Kelet-Magyarország, 1972. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-19 / 15. szám
W?1 Január 19 KeLET-MAeYARORSZA« 8. í&ferf «» Julius elviére Gyári beszélgetések Albári Gyula születésének 90. évfordulójára Alpári Gyula, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő harcosa kora ifjúságától kezdve négy és fél évtizeden át megszakítás nélkül küzdött a nemzetközi munkásmozgalom forradalmi harcainak első vonalában. Tizennyolc esztendős ifjúként lépett a századfordulón a szociáldemokrata pártba és csakhamar a magyar ifjúmunkás mozgalom egyik vezetője lett. Ezzel egyidejűleg az opportunista vezetés ellen fellépő pártellenzék kimagasló alakja. A Népszava és az Ifjúmunkás közli cikkeit mindaddig, amíg a határozott kritikai hang nem haragítja meg a párt opportunista vezetőit. A szociáldemokrata párt 1919-es kongresz- szusán a népszerű munkáspolitikust kizárják a pártból. Alpári a II. ínternacionálé- hoz fellebbez, s bár Lenin, Rosa Luxemburg és Clara Zetkin mellette állnak, az internacionálé opportunista többsége jóváhagyja kizárását. Alpári mégsem lett vesztes. Mint egyik cikkében írja, a kizárás ellen folytatott harc idején ismerte meg Lenint s nagy hatással volt rá, a legapróbb 'részletekig ismerte a magyar munkás- mozgalom helyzetét és mesz- szemenő támogatásáról biztosította a szociáldemokrata baloldal képviselőit. A Leninnel való megismerkedés hatása döntő befolyást gyakorolt Alpári Gyula egész további pályafutására. Alpári Gyula 1919 márciusában a munkáspártok egyesülésével került az egységes munkáspártba és élete végéig hű maradt a kommunista mozgalomhoz. A Tanácsköztársaság idején a külügyi népbiztos helyettese s közvetlenül Kun Béla mellett .dolgozik. A Tanács- köztársaság bukása után a Csehszlovák Kommunista Párt német nyelvű szekciójának megalakításában működik közre. Ekkor ngár a nemzetközi kommunista mozgalomban is jól ismerték Alpári Gyulát és amikor 1921-ben a kommunista in- ter.iacionálé 3 kongresszusa » lobbi között egy nemzetközi tájékoztató és propaganda orgánum kiadását határozza el, ennek megszervezésével Alpári Gyulát bízzák meg. A nemzetközi kommunista lap az Internacionale Presse Korrespondenz, az Inprekorr 12 éven át hét nyelven segíti a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom harcát. A lap 1933 márciusáig Berlinben legálisan jelenik meg, s Európa legjelentősebb kommunista pártjára, a Német Kommunista Pártra • támaszkodik. Alprái a berlini szerkesztőségből beláthatta a kommunista világmozgalmat, a válságokkal terhes világ súlyos problémáit. A lap cikkei nagyszerű kommunistaelemzést adtak a nemzetközi helyzetről. Alpári Gyula az internacionálé lapjának szerkesztése közben sem szakadt el a Kommunisták Magyarországi Pártjától Mint a Párt organizációs bizottságának és a magyarországi küldöttek 1924 novemberében Bécsben tartott ülésének jegyzőkönyve is bizonyítja, milyen jelentős szerepe és tekintélye volt Alpárinak a magyar kommunisták között. A “jegyzőkönyv első mondatai között szerepel egy javaslat: „indítványozzák, hogy Julius elnököljön. Júliust egyhangúan elfogadták elnöknek.” (Julius Alpári Gyula illegális neve.) Alpári egyébként a Kommunisták Magyarországi Pártjának vezetőségi tagja 1925-től 1929-ig. De mint az Inprekorr főszerkesztője is mindent megtesz, hogy lapjával is szolgálja a magyar munkásmozgalmat. Munkája sóján messzemenően támaszkodik a szerkesztőség magyar tagjaira, Komját Aladárra és Boros Lászlóra. Alpári látta merre, vezet a weimári Németország útja 1932-ben már nyilvánvaló hogy a német munkásosztály nem tudja megakadályozni a fasizmus hatalomra jutását. A helyzetet előre látva 1932-ben Svájcban megszervezi a Rundschaut, az Inprekorr testvérlapját, mely arra volt hivatva, hogy az Inprekorr feladatait folytassa. Miután Svájcban csak nagyon nehéz körülmények között tudták biztosítani a lap kiadását, 1935-től kedzve Párizsból irányítja a Rundschaut. Ez a lap is, akárcsak az Inprekorr a forradalom szavát visszhangozta és az antifasiszta küzdelem egyik legnagyszerűbb orgánuma. Oldalain Romain Rolland, Thorez, Nexö. Dimitrov, Alexej Tolsztoj, Wihelm Pieck, Barbusse, Heinrich Mann és mások írásaival. Az új világháború közeledtével a lap számára is felvetődött a lét és nemlét kérdése. Ezért Alpári a Komintern utasítására két új lapot indított, egyiket Brüsszelben Monde címen, a másikat Stockholmban Die Welt címen. A Monde a háború kitörése után még egy rövid ideig megjelenik, de a stockholmi Welt-et 1942-ig adják ki. Alpári Franciaországban reked ^ háború kitörésekor és az illegalitásba szorított Francia Kommunista Part értesítőjét szerkeszti. A német csapatok Párizsba való bevonulása után Alpári Gyulát a Gestapo letartóztatja. Először Berlinbe viszik, majd onnan Sachsen- hausenba. Egy alkalommal Heinrich Himmler SS-biro- dalmi vezető meglátogatta a sachsenhauseni fasiszta koncentrációs tábort. Valószínűleg ezen a látogatáson mutatták be Himmlernek a tábor nevezetes tagját, Júliust, valódi nevén Alpári Gyulát. Himmler szeretett volna többet tudni a kommunista pártok, a forradalmi munkásmozgalom életéről, szervezeti helyzetéről, stratégiá- , járói és taktikájáról. Himmler az életet ajánlotta fel Alpárinak, ha cserébe börtönében megírja emlékiratait és a nácik rendelkezésére bocsátja az őket érdeklő adatokat. Papírt, írószert és ^lúgosabb cellát kap. Alpári elvtárs ekkor hozzálát, hogy megírja élete utolsó művét, amelyben halált megvető bátorsággal és nyíltsággal vádiratot ír a fasizmus és a gyilkos náci uralom ellen. 1944. július 17-én a kiváló marxista újságírót, a kommunista internacionálé hűséges, megbízható és tehetséges harcosát, a Kommunisták Magyarországi Pártjának nagyszerű alakját a német fasiszták meggyilkolták. Kivégzésének nem maradt élő szemtanúja, csak az időpontot jegyezték meg azok, akiket eltávolítottak a közelből arra a kis időre, nehogy elmondhassák az utókornak, hogyan halt meg meggyőződéséért e nagyszerű kommunista. Hans Appel német kommunista fogoly, koncentrációs táborbéli házimunkás visszaemlékezései nyomán ismerjük Alpári élete utolsó küzdelmeinek történetét, őppel találkozott halála előtt utoljára Alpárival, aki az utolsó kézszorítás közben odasúgta neki: „üdvözöld nevemben a pártot. Mondd el az elvtársaknak, hogy egész életemben hűséges voltam meggyőződésemhez, és a halálba menetelkor is hű maradok. ügy halok meg, hogy tudom: a mi ügyünk végső soron biztosan győz.” Julius elvtárs — Alpári Gyula ma lenne 90 esztendős. Elhatároztam, hogy megoldom a gordiuszi csomót. Meg egyszer és mindenkorra. — Ajánlhatok önnek ollót? — mondta nekem a pult túlsó oldalán álló férfi. Tehát: ajánlott nekem ollót, de nem is olyan egyszerű ám vágni vele, különösen nem egyszer és mindenkorra. — Csak azt tudnám, hogy mi nem tetszik önnek ezen az ollón? — kérdezte tőlem a pult túlsó oldalán álló ember, mivel a pult elválasztotta az ő nézeteit az én nézeteimtől. — Az én nézeteim szerint ez kitűnő olló — állította, mivel érdekeit a pult elválasztotta az én érdekeimtől. Van-e szava a munkásnak? — Ha nem tetszik, felmondhat — mondta az egyik kislánynak a művezető. Pedig csak annyit akart, hogy egyik gépről átkerüljön a másikra. Mert az előző mindig rossz volt. — Nekem is azt mondták először, hogy elrontják a gépet, mert nem akarnak dolgozni. Pedig nem igaz, hiszen ha áll a gép, akkor csak ötforintos órabért kapnak, az meg senkinek sem jó. Ezért szóltam az érdekében, hiszen ő is dolgozni, keresni akart. Aztán elrendeződött a kislány sorsa — magyarázza indulatosan Hegyes Vera, a Nyíregyházi Gumigyár lemezüzemének dolgozója. Veietővé válni-— Fiatal művezetőről van szó, ismerem — teszi hozzá a gyár párttitkára, Fülöp Imre. — Ahogy most válnak munkássá az itt dolgozók, úgy kell nekik is vezetővé válni. — Hallottam, hogy járnak a városba vezetőképzőre. Legalább megtanulják, hogyan kell a munkással bánni — folytatja ismét, de már kevesebb indulattal Hegyes Vera. Vera alapszervezeti KISZ- titkár. Nemrég kérte felvételét a pártba. — Azóta a gazdaságvezetéstől is egy kicsit nagyobb tisztelettel beszélnek. Néznek valaminek. Karakó István, a kemping- üzem' lakatosa nem párttag, semmiféle különösebb funkciója nincs. — De Ka valami" Olyan van, ami nem jó, azt megmondom. És ha elfogadható, akkor legtöbbször változtatnak rajta. — öt éve vagyok itt, részemről az elismerés megvan. Igaz ez kölcsönös, a munkában kell bizonyítani. Csak akik dolgozgatnak, azoknak nem tetszik ez. A munkások beleszólás jogáról beszélgetünk. Az üzemi hangulat formálásáról, ét arról, hogy mindezért mi: tehetnek a párttagok, menynyire érvényesül a gyárba: a szocializmusnak az a- alaptétele, hogy a munkás osztályé a vezető szerep. — Hogy milyen ez a munkásátállás? — kérdez vissz? Hudák Sándor, a hengerüzemből, aki 21 éve párttag. — Azok ma már idős emberek, akik megteremtették ezt a rendszert. Változott a kor, ezeknek az embereknek a fiait kellett minden erővel továbbképeznünk, hogy elfoglalják a vezető helyeket. Egyenrangúan tárgyalni — Kell-e, hogy munkás legyen a párttitkár? — Nekem nyolc osztályom van, Imrének felsőbb végzettsége — mutat a párttitkárra Karakó István. — Biztos, hogy érettebb arra, hogy ő legyen á párttitkár. — Ha 10—15 évvel ezelőtt vetik ezt fel — vélekedik Fülöp Imre — akkor én is azt mondom, a munkapad mellől jöttéknek kell előnyt ajini. Persze erre a lehetőség most is megvan. Viszont évek kellenek áhhoz, hogy önműveléssel, továbbképzéssel egyenrangúan tudjon tárgyalni a gazdaságvezetéssel. Mert a párti rányítás azt is jelenti, hogy beszámoltassuk a vezetést, a döntéseknél a gyári érdekekét, a munkásokat tartsuk szem előtt. Ha nem is munkásnak, de feltétlenül munkásérzelműnek kell lennünk. ■— A termelési, tanácskozások, a tervek közreadása, a kollektív szerződés előkészítése, mind azok a fórumok, ahol a munkások szólhatnak •— sorolja Gergely Ferenc gyárvezető. „Minden perc aranyat ér, amiért nem dolgozunk és fizetnek” — mutat egy idézetet Fülöp Imre. Munkások találták ki, és kesernyés gúnnyal vetették fel. Mert nem az aranyat érő percekből akarnak minél többet, hanem a megérdemelt munka után kémek többet. Ha ismerik a gondokat Ha ismerik a gyár gondjait, akkor tesznek ellenük. Hegyes Vera például így szervez társadalmi munkára: — Hű, gyerekek, le vagyunk maradva. Benn kellene maradni, hogy segítsünk — mondom. — Nagyon sokat el lehet érni a fiatalokkal — teszi hozzá. • Hudák Sándor így mondja: — Kettőben kell egyet érteni. Termelni kell és jó pártmunkát végezni. Amikor öt éve idejöttem, az egész gyárban csak 18 párttag volt. A hengerüzembe is azzal a feladattal küldött át a pártvezetőség, hogy segítsek. Akkor nemhogy aiapszerve- zet, még pártcsoport sem volt itt. — Nálunk a munkásosztály vezetése már a gyár felépítésével megkezdődött. Mi, régi párttagok szétraj- zottunk minden üzembe. Most már csak nevelés és idő kérdése, hogy a sok fiatalból is a legjobbak a mi embereink legyenek. A gyár hat alapszervezeténél nem egyforma a pártmunka minősége. De már a3 idei beszámoló taggyűléséig is jelezték: mindenütt igyekeznek javítani a munkán, Hiszen személy szerint értékelték a végzett munkát *♦ Őszintéit mindenről ■— Azoknak nem tetszett ez, akik kevesebbet végeztek, akiknek még van adósságuk — beszél Fülöp Imre. — Pedig először éppen a pártdemokráciát kell még jobban kiszélesíteni, hogy az üzemi demokrácia is fejlődjön. Már vannak olyan vezetők, akik igénylik az üzemi négyszög tanácsait. Kialakult gyáron belül egy láncolat, hogy üzemenként a párt-, KISZ-, szakszervezeti aktívák, bizalmik útján őszintén beszéljünk mindenről. Van ahol még ellenőrizni keli, betartják-e mindezt. Hiszen az a reális politika, ha meg tudjuk mondani, hogy most miért nincs pénz mondjuk öltözőre, s mikor várható a megoldás, nem pedig az, ha a „majd” szóval ködösítünk. Lányi Botorul LAPSZÉLEN í Rajzlap A teli szünetet követő napon történt. A kis szakközépiskolás sietett a Vasvári Pál utca felé. A Rákóczi utca kereszteződésénél a reggeli szél kiragadta kezéből a rajzlapot, melyen hosszú esték munkája bizonyította kik'gazdájíP'ááórgalmát. A rajzlapot egy pillanatra megfogta a sár. A fiú ugrott utána. De már késő volt. Egy autó kereke átrohant a papíron. Aztán egy Skoda jött. Megállt. A fiú felvette a sáros papírt. A vonalak mellett egy autókerék nyomai feketéll- tek. A srác majdnem elsírta magát. Volt, aki #gy-egy pillanatra megállt és sajnálta. Persze, ilyen az élet. Sokszor kell újrakezdeni... Parkosítanak Az Északi körút páros oldalán parkosítanak. Szállítják a földet, készítik a fű, a virágágy helyét. Végre — mondják az itt lakók. Végre valami megfogja a homokot Végre megszűnik az autósok szabad kalózkodása a házak között. Egy szépséghiba azért, van. Ezen a területen évek hosszú sora alatt alakult ki a lakosság közlekedésének logikus útvonala. Nos, ezt a parképítésnél nem veszik figyelembe. Van terv — azt kell végrehajtani. A kérdés most csupán az: érdemes-e parkot építeni azokon a helyeken, ahol máris kitapossák? Érdemes-e kényszeríteni sok száz embert, hogy másfelé járjon, mint eddig? Kérdés: vajon a park van az emberért vagy fordítva? Bürget Latos A tél: a gépjavítások időszaka A nagyüzemi gazdaságokban a téli hónapokat használják fel arra, hogy a nyáron és ősszel elhasználódott, elromlott gépeket kijavítsák és karbantartsák. Nyíregyházán a Ságvári Termelőszövetkezetben ütemtervet készítettek azzal a céllal, hogy a tavaszi munkák idejére valamennyi erőgépük kifogástalan állapotban legyen. A gépműhelyben fiatal szakmunkások — mint a képünkön is látható Telek Kálmán és Karsa János — legjobb tudásukat nyújtva szerelik a gépeket Az UE—50-es sebességváltóját javítják. Hozzájuk hasonlóan a javító gépműhely valamennyi szakmunkása azon fáradozik, hogy a tavaszi gépszemlén a kezük alól kikerült járművek és erőgépek kitűnőre vizsgázzanak. (Hammel József felvétele) F. Krivin: A pult két oldalán — Ez nem vág — mondtam. Majd még hozzátettem: — Én elhatároztam, hogy egyszer és mindenkorra megoldom a gordiuszi csomót. A pult túlsó oldalán állr ember áthajolt a pulton, úgy próbált megérteni. — Lehetséges, hogy ön nem is megoldani szeretné, hanem éppen összecsomózni, összekötni egyszer és mindenkorra — mivel összecsomózni, vagy megoldani egy és ugyanaz. Felajánlotta nekem a kötelet is. Kitűnő kötelet, ha az ő oldaláról nézzük, de ha az én oldalamról nézzük, akkor először is szakadozott, másodszor sprőd, alig hajlik. — Erre én nem tudok csomót kötni — mondtam és letettem a kötelet a pultra. — Vegyen hozzá fejszét és szemetesvödröt is. így fel tudja aprózni — és a nyomokat is el tudja tüntetni. — Gondolja, hogy össze tu dom ezzel aprítani — fejtet tem ki nézeteimet nézve fejsze élét. ö szintén megnézte a balt élét és nem tett ellenvetést. — Akkor fogja ezt — ajánlotta, s letett elém a pültre egy csomag gyufát. — Égessen fel valamennyi hidat — tökéletesen mindegy oldani, kötni, vagy felaprózni„ Így ítélte meg ö a dolgokat a maga oldaláról, ám ez az én oldalamról egyáltalán nem fogott tüzet, hiába gyújtogattam el az egész doboz gyufát. Ö pedig semmiben és sehogy- sem tudott a segítségemre lenni, mert közöttünk ott állt a pult, amelyik elválasztotta az én szándékomat (a vásárlást) az ö feladatától (az eladástól). így nem gyújtottam fel egyetlen hidat sem, nem oldottam és nem kötöttem, meg apróra sem vágtam semmit. Egyszerűen csak , odébbáll- >am a pulttol. »©eöította; Sigér fura
