Kelet-Magyarország, 1971. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-05 / 287. szám

1971. Urm w Ar*VÄ.pnpc!7<r; - vasäpmapt MtfTT**r*!T S. oM|J Nem magánügy Gondolatok a továbbtanulásról SOKSZOR ELHANGZIK különböző fórumokon, hogy a dolgozók továbbtanulása nem magánügy. Elvileg — sok helyen a gyakorlatban is — így van ez Mégis számos példával találkozunk, amikor a tanulást, a műveltség gya­rapítását az emberek egyéni érdekének tekintik. Miért van ez így? Ha a továbbtanulók gond­jait hallgatjuk — mint a legutóbbi megyei tanácsko­záson — elsősorban a szub­jektív okok, a szemléletbeli fonákságok tűnnek elénk. Az egyik nyíregyházi üzemben csaknem elbocsátottak állá­sából egy munkást az esti is­kola miatt, amelynek idő- ppntja ütközött az esti műr szakkal. Hasonló konfliktusok több munkahelyén előfordulnak. Kétszázharminc megkérde­zett félnőtt közül rr a Nyirr egyházi Kossuth Lajos Szak- középiskolában — hatvanhét rendszeresen nem részesül a törvényben előirt, tanulmányi kedvezményekben. Közömbösség, nemtörő­dömség, féltékenység — és még sorolhatnánk a szubjek­tív okokat. Ez lenne hát a perdöntő? Ezt látszanak erő­síteni a pozitív példák is, amelyeket az említett tanács­kozáson hallottunk. A TIt TÁSZ-nál, a KEMÉV-nél, a ruhagyárban és más munka­helyeken serkentik a tovább­tanulásra hajlamot. A mező­gazdaságból is hozhatunk éldákat — Szamosszegen észpénzzel, munkaegység- jóváírással 'is támogatják a tanuló dolgozókat. Másutt ta­nulmányi segélyekkel, tan­könyvek vásárlásával, kihe­lyezett osztályok szervezésé­vel, korrepetálások finanszí­rozásával vesznek le tetemes gondokat a felnőttkorban a munka mellett tanulók vál­láról. Egyes helyeken külön is gondoskodnak a nőkről, az édesanyákról. Figyelemmel kísérik, hogyan veszik az akadályokat az iskolák pad­jaiban. Mégsem szűkíthetjük le pusztán a szubjektív ténye­zőkre a továbbtanulás prob­lémáit. Valóban sok ember elhatározásában, megtorpa­násában ludas a munkahelyi közszellem. Ahol a vállalat, az üzem vezetői úgy véleked­nek. nem érdemes időt fecsé- pplni a már „lefutott” témá­ra, ott legfeljebb akkor kap­nak észbe, amikor a terme­lés korszerűsítése rákénysze­ríti őket. Magasabb szinten termelni, dolgozni — köz­hely — csak magasabb kép­zettségű. emberekkel lehet. Mégis hány munkahelyen nem értik a lényegét... MEGYÉNKBEN A FEL­NŐTT LAKOSSÁG hatvan százaléka nem rendelkezik a minimumnak számító általá­nos iskolai végzettséggel. Or­szágosan ez az arány negy­ven százalék. Nem a statisz­tika szépsége, hanem az élet. a megye gazdasági fejlődése s az egyes emberek boldogu­lása is megkívánja, hogy a hiányos kéozettségűek pótol­ják a lemaradásukat. Ez reá­lis kívánság, mert többségük fiatal harminc éven aluli. Ennek okait most ne kutas­suk. messzire nyúlna vázla­tosan is érzékeltetni, miért sok még mindig azoknak a fiataloknak a száma, akik a tankötelezettségi időben nem végzik el az álta'ános iskola nyolc osztályát. Tény viszont hogv számuk évente 20—25 százalék között mozog. Je­lentős utánnátiás ez a négy öt. hat osztálvt "éghettek so rában. akikből úgv lehel szakmunkás, ha befeiezik a félbehagyott tanulmányokat. Miért csappant meg erő sen a dolgozók esti és leve­lező általános és közéoisko Írd tanulása? Miért nem vált közüggyé mindenütt a ta­nulás? Nem csak a szubjektí akadályok miatt. A mélveb’ okait iohban megközelítjü’ egy ma még élő és ható el lentmondás szemszögébő Vannak munkafaiták — a: iparban a mezőgazdaságban és más területeken — aho’ ma még a minimális kép­zettséggel is jól keresnek az emberek. Nem, vagy alig ér­dekeltek a nagyobb tudás megszerzésében. Ez ellene dolgozik a tanulás társadal­mi elismerésének. Természe­tesen ez nem valósítható meg egy csapásra, de fokoza­tosan megoldható egy-egy vállalat, üzem belső életé­ben. A ma technikája és technológiája ugyanis nem azonos a holnapéval, s ahol a szűkén értelmezett terme­lési szempontok miatt elha­nyagolják a dolgozók képzé­sét, nem is olyan sokára szo­rító helyzetbe kerülhetnek. A KEMÉV szb-titkára Varga András mondta el a megyei felnőttoktatási ta­nácskozáson, hogy az 1500 dolgozó 41 százaléka szak-. 16 százaléka betanított mun­kás. Ez viszonylag jó arány, mégis egyes épületgépész és hasonló szakmákban hiány­zik a képzett szakember. De az általános műveltség is nélkülözhetetlen a szakmai továbbjutásban. Tizennégy, egyébként jól dolgozó brit gádvezetőből alig tudtak egyet elküldeni művezető­képző tanfolyamra, mert a többieknek hiányzott a nyolc általános iskolai végzettsége. Érezhető egyfajta feszültség, a termelésben való helytál­lás és a dolgozók továbbta­nulása között. A tanulni aka­ró embert ugyanis nem ele­gendő csak a tanulás oldalá­ról nézni, az sem mellékes, hogy g munkájának is eleget tegyen. Ez egyéni érdeke is. életnívója függ tőle. de a vállalat, az üzem érdeke is. „NEM CSUKHATJUK BE a munkahelyeket, mert a dolgozóink iskolába mentek” — mondta több vállalati ve­zető. Ezt nem szemellenző­sen állapították meg, akik csak a termelést tartják fon­tosnak. Olyanok mondták akik tisztában vannak a mű­veltebb munkások termelés­ben. közéletben, mag^né’et- ben elfoglak szerenével. Erő­feszítéseket is tesznek a ta­nulás érdekében. de nem könnyű a termelés elsőrendű szempontjainak, ugyanak­kor a továbbtanulásnak is megfelelni. S itt már találkozik a proh'éma a megmerevedett felnőttoktatási formákkal is. hisz az utóbbi években alig fejlődött, korszerűsödött a felnőttek iskolai és iskolán kívüli képzése. Nem elég ha­tékony a tájékoztatás, ta­nácsadás. Vitathatók az okta­tás időpontjai, nem igazod­nak a szabad szombatokhoz. Az iskolák nem egyformár értelmezik az általános isko­lai osztályvizsgák rendiét nem mindenütt megoldott az óradíjak ügye. Egváltalár korszerűsítésre szorul egv sor eze’őtt tíz-tizenöt évvé' hozott rendelkezés. Nem utolsó szempont az sem, hogy a felnőttoktatás jelenleg nem kapja meg a kellő támogatást, amelyben szerepénél fogva részesülnie kellene. Az iskolák egy ré­szénél az éppen megüresedő tantermek, szűkös helyiségek szolgálnak „menedékül”. Az órák zömében a pedagógusok fáradtan, a nappali órák után tudnak időt szakítani az esti és levelező munkára. Ta­nácsi szerveinknél nincsenek felelősei a felnőttek képaésé- nek. akik önálló munkakör­ként ezzel foglalkoznának. A községekben vitára ad okot. ki fizesse a tanárok óradíját. Néha a dolgozók iskoláját finanszírozó” tanács be­nyújtja a számlát a szomszéd község tanácsának, ahonnan kaUgntókat fogadnak. .. Eb- ■><51 vita lesz eset’eg a tanu- ' ócsoport felbomlása. IGEN KEVÉS A MEGYÉ 3EN a továbbtanuló felnőtt, különösen az általános isko-" ókban. ahpl pedig a legna­gyobb szükség lenne az is­meretek pótlására. Sok még i tennivaló üzemben, iskolá­ban. tanácsi szerveknél, mi- úsztériumban és másutt. Ta­in a legsűnnpsebb a feltété okét iavítani iohban őrien tini a tanulást. Ezzé1 egvíit1 ormálni a szemléletmódot -ogv a magánügy közüggyé 'éljék. P. G. A NYÍREGYHÁZI TERVEZŐIRODA ELKÉSZÍTETTE AZ ÚJ LENIN TERI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT TERVEIT. KÉPÜNK: AZ ÜJ LÉTESÍTMÉNY MAKETTJE, MELYET BAN FERENC ÉPÍTÉSZ TERVEZETT. (E. E. FELV.) Mátyás Ferenc: FÁJÓ BŰCSŰZKODÁS Lassanként a nyár is elfárad, szél tépázza az utcafákat, Vicsorog a nyirkos, hideg ősz — hülő testünk, ne mentegetőzz. Kékülnek a virágok, ősz jön, arcod derűjét meddig őrzöm? Még ránktör a langyos fénysugár, ám a fagy ajka átszúrja már. A szerteszállt mosoly-pillangók szirom ágyukban régen alvók, síró hullás, barna alom lett s gyászszertartás a gyönyör-ünne! Elcsábolunk, az élet vonz még, súgja kezem, hogy blúzod bontsd szét — s szemeid, iám mindjg becsapnák, pillanatonként megriadnak. Neszek lopóznak, gödrök telnek, keresed, hol van az a gyermek, ki itt akar telelni — s félve iszkoi az ítélettől félre. Még tudjuk, mitől piros a vér, de a tudattól arcunk fehér, — kihajtanánk újból az inget, s már minden, minden temet minket Játsszuk a boldogságot, mintha vélünk lendülne még a hinta, — de nincs isten, aki megmentsen, s isteni tűz a szívünkben sem. Kc'nyvkerefrkecteími reform A k adói főigazgatóság vezetőjének nyilatkozata Átszervezik, korszerűsített szervezetben működtetik a könyvterjesztés országos há­lózatát 1972. január 1-től — közölte dr. Marczali László, a Művelődésügyi Minisztérium Kiadó Főigazgatóságának ve­zetője az MTI munkatársá­nak adott nyilatkozatában. Három könyvterjesztő válla­lat működik majd: két kis­kereskedelmi, amelyek közül az egyik a fővárosi, a másik a vidéki könyvterjesztést végzi, a harmadik vállalat feladatkörébe pedig a kész­letezés tartozik. A kiskereskedelmi vállala­tok az eddig működő terjesz­tő vállalatok közül kettőnek a nevét öröklik, így az Álla­mi Könyvterjesztő Vállalat (V. kerület, Deák Ferenc ut­cai központtal) a budapesti könyvterjesztést végzi, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat (központja: VI. ke­rület, Népköztársaság útja 21.) pedig a vidék könyvellá­tásának feladatát kapja. A készletezést — harmadik cégként — végző Könyvérté­kesítő Vállalat (V. kerület, Petőfi Sándor utca 3.) újon­nan alakul, a kiadók érde­keltségébe tartozik majd, s szervezetében működik a könyvtárellátó is. Megszűnik a SZÖVKÖNYV az eddig működött harmadik könyvterjesztő vállalat, de az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek tu­lajdonában lévő könyvesbol­tok továbbra is fennmarad­nak. A hozzájuk tartozó üze­mi, munkahelyi és falusi ter­jesztőhálózat ugyancsak to­vább folytatja tevékenységét. Annak a négy kiadónak (Akadémiai, Kossuth, Tán­csics, Zrínyi) amely eddig is foglalkozott terjesztéssel, ezt a jogát az átszervezés nem érinti. Az országos kiskeres­kedelmi tevékenység kiegé­szítéseként a szükségletekhez mérten iparigazolvány adha­tó ki magánszemélyeknek is a Könyvértékesítő Vállalat­tól beszerzett könyvek áru­sítására. Az átszervezés — a rendel­kezésre álló anyagi eszközök­ből külön állami dotáció nélkül történik, mégpedig olyan formán hogy az átcso­portosítások átmeneti vissza­esést se okozzanak az orszá­gos könyvforgalomban. önálló könyvértékesítő vállalat létrehozását az teszi szükségessé, hogy az évente 30—80 millió forint közötti értékben könyvet előállító kiadóknak az az érdekük: az értékesítési munka terhét olyan kereskedelmi szervvel osszák meg, amelynek érde­keltsége az övékkel közös, amely képes a teljes könyv­termést az egész piachoz vi­szonyítani és ezáltal haté­konyan közreműködik a könyvértékesítés propagan­dájában és ennek anyagi ösztönzésében. A magyar sajtó tórf-énetéből Az újság a könyvnyomta­tás szülötte, bár „acta diur- nákat”, kézzel írott újságo­kat már a könyvnyomtatás alÓtti időkből is ismerünk A legrégibb ilyen kéziratos új­sággyűjtemény a tengernse- ei kolostor kódexe a XV. századból, de igen híres a bécsi National-bibliothekben őrzött 27 kötetes gyűjtemény is, amely a Philipp Eduard Fuggerhez, a kor leggazda­gabb bankárjához küldött tudósításokat tartalmazza. ★ A mai értelemben vett új­ságokat a könyvnyomtatás feltalálása után az egyleve- !es, alkalomszerű, röpirat jellegű „relatiok”, „avisok”, Neue Zeitungok elő'.ték meg amelyek közül a legrégibb 1475-ben Olaszországban ke­rült ki a nyomdából. Ezek- száma egyre nőtt Európa- szerte és közülük igen sok foglalkozott a magyarorszá­gi eseményekkel, a török há­borúkkal. Gazdag anyagot őriz ezekből Apponvi Sándor Hungarica gyűjteménye, amely ma az Országor ■’•zéchényi Könyvtár egyik nevezetessége. Az első ma­gyarországi újságlevél, a „Newe Zeitung ausz Ungern” 1587-ben jelent meg Monyo­rókeréken és Manlius Já­nos adta ki. ★ Az alkalomszerű újságla­pokat csak hosszú szünet után, 1705-ben követte az el­ső hazai újság megjelenése. A Mercurius Hungaricus, il­letve a Mercurius Veredicus ex Hungária volt ez, amelyet II. Rákóczi Ferenc hívott életre szabadságharcának népszerűsítésére s a külföldi udvarok tájékoztatására. 1711-ig jelent meg. Teljes sorozata nincs mag sehol, egyes példányait az Orszá­gos Széchényi Könyvtár és a Ráday Könyvtár őrzi. ★ Ha az európai sajtó törlé- íetét áttekintjük, megálla­píthatjuk, hogy a magyar ;ajtó nagy késést mutat. Tör­ténelmi helyzetünk azonban ezt eléggé indokolja. A né­met újságok száz évvel előz­ték meg első hírlapunkat, de megelőzött bennünket Bel­gium (Antwerpen, 1819). Hollandia (1623), Anglia '1622), Franciaország (1631). Portugália (1641). Olaszor­szág (Firenze: 1636). Róma (1640), Genua (1642) sajtója is. ★ A magyar sajtó hősi kor­szakának egyik legkiválóbb sajtótörténészünk, Dezsényi Béla az 1705—1805. közötti évszázadra teszi. Hősi kor­szak volt ez, mert újságja­inknak a sanyarú belső vi­szonyok (rossz gazdasági helyzet, analfabétizmus) mellett a hatalom ellenállá­sával, a cenzúrával is meg kellett küzdeniök. Mégis, e 100 év alatt — beleértve a melléklapokat is — 67 saj­tótermék jelent meg hazánk­ban: 37 német nyelvű, 20 ma­gyar, 8 latin és 2 szlovák El­ső magyar nyelvű Tnrlapunk, a Magyar Hírmondó Po­zsonyban jelent meg, heten­ként egyszer és 1780. janqár 1-től, 1788. október 8-ig élt. ★ A magyar sajtó első szá­zadában több olyan folyóirat is megjelent, melyek sajtó­történeti jelentőségükön túl a magyar irodalomtörténet szempontjából is értékesek. Elsőként a Magyar Museum- ot (1788—1790) kell megemlí­tenünk, amely félévenként jelent meg. s amelyet Ka­zinczy Ferenc, Baróti Szabó Dávid és Bacsányi János szerkesztettek. Kármán Jó­zsef Urániá-ját (1794—1795' elsősorban „az asszonyi nem­nek” szánta, s így indította útra: „TanlSfi! és igyekezz tetszeni. Légy tiszta és kel­lemetes. Légy hasznos tár­salkodónéja hazánk szerel­mes leányainak...’’ ★ Az egyidőben megjelent sajtótermékek száma az első évszázadban 1793-ban volt a legmagasabb: 17 lap! A meg­jelenési hely szempontjából kezdetben Bécs és Pozsony, később Buda és Pest vitték a vezető szerepet, de jelentek meg lapok Nagyszebenben, Besztercebányán, Selmecbá­nyán, Kassán, Sopronban, Kolozsvárott, Győrben és Veszprémben is. ★ Az első magyar hírlapok­nak, folyóiratoknak olvasó­juk elég sok akadt, előfizető­jük azonban kevés. Rejtély, hogy miből éltek meg a szerkesztők és a kiadók? A Magyar Hírmondó mindösz- sze 318 előfizetővel rendelke­zett, de a Magyar Kurir pél­dányszáma sem haladta meg a négyszázat. Nem volt na­gyobb előfizetői tábora a ha­zai német újságoknak sein: Á Pressburger Zeitung a kezdeti 15—20 előfizetőt esak 1786-han tudta feltornászni 100 fölé. Kármán Uránia pí- mű folyóirata 192 előfizetőt mondhatott macáénak, s ezer két a lao annyira megbecsül­te. hogy még a névsorukat is leközölte. Érdemes ipa is el­olvasni ezt a névsort... Galambos Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom