Kelet-Magyarország, 1972. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-04 / 2. szám
Um. Január I. xmm-mAGTttMSzAQ *. afdaff Gazdasági jegyzet: Egyenrangúság a beruházásokban Teljes kapacitással Start az ipari szövetkezeteknél A vállalat ebben az évben 180—190 millió forintos tervteljesítéssel számol. Az 1971- es 175 milliós teljesítés után az idén nem létszámnöveléssel, hanem nagyobb szervezéssel, a gépek jobb kihasználásával tesznek eleget a feladatoknak. Ezért a gépészeti osztály most felülvizsgálja a főbb gépeket, hogy a tavaszi munkakezdést minden gép hibátlanul várja. l. a a héten. Ebből 170 mazsa a kereskedelem igényé, ezért a különbséget — a nyolcvan mázsát — szárazárunak dolgozzák fel a vállalat dolgozói. Egész héten tart a felvásárlás is: 4100 sertés és 600 vágómarha felvásárlása a heti terv. A hét első munkanapján kezdték meg az exportmarha válogatását is a külkereskedelmi vállalatok szakemberei Vásárosna- ményban és Nyírbátorban. 5-én tovább folyik a válogatás Kisvárdán, Nagyvarsány- ban és Nyíribronyban, 6-én Tímáron, Rakamazon és Ti- szadadán, 7-én pedig Nyírteleken és Nagykállóban. A hét első munkanapjának termelése 15—20 százalékkal több, mint az elmúlt év első munkanapján. B. X A Tisza menti Termelőszövetkezetek Területi Szövetségénél elhatározták egy műszaki csoport létrehívását azért, hogy a nagyvállalatokkal szemben a termelő- szövetkezeteknek is hatékony segítséget nyújthasson a beruházási összegeikkel való takarékoskodás eléréséhez. Az utóbbi időben egyre több termelőszövetkezeti vezető fejezte ki aggályát a beruházási költségek növekedése — és nem utolsósorban a határidők elcsúszása, a műszaki ellenőrzés lazasága és áttekinthetetlensége miatt. Közös gazdaságainknak mind több költségbe és bosszan- kodásba kerültek ezek a növekedő problémák. Az okok között kutatva megállapították, hogy például a MEZÖ- BER, amely tervez is, de megbízott beruházó is, egyetlen vállalat keretei között ad ki pénzt és egyben az ő kötelessége ellenőrizni is, hogy mire, mennyit, miért. A tervdokumentációkat, melyeket maga készíttet, műszakilag, tartalmilag és főleg az árak szempontjából ugyanott ellenőrzik, ahol készítették. A termelőszövetkezetek így igen gyakran kész tények előtt állanak, ha késik vagy megdrágul egy létesítményük. Ráadásul a jelenlegi beruházási rendszerben néha egész sor vállalat dolgozik együtt egyetlen beruházás létrehozásán. Ezek a vállalatok, mihelyt anyagi, vállalati érdekeik ügy kívánják, olyan nagy gyakorlattal „dokumentálják le magukat”, hogy csaknem kivétel nélkül a pénzt adó termelőszövetkezetekre tudják hárítani a menet közben felbukkanó újabb és újabb terheket. Ennek az az oka, hogy a közös gazdaságoknak még nincs olyan hatékonyan mű- -ködni tudó nagy szakember- gárdája, amely fel tudná venni a pénzt kiadó közös gazdaságok hatékony érdekvédelmét. Nincs ütőképes műszaki képviselet, a »kicsik” állanak, szemben a „nagyokkal”. Kevés a szakember, nincs szervezetük. Pedig erre nagyon szükség volna már. A mezőgazdasági beruházás a tsz és megbízottja között az utóbbi számára nagyon sok előnyt rejt magában, vállalati érdekeket elégít ki, a maximális nyereségre való törekedésnek nincs kellő fékje. Ezért hívta életre a küldöttgyűlés egy néhány főnyi műszaki csoport alakjában azt a műszaki gárdát, amely most már képes lesz rá, hogy egyenrangú félként képviselje a mezőgazdasági nagyüzemeket, a beruházó vállalatokkal folyó esetleges Az ország más részeiben már működnek hasonló csoportok és kivívták maguknak a termelőszövetkezetek megelégedését munkájukkal. Alkalomadtán elláthatják a műszaki vezetést is olyan termelőszövetkezetekben, ahol még nincs ‘építésztechnikus. Felülvizsgálják a végzett munkát, ellenőrzik a számlákat. Munkájukért csak bérösz- szegű díjat számítanak fel, melynek az eddigi más megyebeli tapasztalatok szerint a többszörösét keresik meg a mezőgazdasági üzemeknek. Jogos a remény, hogy ezzel lassanként megszűnnek az áldatlan viták, a ráfizetések, a fölösleges költségemelkedések, a palotaszerű tervek és a többi, most még vitákat kiváltó jelenségek. Hátra volna még a fővállalkozói rendszer kiépítése. Bármilyen furcsán is hangzik, jelenleg legtöbb építkezésünknek nincs egy kézben az irányítása. A különféle alvállalkozók külön-külön csúszkálnak időben, magyarázkodnak késésükért, a költségtöbbletekért. Ilyen helyzetben szinte mindent ki lehet magyarázni. Hiányzik a fővállalkozó, amely felelős, anyagilag is, az egészért. Nemcsak bonyolít, vagyis összehívja azokat az értekezleteket, ahol megállapítják — és mindjárt ki is magyarázzák — az előfordult hibákat, késéseket, drágulásokat. Örömmel állapítható meg, hogy ez a kérdés is megoldódóban van. Éppen a Sza- bolcs-Szatmár megyei ME- ZÖBER olyan típusú szerződéseket kötött a három termelőszövetkezeti társulással létrehozandó új szabolcsi almatároló megépítésére, amely már magában foglalja az említett fővállalkozói rendszernek legalábbis a csiráját. Ennek a vállalkozásnak másik rejtett szépsége, hogy az elkészült terveket „kockázatra” csinálta meg. a tervező részleg. Több százezer forintos munkáról van szó. Sürgős volt az elkészítése, de a kellő anyagi fedezet, jóvá-- hagyások még nem történtek meg. így készült el a három, terv azzal a feltétellel, hogy ha lesz kellő társulási tőke és jóváhagyás, akkor megkapják az ellenértéket. Ha ez elmarad, akkor viszont nem. Ez utóbbi jelzés azért tartozik ide, mert az előző problémákkal sókfelől bírálták — több-kevesebb joggal — éppen a MEZÖBER-t. A helyes arányok, a megfelelő felelősség és ellenőrzés meg- -születésével ezek a bírálatok — reméljük — csökkenni fognak. Illetve — elhangzanak, de olyan időben, amikor még segíteni is lehet rajtuk. G. N. Z. Teljes létszámmal, jó hangulatban kezdte az 1972-es esztendő első munkanapját a Vörös Október Férfiruhagyár nyíregyházi gyáregységének kollektívája, a délelőtti műszakban 260 ember. Ahogy Marinka János, műszaki osztályvezető elmondta: 1972 nemcsak újabb megrendeléseket, hanem egy teljesen új feladatot is ad a gyár kollektívájának: a zakógyártásban új technológiát, úgynevezett ragasztásos eljárást vezetnek be. Az eddig munkaigényes tűzés helyett ragasztással dolgozzák ki az üzemben készülő zakókat. Ez korszerűbb, és a munkaidő-ráfordítás is csökken. így kezdték már az első munkanapon a Szovjetunióba szállítandó zakók készítését. A szomszédos baráti ország állandó nagy megrendelője a nyíregyházi gyárnak. Az idén csak zakóból 60—70 ezer darabot gyártanak szovjet megrendelésre. — Bőven van munkánk, köztük nagyon szép elgondolások is a tervezőasztalra kerültek az első munkanapon.— mondta a NYIRTERV igazgatója, Soltész Béla. — Természetesen nem most végzik rajtuk az első tollvonásokat, számításokat a tervezői műtermekben, így a munkáról már látjuk: 1972- ben módunk lesz olyan terveket átadni a megrendelőknek, amelyekre megvalósulásuk után nemcsak tervezői, de Nyíregyháza lakói is büszkék lehetnek. A sok új, a városközpontban, megvalósuló terv közül kettő: ha megnyitják a belső kiskörút új szakaszát', a Szabadság tér és a Felszabadulás út között épül fel az a 120 méter hosszú, het- venlakásos épülettömb, amelynek földszintjén a városközpont legelegánsabb üzletsora helyezkedik majd el. Már a kiviteli tervei készülnek ebben az esztendőben. Szintén most került a tervezőasztalra a város egyik leendő legérdekesebb épülete, amelyet a Síp utca és a Bethlen Gábor utca kereszteződésében építenek fél. TiAz év első munkanapjának délelőttjén program- egyeztetésre gyűltek össze az ÉPSZER Vállalat vezetői, hogy az idei építkezések közül megvizsgálják azokat, amelyeket már az első fél évben befejeznek. Nyíregyházán például az Ószőlő utcában 42 lakás építését fejezik be, Tiszalökön a HÓDIKÖT telepének építkezése fejeződik be már április végére, Tarpán a sütőüzemben a belső szereléseknél tartanak. Az új év új technológiák bevezetésével is jár. A köny- nyűszerkezetes építésmód Az éppen egy esztendeje bevezetett zakogyártá^sa.1 összefüggő újdonság: februárban a gyár önálló szabászata is megkezdi a munkát, két műszakban — újságolta a műszaki osztályvezető. A ruhagyár hagyományos profilja a nadrággyártás. Január 3-án a négy nadrágszalagon a nyugatnémet és a holland bérmunkát folytatták. Egy nyugatnémet cégnek az idén 120 ezer darab koratronpantallót gyártanak hozott anyagból. Az első tízezres tétel — amely február közepén hagyja el a gyárat — már decemberben munka alá került. A holland megrendelő hágyományos anyagból, szegett zsebekkel készíttet divatnadrágokat a nyíregyházi gyárral. Hozzávetőleg 50 ezer darabot az év végéig, amelyből ^az első öt- hétezres szállítmányt ugyancsak február első felében indítják útnak. K. E. zenhét emeletes, ezenbelül négyemeletes házak szintjétől tetőteraszokkal fellépcsőző, piramisszerű épület terveit öntik formába. A tetőteraszokra játszóteret, pihenőt, társalgót, a 18. szintre kilátó presszót terveznek. Kevésbé látványos, de nagyon sürgető terv elkészítéséhez látott hozzá a Scholtz Béla főmérnök által vezetett tervezőcsoport: könnyűszerkezetes építési mód alkalmazására 4 és 8 tantermes iskola alapterveit készítik A követelmények: gyorsan, könnyen. szerelőmóddal építhető legyen. Elsősorban az árvizes területen építenének. A gyári tervek közül három bővítés munkáin dolgoznak: a nyírbátori Csepel gyárrészleg, a mátészalkai MOM-bővítés,. valamint a Kisvárdai Villamosszigetelő- és Műanyaggyár újabb üzemrészeinek tervezéséhez láttak hozzá. Ez utóbbi révén egy újszerű feladathoz is jutottak: a gyár budapesti központi telepének rekonstrukciós tervezőmunkáját csehszlovák partnerrel közösen végzi a NYIRTERV 1972-ben. M. S. ’ meghonosításával az idén az árvizes területen egy 73 óvodás és 36 bölcsőd és gyerek befogadására alkalmas épületet emelnek, Kisvárdán ABC-áruházat építenek A könnyűszerkezet előnye: a kezdéstől a befejezésig alig fél év kell az építkezéshez. Nyíregyházán, az Óz közben az idén nyárra elkészül a megye első alagútzsalus technológiával épített épülete. Az itteni 104 lakás után most Mátészalkán folyik az építkezés a QUTINORD- technológiával. Januárban újabb 42 iakas alapozásai végzik a már készülő 84 lakás mellett. Ugyancsak 84 lakás alapozását kezdik meg Kisvárdán februárban, ahol magyar gyártmányú alagútzsalus szerkezettel közel 300 lakást építenek A megyei állatforgalmi és húsipari vállalatnál már vasárnap megkezdték a munkát. Igaz. akkor még nem az egész vállalat, de hogy hétfőn reggel a vágás is beindulhasson, a felvásárlást vasárnap kellett kezdeni. Fehérgyarmaton, Kisvárdán. Mátészalkán, Vásáros- naményban, Tiszalökön és Demecserben összesen 688 sertést vásároltak fel a vállalat dolgozói. Hétfőn reggel aztán teljes ütemben megkezdődött a termelés. Ezen a napon 400 sertést és 22 marhát vágtak le és megkezdték a hús feldolgozását. Az új év első hetére 2400 sertés és 100 marha kerül a vágóhídra. I A hétfői napon 200—220 mázsa tőkehús, 120 mázsa szalonna, zsír szállítását kezdik meg a boltokba, és 250 mázsa töltelékáru készül el 1971-ben a Szaboícs-Szaft- már megyei ipari szövetkezetek teljes termelési értéküket 40'm.ilíió forinttal teljesítették túl. Ezenbelül a legnagyobb mérvű fejlődés az ipari termelés területén volt tapasztalható, de 1971-ben a korábbiaknál jobban alakult a szolgáltatások helyzete is. Tapasztalatokban gazdagon és anyagi erővel megtámogatva készültek el tehát a megyei ipari szövetkezetek ‘tervei és tervjavaslatai, melyek az adott gazdálkodási kereten belül a realitásokat tükrözik. favul a szolgáltatás A célkitűzésekből megállapítható, hogy a szabolcsi ipari szövetkezetek a legnagyobb ütemű fejlesztést a javítás és szolgáltatás terén, a késztermékek előállításában és az építőipar fejlesztésében kívánják végrehajtani. A KISZÖV megyed vezetőség legutóbbi ülésén határozottan állást foglalt amellett, hogy a lakosságnak nyújtott szolgáltatásokat jelentősen növelni kell. Éppen ezért szükséges olyan ösztönzőrendszer kialakítása, amely érdekeltté is teszi a ktsz-eket ebben. Észrevehetően kon- kurrenciát jelent az ipari szövetkezeteknek a sok új magánkisiparos, aki a falvakban, községekben telepszik le., Ezek nagy része olyan szakember. aki korábban vagy szövetkezetnél, vagy állami vállalatnál tanulta a szakmát. Mindezek együttes figyelem- bevételével történnek a tervek végleges kialakításai, minden eszközzel szorgalmazva elsősorban a lakossá? igényeinek kielégítését. Fejlesztési tervek A Nyíregyházi Vas- é Fémipari Szövetkezet fejlesztési elképzelései mögött gazdasági háttér található. A szövetkezet kapacitása hosszú időre lekötött. A KGST-n be lül radiátorgyártási munka is végeznek. Exporttervénel teljesítése érdekében a kts- több NDK-céggel is kapcso latot teremtett. A szövetke zet most ugyancsak egy NDK- vállalattal motorker ékpároldalkocsi gyártásáról tárgyal. kooperációs kereteken belül. . A Kisvardai Vas- es Gépipari Szövetkezet új telephelyet alakít ki és az 1972 végére elkészülő tervdokumentáció után épülnek meg új létesítményeik. így — terveik szerint — a nagyobb mérvű volumennövekedést a IV. ötéves tervidőszak végére érik eL A Nyíregyházi ELEKTER- FÉM külföldi partnerekkel tárgyal. Mezőgazdasági gépi eszközök, tejhútö aggregét- egységek gyártását vállalják, és nem alaptalanul. Az 1972 első félében befejeződő beruházásúk teret ad a termelés bővítésére. Ruha és cipő A textilruházati szövetkezetek közül a nyíregyházi Nyírség már meg valósította rekonstrukciós tervét. 72-ben új gépekkel, korszerű körülmények között, jobb munkafeltételeket. biztosítva kezdenek. A Kisvárdai Ruházati Szövetkezet korszerű üzembe költözött. Ez meglátszik eredményeikben is, ‘terveikben egyaránt. 1972 évi termelésük 50 százalékát angol és holland exportra szánják. A Nyírbátori Textilruházati Szövetkezet tervei és lehetőséged egyaránt gondoktól tellek. A cipőt gyártó szöveti?evetek teljes erőbedobással készültek fel az új évre, azonban valahol „szorít a cipő”. Az eddigi üzletkötések azt mutatják, hogy a folyamatos termeléssel bajok lesznek, mert az igények — főleg a külföldiek — lökésszerűen jelentkeznek. Jellemző, hogy az 1972 évre több, mint 1 millió cipő gyártását tervezték, ehhez van kapacitásuk, viszont mindeddig csuoán 500 ezer párra van kötésük. A nem ütemes termelés, a határidőle szorossága azt a veszélyt is magában rejti, hogy a minőség romlik, és sok kifogás merülhet fel az igen igényes külföldi vevő resze- •ől. A nehézségek és a lehető térit reális szembeállítása után •dakult ki az az elkéoztriés, amely 1972-re azt irányozza elő, hogy megyénk kisivara 11 százalékkal termel és szolgáltat többet, mint 1971- bem. Bízvást remélhetjük, hogy ennek has-iát a szövetkezeteken kívül “gesz megyénk élvezd majd. B h. vitákban. 'A' ELEKTROAKUSZTIKAI GYÄR NYÍREGYHÁZI GYÁREGYSÉGÉNEK ÜVEGHUTA ÜZEMÉBEN VÉSZTŐI JÓZSEFNÉ GAZLÁNG SEGÍTSÉGt y VÁGJA A Hö- ALLÓ ÜVEG MÉRLEGEDÉNYEK TETEJÉT. (ELEK EMIL FELVÉTELE) Könnyűszerkezetes iskola- építési program ÉPSZER: Szervezettebb, gépesített munkával Ruhagyár: Új módszerrel készülő zakók Tudósítóink jelentik 1972 első munkanapján Hangulatos szilveszter és két ünnepnap után hétfőn ismét megkezdődött a komoly munka Szabolcs-Szatmár megye üzemeiben, intézményeiben. Igaz, néhány perc mindenütt eltelt a szilveszteri hangulat felidézésével, a tévéműsor szidásával, vagy dicsérésével, a jókívánságokkal, utána azonban mindenki munkához látott. Munkatársaink felkerestek néhány üzemet és intézményt, hogy az új év első munkanapjáról kérjenek tájékoztatást. NYIRTERV: Húsipari vállalat
