Kelet-Magyarország, 1971. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-02 / 284. szám

5 -Ma! «TT ?T MAGVAKOn«?*« 1971. cfeeember, £’* Közlemény az MSZMP Központi Bizottságának üléséről Bbnnyt Somosköi Gábor Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy So­moskői Gábor elvtárs, a magyar forradalmi munkásmozga­lom és pártunk kiváló harcosa, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a SZOT titkára, az Építő-, Fa- és Építő­anyag-ipari Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségének tagja december 1-én szívroham következtében váratlanul elhunyt. Somoskői Gábor elvtársunk temetése december 3-án, pénteken 14 órakor lesz a Mező Imre úti (Kerepesi) temető munkásmozgalmi panteonjában. A barátok, harcostársak, munkatársak és tisztelők 13 órától róhatják le kegyeletüket az elhunyt ravatalánál. Budapest, 1971. december 1-én. A M. gyár Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezete Zsukov marsall Len in-rendet kapott (Folytatás az 1. oldalról) Az építőanyag-ipar terme­lése elmaradt a tervezettől és a szükségletektől, s növeke­dett az építőanyagok import­ja. Az építőipar termelése a tervezettnél lényegesen gyor­sabban fejlődött. Emelkedett a termelékenység: idén a ter­melés növekedésének kéthar­madát a termelékenység emelkedése biztosította. A munka minősége, a költségek alakulása azonban még ki­fogásolható. c. ) A mezőgazdaságban to­vább erősödtek a szocialista nagyüzemek, korszerűsödtek a termelési módszerek, emel­kedett az össztermés. A tavalyi őszi munkákat hátráltató árvíz ellenére ke­nyérgabonából az idén az ed­digi legjobb termést takarí­tottuk be, a kukorica hozama a nyári szárazság ellenére szintén nagyobb a terve­zettnél. Szálas takarmányból, cukorrépából, zöldségfélék­ből a tervezettnél kisebb a termés. Nagymértékben fej­lődött a sertésállomány, a szarvasmarha-állomány vi- szint változatlanul stagnál. d. ) Az életszínvonal a nem­zeti jövedelem emelkedésével arányosan fejlődött. A lakos­ság reáljövedelme és fogyasz­tása egyaránt 6 százalékkal nőtt. A jövedelmek növekedé­se és a teljesítmények emel­kedése között szorosabb a kapcsolat, mint korábban. A fogyasztói piac stabilabbá vált, bővült az áruellátás, javult az áruválaszték. 3 A Központi Bizottság ■ megállapította, hogy a szocialista építőmunka 1972. évi feladatait is a X párt- kongresszus határozatai, a IV. ötéves terv irányelvei szabják meg. Ennek megfelelően: — a nemzeti jövedelmet 5 —fi százalékkal kell növelni. A nemzeti jövedelemnél ki­sebb mértékben növekedjék a felhalmozás; — az ipari termelés 4—6 százalékkal, az építőipar ter­melése 4 százalékkal növe­kedjék; — reális célul tűzhető ki a mezőgazdasági termelés 2—3 százalékos emelése; — az állami költségvetés­ben a bevételek növelésé­re, a kiadások mérséklésére kell törekedni. A költségvetés egyensúlyának javítása érde­kében csökkenteni kell a ter­melői árak állami támogatá­sát és a fogyasztói árak álla­mi támogatása nem haladhat, ja meg az eddigi színvonalat. Fokozottan takarékoskodni kell a közületi fogyasztást szolgáló pénzgazdálkodásban; — a termelői ágazatok fej­lesztésében fő követelmény a gazdaságos termelés fokozá­sa, a hatékonyság növelése, a nemzetközi együttműködés szélesítése, mindenekelőtt a Szovjetunióvá! és a többi szo­cialista országgal; — a népgazdasági egyen­súly biztosítása érdekében a felhalmozás arányát 1972-ben csökkenteni kell és közelíteni a 4. ötéves tervben megha­tározott arányhoz; — folytatódjék a népgazdaság szerkezetének javítása, emel­kedjék tovább a munka ter­melékenysége, hatékonysága, gazdaságossága, a gazdaságo­san előállítható termékek kö­rének bővítésével egyidejűleg csökkenjen a gazdaságtalan termékek termelése; — a beruházások összérté­ke ne haladja meg az 1971. évit. Ésszerű intézkedésekkel gyorsítani kell a folyamat­ban lévő beruházások befe­jezését, új beruházások enge­délyezését szigorúbban kell elbírálni; — lényegesen növelni kell a gazdaságos exportot, szigo- rúbh és szabályozottabb eljá­rás* kel! alkalmazni az im pc- rgalomban és a deviza- gazdálkodásban. A A Központi Bizottság “*'■ megállapította, hogy a gazdasági munka eredmé­nyeivel összhangban tovább kell javítani a lakosság élet­viszonyait. Ennek érdekéber a munkások és alkalmazot­tak valamint a paravztsá- egv főre íuté reáljövedelme 1972-ber ’gyaränt 5—6 szá ralékkal eme”-edjék. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 2,5—3,0 százalékkal növeked­jék. Az áruellátásban to­vábbra is fenn kell tartani a mai színvonalat. Emelni kell a három- és többgyermekes családok — valamint az egy- és kétgyer­mekes egyedülálló szülők családi pótlékát. A lakásprogram keretében 1972-ben 74 500 lakás épüljön fel — amelyből 25 600 tanácsi lakás legyén. Intézkedni kell ‘'""es, tár­sadalmilag indokolatlanul magas személyi jövedelmek igazságosabb adóztatásáról. A Központi Bizottság ■ mexőii-nftotta, hogy a 4. ötéves terv teljesítésének és a gazdasági hatékonyság növelésének esvik fontos esz­köze a vállalati üzem- és munkaszervezés színvonalá­nak növelése. A gyorsuló műszaki haladás korában nemcsak a gyártmányok cse­rélődnek ki hanem elavulnak a korábbi szervezési elvek és új szervezési módszerek al- kalaaa—'sa szükségessé. A Központi Bizottság a legutóbbi másfél évtized fo­lyamán kezdeményezte az államigazgatás ésszerűsíté­sét és létszámának csökkenté­sét, az iparban a vállalatok összevonását, a nagyvállala­tok kialakítását, majd a gaz­dasági reformot, mindez megfelel a szocialista társa­dalmi fejlődés, a műszaki, gazdasági előrehaladás köve­telményeinek és erősíti a tár­sadalom szervezettségét, fej­leszd az irányítás módszereit, növeli a tervszerűséget, a gaz­dasági ágazatok és a vállala­tok önállóságát és felelőssé­gét. A Központi Bizottság szük­ségesnek tartja, hogy népgaz­dasági terveink teljesítése ér­dekében az 1972. évi terv megkezdésével egyidejűleg a termelés és a szolgáltatás te­rületén a gazdasági és mű­szaki vezetők irányításával, az öntudatos munkásság köz­reműködésével széleskörű ak­ció bontakozzék ki,.a vállala­ton belüli üzem- feli munka­szervezés színvonalának nö- Ve! ősére. Éhnek közvetlen célja a hatékonyabb munka­erő;-gazdálkodás, az állóala­pok jobb kihasználása, az ön­költség csökkentése, az ügyvi­teli rendszer fejlesztése, az üzem- és munkaszervezésben rejlő tartalékok feltárása le­gyen. A Központi Bizottság java­solja, hogy a kormány kezel­je kiemelt feladatként a gazdasági szervező munka színvonalának emelését, s te­gye meg a kellő intézkedése­ket. Úgy an altkor szükséges­nek tartja, hogy az üzem- és munkaszervezési tevékenység minél szélesebb körű kibon­takoztatása érdekében a te­rületi és termelőhelyi párt- szervezetek fokozzák politi­kai aktivitásukat, határozott és konkrét követelményeket támasszanak a gazdasági ve­zetőkkel szemben. A Központi Bizottság fel­kéri a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsát, hogy támogas­sa a vállalati szervezési te­vékenység javítását célzó ak­ciót, népszerűsítse a jó mód­szereket és eredményeket, se­gítse ezek elterjedését. 6 A Központi Bizottság ■ szükségesnek tartja, hogy a szocialista öntudat és az anyagi érdekeltség kettős pillérjére építve tovább fej­lődjön, újabb lendületet kap­jon a szocialista munkaver- seny-mozgalom, feladatait, társadalompolitikai és gazda­ságpolitikai céljainkkal foko­zottabb összhangban határoz­zák meg. A munkaverseny to­vábbfejlesztéséhez kedvező feltételeket teremtenek az ed­digi eredmények, valamint a dolgozók segítő szándéka, ál­dozatvállalása. A szocialista munkaver­seny eddig is jelentős mér­tékben járult hozzá építő­munkánk eredményeihez, társadalmi és gazdasági fej­lődésünkhöz. A mozgalom­ban kezdettől fogva és jelen­leg is élenjár az öntudatos pari munkásság. Eredmé­nyesen kapcsolódtak a mun­kaversenybe a műszaki ér­telmiségiek, a mezőgazdasá­gi állami üzemek, a közleke­dés, a kereskedelem dolgozó’ és a szövetkezetek tagjai is. A munkaverseny általános céljait a 4. ötéves tervvel összhangban kell meghatá­rozni és a versenyt elsősor­ban azokon a munkahelye­ken kell kezdeményezni, ahol a versenycélok és feladatok a dolgozókhoz közel állnak, konkrétan meghatározha­tók és lehetőség van az ered­mények reális számbavéte­lére, s annak a verseny részt­vevői által történő ellenőr­zésére. A verseny segítse a gazdálkodás intenzív fejlő­dését, biztosítson nagyobb teret a jó minőségű, fegyel­mezett, lendületes munkának és nagyobb lehetőséget az egyéni és a közösségi' tevé­kenység minél teljesebb ki­bontakoztatásához. A munkaverseny alapvető formája továbbra is a szoci­alista brigádmozgalom le­gyen, amely eddig is a dol­gozók kollektív együttműkö­désének fejlett, előremutató formája volt. A „szocialista brigád” cím elnyerése felté­telit a jövőben szigorítani kell. A szocialista brigádok, mint a dolgozó tömegek ön­tudatos kollektívái, továbbra is töltsenek be úttörő, moz­gósító és példamutató szere­pet a munkában, a termelés­ben, a művelődésben, a kö­zösségi életben, érvényesítsék a kölcsönös segítség elvét, lépjenek fel a munka- és technológiai fegvelem laza­ságai ellen, harcoljanak a minőségért. Változatlanul arra kell törekedni, hogy a szocialista brigádmozgalom­ban minél nagyobb számban vegyenek részt a termelést közvetlenül irányító műszaki vezetők is. A Központi Bizottság szük­ségesnek tartja, hogy a mun­kaversenyben élenjáró kol­lektívák és dolgozók eredmé­nyeikkel arányosan részesül­jenek állami kitüntetésben, vállalati, erkölcsi és anyagi elismerésben, ha a munka­köri követelményeket meg­hatódó mértékben segítik-alő a népgazdasági és vállalati tervek téljesftését. A válla­latoknál" és szövetkezeteknél a munkaverseny értékelését, a kitüntetésekre, jutalmazá­sokra vonatkozó javaslatok megvitatását, a versenyben részt vevő dolgozók bevoná­sával, demokratikus keretek között kell lebonyolítani, s le­hetővé kell tenni, hogy a kollektívák az elnyert jutal­mat saját hatáskörükben, differenciáltan osszák fel. A munkaversenyben kimagas­ló eredményeket elért dolgo­zók, brigádok, munkacsopor­tok a legkiválóbb Wseny- eredményekért kapják meg a legmagasabb állami kitünte­téseket (Szocialista munka hőse. Állami-díj, Munka Vö­rös Zászló érdemrend). Javítani kell a munka ver­seny propagandáját. Folya­matosan és sokoldalúan nép­szerűsíteni kell a jelentős kezdeményezéseket, verseny- eredményeket, nyilvánossá­got kell adni a kimagasló eredményeket elért brigádok, munkások, műszaki és gazda­sági szakemberek munkájá­nak, segíteni kell a jó kez­deményezések széles körű el­terjesztését. A Központi Bizottságnak meggyőződése, hogy a szo­cialista munkaverseny-moz- galom továbbra is jelentősen hozzá fog járulni a szocialista építőmunka eredményeihez, társadalmi és gazdasági fej­lődésünkhöz. A Központi Bi­zottság bizonyos abban, hogy ez a mozgalom a dolgozó tö­megek részéről széles körű támogatásra talál és a kom­munisták, akik eddig is élen­jártak. továbbra Is példa­mutatóan vesznek részt a munkaverseny-mozgalomban. 7 A Központi Bizottság ■ szükségesnek tartia a gazdasági szervező tevékeny­ség és a politikai munka ha­tékonyságának növelését: gyakoroljon az eddiginél erő­teljesebb hatást a gazdasági életre, javítsa a gazdasági fo­lyamatok tervezését és irá­nyítását, emelje a végrehaj­tás színvonalát. A Központi Bizottság fel­hívja a gazdasági területen dolgozó kommunistákat, hogy tartsák legfőbb kötelességük­nek a terv megvalósításának elősegítését; fordítsanak nagy figyelmet a beruházásokra, az export növelésére, a minő­ség javítására, a gazdaságta­lan termelés tervszerű visz- szaszorítására, az üzem- és munkaszervezés színvonalá­nak emelésére, a szocialista munkaverseny továbbfejlesz­tésére, a takarékosságra. Georgij Zsukovot, a Szov­jetunió marsallját 75. szüle­tésnapja alkalmából az ál­lamnak és a fegyveres erők­nek tett szolgálataiért Lenin- renddel tüntették ki. Zsukov marsall a második világháború idején (1942 augusztusától) a legfelsőbb főparancsnok-helyettes tisz­tét töltötte be. Mint a főha­diszállás képviselője, össze­hangolta a frontok akcióit Sztálingrád térségében, a le- ningrádi blokád áttörésénél, a kurszki csatában, Ukrajná­ban, a belorussziaí hadműve­A Német Demokratikus Köztársaság fővárosában szerdán ismét „nagyüzem” volt: a minisztertanács szék- házában dr. Michael Kohl, az NDK miniszterelnökségi államtitkára és Egon Bahr, az NSZK kancellári hivatalá­nak államtitkára találkozott, hogy megkezdje tárgyalása­it; a minisztériumok házában pedig dr. Günther Kohrt külügyminisztériumi állam­titkár és Ulrich Müller, a szenátusi iroda igazgatója folytatta tárgyalását. Szerdai nyugat-berlini la­pok arról írnak, hogy Scheel bonni külügyminiszter A hivatalos látogatáson Chi­lében tartózkodó Fidel Cast­ro kubai miniszterelnök kedd délután Salvador Allende köztársasági elnök társaságá­ban Valparaisóba, az ország legnagyobb kikötővárosába érkezett. A miniszterelnök a város dolgozói előtt mondott beszé­dében a többi között kijelen­tette: önök Chilében a latin­amerikai népek felszabadítása veleteknél. ö irányította a Moszkvát védelmező és a Berlint ostromló frontok csa­patait. 1945. május 9-re vir­radó éjszaka a szovjet kor­mány megbízásából az Egye­sült Államok, Anglia és Franciaország képviselőivel együtt elfogadta a hitleri Né­metország kapitulációját. Georgij Zsukovot sok szov­jet és külföldi érdemrenddel tüntették ki. ö az egyetlen, akinek négyszer ítélték meg a legmagasabb katonai ki­tüntetést: a Szovjetunió hőse címet. moszkvai tárgyalásai után az NDK, az NSZK és a nyu­gat-berlini szenátus kikerült az időzavarból, s várható, hogy mindkét megbeszélést, de különösen a Kohl—Bahr tárgyalásokat hamarosan si­ker koronázza. A Kohrt—Müller tárgyalás szakértői kedden és szerdán a helyszínen felkeresték Steinstückent, ezt a legna­gyobb nyugat-berlini enklá- vét, hogy ott győződjenek meg róla, miként lehet kibő­víteni a Steinstückent Nyu- gat-Berlinnel összekötő köz­utat. történelmének egyik döntő fejezetét írják. Az egész Világ nagy figyelemmel követi a chilei utat, mert ez az igazsá­gon és a szabadságon alapu­ló szocializmushoz vezet. Ezt követően a város veze­tősége által rendezett fogadá­son a miniszterelnököt Val­paraiso díszpolgárává avat­ták és átadták neki a város aranyérmét. IBI. A Központi Bizottság meg- évi munkatervét. (MTI) vitatta és elfogadta az 1972. VITA AZ ENSZ-BEN. India és Pakisztán nagykövete z ENSZ-t'•.-gyűlés vitáján egymást vádolta a Kelet-Pakisz- ;án határán kialakult rendkívül súlyos helyzetért és a fegy­veres összetűzésekért. Képünkön: Agha Shahi, a pakisztáni (felső kép), Samar Sen, az indiai ENSZ-delegáció vezetője felszólalás közben. (Telefoto — AP—MTI—KS) Koszigrn-üzenef Nixonnak Alekszej Koszi gin szovjet kormányfő Maurice Stansnak, az Egyesült Államok keres­kedelemügyi miniszterének útján válaszlevelet küldött Richard Nixon amerikai el­nöknek és ebben rámutat: „a Szovjetunió és az Egyesült Államok kereskedelmi kap­csolatainak és gazdasági együttműködésének további kiszélesítése megfelelne a két ország érdekeinek” U Thant felhívása Az ENSZ főtitkára, U Thant szerdán felszólította a világ- szervezet közgyűlését és Biz­tonsági Tanácsát, hogy vizs­gálja meg újra a közel-keleti helyzetet Gunnar Jarring bé­kéltető missziójának felújí­tása céljából. Az ENSZ főtitkára jelen­tésében rámutat, hogy Jar­ring nag ’követ világosan meghatározta azokat a mini­mális feltételeket, amelyek a Mint közölték, Stans no­vember 20-án nyújtotta át a szovjet kormányfőnek Nixon üzenetét. Stans a Szovjetunióban tett látogatása idején gyakorlati megbeszéléseket folytatott a Szovjetunió számos miniszté­riumának és hivatalának ve­zetőivel. Ilyen találkozóra ke­rült sor a tudományos és műszaki bizottságban is. béketárgyalások továbbvite­lére irányulnak. Ezeket a fel­tételeket maguknak az érin­tett feleknek kell biztosítani­uk, illetve — amennyiben ez nem sikerül — a Biztonsági Tanácsnak, vagy az ENSZ tagállamainak kell közbelép­niük. U Thant végül megál­lapítja, a legújabb politikai fejlemények szintén amellett szólnak, hogy javaslatait sür­gősen fontolóra vegyék. Diplomáciai „nagyüzem“ Berlinben Fidel Castro Valparaisóban

Next

/
Oldalképek
Tartalom