Kelet-Magyarország, 1972. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-28 / 23. szám

1972. lanuSr 79, KFT PT MAr5VAROR<!7Ärt * »Mal Mosószalon a Vécsey utcán Februárban újra működik a Petőfi utcai gyorstisztító A Patyolat Vállalat igaz­gatójával beszélgettünk a vegytisztítás és mosás napi problémájáról. Megkérdez­tük: jelenleg miért nem üzemeltetik a Petőfi utcai Patyolat-szalont, ahol eddig az úgynevezett minőségi vegytisztítást végezték? Meg­tudtuk, hogy alkatrészhiány miatt kellett beszüntetni a Petőfi utcai Patyolat-szalon üzemeltetését. Az alkatrész az NSZK-ból már meg is érkezett. A Patyolat-szalon működtetése február 20 kö­rű! várható. Arra a kérdésünkre, hogy több olyan bejelentést kap­tunk, mely szerint a Patyo­lat felvételi helyei a vállalt 72 órás mosás, vagy tisztí­tás idejét nem tartják meg. A válaszból megtudtuk, hogy a vállalat gyorsmosási ide­je az országos átlagnak meg­tel?1 Sőt, talán jobb is. Pél­dául Budapesten a pipere- mosás, illetve a fehérnemű- félék mosásának ideje 12 nap. Nálunk csak tíz, A vegytisztítás 72 órás vállalá­sa az igazgató véleménye szerint helytálló. A hiba ott van, hogy ha a tisztításra, vagy mosásra be­adott ruha az átlagosnál rosszabb állapotban .van, an­nak vegytisztítása, vagy mo­sásának ideje hosszabb időt vesz igénybe. Ez okozza a késéseket. Ebben az esetben a vállalat a gyorsmosás díját megváltoztatja és az olcsóbb tarifát használja fel. A vál­lalat gépi felszerelése és ka­pacitása nem indokolja, hogy a gyorsmosást, azaz 72 órás időtartami mosást ne vállaljanak. Természetesen, — mondja a tájékoztató — vannak szervezési hibák, aminek következtében tör­ténhetnek késések. Minden intézkedést megtettek, hogy ezek a hibák megszűnjenek, vagy a minimumra csökken-, jenek. Átszervezték a terme­lés vezetését. kialakították az új munkamódszert, mely­nek értelmében' úgynevezett „félkészraktárt” állítottak fel. Ez azt jelenti, hogy a vegytisztított. vagy mosott ruhákat a félkészraktárban helyezik el. itt vasalásra elő­készítik és ezzel megrövidí­tik a vegytisztítás vagy mo­sás munkálatainak idejét is. Még egy újítást vezetnek be 1972-ben. A Vécsey utcai felvételi üzletben mosósza­lont létesítenek. Farkas Pál SZÁMOTTEVŐ NŐI MUNKAERŐT FOGLALKOZ­TAT A MEZŐGÉP TÍSZ \SZALKÁN. A TAPASZTALAT SZERINT KITÜNŐEN MEGÁLLJÁK HELYÜKET. A KÉPEN OLÁH SÁNDORNÉ, A CSEPELI SZERSZÁMGÉP- GYÁR RÉSZÉRE GYÁRTOTT ALKATRÉSZEN DOLGO­ZIK. (HAMMEL JÓZSEF FELVÉTELE) LAPSZÉLEN: Hiába kéri a vevő Utóbb tapasztalhatjuk, hogy zavar mutatkozik az áruellátásban, például a cu­korbetegek részére elenged­hetetlenül szükséges diabeti­kus készítményeknél. Csak elvétve lehet kapni például glukolint. De egyéb solj más. cukorbetegek részére szüksé­ges áru is hiányzik. Ezek nem luxuscikkek és nem is importáruk. Jogosan vetődik fel a kérdés: miért hiányoz­nak? Miért nem tudja a nagykereskedelem biztosítani ezeket az árukat, melyek egészségügyi szempontból el­engedhetetlenül fontosak? Hasonlóan nem lehet ma­gyarázatot kapni arra, hogy a vitamináruk, a mirelitféle­ségek a téli hónapokban — amikor a legnagyobb szük­ség van rá — miért nem kapható? A mirelit hiánycik­kek között szerepel a málna, szamóca, a meggy, cseresz­nye, zöld ribizli és a befőttfé­lék. A kereskedelem ezeket a cikkeket igényli és az áru szállítását sürgeti. Milyen akadályai lehetnek, hogy mégsem érkeznek idejében, sőt választékukban sem ki- elégítőek. Ugyancsak a kereskede­lem napi problémája, hogy nem kap rendszeresen -idő­ben és mennyiségben megfe- • lelő baromfiaprólékot. A leg­keresettebb áruk közé tar­tozik a csirkemáj, zúza, nyak és más szárnyas apró­féleség. Hosszú idő óta ezek a cikkek csak elvétve je­lennek meg a piacon. Hasonló a helyzet az édes­ipari termékeknél. Kevés a lisztesáru. Nem lehet kapni kakaós süteményféléket. A helyi kereskedelem panasza, hogy ezeknél az áruknál az utánpótlás nehézkes és hiá­nyos. . Csak néhány olyan cikket soroltunk fel, melyek egész­ségügyi szempontból is első­rendű fontosságú közszük­ségleti rikkek, az egészséges táplálkozás fontos kellékei. (f. p.) Ellenőrzés a TÜzÉP-teSepeken Brikett — hamis áron — Legyen szíves visszaállni a mérlegre, újból megmér­jük a szenet! A megyei tanács kereske­delmi felügyelője szólította meg így a fuvarost a hodá- szi TÜZÉP-telepan, aztán ar­ra kérte, hogy ha lepakolt a kocsiról, forduljon vissza, mert az üres kocsit is szeret­né megmérni. A fuvaros természetesen visszajött és a visszamérésnél kiderült: 50 kiló hiányzik a 20 mázsából. Egy másik 20 mázsás rako­mány is ellenőrzésre került, ennél már 80 kiló volt a differencia. Talán fölösleges is leírni, a vásárló kárára. A hodászi ellenőrzésre egy panaszbejelentés nyo­mán került sor. Egyik vásár­lónak 7 és negyed köbméter fenyőlác helyett még 5 és fél köbmétert sem adott ki a te­lepvezető és így 5625 forint­tal csapta be. Egy ilyen sú­lyos csalás után az ellenőr természetesen nem elégedett meg csak a bejelentett áru megvizsgálásával, hanem máshol is szétnézett. Az ered­mény igazolta a gyanút: ki­derült, hogy a kérgezetlen fe- nyőrudaknál a falyóméteren- kénti 52 fillér kérgezési en­gedménnyel szemben csali 12 fillért adott a TÜZÉP a vá­sárlóknak. Kigyűjtés alapján állapítot­ta meg az ellenőrzés, hogy 1971. július 17-től a kérgezet­len fenyőrudak eladásánál mintegy 1700 forinttal csap­ták be a vevőket. Az a tény. hogy eddig mindenben hibát találtak, további vizsgáló­dásra késztette az ellenőrö­ket. Megvizsgálták a falazó­anyagok értékesítésének helyzetét és megállapították, hogy a téglák eladásánál másfél százalékos haszon- kulccsal szemben 9 százalé­kos kulcsot alkalmaztak — jogtalanul. Ezzel a szabályta­lansággal a múlt évben 16 500 forint jogtalan haszonra tett szert a Hodászi ÁFÉSZ. Nem sokkal talált nagvobb rendet az ellenőrzés az Apa- gyi ÁFÉSZ TÜZÉP - telepén sem. A dorogi B. gyári bri­kettnél és a mecseki brikett­nél sorozatosan hamis árakat alkalmaztak: a mecseki bri­kettnél minden mázsánál 9 forint 90 fillérrel csapták be a vásárlót és ez a vizsgálat időpontjáig 7700 forint tisz­tességtelen haszonhoz juttat­ta a szövetkezetét. Ebben az esetben nem a TÜZÉP-tefep vezetőjét terhe­li a felelősség, mert a brikett ára már a múlt év ok­tóberében felvett leltár­ban is hamis áron sze­repel és a szakképzetlen új te­lepvezető úgy hitte: az ár a maximált árnak megfelel. Annál nagyobb felelősség ter­heli a szövetkezet vezetőit, hiszen a szövetkezet elnöke a múlt év májusában egy veze­tői megbeszélésen a TÜZÉP ellenőrzését határozatban rögzítette és Takács József kereskedelmi osztályvezető és a szövetkezet belső ellenőre feladatává tette, hogy a tele­pen általános ellenőrzést vé­gezzenek. Erre az ellenőrzés­re ez év januárjáig — a vizs­gálat időpontjáig — nem ke­rült SOI-. Mándokon sem az árusítás­nak megfelelőéin állapították meg a falazóanyagok árát és a vizsgált tételeknél 1800 fo­rinttal károsították meg a vásárlókat. De probléma volt a méréssel is: 20 mázsa szénnél 40 kiló hiányzott a kocsiról. A vizsgálat megálla­pította, hogy a hídmérleg rosszul van beállítva, mégpe­dig úgy, hogy 45 kilóval a vásárló zsebére mér. A vizsgálat végeredményé­re még várni kell, néhány megállapítást azonban már az eddigi tapasztalatok alapián is tehetünk. Mindenekelőtt azt, hogy tüzelőanyagokból jó az áruellátás, a TÜZÉP-te- lepek 4—5 fajta szenet tud­nak biztosítani a vásárlók­nak. Van azonban kivétel is. Néhány szövetkezet túlzott óvatosságból kevesebb szenet vásárol, mint amennyire szükség lenne. A Balkányi ÁFÉSZ telepén például — november 29-én volt a vizs­gálat ■— a megigényelt szén nagy részét visszamondták a TÜZÉP Vállalatnak és mind­össze két-háram fajtát tudtak a vásárlóknak kínálni, azt is rossz minőségben, mert a szón a hosszú tárolás miatt már vesztett eredeti értéké­ből. De nem .dicsekedhet a tornyospálcai TÜZÉP sem, január 25:én mindössze 200 mázsa szón volt a telepen. Ennyit az áruellátásról és még néhány szót arról, hogy kik a felelősek a vásárlók megkárosításáért. A mennyi­ségcsonkításért természete­sen a TÜZÉP-telepek vezetői, a helytelen árak alkalmazá­sáért pedig legtöbször a szö­vetkezetek elnökei, kereske­delmi osztályvezetői. Rosszul állapítják meg az árakat, rossz haszankulcsot alkal­maznak és a TÜZÉP Válla­lat által kiküldött szállítóle­velet sem juttatják el a te­lepekre, hogy a telepvezető az ott szereplő árból megál­lapíthatná a szövetkezet el­adási árait. Feltétlenül ide kívánkozik még, hogy legtöbb szövetke­zeti telepen nem tájékoztat­ják a vásárlókat az árakról, nem fordítanak kellő gondot a hídmérlegek hitelesítésére, tisztán tartására, és sok eset­ben elhanyagolják a telepek ellenőrzését. A szabálytalan­ságot elkövetőket természete­sen megbüntetik, a becsapott vásárlókat pedig kártalanít­ják. Mindezt azonban el le­hetett volna kerülni. (B. J.) Állást változtató nyugdíjasok ré/ezer megfáradt pedagógus — Epü'.e nyugdi/asház a megyeszékhelyen ? — Nem csők a szaksze vezet „asztala*' Könyvelő, statisztikus, ru­határos, jegyszedő, könyv­ügynök, adminisztrátor, gondnok, könyvtáros... Csak néhányat soroltunk fel azok­ból a munkakörökből, ame­lyeket pedagógusok válasz­tanak a nyugdíjazásuk után. Kilencszáz nyugdíjas okta­tási dolgozó él a megyében. Többségük 500—550 tanító, tanár, óvónő, a többiek az iskolák technikai dolgozói voltak. Merre vezet az út a nyug­díjazás után? faluról városra A nyugdíjas kort elérők többsége — a pedagógus­szakszervezet megyei bizott­ságának tapasztalatai szerint, — valamelyik gyerekéhez, hozzátartozójához költözkö­dik. Különösen sokan tele­pültek a megyeszékhelyre, csaknem minden harmadik nyugdíjas pedagógus — szá­muk meghaladja a 150-et Nyíregyházán — faluról jött. Vannak — nem nagy szám­ban — akik teljesen magá­nyosak, ők a soproni és az igen korszerű, otthonos el­helyezést ^nyújtó budapesti pedagógus szociális otthon­ban töltik nyugdíjas napja- ' ikat. Az otthonokba való be­jutás nem könnyű, kevés a megüresedő hely, néhányan hónapokig várnak az elhe­lyezésükre. Hogyan él a nyugdíjasok többsége? A nyugdíjas pedagógusok zöme továbbra is dolgozik. Viszonylag kevesen, körül­belül hatvanam az iskolában, mint óraadók, helyettesítők. Ök az iskolák „mentőangya­lai”, akik elfoglalják a be­tegség, szülési szabadság, ka­tonai szolgálat miatt gazdát­lanná vált katedrát, vagy éppen a betöltetlen tanítói* tanári, óvónői helyeken igyekeznek teljes értékű munkát végezni. Tíz-tizenkét nyugdíjas iskolatitkárként marad kapcsolatban az is­kolával, elvégzik az admi­nisztrációt, jelentéseket, sta­tisztikát készítenek. Á ko­rábbi tapasztalatok szerint, sok olyan munkát is elvégez­tettek velük, amire nem a 4 órás munkaidő, hanem a hat-nyolc óra is kevésnek bizonyult. A pedagógus-szak­szervezet megyei bizottsága megvizsgálta a méltánytalan helyzetet és a tanácsi oktatá­si szervekkel egyetértésben gondoskodtak az idős embe­rek kíméletesebb foglalkoz­tatásáról. Továbbra is fi­gyelemmel kísérik az isko­latitkárként alkalmazott nyugdíjasok munkakörülmé­nyeit, sőt országos állásfog­lalás kialakítását kérik a négyórás foglalkoztatás so­rán elvárható tőén. munkát 'Hej Diószegi Balázs festőművész kiállítása Nyíregyházán Szabolcs-Szatmárnak ke­vés olyan képzőművésze volt, aki a megyét annyival gaz­dagította volna, mint Dió­szegi Balázs — ezekkel a szavakkal fejezte be Makay László a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház, galériájá­ban Diószegi Balázs festő­művész kiállításának meg­nyitóját. Január 26-án dél­után nyílt meg és február közepéig tart a festőművész 24 képéből — rajzokból, ak- varellekből — rendezett tár­lat. A jelenleg Kiskunhalason élő festőművész erős szálak­kal kötődik a megyéhez. Éle­tének jelentős szakaszát 1943 —1957 között Nyíregyházán töltötte, mintegy tíz eszten­deig vezetett a megyében képzőművészeti iskolát. Ez idő alatt 20 hallgató került tanítványai közül a képző- művészeti főiskolára. A Fényes Adolf-teremben 1970-ben rendeztek gyűjte­ményes kiállítást a művész munkáiból, azoknak egy ré­szét — a grafikai anyagot — láthatja most a nyíregyházi közönség. Legutóbb a kis- várdai vármúzeum mutatta be a festőművész alkotásait. A nyíregyházi tárlat egy­részt a rendkívül biztos for­makészségről győz meg, más­részt a művész egyszerűsé­géről, őszinteségéről, közvet­len közlési formájáról vall. Főleg a filctoll rajzik — pél­dául a Kroki című aktsoro­zat — hatnak erőteljessé­gükkel. A legutóbbi időket két Kisvárdán készült rajz — a Mária és a Juci — képvi­seli, amelyeket a művész rögtönzésszerüen készített a tárlatlátogató lányokról. Diószegi Balázs a kezdeti, lírai hangvétel után a zár­tabb, konstruktív szemléletű, keményebb formákhoz for­dult; ezekből a Ház két fával, a Parasztház, a Disznóól ke­rült a nyíregyházi kiállítás­ra. Sajnos a színházi galéria méretei nem tették lehetővé, hogy a nagyobb jelentőségű olajképeket is bemutassák, így a művész teljes munkás­ságának keresztmetszetével ez a tárlat adós maradt. (be) Illetményföld, futatom... A nyugdíjas pedagógusok a legújabb ösztönző nyugdíj- törvény bevezetése előtt is előnyös helyzetben voltak. A korábban megengedett évi 6 ezer forintos keresetnek csaknem a dupláját megke­reshették. Az új rendelet kü­lönösen az évi három száza­lékos nyugdíjnövekedéssel érinti kedvezően a továbbra is szellemi munkát végző nyugdíjasokat. A több éves tapasztalat azonban azt mu­tatja, hogy a nyugdíjas peda­gógusok zöme inkább „állást változtat”. A legkülönbözőbb munkaköröket vállalják el, anyagilag előnyösebbnek ta­lálják egy-egy vállalatnál, intézménynél, tsz-nél elhe­lyezkedni. Illetményföldet, jutalmat, több anyagi és er­kölcsi elismerést remélnek, amelyeket az iskola — vagy a fenntartó tanács — ne:n tud számukra nyújtani. Sokan a művelődési ott­honok szakköreit, klubíait vezetik, tiszteletdíjas könyv­tárosok, énekkarvezetők, a népművelés legkülönbözőbb helyein találkozhatunk ve­lük. Két-háromszáz forintos honoráriumért lelkesen dol­goznak, értelmet adnak a nyugdíjas éveknek. Mások a krónikák írásában — a hon­ismereti szakkörökben —. tűnnek ki, vagy pedagógusi élményeik megírásával fog­lalkoznak. Évente körülbelül húszán kapnak ünnepélyes keretek között arany-, . gyé­mánt- és vasdiplomát. A szabolcsi nyugdíjas pedagó­gusok nesztora Bocskai Sán­dor nyíregyházi vasdiplomás, aki már a tizedik X-ben jár. Ugyancsak idős, 82 éves Kö- röskényi János; két évvel ezelőtt Nyíregyházáról kijárt Ujfehértóra tanítani. Az idős pedagógusnemzedék megbecsült tagja többek kö­zött a Nyíregyházán élő Ambró Ilona, Kossuth-díjas tanítónő, aki a nyíregyházi tanyavilágban évtizedekig nevelte a gyermekeket. Milyen kedvezményekben részesülnek az idős embe­rek? Színházjegy, inayen Évenként a megyében a szakszervezetek húszezer fo­rint összegű segélyben ré­szesítik a nyugdíjasokat. So­kan kapnak Ingyen üdülő­jegyet, a rászorulóknak az útiköltséget is megtérítik. A SZOT állásfoglalása szerint nyugdíjasok a nyári szezon­ban nem vehetik igénybe az udülőjegyeket, így a nyugdí­jas pedagógusok nagy része télen pihenhet. A szabolcsi­ak jobb helyzetben vannak az országos átlagnál: a szak- szervezet Szabolcs megyei bizottsága a Balaton mellet­ti és hajdúszoboszlói saját üdülőiben az elmúlt nyáron is 150 nyugdíjast üdültetett. Nyíregyházán ingyen szín­házjegyeket is kapnak ece­tenként a nyugdíj ások. A szakszervezeti utaknál előny­ben részesítik a nyugdíjaso­kat. A tavasz során két nyugdíjas is jelentkezett az olaszországi turistaútra. A megyeszékhelyen élők sze­retnének egy nyugdíjas pe­dagógusklubot, ahol össze­jöhetnének. Ezt eddig nem sikerült megoldani. Szó van viszont egy ettől jelentősebb lépésről; egy nyugdíjas pe­dagógusház építéséről, me­lyet az évenként pedagógus­lakások vásárlására rendel­kezésre álló több, mint 2 millió forint felhasználásá­val valósítanának meg. A garzonlakásokból álló nyug­díjasház nemcsak az idős emberek kényelmes elhelye­zését segítené, hanem az egyes helyeken szorító peda­gógus lakásgondokon is eny­hítene. p. ek

Next

/
Oldalképek
Tartalom