Kelet-Magyarország, 1971. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-29 / 306. szám

»fl. áeeember 2t. KELET-MAGYARORSZAe ». »Mat A nyírszőlősi példa Egy tanyai kollégium építésének rövid története Eredmények, tervek, gondok az élelmiszer-gazdaságban írta: Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter százalékkal volt több az 1970. évinél. Fokozódott az igény a szakosított állatte­nyésztő telepekhez szükséges gépi berendezések iránt. A technológiai rend megtartá­sát segítette a gépi beruhá­zások 10 százalékos növeke­dése, s javult az alkatrész- ellátás is. Az imént vázolt fejlődés gondokkal is járt. Ezekkel szembe kell néznünk, s az akadálvokkal me» kell küz- denünk. A gondokat vizsgál­va szembetűnik, hogy techno­lógiailag megoldott és jöve­delmezd ágazatokban, mint például a gabona- és kukori­catermesztés, a sertés- és ba- romfitartás, jav-.t a terme­lési kedv és növekedett á termelési színvonal. Ahol a hagyományos technológia, a sok kézimunkaigény, a drá­guló beruházások miatt romlott a jövedelmezőség, ott csökkent a termelési kedv. Az ebből keletkező feszült­ségek ellátási nehézségekben, a kapcsolódó iparágakban pedig a kapacitások kihasz­nálatlanságában jelentkeztek. A GONDOK KÖZÜL azo­kat kívánom kiemelni, ame­lyek életszínvonal-politi­kánk maradéktalan megva­lósítását gátolják. Ilyen jel­legű nehézségeink vannak a zöldségtermesztésben, ahol az 1970-ben megkezdődött visszaesés 1971-ben tovább folytatódott. Ebben az ága­zatban nemcsak a terület csökkent, hanem a hozamok sem kielégítőek. Bár az utób­bi évtizedben 59 százalékról 80 százalékra növekedett a nagyüzemek részesedése a zöldségtermesztésben, a nagy­üzemi technológiák mégsem terjednék eL Ehhez járul, hogy nem volt megoldott a jövedelmezőség sem. Kedvezőtlen, hogy a szarvasmarha-állomány nem növekszik, a tehénállomány pedig csökken. Az alacsony szálas- és tömegtakarmány - hozam miatt a tejtermelés és felvásárlás elmaradt a tér* vezettől. Országos jelenség, de az élelmiszer-gazdaságot is érinti, hogy a beruházások tervszerűsége tovább romlott. Sok a befejezetlen építkezés, np»"ok a költségek. Több ál­lami gazdas"» “s temelőszö- - vetkezet ugyanakkor elha­nyagolja a gépesítés fejlesz­tését. Idén is lesz tennivalója bő­ven az élelmiszer-gazdaság dolgozóinak. Hiszen egy — az említett gondok ellenére — kimagasló termelési si­kerekkel bővelkedő esztendő eredményeit kell 2—3 száza­lékkal túlsóm válni. Ezért mondjuk az 1972. évi tervet feszítettnek. Ugyanakkor re­álisnak is nevezzük, mert ja­vul az anyagi-műszaki meg­alapozottság. Feladatunk ket­tős. Minden erőt latba vetve küzdeni az elért sikerek meg­tartásáért, sőt fokozásáért, másrészt az élelmiszer-gazda­ságban jelentkező feszültsé­geket csökkenteni, illetve mérsékelni kell. Az előzőekben felsorolt ter­melési s termeléspolitikai ne­hézségek orvoslására komp­lex intézkedéseket tervezünk. Olyan intézkedésekről van szó, amelyek egyrészt a ter­melési technológia javítására, az árutermelés fokozására ösztönöznek, s javítják a jö­vedelmezőséget, másrészt kedvezően hatnak a fogyasz­tói árak alakulására is. A zöldségtermesztésben az erő­ket a leginkább igényelt pap­rika-, paradicsom-, s vörös­hagyma-termelés fejlesztésé­re összpontosítjuk. Egyben segítjük a „hagyományos” — részes, családi — művelési formák és a házikertek fej­lesztését is. Intézkedéseket hozunk a cukorrépa-termesz­tés gazdaságosságának foko­zására, különös figyelmet fordítunk a korszerű vető­magvak. gyomirtó vegysze­rek, betakarító gépek időbeni beszerzésére. Van olyan terület, ahol — átmenetileg — szigorú rend­szabályokhoz kell nyúlni. Ilyen a szarvasmarha-te­nyésztés. A nőivarú állomány védelme érdekében az 1972. év elejétől újból szigorú ke­retgazdálkodást léptetünk életbe. Ugyanakkor korszerű­sítjük az utódellenőrzést és a mesterséges megtermékenyí­tést. Még az év első felében ismételten a kormány elé tár­juk a szarvasmarha-tenyész­tésben kialakult helyzetet s javaslatokat teszünk a ked­vezőtlen tendenciák fokozatos megváltoztatására. A BERUHÄZÄSOKN \1 ERŐINKET a folyamatban lévők mielőbbi befejezésére koncentráljuk. Javítani kell a beruházási munka színvo­nalán is, az eddiginél na­gyobb gondot fordítunk a munkaintenzív kultúrák gé­pesítésére. Há gazdaságpolitikai In­tézkedéseink a jó ás haté­kony munkával találkoznak, akkpv az 1972. évi terv nem­csak megvalósítható, de túl­teljesíthető. Úgy vélem, eh­hez biztos alap az élelmiszer- gazdaság dolgozóinak mun­kaszeretete, termelési ked­ve. Egyre több gazdaságban, feldolgozó és értékesítő üzemben tesznek erőfeszíté­seket a jobb munka- és üzemszervezés révén a belső tartalékok feltárására. Az elmúlt esztendőben örvende­tesen nőtt a szocialista brigá­dok száma s egyre többer gyarapítják — vezetők és dől gozók egyaránt — szakma tudásukat. Úgy vélem, ho° a tudományosan megalaoc zott vezetés, a megnövelte dett szaktudás és dicséret: szorgalom azok a döntő lé nyezők, amelyek a munka termelékenység növelését, < terv túlteljesítését lehetőv teszik. , AMIKOR AZ ELMÚL" ÉVI eredményekért, a gondos munkáért köszönetét mondok az élelmiszer-gazdaság min­den dolgozójának, egyúttal kérem, vessék latba erejüket és tudásukat az 1972. évi fel adatok sikeres megvalósításá­ért. Ehhez jó erőt, jó egész­séget, boldog új esztendőt kí­vánok! EREDMÉNYES ESZTEN­DŐRŐL számolunk be most, amikor összefoglaljuk 1971. évi munkánkat. A számvetés elkészítésének s az új esz­tendő tennivalóin-’- megfo­galmazásakor jóleső érzés az ország lakosságának elmon­dani, hogy az élelmiszer-gaz­daság 1971-ben legfontosabb termelés- és gazdaságpoliti­kai feladatait teljesítette. Sőt — az árvíz okozta károk és az aszály ellenére — célkitű­zéseinket minden eddiginél nagyobb tervszerűséggel va­lósítottuk meg. Ez azt is bi­zonyítja, hogy a gazdaság- irányítás rendszere megállja a helyét, s a termelőszövet­kezetek, állami gazdaságok, a feldolgozó és értékesítő vállalatok vezetői jobban él­tek az önállóság adta lehe­tőségekkel. Parasztságunk, az élelmiszer- és fagazdaság különböző területein dolgozók hozzáértő, szorgalmas, lelkes és mindenekfelett eredmé­nyes munkával bizonyították, hogy helyeslik és támogatják agrárpolitikánkat. Az 1971-es esztendőben a fejlődés üteme összességében valamivel meghaladta a ter­vezettet. A mezőgazdasági termelés nemcsak az 1970, évinél tc|jb 9 százalékkal, ha­nem kereken 3 százalékkal haladta meg az eddig leg­jobbnak ítélt, rekordnak szá­mító 1969-es év színvonalát is. Az élelmiszeripar 8 szá­zalékkal termelt többet 1970- hez képest, s ennek nyomán 1971-ben az élelmiszerek többségéből az igényeknek megfelelő, kiegyensúlyozott volt az ellátás. Az elmúlt esztendőre visz- •za tekintve két olyan ered­ményt szeretnék kiemelni, amilyenre eddig még nem volt példa, s amelyek népi államunk gondoskodásának, a mezőgazdaság fejlesztésé­re Irányuló intézkedéseinek gyümölcsei. Az egyik: a «30,7 mázsás hektáronkénti búza- termelés, amely a magyar mezőgazdaság történetének legkiemelkedőbb ilyen ered­ménye. A másik: á sertés- termelés eddig még nem ta­pasztalt arányú fejlődése. A jelenlegi sertésállomány na­gyobb, mint hazánk történe­tében bármikor volt. Mind­két eredmény alátámasztja pártunk és kormányunk kö­vetkezetes termelés-, gazda­ság- és életszínvonal-politiká­ját. Az ország kenyérgabona­szükségletét — most már több éve — biztonságosan hazai termésből elégítjük ki. Ehhez még azt szeretném hozzátenni, hogy búzánk bel- tartalmi értéke jó s így be­lőle jó minőségű kenyér süt­hető! Ugyancsak a lakosság jobb ellátását tette lehetővé a hústermelés, ezen belül el­sősorban a sertéstermelés gyors ütemű növekedése. Nemcsak táplálkozási kultú­ránk javítása, hanem expor­tunk miatt is örvendetes a sertéstenyésztés fejlődése. A KIEMELKEDŐ BÜZA , a keltező rizs és olajosmag- termés mellett kedvezőnek kell minősítenünk a húster­melés alapját képező kuko­rica hektáronkénti 36 mázsás hozamát is, amely meghalad­ja az előirányzottat. Fontos 1 nak ítéljük meg azt is, hogy az élelmiszeriparban — a már említett kedvező fejlődé­si ütemen túl — a termelés növekedésének mintegy 95 százaléka a munkatermelé­kenység növekedéséből fa­kadt. Az eredmények indítékai­nál — az alkotó emberi mun­ka mellett — a műszaki­anyagi ellátás javulására kel) utalnunk. A hozamok növe­kedésének jelentős tényező­je, hogy nemcsak az egy hektárra 1,,tó műrt^gva ha- tóanv - felhasználás nóveke dett 17 százalékkal, hanem ja”"’* a „itro»én foszfor ér kálb’m ará^va « u komole"’ fr-..««.u <1 «- •"'-v, fntn« A mennyiségi növekedi' mellett a mir "’ég jav”!As** eredményezte, hogy a fel­használt növényvédő és gyom irtó,szerek értéke 34 Helene praktikus nő volt, vett tehát egy öngyúj tót. Ki­számította, hogy hónapok alatt úgyis megtérül a gyufa árából. Az eladó egész sor öngyúj­tót tett eléje. Végül egy kis laposra esett a választása. — Itt kell lenyomni — mutatta az eladó —, s vi­dám sárga fény villant fel. Az irodában odatette az -sztalra. a cigarettás doboz mellé. Először a hivatalsegéd vette eszre, amikor hozta a postát. — Ö, öngyújtó! Megenge- ii? 'ézbe vette, de nem gyúi itta meg, hanem kivett" gyik csavarját. — Rendben van — bólin­tott —, de a benzintank nem valami nagy. Gyakran kell Anneliese Meinem majd utána tölteni. Nálam mindig van benzin, szóljon csak nyugodtan. — Aztán visszarakta a csavart és ott­hagyta a csodálkozó Helenét. Péter volt a következő ér­deklődő. Helene már évek óta együtt dolgozott vele. Neki is volt öngyújtója, há­romszor akkora, mint Hele né. — Aha — szólt elégedet ten —, rájött, mi a prakti­kus? — Felkattintotta az ön­gyújtót és megrázta a fejét. — Szerettük volna, ha ezt a bontást is mi végezhetjük — mutatott ki a szerkesztő­ség ablakán a Zrínyi utca túlsó oldalára Tomasovszky János nyírszőlősi iskolaigaz­gató, ahol az új áruház he­lyét készítik elő — de erre a bontásra nem sikerült megegyezni. Ha valahol Nyíregyházán szanálnak, ré­gi épületet bontanak, ott leggyakrabban nyirszőlősi emberekkel lehet találkozni. Ök idejében felismerték ezt a jó lehetőséget. Természete­sen a bontásból származó tégla és faanyag csak egvik feltétele az olcsóbb építke­zésnek. Ehhez hozzáértő szervezés és sok-sok társa­dalmi munka is szükséges még. ­Most, hogy megyénkben új mozgalom van kialakulóban, — „társadalmi alapítványt” hoznak létre — tanyai kol­légiumok építésére, hasznos­nak látszik a nyírszőlősiek módszerét ismertetni. Erről beszélgettünk Tomasovszki János igazgatóval. így születeti a gondolat — Már 1957-ben építet­tünk mi társadalmi munká­val egy kultúrházat. Ezen felbuzdulva a hatvanas évek elején olyan gondolatom tá­madt, ne hagyjuk abba az építkezést, létesítsünk egy gyermekvédő intézeti diák­otthont. Ez elsősorban a ta­nyai és falusi elhagyott, il­letve rossz körülmények kö­zött élő gyermekek részere készült volna. Az elgondolást, a megyei tanács illetékesei-' vei és a Művelődésügyi Mi­nisztériumban ismertettem. A többszöri megbeszélésből született az a gondolat, hogy legyen ez az épület tanyai kollégium. Segítsük a hátrá­nyos helyzetben lévő tanyai gyerekek felső tagozatos ok­tatását. — Igen ám, de a legna­gyobb utánjárásra is csu­pán 540 ezer forint állami támogatást tudtunk összeka­parni. A tervünkben egy 100 személyes diákotthon szerepelt, ( amihez a félmil­liós költség édeskevésnek bi­zonyult. Ebben az időben bontották a debreceni állo­mást. A MÁV-nál megértés­re találtunk. így került Nyír­szőlősre a debreceni öreg ál­lomás téglája. Meghibáso­dott, selejtes betonelemeket kaptunk a Szabolcs megyei Építőipari Vállalattól is. Társadalmi munkában — Eszembe jutott, van ne­kem két régi tanítványom, akikből tervező lett. Csomós iánosné (Holik Piroska), és Rozsé István, akik a NYIR- TERV-nél dolgoznak, szíve­sen vállalták társadalmi munkában a tervezést. Né­hány volt tanítványom, a kőművesszakmát választot­ta. őket, természetesen fize­téssel az építés idejére al­kalmazta az általános isko­la. A MÁV és az építőipari vállalat mellett sok segítsé­get nyújtott a nyíregyházi TITÁSZ is, különösen a da­ruskocsijának vettük nagy hasznát, amivel a betonge­rendákat rakták föl a falra. Mi pedig a pedagóguskol­légákkal — Földesi András, — Valami baja van, majd rendbe hozom. Pillanatok alatt alkatré­szek hevertek az asztalon, Péter egy kis tűzkövet tar­tott a világosság felé. — Túl kicsi. Becsapták! Menjen vissza az üzletbe és kérjen egy másikat! — De Péter, az istenért, megéri ez, hogy egy órái szaladgáljak, vitatkozzak és bosszantsam a másikat? A férfi hallgatott, de egy idő múlva megszólalt: Rácz Géza és Nagy Katalin úttörővezető — hozzáláttunk társadalmi munkaszervezés­hez. Jöttek a szülők, a na­gyobb gyerekek, elsősorban az úttörőcsapat tagjai. De jöttek segíteni a kiskatonák is a honvédségtől. — Sok nappalt kellett az éjszakával megtoldani, jár­ni. kilincselni, szervezni, majd fizikai munkával is részt venni az építkezésen. De megérte. Egy év alatt, 1964' szeptember elejére állt a 100 személyes kollégium. A 32 méter hosszú, kétszintes épületben van 6 lakóterem, konyha, ebédlő, politechnikai műhely és a szükséges mel­lékhelyiségek. Félmillióból kettő Amikor az illetékesek lel­tárba vették a kész épületet, egymillió-nyolcszázezer fo­rint értéket írtak be. Az 540 ezer forint állami támogatás­ból majdnem kétmilliót csi­náltunk. — Nagyon őrültünk en­nek a kollégiumnak, de a megépítés után újabb harc kezdődött. A 100 helyre eb­ben az évben csak 50 gyer­meknek a szüleit tudtuk meggyőzni a bentlakás elő­nyeiről. Az első lakók Felsősóskút, Mátyás-bokor, Rákóczi-bo- kor, Jókai-telep és Vajda­telep tanyáiról kerültek ki. Természetesen azóta a hely­zet nagyon megváltozott. Egy-két év után már csak a legjobban rászorultakat — Otthon vannak szerszá­maim, ha bármi problémája lenne, szóljon csak. Délután Tomival futott össze a presszóban. Tomi na­gyon rendes fiú. Nemcsak beszélni tud, mint a férfiak általában, de hallgatni is. Mihelyt azonban megpillan­totta az öngyújtót, már nem is látta Helenét, meg se hal­lotta, hogy szólt hozzá. Meg­gyújtotta az öngyújtót egy­szer, kétszer, háromszor. — Hányszor még? — kér­dezte Helene türelmetlenül. — Kilencszer kell meg­gyújtani — magyarázta To­mi. — Akkor biztosan mű­ködik. Este Hansot várta Helene. Hans volt a nagy Ö. S mi­alatt a vacsorábOE terített, tudtuk felvenni a kollégium, ba. Ezért az építkezést, to- vább folytattuk. Most egy 310 személyes tanyai kollé­giummal rendelkezünk Nyír­szőlősön. Nemcsak felső ta­gozatos gyerekek, hanem a kisebb tanyákról, mint Fe- renc-tanya, Kossuti i-telep, ahol megszűntek az iskolák, már a hatéves gyerekek ná­lunk kezdik az első osztályt. Érdemes tanulni ! Azoknak a községi veze­tőknek, akik most akarnak tanyai kollégiumot építeni érdemes Nyírszőlősre el­menniük, hiszen a társadal­mi építkezésben ott jelenleg is ..nagyüzem" van. Egy 14 tantermes, háromszintes is­kolán dolgoznak. Amikor egy-egy napra társadalmi munkát szerveznek, annyian jelentkeznek, hogy alig tud­nak mindenkinek munkát adni. Például az utolsó ilyen napon, november 14-én 99 családból dolgoztak ott az épülő iskolán. Azokból a tanyákból is szívesen jönnek már a szülők, akik néhány éve még a gyermekeiket sem akarták beadni a kol­légiumba. A kultúrházra, tanyai kol­légiumra, három tanítói la­kásra, 50 személyes óvodára, orvosi lakásra, és a 14 tan­termes iskolára négymillió állami támogatást kaptak a nyírszőlősiek és az épületek értéke 15 millióval szerepel a leltárban. Cs. R. elgondolkodott. Mit csinál majd Hans? Olyan lesz ma is, mint mindig? Kedves, figyelmes? Beszél majd a jövőnkről, az otthonunkról? Vagy szétszedi az öngyújtót és a benzintankot fogja né­zegetni? Hihetetlen. mi mindent tudnak kezdeni a férfiak egy ilyen vacakkal! Nem, én biztos fontosabb vagyok Hansnak, mint ez a tárgy. Hiszen Hans nem tisztviselő, nem munkatárs, és nem ismerős. Haris szeret engem. Ezt biztosan tudom. kint csengettek. Ebben a pillanatban térni kezdett. S mivel Helene egy praktikus hölgy, fogta az öngyújtót és kihajította az ablakon. HoedSotta?: Stefetr S&aí» Megelőzés JEGYZET. A tiszta városért Aki a nyíregyházi utcákat járja az elkövetkezendő he- tekban. újabb kis táblákat lát a házak falán. ..Tiszta udvar, rendes ház" — hirdeti a felirat. A Vöröskereszt szervezd a va­rosokban, a községekben a tisztasági mozgalmat. akti vitai vesznek részt a tavasztól ősztg tartó mozgalom elbírálásában. A gyarapodó táblák pedig azt jelenük, hogy egyre többen vannak olyanok, akik házukat, környékét rendben tartják. Nyíregyházán először 1969-ben értékelték a mozgalmat. Akkor még a vizsgált lakóházak alig 19 százalékának tudták odaítélni a „Tiszta udvar, rendes ház” táblát. Az idén már a házak majd egynegyede elnyerte a bírálók tetszését, pedig most jóval több lakóházat vizsgáltak meg, mint két évvel ko­rábban. Az egynegyed, vagyis 1239 lakóház — javarészt csalá­di ház a város bel- és külterületén — büszkén viselheti a táblát. A mozgalom a város szépítéséért folyik. S hogy milyen nagy társadalmi bázisa van, azt az értékelésben részt vevők száma is mutatja. Az a 120—130 ember, alá végigjárta a liá- zakat, esetleg tanácsokat adott, hogyan lehet még szebbé varázsolni a környéket, nemcsak a Vöröskereszt megbízá­sából végzett társadalmi munkát. Volt közöttük tanácstag, népfrontbizottsági tag, egészségügyi dolgozó is. aki ily módon is ismerkedett körzetével, az ott élő emberekkel. Persze még ma sem mondhatjuk el, hogy Nyíregyházán a tisztasági mozgalomban élen járnánk. Hiszen a rendezett házalt mellett — talán a sok külterületi lakóház, a korábbi életviszonyok hatására — sok az oléan porta, ahol nemcsak a szemet rontja a rendetlenség, hanem a közegészségügyi rend­szabályok be nem tartása miatt is lehet bosszankodni. Sok az olyan egyéni háztulajdonos, aki elhanyagolja a gazdasági ud­vart. az állattartás mellett nem gondol a fertőzési veszélyre, nem egyszer még a környéken élők egészségét is veszélyez­tetve ezzel. A vái'osközpontban is van két olyan góc, amire eppen a vöröskeresztes titkárok megbeszélése alkalmával hívták fel a figyelmet. Az egyik a Búza tér, a piac környéke, ahol sok a panasz a rendetlenségre, a szemétre, a másik rész pedig a Petőfi tér környéke. Jövőre a Vöröskereszt újabb társadalmi összefogással akarja felvenni a harcot a szemetelők ellen, a szebb, virágos Nyíregyházáért. Tisztasági tanácsot hoznak létre, a különböző szervék vezetőit is bevonják munkájába, hogy ha kell szép szóval, ha kell eréllyél küzdjenek a város szebbé tételéért. L. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom