Kelet-Magyarország, 1971. december (31. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-09 / 290. szám
4. oldal KELET-MAGYARORSZÁG 1971. december §. Korunk mezőgazdasága A termelőszövetkezetek középtávú tervei Ml ÍGY CSINÁLJUK: Az állattenyésztés szakosítása a megye legnagyobb szövetkezetében Előtérben a termelékenység növelése A termelőszövetkezetek most készítettek először középtávú — más néven ötéves — tervet. Fejlesztési terveiket ez év közepéig kellett elkészíteniük. Azóta összesítették és a tsz-szövetségek értékelték ezt a munkát. A Tisza menti Termelőszövetkezetek Szövetsége a közelmúltban végezte el ezt az elemzést. Megállapították, hogy a fejlesztési tervek kötelező elkészítése elérte célját, még akkor is, ha ezek lényegében csak koncepció- tervek és a részletek kidolgozása a jövőben történik meg. Elérte célját azért is, mert minden üzem vezetése és testületi szerve foglalkozott a jövő feladataival, amit korábban nem sok helyen tettek meg. Elősegíti és fejleszti a termelőszövetkezeti vezetés, szakapparátus köz- gazdasági gondolkodását, munkáját, amelyet a gazdasági mechanizmus követelményeivel összhangban fokozni, javítani szükséges. Gyorsabban növelik a fejlesztési alapot Az összesítésből kitűnik, hogy a termelőszövetkezetek az utolsó jó termőév átlagához 1969-hez viszonyítva 1975-re 45 százalékkal fejlesztik a termelésüket. A szabolcsi termelőszövetkezetek feszített tervet készítettek, erre az időre az országos előirányzat 33 százalék. Ezenbelül az állattenyésztés fejlesztését nagyobb ütemben akarják végrehajtani, mint a növénytermelését. Ez a törekvés egybeesik az országos célkitűzéssel. A nem mező- gazdasági tevékenység árbevételének előirányzatát 13 százalékkal kívánják növelni. Ismerve a szabolcsi munkaerőhelyzetet és azt, hogy még nagyon sok mezőgazda- sági irányú mellékági tevékenységre lenne lehetőség, ez kevésnek látszik. A részesedési alapot a 69 évi 495 millióról 530 millióra kívánják növelni. Sokkal gyorsabban növekszik a fejlesztési alap ami 145 millióról 195 millióra emelkedik. Csökken a dolgozó tagok száma Nagyobb lesz a holtmunkaráfordítás és kevesebb az élő munka. Az élőmunka-ráfordítás növelésének kisebb üteme összefügg a tagok számának csökkenésével az elöregedéssel. A szövetség területén 1970-ben a dolgozó tagok száma 26 ezer 900 volt, 75-re 21 ezer 150 taggal számolnak. Számolva az ipar elszívó hatásával, a bedolgozó családtagok száma is, mintegy 2 ezer fővel fog csökkenni. Az előirányzott taglétszámcsökkenés megfelel az országos célkitűzésnek. Ez a csökkenés egy nagyarányú nemzedékváltást foglal magában. Mindez megköveteli a műszaki fejlesztés szükségességét, a kézi munkaerőigényes ágazatok munkálnak gépesítését, másrészt a fiatalok műszaki képzettségeinek gyors növelését. Eltolódás a takarmánytermesztés javára A kenyérgabona-termesztéssel a termelőszövetkeze-, tek szívesen foglalkoznak. Az ötéves terv idején a termésátlagok növelése mellett mintegy 3 százalékos területcsökkentést terveznek. A tervidőszak végére holdanként 16,2 mázsás átlagtermés elérését tűzték célul. Takarmánygabona termesztését jelentős mértékben növelik. Az 1970. évhez viszonyítva 72 százalékkal lesz több a vetés- terület. Hasonlóan növekszik a kukorica területe is, a múlt évi 10 ezer 479 holddal szemben 19 ezer 890 holdon kívánnak termeszteni. Ez az erős eltolódás a takarmánytermesztés irányában összefügg az állattenyésztés fejlesztésével, a már megépített és épülőben lévő telepek takarmányigényeinek biztosításával. A szarvasmarha-fejlesztési célkitűzéseket támasztja alá az évelős pillangósok területének növelése is. Célszerű lenne az őszi és tavaszi árpa terhére a takarmánybúza területének növelése. A kukoricaterület növelése csak akkor látszik elérhetőnek, ha a művelő és betakarító gépparkot sürgősen növelik és az ipar ki tudja elégíteni a szárítógép- igényt is. Kissé túlzottnak látszik a kukoricatermés hozamának tervezése is. Az 1970. évi 14,2 mázsával szemben 26.3 mázsát terveztek a termelőszövetkezetek a szövetség területén. Nagyobb gondot az ipari növényekre A tervek szerint a cukorrépa területe mintegy 3 százalékkal növekszik ugyan, de ez sokkal kevesebb, mint az országos 22,6 százalékos fejlesztési célkitűzés. Az ipar eddig nem tudta megvalósítani az ígért gépesítést és a vegyszerek sem érték el azt a határt, ami várható lenne. Ha ezen változás lesz, remélhető a gyorsabb növekedés. A burgonyatermelési terv tovább romlik. Az ipari növények közül az egyik legjobban csökkenő ágazat. A termelőszövetkezetek ennél a növénynél 28 százalékos csökkenést terveznek. A termésátlagokat elég magasan szabták meg a szövetkezetek. A szövetség területén 1975A károsítok alkalmazkodóképessége, rezisztenssé válása szükségessé, a tudomány és a technika fejlődése pedig lehetővé is teszi az újabb és újabb növényvédő szerek előállítását. A gyakorlati gazda a hirdetésekben és a szaküzletek választékában állandóan új szerekkel találkozik, melyeknek csak a nevét ismeri, fölhasználásukról, hatóanyag-tartalmukról, veszélyességükről vajmi keveset tud. Ezeket a gyakorlat számára nélkülözhetetlen ismére 91 mázsás átlagtermést kívánnak elérni az országos 70 mázsával szemben. A táj másik speciális növénye, a dohány vetésterülete szintén rohamosan csökken. Több termelőszövetkezet teljesen meg akarja szüntetni a dohánytermesztést. Az idei gazdasági évben még 50 termelőszövetkezet foglalkozott a szövetség területén dohánytermesztéssel, 1975-re már csak 32 tervezi. A csökkenésnél közrejátszik a dohányos szakemberek elöregedése és általában a munkaerőhiány. Nagyon hiányos a dohánytermesztés gépesítése. A beruházásoknál biztosított állami árkiegészítés 1971-ben megszűnt. Az üzemek nem hajlandók új szárítótelepet építeni, vagy a meglévőt felújítani. Nincs megfelelő, a betegségekkel ellenálló dohányfajta. Javítani kell a termelőszövetkezetek és az ipar közötti elavult kapcsolatokat is. Ilyen az egyoldalú ütemezés, a szubjektív minősítés. Az ipari növények közül említést érdemel még a szántóföldi zöldségtermesztés, aminek területét mintegy 20 százalékkal kívánják csökkenteni a termelőszövetkezetek. Ez sem látszik biztosítottnak, hogy a területcsökkentést terméshozam-növekedéssel ellensúlyozzák. Az állattenyésztés középtávú tervének értékelését későbbi időpontban közöljük. (Cs. B.) .Tt-J ' AC reteket gyűjtötték össze a szerzők könyvükben rendkívül jól használható, igen ügyes formában. Mivel a gyakorlatban mindig a megvédendő növény a kiinduló alap, a mű is növényenként csoportosítja a károkat, és azokhoz adja meg az agrotechnikai és (ahol van) vegyszeres védekezés technológiáját a fölhasználható szerek megnevezésével. A könyvet dr. Sándor Ferenc szerkesztette. Szakkönyvtárunk: . * Növényvédelmi technológia AZ NDK GYÁRTMÁNY!? ÖNJÁRÓ GÉPEK KÜLÖNBÖZŐ ADAPTEREKKEL GÖDÖR- ÉS ÄROKÄSÄSHOZ KAKODÁSHOZ KIVÁLÓAN ALKALMASAK. (HAMMEL JÓZSEF FELVÉTELE.) A megye legnagyobb szövetkezeti gazdasága, a nagy- ecsedi Rákóczi Tsz több mint tízezer hold kritikus — lápi — szántóegységen gazdálkodik. Nem volt könnyű az eltelt tíz év gazdálkodása. A vezetésben személyi villongások, a tagság és az alkalmazottak közötti ellentét hátrányosan hatott a szövetkezetre. Komolyabb eredmény csupán néhány szűk területen jelentkezett — és nem a teljes tagság megelégedésére. Idén már garantálja a közösben végzett munka díjazását a tsz. És ezt is, mint több jelentős dolgot, az új körülmény, a vállalatszerű gazdálkodás tette lehetővé. Erről beszélgettünk Somosi Árpád általános gazdasági vezetővel. Állatorvos a telepvezető Közel ahhoz a területhez, a láphoz, ahol még nem is olyan régen békák kuruty- tyoltak, megépítettek egy korszerű sertéstelepet — mondta a gazdaságvezető. Ez mintegy negyvenmillióba került. A befektetés — arra is számításokat végeztek — aránylag rövid időn belül megtérül. A telepről 420 létszámos, anyakocatartás után, évente 7300 hizlalt sertést értékesít a tsz. Kétszeresen többet, mint azelőtt az egész nagyközség értékesített. A szakszerűsítést talán elég néhány adattal bizonyítani. A sertéstenyésztési és hizlalást telep közvetlen vezetőjén hivatásos állatorvos. S felügyeletével dolgozik négy szakközépiskolát végzett technikus és tizennyolc beosztott dolgozó. Érdekes megjegyezni, a fizikai beosztottak részére sertéstenyésztői szakmunkástanfolya- mot tartanak a tsz-ben. Hatmillió helyett tízmillió Nemrég végeztek a szövetkezetben, a szarvasmarhatelepen átlalános egészség- ügyi ellenőrzést. A tsz vezetősége gyors határozatot hozott: az észrevett fogyatékosságokat a következő év első feléig teljesen megszüntetik. Másrészt nagyon kedvező a vizsgálat eredménye. Megállapították az ellenőrző szakemberek, hogy a tsz szarvas- marha-alapállorriánya egészségügyileg kifogástalan. A szarvasmarha-tenyész- állományt rövid időn belül, a vizsgált háromszázas létszámról négyszázra növelik a tsz-ben. S a fejlesztési tervnek kettős háttere van. Egyik: fokozni az első osztályú tejértékesítést; másik: a tsz egy közeli tejporgyár egyik bázisszállítója lehet. S a kifogástalan tehénállomány szaporulatának ugyan» csak kettős feladatot szánnak. Részben biztosítják a sajáj tehénutánpótlást, részben hasonló céllal értékesítenek; növelik a szarvasmarha húsexportot. Kész a számítás a szarvasmarhatelep fokozott jövedelmezőségére. Eddig több évi átlagban 6 millió forint bevételt eredményezett a szarvasmarhatelep, az új célok szerint meghaladja a tízmillió forintot. Csikók harmincezertől kétszázezerig A lótörzskönyvezés 1968— 69-es évkönyvét mind gyakrabban mutogatják. Eszerint Szabolcs-Szatmár megyében csak a nagyecsedi Rákóczi Tsz szerepel, méghozzá tsz- gazdaságok tekintetében országos szinten is a legtöbb kancaszámmal, 160 darabbal. Melyekből hatvan államilag törzskönyvezett. Néhány adat a tsz lótenyésztésének eredményérőL 1968-ban égy tízhónapos méncsikóért 17 ezer forintot kapott a tsz. 1969-ben hat, hároméves kancacsikót adott a gazdaság exportra és 100 ezer forintot kapott értük. 1970-ben négy háromévesért 64 ezer forintot. Idén belföldön nyolc hároméves csikót értékesítettek, egyenként 17 —18 ezer forintért. Az AGRÁRIA című információs folyóirat 1971. ÍJ számában többek között ez van: a törzskönyvezett anyáktól származó, jó minőségű növendéklovak ára 30 * ezer forinttól, 590.. ezer forintig is lehetséges. Ezek árak betanított kocsi- vagy hátaslovakra vonatkoznak hároméves korig. A tsz-ben tervbe vették egy saját export lóistálló megépítését. Számítások szerint, a lótenyésztés a kívánt szinten megtöbbszörözi az eddigi bevételeket. S a kocsi és hátas betanításokra olyan kiváló lóismerők vannak, mint Sarkadi Gyula; Tarcsa Bálint, Szűcs Lajos, akik már eddig is rangos díjakat (versenyek, országos mezőgazdasági kiállítás) szereztek a tsz-nek. A biztonságosabb jövedelmet adó szakosítás megvalósításán dolgoznak a megye legnagyobb szövetkezeti gazdaságában. S tekintve, hogy az állattenyésztés fejlesztéséről, jövedelmezőbbé tételéről szól a tájékoztatás, mintegy kiegészítésképpen az adatokhoz kívánkozik még: az abrak alaptakarmány biztosítására háromezer holdon termelnek a következő években kukoricát, teljes gépesítéssel. Asztalos Bálint Dr. Nagy Mária: Bevezetés az általános biológiába Van-e kérdés, mely oly régóta izgatja az emberiség fantáziáját, mint maga az élet? Hányán próbálták magyarázni jelenségeit, számtalan megnyilvánulási formáját, páratlan gazdagságát, de mind ez ideig rejtélyes lényegét. Korunkat nemcsak a technika, de a természettudományok rohamos fejlődése is jellemzi. Ettől a fei’^éstől a biológia sem marad el. Ha lehet, akkor az élet ezeknek az új. most szerzett ismereteknek birtokában csodálatosabbnak, szebbnek mutatkozik, mint valaha. A kutatások eredményeiből új tudományok születtek (bionika), régi tapasztalatok magyarázatot kaptak, egyes ismeretek egészen új megvilágításba kerültek, és ahogy az lenni szokott, a nyitott kérdések kutatása során számtalan új, megválaszolásra váró kérdés merült fel A biológiának, az élet tudományának jelenlegi állásáról szól ez a könyv. Feldolgozza mindazt, ami a nem a szaktudományt művelő, a téma iránt érdeklődő olvasó számára érthető és érdekes Anyaga teljes, az olvasó a biológiai tudományokról áttekintést kap.
