Kelet-Magyarország, 1972. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-07 / 5. szám
ÜB7t. Janulf ?. KW f!T MAGYAROSSÁ A3 S KOMMENTÁR Megszűntek^ a telekkönyvek ? Sok olvasónk kérdezi: mi a célja, az értelme és az állampolgár haszna az 1042/1971. számú kormányhatározatból. amely az elmúlt év szeptember 29-én kelt (érvénye ez év január elsején lépett életbe) és egységes rendszerbe vonta össze az eddig külör vezetett telekkönyvi és földnyilvántartási rendszert. Népies nyelven: megszűnt a telekkönyv. Ez igaz is. meg nem is, — válaszolja olvasóinknak Bá- konyi Sándor, a Szabolcs- Szatmár megyei Földhivatal nyilvántartási osztályának vezetője. A kettős nyilvántartás — folytatja — már korszerűtlen volt. Ideje volt a kettősséget megszüntetni. Ez éppen az állampolgárok érdekében történt. De nem szűnt meg. Egyelőre „beolvadt” a földhivatalok rendszerébe, önálló osztályként. Később — évtizedes távlatokban — valóban eltűnik minden különbség, el is felejtjük. hogy valaha volt külön telekkönyvi hivatal és külön földhivatal. Földtulajdoni viszonyokban az ügyfeleknek mindkét helyen el kellett járniok. De míg a hagyományos szabályok értelmében a telekkönyveknél minden kérésre okmánybé- lyeget kellett ragasztani, addig a földhivataloknál az ügyintézés díjtalan volt. A telekkönyvi beírások ellen csak bírósági úton lehetett vitát kezdeni, — ismét csak okmánybélyeggel és ügyvédi költségekkel. A földhivatalok határozatai ellen kezdett vita viszont ugyancsak díjtalan volt és államigazgatási úton intézték. Érdemes egy kis történelmi visszapillantást vetni a két intézmény történetére. A telekkönyvi intézmény közel százéves. Az 1886-os évtől már intézmény. Amikor a földtulajdonosok földet adtak, vettek, ingatlant örököltek. ajándékoztak, átírattak, megtette a magáét. Megbízható szerv volt, jogilag megtette fennállása alatt a kötelességét. Más lett a helyzet a földosztás, a tagosítások után. Nem a telekkönyvi tisztviselők lelkiismeretes munkájának hibája, hogy ezt a nagy tömegű munkát már nem győzték. Majdnem csak hogy ezért kellett létrehívni a földhivatalt, hogy nyilvántartsa, ki milyen földet használ. A birtokolás kérdésében továbbra is a telekkönyvekkel párhuzamosan intézkedtek. (Egyébként a földhivatal sem teljesen „új” intézmény. Elődje már századunk tizes éveiben is működött. Akkor is szükség volt rá.) A jelenlegi új helyzetben a földhivatalok — egyelőre külön osztályokként — átvették, magukba olvasztották a telekkönyvi adminisztrációt. Ez legelsősorban azt jelenti az ügyeit intéző állampolgároknak, hogy nem kell két helyre járni esetleges vitás ügyekben — átírás, öröklés, földtulajdon, föld- használat ügyeiben. Továbbá azt jelenti, hogy az eddig két helyen párhuzamosan intézett ügyeket most egy helyen intézik: a földhivataloknál. Számos földtulajdoni és földhasználati probléma ma még megoldatlan kérdésében segít dűlőre jutni az egyesülés, szaknyelven: az egységes ingatlan-nyilvántartási rendszer. Egyébként épp időben jött az egyesülés, mert a számok is változnak. Európa kontinensén utoljára ez évben hazánk is véglegesen áttér a katasztrális holdak számításáról a hektárrendszerre. Az elmúlt, 1971-es esztendőben — a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium számítógépeinek segítségével három járás — a kisvárdai, a vásárosnaményi és a nyírbátori járás teljes egészében megkaota új adatait, január elsejétől hektárban köteles számítani mindent, ami a földdel kapcsolatos. Ugyanez történt hazánk legnagyobb járásának, a nyíregyházi járásnak fele területével is. Ez évben a megye másik fe1e is elkészül hektárszámításával. (gnz) Ki a tanácsta mikor fogad az elnök ? Életbe lépett a tanács működési szabályzata A Nyíregyházi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága nemrégiben elkészítette a Nyíregyházi Városi Tanács és szervei szervezeti és működési szabályzatát. A szabályzat január elsejével lépett hatályba. A 100 oldalas szabályzat a bevezetőben foglalkozik a város történeti fejlődésével is. A monográfiaszerű bevezetőben a város megalakulásáról is olvashatunk. A szabályzat a többi között előírja, hogy a végrehajtó bizottságnak ezentúl szorosabbra kell fűzni kapcsolatát a nem tanácsi szervekkel. A tanács elnöke évente legalább egyszer koordinációs értekezletet tart a város nagyobb intézményeinek vezetőivel, ahol egyeztetik a városi tanács és az intézmények fejlesztésének érdekeit. Januártól a lakossági szolgáltatási tevékenységet jobban segíti és ellenőrzi a tanács. A szabályzat foglalkozik a tanácstagok jogaival és kötelességeivel is. Előírja, hogy a tanács vezetői és beosztottai a tanácstagot közérdekű problémák bejelentésével soron kívül kötelesek fogadni. A tanácstagok által benyújtott közérdekű kérelemre, vagy javaslatra a végrehajtó bizottság 15 napon belül köteles válaszolni. A tanács elnöke minden hónap első szombatján 8-tól 12 óráig, a tanács titkára minden hónap utolsp szombatján szintén 8-tól 12 óráig tart fogadónapot. A szabályzat .tartalmazza a tanácstagok beosztását, nevét és lakáscímét. Ebből mindenki megtudhatja, hogy melyik tanácstaghoz fordulhat ügyes-bajos dolgaival. A városi tanács ügyfélszolgálati irodája jelentősen megköny- nyíti a lakosság ügyintézését és könnyít a tanácsi dolgozók munkáján is. Az új szabályzatot a varos lakói a hivatalos órákban megtekinthetik a városi tanács titkárságán. 1 ájékoztató a szakközépiskolákról Megjelent a Művelődésügyi Minisztérium szakokta tás; főosztályának 175 oldalas kiadványa a szakközép- iskolákról. A tájékoztató — amelyet a könyvesboltokbar a szülők is megvásárolhatnak — nasznos tanácsokká szolgál a helyes pályává lasztáshoz, ismerteti a , szak középiskolába jelentkezés módját, a képzés célját, feladatait, kereteit. Felvilágosítást nyújt az érettségi vizsgáról, a továbbtanulási, illetve elhelyezkedési lehetőségekről, valamint a dolgozók szakközépiskoláiról is. Az ismertető tartalmazza a nappali, illetve az esti és levelező tagozat néhány óratervét, a fővárosi és a vidéki szakközépiskolák címjegyzékét is. Másfél millió naposcsibe A Nyíregyházi Baromfikeltető Üzem tavaly decemberben csak 6 keltetőgéppel dolgozott. Jelenleg 40 gép van üzemben. így a korábbi 54 ezer csirke helyett egy keltetés alatt 360 ezer „készül”. Ez annak köszönhető, hogy az úgynevezett Hunnia-hybridek helyett áttértek az azóta népszerűvé vált hybrocsirkék keltetésére. A tavalyi csúcseredmény hybrocsirkéből I millió 570 ezer darab. Ezeket az utolsó szállítmányokat — 14 ezer darabot — december 29-én vették ki a keltetőgépekből. Képünkön: Betléri Mária és Czirják Ilona számolja a kiscsibóket. (Hammel József felvétele) „3ó lenne, ha tudnánk egy/násról" Egy nyíregyházi mérnök, aki szívesen vállalta a talu segítését — Hogyan ismertek meg? — Elmentem a tanácsra, bemutatkoztam, megmondtam miért jöttem. Szerencsére a balkányiak már tudták, hogy megyek, nagyon szívélyesen fogadtak, elbeszélgettünk. A beszélgetés „tárgya” az volt, hogy ifj Pivarnyik András, a TITÁSZ mérnöke milyen segítséget nyújthat a balkányiaknak. A Hazafias Népfront 1969-ben indított „Egy falu — egy műszaki” mozgalmában vállalta a község segítését. — Korábban nem nagyon ismertem a balkányiakat. Most meg, ha megyek, azért szól a reklamáció, hogy keveset-járok náluk. A gond a tanyavilág Először a község gondjaival kellett megismerkednie ahhoz, hogy segíteni tudjon. Az első beszélgetésen körvonalazták . a balkányiak a község helyzetét. — Az alapvető problémájuk az, hogy nagy a tanyavilág. A községfejlesztési pénzek nagyon szétaprózódnak, hiszen mindenüvé kellene valamit építeni, vagy valamiképpen segíteni' a fejlődésben. Akkoriban készültek el a Perkedpusztára vezető út tervei. A tervek nem egyeztek a tanácsi elképzelésekkel. A patronáló Pivarnyik András — mivel ő Nyíregyl ' zán volt otthon — járt a tervezőknél, hogy más nyomvonalat tűzzenek ki, tárgyalt a közúti igazgatóságon az útépítésről. — Nem egye-es lett az út, egy „S” alakú ív került be. így viszont igen sok bal- kányi h'.zat is érintett. Márpedig itt ez volt a lém'eg, hogy a kövezett út mellé kerüljenek a családok. Azóta a perkedi út megépült. Tavasszal már az autóbuszközlekedésbe is bekapcsolják a több, mint négyszáz lakosú tanyát. A balkányi tanyavilág léte napjainkban sok sürgető gondot jelent a községnek. Azt, hogy a tanyákon élő emberek életkörülményeit közelítsék a községben lakókéhoz. Ehhez út kell, jó közlekedés, bolthálózat, de ami még ennél is fontosabb: először villany. Helyes sorrendet Volt úgy, hogy nem rá, hanem lebeszéltem a községieket. A villamosítás a vállalati munkámhoz is tartozik, így jobban meg tudtam ítélni, hogy milyen sorrend a fontosabb. Aztán elkészült egy általános villamosítási elképzelés, amiben a balkányiak kívánságai vannak rögzítve. Ezt most is elővesz- szük, amikor a villamosításnál balkányi problémákkal találkozunk. Az alku tárgya: a gyerek Egy délelőtt a gyámhivatalnál Az ajtóban ketten várnak. Rám szólnak, nem lehet bemenni, vannak bent. ök is benyitottak, de azt mondták: tessék várni. A szobában — az ott dolgozókon kívül — ketten vannak. Mint néhány mondat után kiderül: elvált házaspár. Az alku tárgya a gyerek. Átvétel a kapuban — Legalább minden második vasárnap szeretném elvinni — mondja a férfi. De ne sok időre, mert a gyereknek aludni kell ebéd után is — válaszol az asszony. A gyámügyi csoport vezető, je végül mindkét kívánságnak eleget téve diktálja a jegyzőkönyvet. Azt azonban többször is hangsúlyozza: a gyereket egyik szülő sem taníthatja arra, hogy a másikra haragudjon. A férfi minden feltételt elfogad, az asszony azonban kisebb akadályok felvetésével próbálja megnehezíteni az egyezséget. Azt is kiköti, hogy a volt férj kint az utcán, a kapu előtt veheti, illetve adhatja át a gyereket. ' Egy idős, szemüveges néni jön ezután és mint gyám, az unokája pénzéről érdeklődik. Ruhát akar venni a gyereknek. de az OTP csak a gyámhatóság engedélyével adhat pénzt a tartásdíjból összegyűjtött takarékbetétből. Két cigányasszony jön egymás u'án. Mindketten segélyt kértek és érdeklődnek, mikor vehetik fel a pénzt, őket két másik asszony követi. Késsel és karóval Tessék megmondani, mit lehet csinálni? — kezdi az egyik. — Ez a szerencsétlen asszony, meg a két gyerek állandó rettegésben él. A 'érje svakran iszik és olyankor üldözi a családot — Állandóan azt mondja hogy megöl — veszi át a szót a tulajdonképpeni panaszom —. késsel, meg karóval kerget bennünket Most is a szomszAnbarf aludtunk. — Már mi sem tudjuk elnézni, mit csinál az az ember a családdal," hát ezért fordulunk ide segítségért. Tessenek valamit tenni. Volt már, amikor feljelentettük a rendőrségen is, de azóta sincs semmi változás. — Minden baj neki. Ha a gyerek rossz -jegyet hoz, akkor azért szidja, ha tanulni akar, akkor is bekapcsolja a tévét. Az nem érdekli, hogy úgy nem tud tanulni. Goromba, olyanokat mond annak a szegény kislánynak, hogy még a felnőtt ember is el- szégyelli magát. Ha józan, akkor meg nem hiszi el, hogy miket csinál. Azt mondja, nem emlékszik semmire. Elvonókúráról meg hallani sem altar. A gyerekek már olyan idegesek, mindig attól félek, valami bajuk történik. Az asszonyok után egy idősebb házaspár jön be és azt mondják: most már beleegyeznek fiatalkorú lányuk házasságába, őket egy ’ leányán ya követi, hogy a gyereket írják az apa nevére. Szóban már elvállalta az apaságot, de az átírásra azért várni kell, amíg hivatalosan is elismeri saját gyerekét. Bútor a stráfszekéren Fiatalasszony jön. Otthonosan mozog, nem is meséli elölről a történetet, csak a fejleményekről számol be a gyámhatóságnak. Az elmondottakból azért összeáll a történet. , Három kiskorú gyerekével él albérletben és most a háziak ki akarják rakni az utcára. Sőt nemcsak akarják, már ki is rakták. Hívtak egv fuvarost és felpakolták a bútort a stráfkocsira. Jóllehet előző nap a házinéni azt mondta a gyámügyi csoport- vezetőnek, hogy addig nem tesz semmit, amíg a fiatalasz- s7onv lakásügye nem rendeződik. Az ügy persze ebben a pillanatban a legsúlyosabb, hiszen a fiatalasszony bútora egy sátorlappal letakarva áll egy stráfszekéren, mert a háziak Önkényesen kitefték őket. Pedig erre nem kanták bírósági végzést. Már- csak a három gyerek miatt sem. Ismét egy leányanya jön be. Azt kéri, hogy szüntessék meg gyermeke állami gondozását, mert a szülei segítettek és vettek egy szo- ba-konyhás lakást. Most már van hová vinni a kicsit és ő is vele lehet. Három évig kapja a gyermekgonddzásá segélyt. Hatszáz forintból nehezen tudnak majd hárman megélni — próbálja meggyőzni a gyámügyi csoportvezető — (a lánynak ugyanis már korábban is született egy gyermeke), de a lány ragaszkodik a gyerekéhez. A döntés természetesen csak a lakás megtekintése és a szülőkkel való beszélgetés után születik meg. ★ Tizenketten keresték meg két óra alatt a városi tanács gyámügyi csoportját. A gond. a probléma, ami vei eljöttek, mind másfajta. Egy azonban valamennyiben. közös: a gyerek. Ezért kell néhány naoig várni a döntésekre, ezért kell minden esetben a helyszínen meggyőződni a bejelentések valódiságáról és ezért kell néha olyan határozatot hozni, amelyik nem minden esetben tetszik a szülőnek, a gyámnak. De mindez a gyerek érdekében történik. A mozgalom indításakor többet találkoztak a tanácsiak és Pivarnyik András. Azóta kissé „lanyhult” a kapcsolat. —> A mi vállalatunktól hárman vállalkoztunk a községek segítésére. Nem tudom, a többiek hogyan csinálják. Kicsit az ember úgy érzi mostanában: „Hát kell ezt csinálni?” Pedig csak az a baj, hogy nem hívtak össze bennünket az indulás óta. Akkor volt vagy kétszáz műszaki, biztosan sokat is tettek a községekért. Viszont nem tudunk egymásról, nem ismerjük a többiek'tapasztalatait. Jó lenne, ha újra összegyűjtene bennünket a népfront, hogy a más szakmabeliek problémáiról is halljunk, akár tanácsot is kapjunk a további munkához. Tanácsok és más A TITÁSZ mérnöke és a balkányiak között nem szakadt meg a kapcsolat. — Tanácsokat változatlanul tudok adni a műszaki ügyekben — mondja Pivarnyik András. Persze még ennél többet is segít, ha lehet. A nyíregyházi üzemigazgatóságon például most foglalkoznak Bu- dalapos-tanya környékének villamosításával. A tervdokumentációt soron kívül elkészítették, hogy az érintett 30—35 családnak legyen villanya. Most a tanácson van a sor, hogy a szükséges anyagi fedezetet előteremtse, s megindulhat a munka. Balogh József L. B. Korszerű burgonyatárolás Az ország közös gazdaságai közül elsőként a nádudvari Vörös Csillag Termelő- szövetkezetben oldották meg valóban korszerű módon a burgonya tárolását és étkezésre való előkészítését. A módszert szerdán a helyszínen bemutatták a mező- gazdasági és értékesítési szakembereknek. Az e célra vásárolt nagy teljesítményű gép óránként húsz* mázsa burgonyát tisztít meg a héjától. Óriási tartályában a forró gőz valósággal „lerobbantja” a gumók héját. Az esetleges maradékot pedig hengerre szerelt keféli súrolják le róla. Az étkezésre alkalmatlan tisztított gumókat a szalagról lányok, asszonyok szedik ki. A fehér, főzésre előkészített burgonyát a megrendelő kívánsága szerint húsz vagy huszonöt kilogrammos poliészter zsákokba csomagolják; Az értékesítést a Vörös Csillag Termelőszövetkezet a Hajdú-Bihar megyei MÉK- kel közösen szervezi. Elsősorban a nag> fogyasztóknak szállítanak.
