Kelet-Magyarország, 1972. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-05 / 3. szám

Í972 Január 5. £rrrr WA<5YAT?n«'5í?«ö I oMaf Főiskolai oklevelei szerezhetnek a szaktechnikusok Szaktanfolyamok termelőszövetkezeti vezetők Teszére a Nyíregyházi Mezőgazdasági tőiskolán A Nyíregyháza Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum az 1971—72. tanév kezdetétől főiskolává lépett elő. A most tanuló nappali és leve­lező hallgatók a sikeres ál­lamvizsga letétele után üzem­mérnöki oklevelet kapnak az intézménytől. Az elmúlt év­tizedben azonban a felsőfokú technikumban 651 kertész és 159 gépész nyert szaktechni­kusi oklevelet, akiknek je­lentős része szeretné megsze­rezni a főiskolai képesítést. A továbbképzési lehetőségeikről beszélgettünk a főiskola il­letékes tanszék- és osztályve­zetőivel. Erre annál is inkább szükség volt, mert korábban lapunkban és más szaklap­ban is téves információn ala­puló hír jelent meg, ami nem egyezik meg a művelődésügyi miniszter ide vonatkozó uta­sításával. A Nyíregyházi Mezőgazda- Sági Főiskolán a szaktechni­kusok továbbképzése előre­láthatólag az 1972—73. tan­évben indul. A főiskola je­lentkezési felhívását a részle­tesebb tájékoztatással együtt — várhatóan — ez év febru­ár—márciusában, a napi saj­tóban teszi közzé. (Az ebben a cikkben közöltek tehát nem jelentik a hivatalos fel­hívást, ugyanis a miniszteri utasításnak van egy olyan ki­tétele. hogy csak azok szerez­hetnek főiskolai oklevelet, akik a felhívás közzétételé­től számított öt éven belül megkezdik tanulmányaikat.) Az üzemmérnöki oklevél csak azokra a szakokra ad­ható ki, ami a korábban megszerzett szaktechnikusi oklevélen szerepel. A nyír­egyházi főiskolán továbbkép­zés az alábbi karokon, illetve szakokon kezdődik. Kertésze­ti kar: gyümölcs-szőlőter­mesztési szak. gyümölcster- mesztési szak, feldolgozó és áruforgalmi szak. a mezőgaz­dasági gépészeti karon: me­zőgazdasági gépészeti szak, mezőgazdasági repülőgépve­zetői szak. A kiegészítő képzésre je­lentkezés feltétele a szak­képzés irányának megfelelő munkakör betöltése. A képe­sítésnek megfelelő szakmai tantárgyak oktatását is szak­mai gyakorlatnak kell tekin­teni. A kiegészítő képzés ta­nulmányi Ideje az 1969—70-es tanévben, vagy e tanév után végzett szaktechnikusok ese­tében egy félév, az ennél ko­rábban, de a hároméves ta­nulmányi időben végzettek­nél két félév, a kétéves ta­nulmányi Időben végzett szaktechnikusok részére pe­dig három félév a továbbkép­zés ideje. Az egy, vagy a kél félév kiegészítő tanulmányra kötelezett szaktechnikusok a felsőfokú technikumban tett államvizsga beszámításával a a kiegészítő államvizsga leté­tele alól felmentést kapnak. A főiskola a kiegészítő tan­tárgyak megállapítására ja­vaslatait elkészítette és an­nak egyeztetése most van fo­lyamatban a társintézmé­nyekkel, Illetve főhatóságok­kal. A nyíregyházi főiskola ter­melőszövetkezeti szakká­der képzésből is jelentősen kiveszi a részét. Például e héten vizsgázik egy 18 fős termelőszövetkezeti ellenőrző bizottsági elnökökből ál­ló csoport, akik 150 órás el­méleti és gyakorlati képzés­ben részesültek. Február ele­jén ugyancsak egy 40 fős el­lenőrző bizottsági elnökökből álló csoport részére indítanak 150 órás, bentlakásős tanfo­lyamot. Január 17-én termelőszö­vetkezeti gépcsoportvezetők számára indul egy 279 órás elméleti és gyakorlati tanfo­lyam. akik a tanfolyam alatt mintegy 7—8 napot az or­szág élenjáró mezőgazdasági üzemeinek gépműhelyeiben töltenek. Január végén álla­mi gazdasági kertészeti bri­gádvezetők továbbképzésére kerül sor. Hosszan sorolhat- nánk még a már rögzített to­vábbképzési formákat és a még csak elképzelés formá­jában élő terveket. Egy bi­zonyos, a főiskolai képzéy mellett nem hanyagolják el. sőt egyre nagyobb mértékben segítik a mindennapi gyakor­lat kívánalmainak megfelelő szakoktatást is. (Cs., B.) KERMI-vizsgálat: Édesipari termékek helytelen tárolása 'A hatósági ellenőrzések során megállapították, hogy a helytelen tárolás követ­keztében egyes édesipari termékek fogyasztásra alkal­matlanná váltak. A KERMI külön közleményben felhív­ta az illetékes kereskedelmi vállalatokat a melegre érzé­keny édességek tárolásával, raktározásával kapcsolatos előírásokra. A melegre érzékeny édes­ségek minőségének megóvá­sára 17—23 fokos hőmérsék­letű, 70 százalék relatív pá­ratartalmú raktározási kö­rülmények a legmegfelelőb­bek. Ennek hiányában 26 féle cukorka és csokoládé — például a csoki — és a tojás- flipp — kuszkocka, a boros bonbon, a formázott konya­kos meggy, stb, csak néhány, legfeljebb 5 napig tartható. A közlemény az édességek másik csoportjábari 45 féle terméket sorol fel, olyanokat — mint például a dunaka- vics, a pörkölt mogyoró, az ezüstdesszert, a mogyorós és a franciadrazsé, a narancsos desszert, a Budapest teasü­temény, a csokoládés parány, a tere-fere, stb — amelyek néhány, de legfeljebb 3 hét alatt válnak fogyasztásra al­kalmatlanná, ha nincsenek meg az előírt tárolási felté­telek. (MTI) Hasznos kézikönyv: A magyar nyelv értelmező kis szótára Az 1972. évi könyvpiac egyik kiemelkedő eseményé­nek ígérkezik az Akadémiai Kiadó gondozásában készülő egykötetes mű A magyar nyelv értelmező kis szótára. A művelődés kérdéseit ma­gáénak érző társadalom bib­liájának szánják ezt a mű­vet, amelyet Juhász József vezetésével az Akadémia nyelvtudományi intézetének egyik munkaközössége állí­tott össze. A több éves mun­ka méreteit jellemzi, hogy a szótár mintegy 70 000 cím­szavat ölel fel 12 000-rel többet, mint a hétkötetes Ma­gyar nyelv értelmező szótá­ra, amely nagy terjedelme ellenére 15 000 példányban elfogyott. Az értelmező kis szótár 800-nál több képet is tartal­maz majd. s ezek főleg a ke­vésbé ismert szavak jelenté­sének megértését segítik. Az Akadémiai Kiadó vál­lalkozása révén olyan mű valósul meg. amely választ ad az anyanyelvűnk iránti egyre nagyobb érdeklődésre, a helyes nyelvhasználat kér­déseire és széles körben lesz alkalmas a nyelvi mű­veltség növelésére. A MAGYAR OPTIKAI MŰVEK MÁTÉSZALKAI GYÁ­RÁBAN KÉT — EGYENKÉNT EZER KÖBMÉTERES — OLAJTARTÁLYT ÉPÍTENEK A KORSZERŰ KAZÁNOK ÜZEMELTETÉSÉHEZ. EZZEL EGYIDÖBEN KÉSZÜL A 39 MÉTER MAGAS KAZÁNKÉMÉNY IS. (ELEK EMIL FELVÉTELE) Vizsgák Vlagyimirban Gyorsan átállni 160 ezer pár cipő Nagykállóból A minap a televízió hír­adójában egy Vlagyimirban készült felvételsoron sza- bolcs-szatmári fiatalok, a ta­nárképző főiskola hallgatói­nak egy csoportja is látható volt. A Szovjetunióban tanu­ló diákok féléves nyelvi kép­zést kapnak, hogy visszatér­ve szakszerűen és hitelesen taníthassák- az oroszt. A mo­dern audiovizuális képzés számukra januárban fejező­dik be, és Vlagyimirban ab­szolvált vizsgáik után a hó végén térnek haza Nyíregy­házára. Ekkorra fejeződik be egyébként a nappali hallga­tók vizsgaidőszaka is. Teg­naptól, január negyedikétől a nappali ^hallgatók mellett tanáraik elé álltak a levele­zők is, akik az év első nap­jaitól konzultációkon vesz­nek részt, és folyamatosan adnak számot tudásukról. A több, mint félezer munka mellett tanuló „cjiák” számá­ra a főiskola kedvező vizs­galehetőségeket biztosít. Egv-egy tantárgy vizsgájá­hoz öt alkalmat biztosí­tanak időben, hogy a hallga­tók jól felkészülhessenek, ne zsúfolódjon számukra a mun­ka és a tanulás. „Szövetkezetünk vezető­sége és dolgozói nevében ígéretet teszek, hogy mun­kánkat úgy fogjuk végezni: bebizonyítsuk, hogy méltók voltunk a kitüntetésre.” Ezeket a szavakat Árvái1 Imre, a Nagykólló és Szat- márvidéki Cipő Ktsz elnöke mondotta, több, mint egy évvel ezelőtt, amikor másodszor egymás után el­nyerték a Kiváló szövetke­zet címet. Akkor a kulcsadatok: a tervezett 30 millió helyett 32,7 millióra teljesítették ár­bevételi tervüket. Csak a legügyesebbek Azóta a környékükre köl­tözött az Aurora Cipőipari Vállalat. Tovább erősödött a rakamazi és a vencsellői, to­vábbá a Nyíregyházi Cipő­ipari Szövetkezet. Együttesen olyan cipőipari koncentrá­ció, ahol valóban csak a leg­ügyesebbek maradhatnak az élvonalban. Az elmúlt, 1971-es év csúcsadatai: árbevétel har­mincnégymillió. A cipőipar­ban közben olcsóbbak lettek a cipők átvételi árai. (Nagy­kálló exportál is: az előző, harminckétmilliós adatból 28 millió export!) Árvái Imre elnök most nagyon körültekintően vála­szol. Ezt mondja: „Az 1970- es évben 103 ezer pár férfi- cipőt készítettünk. A most végződött, 1971-es esztendő­ben viszont 160 ezret — kö­rülbelül. A két szám közti különbség nincs arányban az árbevétel változásaival. Csak úgy sikerült talpon — és ha nem tűnik szerényte­lenségnek, élen — marad­nunk, hogy központjaink se­gítségével nagyarányú re­konstrukcióba fogtunk. Már­is gyökeresen átalakítottuk a cipőgyártás alapvető tech­nológiáját az érkező új gé­pekkel. Míg eddig a hagyo­mányos típushoz nagyon kö­zel álló cipőket készítettünk, a most elmúlt esztendőben átálltunk új gépeink segít­ségével az úgynevezett fo­nott féhőrészes és ragasztott talpú cipők gyártására. Ez volt a megoldás. Mert míg dolgozóink számát mindössze százzal kívánjuk a követke­ző pégy évben növelni, az­alatt árbevételünket a volt 28 milliós tervről 55-re kell növelnünk. Hogy ebből már 1971-ben eljutottunk 34 mil­lióig, az azért is volt jelen­tős teljesítmény dolgozó­inktól, mert a hitelből és segítségből létesülő üzembő­vítés eredményei számukra még korántsem teszik köny- nyebbé munkakörülményei­ket. De tudják, miről van szó, megértették és szocia­lista brigádjainkkal az élen harcolnak közös elhatáro­zásaink megvalósításáért.” , Az iVés változásaival Van még valami, amiről az elnök nagyon komolyan beszél. Ilyen teljesítményt még az új gépekkel sem tudtak volna elérni, ha nem ismerik a hazai és nemzet­közi ízlés változásait és szinte .villámgyorsan — sok, náluk nagyobb vállalatot is megelőzve — nem térnek at az egészen újszerű fűzött felsőrészes és ragasztott tal­pú cipők gyártására. így Tűz TiszaberceEeo Két ember súlyosan megsérült Döbbent emberek nézik az elszenesedett széket, az ajtót és a füstös falakat. Amíg a tűzeset helyéről Jaroscsák .János tűzoltó százados, a nyíregyházi járási és városi tűzrendészeti parancsnok­ság vezetője elkészíti a hely­színi rajzot, „összeáll”, hogy mi is történt január 3-án reggel a tiszaberceli Besse­nyei Termelőszövetkezet fő­építésvezetőségének irodájá­ban? „Eg az iroda 1 ” — Az egyik tsz-tag szaladt be hozzánk, hogy ég az iroda — emlékszik vissza ,a tör­téntekre Zsíros Antal, a ter­melőszövetkezet főkönyve­lője. — Az ablakon keresztül csak azt láttuk, hogy sűrű füstgomolyag tör elő az ajtó mögül. Többen az épülethez rohantunk. Lukács Balázs a főépítésvezető, megpróbálta kihúzni az útra a lángoló olajkályhát. Az ajtónál az felbillent, de végül is sike­rült kihúzni. — Közben Bárány János- né, a főépitésvezetőség ad­minisztrátora ment be az iratokért meg a kabátjáért. Az ajtó már égett. amikor kiugrott rajta. Lángolt a ha­ja, a ruhája. Hozzárohan­tunk, s eloltottuk rajta a lán­gokat. Az odaérkező embe­rek homokkal eloltották az égő olajkályhát, majd porol­tókészülékekkel az irodában égő asztalt, ajtót és padlót. dába. ahol a takarítónő gyúj­tott bele tüzet. Később fel­tűnt nekem, hogy nagyon lo­bog a kályha, s amikor meg­néztem, láttam, hatos állásra van kapcsolva. Levettem ket­tesre, de továbbra is lobogott, bár már nem annyira, mint előtte. • — Közben a szemben lévő tsz-irodából átszóltak hoz­zám, hogy menjek át. Egy kicsit még maradtam, az em­bereimnek igazoltam le a munkaidejét. Majd újra szóltak. Átmentem, megit­tam egy kávét, s akkor sza­ladt be hozzánk Sánta Bá­lint, az ellenőrző bizottság elnöke, hogy ég az iroda. — Kirohantam, s láttam, az olaj kályha ég. A tűzka- parójával megpróbáltam ki­húzni az útra, mert arra gon­doltam, hogy mi lesz, ha megég az irodában lévő ser­téskombinát tervdokumentá­t ciója. A kályhával bajlód­tam, amikor Bárányné be­szaladt mellettem az irodá­ba, s felkapta az asztalon lévő iratokat, meg a kabát­ját, táskáját. — Kihúztam a kályhát az útra, de a kicsapódó láng meggyújtotta a . ruhámat. Égett az arcom, meg a ke­zem, így én már nem'is tud­tam segíteni az oltásban. „Már fulladoztam a füstben!” A bőrgyógyászat emeletén, a 9-es szobában fekszik a másik sérült, Bárány János­né. Arcán, fején, kezén és a lábán hatalmas kötés: — Éri is a tsz-irodában tartózkodtam — mondja aka­dozva. — Éppen telefonál­tam Nyíregyházára, amikor láttam, többen futnak az iro­dánk felé, s az ajtón füst csapódik ki. Ledobtam a kagylót, s rohantam. Az aj­tóban Lukács állt, a kályhát próbálta kihúzni. Felkaptam az asztalról a tervdokumen­tációkat, meg a táskám és a kabátomat. Szaladtam kife­lé. Az ajtónál azonban lán­golt a kályha és az ajtó fa része, így ez elzárta az uta­mat. Már fulladoztam a füst­ben, nem tehettem mást, a lángok közé ugrottam. Ki a felelős ? A bőrgyógyászati osztály főorvosától kapott tájékozta­tó szerint Bárány Jánosné, 26 éves paszabi lakos a fején harmadfokú, a jobb kezén és a lábán első-másodfokú égé­si sérüléseket szenvedett. Lukács Balázs 49 éves sóstó­hegyi lakos arcán és a Kezén szenvedett első és másodfokú égési sérüléseket. A körül­ményekhez képest állapotuk kielégítő, túl vannak az élet­veszélyén. A tűzrendészeti parancs­nokság szakemberei folytat­ják a vizsgálatot a tűz kelet­kezési oka és a felelős sze­mély megállapításának vizs­gálatát. (bagoly) tudtak olcsóbban szebbet, kívánatosabbat és — ezt az elnök nagy hangsúllyal te« szí hozzá — tartósabbat is adni vevőiknek. A gépek egymás után ér« keznek. Nagy szakértelem­mel választották ki őket a .egkorszerűbb NDK, NSZK, olasz és más külföldi gépek közül, — nem feledkezve meg a Könnyűipari Alkat­részellátó Vállalat egészen korszerű berendezéseiről, melyeket a nyugatnémet Schőn-céggel együtt, koope­rációban készít. Exportra és otthon is Az elmúlt esztendőben 32 millió, forint értékű árut exportáltak. Közben három járás — a nagykállói, a má­tészalkai és a nyirbátori já­rás területén tartanak fenn egy csomó javító-szolgáltató fiókot. (Tizennyolcat). Nagy- ecsedtől Ófehértőig ott van­nak kis cipészeteik. Az elmúlt napokban utal­tak át — megtakarításbó’ — öt-öt ezer forintot az új ta­nyai kollégium és az új já­rási könyvtár céljaira. < <g> — Bárányné az arcán, a kezén és a lábán súlyos égé­si sérüléseket szenvedett, de súlyosan megsérült Lukács is. Telefonáltunk a mentők­nek, kocsiba raktuk a sérül­teket. s megindultunk velük Nyíregyháza felé, s útközben vette át őket a mentőkocsi. „A tervdokumentációkra gondoltam” A nyíregyházi kórház bel­gyógyászati osztályán Lukács Balázs így emlékezett vissza a tűzesetre: — Az olajkályha szilvesz­terkor a kultúrotthonbap volt, ott fűtöttek vele. Hét­főn reggel hoztuk át az iro­Ez évben 60 500 új kocsit hoz forgalomba a Merkur 1971-ben a korábbi éveknél gyorsabban fejlődött az or­szág személygépkocsi-állo­mánya. A Merkur Vállalat tájékoztatása szerint a tava­lyi évet háromezres készlet­tel kezdték, 197l-ben mintegy 54 000 személyautót szerezte!-: be, s kereken 53 500 autót ad­tak át a megrendelőknek. A legtöbb kocsit a Szovjetunió­ból vásárolták, köztük a meg­ígért 13 000 Zsigulit fél év alatt az utolsó darabig leszál­lította a MOGÜRT és á Mer­kur szovjet külkereskedelmi partnere. A számítások szerint — s ennek a külföldi partnerek­kel folytatott tárgyalások alapján sok realitása van — 1972-ben 60 500 új személy- gépkocsit szereznek be és ér tőkésítenek. Ezenkívül mint­egy 10 000 használt kocsi el­adásával is számolnak. A magánosok 53 500, a közüle- tek 7 ezer kocsit kapnak. Az NDK-partner is „megtoldja” 1500-zal a Trabant-szállítmá- nyokat, 9 ezer jön a legol­csóbb s a legkeresettebb ko­csiból. Ezenkívül még né­hány nagyobb tétel: 5000 Wartburg, 6000 Skoda. 5003 Polski Fiat, 3500 Moézkvics. A megállapodás szerint 1400 Volgára is lehet szárrftanj. Várható ezenkívül még Ro­mániából a francia lic“ne alapján gyártott Dácia, s egyelőre 1000 kocsi beszerzé­sét tervezik tőkéspiaexei. „Nagyüzem“ a tanárképzőn

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom