egyedüli költségvetési üzem, amelyik nem városi, vagy községi tanácshoz tartozik. Az őket irányító szerv a járási hivatal. Létrehozásukkor még tanács volt, így akkor mindez természetes* volt. Az átszervezés óta fonák helyzet alakult ki: jogszabályok szerint nincs lehetőség ilyenfajta működésre, át kell adni valamelyik — nyilván a gávavencsellői — tanácsnak. Csakhogy ez az üzem túlnőtt egy község határán, kapacitásban, szolgáltatásban nagy szükség van rá az egész járás területén, visszafejlődést jelentene a szűkebb korlátok közé szorítás. Dél van. A kastélykert udvarán, a műhelyekben elcsen desednek a gépek. Az asztalosműhelyben egy asztalos, Uj Mihály ebédel. Tanyán lakott, onnan "költözött a községbe, most már közelebbről kerékpározik mindennap. — Tíz évig dolgoztam Pesten az Iskolabútor és Sportszergyárban. Meguntam az utazást. Hallottam, hogy itthon megalakult ez az új üzem, hazajöttem. A nagyobbik fiam leérettségizett most a Videotonban tanú" szakmát. Mire végez, akkorra itt is megnyitjuk a szolgálta tóházat és jó helye lesz nek: is itthon. Mert itt sem a keresetre, sem a bánásmódra nem lehet panasz. Mennyit olvasnak a munkások ? Félmillió forint az üzemi könyvtárakra — E«y olvasó 15,5 kötetet olvas évente — Tíz új szakszervezeti letéti könyvtár a mejyébeu Balogh Jóráef Űj igény, amellyel megyénkben is számolni kell a szakembereknek, hogy az üzemek, vállalatok, intézmények dolgozói mind több mű. velődési lehetőséget is várnak munkahelyüktől. Sokan nem érnek rá elmenni a távolabb eső közművelődési intézményekbe, könyvtárakba, szeretnék munkahelyükön megkapni az érdeklődésük szerinti műveket. Ezért is kerül mindjobban előtérbe az üzemi, vállalati könyvtárak ügye. olvasószobák, klubkönyvtárak létesítése. Megyénkben az évek során a szakszervezetek gondozásában lévő könyvtárak igyekeznek táplálni az olvasási kedvet, olvasmányokai ellátni az üzemi dolgozókat. A III. ötéves terv idején a szakszervezeti könyvtárak olvasóinak száma két és fél ezerrel gyarapodott. Évi átlagban félezer új olvasó kopogtatott az üzemi könyvtárakban, csaknem 24 ezer kötet könyvvel többet kölcsönöztek, mint a korábbi években. Az olvasottsági index — amint az SZMT február 22-i ülésén is foglalkoznak a témával — a III. ötéves terv utolsó évében 14,3- ről 13,2-re csökkent. Bíztató azonban, hogy az egy olvasóra jutó elolvasott könyvek száma az elmúlt évben már emelkedést mutat: 15,5 kötet jut olvasónként. Helyben olvasni A helyben kölcsönzés és olvasás körét elsősorban a korábbinál több könyvtár létesítésével igyekeznek bővíteni. Minden jelentősebb munkahelyen legalább letéti könyvtárat kívánnak berendezni. Ennek eredménye, hogy 75-ről 94-re gyarapodott ráz utóbbi években a szak- szervezeti kezelésben lévő könyvtárak száma. Az SZMT központi könyvtára és a hozzá tartozó letéti könyvtárakba, saját költségvetésből 5 év alatt 23 ezer 800 új könyv került 550 ezer forint értékben. Az SZMT központi könyvtára évenként 100 ezer forintot költött a letéti könyvtárak ellátására. Tíz új letéti könyvtárat létesítettek az utóbbi években, hármat pedig a munkahely megszűnése miatt áttelepítettek máshová. A munkahelyen könnyen elérhető könyvtárakat azonban csak akkor látogatják szívesen a dolgozók, ha megtalálják az új kiadású könyveket, ha a könyvállomány friss. Erről is igyekeztek gondoskodni: a letéti könyvtárakban 199 alkalommal cseréltek könyvet, több Szabálysértési ügyek Az éjszakai csengető Az Arany János utcai bérházak lakói panaszolták, hogy az utóbbi időben rendszeresen az éjszakai órákban felcsengetik őket és mire ajtót nyitnak, az éjszakai látogatónak már nyoma sincs. Az elmúlt hónap Il-én 22 óra 30-kor a rendőr őrszem arra lett figyelmes, hogy az Arany János utcában egy fiatalember gyalogosan közlekedve több házba becsengetett, majd a csengetést követően azonnal eltávozott, pontosabban elfutott. Az éjszakai csendháborítót igazolásra szólították fel. Sajátságos módon védekezett. Azt mondta, hogy „ő most részeg” és azzal szórakozik, hogy becsenget a bérházi lakóknak. .. Könyörgött, hogy ne vigyék fogdába. Az éjszakai „csengető” S. A. nyíregyházi lakos, nőtlen, a Hajtómű- és Felvonógyár dolgozója. Havi keresete 1500 forint. A rendőrség által tett feljelentés alapján a szabálysértési osztály a tárgyalás mellőzésével is megállapította, hogy S. A. 1972. január 11-én Nyíregyházán az éjszakai órákban, az Arany János utcán több bérházba becsengetett és tette elkövetése után elfutott. A szabálysértési határozat megállapítja, hogy S. A. cselekményével az ide vonatkozó kormányrendelet értelmében csendháborí- tást követett el, melynek következtében 3000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Enyhítő körülménynek vették, hogy szabálysértés miatt bírságolva még nem volt. A fentiek egybevetésével az elkövetőt most első ízben 300 forint pénzbírság kiszabásával sújtották. Nyíregyháza város tisztán tartása egészségügyi szempontból is elsőrendű feladat. Nap mint nap tapasztalható, hogy a Kossuth téren és a város belterületén magozok százai teszik letetetlenné a járdák tisztán tartását. A legforgalmasabb úttesteken eldobált napraforgómag-héjak borítják és zavarják a város tisztaságát. Ezeket vette figyelembe a városi tanács vb szabálysértési osztálya, amikor L. L. nyíregyházi lakost 400 forint pénzbírsággal sújtotta napraforgómag tiltott árusítása miatt. A rendőrség által tett feljelentés alapján indult meg az eljárás L. L. nyíregyházi lakos ellen, aki elismerte, hogy földterülettel nern rendelkezik, tehát a magot nem maga termeli, hanem a piacon, a termelőktől felvásárolja, saját maga megpirítja és az utcán poharakban árusítja, deciliterjét 1 forintért. A pirított napraforgómag árusítása tilos. L. L. cselekményével jogosulatlan kereskedés miatt szabálysértést követett el, melynek következtében 5000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Súlyosbító tényezőként állapították meg, hogy az elkövető az utóbbi két évben hasonló szabálysértés miatt már volt bírságolva. Farkas Pál mint 16 ezer kötet könyvet mozgattak meg, s selejtezték ki a régi vagy elhasznált könyveket, s hoztak újakat. A legfrissebb adatok szerint a szakszervezeti könyvtáraknak 11 300 olvasójuk van, összesen 170 ezer könyvet kölcsönöztek egy év alatt. A munkahelyek dolgozóinak 29,5 százaléka már e könyvtárak olvasója. Ez már jelzi a munkahelyi könyvtárak új szerepkörét, egyben túlmutat a SZOT elnökségi határozatban megkívánt 25 százalékos olvasói arányon is. Vannak azonban könyvtárak a megyében, ahol a dolgozók még kevésbé veszik igénybe a üzemi könyvtárakat. Ennek oka sokszor a szűkös, nem megfelelő elhelyezésben rejlik. De abban is, hogy még nem szoktak hozzá eléggé a dolgozók, hogy munkaidő előtt vagy után kevesebb járkálással megkaphatják helyben is kedvenc könyvei- , két. Dolgozónkéul 8 torint Az elmúlt év októberében hirdették meg a „Kell a jó könyv” elnevezésű mozgalmat, amely az üzemi könyvpropaganda javítását, a könyvele jobb népszerűsítését is megkívánja a szakszervezeti könyvtárosoktól, akik közül mind több a szakképzettséggel rendelkező könyvtáros. Többségük természetesen társadalmi munkában, vagy csekély tiszteletdíj ellenében, elsősorban a könyv iránti rajongásból végzi ezt a munkát. Tizenöt könyvrendezvény, négy kiállítás, három író-olvasó találkozó zajlott le az elmúlt évben a szak- szervezeti könyvtáraknál. A „Kell a jó könyv” mozgalom máris kezdi éreztetni hatását, 167 új olvasóval gyarapodott a legjobb alkotásokkal ismer, kedők tábora. Hogyan lehetne bővíteni a munkahelyi olvasási lehetőségeket? Ez a probléma is helyet kapott a mai SZMT- elnökségi ülés napirendjén. A szakszervezeti könyvtárak elhelyezése — a pozitív változás ellenére is — elég mostoha. Mindössze 18-nak van önálló helyisége és csali iratnak a berendezése üti meg a megkívánt színvonalat. Azt tervezik az évről évre rendelkezésre álló céltámogatással, amelyhez a vállalatoknak is hozzá kellene járulniuk, néxl’rá jobb körülményeket sikerű’ teremteni. Az új irányelveknek megfelelőm az idén dolgozónként 8 forintos könyvtári támogatás szerepel a szakszervezetek letéti szerződéseiben. A megemelt ősz- szeget a legtöbb munkahelyi szakszervezeti bizottság nem kifogásolta, de voltak olyan szb-k, amelyek sokallták a magasabb összegű könyvtári támogatást. Több MEDOSZ- hoz tartozó gazdaság, üzem, intézmény és vállalat mondta fel a letéti könyvtárak fenntartását. Könyv, film, előadás Ennek ellenére remény van arra, hogy 1972-ben sikerül közelebb vinni az üzemi dolgozókhoz — főként a munkásokhoz — a könyvet. Tovább akarják növelni az olvasók arányát, hogy a munkahelyi kollektívák 32 száza, léka legyen állandó olvasó, s évenként egy-egy dolgozó legalább 17 könyvet olvasson el. Ezért több jó könyvvel látják el a kisebb letéti könyvtáraikat is, az SZMT- től kapott kulturálisalap-tá- mogatást 30—35 százalékkal növelik. Letéti könyvtárak létrehozását szorgalmazzák azokon a helyeken, ahol eddig ez nem sikerült, vagy a szerződést visszamondták. A munkásszállásokon gyakoribbá teszik az irodalmi esteket, filmvetítéssel egybekötött előadásokat. Az idén az eddig létesített 5 űj könyvtáron kívül még öt helyen nyitnak szakszervezeti könyvtárat, s külön foglalkoznak a szocialista brigádok tagjainak olvasóvá nevelésével. p. a Román Renault — magyar alkatrészekkel A MOGÜRT és a Brassói Autótraktor, valamint a Pi- testi Dacia külkereskedelmi vállalatok között nemrégen létrejött hosszú lejáratú szerződés értelmében kiszállították az első magyar alkatrészeket, amelyeket román járművekbe építenek be. Jelentős üzletkötésnek ígérkezik a francia licenc alapján gyártott Dacia Renault kocsikhoz magyar ajtózsa- nirok szállítása. A román üzletkötők érdeklődtek teher- és személygépkocsik komplett szervizállomásai iránt is, amelyekhez a magyar fél az épületek megtervezését és kivitelezését is vállalná. Az együttműködés keretében több román autóipari gyár termékeit építenék be magyar járművekbe. A med- gyesi karosszéria üzem tej-, sör- és üzemanyag-szállításra alkalmas tartályokat szállítana Rába és Csepel teherkocsikhoz. Ugyancsak ez az üzem nyergesvontatók speciális felépítményeit is gyártja majd exportra. A Dacia cég jó minőségű öntött olaj- és vízszivattyúi elsősorban Rába-man motorokba kerülnének. A MOGÜRT tájékoztatása szerint az idei magyar—román autóipari kooperáció értéke meghaladja a 800 ezer rubelt. AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI köbanya VÁLLALAT, TARCAL vállal a II. és III. negyedévben MINDEN MENNYISÉGBEN HIDEGEN BEDOLGOZHATÓ KÖTŐZÚZALÉK (HIDEGASZFALT) SZÁLLÍTÁSÁT VASÚTON, ILLETVF T ARC ÁLON HELYI ÁTVÉTELLEL. Nagyobb mennyiségű rendelés esetén ÁRENGEDMÉNYT AD. ÉRDEKLŐDNI LEHET A VÁLLALAT ÉRTÉKESÍTÉSI CSOPORTJÁNÁL. (335638
