Kelet-Magyarország, 1972. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-22 / 18. szám

fWS. Január 22. RET ET MAGYARORSZA© 8. ößaJ Szolgáltatás a szatmári területen Kevés a szakember, lassú a javítás A mátészalkai járásnak közel nyolcvanezer lakosa van. A járás településeinek jó része nemcsak a megyei székhelytől, de az ország fő­városától is legtávolabb eső helységek. S ha a lakossági szolgáltatás igényének kielé­gítése valahol probléma, itt kétszeresen az — tájékoz­tattak a megyei tanács vb mátészalkai járási hivatalá­ban Sárkány Antalné ipdri és Kádár Gábor kereskedel­mi felügyelők. A járás területén 1971. de­cember 31-én ötszáz szolgál­tató kisiparost tartottak nyilván. Közülük ötvenen másodállásba® végeznek kis­ipari tevékenységet. 1971- ben 24 kisipari engedélyt adtak ki a járásban. E számok első tekintetre nem hatnak kedvezőtlennek. Osztva a tanácsi helységek számával, tíznél is több szol­gáltató kisiparos jut egyre. De ez csak látszat. Nagy részük ugyanis Mátészalka városban és a nagyobb tele­püléseken, nagyközségekben tevékenykedik. Míg a távöli kis helyeken egy sincs vagy alig egy-kettő. Építőipari tatarozó, ja­vító szaktevékenység talán kielégítőnek mondható, a magánlakóházak tekinteté­ben. Hiány van azonban hosszú évek óta építő kőmű­ves, ács kisiparos szakmá­ban. S ez annál inkább érez­hető, mivel az új magánla­kások építése ilyen kisiparo­sokra hárul JTöbbé-kevésbé kielégítő­nek tekinthető a férfi, női fodrász tevékenység és az engedéllyel rendelkező fo- gatos fuvarosok száma. Ered­ményes a fodrász ktsz-ek ré­széről, hogy egyes falvakban vagy falvakba kijáró gebine- seket is foglalkoztatnak. Egyébként az ez idő szerint negyven fodrász kisiparost és hetvenhárom lóvas fuva­rost tartanak számon. Megközelítően sem kielé­gítő a cipész, asztalos, sza­bó szolgáltató kisipari tevé­kenység. Még ritkább, szinte fehér hollónak számít egy- egy önálló bádogos- vagy }a- katosmester. Bármilyen távoli terület is a szatmári táj a centrumok­tól, az életszínvonal növeke­dése iránti igény cseppet sem kisebb, mint bárhol. (Az 1970. évi súlyos árvízi ka­tasztrófa ellenére is! (Külö­nösen súlyos probléma az elektromos kultúr- és ház­tartási cikkek (rádió, televí­zió, mosógép stb.) javítása. 1970-ben csupán öt ilyen kis­iparos dolgozott az egész já­rásban. Számuk egy év alatt megduplázódott ugyan, de még így is elenyészően keve­sen vannak. Zsúfolt a munka a mátés I lkái GELKA-szer- vizben, nem kevésbé a Por- csalrftai Vegyes Ktsz részle­gében. A lakosság gyakran bosz- szankodík. Aránytalanul hosszú várakozásra kénysze­rül. vagy drága fusizóra, ke­vésbé hozzáértő kontárra szorul. Egyik „megoldásban” sincs sok köszönet. A lehetőségek a fogyasz­tási szövetkezeteknél, ktsz- eknél és a tsz-eknél vannak. Az ÁFÉSZ-ek tekintetében, a lakosság kereskedelmi, szol­gáltatási igényének kielégí­tése alapszabály szerint is, a fő tevékenységi körhöz tar­tozik. De mint ezt vizsgálat bizonyítja több ÁFÉSZ-nél (nyolc ilyen van a járásban) például az utóbbi időben egyenesen visszafejlődött a szolgáltatás. A ktsz-ek sem lehetnek közömbösek a szolgáltatá­sok helyzetének javításával szemben. Jó példát mutat erre a fodrász kisipari szö­vetkezet és a Porcsalmai Vegyesipari Ktsz. Hasonlóan a tsz-eknél is megvan a le­hetőség, akár több irányú szolgáltatótevékenység be­vezetésére. Szinte minden tsz-nél van valamilyen ipari kiegészítő üzemág: vas, gép­szerelői részleg, építő-, per­metezőbrigád, stb. Eredményes lehetne, ha a nagyiparban, vállalatnál dolgozó szakiparosok másod­állásban szolgáltatótevé­kenységet vállalnának. De a még dolgozni bíró nyugdíjas iparosokat is serkenthetnek ilyen tevékenységre. (a. b.) Tízezer új gépjárművezető A MÁTÉSZALKAI KÓRHÁZ SZOMSZÉDSÁGÁBAN UJ, 65 AGYAS PAVILONT ÉPÍTETTEK 25 MILLIÓ FORINTOS BERUHÁZÁSBÓL. A FÜL-ORR-GÉGÉSZET, BŐRGYÓGYÁ­SZAT ÉS A SZEMÉSZETI OSZTÁLYOKAT LEGKORSZE­RŰBB MŰSZEREKKEL SZERELIK FEL. (ELEK EMIL FEL­VÉTELE) Tájékoztatás a középiskolai jelentkezésekről Hatvan új tévéjáték 1972-ben Bőségesnek ígérkezik az idei tévéjátéktermés. 1972- ben mintegy hatvan darabot láthatnak a nézők. Az első év­negyed egyik legérdekesebb premierjének Fejes Endre „Jó estét nyár, jó estét sze­relem!” című regényének kétrészes tévéfilmváltozata ígérkezik. „Egy óra múlva itt vagyok” címmel új munkás- mozgalmi kalandfilm jelent­kezik. Film készült Mándy Iván „A régi idők mozija” című kényvéből „Az igaziak” címmel. Hunyady Sándort három novella-átdolgozás képviseli 1972-ben a tévé műsorán „Három affér” címmel. Tévéváltozatban kel életre Turgenyev egyik no­vellája és Sándor Kálmán „Szép lányok sisakban” című műve is. Katkó István „öt férfi komoly szándékkal” címmel írt tévéjátékot. A „B—21”-et, amelyben Koncz Gábor, Szakács Eszter játssza a főszerepet, Szemes Mihály rendezi. A tudományos fan tasztikus irodalom kedvelői hez szól elsősorban George Langeläan „Az elszabadult idő” című könyve. Ebben Mihályfi Imre irányítása alatt Huszt.i Pétert, Iglódi Istvánt, Káldi Nórát láthatja a közönség. Az iskoláztatási munkáról tájékoztatták a Művelődés- ügyi Minisztériumban az MTI munkatársát. • Elmondták, hogy a következő időszakban a szülőket és a diákokat minden iskolában tájékoztat­ják a továbbtanulás lehetősé­geiről. A továbbtanulni szándéko­zó fiatalok a jelentkezési la­pon két iskolát tüntethetnek fel, függetlenül azok típusá­tól. Akik gimnáziumi szako­sított tantervű osztályba ké­rik felvételüket, a választott szaktárgyait megjelölésén túl azt is írják be, hogy kedve­zőtlen döntés esetén kérik-e felvételüket általános tanter­vű osztályba. Fontos, hogy a szakmai képzést nyújtó isko­lákba jelentkezők a taninté­zet címén kívül a választott szakmát, illetve szakot is tüntessék fel. A gimnáziumok elsősor­ban a körzetükhöz tartozó fiatalokat veszik fel, szakosí­tott tantervű osztályokba azonban körzethatárra való teliintet nélkül lehet jelent­kezni. Azokban a gimnáziu­mokban, ahol kétszeres, vagy annál nagyobb a túljelentke­zés, valamennyi tanulóval tájékozódó jellegű beszélge­téselvet folytatnak. Ez azon­ban nem azonos a felvételi vizsgával. A tanulók felvételéről az igazgatók döntenek. Elsősor­ban az általános iskolák vé­leményét, továbbá a felvételi beszélgetések, illetve felvételi vizsgák, valamint a szakmai alkalmassági vizsgálatok ta­pasztalatait veszik figyelem­be. Nagy súllyal esik latba az osztályfőnök által készített alapos, gondos jellemzés, hi­szen tulajdonképpen ebből de­rül ki a tanuló speciális ér deklődése, képességének, fej lődésénak iránya, rátermett­sége. Az iskoláztatási munka „menetrendje” a következő képpen alakul: az általános iskolákból a jelentkezési la­pokat február 20-ig továbbít­ják a középiskolákba, a szak­munkásképző iskolákba, va­lamint a gép- és gyorsíróis­kolákba. ‘ A felvételi beszél­getéseket április 15-ig bonyo­lítják le. A szakközépiskolák­ba pályázó fiatalok felvéte­lének elbírálását egészségi, szakmai alkalmassági vizsga előzi meg. A gimnáziumok szakosított tantervű osztá­lyaiba, illetőleg Szakközépis­kolába első helyen jelentke­zett, de oda fel nem vett diákok lapját április 25-ig küldik él a második helyen megjelölt iskolához. A gim­náziumokba. valamint gyors- és gépíróisikolákba fel nem vett tanulók jelentkezesd lapját május 8-ig (a főváros­ban május 15-ig) juttatják el a második helyen megjelölt tanintézetbe. Ha a kérelme­zőt a második helyen is el­utasítják. a jelentkezési lapot május 15-ig továbbítják az illetékes megyei, me- gvei városi tanács művelő désügyi, Budapesten május 31-ig a kerületi tanács okta­tási osztályához. Az említet­tek június 15-ig válaszolnak a felvételi kérelemre. A nagy dráma Éjfél után fáradtan, gyű­rötten tért haza a művész. Bolygatott lelkiállapotban vetette magát bele az író­asztala előtti. fotelba. Ké! csontos kezébe temette ar­cát, felsőhajtott: — Megbuktam! Ezt is meg kellett érnem. Megbuktam' Éppen Rómeó szerepében amelyhez annyi reményen fűződött. Talán egy pesti be . futás, egy diadalmas felfel ívelés a siker csillagáig. Ér éppen most hagyott el a re­mény. Hát érdemes még él ni, küszködni? Ma est? pontot teszek az egész vé­gére. Kihúzta íróasztalának fi­ókját, keresett benne. Bal ol­dalt két egész doboz Anda­xint talált, hátul, a szeme­tes papírdarabkák között Salvadort, Tardylt. Ezt az egészet bele egy pohár víz­be, rá két cigaretta dohány­tartalmát és vége minden szégyennek. Végigsimogattr a gyógyszeresfiolákat, az­tán elismételte magában az egész estét. Az igazgató kar­társ leszidta, a rendező a haját tépte, a kollégák gú­nyosan mosolyogtak, a kö ’.önség pedig hidegen, né­mán ült a nézőtéren. Hiába ezek után nem érdemes éln: Hogy ő újra bemenjen oda.... azt már nem. Merészen felállt, fezében a maréknyi gyógyszerekkel p tükör elé vánszorgott. Leg­jobb volna a tükör előtt be­venni ezeket a gyógyszere­ket. Hadd lássa maga is . utoljára az utolsó nagy sze­repet, Mert az igazi szerep most következik, egyetlen néző gyönyörködik most a nagy alakításban, ő maga. Halált még így nem alakított színész, mint ö fog nemso­kára itt, a tükör előtt. New teszi pohárba, egyenesen a szájába önti a gyógVszereket. Kivenni a dugót, s mind a húsz szemet beje a szájba. Aztán a másik üveggel is. No még csak próbálni kell. a nagy játék, a nagy alakítás csak akkor következik, ha teljesen kiforrja magát. Szó­val bele a szájba. Figyelte magát a tükörben. Arca fe­hér volt, rémült, ájult, szo­morú maszk nélkül is, sze­me ijedfliveggolyó. — Nagyszerű alakítás. So-’ ha ilyen pompás arcjátékot nem láttam, — dadogta. — Micsoda siker lenne, ha most ezer ember nézne. Ha csak egyetlen egyszer olyan sze­repet kapnék, amelyben tü­kör előtt altató gyógyszerek­kel öngyilkost kellene játsza nőm... ugyanezzel a sápadt, vonagló arccal ölném meg magam. A húsz Andaxin, meg a Tardyl már a szájánál volt, amikor egész színészvalóján keresztülcikázott a lázas gondolat: — Igén. Hátha. Hátha egy szer rám osztanának egy ilyen szerepet. Ki tudja. Ak kor mindent megmenthet­nék. Befutnék Pestig, talán világsikert is csinálhatnék, Ezért a nagyszerű sápadt, rémült, ájult grimaszért, élethű öngyilkos arcjátékért még érdemes élni. Fogta a gyógyszereket ' és élni akaró kacagással bevág ta mind íróasztala fiókjába. Dénes Géza Rohamosan nő a gépjár­művek száma — s minden motorhoz, kocsihoz vezető kell, a vezetőnek pedig "jo­gosítvány. A követelmények nagyok, mégis egyre többen vállalják — mondják a KPM Nyíregyházi Autóköz­lekedési Tanintézeténél. Az idén már az a kérdés, lesz-e tízezer vizsgázó. Mert az 1968-as ötezerrel szemben 1971-ben már 9596-an tettek sikeres vizsgát és kaptak 'jo­gosítványt. Ez a szám ebben az évben feltehetően tovább növekszik és elég komoly gondot ad a tanintézet ve­zetőinek. A jelenlegi igényekhez ké­pest különösen az oktatási körülmények rosszak. A 130 négyzetméter területű inté­zetben csupán 2—3 tante­remben tudnak elméleti ok­tatást tartani, a zsúfoltság miatt délelőtt és délután, A helyzetet reálisan értékelte a megyében járt közlekedési delegáció. Többek között segítik a kelet-magyarorszá­gi gépjárművezetői és okta­tási centrum megvalósítását a Hatzel téri jelenlegi szak­munkásképző iskola helyén, ahol az oktatáson és gyakor­láson kívül a járművek ja­vítását is megtanulhatják a jelentkezők — de erre csak több óv után kerülhet sor, az új szakmunkásképző is­kola megépítése után. A tanintézet központja egyébként jelentős anyagi támogatást biztosított az is­kolának. A gépkocsipark új, a 11 személy- és a 11 teher­gépkocsi műszakilag kifo­gástalan. Az oktatás kidolgozott órarend és tematika szerint történik. A hivatásos gép­kocsivezetők először alap­vizsgát tesznek, majd 184 órában gépjárműkezelői, hi­baelhárítási és karbantartási ismereteket tanulnak. A tanintézet lehetőséget ad a nem hivatásos képzésnél a magánúton való tanuláshoz. A tapasztalatok azonban ri­asztóak. A „maszek képzés” eredménye a sok bukás! Például a motorkerékpáros vizsgán a magántanulók 70—■ 80 százalékának, mígj a tan­folyamot végzetteknek 10— 15 százalékának kellett meg­ismételni a vizsgát. A megyeszékhelyen kívül Mátészalkán kihelyezett el­méleti és gyakorlati oktatás folyik, de a vizsgáztatást ed­dig minden esetben Nyír­egyházán végezték. Meg­érett azonban annak a lehe­tősége, hogy a mátészalkai tanfolyamok befejezése után a vizsgáztatást is a helyszí­nen oldják meg. A megye ipari, kereske-' delmi, mezőgazdasági fej. lesztése növeli a közúti for­galmat is, nem lehet kö­zömbös, hogy milyen kép­zettségű gépkocsivezetők ke­rülnek ki az iskola padjai­ból. Nem elég az a rövid idő, melyet a képzés igénybe vesz, lehet az bármily szemléltető és alapos. A si j- keres vizsga sem jelenti a gyakorlati vezetés (biztos is­meretét. Nagy gyakorlatra, y ennek megszerzésiig pedig különösen nagy figyelemre, óvatosságra van szükség. Pályázat Az alkoholizmus elleni or­szágos bizottság pályázatot hirdet a serdülő korúaiknak az alkoholizmus veszélyeivel szembeni védelme ér deliében. A pályázóknak gyakorlati módszereket kell kidolgozni­uk a 14—18 évesek alkoholiz­mus elleni nevelésére. A pá­lyamunka tartalmazza a kö­zépiskolai nevelés folyama­tában (a közismereti, szakmai oktatásban, az osztályfőnöki munkában, az ifjúsági szer­vezetben, televízióban, rádió­ban, stb.) alkalmazható módszereket. Részproblémák is feldolgozhatok. A pályázatot ez év július elsejéig kell megküldeni: a” Magyar Vöröskereszt, alko* hólizmus elleni országos bi­zottság titkársága címre (Bu­dapest, V., Arany János utca 31.). A pályázat jeligés. A szerző nevét, pontos címét le­zárt borítékban mellékelje. A beküldött pályamunká­kat szakzsüri bírálja el. A pályadíjak a következők: egy első díj 6000 forint, két má­sodik díj 4500—4500 forint, négy harmadik díj 3500—3500 forint. Két nap alatt ~ tíz tűzeset Január lé-án és 19-én tíz alkalommal riasztották tűz­esethez megyénk önkéntes és állami tűzoltóit. A két nap alatt több, mint 40 ezer fo­rint értékű anyagi kár ke­letkezett az emberi gondat­lanságból és felelőtlenség­ből. A keletkezési okok kö­zött három esetben találunk építési hibát, két esetben gyermekjátékot, szintén két esetben szabálytalanul épí­tett, illetve kéményből ki­pattanó szikra okozta a tü­zet. Egy esetné! még folyik a keletkezési okra vonatko­zó vizsgálat. A két nap közül 19-én ke­letkeztek a legsúlyosabb tü­zek. Nagykállóban a Nagy- balkányi útoii Urbin András és özv. Tóth Jánosné portá­ján keletkezett tűz. A tűz következtében két dohány­pajta, egy lovas kocsi, hordók és egyéb mezőgazdasági fel­szerelések égtek eh Az anya­gi kár több, mint 10 ezer fo­rint. A keletkezési ok: gyer­mekjáték. Egy 4 éves kis­lány gyufával játszott a pajtában, s meggyújtotta a szénát. A tűz továbbterjedé­sét a nagykállói önkéntes és a nyíregyházi állami tűzoltók akadályozták meg. Apagyon szintén gyermek­játékból keletkezett tűz, az Ady Endre út 25. szám alatt. László Sándor portálán. Egy 5 éves kisfiú a konyhából el­vett gyufával meggyújtotta a pajtában a lucernát, ahon­nan a lángok továbbterjed­tek egy sertésólra, egy nád­és lucernakazalra, elégett a paj,ta tetősz is. Az anyagi kár töb hatezer forint. Komlódtótfatun szál tálán húsfüstölésből k- kezett tűz, s 20 ezer fo anyagi kar. A Híd u szám alatt id. Bíró portáján egy deszkát tett húsfüstölő gyullt - s a lángok továbbterj lakóépület és a nyári . tetőszerkezetére. A tü; gül is a mátészalkai tűzoltók csak nagy ér­tés után tudták teljesen oltani. A nap negyedik tüzet ete Szabolcsveresmarton, a Ti­sza Gyöngye Termelőszövet­kezet egyik épületében ke­letkezett, ahol építési hiba, egy vakolatlan kémény lob- bantotta lángra a tetőszer­kezetet. A helyi és a kis- várdai tűzoltóság azonban hatásosan avatkozott be, s így mindössze két négyzet- méter tetőrész lett a lán­gok martaléka. Vásárosnamény-Vitkán Majoros -István portáján, szintén szabálytalanul, desz­kából épített húsfüstc okozott tüzet. A kamráb. megépített őrizetlenül h gyott húsfüstölő kigyullac ahonnan a lángok áttérje: tek az istálló és a sértési tetőszerkezetére, s a szaimr? és szénakazalra. A helyi ön­kéntes és a mátészalkai tűz­oltóság gyors beavatkozása révén az anyegi kár érték* „csak” hatezer forint.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom