Kelet-Magyarország, 1971. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-07 / 288. szám

Í£E!bW-®A»¥A!tÖtS&MI fite. SaCfeaib» T Megyénk sportéletéből s nyíregyháza város A sportvezetők, egyesületek, versenyzők és fifjorbemberek számára a teli hónapok az értékelések, s tervezések időszaka. Ekkor van alkalom a számvetésre, s a felkészülésre: mit, hogy tegyünk az új évben. Az elkövetkező he­tekben sportrovatunk megyénk sportéletének egészéről kíván beszámolni. Hírt adunk az idei fejlődésről, városaink, járásaink gond­jairól. Ez alkalommal a megyeszékhely, Nyír­egyháza sportéletéről szólunk. Nem elsősor­ban a nagy egyesületeit NB-s szakosztályairól teszünk említést, hanem a város sportéletének néhány jellemzőjét említjük, melyek a továb­bi utat meghatározzák. Tömegsportunk — számokban a statisztika szerint Nyír­egyházán a különféle sport­ágakban 5000 igazolt verseny­zőt számlálhatunk. A statisztika adatai azon­ban csak azokat tartják szá­mon, akik versenyszerűen, szövetségi bajnokságokban, versenyeken vesznek részt. ! Azokról viszont nem vezetnek olyan pontosan, hivatalosan adatot, akik azért járnak ki rendszeresen a sportpályákra, mert szeretik a sportot, igény­lik a mozgást. A város tömegsportjáról van ! szó, melynek egyik-másik ese- ' snényein olykor több néző szurkol, mint némely megyei bajnoki szövetségi rendezvé­nyen. Azokról a fiatalabb és ko­rosabb sportemberekről te­szünk itt említést, akik a kü­lönféle városi bajnokságok­ban. SZMT-kupákon, szakmai sportnapokon, spartakiádo- k_>n. a munkahelyi testneve­lés rendezvényein vesznek részt. Számuk örvendetesen szép­nek mondható, hiszen 1971­ben a fenti tömegsportren­dezvényeken összesen közel tízezer dolgozó — férfiak és nők, még kispályás labdarú­gásban is — vett részt. Kis­pályás labdarúgásban, röplab­da és kézilabda sportágban, atlétikai számokban, teke és asztalitenisz sportágban ke­rültek sorra ez évben Nyír­egyházán az olykor komoly színvonalat is hozó rendezvé­nyek. A városi TS szakszö­vetségeinek, az SZMT-nek, a KISZOV-nek, a KISZ-nek kö­szönhetők ezek a nagyszerű versenyek. Mert nagyszerűek voltak, hiszen olyan emberek számá­ra hoztak szórakozást, fel­frissülést, akik szerényebb ké­pességeik, vagy koruknál fog­va nem lehetnek minőségi sportolók, de egészségük meg­óvása érdekében hétről hétre szívesen pályára lépnek. Csak dicsérni lehet a szán­dékot, mely szerint a város sportvezetői, s a fenti szerveit 1972-ben is biztosítják a tö­megsportrendezvények felté­teleit. 41 sportkör — 15 ezer sportoló Nyíregyháza város sport­életét 21 fős testület, az MTS Nyíregyházi Városi Tanácsa irányítja, 21 — társadalmi munkásokból álló <— szakszö­vetséggel. A megyeszékhely területén 41 sportegyesület működik mintegy 15 ezer sportegyesületi taggal. A város területén három kiemelt egyesületet találunk: a Nyíregyházi Spartacust, a Nyíregyházi Tanárképző Fő­iskolát és a Nyíregyházi VSC-t. A középiskolai egye­sületek száma 11. A további egyesületek nagy többsége üzemi, szakszervezeti bázissal rendelkezik. A 41 nyíregyházi sport­egyesületben 139 szakosztály és mintegy 205 tömegsport­csoport fejt ki tevékenységet. Az igazolt sportolók száma mintegy ötezer. Gondunk : a létesítmény A jövő év feladatairól Beszélgetés Markovits Tiborral, a városi TS elnökével Bár még javában tart a sportágak téli szünideje, ha­marosan új gondok köszön­tének a nyíregyházi sport- egyesületekre, csapatokra, versenyzőkre, sportvezetők­re. El kell kezdjék az 1972-as évre való f elkészülést! Uj év, új feladatok előtt állnak, s az idei esztendő eredményei — melyekért összesítve nincs mit szégyenkezni! — köte­leznek... A jövő évi tervekről, teen­dőkről Markovits Tiborral, az MTS Nyíregyházi Városi Tanácsa elnökével beszélget­tünk. — Melyen téren vár minő­ségi fejlődést 1972-ben? — Elsősorban az olimpiai egyéni sportágaidban — at­létika, torna, súlyemelés, sportlövészet, ökölvívás — szeretnénk, ha előbbre lépné­nek városunk versenyzői. Cé­lunk, hogy sikeres versenyzé­süket segítsük, hiszen közü­lük néhányan — főként atlé­ták — arra is esélyeseik, hogy címeres mezhez jussanak. — Ezen túl valamennyi NB-s bajnokságban szerep­lő nyíregyházi csapattól, s minősített egyéni versenyző­től. elvárjuk, hogy „hozni” tudják idei eredményüket, vagy túlszárnyalják azokat. S a minőséggel együtt az ed­dig alkalmazott versenyfor­mák bővítésével újabbak százait szeretnénk bevonni a tömegsportba. — Mindezeknek tárgyi fel­tételei is vannak! Gondolunk elsősorban a létesítményekre. Várható-e valami új 1972- ben e téren? — A város párt- és állami vezetése igen komoly segítsé­get nyújt Nyíregyháza sport­életének fejlesztéséhez. A városi tanács támogatása nyo­mán valószínűnek látszik, hogy a 2-es általános iskola udvarán egy 18x36 méteres sportmunkaesarmokot épí­tünk. Remény van arra is, hogy hamarosan elkészül végre a stadioná iker teke­pálya. De terveink között szerepel az is, hogy a stadion­ban létrehozunk egy fedett teniszpályát. — Mindezek — ha sikerül őket 1972-ben megvalósítani, már jelentősen segíthetik a létesítmény-, s a teremgon- dok enyhítését. De tárgyalá­sok folynak, mely szerint a Bocskai úti sporttelepet úgy­nevezett diákpályává alakí­tanánk át. Ha ez sikerülne, szintén jelentős eredmény lenne, hiszen Nyíregyházán közel 10 ezer tanulókarban lévő fiatal van, s a megye­székhely iskolai testnevelési és sportélete megérett arra, hogy külön otthont kapjon. Arról nem is beszélve, hogy így a stadion is jelentősen tehermentesülne. — A későbbi években pe» dig tovább enyhülhet a váró* létesítménygondja. A ■ Nyír­egyházi Tanárképző Főiskola és a Nyíregyházi Mezőgazda­sági Főiskola — a két főisko­lai egyesület kulcsszerepet játszik a megye sportéletében is — sportlétesítményei je­lenthetnek nagy segítséget. — Olimpiai egyéni sport­ágról van szó, az úszásról. VArható-e előbbre lépés, lesz-e remény, hogy az új. évben feltámad a nyíregyházi úszósport? — Nemcsak az úszást ked­velők, az egykori versenyzők és szakemberek, hanem a sportvezetők is igyekeznek megoldást találni. Kissé el­hamarkodott lenne még vég­ső tényeket mondani. Pilla­natnyilag Valószínűnek lát­szik, hogy két nyíregyházi sportügyesület úszószakosz­tályt alakít, s működtet. — Mi várható még 1972- ben olyan esemény, mely előbbre viszi a város sport­ját? — Jelenleg megbeszélések folynak .néhány spartegyesü- let fúziójáról- Ha mindezek sikerülnek, úgy NB II-es együttesek, s minősített spor­tolók zavar bálán versenyezte­tése oldódik meg. Remélem, hogy sikerül! Régi igazság, hogy egy-egy város, település sportfejlődési lehetőségeit elsősorban az ha­tározza meg, hogy rendelke­zik-e kellő számú, több sport­ág versenyeire is alkalmas sportlétesítménnyel. 3z a megállapítás Nyíregy- . házára is ugyancsak találó, hiszen a megyeszékhely sport­élete olyan rohamléptekkel íe’lődik, hogy már-már kinö­vi létesítményeit. Nyíregyházán négy számot­tevő sporttelep van ugyan, de közülük csak kettő olyan, mely több sportág eseményei­nek rendezésére is megfelel. Sajnálatosan — jelen pilla­natban — csak a stadion pá­lyáira, felszereléseire mond­ható el, hogy alkalmasak kü­lönféle, országos vagy nem­zetközi szintű versenyek le­bonyolítására. Viszont a sta­dionról is köztudott, hogy öl­tözői korszerűtlenek és ki­csik! A város másik három (sporttelepét meglehetősen problémás megközelíteni, s így minden egyesület — a leg­több sportágban — arra tö­rekszik, hogy a stadionban rendezze meg mérkőzéseit, versenyeit. Ily módon a sta­dion zsúfoltsága olykor meg­döbbentő méreteket ölt. Az NYVSC sporttelepére, a bujtosi pályára, valamint a Bocskai úti pályára a fenn­tartó szervek egyaránt sok gondot fordítanak, komoly anyagi áldozatokat is hoznak értük. Mégis egyedül aligha kénesek — a lehetőségekhez mérten MTS támogatás len­ne szükséges — megfelelő­képpen korszerűsíteni létesít­ményeiket. Nyíregyházán az elmúlt években dicséretes módon g' rapodtak a kispályák, szé­pen haladt a kispályaépítési akció. Sajnálatos, hogy ez a fovamat 1971-ben kényszerű­ségből lelassult. A létesítés­hez szükséges salak hiánya, illetve a megnövekedett szál­lítási költségek miatt. Bár, ilyen körülmények között is igyekeznek az egyesületek, hogy lehetőleg bázishelyükön kisebb pályákat alakítsanak ki, illetve a meglévőket kor­szerűsítsék. E törekvésnek kö­szönhető, hogy a dohánygyár és az Universil dolgozói tár­sadalmi munkában világítás­sal szerelték fel kispályáju­kat. De több általános és kö­zépiskolában igyekeztek az év során korszerűsíteni a léte­sítményeket, vagy új álcát lét­rehozni. Nyíregyháza minőségi és tömegsportja különösen a té­li hónapokban áll hallatlanul nehéz feladat előtt. A sport­A „kis44 csapatok háza táján A megyeszékhelyen 41 sport­egyesületet tartanak nyilván. Nyilvánvaló, hogy túlnyomó többségük úgynevezett kis egyesület, mondhatni, kis csa­pat. Hiszen egy-két szakosz­tályt működtet, többnyire lab­darúgót. Esetleg röplabda-, vagy kézilabda-szakosztályt. Sokan megkérdezték már, mi szükség van ezekre a kis egyesületekre? Többnyire úgy alakultak meg, hogy egy-egy munka­hely dolgozói sportolni akar­tak. Csapatot alakítottak va­lamelyik sportágban, amely a dolgozóknak legjobban meg­felelt, s munkahelyüktől fel­szerelést kapva beneveztek valamelyik alapfokú bajnok­ságba. Ez többnyire válasz is a kérdésre, hogy miért vannak... Mert szeretnek sportolni ver­senyzőik! S akarnak is. E kisebb egyesületek többnyire a városi, vagy szakszervezeti bajnokságokban vesznek részt. S ez évben már a sportágak munkacsarnok, s a korszerű tornatermek hiánya szinte megbénítja a csapatok, spor­tolók felkészülését. A néhány használható tornaterem fenn­tartóinak, a különféle oktatási intézményeknek igen komoly gondot jelent évről évre a vá­ros sportolóinak befogadása. Mindezek az objektív té­nyezők is befolyásolják a vá­ros sportéletének zavartalan fejlődését. S újra. figyelmez­tetnek arra, hogy lehetősé­geinkhez mérten korszerűsí­teni kell a sporttelepeket, s valamilyen megoldást kell ta­lálni a téli teremgondok eny­hítésére is. skálája is bővült, hiszen a hagyományos labdarúgás, ké­zilabda és röplabda mellett, ugyancsak népes mezőnyök találhatók a városi, vagy szak- szervezeti teke, asztalitenisz sportágban is, de egyre több kis egyesületnél meg lehet lelni ma már a természetjá­rókat is. S végezetül: a város kis egyesületei azért a „marsall- botot” is tarsolyukban hord­ják. Hiszen kis egyesületként kezdte a mai Nyíregyházi Épí­tők is, melynek jelenleg NB Il-es együttese is van, s me­gyei I. osztályban szereplő labdarúgócsapata. S a jelenlegi kis egyesüle­tek között is vannak, akik előtt komoly lehetőségek van­nak. Elsősorban a Volánt, az Universilt. a Palma SE-t és a Vízügyi MEDOSZ-t említjük. A város sportvezetői is ko­molyan számon tartják őket, s szeretnék, ha egyik-másik sportágban az utánpótlás biz­tosítását is segítenék. A KELET-MAGYARORSZÁGI FAIPARI VÁLLALAT VEGYES KTSZ IBRlNV, Lehel út 14. FESTŐ VILLANYSZERELŐ részlegeit bővítette. ezen szakmákban rövid határidőre MUNKÁT VÁLLAL. (1074) állandó munkára férfi és női segédmunkásokat felvesz Páros héten szabad szombat. Jelentkezés: Nyíregyháza, Lujza út (központ) vagy Vöröshadsereg út 60. sz. (344 662) Sportteljesítmény : minőségi szinten SzabblCs-Szatmár megye minőségi sportéletét aligha lehetne elképzelni a megye- székhely csapatai, legjobb egyéni versenyzői nélküL Hi­szen a megye minőségi ered­ményeinek közel 75 százalé­kát a nyíregyháziak szolgál­tatják. Mindez nem a vidék lebecsülését jelenti, csupán azt tükrözi, hogy a nyíregy­házi egyesületek jól kama­toztatják azt az előnyt, me­lyet lehetőségek számukra nyújtanak. Labdarúgásban egy NB li­es és hat megyei szintű baj­nokságban szereplő együttes található a városban. Röp­labda sportágban egy nyír­egyházi együttes az NB I- ben, négy pedig az NB II- ben szerepelt ez évben, 26 csapat pedig a különböző osz­tályú megyei bajnokságban. Egy kosárlabdacsapat az NB II-ben, három az NB Ill-ban, 26 pedig a megyei bajnokság­ban küzdött A nyíregyházi kézilabdacsapatok közül ket­tő az NB II-ben, 24 pedig a megyei bajnokságban biztosí­totta helyét a jövő évi küz­delmekre. Igen jó az atlétikai mérleg, hiszen a nyíregyházi női együttes az NB I-es, a férficsapat pedig az NB I. B-s küzdelmekben vett részt. Továbbá egy nyíregyházi csa­patot találtunk ez évben az ökölvívó NB II-ben, egy asz­talitenisz- és két teniszcsa­patot az NB Ill-ban, s négy együttest az összevont megyei teke csapatbajnokságban. Az egyéni sportágakban sem kell szégyenkezniük a nyíregyháziaknak. 1971-ben Nyíregyházán egy érdemes sportoló versenyzett, továbbá hat I. osztályú, 29 II. osztá­FELVESZÜNK: szakácsot, konyhamészárost, szobalányt, ruhatárost, takarítót, segédmunkást, fűtőket. Egészségügyi könyvvel ren­delkezők előnyben. JELENTKEZNI LEHET: Vendéglátóipari Vállalat munkaügyi csoportján, Rákóczi u. 4. sz. lyú és 71 III: osztályú spor­toló küzdött a város színeiért a különféle sportágakban. Az ifjúsági korú versenyzők kö­zül 23 aranyjelvényes, 44 ezüstjelvényes, 41 pedig bronz­jelvényes szintet teljesített. A egyéni sportágakban különö­sen az atléták, súlyemelők, modellezők, vívók, s a rádiós rókavadász versenyzők sze­repeltek igen jól. A város minőségi csapata­inak sorában az év vége vál­tozásokat hozott. Kiesett a Nyíregyházi Spartacus NB li­es férfi kosárlabda-, s a Nyír­egyházi VSC női NB Il-es röplabdacsapata. Viszont fel­jutott az NB I-be a Nyíregy­házi Spartacus férfi röplaib- daiegyüttese, valamint a Nyíregyházi TITASZ férfi te­kecsapata is az NB II-be. Nyíregyháza város minő­ségi sportja érdekes kettős­séget is mutat. Igen, mert né­hány sportágban — pontosab­ban a legtöbben — megyei szinten a legmagasabb osz­tályban képviselik a szabol­csi színeket. Atlétikában, röplabdában, tekében első­sorban. De kézilabda és lab­darúgó sportágban is — né­hány vidéki együttessel — legmagasabb megyei szinten szerepelnek a nyíregyházi együttesek. Az NB III-as baj­nokságokat is tekintve, a nyíregyházi egyesületek ad­ják a megye legtöbb NB-s együttesét, s minősített egyé­ni sportolóját. Ilyen szem­pontból jól zárták az 1971- es esztendőt a megyeszék­hely együttesei. Viszont a megyei minőség középszintjén már lényegesen kevesebb babér terem a nyír­A MEZŐGÉP Vállalat felvételre keres marós és esztergályos szakmunkásokat Bér megegyezés szerint. Jelentkezés a gyáregység­vezetőnél. (1071) egyháziak számára. Lega­lábbis ez az esztendő kevés sikert hozott. A megyei baj­nokságokra gondolunk, s el­sősorban a csapatsportokra, hiszen Szabolcs-Szatmáron belül a megyei bajnokság is minőségi szintnek számít. Nos, e téren már lényege­sen halványabban megy a nyíregyháziaknak. Hiszen a megyei labdarúgó-bajnokság félidejében vidéki csapat sze­rezte meg az őszi elsőséget. A röplabda és kézilabda férfi és női bajnokságban egyaránt vidéki együttesek szerezték meg az elsőséget. Mindez elsősorban az után­pótlás nevelésének problé­máját veti fel. A megyei baj- * nokságokban szereplő együt­tesek nem rendelkeznek kellő számú, tehetséges fiatal ver­senyzővel, s elsősorban ez az oka, hogy nem tudnak közép­szinten jól szerepelni. Nem képesek a megyei bajnoksá­gokban első helyen végezni, labdarúgásban például NB III-ba jutni, vagy más sport­ágakban osztályozókon szere­pelni. Ezek nyomán a városi kö­zépszintű, s az NB II-ben, vagy éppen NB I-ben szerep­lő együttesek között nincs átmenet, szakadék van. S ez a tény a legmagasabb szin­ten szereplő szakosztályok munkájában is éreztetni kez­di hatását. Ezt bizonyítja, hogy a Nyíregyházi Kinizsi NB Il-es női kézilabda-csa­pata — megfelelő tudású já­tékosok hiányában — el sem indult a bajnokságban. De lassan a röplabda sportágban is hiányozni fognak a két NB I-es csapatnál a megfelelően képzett fiatal tehetségek. De mindez a labdarúgásra is vo­natkozik. Bár — mint megyeszerte —• Nyíregyházán is nagyon tisz­tességes törekvések vannak az utánpótlás biztosítására. Folyik is a különféle sport­ágakban a képzés. A szükség azonban még így is gyorsabb ütemet kíván. Ha ezt sikerül meg is valósítani, úgy Nyíregyháza együttesei a jövő évben is meg tudnak fe­lelni a minőségi követelmé­nyeknek. Béá László I Mé.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom