Kelet-Magyarország, 1972. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-09 / 7. szám
J972. Január 9. fn5t,CT-MAGYARORS2AO *. dL9dt Mint a bikini? Statisztika: lényeg és valóság Közlekedési kérdőjelek Hol halad a 4 es? — Épül felüljáró, de mikor? — Vasúton Szatmáritól? , A rosszmáj úak mondják: „A statisztika olyan, mint a bikini. Éppen azt takarja el, ami a lényeg.” Szilágyi Imre, a statisztikai hivatal megyei igazgatóságának vezetője ehhez mosolyogva csak annyit fűz hozzá: — De csak az elöl, aki nem tudja, mi a lényeg. Es valóban: mi a lényeg? Tények, következtetések A „statisztika tudomány. Mégpedig olyan, mely múltbéli tényeket összegez, dolgoz fel, azokból következtetéseket von le. Eközben derülnek ki bizonyos törvényszerűségek, ismétlődő tendenciák. Felmerül a kérdés: vajon mi haszna van annak, hogy például itt Szabolos- Sza tímár megyében 78 ember — statisztikus — foglalkozik hivatásszerűen azzal, hogy a megtörtént dolgokat elemzi? A lényeg: a statisztika számai mögül mindig kibukkan a valóság. Vegyük például az állatszámlálást. A számbavétel után nemcsak az derül ki, hogy hány darab haszonállat van a megyében. Összevethető ez a takarmánymennyiséggel, az értékesítéssel, a szaporodással, az állati termékek kereskedelmi forgalmával. És ebből vitát kizárva derül ki, hogy hol jelentkezett haszon, hol csökkent a termelési kedv, sőt az okokra is fény derül. A területi összemérést kiegészítve egy-egy településre vonatkozó konkrét tapasztalattal behatárolható az is, hogy hol, mi a kedvcsökkenés előidézője és így tovább. Csupán ebből az egy példából is látható: az eredmény nemcsak valami olyat regisztrál, ami volt, hanem döntésre, intézkedésre serkent. A vezetés segítése A statisztikai hivatal egyrészt az országos szerveket informálja, de kiadványaival a megye politikai, gazdásági és állami vezetését is segíti. Nyilvánvaló például az, hogy a megye településfejlesztési koncepciójához készített részletes adatközlés eleve kizárja azt, hogy a szükséges létesítmények tervezésénél személyes érzések is szerepet kapjanak. Mert ami a statisztika legfőbb jellemzője: csak sokszorosan kontrollált tényeket vesz figyelembe. Feltételezések, érzések, sejtések nem képezik sose a számítások alapját. A tények viszont nagyon makacs dolgok. A belőlük levont tudományos igényű következtetések pedig'gyorsíthatják, pontossá teszik a döntést. Ezért is jelentet meg a hivatal sok kiadványt. Ezek között van egyszerű adatközlés, amely az operatív munkát végzőket igazítja el. Vannak előzetes jelentések, amelyek a korábbi tapasztalatokból vonnak le következtetéseket. Egyszerű közlések, egy-egy témát kü- lön-külön feldolgozó munkák, évkönyvek. A KSH központi és megyei kiadványainak fő érdeme: legalább hatszoros szűrön át ellenőrzött anyagot tartalmaznak, sokrétűek, és tényszerűek. Ami azt jelenti: semmilyen érzelmi vagy személyes indíték és indulat nem torzítja a valósáért. /Vem rideg tények Szilágyi Imre, aki 20 esztendeje: áll a megyei igazgatóság ólén ennél a résznél egy kis kitérőt tesz: — A statisztikus számára — a közhiedelemmel szemben — nem létezik ilyen, hogy hideg szám, rideg tény. A statisztika az emberért van, és minden adat mögött közvetlenül vagy közvetve ott van maga az ember. Mert lehet érzelem nélkül például „ridegen” konstatálni, hogy 6000 árvizes család részére a havi törlesztés hosszú időre előnytelenül befolyásolja az életszínvonal alakulását? Vagy egy más példa: a halandósági statisztikában, vagy éppen a születéseknél nem az ember a fő? De az ipari termelés alakulása, a kereskedelmi forgalom sem számok hideg halmaza. És ami még ehhez járul: a statisztika nyomán születő döntés is csak az embert szolgálja. így születtek az elmúlt években azok a felmérések, amelyek egy-egy fontosabb politikai eseményt előztek meg, adatokkal segítve a párt- és állami szerveket. Így keresik az itt dolgozók a Szabolcsban különösen fontos témákat, amelyek a jelen és a jövő tervezéséhez szükségesek. A jövő kutatása A statisztikai hivatal a jövőkutatásban is részt vesz. Az új tudomány, a prognosztika itt is tért hódít. De nem válik jósdává, hiszen csak ellenőrzött tényekből levont várható jelenségeket állapít meg. — Egy példát — folytatja Szilágyi Imre. Megyénkben rendkívüli szerepe van annak, hogyan* alakul a tsz-ék tagságának, munkaerejének helyzete a jövőben. Ezt jó előre látni kell, hiszen ez természetesen befolyásolja a gépesítést és egy sereg más területen hozandó intézkedést. Nos, a tagok kor és nem szerinti megoszlásából ki lehet számítani, hogy miként alakul a jövő évtizedben a termelőszövetkezeti munkaerő. Figyelembe vesszük a nyugdíjkorhatárt, a halálozást, az elmúlt évek tapasztalatai szerint várhatóan otthon maradó falusi fiatalok számát. Nem egy konkrét számot mondunk, amely biztos, hogy 10 esztendő múltán jelentkezik, hanem egy várható nagyságrendet, amin belül mozog majd a tsz munkaerőhelyzete. A távlati tervezések Időszakában mindez természetesnek látszik. A statisztika mellett a matematikai statisztika megjelenése, a tudományos előrejelzés módszerei mind bővítik a statisztikai hivatalok hatékony munkáját. — Maga az élet pedig a milliónyi adat jellegét — teszi hozzá az igazgatóság vezetője. Volt idő, amikor a foglalkozási kategória így oszlott mag: munkás, alkalmazott, műszaki és egyéb értelmiségi. Ma legalább 20 variánssal dolgozunk. Mert a munkás is lehet: szak- és segédmunkás. Ezenbeiül nyolc általános, ennél kevesebb végzettségű, érettségizett, főiskolás, szak- és segédmunkás és így tovább. Húsz évvel ezelőtt még nem volt tétel mondjuk a tv. Ha egy háztartás gépesítésének fokát kell mérni, mind több felszerelés kerül a felveendő listára. Családi vetuletek A vállalatok, mezőgazda- sági üzemek millió adatán kívül a hivatal a lakosság közvetlen köréből is rendszeresen gyűjti az információkat. Úgynevezett reprezentatív felmérést végez, melynek névé: háztartási statisztika. Vajon kik és hányán szolgálnak alanyul a modellhez? — Először is lezajlik egy úgynevezett mikrocenzus. Az egyszázalékos népszámlálás. Ezek köréből, minden személyes vonatkozás mellőzésével választja ki a gép azt a 900 családot a megyében, amely minden variációt tartalmaz. Van ezek között kis keresetű nagycsaládostól a magánipart folytatóig mindenféle, mégpedig előfordulásának gyakorisága szerint. Ezek szolgáltatják az adatokat. így vizsgáljuk a jöve- delemaíakulásokat, az életszínvonal közvetlen családi vetületedt, egy sor családot közvetlenül érintő kérdést, amelynek társadalmi kihatása van. Borget Lajos Január elsején megszűnt a Járikmajtls—Kölese közötti vasútvonal. Mihelyt végeznek az útépítéssel, ugyanerre a sorsra jut a Kisvárda— Baktalórántháza közötti vasút. Évek óta a legsürgetőbb gond a 4-es főút rekonstrukciója — az idén már látható eredményei lesznek. Mindezek előtérbe helyezik megyénk közlekedésfejlesztésben elért eredményeit és ter• veit. Az összegezés a gondok köré csoportosuL A Tokaj.expressz kevés Forradalomnak Számított a megye közlekedésében t az első villamosított vasútvonal. A Tokaj-expressz ma is az ország leggyorsabb vonata. Nyíregyházától Szerencsig az ország első távvezérelt vasútvonalát építették ki. Záhony majdnem egy órával került közelebb a megye- székhelyhez. A vasútvonal valamennyi állomása is megújult. A közlekedésfejlesztésnek ez azonban csak egy — bár nagyon jelentős — része. Csengerbe vagy Fehérgyarmatra most is ugyanannyi időbe telik az utazás, mint Nyíregyházáról a fővárosba. A példák kontrasztokat idéznek. Itt azonban nem is azt a gondot említjük elsőként, hogy a szárnyvonalakon is ugyanolyan gyorsan és kulturáltan szeretnének utazni az emberek, mint az ország első számú fővonalán. Arról van szó, hogy jó volna a megye kétharmadát kitevő szatmári, beregi területeket is közelebb hozni a megye, az ország vérkeringéséhez. Ám a jó javaslatok megvalósításai is évről évre húzódnak. így van például a mátészalkai gyorsvonat, amelynek kész, kidolgozott* terve évek óta megbukik a KPM vasúti főosztályánál. A megye mindent megtesz a szatmári rész felemelkedése érdekében, új városunkat az ipartelepítés révén jelentősen támogatja — a vasúti közlekedésben viszont nem sikerül előrelépni, holott ez újabb lehetőségeket teremthetne a fejlődéshez. Sorompók és városi út A közlekedés 1975-ig szőlő fejlesztési tervében azonban így is szerepelnek újabb nagy változások A legbosz- szantóbb sorompók megszüntetéséről van szó — a gépkocsivezetők legnagyobb örömére. Persze, jó lesz ez a szállíttatóknak is, kevesebb törődéssel jut majd tovább az áru. A 4-es fő közlekedési út megyénket érintő szakaszán tervezett változások csaknem olyan jelentőségűek lesznek a közúton, mint a vasút villamoA tárgyalóteremből: Csáki István „szerencsétlenségei“ 1970. május 28-án szabadult a börtönből Csáki István 24 éves tiszateleki lakos. Először Nyíregyházán az AKÖV-nél, júliustól a Mákvölgyi bányaüzemnél, a múlt év januárjától pedig a Nyírbogdányi Kőolajipari Vállalatnál dolgozott, mint gépkocsivezető. Ennyit az előzményekről. Legfeljebb még azt: kétszer lopásért, egyszer rongálásért és egyszer hamis vádért elítélt fiatalember nem tanúit saját kárán é§ nem használt az sem, hogy közkegyelemben részesült, így az összbüntetésének — egy év és hat hónap — felét elengedték. 1971. február 27-én a nyírbogdányi cukrászdában sörözött. Ott volt Vinkler János és Makara János. Alig, hogy a két férfi távozott a cukrászdából, kijött utánuk Csáki és Szikszai Gyula. A sötétben nem ismerték meg, hogy kik- állnak ott, csak az alakokat látták de azért odaköszöntek: szia srácok. '— Hogyhogy srácok — kérdezte Vinkler — és hogyhogy szevasztok — folytait' Makara. Aztán Csáki és Szikszai odamentek és bocsánatot kértek. Makara és Csáki azonban vitatkozni kezdtek, majd a vita hevében Csáki úgy belerúgott Makarába, hogy az nekiesett Vinkler- nek. Mindketten elestek és Vinklernek eltört a bokája. ★ Március 26-án fizetési nap volt a nyirbogdányi gyárban. Csáki azonban nem kapott pénzt, mert előre ffelvette, hogy a motorját megjavíttassa., Még cigarettája sem volt, de ez máskör is előfordult vele. Ilyenkor másoktól ké- regetett. Ezen a napon korábban ment az öltözőbe és mire a többiek odaértek, ő már felöltözve sétált. Pócos János is elindult a fürdőbe, de a fizetését — 1433 forintot — kivette a munkaruhából és az órkándzsekibé tette. Csáki ott sétált a dzseki körül és amikor az öltözőben lévők nem figyeltek oda. kilopta munkatársa zsebéből az egész fizetést. Aztán, mint aki jól végezte dolgát, lelépett. ★ Motorral indult Tiszate- lekre március 27-én Csáki. Nagyhalászban azonban megállt és bement a cukrászdába. összetalálkozott régi ismerősével, Kovács Sándorral és a találkozás örömére annyit ittak, hogy 10 órára lerészegedtek. Ilyen állapotban határozták . el, hogy Nyíregyházára jönnek és itt folytatják tovább a mutatást. Mielőtt azonban motorra ültek volna, odament hozzájuk egy ismeret- i len férfi és mivel ő is Nyíregyházára akart jönni, hárman ültek a Pannóniára. Az úton azonban észrevet-' ték, hogy nem jó a vil*5-;' tás. Csáki bement az AKÖV telepére és azt hazudta, hogy . ott dolgozik. Még a régi kocsijának a rendszámát is bemondta, hogy igazolja magát és kapott is három égőt a motorjához. Igen ám, csakhogy ez elég sok időt vett igénybe és Kovács — aki kint vigyázott a motorra, — megunta a várakozást, felült rá és elhajtott. Amikor Csáki kijött és nem találta sem a motort, sem a barátját, megfogott egy ott parkírozó Pannóniát és megpróbált vele elindulni. A motor azonban nem ment. Arrébb tolta vagy 200 méterrel és mivel ott sem sikerült elindítani, otthagyta az utcán. ★ A Trabant, — mint a többi garázs nélküli kocsi — az utcán parkírozott az Északi lakónegyedben. A gazdája rendesen becsukta, de mit számított ez Csákinak Kifeszítette a szellőzőablakot és megpróbálta elindítani. Mivel ez nem sikerült, összesítása volt. Ez az útépítés sem problémamentes azonban. Az első szakasz — Ajak és Záhony ^között — tervei készek, hozzáláttak a földmunkákhoz is, viszont még elvi döntés sérti született a főút nyíregyházi szakaszával kapcsolatban. Ez a döntés nagyon jelentős lenne a város életében, és nagyon sürgető is. Az már biztos, hogy a jelenlegi hely nem elegendő a forgalom számára, s égy minden tekintetben korszerű főútvonal városon átvezető szakaszát a távlati igényeknek megfelelően kell elkészíteni. A főúttal kapcsolatos döntések elhúzódása egy másik jelentős munkát és késleltet: elkészült, s minden fórumon jóvá is hagyták Nyíregyháza rendezési tervét — kivéve a 4-es főútvonal által érintett területeket. i ' Hogy a közlekedés problémája milyen összetett, arra utal egy másik — az ötéves tervben szintén szereplő — probléma. Nyíregyházán a Tlszavasvári úton lévő vasút—közút kereszteződés már-már kritikussá válik. A Szerencs és Záhony felé irányuló, az onnan érkező vas- útforgalom szinte megbénítja a város egyik ipari negyedének közúti forgalmát. Itt található az egyik leggyűlöltebb „10 percen túl is zárva tartható” felirat. A felüljáró építése ebben a kereszteződésben elkerülhetetlen — ezt évek óta tudjuk. Azt is,* hogy felüljáró épülni fog. De azt, hogy mikor kezdődik, s fejeződik be, még a közlekedéssel foglalkozó legoptimistább megyei szakemberek sem tudják. A gondok súlyosak, s ezt annál jobban érezzük, minél több a gépkocsi, minél többet, s minél többen „közlekedünk”, vagy egyszerűen, amilyen tempóban fejlődik Nyíregyháza és megyénk más települései. A tervek nem kisebbet ígérnek, mint azt, hogy olyan úton juthatunk el Nyíregyházától Záhonyig, mint amilyen a megyehatárt jelző táblánál Uj- fehértó alatt fogadja a gépkocsival érkezőket. Jó tudni, hogy ezek a témák nem kerültek le a napirendről, az illetékes párt- és tanácsi szervek sürgetik a megoldást, a döntéseket. „Almautak" Amikör ezekről a gondokról szólunk, külön is fel kell hívni a figyelmet egy sajátos helyzetre. Megyénk almáskertjeiből évente több tízezer vagon almát szállítanak a termelőszövetkezeteit, állami gazdaságok. Jelentős részét — a Szovjetunióba irányuló export többségét — megyénkben rakják széles nyomtávú vagonokba. Érthető az igény, hogy a megye nagy részéből gépkocsin szállítsák az átrakóállomásokra az almát. Csakhogy ezen a ponton újabb közlekedési problémával kell számolni: a kialakult „almautak” állapota rendkívül rossz. A gazdaságoknak saját erőből nem telik ezeknek a beregi, szatmári utaknak a rekonstrukciójára. Foglalkozott ezzel a kérdéssel a' megyei pártértekezlet is, a megoldás azonban csak a következő években várható, de lényeges javulást csak egy átfogó program jelenthetne, amely túlnő a megye jelenlegi lehetőségein. M. S. i j III, Műszer és pszichológus Pályaválasztási tanácsadó intézet Nyíregyházán Január 1-én, új intézménnyel gazdagodott Nyíregyháza1: az ifjúsági pályaválasztásról, a pályaválasztási tanácsadás továbbfejlesztéséről szóló 1971. évi kormányhatározat alapján a megyeszékhelyen megnyílt a Szabolcs-Szatmár megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet. Az intézet jogi személy, irányítását a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács V. B. munkaügyi osztálya látja el. Az intézet szervezeti & működési szabályzata a Munkaügyi Minisztérium által most van kidolgozás alatt. Az új intézmény igen hasznos lesz megyénkben is, hiszen a pályaválasztási tanácsadás a népgazdaság operatív munkaerő-gazdálkodásának szerves része, a szedte a mozdítható tárgyakat és elvitte. ★ A második sikertelen kísérlet után Csáki gyalog indult el a Vasvári Pál utcán. Szerencsétlenségére ott is állt egy Pannónia és 'úgy gondolta, ha már ennyit próbálkozott, ezt sem hagyja ki. A beindítás most sem sikerült, hát leszerelte a lámpafejet, kivette a biluxkapcsolót, hogy átkösse és így sluszkulcs nélkül is sikerüljön a beindítás. A műveletet azonban nem sikerült befejezni, mert megijedt egy arra járó férfitől és lelépett ★ Súlyos testi sértés, lopás, ittas vezetés, három rendbeli vagyon elleni vétség és három rendbeli jogtalan használat. Ez volt Csáki István bűnlajstromán, amelyért másodfokon a megyei bíróság három év szabadságvesztésre ítélte — szigorított börtönben kell eltölteni —és mellékbüntetésül két évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Az ítélet jogerős. fbalogh) rendelkezésre álló munka- erőforrás hatékony hasznosítását kell elősegítenie. A pályaválasztási tanácsadás továbbfejlesztése és korszerűsítése megyénkben is elősegíti a jobb munkaerő-elosztást és a tanácsadásra jelentkező tanulók képességének megfelelő pályát javasol. Az intézet hamarosan 1 millió forint értékű korszerű képességvizsgáló és egyéb műszerekkel lesz ellátva. A legfontosabb műszerekről és a szakmai felszerelésekről, ezek pénzügyi fedezetéről a Munkaügyi Minisztérium gondoskodik. Áz intézet fő feladatai kö- ié tartozik az iskolákból kilépő fiatalok intézményes támogatása a pályaválasztásban és az elhelyezkedésben. Az intézet munkatársai a ’ fiatalok képességeinek leginkább megfelelő élethivatást választanak. Kapcsolatot tartanak a megyei tanács munkaügyi osztályával és elősegítik tnegyénk szakember-szükségletének tervszerű kielégítését. A munkatársak feladata lesz még a tanácsadói munka tudományos megszervezése, közgazdasági és szociológai elemzések készítése, valamint különböző javaslatok kidől* gozása. Az intézménynek talán ez lesz a mottója: „Megfelelő embert a megfelelő helyre!" A munkatársak összetétele igen változatos lesz: pszichológus, szociológus, gyógypedagógus, közgazdász, mérnök, orvos, pedagógus, laboráns és műszerész segíti majd megyénk fiataljainak pályaválasztását. Az intézet jelenleg az Irodaházban van, végleges elhelyezéséről a megyei tanács hamarosan . gondoskodik. Az intézet teljes létszámmal a tavasz folyamán kezdi meg munkáját. Feltehető, hogy a tudományos pályaválasztási tanácsadás után a tanulmányi átlag is emelkedik megyénk középiskoláiban és szakmunkás- képző intézeteiben. ínábrád$
