Kelet-Magyarország, 1972. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-25 / 20. szám

f oMat SW2. Janulr 2§. Megyénk sportéletéből: Kisvárda város Kisvárda 1970. április 1-én kapta meg a városi rangot. A társadalmi és gazdasági élet minden terén komoly előrehaladás indult meg e ténnyel. A „fiatal” város sportéletét is új meder­be terelte a várossá válás. Kisvárda sportéle­te ma meglehetősen ellentétes képet mutat. Nincs egyetlen NB-s együttese sem. Ugyanak­kor öt egyesületben zajlik az élet; a VasasDan, a Bessenyei Gimnázium, a Császy Gimnázium, a 111-es számú IT9K egyesületében, valamint az SZSE-ben. A minőségi együttes — főleg NB-s labdairú- gócsapat — hiánya sajátosan érezteti hatását; a kisvárdai sportkedvelők, akik valaha jobb na­pokat éltek — az NB III-as együttes idején —, meglehetősen elkedvetlenedtek. Ma még nem nagyon hisznek abban, hogy létezik felfelé ve­zető út. Horváth Emil. az MTS Kisvárdai Já­rási és Városi Tanácsának elnöke tájé­koztatott bennünket a jelen helyzet­ről. Elmondta, hogy az öt egyesület léte, működése jól mutatja be a jelen hely­zetet. Tevékenységükből, terveikből ponto­san kitűnnek a gondok, s az előrelépéshez feltétlenül szükséges tervek. Az egyesületek valóban keresztmetszetet adnak Kisvárda mai sportéletéről. Hiszen közülük egyiktől a minő­ségi fejlődést várják a városban... Utánpótlást igyekszik biztosítani a másik. Van közöttük ..gazdag”, van „szegényebb”. S többnyire min- denik egyesületnek vannak gondjai, tervei. A JTS elnökének javaslatára körbejártunk a városban, beszélgettünk az egyesületek ve­zetőivel. sportemberekkel, hogy választ kap­junk; hol is tart Kisvárda város sportélete 1972. tavaszának küszöbén. Csak társadalmi összefogással, korszerűen gondolkodva Beszélgetés dr. Tóth Bertalannal A Kisvárdai Városi Tanács titkára, dr. Tóth Bertalan készséggel fogadott bennün­ket. Tudtuk róla, hogy spor­tot kedvelő ember, tagja a Kisvárdai Vasas elnökségé­nek, s a városi, üzemi labda­rúgó-bajnokságban ma is ak­tívan szerepel. Első szavaiból érezni lehetett, hogy nemcsak szereti a sportot, de cselek­szik is érte. — Vagyunk jó néhányan, alak pontosan visszaemlék- szünk azokra az időkre, ami­kor büszkék lehettünk Kis­várda vívóira, kézilabdázói­ra, labdarúgóira. S a szép hagyományok tudatában csak szégyenkezéssel beszélhetünk a mai helyzetről — kezdte a beszélgetést. — Úgy tudjuk, a város ve­zetői nem maradtak meg e felismerésnél ? — A városi pártbizottság Is nagy szeretettel és támoga­tással kezplj Kisvárda sport-; életét. A pártbizottság irányi mutatásával igyekszünk azon tevékenykedni, hogy Kisvár­da sportélete kilépjen hosszú éveken át tartó „Csipkerózsi­ka-álmából”. — Kettős eélt igyekszünk megvalósítani: a minőségi eredmények terén való előre­lépést, s ezzel párhuzamosan a tömegsport-tevékenységet is támogatni igyekszünk. — Mi történt eddig a mi­nőség fejlesztése érd elvében ? — Elöljáróban: a város la­kosai elsősorban a Kisvárdai Vasas SE-től várják, s első­sorban labdarúgásban a jobb eredményeket. S joggal, hi­szen a legnagyobb társadalmi egyesület. A város vezetőd is így vélekednek, s azon fára­doznak, hogy a Vasas megin­duljon a régóta várt úton. Ehhez személyi és tárgyi fel­tételeket kellett biztosítani. Olyan embereket az egyesü­let elnökségébe, akik tesz nek is! — Ez volt a jelszó, amikor az elmúlt év őszén a vezető­ségválasztásra került sor. Úgy hisszük, sikerült is. A Vasas elnökségébe — 15 fős — a város legkülönfélébb munkaterületein dolgozók kerültek. Ezzel, úgy hisszük sikerült a patinás együttes korábbi nagy hibáját, a befe- léfordulást kiküszöbölnünk. Az egyesület végre kilépett a Vulkán kapuján. — Mit jelent ez utóbbi mondat? — A Kisvárdai Vasas SE bázisüzeme az Öntödei Vál­lalat 04-es gyáregysége, nép­szerű nevén: a Vulkán. Az üzem lehetőségeihez mérten dicséretesen el is látta felada­tát, biztosította a működéséhez szükséges feltételeket. Vi­szont, ha.jninőségi eredmé­nyeket várunk a Vasastól, tisztán kell látni, hogy a Vulkán egyedül nem képes a megnövekedett támogatást biztosítani... Az egyesület az egész várost hivatott képvi­selni, élvezzen hát a városban társadalmi összefogást! Ez az elvünk. s ezt igyekszünk megvalósítani. Nem tagadjuk, a szemlélet terén is komoly változásokra van szükség még... De vállaljuk, hogy — ha szükség van rá — meg­magyarázzuk a sport jelen­tőségét. — A tömegsport fejlesztése terén hogy nyilvánul meg a városi tanács támogatása? — Lehetőségeinkhez képest igyekszünk elősegíteni a vá­ros többi egyesületednek munkáját. B’őként az általá­nos és középiskolákban folyó testnevelési és sportmunkát, valamint a különféle városi, üzemi sportrendezvényeket. — Bár Kisvárdának jelen­leg nincs NB-s együttese, a város sportélete mégis kinőt­te már a korábbi kereteket. Az a véleményünk, hogy a város sportügyeinek za­vartalan intézése, az egyre növekvő feladatok indokolttá tennék a városi testnevelési és sportszövetség megalakí­tását. Ezt szorgalmazni fog­juk. — A minőségi és tömeg­sportot egyaránt meghatároz­zák a létesítmények. Köztu­dott, hogy Kisvárdának szük­sége van egy városi sportte­lepre, mely korszerűen felsze_ reive várja a sportolókat. A városi tanács is szükségesnek tartja ez új létesítményt s ez évben 800 ezer forintot bizto­sít fejlesztési tervéből az új városi sporttelep kezdeti munkálataihoz. Továbbá 300 ezer forintért autóbuszt kíván vásárolni, mellyel a kulturá­lis és egyéb célok mellett oly­kor a sportolók utazási gond­jain is enyhíteni tud. Mind­ezeken túl, költségvetéséből a városi tanács 100 ezer forin­tot fordít 1972-ben a kisvár­dai sportagyesületek támoga­tására. — Hogyan foglalná össze a kisvárdai sportteendőket? — Legszükségesebb, hogy a város együttesed, sportolói meginduljanak a minőségi fej­lődés útján, s első lépésként zárkózzanak fel a megyei él­vonalba. Majd ezt követően megyénk határain túl is mél­tóan képviseljék Kisvárda város színeit. Kisvárdai Vasas: Labdarűgóedzői „trió" Az ökölvívás helyi bázisa A Kisvárdai 111-es számú Iparitanuló Intézetben közel 800 tanuló sportfoglalkoztatá­sát kell megoldani. Létesít­mény hiányában igen nehéz helyzetben van az intézet. De az is csak nehezíti helyzetét, hogy — az iskolatípusnak megfelelően — a tanulók csak meghatározott időt töl­tenek bent. Dombai József igazgató tá­mogatásával Tamás István testnevelő tanár mégis elis­merésre méltó tevékenységet fejt ki. A kötelező sportfog­lalkozások mellett a Kisvár­dai 111-es ITSK versenyzői kézilabda, természetjáró sportágakban, s atlétikában érnek el figyelemre méltó eredményeket. S az intézet — ez is Dom­bai József igazgató érdeme — a Kisvárdai Vasas ökölvívó­szakosztálya számára bizto­sítja rendszeresen az után- póltást A távlati tervek szerin’ 1975-ben tornatermet kapa; iparitanuló-intézet, s ennek elkészülte után s»portegyesü- lete ugrásszerű fejődésnek indulhat. A város nagy társadalmi egyesületéről, a Kisvárdai Vasasról amolyan • szűkebb „vezérkar” adott tájékozta­tót. Ötvös József sportegye­sületi elnök, Terebessy At­tila szervező titkár és Ko­vács László ökölvívóedző — a közelmúltban kapta meg Budapesten a kiváló ökölvívóedző oklevelet — ismertette a 15 fős elnökség ez évi elképzeléseit. — Elsőként az elnökség munkáját reformáltuk meg — mondta Ötvös József, a Vasas elnöke. — Minden hó­nap első hetében tartunk el­nökségi ülést. S ezeken min­den szakosztály ügyes-bajos dolga rendszeresen terítékre kerül. S még annyit feltét­lenül elmondanék, hogy a korábbi évekke] szemben mostani elnökségi üléseink nem formálisak. Valóban munkaértekezleteknek szá­mítanak, melyeket dönté­sekkel zárunk. S később a végrehajtást is ellenőrizzük. — A labdarugó-szakosz­tály problémáit már nagyjá­ból tisztáztuk, s megterem­tettük a lehetőségeket, hogy zavartalanul készülhesse­nek játékosaink a ; tavaszi idényre. Legjelentősebb vál­tozás, hogy edzői kart ala­kítottunk ki. A vezető edzői tisztet Oláh Tiborra, a Bes­senyei Gimnázium testne­velő tanárára bíztuk, ő a megyei I. osztályú felnőtt csapattal foglalkozik, Az utánpótlásgárda edzője Pé­ter András, az ifjúsági csa­pat edzéseit pedig Belányi Lajos, a Császy Gimnázium testnevelő tanára irányítja. Terebessy Attila szervező titkár, a kézilabda-szakosz­tályról szólt. — Elnökségünk elhatá­rozta, hogy ismét feltámaszt­juk kézilabdasportban a Kis­várdai Vasas korábbi jó hí­rét. Felnőtt férficsapatunk gondjait rendezzük, s szeret­nénk ha az együttes ismét a megyei élvonalba kerülne. De a Bessenyei Gimnázium ifjúsági fiúcsapatát is át kí­vánjuk venni, s a megyei if­júsági bajnokságban indít­juk az együttest Kovács László ökölvívó- edző sikeres évet zárt Egész sor versenyen szerepelt Bessenyei Gimnázium és Szakközépiskola: ötvenéves intézet örökifjú sportélet . A Kisvárdal Bessenyei Gimnázium és Szakközépis­kola sportélete megyénk sportjában is igen előkelő he­lyet foglal el. • Az intézet spórtegyesülete ugyancsak tiszteletre méltó hagyomá­nyokra tekinthet vissza. Csucska Jenő a Bessenyei Gimnázium igazgatója —• maga is sportember, aktív röplabdázó volt — így be­szélt a hőskorról. — Az intézet 1911-ben kezdte meg működését. S egy évvel később, 1912-ben Komoröczi Péter — megyénk közelmúltban elhunyt, köz- tiszteletben álló sportembere — megalakította a sportéle­tet. ö maga nagyszerű vívó . szakember volt, s amellett tomaoktátó — ahogy a test­nevelő tanárokat akkoriban nevezték. — A gimnázium diákjai or­szágos vívóversenyeken sze­reztek komoly sikereket. De évről évre nagy eseménynek számítottak az év végi dísz- tornaünnepségek. Ezekre rendszeresen olyan vendégek _ látogattak el. mint Mogyo-' rósi-Klencs János, Pataki és Tóth Lola tornász olimpiko­nok. Az eredményeket lehet so­rolni... 1958-ban Győrött harma­dik lett a Bessenyei Gimná­zium fiú kézilabdacsapata az országos középiskolai bajnok­ság döntőjében. Az 1959—60- as tanév a labdarúgók nagy sikerét hozta. Az együttes megnyerte az országos kö­zépiskolai bajnokságot, majd egy évvel később a második helyen végzett. Az idei tan­évben a labdarúgócsápat is­mét jól rajtolt. Az őszi me­gyei küzdelmek során első lett, s tavasszal az országos selejtezőben a Gyöngyösi Berzi Gimnázium ellen ját­szik a továbbjutásért. De ez­zel már el is jutottunk a je- ■ lenbe, Az intézetben folyó testne­velési és sportmunka Rusz- nák Antalné, Oláh Tibor és Gyüre Béla testnevelő ta­nárok irányításával folyik. A mintegy 750 tanuló 70 %-a fejt ki valamely sportágban tevékenységet. Láttuk az intézet korszerű­en felszerelt tornatermét, modem szereit, szép és bő­séges felszereléseit. De a tor­naterem mellett még egy olyan szükségtomateremmel is rendelkezik, mely kiválóan használható sportcélokra. A gimnázium udvarán lévő lé­tesítmények pedig gyakran az egész város sportjának is ott­hont adtak. A diákok szinte minden sportágban gyakorol­hatják magukat. Az intézet az elmúlt évben 100 ezer fo­rintot költött sportfelszerelé­sekre. A gimnázium sportegyesü­letében pezsgő élet folyik. A leány kézilabdacsapat — Gyüre Béla irányításával —* a női felnőtt bajnokságban szerepel, s évek óta az élvo­nalhoz tartozik. A középisko­lai bajnokság során megyei 2. lett. A fiúcsapat a megyei ifjúsági bajnokságban lett 4. A fiú röplabdacsapat Kri- veczki Béla oktató irányítá­sával szerepel a megyei ifjúsági bajnokságban. A tornászok a Rusznáfcné, Oláh. Gyüre testnevelői hár­mas keze alatt dolgoznak, megyei és középiskolai baj­nokságokon Vesznek részt. A sportegyesület atlétái az 1971-es évben a járási és me­gyei versenyek során egv arany-, négy ezüst- és 22 bronzérmet szereztek. Férfi magasugrásban, női távolug-, rásban, s 4x400-as váltóban megyei csapatbajnokságot nyertek. A sportegyesület sakkozói, asztaliteniszezői, tájékozódá­si futói a járási, illetve me­gyei versenyeken szerepel­nek. Élénk a tömegsport-tevé­kenység is. Labdarúgásban, kézilabdában húsz, kosárlab­dában nyolc, atlétikában 20 csapat részvételével folynak, házi, pontosabban osztályok közötti bajnokságok. Legu­tóbb a Bessenyei Gimnázium 240 tanulója vett részt fel- szabadulási váltóban, s as intézet diákjai minden évben — 1965-től — kegyeleti sta­fétát indítanak Baktalóránt- házára, az 1919-es mártírok sírjához. Még egy nevezetessége van a Kisvárdai Bessenyei Gim­názium és Szakközépiskolá­nak. Falai között működik az ország egyetlen testnevelés tagozatú középiskolai osztá­lya. Az osztály 38 tanulója most I. osztályos. Meglehető, sen gyenge alapokkal kerül­tek be, de fél év alatt is je­lentősen fejlődtek. Oláh Ti­bor osztályfőnök idén az ala­pokat sajátíttatja el velük, s jövőre, második osztálytól kezdve szakosodnak. A Bessenyei Gimnázium­ban hagyományai vannak a testnevelői pálya iránti von­zalomnak. Jelenleg két volt tanuló Budapesten a Testne­velési Főiskolán, hét pedig a Nyíregyházi Tanárképző Fő­iskola testnevelési tanszé­kén tanul. S pillanatnyilag 26 tanuló foglalkozik a gondo­lattal, hogy érettségi után testnevelési szakra menjen. Talán ez is okozza, hogy a szülők kicsit idegen­kednek a testneve­lés tagozatú osztályok­tól. S itt máris el kell osz­latnunk egy tévedést. Azt. hogy a testnevelés tagozatú osztályban végzettek számára nem kötelező, hogy testneve. lesi szakon tanuljanak to­vább. Csupán a testnevelési órák száma több náluk. De pontosan olyan alapos kép­zést kapnak minden egyéb tantárgyból, mint a többi osz­tályok tanulói. S az intézet elvégzése után olyan pályát választhatnak, amely iránt a legtöbb vonzalmat éráik. Császy Gimnázium: Kisvárdai testnevelőkkel A saját hazájában senki sem lehet próféta! A Kisvárdai Császy Gim­názium testnevelési és sport­életéről lévén szó, a fenti mondás alighanem fordítva érvényes. A megelőző évek­ben az intézet ugyanis ko­moly gonddal küzdött: a test­nevelő tanárok egymásnak adták a kilincset. S éz a tény érthetően hátráltatta az in­tézet tevékenységét. nagyszerűen ifjúsági és ser­dülő versenyeken ökölvívói­val, kik egyénileg is kitűnő eredményeket értek el. A Vasas legénysége közül a félnehézsúlyú Bujáki Lajos és a nehézsúlyú Kovács Fe­renc tagja az ifjúsági válo­gatott keretnek. Az edző a többiekről is el­ismerően beszélt. — Harminchat olyan gye­rek van — mondta — akik rendszeresen eljárnak ed­zésre, közülük kerül ki a húszfős versenyzői kere­tem. Az említetteken kívül minden dicséretet megér­demel Szécsi István, Péter Gabor, Bodnár László. Sza­bó István, s Potos Tibor is. Mindannyian igen tehetsé­gesek, s ha a jelenlegi szor­galommal készülnek, ha­marosan sokra vihetik. Ez évről csak annyit: ( szeret­nénk ismét legalább olyan sikeresen szerepelni, min* 1971-ben. Komolyan felké­szülünk a versenyévadra, s bízom, hogy a fiúk nem okoznak csalódást A helyzet a közelmúltban változott meg kedvezően. Az­által, hogy két kisvárdai szü­letésű testnevelő tanár ke­rült — Simon Edit és Belá­nyi Lajos személyében — az intézetbe. Mindketten nagy munkakedwel láttak munká­hoz, s a kisvárdai közvéle­mény szerint tevékenységük hamarosan érezteti is majd hatását. A gimnáziumnak 610 tanu­lója van, közülük a fiúk szá­ma mindössze hetven! Ez is gondot okoz, hiszen a lány­tanulók nagy százaléka bejá­ró, s a kora délutáni órákban hazautaznak. Az intézet' sportegyesülete meglehetősen szültös anyagi körülmények között is pezsgő tevékenysé­get fejt ki. A tájékozódási futók Gon­dos István latin—magyar sza­kos tanár irányításával mű­ködnek, harminc igazolt ver­senyzővel, közöttük egy arany-, kettő ezüst- és f> bronzjelvényes sportoló ta­lálható. Az atléták és ko­sárlabdázók Belányi Lajos, a kézilabdázók és röplabdá- zók Simon Edit irányításával! dolgoznak, egyaránt jó eredj menyeket érnek el. A tor­nászokat Grgurics István igazgató — maga is testneve­lő szakos — Oktatja, a sak­kozók pedig Bíró István föld­rajz szakos tanár vezetésével! tevékenykednek. A fenti sportágak mellett egyre nép­szerűbbé válik az asztaliteni­szezés, olyannyira, hogy as*. * intézet most vásárolt két. új asztalt. Az intézet tervei szerint az iskola eléggé nagy kiterjedé­sű udvarán iskolai sporttele­pet kívánnak kialakítani. Éz komolyan segítené a Császy Gimnáziumban a testnevelési és sporttevékenység kibon­takozását. Bővítik a „repertoárt'* A Kisvárdai Szövetkezeti SE a város kisipari szövetke­zeteinek, az ÁFÉSZ-nek, s a helyi Rákóczi Tsz-nek az egyesülete. Az elmúlt évben 53 ezer forintból gazdálkod­hattak. Felszerelési gondjai nincsenek, s az a hír járja róla, hogy a város leggazda­gabb egyesülete. Jelen pillanatban mindösz- sze egy szakosztályt működ­tet, a labdarúgót. A csapat Balogh József edző irányítá­sával a várakozásnak meg­felelően szerepel. Annak el­lenére is, hogy létesítmény­gondja van. Csak délelőttön ként játszhatja mérkőzésest mert a várk^rti pálya cs~’ ilyenkor válik számukra sza haddá. A sportegyesület vezetői ez évben meg akarják szüntet­ni az „egyke” rendszert. Azt tervezik, hogy márciustól sportügyintézőt állítanak munkába, s ezt követően női kézilabda-, s férfi sakkcsapa­tot alakítanak, s szerepeltet­nek. A sportegyesülethez tar. tozó munkahelyeken közel 50 olyan fiatal nő . dolgozik, kiknek nagy többsége szíve­sen kézilabdázna. A terv sze­rint a megalakulás után a járási bajnokságban kezde­nek majd. A férfi sakkcsa­pat — Beszterczi András, Si­mák József, Simák Ferenc versenyzők személyében, igén jó „törzsgárdával” indulhat, A csapat a megyei csapatbaj­nokságban is sikerrel helyt-« állhat. Az S2SE az anyagi lel tő­ségeket tekintve komoly fej­lődés előtt áll, s remélhető, hogy még ez évben megkez­dődik a kibontakozás.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom