Kelet-Magyarország, 1972. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-16 / 13. szám

« nlásS im. bm*? It Brrr!, még ha süt is nap! Drága évszak a tél Az idén Bódog zsákban hozta a hideget. A Nyíregy­házi Meteorológiai Állomás mérése szerint reggel mínusz 12 Celsius-fokot, délben mí­nusz 8 Celsius-fokot, este 8 órakor pedig mínusz 10 Cel­sius-fokot mértek. Napköz- ben megjelent ugyan az égen néhány felhő, de ez magasan úszó cyrrhus volt, amiből köztudott, hogy sosem lesz hó. A nap sütött, de foga volt. így aztán mindeddig a télen a tegnapi nap volt a leghidegebb. Folvóparfon, utak mentén A Felső-Tisza-vidéki Víz­ügyi Igazgatóságon Mokos Sándorné arról tájékoztatott, hogy a pár napos hideg nyo­mot hagyott a folyókon is. A Tisza Tokaj és Tiszabecs között zajlik és 2—3 kilomé­teres szakaszokon be is állt. A Túr torkolati szakasza be­állt, különbén zajlik, hason­lóképpen a Szamos is. A Kraszna is zajlik, és fele­részben befagyott. A Lónyai- csatornán 4—6 centis jeget találunk teljes hosszúságban. Az országutakon viszony­lag csend van. Mint Ojtozi János, a közúti építő vállalat igazgatója mondta, a vállalat munkásai fagysza­badságon vannak, építés nem folyik sehol, i Ezzel szemben a KPM Közúti Igaz­gatóságán teljes a készen­lét. Papp Gábor igazgató' tájékoztatása szerint a me­gyében hat útmesterség al­kotja a védelmi alközpontom kát. Az itt dolgozók részére melegedőket állítottak fel és rendszeresen kapják az út- őrök a forró teát. A hóvéde­lem is készenlétben áll. Vár­ják, hogy a jövő hét elejére megérkezik a hó. Az utak té­li hó- és síktalanítására 9 milliós költséget irányoztak elő. A hatalmas összeg egy- harmadát a hóeltakarítás, a többit a csúszósság elleni harc viszi el. Gépparkjuk teljes készenlétben van, a hozzá szükséges emberekkel együtt. Felállították a hóvé­dő rácsokat is. Az idén kísér­letképpen deszkából készült védőfalakat is szereltek fel. A síkosság gllen mínusz 8 Celsius-fokig sóval védekez­nek. Ennél hidegebb időben a só már hatástalan. Ezért nagy mennyiségű salakot és homokot is beszereztek. Ezekkel elsősorban a kanya­rokat és a hídfeljárókat, a kapaszkodókat hintik majd fel. Papp Gábor elmondta: rendkívüli jelentőségű szá­munkra az az információ, hogy Moszkvában mínusz 35 fokot mértek, mert ez azt jelzi, hogy megyénkbe a hi­deg a hagyományoknak meg­felelően északkeletről tör be majd a hóval együtt. Ez egyben megszabja a műszaki felkészülés egész folyamatát. A hó nélküli nagy hideg miatt elsősorban a mezőgaz­daságban aggódnak. A hirte­len hideg nem kedvez az őszi árpának, az olasz búza­fajtáknak. Talán csak a nagy hidegálló szovjet búzafaj­ták viselik könnyebben a hirtelen fagyot. Görömbei József, a megyei tanács me­zőgazdasági osztályának he­lyettes vezetője úgy véleke­dik, hogy a legnagyobb ve­szélyt most az jelentené, ha az idő hirtelen megenyhülne és utána újabb fagy követ­kezne. Ez már súlyos felfa- gyásos károkat okozna. Ezért a gazdaságokban most a ha­vat várják. Már ötcentis ta­karó elég lenne ahhoz, hogy védje a vetéseket. A gyü­mölcsösökben a jelenlegi hirtelen lehűlés eddig nem okozott károkat. A határban a fagynak most csak azok a vadászok örülnek, akik e hó végéig az élő vadat fogják be. Könnyebb a hálózás, a sár nem gátolja a munkát. e Építkezések — tagyszabadsáo ? Az építő és szerelő vál­lalatnál a hideg dacára is ezer ember dolgozik külső munkahelyeken. Tóth Pál, a vállalat főmérnöke elmond­ta: még a hideg beállta előtt gondoskodtak, hogy minden lehető fagyellenes intézke­dést megtegyenek. így senki nem kényszerült fagysza­badságra. Nyíregyházán csak­úgy 'mint Tiszalökön ahol leheteti téliesítették a mun­kahelyeket. Osztrák hőlég- befúvókat, Tájfunokat, olaj­kályhákat, gőzfejlesztőket és ezekre szerelt radiátorokat, dobkályhákat állítottak be, hogy a munkások ne fázza­nak. Ezenkívül kiosztották a téli védőruhát és naponta nagy mennyiségben szállít­ják minden munkahelyre a forró teát. Az építkezéseken mindenütt jól fűtött melege­dőket találni. így érthető, hogy minden munkájuk fo­lyik és az emberek elége­detten és jó kedvvel viselik el a kint tomboló hideget. A szabadban feszülő vil­lany- és távírővezetékek szá­mára ez a hideg nem jelent veszélyt. A baj akkor kez­dődne — világosítottak fel, — ha hirtelen zúzmara kép­ződne. Küzdenek a hideggel, ké­szülnek a hó fogadására szerte a megyében. A fő cél: az emberekről történő gondoskodás, az élet mene­tének zavartalan biztosítá­sa. És ez nem olcsó dolog. A tél igen drága évszak. Tíz­milliókat emészt fel évente. A hulló hóban.' a téli verő­fényben érdemes erre is gon­dolni. (bürget) Virág nyolc és fél ezer négyzetméteren Tavaszra készül a városi kertészet Jenser Györggyel, a ker­tészeti és parképítő vállalat igazgatójával beszélgettünk á város virágosításával kap­csolatos tavaszi feladatokról. Megtudtuk, hogy május vé­gén Nyíregyháza területén kétszázhuszonhétezer virág kerül kiültetésre. Tizenöt­ezer darabbal több, mint az elmúlt évben volt. Húsz-hu­szonöt féle úgynevezett egy­nyári virág díszíti majd a parkokat, tereket. Ezen túl a Széchenyi utcán befelé ha­ladva másfél méter szélessé­gű ágykiképzést végeznek, ahol az elmúlt év októberé­ben tulipánültetés volt. A színpompás tulipánoknak a virágzási ideje május elején kezdődik. A Széchenyi utcában, a Bessenyei téren és a Kos­suth téren összesen 17 ezer tulipán kerül az előkészített ágyakba. A város parkjai­ban lévő virágágyfelület az előbbiekben felsorolt szám­adatok birtokában jelentősen növekszik. Több mint 400 négyzetméterrel nagyobb lesz ez a terület az idén. Ez azt is jelenti, hogy 1972-ben Nyíregyháza összvirágágy­felülete 8445 négyzetméterre emelkedik. A város parkfe­lületének gondozására ke­rülő terület 25 ezer négyzet- méterrel bővül. A beszélgetés során az is kitűnt, hogy azokban az ut­cákban, ahol nincs lehe­tőség pázsit vagy cserjeso­rok kiképzésére, ott a kő­vázák alkalmazását látják helyénvalónak. Itt meg kell jegyeznünk, hogy sok helyen letörik a betonlábakat, erő­szakos rongálások, repedé­sek csúfítják el a kővázákat. Március elején ezekben a kővázákban teljes földcse­rét végeznek és a jobb víz- elvezetés érdekében az alsó rétegeket kavicsból képezik ki. A beültetés pedig olyan egynyári virágokkal törté­nik majd, amelyek bírják a szárazságot is. Erre azért is szükség van, mert a kővá­zák öntözési lehetősége még nem megoldott. A kővázák beültetésénél használt egy­nyári növények közül emlí­tésre méltó a petunia fehér felhő, a piros virágú salvia, és a bársonyos bordó színű . celosiát. F. P. Hét országba egy útlevéllel A megyei rendőr-főkapitányság tájékoztatója a külföldi utazásokról Bordó kötésű, ízléses könyv, fedőlapján címerrel; a Ma­gyar Népköztársaság állam­polgárainak 1972. január 1- től kiadható új útlevele, amellyel az európai szocia­lista országokba utazhatnak: Bulgáriába, Csehszlovákiá­ba, Jugoszláviába, Lengyel- országba, a Német Demok­ratikus Köztársaságba, Ro­mániába és a Szovjetunióba. A lapok első híradásaiban a lehetőségekről tájékoztat­ták az olvasókat, azóta azon­ban már Szabolcs-Szatmár- ból is útrakeltek az első új típusú útlevelekkel utazók. Bár az utazási főszezon m.ég messze van. az érdeklődés máris nagy: vajon milyen gyakorlati kedvezményeket jelent az új útlevél az utaz­ni szándékozóknak. Ezzel a kérdéssel fordultunk dr. Szigetvári János rendőr al­ezredeshez, a megyei rendőr­főkapitányság igazgatásren­dészeti osztályvezetőjéhez. Az első előny az, hogy egy személynek öt, illetve meg­hosszabbítás -esetén tíz évig. mindössze egyetlen útlevelei* kell kiváltani. Az eddigi be­tétlapok egy évig voltak ér­vényesek, s minden ország­ba külön okmányt kellett ki­állítani. Ez feleslegesen nö­velte az adminisztrációt. Az új évben már az új tí­pusú fényképes könyvútle­velet kapja minden utazni készülő olyan magyar ál­lampolgár. aki személyi iga­zolvánnyal rendelkezik. (A 14 évnél fiatalabbnak kül­földi utazás esetén szülei út­levelében helyezik el a gyer­mek fényképét is, ha nem a szülővel utazik, külön útle­velet kap.) Az útleveleket a járási rendőrkapitányságokon állít­ják ki, ha az utazás céljá Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, NDK, Romá­nia. A postán forgalomba hozott útlevélkérő lapok al­kalmasak ehhez — azzal a különbséggel, hogy az útle­vél-kiváltással egyidőben az első alkalommal 150 forint illetéket kell leróni. Az ügy­fél számára kedvező, hogy például az egy családból utazók összes ügyeit a család egy tagja is elintézheti — ha magával viszi a család­tagok személyi igazolványát, fényképeit, s pontosan tud­ja azokat az adatokat is, amelyek a korábbi betétla­pokban nem szerepeltek (testmagasság, haj, szem szí­ne.) Az útleveleket a be­adástól számított 14 napon belül’ készítik el. A gyakrabban utazók ké­nyelmét szolgálják .azzal is, hogy egy alkalommal öt ki­utazásra kérhetnek érvénye­sítést. Egy-egy érvényesítés illetéke 100 forint. Egy-egy utazás alkalmával mind az öt szocialista ország felkeres­hető (bár ez néhány kivétel­től eltekintve csak elméleti jelentőségű, a gyakoribb az egy vagy két, esetleg három országba irányuló utazás.) A Szovjetunióba és Jugo­szláviába, valamint Jugo­szlávián át Bulgáriába irá­nyuló turistaforgalom ese­tében más az eljárás. Ezeket az útlevélkérő lapokat az IBUSZ-irodákban kell lead­ni, s az elkészült új, illetve érvényesített útlevelet is ott adják vissza. A Szovjetunió­ba történő utazásnál válto­zatlanul szükséges a koráb­bi hivatalos meghívólevél —• csak ennek birtokában ad­nak kiutazási engedélyt az útlevélbe. A meghívólevelet a kérelemmel egyidőben kell leadni. Az útlevelekkel általában egyszeri kiutazásnál , har­minc napig lehet külföldön tartózkodni. Az új útlevelek gyakori aü haszna az utas szempontjá­ból, hogy szabadabban lehet utazni a hét európai szocia­lista országban. (Eddig ugyanis két betétlapra volt szükség például ahhoz, hogy valaki Lengyelországba és az NDK-ba is utazhasson.) Ez különösen a turistautazások­nál jelent nagy kedvez­ményt. Az új útlevéllel lehe­tőség lesz például arra, hogy a szovjetunióbeli uta­zás esetén Csehszlovákiába, Lengyelországba vagy Ro­mániába is átléphessenek. Intézkedés történt a ' o- rábban kiadott és még ér­vényes betétlapokról is. Ezek újabb kilépésre — a koráb­bi ötvenforintos érvényesí­tési illetékkel — még igénv- be vehetők az érvényessági időn belül. Korlátozzák vi­szont a kilépések számát: a régi típusú betétlapokkal összesen három utazást le­het tenni. Tehát ha valaki a jelenleg még érvényes be­tétlapjával egyszer már volt külföldön, még kétszer kér­het kilépési engedélvt az eredeti érvényességi idő-' be­lül. M. S. I i Szolgáltatás — másodállásban A városi tanács a működési engedélyekről Nem mindenki ezermester. Már pedig, ha nem az — s a családban sem akad egy ilyen — törheti a fejét, mi legyen a csöpögő vízcsappal, az elromlott zárral, a csurgó eresszel és a többi apró, ház körüli javítanivalóval. S ahogy életünk korszerűsödik, úgy szaporodnak körülöt­tünk a javítani való haszná­lati tárgyak, eszközök. A háztartásokba mind több elektromos gép, tévé, rádió kerül, a lakásokba gázfűtés és-vezetékes víz és a többi és a többi... Harminc szakmában Annak ellenére, hogy az állam ,az utóbbi néhány év­ben megjelent, a szolgálta­tások kiterjesztését, fejlesz­tését célzó kormányhatáro­zat óta szervezetten, anyagi támogatást is nyújtva segíti a szolgáltatóipar erősödését. Mégis, az említett apró mun­kák elvégzése még mindig sokszor mester nélkül ma­rad. Pedig ez a kormányha­tározat lehetőséget nyitott a ..másodállásos” szolgáltató tevékenység szélesítésére is. Mi is ez? Munkaviszonyban Ritkán szab ki olyan sú­lyos büntetést a bíróság ve­rekedésért, mint amilyet a héten két gátlástalan tisza- berceli lakosnak. A tiszaberceli italboltban Iszogatott azon a szombat délutánon Balogh Mihály 35 éves segédmunkás. Ott volt Sánta József is, Balogh régi haragosa, aki állítólag ko­rábban „bekerültnek” ne­vezte az Ajakról ide nősült férfit. Balogh egy ismerősé­vel ivott, majd átmentek a cukrászdába és hét óra táj­ban tértek vissza az italbolt­ba. Akkor már ott ivott Huszti Balázs 38 éves erőgépkezelő és csatlakozott Baloghék- hoz. A már .ittas férfi el­mondta Husztinak, hogy meg akarja verni Sánta Józsefet. — Intézd el. segítek én is! — bátorította Huszti. Néhány perc múlva Ba­logh kihívta az utcára Sánta sógorát és megmondta neki, hogy megveri Sántát. A só­gor azonban nem vette ko­molyan a fenyegetést, mivel A tárgyalóteremből: Újra az alkohol látta, hogy ittas emberrel van dolga. Mikor visszamentek, meg­kezdődött a kötekedés. Sán­ta— hogy a felszolgáló el tudjon menni mellette — ar­rébb lépett. — Ne hallgatózzon — szólt oda neki Balogh — majd még számolunk! Sánta nyolc óra körül in­dult haza és az utcán észre­vette, hogy követik. Balogh érte először utói és úgy tar­kón ütötte a menekülő fér­fit, hogy azonnal összeesett. Ekkorra Huszti is odaért és kétszer is fél méter magasra emelte az eszméletlen em­ber fejét, úgy vágta oda a fagyos földhöz. A két gátlás­talan férfi addig ütötte, rug­dosta Sánta Józsefet, amíg az arra járók meg nem za­varták őket. Huszti ekkor sem mozdult el mellőle, Balogh azonban elbújt a sötétben és csak akkor ment oda., mikor már többen is körülállták az esz­méletlen Sántát — Biztos sokat ivott és rosszul lett — mondogatta Huszti és Baloggal együtt csatlakoztak azokhoz, akik felemelték a földről a sérül­tet' és hazavitték. Otthon megrémült a család, hiszen látszott, hogy Sánta nem az italtól került ilyen állapot­ba. amikor a felesége orvost akart hívni. Huszti > újra megszólalt. — Várjanak egy kicsit, hátha csak nagyon berúgott, majd kijózanodik. Körülbelül eg-«' órát töltöt­tek el Baloghék a' sérült la­kásán és ahányszor orvosért akartak indulni, Huszti min­dig megakadályozta. Go- rombáskodott, szidta a csa­ládot. Bafogh is olyan kije­lentést tett, hogy „ha ide or­vost hívnak, akkor az isten se mos le rólam öt évet.” Sánta József olyan súlyo­san megsérült, hogy a gon­dos orvpsi kezelés ellenére sem nyeri vissza többé egyensúlyérzékét és hallását, így 100 százalékos munka- képtelen lptt. A tárgyaláson Balogh őszinte beismerő vallomást tett, Huszti azonban mindent tagadott. Több tanú és Ba­logh vallomása azonban két­séget kizáróan bizonyították bűnösségét. Miután az első fokú ítéletet megfellebbez­ték, csütörtökön másodfokon a megyei bíróság tárgyalta ügyüket és társtettesi minő­ségben elkövetet: maradan­dó testi fogyatékosságot oko­zó súlyos testi sértésért Ba­logh Mihályt 3 év 4 hónap, Huszti Balázst 3 év 2 hónap szigorított börtönre ítélte és öt-öt évre eltiltotta Őket a közügyek gyakorlásától. Az ítélet jogerős. fbalogb) álló szakembereknek, nyug­díjasoknak (nyugdíjuk érin­tetlenül hagyásával!) adhat szakmájukban működési en­gedélyt a helyi tanács illeté­kes osztálya. Mégpedig igen tág körben, összesen 30 alapvető szakmát — villany- szerelő, lakatos, központifű­tés- és vízvezeték-szerelő cipész, asztalos, férfi- női szabó, tévé- rádiószerelő, műszerész, kárpitos, festő­mázoló stb. — engedélyez a kormányhatározat. Az anya­gi kedvezmény itt a két éves adómentesség, amennyiben a vállalkozó évi adóköteles jö­vedelme nem haladja meg a 48 ezer forintot. Az ellátatlan területekre A lakosság ilyen irányú ellátásáért felelős illetékes tanácsi osztály Nyíregyházán is élt ezzel a lehetőséggel. Napjainkban 35 vállalati, szövetkezeti dolgozó, vala­mint 9 nyugdíjas szakember végez különböző szakmák­ban másodállásos javító­szolgáltató munkát a város területén. (Miután ők is dolgoznak, munkaidő után, ami szintén nem mellékes.) Elsősorban a teljesen ellá­tatlan területekre igyekez­tek engedélyeket adni, pél­dául az északi, illetve az. . ifjúsági lakótelepekre, a Ságvári lakótelepre, általá­ban a peremkerületekre. Ha nem is sok ez az alig 50 „másodállásos kisiparos”, mégis sokat enyhített Nyír­egyháza lakóinak —■ és ezzel a tanácsnak is — ez irányú gondjain. De még mindig kevesen vannak. Különösen a lakáskarbantartó — szo­bafestő, kőműves, ács, bá­dogos, vízvezeték-szerelő — valamint a textiltisztító és a fehérnemű-javító- szakmák területe gyengén ellátott. Ezen kívül, de ezek sorához tartozó két másik szakma, ahol a városi tanács illeté­kes osztálya véleménye sze­rint is „szorít a cipő”. Neve­zetesen a szállítás—fuvaro­zás, miután a maszek fuva­rosok lassan kiöregednek és utánpótlás nincs. Viszont er­re működési engedély nem adható, iparengedély kell, tehát csak „főállásban” vé­gezhető. A másik terület a gázkészülékek javítása. A felmérés szerint a városban már-most 3300 lakásban van gázfűtés. "Ezek száma állan­dóan .emelkedik. Az ezekben üzemelő készülékek karban­tartása problémát jelent, hi­szen kizárólag a TIGÁZ vé­gezheti. Nem mondunk újat, ha leírjuk: nem győzik. A gázvezeték-szerelői szakma szerepel az engedélyezhető 30 szakma között, de a ké­szülék karbantartás-javítás nem. Újat, vagy javítást? A problémák sora persze ezzel még nem zárható le. Csak példának: sok esetben a már dolgozó „másodállá- sos kisiparosoki’ tevékeny­sége túlnő azon, amiért élet­re hívták a javító szolgálta­tásnak ezt a módját. Például előfordul, hogy a lakatosok, vízvezeték-szerelők nem javí­tással, hanem új, teljes lakás belső szereléssel, illetve vas­kapuk, kerítések készítésével foglalkoznak. Kétségtelenül ez jövedelmezőbb, mint az apróbb munka. Viszont a rendelet nem minden szak­mára ir elő korlátozásokat. Mint például az építőipar területén új munkát, fala­zást nem végezhet a „másod­állásos”. De adott egy másik vonat­kozás, ami ugyancsak gátol­ja a kisebb javításoknak a lakossági igényekhez közelí­tő elvégzését. Ez pedig, hogy a rendelet módot ad a má­sodállásban működő szak­embereknek is arra, hogy közületek*—: vállalatok, in- ' tézmények — részére végez­hessenek felújító, javító munkát szakmájukban. Mindezekkel a problémák­kal együtt is — és talán mert ezek is jelzik mekkora az >igény a javító-szolgálta­tás iránt! — a városi tanács jelentőségüknek megfelelő módon foglalkozik a műkö­dési engedélyes kisiparosok számának gyarapításával Nyíregyházán. Szükség van rájuk, mert még mindig ha valami javítanivaló van a háznál, a leggyakrabban fu- sizókra van utalva a lakos­ság, így viszont nincs aki felelősséget vállaljon az el­végzett, és bizony nem is ritkán hozzá nem értően, fe­lületesen, ső+ felelőtlenül végzett munkáért. lkad««

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom