Kelet-Magyarország, 1972. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-20 / 16. szám

Kxix. Évfolyam ie. szäm ARA: 80 FILLER 1972. januär 20, csütörtök tAprma tartalmíbíöé A záhonyi kommunisták szava ti. oldal) Űj tanya (3. oldal) . Hogyan védekezzünk a veszettség ellen? (4. oldal) Az OTP a lakosság bankja (5. oldal) A mechanizmus lelke R gyermek- és ifjúságvédelemről tárgyalt a megyei tagács vb A tudomány történetének le voltak fantomjai. Az em­ber mindig vágyott olyan bű­vös megoldásokra, amelyek fáradtság nélkül gondtalanná teszik az életét. A középkor alkimistája az aranycsinálás titkának föltalálásától vár­ta a csodát. Nem kevésbé kedvelt célja volt a feltalá­lóknak az örökmozgó. Egy olyan mechanizmus, amely fáradtság nélkül megold min­dent. Úgy tetszik, az örökmozgó fantomja még ma is kísért. Kényelemszeretetünk hajla­mos azt várni az új megoldá­soktól, hogy ujjunk mozdítá­sa nélkül boldogítanak ben­nünket. így a gazdaság re­formját, amit új gazdasági mechanizmusnak is neve­sünk, sokan ilyen örökmozgó mechanizmusnak szeretnék látni. Pedig a gazdaság szer­kezetének új vonásait éppen ■azzal a céllal alakították ki, hogy az ember ne gépiesen szolgálja ki ezt a gépezetet, hanem érdekeitől sarkallva tehetségét, találékonyságát, szorgalmát adja a munkájá­ba. S gyakran éppen a me­chanizmus leikéről: a tehet­ség és szorgalom forrásáról, az emberről feledkezünk meg! Ha az üzemben simán mennek a dolgok, a vállalat vezetése nem jelez hibát, á művezető gépiesen beírja a létszámot, kiadja a munkát formálisan eleget tesz felada­tának. A raktáros norma sze­rint megrendeli a szükséges anyagokat, alkatrészeket. A munkás maga, ha egy kis hi­bával kanja a munkadarabot vállat von. nem adia vissza hanem elvégzi a ma«í műve­letét. És ígv tovább, sorol­hatnánk a példákat a gémes munkavégzésre. A vállalat gazdasági és társadalmi ve­zetői uavan mond iák. hogv törődni kell az emberekkel, a brigádokkal, kikérni vélemé­nyüket. feladatot adni. de hi­szen úgyis mennék .a dolgok minek a külön erőfeszítés, ha nem szükséges... Bezzeg, ha szorítani kezd • a cipő, ha kiderül, hogy a vállalati nyereség elmarad a tervezettől, ha reklamálnak a minőség miatt, ha a terme­lékenység romlik, akkor nem­csak beszélünk a brigádokról, az emberekről, hanem hozzá­juk is fordulunk. Nem lehetne ezt állandósí­tani? Úgy, hogy mindig ele­venen tartsuk az emberek érdeklődését és érdekeltségét a vállalati gépezet működésé­ben? Hogy ne maradjon ki­használatlanul az a gazdasági erőforrás, amivel rendelke­zünk; hogy a legtöbb haszno* hajtsák a gépek, mindent ki­hozzunk az anyagokból, és ha már munkában vagyunk, ne hiába teljék az idő. De ho­gyan érjük ezt el? Minde­nütt a folyamatos munka le­hetőségével, a szorgalommal. . az anyagok okos felhasználá­sával, a gondos. minőségi munkával és ezer ötlettel, ami ezeken javíthat. Persze, nincs az a vállalatvezető, aki min­den emberének képességé* ismerheti, javaslatát meg­hallgathatja, a feladatokat vele megbeszélheti. Erre kis közösségek alkalmasak. Olyan . brigádok, amelyekben nem­csak egymás mellett dolgoz­nak az emberek, hanem kö­zösen megvitatiák helyzetü­ket. feladataikat, támogatiák és serkentik egymást a ta- láT^konvsáeban. a gondosság­ban. szóval: szociálist'1 brigádok. Idestova közéi másfél mil­lió emb«*”" vesz részt a szocia­lista brigádmozgalomban. Immár két évvel ezelőtt meg­haladta a bűvös százezret a Szerdán Nyíregyházán ülést tartott a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács Végrehajtó Bi­zottsága. Az ülésen megtár­gyalták és elfogadták a gyer­mek- és ifjúságvédelem hely­zetéről és ezzel kapcsolatos további feladatokról szóló je­lentést. A végrehajtó bizott­ság 1967 novemberében fog­lalkozott az ifjúságvédelmi munka eredményeivel, prob­lémáival, feladataival. A ho­zott határozatokat — a járási és községi gyermek- és ifjú­ságvédelmi bizottságok tevé­kenységének meghatározását, iskolai módszertani levél ki­adását, gyermekvédelmi prog­ram szervezését, a veszélyez­tetett gyermekek helyzetének folyamatos felmérését, elem­zését, az állami gondozott kis­korúak szüleivel való rend­szeres foglalkozást, a nevelő­szülői hálózat szélesítését, az állami gondozottak szociális körülményeinek javítását — végrehajtották. Nem oldódott meg az elmúlt években sem a megyei Gyermek- és Ifjú­ságvédő Intézet megfelelő el­helyezése. Az állami szervek sokolda­lúan foglalkoztak a gyermek­védelemmel. Az első fokú ha­tóságok például három év alatt mintegy 6500 megelőző intézkedést tettek' s ezek többsége eredményes volt. Nagy erőfeszítést tettek az ugyancsak megelőzést isszol­A munkásőrség fennállásá­nak közelgő 15. évfordulója alkalmából szerdán sajtótájé­koztatót tartottak a Parla­ment delegációs termében. Dr. Várkonyi Péternek, a kor­mány Tájékoztatási Hivatala elnökének bevezető szavai után Papp Árpád, a munkás­őrség országos parancsnoka emlékezett vissza az önkéntes fegyveres testület létrehozá­sának körülményeire. Hang­súlyozta: meggyőződéssel hisz- szük és valljuk, hogy a mun­kásőrség létrejöttének, jelené­nek, de jövőjének is a párt és a munkásosztály, a párt és a dolgozó tömegek szoros kap­csolata, a kölcsönös bizalom az alapja. Változatlanul fel­adatunknak tartjuk, hogy a párt és a munkásosztály kap­csolatának, a kölcsönös biza­lomnak az erősítésén, fejlesz­tésén dolgozzunk. Munkánk­kal nap mint nap bizonyítani akarjuk, hogy testületünk méltó a bizalomra, amely szülte, s amely létének, jöven­dőjének is alapja. A továbbiakban az orszá­gos parancsnok kiemelte hogy a munkásőrségben há­rom generáció olyan kommu­nista közösségben él. formál­ja önmagát és környezetét, amely nemcsak kész, hanem brigádok száma. Ha ezt a ha­talmas szervezeti erőit állan­dóan elevenen tartjuk, az egész gazdasági mechanizmus olajozottabban, kiegyenlítet­tebben működhet! Mi kell ehhez? Ma min­denekelőtt az, hogy a „köz­bülső fogaskerekek”, azok az emberek, akik a vállalatveze­tés és a brigádok között a munkát középszinten, vagy gáló gyermekintézmények és speciális intézetek fejlesztésé­re. A bölcsődékben 225, az óvodákban 2000 gyerekkel többet helyezhetnek el, mint három évvel ezelőtt. A nap­közi otthonos csoportok száma 47 százalékkal emelkedett. A tanyai diákotthonok, a neve­lőotthonok és gyógypedagó­giai intézetek száma eggyel- eggyel gyarapodott az elmúlt években. Szinte valamennyi intézményre jellemző azon­ban a zsúfoltság, és az igé­nyeket még így sem tudják kielégíteni. Különösen kevés a középiskolai és szakmun­kásképzői kollégium. A közép- iskolás tanulóknak 30 száza­léka bejáró. Még rosszabb a helyzet a szakmunkástanulók esetében. Az ipari szakmun­kástanulóknak például csak öt százaléka részesül kollé­giumi ellátásban. Az iskola a legtöbb gyer­meket a leghosszabb ideig át­fogó nevelő intézmény, szer­vezett bázisa a megelőző gyer­mekvédelmi tevékenységnek. Egészséges kezdeményezés és erőteljes fejlődés tapasztalha­tó az iskolai gyermekvédelmi munka területén. Minden is­kolában van gyermekvédelmi megbízott, s ennek irányítá­sával a rendtartásban is meg­fogalmazott gyermekvédelmi feladatok ellátása egyre terv­szerűbben kapcsolódik a he­lyi gyermekvédelmi munká­hoz. képes is mindannak végrehaj­tására, amit a párt, a kor­mány megjelöl. Nagy elisme­réssel szólt Papp Árpád a ve­terán munkásőrökről, akik a testületen belül serkentői a politikai tisztánlátásnak, a becsületes helytállásnak, akár a termelő munkáról, a kikép­zésről, vagy a szolgálat ellá­tásáról van szó. A testület célját, jellegét, tevékenységét meghatározó politikai ismérvek az elmúlt 15 esztendőben nem változtak. Az akkor meghatározott el­vek jelentik a testület pers­pektíváját, ezek fogják szabá­lyozni továbbra is munkáját. Elmondotta ezután az or­szágos parancsnok, hogy 1957- ben és azt követően több évig csak párttagok lehettek mun­kásőrök. Ma már minden be­csületes dolgozó tagja lehet a munkásőrségnek. Ez bizonyítja annak a fon­tos elvnek érvényesülését, hogy a szocializmus építése és védelme nemcsak a kom­munisták kötelessége, hanem minden becsületes magyar ál­lampolgáré. Évente több ezer­re tehető azoknak a száma, akik újonnan kerülnek a tes­tületbe, s az új munkásőrök több mint fele pártonkívüli. Ami az összetételét illeti. közvetlenül irányítják, ve­gyék észre ezt a nagy erőfor­rást. Ne mechanikusan köz­vetítsék a feladatokat, hanem a brigádok érdekeltségére, alkotó képességére támasz­kodva, velük megbeszélve és javaslataikat megfontolva. Továbbá — villamossági szakkifejezéssel élve — ne csak egyirányú vezetők le­gyenek, hanem kétirányúak, a brigádok közvetítői is a A széles körű és egyre fo­kozódó megelőző tevékenység ellenére az állami gondozás­ba vett kiskorúak száma — akárcsak országosan — Sza­bolcsban is évről évre emel­kedik. 1968-ban 363, 1969-ben 428, 1970-ben 389 kiskorú ál­lami gondozását kellett elren­delni. Az okok között leggya­koribb a környezet és maga­tartás, majd az egészségügy és végül az. anyagi. A külön­böző gyermekintézmények­ben jelenLeg 1470, nevelőszü­lőknél 957, összesen 2427 ál­lami gondozott gyereket ne­velnek, 250-nel többet, mint 1968-ban. A nevelőotthonok egyre na­gyobb hatékonysággal és tu­datossággal látják el a gond­jaikra bízott gyerekek neve­lését, oktatását, a. társadalmi életre felkészítését. Nagy gon­dot fordítanak arra, hogy a patronáló hálózat kiépítésével minél több gyerek tartozzon családi közösségekhez. A vég­rehajtó bizottság elismeréssel szólt at intézetek nevelőinek, dolgozóinak tevékenységéről, a pártfogók, a nevelőszülők munkájáról. A végrehajtó bizottság a vita lezárása után részletes feladatterv készítésére hozott határozatot. A végrehajtó bizottság még egyéb előterjesztéseket, je­lentéseket tárgyalt meg és fo­gadott el. a munkásőrök 82 százaléka párttag, 67 százaléka a terme­lő munka területén dolgozik, a tsz-tagok aránya tíz száza­lék, a nőké viszonylag ala­csony, csupán 2 százalék. Az idén az új munkásőrök kö­zött azonban már több, 8,5 százalék a nő. ök is — csak­úgy, mint férfitársaik — fe­lelősségteljesen, becsülettel látják el feladataikat. A mun­kásőrök átlagéletkora 38 év, az állomány több mint 50 szá­zaléka 35 éven felüli. A munkásőrök sokoldalú ki­képzésben részesülnek. Fon­tos szerepet töltenek be a tes­tület életében a társadalmi parancsnokok, de ma már ön­álló tiszti állománya is van a munkásőrségnek. Másfél év­tized alatt sokat fejlődött a testület fegyverzeti, műszaki, technikai ellátása, jelentqs változások történtek a kikép­zés rendszeriben, a vezetés eszközeiben, módszereiben is. A IV. ötéves terv előirányza­tokat tartalmaz a munkásőr­ség technikai felszerelésének fejlesztésére. A munkásőrök iránt meg­nyilvánuló szimpátia bizo­nyítja, hogy a közvélemény elismeri, megbecsüli őket — fejezte be tájékoztatóját az országos parancsnok. felsőbb vezetés felé. Jelentős mértékben múlik rajtuk az, hogy a százezret jóval meg­haladó — és több, mint 1 és negyedmillió embert akku­muláló — brigádkollektívá­kat állandóan bekapcsolva elevenebb áramkör alakuljon ki a vállalatók, s általában a gazdaság cseppet sem mecha­nikus mechanizmusában. Célunk a munkásosztály hatalmának védelme és erősítése Sajtótájékoztató a 15 éves munkásőrségről Pullai Árpád vezetésével pártmunkásküldöttség utazott Moszkvába A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak meghívására Pullai Ár­pádnak, az MSZMP Közpon­ti Bizottsága titkárának veze­tésével szerdán pártmunkás­küldöttség utazott Moszkvába. A küldöttség tagjai: Jakab Sándor, a Központi Bizottság tagja, a KB párt- és tömeg­szervezetek osztályának veze­tője és Nagy Tibor, a párt- és tömegszervezetek osztályának helyettes vezetője. A küldött­séget a Ferihegyi repülőtéren Gyenes András, a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetője és Háry Béla, a KB párt- és tömegszervezetek osz­tályának helyettes vezetője búcsúztatta. Jelen volt A. hl. Szorokin követtanácsos. a Szovjetunió budapesti nagy - követségének ideiglenes ügy­vivője. Hatalyba lépett a magyar- szovjet konzuli egyezmény A ratifikációs okmányok ki­cserélésével szerdán hatályba lépett a tavaly megkötött szov­jet—magyar konzuli egyez­mény. A szovjet fővárosban ki­adott hivatalos közlemény szerint I. M. Zemszkov, a szovjet külügyminisztérium főtitkára és Rapai Gyula, a Magyar Népköztársaság szov­jetunióbeli rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövete .szer­dán kicserélték a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság között 1971. március 20-án megkötött konzuli egyezmény ratifikációs okmányait. Diesel-mozdonyok a Szovjetunióból A Magyar Államvasutak korszerűsítése az idén újabb jelentős állomásához ér: az év első felében 72 szovjet Diesel­mozdony érkezik hazánkba. Ilyen rövid idő, fél esztendő alatt ilyen sok korszerű moz­dony még nem került a MÁV üzemébe. Ismeretes, hogy a hatvanas évek elején a magyar ipar is gyártott már Diesel-mozdo­nyokat, de a nagyobb telje­sítményű gépek előállítására még nem rendezkedett be. Ezért határozott úgy a MÁV, hogy megfelelő teljesítményű Diesel-mozdonyokat más szo­cialista országokból vásárol. A műszaki felkészültséget is figyelembe véve a kétezer ló­erős Diesel-mozdonyokat a Szovjetunió szállítja. Ezek legnagyobb sebessége 100 ki­lométer óránként, legnagyobb tengelynyomásuk 20 tonna. Az első szovjet mozdonyok 1963- ban érkeztek, azóta is folya- matösan érkeznek, és kapcso. lódnak be elsősorban a hazai teherszállításba. Sebességük révén azonban alkalmasak személyvonatok továbbításá­ra is. Vonatfűtő kocsi hozzá­kapcsolásával jó szolgálatokat tesznek a személyforgalomban a fűtési időszakokban is. Magyar kiállítás Lipcsében „Magyarország bemutatko­zik” címmel reprezentatív ki­állítás nyílt szerdán délután Lipcsében, a berlini Magyar Kultúra rendezésében. A február 12-ig nyitva tar­tó kiállításon Magyarország fejlődését a felszabadulástól napjainkig részletes fotódoku­mentáció mutatja be, könyv­bemutató ad keresztmetszetet a modern magyar irodalom­ról, s a látogatók mai magyar grafikát is láthatnak. Lipcsében a kiállítással pár­huzamosan február 1-től 8-ig gazdag programmal magyar- napokat rendeznek. Ezek mű­során hangversenyek, irodal­mi estek, rövid- és játékfilm­bemutatók szerepelnek. Megjutalmazták a tejipari szocialista brigádokat A Nyíregyházi Tejipari Vállalatnál értékelték az el­múlt évi brigádversenyt és kiosz.ották a jutalmakat. Ja­nuár van! Máskor ilyen híre­ket április felé szoktunk ol­vasni. Sok munkás szóvá is tette már, hogy akkor értéke­lik elmúlt évi munkáját, amikor már elvégezték az ideinek is egyharmadát. A tejipari vállalat vezetői rájöttek arra, hogy egyáltalá­ban nem lehetetlen már ja­nuár elején összegezni a bri­gádok elmúlt évi vállalásai­nak teljesítését, a verseny állását is lehet értékelni é a jutalmazással sem kell vár­ni, mert ez is segíti a ver­seny nyilvánosságát és szár­nyakat ad a szorgalmasak nak, ösztönzi az elmaradókat. A vállalat vezetői maguk is meglepődtek, milyen jó ered­mények vártak anyagi .és er­kölcsd elismerésre. Néhány adat: az elmúlt évben meg csak hat szocialista címért küzdő brigád munkáját érté­kelhették. Idén már huszon­ötét. Az előbbi év brigád­taglétszáma 150 körül volt. A mostani már felülmúlta a félezret. A hat előző évi bri­gád közül mindegyik teljesí­tette ismét a feltételeket. Zöld jelvényt kaptak. A kol­lektív szerződés szerint 300 forint jutalom járt minden­kinek. A vállalat vezetőségé megtoldotta még százzal. Az üzemenkénti legjobb brigá­dok tagjai fejenként 300, a feltételeket teljesítők tagjai 200—200 forint ju*almsai kaptak. Az értékelés csak pár nap­ja volt. De a mindennapi munkán máris érződik a hatása VtlÄG PROtETÄR/A!,EGYES ÖLJ ETEK*

Next

/
Oldalképek
Tartalom