Kelet-Magyarország, 1971. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-18 / 298. szám

ft oldal K2LS1 MAGYARORSZÁG ItJTt, december WC Bonnban aláírták az NDK és NSZK közötti megállapodást Megkezdődött a moszkvai pártaktíva Pénteken délben a nyu­gatnémet kancellári hivátal gobelintermében aláírták az NDK és az NSZK első ál­lamközi megállapodását, a nyugat-berlini rendezés kere­tében kötött tranzitforgalmi szerződést. A megállapodás — a nyu­gat-berlini szenátus és az NDK kormánya között meg­kötött és hétfőn aláírásra kerülő megállapodásával együtt — az általános nyu­gat-berlini rendezés kereté­ben csak akkor lép majd életbe, ha a négy nagyhata­lom külügyminiszterei ma­guk is aláírásukkal szentesí­tik. A nyugat-berlini négy­hatalmi rendezés aláírására várhatóan tavasz végén vagy nyár elején kerül sor. Nyugatnémet kormány­körökben most azt várják, hogy a négy nagyhatalom — a hivatalos külügyminiszteri aláírás előtt — már most hagyja helyben az NDK-val kötött megállapodásokat, amelyektől függővé tették Bonnban a szovjet—nyugat­német és lengyel—nyugat- / német szerződések ratifiká­ciós eljárásának megindítá­sát. Számítanak rá, hogy a három nyugati nagyhatalom már hétfőn — a nyugat-ber­lini szenátus és az NDK megállapodásának aláírása után — közös nyilatkozat­ban nyilvánítja ki egyetér­tését. A szerződés aláírásakor Egon Bahr, a nyugatnémet kancellári hivatal államtit­kára a szövetségi kormány nevében megelégedését fe­jezte ki, hogy a két német állam megtette az első közös hozzájárulást az európai enyhülés megteremtéséhez. ígéretet tett rá, hogy az NSZK mindent elkövet a két ország között megkezdett ál­talános forgalmi szerződésről tartott tárgyalások eredmé­nyes befejezéséért. Michael Kohl államtitkár, az NDK küldöttségének ve­zetője kijelentette: a tranzit­forgalmi megállapodás — miként a tárgyalások ered­ményének széles körű nem­zetközi fogadtatása is mu­tatja — hasznos előmozdítója az enyhülésnek és szerepe lett abban, hogy további in­tézkedések történjenek az európai biztonság megszilár­dítására és „rendeződjék a különböző társadalmi rend­szerű államok viszonya.” Az aláírást követően a nyugatnémet fél ebédet adott az NDK-küldöttség tisztele­tére. Kohl államtitkár és kí­sérete a délutáni órákban tért vissza a Német Demok­ratikus Köztársaságba. Sikerü!-e Jarringnak? Újabb közvetítési erőfeszítések a Közel-Keleten Mahmud Riad miniszter­elnök-helyettes és külügymi­niszter New Yorkból vissza­térve haladéktalanul tájé­koztatja Szadat elnököt az ENSZ-közgyűlés közel-keleti vitájának eredményeiről és a Jarring ENSZ-megbízottal folytatott megbeszélésekről. Az A1 Ahram értesülése szerint Jarring meghatáro­zott és világos kérdést inté­zett Riad egyiptomi és Eban izraeli külügyminiszterhez. Arra kért tőlük választ, hogy a két fél milyen mér­tékben hajlandó együttmű­ködni vele, amennyiben 'fel­újítja közvetítő tevékenysé­gét. Riad közölte, hogy Egyiptom a közgyűlési hatá­rozat elfogadásával kinyil­vánította készségét a határo­zatban előírtak végrehajtásál ra. Riad hazautazása után El- Zajjat állandó ENSZ-fődele- gátus nyomban Jarring ren­delkezésére áll, mihelyt az felújítja közel-keleti misszió­ját. Jarring Stockholmban tölti a karácsonyt és az új­évet, s szabadsága alatt elő­készíti a soron következő diplomáciai lépéseket. A Jarring-misszió sorsát továbbra is bizonytalanná teszi, hogy Izrael elutasítja az ENSZ-közgyűlés közel- keleti határozatát, s e hatá­rozat alapján nem hajlandó válaszolni Jarring jegyzéké­re, illetve hozzájárulni a közvetítő misszió felújításá­hoz. Mint Eban közölte, Izrael nem kötelezi el magát előre a megszállt területek feltétel nélküli kiürítésére, azaz a kiürítést előíró határozattal dacolva fenntartja az 1967- ben elfoglalt területek meg­szállását. A közel-keleti válságot il­letően jelentős eseménynek ígérkezik az arab külügymi­niszterek december 27-re ki­tűzött értekezlete, amelyen megvizsgálják egy arab csúcsértekezlet összehívásá­nak tervét. Heikal, az A1 Ahram fő- szerkesztője szerint ,,a hábo­rú nem piknik”, ennélfogva megvívására csak akkor ke­rülhet sor, ha az arabok biztosak győzelmükben”. A kapcsolatairól és befo­lyásáról közismert egyiptomi újságíró szokásos pénteki ve­zércikkében egyébként a fegyveres harc elkerülhetet­lenségét húzta alá, mondván, hogy „még a Biztonsági Ta­nács határozatát is csalt erő­szakkal lehet végrehajtani”. A politikai rendezésről azt írta Heikal, hogy békét a megszállással egyidejűleg nem lehet kötni, mivel az szükségképpen Izrael nyerő helyzetét tükrözné. A DPI kairói értesülései szerint Egyiptom kivárja az összes diplomáciai erőfeszí­tés kudarcát, s csak azután szánja el magát visszavonha­tatlanul a fegyveres harcra. Moszkvában pénteken a Kreml kongresszusi palotá­jában megkezdődött a moszkvai városi és területi pártszervezetek aktívagyűlé­se. A gyűlésen jelen volt az SZKP KB Politikai Bizott­ságának több' tagja és pót­tagja, a Központi Bizottság titkárai, a szovjet kormány több miniszter. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára beszámolót tartott az SZKP Központi Bizottságának november 22 —23-án megtartott plénumá­ról. A gyűlésen határozatot fogadtak el, amely hangsú­lyozza, hogy Moszkva kom­munistái és összes dolgozói támogatják és jóváhagyják a plénum eredményeit, a kom­munista párt és a központi bizottság bölcs bel- és kül­politikai tevékenységét. A gyűlés felszólalói méltatták Podgornij, valamint Koszi­gin külföldi látogatásának je­lentőségét is. Több felszólaló beszélt arról, hogy az őszi szovjet „diplomáciai offen- zíva” tovább növelte a Szov­jetunió nemzetközi tekinté­lyét. u Sésezik a csehszlovák szövetségi gyűlés A prágai vár Spanyol-ter­mében péntek délelőtt meg­kezdte év végi együttes ülé­sét a csehszlovák szövetségi gyűlés két háza, a népi és nemzeti kamara. A kétnapos ülésszak munkájában részt vesz Ludvik Svoboda köz- társasági elnök és Gustáv Husák, a CSKP KB főtitká­ra. Első napirendi pontként Lubomír Strougal miniszter- elnök terjesztette elő a kö­zelmúltban megalakult új szövetségi kormány prog­ramnyilatkozatát. Az elmúlt időszakra visz- szatekintve megállapította, hogy az általános választá­sok sikeres megtartásával le­zárult a társadalmi konszo­lidáció folyamata. A szövetségi kormány el­jövendő tevékenységében az eddigi vívmányokra támasz­kodva mindenekelőtt a XIV. pártkongresszus által kitű­zött politikai-gazdasági fel­adatok megoldására törek­szik. Rámutatott arra, hogy a szövetségi parlament által korábban jóváhagyott ötéves terv első esztendeje sikerrel kecsegtet: az ipari termelés a tavalyi szinthez képest megközelítőleg 7 százalékkal emelkedik, vagyis 1 száza­lékkal haladja meg az elő­irányzatot a termelés növe­kedésének több, mint 90 szá­zalékát a munkatermelé­kenység fokozásával fedez­ték. Lubomír Strougal a cseh­szlovák külpolitikai tevé­kenység sarkalatos pontjá­nak minősítette a szocialista országok egységének erősíté­sét, a haladó és forradalmi mozgalom támogatását. A Csehszlovák Szocialista Köz­társaság — mondotta — to­vábbra is tevőlegesen támo­gatja a Szovjetunió és a töb­bi szocialista ország békekez­deményezéseit. „Egyértelműen azt a néze­tet valljuk — hangoztatta a kormány elnöke — hogy az európai biztonsági értekezlet már jövőre megvalósítható. Ezért állást foglalunk a finn kormány javaslata mellett, hogy haladéktalanul lássa­nak hozzá a konferencia sok­oldalú előkészítéséhez.” Kommumsfae’lenes per Djakartáhan Mint a Pravda pénteki száma közli, a djakartai vá­rosi bíróságon eljárás folyik Revang, az Indonéz Kom­munista Párt kiemelkedő személyisége ellen, akit 1968. nyarán tartóztattak le Kelet- Jáván. Helyi sajtójelentések sze­rint Revangot azzal vádol­ják, hogy „kísérletet tett a törvényes kormány megdön­tésére, valamint partizánosz­tagokat szervezett Jáva kö­zépső részén kormányellenes fegyveres harcra.” Revangot halálos ítélet fenyegeti. A kommunista vezető ha­tározottan cáfolta a vád kép­viselőjének azt az állítását, hogy az 1965. szeptember 30-1 események a kommunista párt szervezett államcsíny­kísérletét jelentették. Politikai megfigyelők véle­ménye szerint a Revang el­leni tárgyalásnak az a célja, hogy megfélemlítse azokat, akik bírálják a kormányt a nyugati hatalmaktól való fo­kozódó függőség miatt. Kürti András* /látogató a Kop- KISREGÉNY — 5. Es a lány tür­kizkék szemében még halvány mosolyt, csöppnyi együttérzést sem sikerült fel­fedeznie. Gitta megvetően lebiggyesztette szája szélét, aztán cipője orrával egy kő­darabkát kezdett rugdosni. Ingerülten. Mintha a legszí­vesebben azt rugdosná, aki őt ilyen gáládul becsapta, idecsalta, erre az elvadult, nyomorúságos helyre. És ekkor Koprában fel­gyülemlett a keserűség. És a méreg. Valamint az ősi ma­gyar virtus. Kijelentette, bo­csánatot kér mindenkitől, az ő hibája, hegy meghívta ide őket, mielőtt terepszem­lét tar/jtt volna. Mentségére szolgáljon, nem sejtette, hogy a jelenlévők között elké­nyeztetett, növényház! vi­rágszálak is akadnak, akiket testileg-lelkileg összetör ez a kiruccanás. Szánja-bánja vétkét Mindenesetre ő ün­nepélyesen még egyszer meg­invitálja ide a társaság min­den tagját. Mához egy évre. Most nézzenek csak jól kö­rül, vegyék alaposan szem­ügyre a színhelyet. Hogy fel­mérhessék a változást. Mert itt mához egy évre tényleg édenkertet találnak majd. Igenis, lesz pázsit, lesz rózsa­lugas, élősövény-kerítés, sza­móca, ribizli, japán törpeba­rack, mindenféle virág. És lesz összkomfortos nyaraló, esetleg még mini golfpálya is. És mindezt ő egyedül, ez­zel a két kezével varázsolja ide! Részvétnyilvánítások mellőzése kéretik. A viszont­látásra egy év múlva! Tessék, mit nem tesz a megsértett férfibüszkeség ?! Hisz máskülönben Koprától oly messze esett az effajta nagyképűsködés, mint Makó Jeruzsálemtől. De hát a fogadalom kötelez. Állnia kell a szavát. Jó kis vermet ásott magának, szé­pen bele Is pottyant. Vagy mégsem? Volt egy rozoga 500-as Fiatja, azt eladta, az így szerzett pénzből, különféle építkezési • anyagokat és szerszámokat vásárolt. Há­romhetes szabadságát a nyár elején a telken töltötte. Az izomlázas első napok után, mikor már a dereka sem saj­góit olyan nagyon, és a víz­hólyagok is szépen gyógyul- gattak a tenyerén, azon kap ta magát, hogy már nem a düh, nem a „csak azért is” ad erőt a munkához, hanem egyre nagyobb örömöt lel benne. Először a sufnit tatarozta ki, amolyan kombinált egy­személyes munkásszállóvá, raktárrá és szerszámkamrá­vá alakította át. Aztán nap­estig ásott, csákányozott, la­pátolt. A nagyobb köveket, szikladarabokat ölben hordta a telek egyik sarkába, jól jönnek majd a nyaraló épí­tésénél. Feltöltötte a gödrö­ket, talajt egyengetett, fűma­got szórt el, vízlevezető ár­kokat ásott. Nekiesett, há­rom nap alatt kiirtotta a bo­zótost, csak egy hangulatos kis résznek kegyelmezett meg a parcella végében. Kitartóan dolgozott és ha­ladt is szépen. Közben elfe­Elhallgattak a fegyverek az indo-pakisztáni frontokon A pakisztáni rádió közölte: Jahja Khan elnök elfogadta az indiai félnek a nyugati frontra vonatkozó tűzsziineti javaslatát és utasítást adott katonáinak, hogy a megadott időpontban, tehát közép-eu­rópai idő szerint 15,30 óra­kor szüntessék be a tüzelést. A pakisztáni elnök döntését a „béke és a szubkontinens stabilitásának érdekeivel” in­dokolta. Jahja Khan bejelen­tésében utalt a Biztonsági Ta­nács és a közgyűlés határo­zataira. Megfigyelők ezzel összefüggésben emlékeztet­nek arra, hogy a Biztonsági Tanács „a kelet-pakisztáni kérdés békés és politikai ren­dezésére” szólított fel. Indira Gandhi miniszterel­nök-asszony a kongresszus párt végrehajtó bizottságá­nak ülésén bejelentette, hogy Pakisztán elfogadta India tűzszünet! javaslatát. Figyel­meztet'e azonban pártjának tagjait, hogy továbbra is kö­rültekintőnek kell lenniük, mert egyelőre nem lehet tud­ni, hogy ez a bókét jelenti-e. A harcok a keleti fronton Dacca eiestével csütörtökön véget értek. Kelet-Pakisztán­ban 93 ezer pakisztáni katonai adta .még magét. A nyugati frontra vonatkozó tűzszünetá javaslat pakisztáni részről történt elfogadása annyit Je­lent, hogy pénteken a kora délutáni órákban lezáróit a harmadik háború, amelyet India és Pakisztán 24 éves belül egymással vívott. Szingh Aurora tábornok, a keleti fronton harcoló indiai csapatok parancsnoka, sajtó­értekezletén a pakisztáni vere­ség óljait elemezve rámuta­tott: a pakisztániak súlyt)* hibát követtek el, amikor túlságosan széles frontra húz­ták széjjel erőiket, s ezzel le­hetővé tették, hogy az indiai csapatok a pakisztáni állások között nyomuljanak el ölti, ezeket elszigeteljék egymás­tól és külön-külön számolja­nak le velük. Közölte, enge­délyt adott arra, hogy több ezer pakisztáni katona meg­tarthassa fegyverét, mert egyébként az a veszély fe­nyegetne, hogy a felháboro­dott helyi lakosság lemészá­rolja őket. Hangsúlyozta, hogy az indiai csapatok né­hány héten belül visszavonul­nak. KözfelUiáltással döntött oz ENSZ Kezdődjék meg a leszerelési világértekezlet előkészítése Az ENSZ-közgyűlés csütör­tökön este 27 ország, köztük Magyarország, közös határo­zati javaslata alapján közfel­kiáltással határozatot hozott a Szovjetunió által indítvá­nyozott leszerelési világórte- kealet előkészítése céljából teendő lépésekről. A 27 ha­talmi javaslatot beterjeszt­ve, Alfonso Garcia Robles mexikói küldött aláhúzta, hogy a javaslat csupán „sze­rény közvetlen célt” szolgál a szovjet javaslat átfogóbb cél­jainak megközelítésére. Csupán Albánia képviselő­je jelentette be előre, hogy nem vesz részt a szavazás­ban, mivel — mint mondotta — „amíg imperializmus és szociál-imperializmus létezik, addig sohasem lesz lehetsé­ges a leszerelés”. Kína nevé­ben Huang Hua jelentette be, hogy „fenntartásokkal” meg­szavazza a határozati Javasla­tot. Fenntartások címén azzal vádolta a Szovjetuniót, hogy „csupán frázisok hangoztatá­sára” kívánja felhasználni a leszerelési világértekezletet. Az albán—kínai hangulat- keltés ellenére közfelkiáltás­sal elfogadott határozat alá­húzza az ENSZ különleges felelősségét a leszerelés elő­mozdítására és a béke meg­szilárdítására, megállapítja, hogy a világ valamennyi né­lejtette Gitta iránti halálos szerelmét, viszont vagy fél tu­cat mesterség alapelemeit sajátította el, 4S hasznos is­meretségekre tett szert a kör­nyéken. A helybeliek taná­csokkal látták el, olykor ka­pott tőlük kölcsönbe talics­kát, locsolókannát, szerszá­mot. ezt, azt, amire éppen szüksége volt. Szabadságának utolsó nap­ján aztán történt valami, aminek nem lett volna sza­bad megtörténnie. Délelőtt — az ide vágó szakirodalom mélyreható tanulmányozása után, a könyveket a postás­kisasszonytól kapta, akinek boldogult édesapja híres ker­tész volt —, elkészítette az első, kísérleti ágyast és nagy műgonddal különféle palán­tákat ültetett el benne. Akkor kezdődött el az ál­datlan viszály Samuval. Sa­mu, a távoli, mégis a legkö­zelebbi szomszédnak, özvegy Pauk Antalnénak volt a tu­lajdona, hetedmagával. Fia­tal, jól fejlett, koromfekete kecskebak, kiílivég nagyságú pértek létfontosságú érdek* fűződik a leszerelési tárgyalá­sok sikeréhez, parancsoló kö­vetelménynek ismeri el. hogy az államok további erőfeszí­téseket tegyenek hatékony leszerelési intézkedések elfo­gadására, különösképpen a nukleáris leszerelés területén, s kifejezi azt a meggyőződést, hogy egy leszerelési világér- tekezlet előmozdíthatja és megkönnyítheti a fenti célok elérését. A határozat szorgalmazza, hogy a tagállamok haladékta­lanul vegyék fontolóra a megfelelő előkészítéssel, minden állam előtt nyitva ál­ló leszerelési világértekezlet összehívását. Ennek megfele­lően felszólít minden álla* mot, hogy 1972. augusztus Sí­ig bezárólag juttassák el az ENSZ főtitkárához a leszere­lési világértekezlettel kapcso­latos észrevételeiket és javas­lataikat, különös tekintette! a következőkre: a leszerelés! világértekezlet a) fő céljai; b) Ideiglenes na­pirendje; c) színhelye; d) dá­tuma és időtartama; e) aa előkészítés módozatai; f) kap­csolata az ENSZ-ben. A határozat felkéri a főtit­kárt, hogy az ENSZ-közgyű­lés 27. ülésszakán tegyen je­lentést a hozzá eljuttatott vé­leményekről és Javaslatokról. professzori fehér szakállal; Ez az állat kezdettől éléfi- kebb érdeklődést tanúsított az új telepes iránt, mint a másik hat együttvéve, Ezút­tal is jóindulatúan figyelte, hogy mit csinál Kopra Tibor s mikor az délben bement a sufniba, hogy megebédeljen, Samu is hozzálátott a táplál­kozáshoz. Bekebelezte a pa­lántákat. Egytől-egyig. Kop­ra visszatért és megdöbbenve látta a szörnyű pusztítást. A tényállás világos volt, a tet­tes még csak nem is futott, nem is rejtőzött el. Ott álldo­gált elégedetten az ágyás mellett, várta, hogy folyta­tódjék az ültetés, meglegyen az uzsonnája is. Ennyi cinizmus láttán á kárvallottat elöntötte a méreg, és visszakézből felpo­fozta Samut. Tulajdonkép­pen nem volt ez na£- -’ofóni de pofon volt. Végzetes pofon. (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom