Kelet-Magyarország, 1972. február (32. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-19 / 42. szám
i. oldal xrzt.rr waovarorrtm W72. február W. Szülők fóruma: GYERMEKEKNEK Ideges a gyetek Szúr a szivem! Állandóan fáradt vagyok! Szegényke, nagyon ideges! — manapság úton-útfélen hallani ilyenfajta panaszokat diákoktól, szülőktől, nevelőktől egyaránt. Betegség- e a szívszúrás? Betegség-e az idegesség? És ha betegség, hogyan előzhető meg? Ezekre a kérdésekre kaptunk választ'az ifjúkori szívbetegségek egyik ismert szakemberétől. A szorongás következményei A mai ember életében sokkal több káros hatás éri az idegrendszert, mint régen és jelentős in ér tói eben ennek a következménye a gyakrabban jelentkező idegesség és a többször előforduló szívpanasz. A fiatalok szorongása, például az iskolában lehet indokolt, származhat készületlenségből, a felelettől való félelemtől, de lehet indokolatlan is, amikor a diák attól tart, hogy nem tud eleget tenni a követelményeknek. Otthon izgatottá, feszültté teheti a légkört a nem megfelelő hang, a nemtörődömség, a szülők közti'nézeteltérések. A válás, az otthon megszokott í-endjének a felbomlása nem ritkán az oka a fiatalok szorongásának. A fiatalkorúak idegrendszerének az állandó feszültsége szívpanaszoJthoz vezethet, s ezen túlmenőleg súlyos lelki sérülést és magatartási rendellenességet is okozhat. Az önbizalom jelentősége A diák, akinek nincs önbizalma, többnyire hiába törekszik sikerre, képtelen a munkájának és tudásának megfelelő eredményt elérni. A sikertelenség tovább csökkenti az önbizalmát és fokozza az idegrendszerének állandó feszültségét. Nemcsak az önbizalom hiánya okozhat ilyen feszültséget. Előfordul, hogy ennek az oka a diákkal szemben támasztott túlzott követelmény, mely nem áll arányban a teljesítő- képességével. Rendszerint nem az iskolai tananyag játssza a fő szerepet hanem a szülők, vagy a tanulók túlzott igénye. Ez a megalapozatlan sokat akarás, a különórák nagymértékű növelése kimerültséghez vezet. A diák letörik lelkileg, mert érzi, hogy minden igyekezete ellenére sem tud megfelelni valamennyi vállalt feladatának. Szervezete is leromolhat, mert a túlzott igénybevétel, a hosszú tanulási idő miatt nem jut ki eleget a szabad levegőre, későn fekszik le, keveset alszik és másnap reggel kimerültén, fáradtan folytatja az erőlködést... A szülőket az elfoglaltságuk, a gyereket pedig nem ritkán a túltengő önbizalmuk akadályozza meg abban, hogy valósan értékeljék a teljesítőképességet. Sajnos, sokszor későn látják be, hogy a teljesítmény fokozásának is van határa, és ezen túllépni nem ajánlatos. A kifáradt diák eiőbb-utóbb már olyan feladatokat sem tud elvégezni, melyeket egyébként könnyen megoldana. A szívpanaszok oka A különböző élvezeti szerek, az alkohol, a feketekávé, a Cigaretta izgatják az idegrendszert, túlzott fogyasztásuk minder. ■ latkorban ártalmas, de különösen a fiatalok sinylik meg ezek élvezetét. A kellemetlen következmények rendszerint csak esztendők múlva jelentkeznek, és súlyosbítja a helyzetet az is, hogy a hozzászokás veszélye a fiatal korban a legnagyobb. A félsorait „kártevők” együttesen, egymás hatását fokozzák, hamarabb jelentkeznek az idegesség általános tünetei, valamint a szívet és a keringési rendszert érintő panaszok. A végzett munkával arányban nem álló fáradtság mutatkozik és nem ritka tünet az álmatlanság, a fejfájás, a levertség, a szívdobogás, a szívszúrás, a remegés, a „szívkihagyás”, a sóhaj- kényszer és a nyakon, vagy a csuklón lévő erek erős lüktető- SG* Kérjünk segítséget * A felsorolt panaszok, bár hosszú időn keresztül súlyosabb következménnyel nem járnak, mégis orvosi sfgítséget igényelnek. Az ismertetett tünetek nemcsak idegességtől származhatnak, de különféle betegségek is okozhatják. Ha valóban „idegesség” okozza, akkor annál gyorsabban és eredményesebben múlasztható él, minél rövidebb ideje állnak fent. Tudni kell azt is, hogy ha az említett panaszokat elhanyagolják, állandósulhatnak és idővel szervi megbetegedésekhez vezethetnék! \ Ha az első tünetekre felfigyelünk, az orvos tanácsát kérjük és gondoskodunk arról, hogy a fiatalok megtartsák azokat, nemcsak az idegességtől szabadíthatjuk meg, de az elkerülhető betegségek minden káros következményétől is mentesíthetjük őket. Mit tanácsol az orvos ? A diák életrendjét az alábbiak szerint helyes szabályozni: 1. nem szabad annyi különórát vállalnia, amennyit csak óriási erőfeszítéssel, éjszakába nyúló tanulással képes teljesíteni ; 2. legyen elegendő ideje az alvásra. Kipihenten sokkal könnyebben megy majd a tanulás 3. a napi programból nem hiányozhat a sétálás. vagy a sportolás; 4. mértéket kell tartani a szórakozásban. Alkohol, feketekávé, cigaretta káros; 5. a szülők, a pedagógusok, az ifjúsági vezetők segítsenek olyan napirend kialakításában, melyben a tanulás, a szórakozás, a sport és a pihenés helyes arányban szerepel. Ajánlatos megfogadni a tanácsokat, mert valószínűbb, hogy az ideges fiatalból lesz az elviselhetetlen, ideges felnőtt, akit a munkahelyén senki sem szeret, aki mindenkinek teher, s aki ezért úgy érzi, hogy néki semmi sem sikerül... Az ő érdekükben cselekszünk, amikor az egészséges életmódra igyekszünk nevelni őket. Dr. V. A, TÖRD A FElEDf Vízszintes': 1. Megfejtendő. 6. Vissza: egyszerű gép. 7. Elemérkje. 8. Néma Elek! 9. Összevissza zője. 17. Szeszes ital 19. Kubában az egyik Castro keresztneve. 21. Lét. 23. Budapesti Nemzetközi Vásár. 24. ATA. 26. AÖ. 27. Sértettéin. sír! 11. PAA. 12. Előnyös tulajdonság. 14. Füzet. 16. Megfejtendő. 18. Cipészszerszám. 20. Kézimunkáz. 21. Lángol. 22. Fogoly. 24. Névelővel, háziállat (—’). 25. Nagy európai folyam. 27. Gyorsan illanó, hódító hatású folyadék. 28. Szendergő. 29. Állati végtag vége. Függőleges: 1. Építőipari kötőanyag. 2. Személyes névmás. 3. Eleven. 4. Télisport. 5. Forma. 6. Megfejtendő. 10. Hasadék. 11. ... és kontra. 13. SoikLábú. 14. E helyen. 15. Fehér macska, vagy nyúl fajtajéLMegfejtendő: Megyénkbe!! települések, ahol termálfürdő üzemel (vízszintes 1, 16, függőleges 6). Máit heti megfejtés: BARNAMEDVE — MÓKUS — SZARVAS — RÓKA. Könyvjutalmat nyertek: Papp Adél Fehérgyarmat, Humicskó Erzsébet Balsa, Balogh Erzsébet Nyirbog- dány, Bodnár István Vásános- namény, Szabó Attila Nyíregyháza. Krecsmáry Lászlót Játszani, játszani, játszani jó! HINTALÓ Hinta, hinta hintáié, oly puhán száll, mint a hó, mint a csónak, mint a tó, úgy ringat. labdái: Pattan a, röppen a pöttyös labda!... Bandika, Pannika vígan dobja — kapd el hát! DOB ÉS TROMBITA Tratta-ta, tratta-ta, — harsogja a trombita. Pam-para, pam-pam, mondja a dob, — nincs neki ennél gondja nagyobb. jAtékvonat Ziki-zaka-zakatol ez a vonat valahol — én vagyok a vasutas, te meg legyél az utas! BICIKLIZŐ BŰGÓCS1GA Csiga, csiga, búgócsiga búg, búg, búg, — hallga, haliga, hallgass ide úgy, úgy, úgy! építőkockák Mennyi kocka! Mennyi kocka! Piros kocka, fehér kocka. Mi épül majd belőle? Nem mondom meg előre! Csingi-lingi, csingi-lingi, — csönget a csengős kis bicikli. Ügyesen hajtja Sanyika, boldogan nézi anyuka! KERGETŐZŐ K ergetőznek, futkároznak, cicáznak a levelek, — kergetőznek, szaladgálnak, cicáznak a gyerekek.. Nyiff-nyaff nyafogó, te leszel most a fogó! i Az ábra bal oldali táblájának szavaiból képezzetek új. értelmes szavakat és írjátok őket a jobb oldali tábla megfelelő soraiba. Ha helyesen oldottátok meg a feladatot, az új beírt szavak kezdőbetűi függőlegesen olvasva egy magyar költő vezetéknevét adják eredményül. •ijpisa .'P)2p3i V ‘XNVHi ‘aaaad ‘ooanc 30H0X ‘S3H03 ‘VóiSfld (iraq^Cptraiios sjba.'Ezs Cn ze) :s3}Cdfß3^ Régi japán népmese A sót okádó mozsár Élt egyszer hajdanin, a régi Japán egy kis falucskájában két fivér. Az idősebbik azt kívánta, hogy öccse menjen el hazulról és házasodjék be egy családba, azonban a fiatalabb elég okos volt ahhoz, hogy inkább önálló otthont alapítson. A fiatalabb testvér rövidesen megházasodott, kibérelt egy kis szobácskát, de csak a szűkös megélhetésüket tudta alkalmi munkákkal biztosítani. Azonban ahogy a tél beállt, jövedelmének ez a forrása is kezdett fokozatosan elapadni és szilveszter estéjére a fiatal párnak utolsó rizsszeme is elfogyott. Ezért az ember elment bátyjához, hogy némi rizst kölcsönözzön tőle. Azonban a fivér elutasította, s gőgösen leintette: — Hogy mersz feleséget tartani, ha még egy szikra rizsed sincsen? A fiatalabb testvér szégyenkezve elkullogott és nehéz szívvel a hegyek felé vette útját. Mikor a kis hegyi ösvényre ért, egy fehér szakállú apókát vett észre, amint rozsét gyűjtögetett. — Hová, hová fiam? — kérdezte az öregember. __ — Hát csak úgy céltalanul őgyelgek, mivel még egy szem rizsem sincsen, amivel ma szilveszter estéjét méltóképpen megünnepelhetnénk — panaszolta a legény. — Milyen kár! — felelte az öreg. — Itt van, ezt neked adom — így szólt, s átnyújtott a fiatalembernek egy kis árpacipót, majd hozzáfűzte: — Vidd ezt el az Erdei Istenség szentélyéhez. A szentély mögött találsz majd egy barlangot, a barlangban törpéket. A törpék arra vágynak majd, hogy a cipócskát megegyék, ezért esdekelni fognak, hogy add el nekik. Ekkor szólj így hozzájuk: „Nekem pénz nem kell, de hajlandó vagyok a cipót veletek elcserélni a kőmozsárért.” A fiatalember megköszönte az apóka kedvességét , és az erdei szentélyhez sietett, ahol a barlangot épp úgy találta, ahogy az öregember mondta. A barlangban egy tucatnyi törpe nagyban zsibongott. Mikor bepillantotta barlangba, látta, hogy a törpék egy nagy folyami nádat próbálnak elcipelni. Ekkor a legény segített a törpéknek, és bevitte a nádat a barlang mélyére. A törpék módfelett örültek a segítségnek, és elismerően mondták: — Milyen erős ember vagy! Egyikük hirtelen észrevette az árpacipócskát a fiatalember kezében, és kérte a legényt: adja nekik a cinót egy nagy csomó arany fejében. Azonban a fiatalember épp úgy válaszolt, ahogy az öreg tanította: — Nem kell a pénzetek, inkább a kőmozsarat szeretném. Ekkor a törpék így szóltak: — Ez a mozsár páratlan kincs, de nem tehetünk mást, elcseréljük a cipóért — és ezzel a legény kezébe adták a kőimozsarat. Mikor a fiatalember visz- szatért a mozsárral az ösvényre, ismét ott találta az öregapót, amint még mindig rozsét gyűjtögetett. — Nos — szólt az öreg, — látom, elcserélted a cipót a mozsárért. Most megtanítlak arra, hogyan használd. Ha jobbfelé pörgeted a mozsarat, végnélkül omlik majd belőle mindaz, amit csak kívánsz. Az egyetlen kivétel az árpacipó. Ha meg akarod állítani, csak pörgesd a mozsarat balra. Felvillanyozva tért a legény haza, ahol asszonya zsörtölődve fpgadta: — Hol az ördögbe csatangolsz, épp az új év beköszöntésének éjszakáján? — ri- vall férjére. —Szereztél valamit a bátyádtól? — Jó, jó — mondta a legény a feleségének. — Csak ne légy olyan zsémbes! Terítsd ki kérlek gyorsan a szalmaszőnyeget! — Rátette a kőmozsarat a szőnyegre, jobbfelé perdítette és így szólt: — Rizs, gyere ki! Rizs, gyere ki! — Mire a mozsár ontani kezdte magából a rizst. Akkor a legény így szólt: — Lazac, gyere ki! Lazac, gyere ki! — és a mozsárból egymás után ömlöttek a halak. így aztán mindent elővarázsoltak a mozsárból, amire csak szükségük volt, és a házaspár élete legboldogabb szilveszterét töltötte el. Amint újév reggelén felébredtek, az ember így szólt a feleségéhez: — Nos, most, hogy vagyonos ember lett belőleni, miért is maradjunk ebben a bérelt házban? — majd megpörgette a mozsarat, és egy szép házat kért egy nagy éléskamrával, egy kocsiszínt hét príma lóval. Végül „moahi”-t (rizskeksz) és „sake”-t (rizsbor) rendelt, majd meghívta szomszédait és rokonait egy nagy dinom- dánomra. A falu valamennyi lakója, köztük a bátyja is, elképedt e bőség láttán. Egyáltalán nem tetszett neki, és nem értette, hogy válhatott öccse egyetlen nap alatt ilyen gazdaggá ! Elhatározta, hogy szemmel tartja testvérét, mit csinál. A fiatalabb fivér azonban, anélkül, hogy tudomása lett volna bátyja gonosz szándékáról, -nyugodtan bement a szomszéd szobába, megpörgette a mozsarat, mondván: — Cukorka, gyere, ki! Cukorka, gyere ki! — ugyanis cukorkát akart vendégeinek ajándékba adni. Az idősebb testvér mindazt megleste rejtekhelyéről. Miután a vendégek eltávoztak, és a fiatalabb testvér is feleségével együtt nyugovóra tért, a báty besettenkedett a szobába, ahol a kőmozsarat tartották, és nemcsak a mozsarat lopta él, de a maradék cukorkát és rizskekszet is elvitte, majd nekiiramodott az éjszakának. Amint elérte a tengerparti fövényt, egy lehorgonyzóit csónakra bukkan#1. Beszáilfa csónakba és kievezett a nyílt tengerre, hogy egy távoli helyet keressen magának, ahol a mozsár pörgetésével gazdaggá, vagyonossá válhat Miután már jó ideje evezett, éhes lett és megette az összes cukorkát és „mochi”-t Ezért, a sok édesség után jó lett volna egy kis sót szopogatni. Megpörgette hát a mozsarat jobbirányba, majd így szólt: — Só, gyere ki! Só, gyere ki! Miután már ellátta magát sóval, meg akarta állítani a pörgő mozsarat, de nem tudta, hogyan. A mozsár tovább forgott, és ontotta magából a sót végnélkül. A csónak rövidesen megtelt sóval, és a só súlyától végül is a csónak elsüllyedt. így az idősebb testvér a csónakkal együtt-a tenger fenekére merült. Azóta sincs senki, aki a mozsarat balra tudná forgatni, és meg tudná állítani a só omláséi. így a mozsár változatlanul pörög, pörög, és megállás nélkül okádja magából a sót Azt tartják, ezért sós % tenger.,.