Kelet-Magyarország, 1972. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-29 / 24. szám

I oMa 1 fPiw'fT !972. fanulr SI. Szülők fóruma: G yűjtőszen vedé ly Sok tanítványom szülője fordult hozzám azzal a kérdéssel: Mi a véleményem a gyermeke gyűjtő­szenvedélyéről. Legtöbben ellenezték az éppen divatos apróság (papírszalvéta, gyufacímke, naptár) gyűjtését. Haszon­tfi=n dolognak, fölösleges időtöltésnek tartották. lagógiai pályafutásom alatt csak elvétve talál- egy-egy szülővel, aki támogatta, irányította a gy„..,ieke „hobby”-ját. Helyes, ha a gyermek gyűjt valamit, csak arra ügyeljünk, hogy egyszerre ne öt-hatfélét gyűjtsön és ne csak gyűjtse, hanem rendszerezze is az összegyűlt anyagot. Irányítsuk, segítsük, adjunk tanácsot! Ne ellenez­zük, mert minden gyűjtéssel tanul valamit! Fejleszti a megfigyelőkészségét, apró különbségeket is észrevesz, megtanul rendszerezni. Ismerek olyan 10 éves fiúcskát, akinek 200 darab­ból álló naptárgyűjteménye van, közöttük sok az úgy­nevezett sorozat, minimális szinkülönbséggel. Ha meglát egy naptárkártyát, azonnal megmondja, van-e neki olyan vagy sem. Ennyire fejlődött a gyűjtés fo­lyamán a megfigyelőkészsége és az emlékezőtehetsége. A szalvétagyűjtőknek mindezek mellett a szépér­zékük is fejlődött, (múlt időben írom, mert lassan ki­megy a divatból), hiszen művészi kivitelű példányokat gyártottak, nyilván számítva a világméreteket öltő gyermekszenvedélyre. A nagyobbacskák közül sokan gyűjtenek kis üve­geket. Engedjük meg ezt is! Inkább gyönyörködjön a « tanulópolcára kirakott üvegekben, mintsem, hogy a tartalmukat szeresse meg. Kívánjuk meg, hogy a rendezgetés, a portörlés is az ő feladata legyen. Divatos és nagyon hasznos a levelezőlap-gyűjtés. Vannak, akik csak magyar lapokat gyűjtenek, vannak, akik Európára, másak az egész világra kiterjesztik a gyűjtést. Legújabban tapasztalom, hogy egy-egy tizen­évesünk speciális gyűjtésbe fog bele, így: csak szobor­képeket, csak nevezetes épületeket, különféle népvi­seleteket, közlekedési eszközt, virágot, állatot ábrázo- ó képet gyűjt az egész világról. A levelezőlap-gyűjtés kapcsán sok kis pajtás cse­repartnerekkel levelez, ami külön öröm és hasznos időtöltés. A legvégén említem az egyik legelterjedtebb és talán legértékesebb gyermekszenvedélyt: a bélyeg­gyűjtést. Felsorolni is nehéz, hogy mi minden előnye van. Kezdjük azzal, hogy mennyire ügyesíti a kezet, amikor óvatosan körülvágja a gyermek a bélyeget, le­áztatja, majd vigyázva lepréseli. Ügyességet kíván a kezelése. A rendetlen gyermek csakhamar rájbn arra, hogy az ő halomra hányt, szakadtán áztatott, gyűröt­ten préselt, szamárfüles bélyegeiből nem szívesen cse­rélnek a barátok, s ezzel őt is rákényszerítik a rendre. A bélyeggyűjtés kapcsán a gyermek megismeri az egyes országok pénzegységét. Jól irányítjuk a gyerme­ket akkor, ha megkerestetjük a térképen aztßz orszá­got, amelyiknek a bélyege éppen a kezében van. A kis bélyeggyűjtők között is •'Van, aki egész vilá­got gyűjt, aki csak Európát, csak Magyarországot, vagy Magyarországot és egy szomszédos államot. A többi bélyeggel cserél. Igényesebb gyűjtök: csak virágsoro­kat, csak sportolókat, közlekedési eszközöket, művészi festményt, nagy emberek arcképét, stb-t ábrázoló bé­lyegeket gyűjtenek. Szakköri és levelezőtársaikkal is ilyen bélyegekre cserélik ki fölösleges példányaikat. A bélyeggyűjtő gyermekeknek kedves ajándék le­het minden évben karácsonyra a legújabb „A magyar bélyegek árjegyzéke” című kiadvány, egyéb alkal­makra egy-egy album, csipesz, fogazatmérő, stb. Az ügyesen nevelő szülő még nevelési céljaihoz is segítőül hívja a gyermek gyűjtési szenvedélyét. A jól végzett munka, az időre megtanult és elkészített házi feladat jutalmaként „játszhat” a gyűjteményé­vel, cserélhet a barátokkal, vagy levelezhet a hazai és külföldi cseretársakkal. Az elmondottakból nyilvánvaló: a szülők szívvel - lélekkel támogassák a gyermek gyűjtőszenvedélyét. Az a gyermek, aki gyűjt valamit, s szabad idejében azzal foglalkozik, nem unatkozik. Tudjuk, hogy a legtöbb rossz és haszontalanság az unatkozás óráiban születik. Dr. Gergely Károlyné Tásnádi Varga Éva: HULL A HO... Ezüst csillag, hull a hó, kiáltsátok: — Hó, hahó! Befödte az utat, házat-, verébfiúk jaj de fáznak, hátukon hófehér bunda, — porzik a hó, hull az útra. Ág tetején rigófészek, kicsi rigók messze néznek: — Itt a tél, az ezüst tél, Jaj, ha hozzánk jó lennél! Borítson be tölgyfa ága, ne fújjon szél kis dunyhánkra, ne hűtsd meg a vacsoránkat, takarót adj alvó ágnak, hópihéből szőtt a selyme, kendőt dobj a téli kertre! Itt a tél. az ezüst tél, messze-messze-mendegél, karikázva húll a hő, kiáltsátok: — Hó, hahó! Fazekas Lajos: HÓCSATA Hó. hó, hó, sok-sok hó! Hó alá bújt minden út. Betakarta « falut. Hó hó, hó, csuda jó! A sok gyerek hadba állt, s megvívnak hócsatát Puha hó, csuda jól Gyerek örül igazán, nem is pihen most a szán. GYERMEKEKNEK Beszélgetö játékok TÖRD A FE IED ! Vízszintes: 1. Megfejtendő. 6. Határo­zott névelő. 7. E helyre. 8. Nátrium vegyjele. 9. ...-gaz. 11. Magyar Népköztársasági Kupa. 12. ...-MÁVAG. 14. BÁAF. 16. Megfejtendő. 18. Kutya. 20. Gyulladás. 21. Csermely. 22. Régi súlymér­ték. 24. Római 5 és 950. 25. Áruba bocsát. 27. Csaknem kovács! 28. Mely személyre. 29. Eledel. Függőleges: 1. Mai köszönés. 2. Bőg. 3. Faür^g. 4. Tagadószócska. 5. Női név. 6. Megfejtendő. 10. Néma zenét!!! 11. Belső szerv. 13. Zoltán egyik fele. 14. Hüvelyes növény. 15. Alakít. 17. Hím állat. 19. Hí­res sziget Indonéziában. 21. Elevenen. 23. Kopasz. 24. íme, oroszul. 26. Bizonygató szócska. 27. Kovács Éva. Megfejtendő: Három híres idegenforgal­mi hely Borsod-Abaúj- Zemplén megyében (vízszin­tes 1, 16, függőleges 6.) Múlt heti megfejtés: bá­nya — Nyírbátor — Gemzse. Könyvjutalom: Diószegi Mária Fehérgyarmat, Sztá- roszta Pál Tyúkod, Kiss And­rás Nyíregyháza, Kun István Tivadar, Jenei Árpád Má­tészalka. Csak levelezőlapon, a Ke- let-Magyarország szerkesztő­ségének a címére beküldött rejtvényeket veszünk figye­lembe. . A szoba sarkában fekszik jétékország. Ott nincsenek hegyek, folyók, erdők, mint a többi országokban. Ott szép virágos szőnyeg a rét, és a szoba mennyezete ' az ég. Csak az ablakon kandi­kálnak be este a csillagok és ugyancsak álmélkodnak azon, hogy játékországban nincse­nek, házak, csak lakók. De azért van autó. hajó, telefon és repülőgép. Talán bizony a mackónak kell az autó? Vagy hajóki­rándulásra megy Maki ma­jom? Vagy telefonál a zsi­ráf? Vagy repülőgépen uta­zik a piros ruhás gumibaba? Képzeljétek, a gumibaba valóban hajón, de még re­pülőgépen is utazik, mire megérkezik játékországba. Természetesen igazi hajón, igazi repülőgépen. Pszt! Figyeljetek, éppen most beszélgetnek a játékok arról, hogy ki honnan került játékország kellős közepébe. Mackó hanyatt fekve brum- mogja: engem az Úttörő Áruházból hozott Piri anyu­kája. — No és te Maki, te hon­nan kerültél közénk? — Hát a dobozból! Egy nagy fehér dobozból! Nem i$ tudjátok? — És már ját­szott tovább, mert a kis maj­mok nagyon szeretnek ját­szani. Most a gumibabára került a sor. — És te? Te honnan jöttél közénk? — Engem az őserdőből hoztak, hegyen, völgyön, ten­gereken keresztül. Jancsi bohóc , erre úgy el­kezdett kacagni, hogy majd megfulladt, hihihi!... haha- ha!... Még, hogy az őserdő­ből, ahol oroszlánok, meg tig­risek élnek. No, ne viccelj te csöppség. Te is csak valame­lyik játékbolt egyik polcáról kerültél közénk. Minek vágsz fel ennyire! De a baba komoly maradt és így folytatta: — Bizony az őserdőből hoztak, ahol sok millió gu­mifa él. Az emberek kiszedik a fából a gumit. Hogy ah? Megvágják a fa kérgét, a nyíláshoz egy edényt erősí­tenek, oda csordogál a gumi. Úgy bizony! így születtem én is. Bizony hajón és repü­lőgépen érkeztem. Gyárakba vittek, ahoi a gépek ilyenné formáltak, amilyen most va­gyok. Aztán rám adták ezt a szép piros ruhát... A baba megelégedve si­mogatott végig piros ruhá­ján, picit arra is figyelt, hogy nézik-e őt a játékok és mert mind csak őt figyelte, mosolyogva magyarázgatta: — Ezért mondtam az imént, hogy az őserdőből kerültem közétek. A mackó felült erre. Maki majom abbahagyta a játékot. Jancsi bohóc pedig kézállás­ból alapállásba vágta ma­gát. Csodálkozva csóválták a fejüket. — Ki hinné, hogy egy ilyen kis gumibaba honnan, hon­nan nem került játékország kellős közepébe. De mondd csak, Piriké tudja ezt rólad? Mese egy kíváncsi levélről — No és, ha tudná, számít az, hogy ki honnan érkezik? Játékok vagyunk egytől egyig. — Ez már igaz! Bólogatott Az ősz színesre festette a fák leveleit. Száz színben pompaztak, amikor rájuk sü­tött a nap. — De kár, hogy nem ta­vasztól van ilyen szép ru­hánk — sóhajtott az egyik rozsdavöröses-barnássárgás levél. — Zöld ruhában nem csodál meg senki bennün­ket, most meg még a szel- lőcskék is szívesebben ját­szanak velünk. Úgy szeretnék most világot látni — sóhaj­totta a kis kiváncsi. — Elvin­nétek szellőcskék? — Szíveseit, ahová csak akarod. — A városba szeretnék menni, még sohasem voltam és én olyan kiváncsi va­gyok. — Mehetünk is — kiáltot ták a szellőcskék. Azzá', megragadták a kiváncsi le­velet és vitték, sodorták ma­gukkal. A levél boldog volt, még bukfencet is vetett örö­mében. Elszállt a földek fe­lett, ahol már traktorok szántottak. Az országúton versenyt repült az autókkal, a motorkerékpárokkal. Még egy lovas szekérrel is talál­kozott. Amikor felette szállt, a kislány utánakapott. — Jaj, de szép falevél! — kiáltotta. Szép vagyok, szép bizony, gondolta a kiváncsi levél, de most semmi kedvem veled játszani kis copfos, mert me­gyek a városba. Feljebb is szökkent és meg sem álltak a városig. Hanem a szellőcskék már a város szélén megtorpantak. — Forduljunk vissza, mert itt szüntelenül beleütközünk a házakba — panaszkodtak. — Nem. nem — mondta a levél —. majd. ha körülnéz­tem a városban. A szellőcskék azonban nem bírták az ostromot a házak­kal. — Vissza kell mennünk, gyere velünk — mondták a levélnek. — Hát csak menjetek, ha akadtok — i durcáskorlott a ’•is kiváncsi. — Elboldogulok én nélkülietek is. A szellők megfordultak és visszatértek a mezők, az er­dők fölé. A kiváncsi levél meg ott maradt legyedül. Egy ideig pörgött a levegő­ben, de a szellők szárnya nélkül nem bírta fenntartani magát. — Szellőcskék, ne hagyja­tok itt — kiáltotta, de a szellők ekkor már messze jártak, nem hallották meg a kiáltását. Egy kislány éppen, akkor ment hazafelé az iskolából, amikor a kiváncsi levél a járdára esett. — De szép színes levél — ámult el. — Hazaviszem, le­festem. Ebéd után előszedte festé­keit és munkához látott. Annyira elmerült a festés­ben, hogy még azt sem vette észre, hogy közben a nyelvét is kidugta. A kiváncsi levél meg csodálkozva nézte, hogy mire bealkonyodott, a fehér lapon ott díszelgett a képe. A kislány a falra tűzte a rajzlapot, melíé pedig a le­velet. Mintha csak ikertest­vérek lettek volna. A kis kiváncsi levél még talán most is ott van, hacsak a kislány be nem vitte az is­kolába, hogy a társai is megpróbálják . lefesteni, mert valóban szép volt, ta­lán párja sem akadt a vilá- gon. Bába Mihály a mackó. Maki élénken ha­donászva helyeselt. Jancsi bohóc pedig éppen tapsra lendítette a kezét, amikor belépett Piriké. Abban a pillanatban újra néma csehd lett játékország­ban. Piriké a piros ruhás ba­báért nyúlt és játszani kez­dett vele. Képzeljétek, hogy fog majd Csodálkozni, ha megtudja, hogy kedvenc babája Bra­zília őserdejében született valahol, valamelyik gumifá­ban. Láng Etelka Rejtvényünk három hosz- szú sora a téli sportokról emlékezik meg. A vízszintes 39. és függőleges 8. számú sorokban egy-egy téli spor­tot, míg a függőleges 15. szá­mú sorba egy téli sportot űző többszörös magyar bajnoknő nevét rejtettük el. Bekülden­dő a fenti három sor meg­fejtése. VÍZSZINTES: 1. Sülve, melegen, kedvelt téli gyü­mölcs (maróni). 9. Dunántúli csatorna. 10. Lengyel szár­mazású tábornok. 12. Léte­zik. 14. A rubel váltópénze 15. Rangjelzés. 16. Hosszú csőrű, hosszú nyakú és lábú gázlómadár. 18 Holland légi- forgalmi társaság. 19. Félszi­get a Szovjetunióban. 21. Anya. 22. ST. 23 PipM köze- né. 24. Ravasz áilat. ?6. Sző­lőből préselt lé. 28. Időmérő. 29. Egvforma mássalhang­zók. 30. Móra egvnemű betűi. 31 Asztalt, terít. 35. „Fél” várd. 36. Vissza: fém. 37. Ébred. FÜGG1”'7’ WIKS- 2. ,.S”. 3. Sima felületű. 4. Állatkert közismert idegen szóval. 5. Kutyája. 6. Nak párja. 7. Ybl Miklós. 11. Gyümölcs. 13. Pillér fele. 17. Mihály. 18. Portás, de labdarúgó-játékos is. 20. Magyar Tudományos Akadémia. 21. Római 1999. 25. Szaglószerv. 27. Csak ré­giesen. 31 Kopasz. 32. Vác keverve! 33. Régi űrmérték. 34. Talál. 36. Ételízesítő. • 38. Kettős betű. A múlt heti rejtvény meg­fejtése: (vízszintes í.) Nem eszi meg a (vízszintes 43.) kutya a telet Könyvjutalomban része­sülnek: Bakk Zoltán Fehér- gyarmat, Szabó Kálmán Kó- csord, Reviczky Valéria, Moldvay László Nyírtass* Sallai János Anarcs.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom