Kelet-Magyarország, 1971. december (31. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-29 / 306. szám
»fl. áeeember 2t. KELET-MAGYARORSZAe ». »Mat A nyírszőlősi példa Egy tanyai kollégium építésének rövid története Eredmények, tervek, gondok az élelmiszer-gazdaságban írta: Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter százalékkal volt több az 1970. évinél. Fokozódott az igény a szakosított állattenyésztő telepekhez szükséges gépi berendezések iránt. A technológiai rend megtartását segítette a gépi beruházások 10 százalékos növekedése, s javult az alkatrész- ellátás is. Az imént vázolt fejlődés gondokkal is járt. Ezekkel szembe kell néznünk, s az akadálvokkal me» kell küz- denünk. A gondokat vizsgálva szembetűnik, hogy technológiailag megoldott és jövedelmezd ágazatokban, mint például a gabona- és kukoricatermesztés, a sertés- és ba- romfitartás, jav-.t a termelési kedv és növekedett á termelési színvonal. Ahol a hagyományos technológia, a sok kézimunkaigény, a dráguló beruházások miatt romlott a jövedelmezőség, ott csökkent a termelési kedv. Az ebből keletkező feszültségek ellátási nehézségekben, a kapcsolódó iparágakban pedig a kapacitások kihasználatlanságában jelentkeztek. A GONDOK KÖZÜL azokat kívánom kiemelni, amelyek életszínvonal-politikánk maradéktalan megvalósítását gátolják. Ilyen jellegű nehézségeink vannak a zöldségtermesztésben, ahol az 1970-ben megkezdődött visszaesés 1971-ben tovább folytatódott. Ebben az ágazatban nemcsak a terület csökkent, hanem a hozamok sem kielégítőek. Bár az utóbbi évtizedben 59 százalékról 80 százalékra növekedett a nagyüzemek részesedése a zöldségtermesztésben, a nagyüzemi technológiák mégsem terjednék eL Ehhez járul, hogy nem volt megoldott a jövedelmezőség sem. Kedvezőtlen, hogy a szarvasmarha-állomány nem növekszik, a tehénállomány pedig csökken. Az alacsony szálas- és tömegtakarmány - hozam miatt a tejtermelés és felvásárlás elmaradt a tér* vezettől. Országos jelenség, de az élelmiszer-gazdaságot is érinti, hogy a beruházások tervszerűsége tovább romlott. Sok a befejezetlen építkezés, np»"ok a költségek. Több állami gazdas"» “s temelőszö- - vetkezet ugyanakkor elhanyagolja a gépesítés fejlesztését. Idén is lesz tennivalója bőven az élelmiszer-gazdaság dolgozóinak. Hiszen egy — az említett gondok ellenére — kimagasló termelési sikerekkel bővelkedő esztendő eredményeit kell 2—3 százalékkal túlsóm válni. Ezért mondjuk az 1972. évi tervet feszítettnek. Ugyanakkor reálisnak is nevezzük, mert javul az anyagi-műszaki megalapozottság. Feladatunk kettős. Minden erőt latba vetve küzdeni az elért sikerek megtartásáért, sőt fokozásáért, másrészt az élelmiszer-gazdaságban jelentkező feszültségeket csökkenteni, illetve mérsékelni kell. Az előzőekben felsorolt termelési s termeléspolitikai nehézségek orvoslására komplex intézkedéseket tervezünk. Olyan intézkedésekről van szó, amelyek egyrészt a termelési technológia javítására, az árutermelés fokozására ösztönöznek, s javítják a jövedelmezőséget, másrészt kedvezően hatnak a fogyasztói árak alakulására is. A zöldségtermesztésben az erőket a leginkább igényelt paprika-, paradicsom-, s vöröshagyma-termelés fejlesztésére összpontosítjuk. Egyben segítjük a „hagyományos” — részes, családi — művelési formák és a házikertek fejlesztését is. Intézkedéseket hozunk a cukorrépa-termesztés gazdaságosságának fokozására, különös figyelmet fordítunk a korszerű vetőmagvak. gyomirtó vegyszerek, betakarító gépek időbeni beszerzésére. Van olyan terület, ahol — átmenetileg — szigorú rendszabályokhoz kell nyúlni. Ilyen a szarvasmarha-tenyésztés. A nőivarú állomány védelme érdekében az 1972. év elejétől újból szigorú keretgazdálkodást léptetünk életbe. Ugyanakkor korszerűsítjük az utódellenőrzést és a mesterséges megtermékenyítést. Még az év első felében ismételten a kormány elé tárjuk a szarvasmarha-tenyésztésben kialakult helyzetet s javaslatokat teszünk a kedvezőtlen tendenciák fokozatos megváltoztatására. A BERUHÄZÄSOKN \1 ERŐINKET a folyamatban lévők mielőbbi befejezésére koncentráljuk. Javítani kell a beruházási munka színvonalán is, az eddiginél nagyobb gondot fordítunk a munkaintenzív kultúrák gépesítésére. Há gazdaságpolitikai Intézkedéseink a jó ás hatékony munkával találkoznak, akkpv az 1972. évi terv nemcsak megvalósítható, de túlteljesíthető. Úgy vélem, ehhez biztos alap az élelmiszer- gazdaság dolgozóinak munkaszeretete, termelési kedve. Egyre több gazdaságban, feldolgozó és értékesítő üzemben tesznek erőfeszítéseket a jobb munka- és üzemszervezés révén a belső tartalékok feltárására. Az elmúlt esztendőben örvendetesen nőtt a szocialista brigádok száma s egyre többer gyarapítják — vezetők és dől gozók egyaránt — szakma tudásukat. Úgy vélem, ho° a tudományosan megalaoc zott vezetés, a megnövelte dett szaktudás és dicséret: szorgalom azok a döntő lé nyezők, amelyek a munka termelékenység növelését, < terv túlteljesítését lehetőv teszik. , AMIKOR AZ ELMÚL" ÉVI eredményekért, a gondos munkáért köszönetét mondok az élelmiszer-gazdaság minden dolgozójának, egyúttal kérem, vessék latba erejüket és tudásukat az 1972. évi fel adatok sikeres megvalósításáért. Ehhez jó erőt, jó egészséget, boldog új esztendőt kívánok! EREDMÉNYES ESZTENDŐRŐL számolunk be most, amikor összefoglaljuk 1971. évi munkánkat. A számvetés elkészítésének s az új esztendő tennivalóin-’- megfogalmazásakor jóleső érzés az ország lakosságának elmondani, hogy az élelmiszer-gazdaság 1971-ben legfontosabb termelés- és gazdaságpolitikai feladatait teljesítette. Sőt — az árvíz okozta károk és az aszály ellenére — célkitűzéseinket minden eddiginél nagyobb tervszerűséggel valósítottuk meg. Ez azt is bizonyítja, hogy a gazdaság- irányítás rendszere megállja a helyét, s a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, a feldolgozó és értékesítő vállalatok vezetői jobban éltek az önállóság adta lehetőségekkel. Parasztságunk, az élelmiszer- és fagazdaság különböző területein dolgozók hozzáértő, szorgalmas, lelkes és mindenekfelett eredményes munkával bizonyították, hogy helyeslik és támogatják agrárpolitikánkat. Az 1971-es esztendőben a fejlődés üteme összességében valamivel meghaladta a tervezettet. A mezőgazdasági termelés nemcsak az 1970, évinél tc|jb 9 százalékkal, hanem kereken 3 százalékkal haladta meg az eddig legjobbnak ítélt, rekordnak számító 1969-es év színvonalát is. Az élelmiszeripar 8 százalékkal termelt többet 1970- hez képest, s ennek nyomán 1971-ben az élelmiszerek többségéből az igényeknek megfelelő, kiegyensúlyozott volt az ellátás. Az elmúlt esztendőre visz- •za tekintve két olyan eredményt szeretnék kiemelni, amilyenre eddig még nem volt példa, s amelyek népi államunk gondoskodásának, a mezőgazdaság fejlesztésére Irányuló intézkedéseinek gyümölcsei. Az egyik: a «30,7 mázsás hektáronkénti búza- termelés, amely a magyar mezőgazdaság történetének legkiemelkedőbb ilyen eredménye. A másik: á sertés- termelés eddig még nem tapasztalt arányú fejlődése. A jelenlegi sertésállomány nagyobb, mint hazánk történetében bármikor volt. Mindkét eredmény alátámasztja pártunk és kormányunk következetes termelés-, gazdaság- és életszínvonal-politikáját. Az ország kenyérgabonaszükségletét — most már több éve — biztonságosan hazai termésből elégítjük ki. Ehhez még azt szeretném hozzátenni, hogy búzánk bel- tartalmi értéke jó s így belőle jó minőségű kenyér süthető! Ugyancsak a lakosság jobb ellátását tette lehetővé a hústermelés, ezen belül elsősorban a sertéstermelés gyors ütemű növekedése. Nemcsak táplálkozási kultúránk javítása, hanem exportunk miatt is örvendetes a sertéstenyésztés fejlődése. A KIEMELKEDŐ BÜZA , a keltező rizs és olajosmag- termés mellett kedvezőnek kell minősítenünk a hústermelés alapját képező kukorica hektáronkénti 36 mázsás hozamát is, amely meghaladja az előirányzottat. Fontos 1 nak ítéljük meg azt is, hogy az élelmiszeriparban — a már említett kedvező fejlődési ütemen túl — a termelés növekedésének mintegy 95 százaléka a munkatermelékenység növekedéséből fakadt. Az eredmények indítékainál — az alkotó emberi munka mellett — a műszakianyagi ellátás javulására kel) utalnunk. A hozamok növekedésének jelentős tényezője, hogy nemcsak az egy hektárra 1,,tó műrt^gva ha- tóanv - felhasználás nóveke dett 17 százalékkal, hanem ja”"’* a „itro»én foszfor ér kálb’m ará^va « u komole"’ fr-..««.u <1 «- •"'-v, fntn« A mennyiségi növekedi' mellett a mir "’ég jav”!As** eredményezte, hogy a felhasznált növényvédő és gyom irtó,szerek értéke 34 Helene praktikus nő volt, vett tehát egy öngyúj tót. Kiszámította, hogy hónapok alatt úgyis megtérül a gyufa árából. Az eladó egész sor öngyújtót tett eléje. Végül egy kis laposra esett a választása. — Itt kell lenyomni — mutatta az eladó —, s vidám sárga fény villant fel. Az irodában odatette az -sztalra. a cigarettás doboz mellé. Először a hivatalsegéd vette eszre, amikor hozta a postát. — Ö, öngyújtó! Megenge- ii? 'ézbe vette, de nem gyúi itta meg, hanem kivett" gyik csavarját. — Rendben van — bólintott —, de a benzintank nem valami nagy. Gyakran kell Anneliese Meinem majd utána tölteni. Nálam mindig van benzin, szóljon csak nyugodtan. — Aztán visszarakta a csavart és otthagyta a csodálkozó Helenét. Péter volt a következő érdeklődő. Helene már évek óta együtt dolgozott vele. Neki is volt öngyújtója, háromszor akkora, mint Hele né. — Aha — szólt elégedet ten —, rájött, mi a praktikus? — Felkattintotta az öngyújtót és megrázta a fejét. — Szerettük volna, ha ezt a bontást is mi végezhetjük — mutatott ki a szerkesztőség ablakán a Zrínyi utca túlsó oldalára Tomasovszky János nyírszőlősi iskolaigazgató, ahol az új áruház helyét készítik elő — de erre a bontásra nem sikerült megegyezni. Ha valahol Nyíregyházán szanálnak, régi épületet bontanak, ott leggyakrabban nyirszőlősi emberekkel lehet találkozni. Ök idejében felismerték ezt a jó lehetőséget. Természetesen a bontásból származó tégla és faanyag csak egvik feltétele az olcsóbb építkezésnek. Ehhez hozzáértő szervezés és sok-sok társadalmi munka is szükséges még. Most, hogy megyénkben új mozgalom van kialakulóban, — „társadalmi alapítványt” hoznak létre — tanyai kollégiumok építésére, hasznosnak látszik a nyírszőlősiek módszerét ismertetni. Erről beszélgettünk Tomasovszki János igazgatóval. így születeti a gondolat — Már 1957-ben építettünk mi társadalmi munkával egy kultúrházat. Ezen felbuzdulva a hatvanas évek elején olyan gondolatom támadt, ne hagyjuk abba az építkezést, létesítsünk egy gyermekvédő intézeti diákotthont. Ez elsősorban a tanyai és falusi elhagyott, illetve rossz körülmények között élő gyermekek részere készült volna. Az elgondolást, a megyei tanács illetékesei-' vei és a Művelődésügyi Minisztériumban ismertettem. A többszöri megbeszélésből született az a gondolat, hogy legyen ez az épület tanyai kollégium. Segítsük a hátrányos helyzetben lévő tanyai gyerekek felső tagozatos oktatását. — Igen ám, de a legnagyobb utánjárásra is csupán 540 ezer forint állami támogatást tudtunk összekaparni. A tervünkben egy 100 személyes diákotthon szerepelt, ( amihez a félmilliós költség édeskevésnek bizonyult. Ebben az időben bontották a debreceni állomást. A MÁV-nál megértésre találtunk. így került Nyírszőlősre a debreceni öreg állomás téglája. Meghibásodott, selejtes betonelemeket kaptunk a Szabolcs megyei Építőipari Vállalattól is. Társadalmi munkában — Eszembe jutott, van nekem két régi tanítványom, akikből tervező lett. Csomós iánosné (Holik Piroska), és Rozsé István, akik a NYIR- TERV-nél dolgoznak, szívesen vállalták társadalmi munkában a tervezést. Néhány volt tanítványom, a kőművesszakmát választotta. őket, természetesen fizetéssel az építés idejére alkalmazta az általános iskola. A MÁV és az építőipari vállalat mellett sok segítséget nyújtott a nyíregyházi TITÁSZ is, különösen a daruskocsijának vettük nagy hasznát, amivel a betongerendákat rakták föl a falra. Mi pedig a pedagóguskollégákkal — Földesi András, — Valami baja van, majd rendbe hozom. Pillanatok alatt alkatrészek hevertek az asztalon, Péter egy kis tűzkövet tartott a világosság felé. — Túl kicsi. Becsapták! Menjen vissza az üzletbe és kérjen egy másikat! — De Péter, az istenért, megéri ez, hogy egy órái szaladgáljak, vitatkozzak és bosszantsam a másikat? A férfi hallgatott, de egy idő múlva megszólalt: Rácz Géza és Nagy Katalin úttörővezető — hozzáláttunk társadalmi munkaszervezéshez. Jöttek a szülők, a nagyobb gyerekek, elsősorban az úttörőcsapat tagjai. De jöttek segíteni a kiskatonák is a honvédségtől. — Sok nappalt kellett az éjszakával megtoldani, járni. kilincselni, szervezni, majd fizikai munkával is részt venni az építkezésen. De megérte. Egy év alatt, 1964' szeptember elejére állt a 100 személyes kollégium. A 32 méter hosszú, kétszintes épületben van 6 lakóterem, konyha, ebédlő, politechnikai műhely és a szükséges mellékhelyiségek. Félmillióból kettő Amikor az illetékesek leltárba vették a kész épületet, egymillió-nyolcszázezer forint értéket írtak be. Az 540 ezer forint állami támogatásból majdnem kétmilliót csináltunk. — Nagyon őrültünk ennek a kollégiumnak, de a megépítés után újabb harc kezdődött. A 100 helyre ebben az évben csak 50 gyermeknek a szüleit tudtuk meggyőzni a bentlakás előnyeiről. Az első lakók Felsősóskút, Mátyás-bokor, Rákóczi-bo- kor, Jókai-telep és Vajdatelep tanyáiról kerültek ki. Természetesen azóta a helyzet nagyon megváltozott. Egy-két év után már csak a legjobban rászorultakat — Otthon vannak szerszámaim, ha bármi problémája lenne, szóljon csak. Délután Tomival futott össze a presszóban. Tomi nagyon rendes fiú. Nemcsak beszélni tud, mint a férfiak általában, de hallgatni is. Mihelyt azonban megpillantotta az öngyújtót, már nem is látta Helenét, meg se hallotta, hogy szólt hozzá. Meggyújtotta az öngyújtót egyszer, kétszer, háromszor. — Hányszor még? — kérdezte Helene türelmetlenül. — Kilencszer kell meggyújtani — magyarázta Tomi. — Akkor biztosan működik. Este Hansot várta Helene. Hans volt a nagy Ö. S mialatt a vacsorábOE terített, tudtuk felvenni a kollégium, ba. Ezért az építkezést, to- vább folytattuk. Most egy 310 személyes tanyai kollégiummal rendelkezünk Nyírszőlősön. Nemcsak felső tagozatos gyerekek, hanem a kisebb tanyákról, mint Fe- renc-tanya, Kossuti i-telep, ahol megszűntek az iskolák, már a hatéves gyerekek nálunk kezdik az első osztályt. Érdemes tanulni ! Azoknak a községi vezetőknek, akik most akarnak tanyai kollégiumot építeni érdemes Nyírszőlősre elmenniük, hiszen a társadalmi építkezésben ott jelenleg is ..nagyüzem" van. Egy 14 tantermes, háromszintes iskolán dolgoznak. Amikor egy-egy napra társadalmi munkát szerveznek, annyian jelentkeznek, hogy alig tudnak mindenkinek munkát adni. Például az utolsó ilyen napon, november 14-én 99 családból dolgoztak ott az épülő iskolán. Azokból a tanyákból is szívesen jönnek már a szülők, akik néhány éve még a gyermekeiket sem akarták beadni a kollégiumba. A kultúrházra, tanyai kollégiumra, három tanítói lakásra, 50 személyes óvodára, orvosi lakásra, és a 14 tantermes iskolára négymillió állami támogatást kaptak a nyírszőlősiek és az épületek értéke 15 millióval szerepel a leltárban. Cs. R. elgondolkodott. Mit csinál majd Hans? Olyan lesz ma is, mint mindig? Kedves, figyelmes? Beszél majd a jövőnkről, az otthonunkról? Vagy szétszedi az öngyújtót és a benzintankot fogja nézegetni? Hihetetlen. mi mindent tudnak kezdeni a férfiak egy ilyen vacakkal! Nem, én biztos fontosabb vagyok Hansnak, mint ez a tárgy. Hiszen Hans nem tisztviselő, nem munkatárs, és nem ismerős. Haris szeret engem. Ezt biztosan tudom. kint csengettek. Ebben a pillanatban térni kezdett. S mivel Helene egy praktikus hölgy, fogta az öngyújtót és kihajította az ablakon. HoedSotta?: Stefetr S&aí» Megelőzés JEGYZET. A tiszta városért Aki a nyíregyházi utcákat járja az elkövetkezendő he- tekban. újabb kis táblákat lát a házak falán. ..Tiszta udvar, rendes ház" — hirdeti a felirat. A Vöröskereszt szervezd a varosokban, a községekben a tisztasági mozgalmat. akti vitai vesznek részt a tavasztól ősztg tartó mozgalom elbírálásában. A gyarapodó táblák pedig azt jelenük, hogy egyre többen vannak olyanok, akik házukat, környékét rendben tartják. Nyíregyházán először 1969-ben értékelték a mozgalmat. Akkor még a vizsgált lakóházak alig 19 százalékának tudták odaítélni a „Tiszta udvar, rendes ház” táblát. Az idén már a házak majd egynegyede elnyerte a bírálók tetszését, pedig most jóval több lakóházat vizsgáltak meg, mint két évvel korábban. Az egynegyed, vagyis 1239 lakóház — javarészt családi ház a város bel- és külterületén — büszkén viselheti a táblát. A mozgalom a város szépítéséért folyik. S hogy milyen nagy társadalmi bázisa van, azt az értékelésben részt vevők száma is mutatja. Az a 120—130 ember, alá végigjárta a liá- zakat, esetleg tanácsokat adott, hogyan lehet még szebbé varázsolni a környéket, nemcsak a Vöröskereszt megbízásából végzett társadalmi munkát. Volt közöttük tanácstag, népfrontbizottsági tag, egészségügyi dolgozó is. aki ily módon is ismerkedett körzetével, az ott élő emberekkel. Persze még ma sem mondhatjuk el, hogy Nyíregyházán a tisztasági mozgalomban élen járnánk. Hiszen a rendezett házalt mellett — talán a sok külterületi lakóház, a korábbi életviszonyok hatására — sok az oléan porta, ahol nemcsak a szemet rontja a rendetlenség, hanem a közegészségügyi rendszabályok be nem tartása miatt is lehet bosszankodni. Sok az olyan egyéni háztulajdonos, aki elhanyagolja a gazdasági udvart. az állattartás mellett nem gondol a fertőzési veszélyre, nem egyszer még a környéken élők egészségét is veszélyeztetve ezzel. A vái'osközpontban is van két olyan góc, amire eppen a vöröskeresztes titkárok megbeszélése alkalmával hívták fel a figyelmet. Az egyik a Búza tér, a piac környéke, ahol sok a panasz a rendetlenségre, a szemétre, a másik rész pedig a Petőfi tér környéke. Jövőre a Vöröskereszt újabb társadalmi összefogással akarja felvenni a harcot a szemetelők ellen, a szebb, virágos Nyíregyházáért. Tisztasági tanácsot hoznak létre, a különböző szervék vezetőit is bevonják munkájába, hogy ha kell szép szóval, ha kell eréllyél küzdjenek a város szebbé tételéért. L. B.
