Kelet-Magyarország, 1971. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-28 / 305. szám

IW!. íéeem^er 5É­M!LST-MAÖ?ASÖRSZÄ(S 9. »!&« Gazdaságos termelés — jövedelmezőség Két lakás naponta Sikeres téliesítés a házgyári építkezéseknél AZ MSZMP Központi Bi­zottsága legutóbbi ülésén a soron lévő gazdaságpolitikai feladatok megoldásával kap­csolatban hangsúlyozta: „A gazdaságosan előállítható termékek körének hevítésé­vel egyidejűleg csökkenjen a gazdaságtalan termékek ter­melése.” • A gazdaságos termelésről, 6 jövedelmezőségről sok szó esik napjainkban. Ez mind népgazdasági, össztársadal­mi, mindpedig termelői, vál­lalati szempontból érthető. Egyrészt azért, mert a ne­gyedik ötéves tervben fog­lalt célkitűzések megvalósí­tásának elengedhetetlen fel­tétele a népgazdaság haté­konyságának, ezzel összefüg­gésben a termelés gazdasá­gosságának javítása. Más­részt a gyártmányösszetétel korszerűsítése — a kedvezően értékesíthető, versenyképes termékek mennyiségének növelése, a gazdasagtalan és elavult gyártmányok terme­lésének csökkentése — nél­kül az anyagi ösztönzés, a vállalati nyereségérdekelt­ség rendszere, a dolgozók személyi jövedelmének nö­vekedése kellőképpen nem valósulhat meg. Jelenleg a gazdaságtalan termelés még mindig jelen­tős erőforrásokat köt le, s ez fékezi a társadalmi-gazdasági előrehaladást. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a kormány a leg­utóbbi években több ízben hangsúlyozta a gazdaságos termelés megvalósításának szükségességét. Ennek elle­nére még nem mindenütt ér­tették meg e követelmény fontosságát. Joggal remélhe­tő, hogy a most először öt esztendőre kidolgozott válla­lati — szövetkezeti — ter­vekben . a termelőegységek már gondosabban mérlegel­tek, s e követelményt is fi­gyelembe véve határozták meg lehetőségeiket, sokolda­lú elemzés után szabták meg feladataikat. A középtávú tervekről készült felmérések kimutatják, hogy a kedvező tapasztalatok mellett a ter­melővállalatok egy részénél a meglévő gyártmányszerke­zet megváltoztatását nem a rendszeres és állandó piac­kutató munka alapján terve­zik, szervezik, hanem egy­fajta, szűkén értelmezett „saját lehetőséget” vesznek csak figyelembe. Ezzel szem­ben mindannyiunk, az egész társadalom érdeke azt kí­vánja, hogy a termékfejlesz­tést, az újabb, a modernebb műszaki eljárások bevezeté­sét, az önköltség csökkenté­JEGYZET: A törzsgárda szabályzatról SOKFÉLE INTÉZKEDÉS TÖRTÉNT már eddig is a hűséges dolgozók — a törzsgárda — jobb megbecsülése érdekében Ezt szolgálják újabban a vállalatoknál elkészült törzsgárda sza­bályzatok is. Valójában azonban csak, akkor lesznelv hatáso­sak, eredményesek, s érik el céljukat, ha az üzemek''sajátos helyzetüket figyelembe veszik, erre épülnek. És a dolgozók javaslatai alapján született és elfogadott üzemi törvényt — mert az! — a törzsgárda szabályzatban foglaltakat meg is tartják. I Tanulmányozva a Mátészalkai ÉRDÉRT Vállalat elké­szült törzsgárda szabályzatát, úgy tűnik, hogy sajátos helyze­tükből indultak ki. Fontos ez azért is, mert mint ismeretes munkaerőgonddal küzd ez az üzem, s a törzsgárda szabály­zatban foglaltak sei’kentőleg hathatnak a dolgozókra, csök­kenthetik a fluktuációt, s nagyobb vonzást gyakorolhatnak azokra, akik itt akarják jövőjüket megalapozni. A törzsgárda szabályzatuk visszamenőleg, 1971. január 1- től érvényes. A törzsgárda tagok kötelességei mellett a jogok között a következők szerepelnek. A hűséges dolgozókat az erkölcsi elismerés mellett fokozottabb anyagi megbecsülésben kell részesíteni. A bérezésnél a jobb munka figyelembevétele mellett az elért fokozatok szerint kell megkülönböztetett mó­don elbírálni. Ezeknek a dolgozóknak a gyermekeit a felvéte­leknél előnyben kell részesíteni. Ezt kiterjesztették a vállalati ösztöndíjat kérő, tovább tanulni szándékozó olyan fiatalokra is, akiknek a szülei az üzemben dolgoznak, törzsgárda tagok. ELŐNY. KEDVEZMÉNY RÉSZÜKRE az is, hogy a válla­lat termékeiből igényelt áruk megmunkálásáért önköltségi árat fizetnek. Gondolnak arra is, hogy a vállalati szolgálati és bérlakások építésénél a törzsgárda tagok előnyt élvezze­nek. Lehetővé teszik részükre a minőségi lakáscserét is. És az sem mellékes, hogy a vállalatnál 20 évnél régebben dol­gozók részére elősegítik a telekvásárlási igényüket, valamint a fejlesztési és részesedési alapból történő lakásépítési se­gélyből és kölcsönből a magasabb fokozattal rendelkezők je­lentősebb összeget kapnak. Ebben az esetben figyelembe ve- 6zik a szociális körülményeiket is. * Intézkedik e törzsgárda szabályzat arról is, hogy a kül­földi és a belföldi jutalomüdüléseknél a hűséges munkásokat előnyben kell részesíteni. Ez így egyfajta elismerése, megbe­csülése a jó munkának. Nem volt korábban egyértelmű a törzsgárda tagság után járó erkölcsi elismerés mértéke sem. Most e törvény kimondja, hogy a 20 éves törzsgárda tagok­nál minden 5. évben — ha a dolgozó elnyeri a magasabb fo­kozatot: bronz, ezüst, arany stb. — legalább vállalati kiváló dolgozó kitüntetéssel kell elismerni. De az is figyelemre ér­demes, hogy a szakma kiváló dolgozója, vagy ennél magasabb kitüntetésre csak törzsgárda tag terjeszthető fel. Ez sok ko­rábbi félreértést tisztáz, s kiküszöböli a dolgozók szubjektív megítélését. SOK SZÓ ESIK MOSTANÁBAN a dolgozókkal folytatan­dó párbeszédek szükségességéről, fontosságáról. Ezek szinte nélkülözhetetlenek. Örvendetes, hogy erre is gondoltak e sza­bályzat kidolgozásánál. Intézkedtek arról, hogy a termelési forgalmazási feladatok meghatározásánál tanácskozni kell a törzsgárda tagjaival, összehívni őket tanácskozásra, vélemé­nyüket kérni, s ezek alapján meghatározni a feladatokat. Ha­sonló párbeszédre kerül sor ezután minden jelentős feladat Végrehajtása előtt a hűséges dolgozókkal. Csupán néhány lényeges elemét ismertettük a vállalat törzsgárda szabályzatának. Ha azt minden dolgozó megisme­ri. e szerint él, dolgozik, s a vállalat vezetői gondoskodnak az abban foglaltak megtartásáról, hasznára válik az üzemnek, a közösségnek és a dolgozóknak. CSÖKKENHET A MUNKAERŐGOND, Stabilabb lesz a tnunkásgárda, s még eredményesebb munkát végezhetnek. E ami a fő: a derékhad valóban érezni fogja az anyagi-erkölcsi megbecsülést, s ez kifejezésre jut a gazdálkodás hatékonysá­gában. i. K. sét, a korszerűbb, a gazda­ságosabb gyártmányok ter­melését valósítsák meg min­denütt. A műszaki, gazdasá­gi vezetők küzdjék le a régi, a kitaposott úthoz való ra­gaszkodás kényelmességét, merjenek, ha kell, kockáza­tot is vállalni a közös ügy érdekében. Arra van szük­ség, hogy a termelők új megközelítésből és új felfo­gás alapján foglalkozzanak a termelési szerkezet átalakí­tásával, a gazdaságtalan ter­melés visszaszorításával. TÁRSADALMI ÉS GAZ­DASÁGI fejlődésünk egy­aránt megköveteli, hogy a műszaki és gazdasági szak­emberek, a vállalati dolgo­zók, de az irányító appará­tusban működők is céltuda­tosan, határozottan és kö­vetkezetesen. együttes erővel keressék, találják és oldják meg a sikeresebb, az eredmé­nyesebb gazdálkodást. A vállalati középtávú ter­vek készítése folyamán a minisztériumok, az országos hatáskörű szervek sokoldalú tanácsadással segítették a gazdálkodó egységek tervezői munkáját, és széleskörűen elemezték, hogy a vállalati tervek tükrözik-e a népgaz­dasági koncepciót, hozzájá­rulnak-e a negyedik ötéves népgazdasági terv teljesíté­séhez. A negyedik ötéves terv maradéktalan végrehaj­tása érdekében szükséges, hogy a termelést és a fel- használást irányító központi szervek munkájában a gaz­daságtalan termelés vissza­szorítása és az ebből adódó kérdések, problémák megol­dása az eddigieknél hatéko­nyabban, mindenekelőtt , a népgazdaság érdekeinek szem előtt tartásával jusson kife­jezésre. Erre hívta fel a fi­gyelmet a kormány a közel­múltban megtartott üléseinek egyikén, amikor megállapí­totta: „A termelési szerke­zet kedvezőbb kialakítása, a gazdaságtalan termelés visz- szaszorítása érdekében fo­kozni kell a központi irányí­tó szervek kezdeményező, ösztönző és koordináló sze­repét.” MARADANDÓ, TARTÓS EREDMÉNYEK — természe­tesen — egyik napról a má­sikra nem születnek. Szakí­tani kell azzal a sok helyen még megnyilvánuló szemlé­lettel. amely csak a rövid tá­vú előnyök megszerzését tartja fontosnak. A gazdál­kodó egységeknek hosszabb távra kell megalapozniok ér bizonyítaniok versenyké pességüket, műszaki színvo nal és önköltség, jövedelme zőség szempontjából egy aránt. A megjelölt célok — a gazdaságosabb termelés' szerkezet kialakítása és r gazdaságtalan termelés visz- szaszorítása — elérése cs,akir a vállalati és ágazati irányí­tó szervek dolgozóinak cél­tudatos, közös, jó munkája eredményeképpen valósul­hat meg. Mint egy kilövésre váró rakéta, úgy ágaskodik az ég­re kissé ferdén megdőlve egy hengeres testű daru. Aztán méltóságteljes lassúsággal kiegyenesedik. Integető ke­zek. kiszámított mozdulatok irányítják mozgását. Helyére kerül a két karvastagságnyi csapszeg. még néhány műve­let. s a daru az áthelyezett pályán újra munkaképes lesz. ’ MILLIMÉTERES PONTOSSÁGGAL Az esti ködön is átüt a vi­lágító reflektorok fénye. A szürkület még itt találta a vasútépítő brigádot — ők fektetik le a darupályához a síneket — este már csak egy kicsiny csapatat, a házgyári elemek szerelőit lehet meg­találni ‘Nyíregyházán a Ko­rányi Frigyei út melletti új lakótelep építésénél. A lakó­telepnek egyelőre csak szá­ma van: XVII-esnek hívja mindenki, ahogy a városren­dezési terv sorszáma jutott erre a körzetre. — Eredetileg december 10- ig terveztünk két műszakot a szerelőknél — mondja az építésvezető. — A jegesedéstől, a széltől nagyon félünk — kapcsoló­dik hozzá Takács László sze­relésvezető. Nem véletlenül. A házgyá­ri elemek olyan simák, hogy egy kis ónos eső valóságos korcsolyapályává változtatja a szerelendő házat Hiába sózzák, szórnak rá homokot, több emelet magasan a csú­szós padlón nehéz dolgozni. És a szél is ellenség: a két- három, esetleg 5 tonnás ele­meket úgy meglengeti, hogy ember legyen a talpán, aki megfogja, hogy óvatosan be­helyezze, beállítsa a kijelölt helyre. Hiszen a szerelés alapfeltétele a pontosság. Mil­liméterek számítanak az ele­mek összeillesztésénél. A GÉP ÉS A TEMPÓ — Összeszámoltam, hogyan haladunk — húz elő egy . kockás papirt a zsebéből Durjánszki András műveze­tő. — Van olyan is, hogy egy műszak alatt harminc elemet beemelünk. Az átlagban 25 mindig megvan. Országosan is jő ered­ménynek számít ez a szere­lési sebesség. Hiszen naponta több mint két lakást szerel­nek így össze. Ahhoz, hogy a daru felemeljen, helyére te­gyen egy-egy elemet, elég 15 —20 perc. Pedig itt még az embereknek illeszteni is kell, a hegesztőnek a kiálló huzal­végeket összehegeszteni. Egy elem pedig egy falat. egy előre gyártott fürdőszobát, vagy egy szoba teljes meny- nyezetét jelentheti. — A gép hajtja az embert, diktálja a tempót. Nemcsak a munkások tempóját, ha­nem a miénket is — mondja Ákos László. — Az emberek teljesít­ménybérben dolgoznak, ne­künk kell biztosítanunk, hogy mindig legyen munka, egy percig se álljon senki. A XVII-es lakókörzet épí­tését tulajdonképpen csak tavasszal ^ezdték meg. S jö­vő ilyenkorra már 500 lakás­nak kell beköltözhetően kc^zen lennie. Igaz, a szerelők két kisebb házat, egy 24 lakásost és egy 15 lakásost már elké­szítettek. De még a szakipa­rosoknak kell jönniük utá­nuk. Kőművesmunka már nincs, hanem a beépített bú­torok beszerelése, a különbö­ző vezetékek bekötése hiány­zik. a falak tapétázása, a szőnyegpadló elhelyezése van hátra. ÜZEMI KÖRÜLMÉNYEK Mégis a szűk határidő a gyors munkát kívánja. Ma már minden feltételt meg­teremtettek hozzá. Az épít­kezés folyamatossá vált. Az egyik oldalon hatalmas mar­kolók alapgödröt mélyítenek, kicsivel odébb már az alapo­zás folyik, aztán a házgyári elemek szerelése következik. Télen sem szabad megállni. A betonüzem melegített ka­vicsból, forró vízzel meleg betont csinál, gyors kötő­anyagot adagolnak hozzá, hogy még kisebb fagy esetén A honfoglalás korában nagy település állt ezen a helyen. Városdobosnak hív­ták. A tatárjárás idején el­pusztította az ellenség. Pusztadobos azóta is kü­lönbözik egy kissé a szom­széd falvaktól. Három hármas A Béke Termelőszövetkezet 1961-ben alakult. Jelenleg az 1500 lakosú községben 2100 holdon háromszázharminchá­rom termelőszövetkezeti tag tulajdonosa a közösnek. Kö­zülük körülbelül 130 nyugdí­jas és járadékos, tehát 200 dolgozó tag van (és 35 alkal­mazott). A tagok túlnyomó többsége fiatal nő, akiknek a férje ■ vagy apja (jóval töb­ben mint százan) eljárnak az iparba dolgozni- A kisebbség idős férfi. Viszont egészen különös módon 64 (!) egyéni gazda is van a községben. Nagy János, a termelőszö­vetkezet elnöke hét éve dol­gozik itt. Amikor jött, már négy éve mérleghiányos Volt \ß. közös gazdaság. Két érig nagy erőfeszítés után ő fi­zette az első munkaegysé­genkénti 5,70 forintot 1966- ban- (Ez csak a készpénz volt, a többi természetben járt-) Most 80 forint az egy napi munkadíj pusztadobo­son, a dolgozó tagok átlagos évi keresete 17 ezer forint. Idén készülnek a negyedik hiáoy nélküli zárszámadás-, ra. Nehéz évek és iskola Pedig nagyon rossz két esztendő volt ez. Árvíz? Bel­víz? Az elnök nevetve mond­ja: „Ezen az aszályos, magas fekvésű homokon még egy is menjen a betonozás. A házgyári szereléshez az ot# lévő betonozáshoz negyven hőérlelő berendezést és kéj gőzfejlesztőt szereztek be. — A két ünnep között is dolgozunk, de csak egy mü« szakkal — mondja az építés» vezető. — Már azon versengtek a szerelők, hogy ki dolgozzon azon a négy napon — teszi hozzá Takács László. — Pe- dig az építőiparban ez, hogy a két ünnep között dolgozza­nak, szinte szokatlan. Az építkezésen a munká­sokról sem feledkeznek meg, hiszen ezen a területen nem egy-két napig, hanem évekig tart majd a munka. A lakó­telepen mintegy háromezer lakás, iskolák, óvodák, böl* csődék épülnek. Ezért az öl­tözőben az olajkályhát ki­cserélték központi fűtéssel, a mosdóban meleg víz várja a munkát befejezőket. — Üzemi körülményeiméül megfelelő ellátást akarunk kisliba se találna úszni való vizet soha, a mezon dolgozó ember pedig egy kicsi pocso­lyát, amiben a lábát meg­moshatná!” És nevetve mu­tat könyvelőjére, a fiatal Télapó Mihályra, aki szen­vedélyes horgász létére 20 kilométert kerékpározik sza­bad idejében, amíg vízre ta­lál. _ Lörincz János, az általános iskola igazgatója elmondja, hogy idén júniusban 32 gye­rek végezte el $.z általános iskolát a faluban és abból 2Ä továbbtanul gimnáziumban^ vagy szakiskolában, de? egyetlen egy sem jelentkezett mezőgazdasági szakmunkás^ nak a termelőszövetkezetbe» A párttitkár büszkén kö.fbe­veti, hogy a régebben végzeté kisiskolások közül vi szőrré már ötöt ösztöndíjjal beírat­tak gépész- és kertésztanuló- nak és megtört a jé® Pusrta- doboson az iskolában, mer# remény van rá, hogy a mos# végző nyolcadikos általános iskolások közül 6—8 gyerek) itt találja meg a számításáé és valamilyen szakmát ta­nul. Tolnai Ferenc főagronómas) nemrég egy mezőgazdasági konferencián vett részt én ott elpanaszolta, hogy bor­zasztóan nehéz nagyüzemi politikát csinálni egy olyan faluban, ahol 64 egyéni gaz­da 500 holdnál többön gaz­dálkodik, sakktáblaszerűen, keresztül-kasul tarkítja tt közös földjeit. Nyolc forint­ért megveszi a közös elől a szomszédos nyírmadai sertés- hizlaldából a szerves trágyái és amikor a legnagyobb »ta­vaszi munkaidőben a 200 munkára fogható termelő­szövetkezeti tagot növény- ápolásra kellene kiküldeni, csak 40 jön, mert a többi eb sógoruknál, komájuknál, as egyénieknél dolgoznak. Nem éri meg Viszont ifjú Gurics Sán­dor, a fiatal főkertész őszin­tén megmondja, hogyha egy egyéni gazda, amelyik 8—10 tagú családjával egész évben virradattól késő estig dolgo­zott, hogy meglegyen a 80 ezer forintja, ugyanezzel á szorgalommal a közösben másfélszer annyit is megke­resett volna. Almási István üzemgazdász pedig kifejti, hogy dacára a több milliós jégkárnak, idén sem lesz hiány, mert a rozs 300 hold átlagában, ezen a rossz homokon soha nem lá­tott 13 mázsát hozott és már több mint 600 hold őszi mélyszántást végeztek el a tervezett 400 hold helyett. Azzal búcsúztunk, hogy nem féltjük ezt a közös gaz­daságot. <b*4 <K.) írva vigadok Ha nem is boros, de borús hangulatban szereztem tudo­mást a minap arról, hogy a nagypénzű szesztestvérek ta­lálkahelyei hamarosan újabb, attraktív üzemegység gél szaporodnak, line a sze­rény újsághír: „Bormúzeumot létesítene! a budai Vár alatt nemrég fel- * tárt katakombában. Az ital ínyencei itt több évtizedes bormatuzsálemeket is megiz- lelhelnek.” Félreértés ne essék: Nem irigylem azokat a hazánkba szakadt külföld fiait; akik konvertibilis alapon isszák magukat a népies faragású asztalok alá; sőt, ha a kijóza­nító SZTK-rendelőben is csak kemény valutáért állítanák éket kél lmom — ooaeaatas aonfiúi büszkeség dagasztaná legénytolltól pelyhedző szíve­met. Attól se kell félnünk, hogy ? tehetős import-borisszák netán megfáznak az árnyékos odúban; hiszen ugyané tája­kon tenyésznek az antibioti­kumokat erjesztő, józan gom­bafajták is. így a kedves vendég akár hajadonfőit is mulatozhat a hazai hajadc- nokkal, nem lesz szükség ka­lapkúrára, hogy aszongya. bor, a bor, a borkalappal... S ha netán honi legénye is lebotorkálnak egyszer-egy- :zer a neoantik bunkercsár­dába. újabb bizonyítékát nyerjük annak, hogy nálunk bíz eltűntek a rút generációs ellentétek. Hiszen nincs fel- óméióbb látvány, mzm mikos egy 25 éves ifjú bormatuzsá­lemmel koccint! Bízunk ab­ban. hogy a múzeum puritán erkölcsű pincérei se élnek vissza e kezdők tapasztalat­lanságával, és nem holmi éretlen vinkút szolgálnak fel élemedett boraggok helyett. Mert tudnivaló, hogy nincse­nek fiatal borok, csak vén korhelyek. Egy kezdő ivónak minden bor öreg. De ha netán valamely bor- matuzsálem túlságosan elhíz­ná magát és többet kérkedne öregségével, mint ildomos, kérem, közöljék vele kellő tisztelettel, hogy van „valaki”, „aki” épp oly vén, mint ő, s aki immáron annyira elag­gott, hogy ereje sajnos nem növekvőben, hanem — a je­lek szerint — elapadóban van. Ez pedig az alkoholellenes küzdelem. — jegyzi meg Takacs László, L. R. Csak a nevében puszta Jegyzetek Pusztadobosról zárszámadás előtt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom