Kelet-Magyarország, 1971. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-31 / 308. szám

I97í. deéem'öer Sí.-SÍAÖVAfttfft*» * W 8. »fia! Közlemény a megyei pártbizottság üléséről Az 1971. évi ^azdasá^poliiikai célok telj építéséről és irányelvek 1972-re Mint már jelentettük, december 28-án a megyei párt- bizottság megtárgyalta, mit tett a X. pártkongresszus gaz­daságpolitikai határozatainak megvalósításáért az elmúlt évben, illetve megjelölte az 1972. évi legfontosabb célokat. A pártbizottság megállapította, hogy a megyénkre 'vo­natkozó 1971. évi gazdaságpolitikai feladatok szoros össze­függésben történtek a népgazdasági terv főbb céljaival, il­letve a párt X. kongresszusának határozataival. Célunk a IV. ötéves terv időszakára: „A tervidőszak végére el kell érni, hogy a gazdaságban, a lakosság foglalkoztatottságában, életszínvonalában, szociális, egészségügyi, kommunális ellá­tottságában az országos átlaghoz viszonyított elmaradottsága fokozatosan csökkenjen.” Mint ahogy dr. Tar Imre elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára hangsúlyozta, nagyok az elmúlt évi eredmények és jogosan lehetünk erre büszkék. 1971 dinamikus fejlődést hozott és ez a megye lakosságának életszínvonalában megmutatkozik. 1972-ben is az országos átlag felett fejlődik az ipar és a mezőgazdaság és lakossá­gunk életszíntje is az országos átlag szerint alakul. De — mint mondotta — nagyon sokat kell mindenkinek tenni a maga helyén, hogy behozzuk történelmi elmaradottságunkat és elérjük az országos átlagot. 1. Megyénk 1971 évben történt fejlődésének fő vonásait a következőkben látja a megyei pártbizottság: A termelő ágazatok fejlődési üteme továbbra is meg­haladja az országos átlagot. Iparunk termelése 9—10 száza­lékkal, az építés-szerelési teljesítmény 14—15 százalékkal, a mezőgazdasági termelés 12—13 százalékkal lesz magasabb, mint 1970 évben. Kedvezően alakult a termelés az állami nehézipar­ban, ahol a termelésnövekedés üteme 12 százalékkal haladta meg a korábbi évet. A könnyűiparban várhatóan mintegy 5 százalékos lesz az évi növekedés. A tanácsi iparban 14 szá­zalékos növekedéssel számolhatunk. A növekedési ütem azonban az 1970 évi szintet nem éri el. Hasonlóképpen mér­sékeltebb a fejlődés a szövetkezeti ipar területén, ahol 5—6 százalék körül alakul. A gazdaságos termelés végett az üzemek fokozottan törekedtek a technológiai folyamatok, a gyártmányok kor­szerűsítésére. Ez a törekvés elsősorban a nagyobb és a nem­régiben fejlesztett vállalatoknál volt érezhetőbb. Egyes ki­sebb üzemeknél, de különösen a ktsz-eknél a műszaki fej­lesztésben a lehetőségeket nem eléggé használják ki. A megtermelt termékek piaci realizálása — egy-két vállalat kivételével — megfelelően alakult. A vállalatok és szövetkezetek előreláthatóan mintegy 5,4 milliárd forint ér­tékű terméket értékesítenek, 7—8 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az építőipar folyamatos termelését az egyes építő­anyagok (cement, kavics, kisméretű tégla, stb.) hiánya, az építkezések szétforgácsolása, a termelés szervezetlensége Kedvezőtlenül befolyásolta. Viszont a termelésnövekedést elősegítette az új építőipari szervezetek létrehozása, a gépe­sítés fokozása, az új technológiák bevezetése (alagútzsalus építési mód). A szocialista iparban foglalkoztatott létszám 2300 fő­vel, 6,3 százalékkal növekedett, éves átlagban eléri a 38 300 főt. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés az iparban 2—2,5 százalékkal javult, így a termelés növekedésének forrása csak 20—25 százalékban a termelékenység emelkedése. A szocialista iparon belül a tanácsi és szövetkezeti iparban a helyzet kedvezőbb. A tanácsi iparban a termelés növekményének 50—55 százaléka, a szövetkezeti iparban 60—65 százaléka származott termelékenységjavulásból. Az építőipar a 14—15 százalékos termelésfelfutást 9— 10 százalék létszámnöveléssel érte el. A termelékenység ja­vulása kedvezőbb, mint az iparban és megközelíti az orszá­gos átlagot. A munkaerő-vándorlás úgy az iparban, mint az építő­iparban mérséklődött. 1971-ben a szocialista szektor beruházásainak értéke meghaladja a 3,3 milliárd forintot. A beruházások anyagi­műszaki összetételét tekintve megállapítható, hogy az építés- jellegű beruházások részaránya csökken, ugyanakkor a gépi beruházásoké növekszik. Jelenleg a megyében 30 fontosabb beruházás kivitele­zése folyik. A fontosabb beruházások közül megtörtént az átadása a HAFE I. II. szerelőcsarnokának, az Alkaloida Ve­gyészeti Gyár tablettázó- és gyógyszeralapanyag üzemének, a Villamosszigetelő és Műanyaggyár kisvárdai üzemének. Megyénk mezőgazdaságában tovább folytatódott a ter­melési módszerek korszerűsítése. Termelőszövetkezeteink 35 százalékkal fordítottak többet gépbeszerzésre, mint 1970 évben. A felhasznált műtrágya 38 887 tonnával, 31 százalék­kal volt több, A termelési módszerek korszerűsítése, a műtrágya fo­kozottabb felhasználása, a gondos előkészítési munka és a viszonylag kedvező időjárás eredményeként a termésátlagok kedvezően alakultak. Az ipari növények közül a cukorrépa, a dohány és a burgonya vetésterülete tovább csökkent. Vetésarányuk kü­lönösen az állami gazdaságoknál alacsony. A szálas takar­mány hozama a nyári szárazság miatt 9—10 százalékkal csökkent. Zöldségfélék termelésében lényeges javulás nem ta­pasztalható. A vetésterület további 650 kh-val csökkent. Ez a tény kedvezőtlenül befolyásolja a lakosság és a feldolgozó üzemek igényeinek kielégítését. A téli alma termése mintegy 22 ezer vagonra tehető az 1969 évi 34, és az 1970 évi 26 ezer vagonnal szemben. A csökkenő terméseredményt a korai fagy, többszöri jégverés okozta. A szarvasmarha-állomány gyarapodása továbbra sem kielégítő. A sertéstenyésztésnél a fejlődés dinamikus, első­sorban a nagyobb üzemeknél, különösen a süldő- és hízóál­latlétszám gyarapodott nagy ütemben. Az 1970 évi ár- és belvíz nagy károkat okozott a me­zőgazdaságban. A termelőszövetkezetek ez évben jelentős segítséget kaptak az államtól veszteségeik rendezésére. Az 1971 évi termelés viszonylag zavartalanul folyt. A termelőszövetkezetek gazdasági eredménye a ter­vezettet 2—3 százalékkal, a múlt évit körülbelül 18—19 szá­zalékkal múlja felül. A mezőgazdasági üzemek a vetési és betakarítási munkákat időben elvégezték. A termelőszövetkezetek és a kisegítő gazdaságok az őszi mélyszántást december 1-ig 70 százalékban elvégezték. II. Megyénk lakosságának életkörülményei 1971 évben megfelelő mértékben javultak, annak ellenére, hogy az 1970 évi kedvezőtlen gazdasági eredmények ez évben is éreztet­ték hatásukat. A bérből élők átlagkeresete az 1970 évi tényleges szin­tet 4 százalékkal haladja meg. Ezenbelül a növekedés az iparban 3—3,5 százalékos, az építőiparban 5—5,5 százalék. A jövedelmek az átlagbéreket 2—2,5 százalékkal haladják meg. A megye közös gazdaságai a vártnál általában jobb eredményeket értek el. Ez lehetővé teszi, hogy a termelőszö­vetkezeti tagok átlagos jövedelme is meghaladja a múlt évi színvonalat, és megközelítse az 1969 évit. A megye pénzforgalma előreláthatóan 7—8 százalék­kal növekszik, s ebből munkabérekre 6—7 százalékkal, fel­vásárlás címén 16—17 százalékkal fizetnek ki többet a la­kosság részére, mint 1970-ben. Ruházati cikkekben, tartós fogyasztási cikkekben lé­nyegesen javult az ellátás. Bővült a választék az alacso­nyabb áru ruházati termékeknél. A kiskereskedelmi forgalom növekedése 4 százalék, ezenbelül az élelmiszerek és élvezeti cikkek forgalma 10—11 százalékkal több, az iparcikkek forgalma viszont 2,5—3 szá­zalékkal kevesebb, mint 1970 évben volt. A kiskereskedelmi forgalmunk tendenciái az országoshoz viszonyítva ellentéte­sen alakult. Az iparcikkforgalom csökkenése összefüggés­ben van az 1970 évi ár- és belvízzel. A IV. 5 éves tervben meghatározott 21 800 lakásból az 1971 évi terv szerint 4289 lakás építését kellett befejezni. Év végéig várhatóan 4010 lakás megépítésére kerül sor, mely­ből 1420 árvizes lakás. A gyermekintézmény-hálózat megyénkben tovább bő­vült. A bölcsődei férőhely 6 százalékkal, az óvodai férőhely megközelíti év végére a 12 200-at, ami 600-zal több a tava­lyiul. A járóbeteg-ellátás feltételeinek javítására három új orvosi rendelő épült, ezzel számuk 211-re emelkedett. A megye gazdasági fejlődésének iránya megfelel a megyei pártértekezleten kitűzött céloknak. Állami vállala­taink, szövetkezeteink nagy része dinamikusan fejlődik. A mezőgazdaságban a szocialista üzemek tovább szilárdultak. Az eredmények ellenére megállapítható, hogy a mun­ka termelékenysége nem az elvártaknak megfelelően ala­kult. Ez elsősorban annak a következménye, hogy egyes vállalatainknál nem fordítanak elég gondot a munka- és üzemszervezésre, a munkafegyelem megszilárdítására, a takarékosabb munkaerő-gazdálkodásra. A mezőgazdaságban az ipari növények, zöldségfélék termelése nem kielégítő, ezen kell javítani. III. 1972-ben a IV. ötéves tervben meghatározott gazda­ságpolitikai irányelvek szerint fejlődik a megye gazdasága. A rendelkezésre álló eszközök optimális felhasználása — egyes népgazdasági ágakban — az országostól nagyobb ará­nyú fejlődést, termelésnövelést tesz lehetővé. Takarékos gazdálkodást kell megvalósítani az összes gazdálkodó szerveknél. Nagy gondossággal kell foglalkozni a hatékonyság, a termelékenység növelésével. A termelé­kenység növelése mellett biztosítani kell a foglalkoztatási színvonal emelését is. Jelentősen előbbre kell lépni a válla­lati üzem- és a munkaszervezés korszerűsítésében, a szocia­lista munkaverseny fejlesztésében. 1972-ben tovább folytatódik az 1970—1971-ben meg­kezdett ipari beruházások építése. Az 1971-ben üzembe he­lyezett beruházások, az új termelőkapacitások, valamint a meglévő üzemek fejlődése eredményeként az ipari termelés körülbelül 8—9 százalékkal emelkedik. Az 1972 évi tervben jelentősen érezteti hatását a Haj­tómű- és Felvonógyár, az Auróra Cipőipari Vállalat üzembe helyezése, a Nyírségi Ruházati Ktsz üzembővítése, a MOM részleges üzembe helyezése, a Csepel Motorkerékpárgyár üzembővítése, a HÓDIKÖT új üzeme. Az ipari termelésben nagy súlyt kell helyezni a ter­melés gazdaságosságára, ezt kívánja a népgazdasági és vál­lalati érdek egyaránt. Különösen vonatkozik ez az export- termelésre. A vállalati gazdasági vezetésnek nagyobb gondot kell fordítani az új kapacitások gyorsabb kihasználására. Ennek érdekében biztosítani az ehhez szükséges alapvető feltétele­ket, (megfelelő piackutatás, munkaerőképzés fokozása, be­tanulási idő csökkentése). Az iparban foglalkoztatottak számának növekedésé­ben 1972-ben a korábbi évek 7—12 százalékos emelkedésével szemben mintegy 5—7 százalékos fejlődés várható. Ez rész­ben összefügg azzal, hogy vállalataink létszámigényüket a munkaerő belső átcsoportosításával igyekeznek kielégíteni. 1972-ben a piaci igényeknek megfelelően törekedni kell a termelőberendezések, a kapacitások jobb kihasználá­sára. Ahol az igények és a lehetőségek adottak, biztosítani kell a több műszakos termelést. Illőbbre lépni a vállalati munkaszervezésben, a folyamatos normakarbantartásban, a technológia és gyártmányfejlesztésben, a műszaki fejlesztés­ben. Ezáltal biztosítható, hogy előbbre lépjenek a termelé­kenységben. Az MSZMP Politikai Bizottságának 1971. június 29-i határozata, az ennek kapcsán született megyei pártbizottsá­gi határozat megszabta azokat a feladatokat, amelyeket a IV. ötéves terv, ezenbelül az 1972 évi terv beruházási cél­jainak tervezésében, előkészítésében és megvalósításában érvényesíteni kell. Minden területen gyorsítsuk a folyamatban lévő be­ruházások befejezését, ezáltal emeljük a kivitelezői munka hatékonyságát. Csak olyan beruházásokat szabad elkezdeni, melyeknek a teljes pénzügyi fedezete biztosítva van. A kormány országosan a mezőgazdasági termelés évi 2—3 százalékos növekedésével számol. Megyénk mezőgazdasági termelésénél 1972 évre is — a IV. ötéves terv időszakára meghatározott évi 4—4,5 szá­zalékos átlagos növekedéssel számolunk. A szocialista üzemek termelésnövekedése mellett to­vábbra is nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a háztáji kisegítő gazdaságok termelése a korábbi évekhez képest ne csökkenjen. Az általános mezőgazdasági fejlesztési célok elérésén túl az 1972-es gazdasági évben az alábbi főbb feladatokra kell összpontosítani gazdaságpolitikai intézkedéseinket: 1. Az 1972. évi befejezésre tervezett szakosított ser* téshizlaló és tehenészeti telepek műszaki átadása meg­történjen. 2. A mezőgazdasági nagyüzemek teremtsék meg áss állattenyésztés és a takarmánytermesztés összhangját, törekedjenek a terméshozamok növelésére. 3. A növénytermesztésben mind szélesebb körbe» kell kialakítani, alkalmazni a nagy terméshozamokat biztosító hibrid vetőmagok arányát és a műtrágya használatát. 4. Törekedni kell mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben a komplex gépesítés mind szélesebb körben való alkalmazására, a mezőgazdasági élőmunka hatékonyságának növelése érdekében. 5. A megyei szakemberek széles körű bevonásával részletes tanulmánytervek készülnek a burgonya, a dohány, a cukorrépa, a zöldségfélék, a téli alma ter­mesztésére és a szarvasmarha tenyésztésére. 6. Országos pályázati kiírásra beadott megyei pá lyázatok alapján — annak MÉM-elfogadása és engedé­lyezése után — meg kell kezdeni az 10UU vagonos na romfifeldolgozó, két 500 vagonos hűtőtároló és 1 üzemi húsfeldolgozó építését, valamint egy 500 vagonos hű- tőtároló 1973. évi építéskezdésének műszaki elő­készítését, IV. Az 1972. évi megyei költségvetés előirányzata 13,2 szá­zalékkal magasabb az 1971. évinél. Országos szinten a költ­ségvetési előirányzat növekedésének mértéke 8,6 százalékos. A kiadások több, mint 70 százaléka szociális, egészségügyi, valamint kulturális jellegű. Az 1972. évi terv szerint megépül 36,3 kilométer víz­vezeték-hálózat, 5,6 km csatornahálózat, 67 574 folyóméter járda, 2512 folyóméter szilárd burkolatú út, 26 ezer méter villamoshálózat, 7 körzeti orvosi rendelő, 172-vel nő a kór­házi ágyak száma, a középiskolai tanterem 12-vel, az óvoda­férőhely 750-nel, a középiskolai férőhely 124-gyel növekszik. Az 1972. évi terv szerint várhatóan 3601 lakás épül megyénkben, melyből 852 célcsoportos, 422 OTP, 50 magán­társas, egyéb állami lakás 80 darab, egyéb tanácsi lakás 78, lakásszövetkezet keretében 108, magánerős családi ház 1939. A nemzeti jövedelem 5—6 százalékos növekedése mel­lett a lakosság fogyasztása 5 százalékkal, a lakosság egy főre éső reáljövedelme is mintegy 5 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér pedig 2,5 százalékkal emelkedik. Megyénk vo­natkozásában a lakosság reálbér, reáljövedelme tekinteté­ben hasonló növekedéssel számolunk. Feltétlenül szükséges, hogy a reálbérek emelkedése szoros összefüggésben valósuljon meg a termelékenység ja­vulásával. Megyénk kiskereskedelmi áruforgalma 1972 évben várhatóan magasabb lesz, mint volt ez évben. A kiskereske­delmi forgalom emelkedésénél az országoshoz hasonlóan 9—10 százalékkal számolunk. Az áruforgalom tervezett növekedése szükségessé te­szi a kereskedelem hálózatának további korszerűsítését, bő­vítését, az árukínálat és a választék javítását. A kereske­delemnek fokozottabban kell törekedni arra, hogy a me­gyénkben működő vállalatok által előállított termékek mi­nél nagyobb mértékben megyén belül kerüljenek értékesí­tésre. A tartós fogyasztási cikkek növekedésével párhuza­mosan fokozódó igény jelentkezik a lakosság részéről a szolgáltatás iránt. A szövetkezetek, vállalatok nagyobb gon­dot fordítsanak a teljesítményértékek növelésére, a hálózat bővítésére. Különösen fontos a kisebb településeken — az ellátatlan területeken — a szolgáltatások mennyiségi javítá­sa, illetve növelése. Biztosítani kell, hogy a szolgáltatásfejlesztési alapok a célnak megfelelően és hatékonyan kerüljenek felhasználás­ra. V. • Az elkövetkezendő időben tovább növekszik a párt- szervezetek feladata, elvi irányító és ellenőrző tevékenysé­ge, a gazdaságpolitikai célok megvalósításában — állapítot­ta meg a megyei pártbizottság. Pártszervezeteink — ahol reális és koordinált ötéves tervet dolgoztak ki — szorgal­mazzák a konkrét intézkedési tervek elkészítését, folyama­tosan ellenőrizzék a tervek megvalósulását és szükség esetén adjanak javaslatokat a tervcéloknak a változó igényekhez és lehetőségekhez való igazításra. Ahol a tervek módosítás­ra szorulnak, pártszervezeteink kezdeményezzék a célok fe­lülvizsgálását, reálisabb tervek kidolgozását, irányítsák a fi­gyelmet a legfontosabb feladatokra. Ellenőrizzék az államközi kötelezettségek tervszerű teljesítését, a pártszervezet eszközeivel segítsenek az export növelésében, a belkereskedelmi rendelések ütemes kielégí­tésében. Fordítsanak nagy gondot arra, hogy a folyamatban lévő ^beruházások minél előbb megvalósuljanak, hogy meg­felelő tartalékok képződjenek és maximálisan kihasználód­janak a korszerű technikai berendezések. Növekedjen a pártszervezetek kezdeményezőkészsége minden vonalon. Feladatuk figyelemmel kísérni és minden eszközzel támogatni a műszaki fejlesztést, a hatékonyság növelését, a belső anyagi és szellemi erőforrások feltárását, a takarékos gazdálkodást, a bér és jövedelem alakulását, a dolgozókról való gondoskodást, a szociális ellátást a kollek­tív szerződésekben rögzített kötelezettségek teljesítését. Utóbbit természetesen közösen a szakszervezettel. Fordítsanak pártszervezeteink az eddigieknél is na­gyobb figyelmet a munkáskollektívák mozgósítására, a szo­cialista munkaversenyre, a szocialista brigádok és általában a munkaversenyben kitűntek erkölcsi és anyagi megbecsü­lésére. Segítsék elő és óvják a jó munkahelyi közérzetet, lépjenek fel az üzemi demokrácia megsértői ellen. A vállalati, szövetkezeti és üzemi pártszervezetek ké­szítsék el saját üzemük 1972-re gazdaságpolitikai céljait és politikai szervező munkával segítsék az intézkedések végre­hajtását. Politikai irányító, szervező és ellenőrző munká­jukkal járuljanak megyénk fejlődéséhez, Szabolcs-Szatmá# dolgozó népe életének javításához.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom