Kelet-Magyarország, 1972. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-09 / 7. szám

IKMMt-m&ttAXUtlSlAG — VäSABWA91 ÄS6ä8eStiBf tCtttytuMgek JL BaTsrAiaÄ<?owe© “* 'Vajon megfelelőé® kexelí-e? — Azt nem tudom, de ő az egyetle» állatorvos, aki Igazáé házhoz megy!... MIELŐTT. A CSALÁDFŐ MEGÉRKEZIK. . MEGLEPETÉS Ugye szép kiskutyára cseréltem d a testvérkémet? MEGÉRTÉS • Tudomány • TECHNIKA • Tudomány • TECHNIKA • Tudomány • «- Mi egyebet tehetne szegény, ebben a nagyvárosban, «hol egyetlen fa sincs, mint hogy e tekintetben is a gaz­dájára épít?! Nemzetközi együttműködés az űrkutatásban Magyarország és az Interkozmosz Már sas első mesterséges hold felbocsátása óta vilá­gos, hogy az űrkutatási te­vékenység a tudomány és a technika szinte valamennyi területével igen szoros kap­csolatban álL Ebből a tény­ből szinte önként adódik a következtetés: célszerű ezt az új tudományt« tevékeny­séget nemzetközi alapokra helyezni, hiszen a tudomány a maga egészében nemcsak időben, hanem térben, vagy­is nemzetközi vonatkozások­ban is fejlődött. Közelebbről nézve ez utóbbi megállapítást, arról van szó, hogy * tudomány és a technika jelenlegi épületét a külön­böző népek és nemzetek ki­emelkedő tehetségei emelték, és munkálkodnak ma is an­nak továbbépítésén. Ezért a tudomány eredeténél és jel­legénél fogva is nemzetitö­1 zí, s ésszerű, hogy így le­gyen ez az űrkutatás tudo­mányának területén is. An­nál is inkább, mert a tudo­mány eme új területének ugyanúgy az egyetemes em­beriség szolgálata a feladata, mint idősebb testvéreinek, a régebbi tudományágaknak. Kezdetben azonban több tényező nehezítette az együttműködést. Mindenek­előtt a hordozórakéták har­cászati-hadászati jelentősége. Számos ország, amely vala­milyen módon alkotó szere­pet vállalhatott volna az űrkutatással kapcsolatos tu­dományos tevékenységben, úgy képzelte el részvételét ebben a munkában, hogy a hordozórakétát majd rendelkezésére bocsát­ják, saját felhasználásra. Később ezek a nehézségek tisztázódtak, s elhárultak az akadályok az űrkutatás te­rén való nemzetközi együtt­működés útjábóL Európa nyugati országai már a hatvanas évek elején elhatározták egy Európai Űr­kutatási Szervezet (ESRO) létrehozását, s megalapítot­ták az ennek működéséhez szükséges intézmények egész - sokaságát Az eredmény, amit azóta * elértek, vajmi kevés. Ez nagymértékben an­nak köszönhető, hogy a nemzeti ipar fejlesztése szempontjából jelentős te­rületeket mindenki igyeke­zett saját magának megsze­rezni, s így az együttműkö­dés helyett viszály kodás jel­lemzi e szervezet munkáját. Az ilyen típusú együttműkö­dés tehát egyelőre zsákutcá­nak bizonyult. Időközben azonban más­fajta együttműködések is születtek, s ezek jelentős ré­sze lendületes fejlődésnek indult. Már a hatvanas évek közepén sor került például arra, hogy amerikai hordo­zórakétával olasz, illetve francia mesterséges holdat bocsátottak fel. Ugyanebben az időben vette kezdetét a francia—szovjet együttmű­ködési tervezet kidolgozása. Ennek keretében például a szovjet Molnyija—1, illetve Molnyija—2 típusú hírközlő holdak segítségével rendsze­távközlési kapcsolat áll fenn a Szovjetunió és Franciaország között. Ismeretes az is, hogy a valamivel több. mint egy esztendeje felbocsátott Lu- nohod—1 Holdra szállító egy­sége, a Luna—17 francia gyártmányú lázertükröt vitt a Holdra, s ezzel a mérések a Szovjetunió és Franciaor­szág együttműködésével folynak. Azt is sokan tudják, hogy a7 Apollo—11, az első emberes holdexpedíció uta­sai svájci gyártmányú nap­szélmérővel dolgoztak a Hold felszínén. Az amerikai holdexpedíciók utasai és -a szovjet Luna—16 által a Holdról hozott talajmintá­kat a világ számos országá­ban, többek között hazánk tudományos laboratóriumai­ban is vizsgálják. A Szovjetunió és az Ame­rikai Egyesült Államok is több egyezmény alapján mű­ködik együtt a világűr ku­tatásában. Rendszeresen ki­cserélik például az emberes űrrepülések orvosi és tudo­mányos tapasztalatait. Egyez­mény született a közelmúlt­ban, hogy az amerikai és a szovjet űrhajókat szabvá­nyosított, kölcsönös csatla­kozásra alkalmas dokkoló berendezésekkel szerelik fel, hogy az esetleg szükségessé váló mentések feltételeit így is javítsák. A világűrben történt tevékenység után a hazatérés során bajba jutott űrhajósok mentésére már korábban sokoldalú nemzet­közi megállapodás jött lét­re. 1966-ban jelentette be a Szovjetunió, hogy lehetősé­get kíván nyújtani a szocia­lista országoknak a kozmosz tudományos tanulmányozá­sában és békés felhasználá­sában való konkrét részvé­telre. 1967-ben megalakultak az egyes országokban az együttműködést koordináló nemzeti bizottságok. Ha­zánkban ennek szerve az űrkutatási bizottság. A szo­cialista országok — közöttük a Szovjetunió — nemzeti bi­zottságai az Interkoz­mosz elnevezésű szervezet keretében működnek együtt. Az együttműködés gyakor­lati és elméleti jellegű terü­letekre egyaránt kiterjed. Itt műszerek szerkesztése és építése, a holdak megfigyelése és adatainak vétele jelenti a gyakorlati, a feladatok terve- ’ zése, a kutatásra érdemes­nek tűnő területek elméleti vizsgálata, a megfigyelési anyág feldolgozása és érté­kelése pedig az elméleti jel­legű területeket. Ezek mind­egyikében bármely szocialis­ta ország részt vehet. Hogy a gyakorlatban ki melyik te­rületet kívánja művelni, az elsősorban saját adottságai­tól függ. Hazánk az ionoszféra, a napfizika és a magnetosz- féra területén főként a föld­felszínről végezhető méré­sekben vesz részt, Sopron­ban, Budapesten, Tihany­ban és Debrecenben működő tudományos intézetek bevo­násával, Gyulán pedig rövi­desen újabb obszervatórium létesül. Részt veszünk a koz­mikus sugárzás kutatásában és a mesterséges holdak op­tikai megfigyelésében. Ez utóbbi kapcsán a felső és kö­zépső légkör állapotváltozá­sainak vizsgálatát és a lá- zer-geodéziai módszerek ki­dolgozását látjuk fontosnak. A Vertikál—1 rakéta olyan, részben magyar konstrukció­jú műszert is vitt magával, 1970 őszén, amely a bolygó­közi térben található mikrometeorok vizsgálatára alkalmas. A következőkben szovjet- csehszlovák—magyar együtt­működés keretében kidol­gozzuk e műszernek mester­séges holdra szerelhető vál­tozatát is. Elvállaltuk, hogy az Inter- kozmosz-holdak számára ké­szülő adatátviteli — telemet­riái — rendszer két egysé­gét kidolgozzuk. Ezeknek már a laboratóriumi példá­nya el is készült Vizsgálato­kat folytatunk — elméleti té­ren — arra vonatkozóan, mir ként lehetne hatékonyabbá tenni a mesterséges holdak adatgyűjtő rendszerét Az Interkozmosz te­hát olyan együttműködési lehetőséget teremtett, amely olyan kis országok, mint Magyarország számára is lehetővé tette a kozmikus kutatásokban való aktív részvételt, s ezzel a részvé­telt a tudományos kutatás ezen legújabb területének egyes ágazataiban. Sí nka József A víztisztító h ihridszálak A mzmiyvfoxk teiáfeÉ napjaink egyik legégetőbb kérdése A feladat megold­ható ioncserélő gyanták a*» kalmazásával is, bár ezek­nek a polimereknek több hátrányuk is van. A Moszk­vai Textilipari Kutató Intézel munkatársai most olyaa „hibrid” szálat készítettek, az anyag „beoltásával”, amely ioncserélő1 tulajdon­ságokkal rendelkezik. Mivel szövetszerű a felépítése, je­lentős aktív felülettel ren­delkezik. A szövet kitűnően vizsgá­zott és bebizonyosodott, hogy nemcsak a fenolt, de a higanyt is képes visszatar­tani. Lehetséges, hogy a kö­zeljövőben az arany és a platina kivonására a med­dőből, sőt a tengervíz sóta- lanítására is alkalmasnak bizonyul, Bányászat hajóval Tengerek mélyén folytatott bányászatra alkalmas hajó tervezésére adott fnegbízást egy amerikai vállalat A 35 ezer tonnás különleges ha­jónak a tengerfenéken, itt, a tengerfenék alatt folyó bányászat céljainak kell megfelelnie. A mintegy 180 m hosszú hajón több, min* száz munkás dolgozik. A hajót úgy építik meg, hogy a legalább 3000 m mélység­ből bányászott ércet, minde­nekelőtt mangánt és más anyagokat lehessen rajta tá­rolni. A hajó megépítésének és prőbaútjának idejét két évre tervezik, Kesztyű — rezgés ellen Mint ismeretes, a rezgés ká­rosan hat az emberi szerve­zetre. Különösen szembetűnő ez a légkalapáccsal végzett munka során. Kiderült, hogy a rezgés könnyűszerrel kikü­szöbölhető. Lengyelországban olyan kesztyűt készítettek, amelyet viselve a rezgés egy­általán nem érzékelhető. A kesztyű gumiból van, a gu­mirétegek között pedig szá­mos parányi légpárnát he­lyeztek el, amelyek egymás­sal légcsatornákon keresztül közlekednek. KERESZT REJT VÉN V Váci Mihály egyik téH haags- latii verséből Idézünk a bekül­dendő vízsz. 26.f 46., függ. 1„ és yízsz. L sorokban. \ VÍZSZINTES; 13. Fürdő, Mezőkövesd meüett.. 14. Király franciául. 15. Nótás be­tűi keverve. 16. Közterület. 19. Minden asszony nevében szere­pel. 21. Pinceszag. 23. Budapesti gyár közismert rövidített neve. 30. Ibsen-mű elme. 31. Szalonnát főző. 32. Az egész ötven százalé­ka. 34. YBT. 36. Szeretek, latinul. 38. Titkosírás megfejtésére szol­gáló kulcs. 39. AÖ. 40. Vas me­gyei község 42. Orvosi név­táblákon olvasható. 44. Kacag. 46. Színművésznőnk (Lenke). 51. Be­cézett férfinév. 52. A koordináta­rendszer kezdőpontja. 53. Nincs­telen paraszt elnevezése egykor, névelővel. 56. YA. 58. Bírósági ügy Szegeden. 61. Humoristánk. 62. Bulgáriai gépkocsik nemzet­közi betűjelzése. 63. Fennkölt hangú költemény. 65. Lángész, lángelme. 68. Visszavon! 69. Sok­színű. FÜGGŐLEGES: 2. Kelet németül. S. Int, figyel­meztet. 4. Három oroszul. 5. Ül. 6. Ö németül. 7. Elektromos töl­tésű atom. 8. Személyes névmás. S. Tetejére. 10. Viz-, gázvezeték része. 11. Nótában van! 12. Folyó a Szovjetunióban. 17. Spórákkal szaporodó vlrágtalan növény. i8. Nem töri magát a munkában. 20. Családi házhoz tartozó kis gyü­mölcsös. 21 Szolmlzációs hang. 22. Hiányosság, tökéletlenség. 23. Munka, zsargonban. 24. Egyezer­öt, római számmal. 25. Dal 26. Eger kapitánya. 27. Igen, németül. 28. Nagyvilági hölgy. 29. AF. S3, Bibliai személy. 35. Sivatagi te­herhordó állat. 37. Hatvan má­sodperc. 40 .... vidi, vici. 41. Ar­gentin pénz fonetikusan. 42. Ki­kötő vízbe nyúló kőgétja. .43. Be­cézett orosz női név. 44. Nagyobb lett. 45. Kezében fog. 46. Ilyen közlekedés is van, 47. Apró dísz­tárgy, csecsebecse. 4*. Hangtala- nu „jön”. 49. Mint a 8. függ. 50. Kova egyik fele. 54. A hátá­hoz. 55. Szovjet Szocialista Köz­társaság. 57. NDK-hirügynökség rövidített neve. 59. Egykor. 60. Nőnemű német névelő. 61. Előd. 62. Széptevés. 64. Azonos ma-, gánhangzók. 66. Ismeretlen név­jele. 67. UUUU. 68. NE. A megfejtéseket január ÜS-ig kell beküldeni Csak levelezőlapon beküldött megfejtéseket fogadunk el! December 25-i rejtvénypályé- zatuck megfejtése; .Jk Béke te, e Ma egyénke, Jött volna vele, ám egy hídon A strázsa belelőtt szegénybe."! Nyertesek; Farkas Sándor, Fáb-' ri Pálné, Gelsl Erzsébet, Kádár Lászlóné, Szathmáry Erzsébet nyíregyházi, Erdélyi Mária ho- dászi, Juhász Józseíné nagykállóij Dárdai Andrásné nyirmadai, Bartha Imréné tiszavidi és Joó Károly vásárosnaményi, kedves rejtvényfejtőink. • x­A nyereménykönyveket postán elküldtük. m n nt,~WiÄv #> !5s^f2í. ^CTBigRr ®ív

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom