Kelet-Magyarország, 1971. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-30 / 307. szám

Í97Í. December Sri. t?** * * A A T* <*%*■» «»■> f rf 5 oldal A lap megírta — az illetékes válaszol venpéglAtö-Ugyek A vendéglátó vállalat igaz­gatója, Végh János, bíráló megjegyzéseinkre az alábbi válaszokat küldte: „A Kölcsön címmel meg­jelent írást követően vizsgá­latot rendeltem el, melynek során megállapítást nyert, hogy az új Szabolcs Hotel gondnoka t önhatalmúan -r- jogkörét meghaladóan lépett kapcsolatba a helyi képző­művészekkel, az ő felhívásá­ra került 12 kép elhelyezés­re az egységben, melyről ne­vezett átvételi elismervényt adott a művészeknek. Az el­követők felelősségre vonása megtörtént.’1 „Elárvulton címmel megje- lent bírálatukat köszönettel vettük. Intézkedést tettem a pavilonok és a benne lévő gépek (A Vöröshadsereg úti fagylaltosbódéról volt szó — a szerk- megj.) állagának megóvása érdekében, a mu­lasztást elkövetőkkel szem­ben haladéktalanul eljárok.” zsákutca, zebra A Kelet-Magyarország no­vember 10-i számában „Zsák­utca” pímmel közölt cikkben az Egyház utcai lakosok pa­naszával foglalkoztak, hogy a Bethlen utca és az Egyház utca kereszteződésénél nincs jelölve, hogy az Egyház ut­ca zsákutca. A megfelelő táblát az elmúlt néhány hó­nap alatt két alkalommal már elhelyeztük, de azok mindig eltűntek, reméljük, hogy a most elhelyezett táb­la a probléma végleges ren­dezését jelenti. A „Zebrák” címmel meg­jelent cikkre — melyet az újság november U-i számá­ban közöltek — válaszunk a következő: 1971-ben a város területén lévő gyalogátkelő­helyek felfestése két alka­lommal megtörtént. Az idő­járás és a forgalom hatása miatt azonban erősen meg­koptak a felfestett útburko­lati jelek. Az ez évi tapasz­talatokat figyelembe véve a tanácsi építőipari vállalat­tal olyan megállapo.dást kö­töttünk, hogy a jövő évben legalább három alkalommal újítják meg az útburkolati jeleket. Nyíregyházi Város) Ta­nács építési és közlekedési osztálya A TANÁCSOK DOLGA A Szabolcs-Szatmár Me­gyei Tanács TBC Gondozó Intézet igazgató főorvosának válasza a Fórum rovatban december 8-án megjelent cik­künkre a következő: Tóth Imre nyírgyuiaji la- kqs panaszos levele — mely­ben szóvá tette az említett községben lévp szűrőhelyí- ség öltözőjének célszerűtlen- ségét — alapján írt cikkre a következőket közlöm: A szűrőbrigád-vezető je­lentése szerint az elmúlt 10 év alatt ugyanabban a he­lyiségben tartották a kötele­ző tüdőszűrő vizsgálatot a községben. Hasonló körül­mények között. A 42 1960-as korm. sz. rendelet értelmé­ben a szűrőhelyiségekről a tanácsnak kell gondoskodni. Sajnqs a nyírgyuiaji körül­mények valóban kedvezőtle­nek, s ezt mi is sok esetben kifogásoltuk. Ez azonban nemcsak Nyírgyulajban probléma, megyénkben igen sok községben végzik a szű­rőbrigádok mpstoha körül­mények között feladatukat. S hogy a probléma nem új, igazolja á járási hivatalok vezetőinek írt levelünk is, melyet évről évre megkül­dünk, s melyben többek kö­zött a cikkben szereplő hiá­nyosságokra is felhívjuk a hivatalok vezetőinek figyel­mét. ftjándemeveK — műsoron kívül ÍSépi ellenőrök vizsgálata tanyai iskoláknál A Televíziót az iskoláknak mozgalom az elmúlt évek­ben megyénkben i§ sok falusi és tanyai iskolát segített hozzá a modernebb oktatási, nevelési feltételekhez. A kö­zelmúltban a népi ellenőrök a nagykáilói járásban vizs­gálták meg, milyen állapot­ban vannak az általános is­koláknak ajándékozott tele­vízió-, rádió- és lemezjátszó készülékek, áramfejlesztők, célszerűen használják-e a nevelőmunka érdekében és a lakosság tudatformálásában. A népi ellenőrök a tájéko­zódó jellegű vizsgálatot két részben végezték el. A nyár folyamán egy alapvizsgáló­dásra került sor, amikor a ta­nulságokat, tennivalókat ösz- szegezték. Az pszön pedig utóvizsgálattal győződ tele meg róla, mennyiben küszö­bölték ki a korábban jelzett hibákat. Ezzel a céllal jártak a BalKány, Piri, Érpatak, Kel­lősem jén, Nagykálló, és a Szakoly köz­ségekhez tartozó tanyai álta­lános iskolákban. Hét község­hez tartozó 20 nagyobb ta­nya; települést érintettek, ahol 30 tévékészülék, 6 áramfej­lesztő, 2 lemezjátszó és két rádió állapotát, használatát nézték meg. Leltáron kívül A társadalmi mozgalom jó­voltából a különböző vállala­tok és szervek által oktatás céljára adományozott készü­lékek körülbelüli értéke meg­haladja a 200 ezer forintot. A tévékészülékek — három ki­vételével — üzemképes álla­potban voltak — állapították meg a népi ellenőrök. Saj­nos azonban, olykor hónapo­kig hevernek a tévék a GEL- KA-nál — vagy sz iskolában Szabad foglyokból vad madarak Hálóznak Szabolcsban Nyúlstop: december 31. Az elmúlt napokban 900 szabolcs-szatmári vadász, 38 társaság tagja kapta meg új vadászigazolványát a MA- VOSZ helyi intéző bizottsá­gától. Miután a nyilvántar­tás végérvényesen a me­gyékbe került, könnyen meg­állapítható volt egy érde­kesség is: megyénkben je­lenleg két vadászná járja a buji, illetve az újfehértói területet. Félvadak kulturált piádon A Magyar Vadászok Or­szágos Szövetségének me­gyei szervezeténél, az új Kossuth téri helyiségben most nagy munka folyik. A szezon mérlegét készítik. És ilyenkor nemcsak azt veszik számba: mi került terítékre, hanem azt is, milyen volt a társaságok vadgazdálkodása. Örömmel állapítható meg, hogy az egyik legfontosabb területen, a félvadfenyésztés- ben megyénk az utolsó hely­ről egyszerre öt fokot ugrott előre. Hét vadásztársaság foglalkozott fácántojások keltetésével, és a megfelelő időben 8000-et engedtek sza­badon. Különösen példásan működött a gacsályi, a náb- rádi és a mátészalkai társa­ság. melyek 2000 lőtt fácán­nal járultak hozzá ahhoz, hogy a megyei 6000 fácánra vállalt szerződést már túl is teljesítsék. Ezzel hozzájárul­tak gazdasági megerősödé­sükhöz, és lehetővé tették hogy az árvíz okozta súlyos károkat helyreállítsák. A fá­cánvadászat még február 28- ig tart. A vadászok most azon fáradoznak, hogy a kompetencia-vadászatok mellett minél több lőtt va­dat adjanak áj a MAVAD- nak Mi kerül még puska végre ? Szabolcs-Szatmár megye mezein és erdeiben most vígan élnek a vadállatok. Nekik kedvez az időjárás. Jó volt számukra a tavasz és a nyár is. A jó szaporulatnak köszönhető, hogy a még hát­ralévő időben több pzsuta és sok fácán vadászatát terve­zik február 28-ig. A nyulak már december 31-től meg­szabadulnak a puska veszé­lyétől, ekkor kezdődik a nyúlstop. Szükség van erre, mert sajnps a kedvező kö­rülmények ellenére éppen a nyulak körében mutatkozik sok probléma az adomány számát illetően. Állategész­ségügyiek és vadászok tanul­mányozzák, hogy mi enne az okg. A tilalom elsődleges célja á törzsállomány védel­me. Többfelé 3 hideg beáll­ta idején vaddisznóra is pályáznak, és amint a meg­figyelések Ígérik: nerp re­ménytelenül. A vadászatok mellett a társaságokban november óta folyik az élő vad befogása. 18 társaság vállalta, hogy foglyokat hálóz, 21 nyulak befogására vállalkozott. Igen jó üzlet ez mind a va­dásztársaságnak, mind a népgazdaságnak nagy hasz­not hajt. Jelenleg a foglyo- zóháló Tiszakanyár és Kis- várda térségében teszi rab­bá a szabad foglyokat. Nyu- lakat Nagykálló, Vásárosna- mény és Kisvárda környékén fognak. A hálózásra kedve­zőtlen a mostani időjárás, mert a nagy sárban a hálók szállítása és felállítása igen nagy munkát jelent, így a vadászok ugyancsak lesik, mikor köszönt be egy kis fagy. Mérgezés ! A szabolcsi vadásztársasá­gok az etikának megfelelően nemcsak tenyésztik, lövik és fogják a vadat. hanem megfelelő módszerekkel Ügyéinek arra,, hogy meg­maradjon a természet bioló­giai egyensúlya, vagyis terv­szerű vadgazdálkodást foly­tatnak. Ennek egyik része a mérgezés. A téli időszakban a szárnyas és prémes duva- dak ellen indítanak harcot. Sztriehnint, foszfort helyez­nek ki, hogy a kóbor, a va­dakat pusztító állatokat irtsák. Tavasszal az injektált tojások kihelyezésével pusz­títják a fiókák veszélyezte­tőit. A MAVÖSZ-nál meg­tudtuk, hogy az elmúlt év sikerés mérgezések nagy­mértékben hozzájárultak ah koz, hogy Szabolcs-Szatmá: megyében gyarapodott a vadállomány, alacsony ma radt a fiókákban esett kár Felmászik a nyúl a fára? A bizarr kérdésre „igen” a válasz. Felmászik, ha a szél olyan magasra hordja a ha­vat, hogy a fuváson feljut a rügyes ágig, hogy a ziman­kóban eledelhez jusson. A tréfás-komoly helyzet nagy kárt jelent, hiszen a nyúlon kívül az őz is hajlamos arra, hogy élelem híján a hideg­ben gyümölcsösökbe látogas­son. Ennek a megelőzése azonban nem lehetetlen. A megye valamennyi va­dásztársasága jól felkészült arra, hogy szemes és szálas takarmányt juttasson a va­daknak a tél beköszönte után, mégpedig etetőkben. Már most szoktatják ide az állatokat, és így a hófúvások idején is ösztönösen ide ván­dorolnak a kertek helyett. A vadföldek és az etetőrend­szerek hosszú tél esetén is biztos menedéket jelentenek az állatoknak. A társaságok jelentései alapján elmondha­tó: vadászhoz méltóan gon­doskodnak erdő-mező vadjá­ról, előkészítvén ezzel a kö­vetkező szezon okos vad- gazdálkodását. (b) —, mert alkatrészhiány miatt nem sijcerül megjavítani. Az újhelyi tanyai iskolánál egy éve n&m tudják használni a készüléket. A tévékészülékek általában betol ik feladatukat, de van­nak települések, ahol az is­kola ajtaja szinjs állandóan nyitva van, iqég a nyári szünidőben is. A Kallósam- jénhez tartozó forrás-tanyai iskolában is így volt ez. Az Érpatakhoz tartozó zsinde- lyes-tanyai iskolában pedig az áramfejlesztő pines meg­felelő helyen, károsodás ér­heti az értékes tárgyakat. Olyan készülék is volt a Balkány Czibak-tanyán, amelyet nem az iskolában, haneip a nevelő lakásán he­lyeztek él. Az iskolai gond­nokságok megfeledkeztek a társadalmi összefogással ka­pott készülékeket leltárba venni és gondoskodni álla­guk megóvásáról. Sok problémát tapasztal­tait a népi ellenőrök a vil­lannyal nem rendelkező ta­nyákon. ahol az áramfejlesz­tők gyakran hibásak, vagy a felúütásuk nem gazdaságos. A Geszterédhez tartozó szál­lási öld-tanyai iskola 1970. jú­lius 6-án kapott aggregátora eddig egyáltalán nem üze­melt, s ezért a tévét sem tud­ják használni. Egy másik he­lyen — Tormás-tanyán, a villany bevezetése után feles­legessé vált — jól működő aggregátort egy bóketelepi magánszemélynek adták köl­csön, holott nagy szükség? lejt volna az áramfejlesztőre a nagymogyorós-tanyai isko­lának. A villannyal nem ren­delkező tanyai iskolák egy részénél nem szívesen veszik át a jelenleg még üzemké­pes áramfejlesztőket, mert az üzemelési költség, a meghi­básodással járó kiadásokat nehezen tudják kielégíteni a kisiskolák. Gyakran elrontanak A népi ellenőrök megálla­pításai szerint vannak helyek, ahol a nevelők élnek a kor­szerű oktatási eszközökkel. másutt nincs ipegí44° tan­terem az Iskolatévé adásai­nak rpegpéz&séhez, a zsúiol ság, az összevont osztályok nehezítik 3 modem oktatási segédeszközeik felhasználását. A települések közül nam eg/ helyen — objsktíy és szub^ jektív okokból — a tanterem egyik sarlóiban, a nevelő la­kásán, vagy éppen a szertár­ban — me3'hÍbásodvn — he vernek, porosodnak az érté­kes eszközök. Több esetben a tanácsok sem törekedtek arra, hogy gondoskodjanak a készülékek célszerű használatáról, nem vették azokat leltárba, nem szorgalmazták; ahol a lehető­ségele megengedik, éljenek a korszerű ismereteket, tartós élményeket nyújtó lehetőség­gel. Jobban megbecsülni Felhívták a figyelmet a népi ellenőrök arra isi a té­vékészülékeket az iskolai oktatáson kívül vegyék igénybe a lakosság érdekében is. Külön intézkedést kértek, hogy a Zsindelyes-tanyán lé­vő tévé a tanítási időn túl is álljon a lakosság rendelke­zésére. A járási Népi Ellenőr­zési Bizottság a feltárt hibá­kat, problémákat közölte a tanácsi szervekkel felhív­ta a figyelmet az értékes esz­közök jobb kihasználására. A vizsgálat időszerű volt — hisz a több 100 ezer forint értékű társadalmi segítség altkor hoz hasznot, ha az ajándékot nem teszik a „lomtárba”, hanem megbir­kózva a javítási ér Scgyéb gondokkal, felhasználják azo­kat a tanyai gyermekek ok- tatása-nevelése és a környé­ken lakók tévénézési igényei­nek kielégítésére. P. G. Január elsejétől nyugdijat kaphatnak a ki ipárosok Sok kisiparosnak — főleg a kihalófélben lévő szakmák­ban dolgozóknak — idős kor­ban már nem volt biztosítva 4 mgi ember igényednek megfelelő megélhetési alap, s ezért alkotta meg kormá­nyunk 1961-ben a 20. számú törvényerejű rendeletet, amely 1962-től kötelezővé tette a kisiparosok nyugdíj­biztosítását. 1962. január 1- tal nyugdíjbiztosítást fizet minden iparigazalvánnyal és működési engedéllyel ren­delkező kisiparos. Törvényeink szerint csak az a dolgozó kaphat öregségi nyugdíjat, aki legalább 10 évig fizette a nyugdíjbiztosí­tást. A kisiparosok 1972. ja­nuár 1-én érik el a 10 éves biztosítási időt, tehát ettől kezdve igényjogosultak az öregségi nyugdíjra. Megyénk­ben az igény jogosultság mintegy 750 kisiparost érint. Közülük 400 ra tehetp azok­nak a száma, akik élnek a törvény adta lehetőséggel és januárban elkezdik a megér­demelt pihenést, A nyugdíj­korhatárt elért kisiparosok egy része továbbra is aktívan részt kíván venni a lakosság szolgálatában. Szükség is van munkájukra, tapasztala­taikra, mert a szocialista ipar nem bírja kielégíteni me­gyénk lakóinak a szolgáltatás iránt támasztott igényét. A nyugdíjkorhatár a kis­iparos nőknél 55 év, a férfi­aknál 60 év. A nyugdíj ösz- szegének mega llap í tásán ál az az illetékesék figyelembe ve szik a kisiparosok katonai szolgálati idejét, a hadifog­ságban, vagy a deportálásban eltöltött időt, ha ezek előtt a nyugdíjigényesek már leg­alább 6 hónapig biztosítót1 munkaviszonyban voltak. A kisiparosok nyugdíjigényü­ket a Szabolcs-Szatmár me­gyei Társadalombiztosítási Igazgatósághoz küldhetik be Nyíregyházára. MINDENFÉLE Záróra Az Északi körűt lakosságá­nak zöldségellátását komoly mértékben segíti az a kis pavilon, amely az új ovoda közelében szerénykedik. Igaz, nincs itt tobzódó választék, de sürgős esetekben igenis gegit. Az igazi sürgős eset egy háziasszony számára általá­ban szombaton délben, vagy a koFa délutáni órákban szo­kott beköszönteni. A pavi­lont azonban ilyenkor zárva tartják. Máskor is a szerencsés véletlen­től függ, hogy az ember tgiál-e ott eladót vagy sem- Ä zöldséges árudát egy téeszközi vállalkozás tartja fenn. Egy biztos: konjunktú­rakutatásról nem sokat hall­hattak eddig. Trombiták Ilyenkor van a szezonja a szjlveszteri zajcsináló trom­bitának. Nem is rontom az ünnepet és az üzletet azzal, hogy bi'rálgassam. Valami gzqnban nem tetszik. Az, ahogyan árulják. Az eladó az utcán telepszik le. Ez helyes. Asztalra he­lyezi az árut. Ez is érthető. Aztán fújja- Nos, még ezt is el lehet viselni. A baj csak az, Jiogy nem egyet fúj. ha­nem sorban, szinte vala­mennyit. Ezzel bizonyítja, hogy jó. De — teszem fel a kérdést — miért kell nekerp olyan trombitát fújni majd, amelyet más már alaposan végigfújt? A szilveszter nagy dolog. De a higiénia se kntya! Panzer A karácsonyi ünnepek alatt Nyíregyházán nem le­hetett a boltokban parizert vásárolni. Ez az olcsó és ke­resett áru — az eladók sze­rint —! nem is érkezett. Más áru ugyan volt, de hát van alii a parizert szereti csak. Ha njnesen téliszalámi, nos, hát akkor az etnbor megnyugszik. Exportáljuk, dollárt kapunk érte, érde­mes néha Iggiondani róla. Talán a parizer is ilyen kar­riert csinált? Kapacitás A forró nyár ótg készítge- tik Nyíregyházán azokat gz óvodákat, amelyek előre gyártott elemekből, könnyű- szerkezetes módszerrel szol­gálnák a gyermekek elhelye­zését. Az óvocják azonban csak készülgetnek. Lassap, óvatosan, szinte alig látha­tóan. Ugyanakkor vannak cso­dálatosan gyorsan sikerülő dolgok. Ilyen a garázsépítés a posta mögötti odvarbap. Egy hónapja sincs, hogy szó­vá tettük: a bontás után itt jó grund és játszótér létesül­hetne. Mire észbe kaptunk, már él is készültek a gará­zsok. Égy sor garázs, mégpedig jó kivitelben. Volt rá kapa­citás. Talán jobb lett volna az óvodák esetében is ga­rázsprogramot hirdetni? Fecskeügy A cigarettázók nagy tábo­rának lassan bele kell törőd­nie abba, hogy Nyíregyházán az egri helyett csak a debre­ceni Fecskét árusítják. Nem vattás füstszűrővel. Az viszont egyre rejtélye­sebb: miért romlik ez az egyébként is csökkent érté­kű cigaretta? Mert az utób­bi napokban csak nyers, ned­ves, kőkemény, szívhatatlan árut lehet kapni. A sok panasz után pár év óta javult a Magyar Dohány­ipar gyártmányainak minő­sége. Vajon most miért kell ennek elszállnia. mint ősszel a fecskének? Bürget Lajos Több gyümölcs — baromfi Mit fogyasztott Nyíregyháza 1971-ben ? A Szabolcs-Szatmár me­gyei MÉK kimutatásai sze­rint 1971-ben Nyíregyháza lakossága burgonyából el­fogyasztott 284 vagont, 34 vagonnal többet, mint 1970- ben. Zöldségfélékből a fo­gyasztás 475 vagon volt. A gyümölcsfogyasztás emelke- 1 dett: összesen 109 vagon került eladásra. Zöldség- és gyümölcsfélékből mindössze 100 vagon jött idegen terü­letről, a több; szabolcsi ter­més volt. Ez a száz vagon zöldségféle is az év első és második negyedévében ke­rült szállításra a déli me­gyékből, ahonnan a primőr árukat hozta a MÉK. Idén 32 vagon tisztított baromfit adtak el Nyíregy­házán, a tavalyi 27 vagonnal szemben. Hasonlóan emelke­dett a friss tojás forgalma. Ez évben 2 millió 600 ezer darabot adtak el a tavalyi 2 millióval szemben. F. P.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom