Kelet-Magyarország, 1971. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-02 / 284. szám

WW. december 2. Wrtut MAnVAnnn«!7<rJ 9. oldal Az igények már városiak Záhony — a vásárlók szemüvegével — Fekete gépselymet ké­rek — áll egy kislány a pult­nál a ruházati boltban — Sajnos nincsen — volt a válasz. — És ilyenkor hol vehet cérnát? — Bemegy Kisváráéra, vagy hozat valakivel — mondja kísérőnk. Faragó De­zső, a záhonyi szakszervezeti bizottság társadalombiztosí­tási tanácsának elnöke. Tíz oldal helyett kettő Egyébként a ruházati bolt­ban fehérneműkből, ingekből, de még cipőből is viszonylag bő a választék. A konfekció már szegényesebb. Az áru­készlet nagysága meg van határozva, nem léphetik túl. Az új önkiszolgáló ABC- áruház látszólagos árubőség­gel várja vásárlóit. — A választékba sajnos a nagykereskedelmi vállalatok is beleszólnak — magyaráz­za Molnár Ilona, az áruház vezetője. — Ha leadok egy tízoldalas rendelést, jó ha annyi árut hoznak, amit két oldalon felsoroltam. A hiánylistán olyan olcsó, keresett cikkek szerepelnek, mint a kagylótészta, csőtész­ta, cérnametélt. Csak a drá­gább, kisipari tésztából kap­nak. De ugyanígy panaszkod­hat az étolaj hiányára, a kekszfélékből a szállítások elmaradására. . , _ dött, felkapott vélekedés az előbbi, lehet, hogy néhány éve komoly alapja is volt. De manapság már nem indokolt. Az árukészlet az élelmi­szerboltban általában bősé­ges. Persze akadnak „rossz” napok, ami Záhony hátrá­nyos földrajzi helyzetéből adódik. Az áruszállító teher­autóknak többnyire végállo­mása Záhony, így nem egy­szer csak a maradék jut a „vasutasvárosnak”. Ennek el­lenére a legtöbb hiánycikk ugyanúgy nem szerezhető be Kisvárdán sem, vagy akár Nyíregyházán. Akadnak rossz napok Ennek ellenére az új ABC megnyitása óta sokat javult a záhonyi ellátás Zöldségből, gyümölcsből is az alapvető cikkek beszerez­hetők. Mégis, Záhonyba ér- keztünkkor így beszéltek: — Egy hónapig jó, utána meg kikopik, kifogy minden. Lehet, hogy csak beidegző­„Tegvék ki a puilra“ Egy másik ellentmondás: a nagyközségi tanács elnöke ki­fogásolta. hogy az ABC-ben nem teszik ki az összes hús­mennyiséget a pultra. „Ne protekciózzanak” — mondta. Ráadásul arra is kell számí­tani, hogy a záhonyi üzletek nem csupán a község lakói­nak, hanem a környező köz­ségekből bejövöknek is a rendelkezésére állnak. A be­járó munkások közül is sokan itt vásárolnak. Persze ez vo­natkozik az olyan kis boltra is, mint az Eperjeske átrakó­nál létesített fűszerbolt, ame­lyet a Tuzséri ÁFÉSZ üze­meltet. A darus átrakó épít­kezésénél, az almatárolónál ezer ember dolgöZflC SRITT közül sokan csak a hét végén utaznak haza családjukhoz. Mégis, a keresett olcsó cik­kekből keveset kapnak a boltban. Ahogy gyarapodik Záhony, ahogy épülnek a lakások, úgy várják el, hogy városi szintű ellátásban legyen részük. Ezt ma még — tények bizonyít­ják — nem tudják elérni. Vi­szont az erőfeszítések olya­nok (mint az ABC-áruház megépítése is), hogy a keres­kedelem is igyekszik lépést tartani az igényekkel. L. B. Kereskedelmi tanácskozás Fehérgyarmaton és Kisvárdán A megyei kereskedelmi szervek tanácskozásokat ren­deztek szerdán a kelet-ma­gyarországi táj legtávolabbi járásában, Fehérgyarmaton és a szovjet határ menti köz­ségek központjában, Kisvár­dán. Mindkét helyen elmond­ták, hogy sok keresett cikk vagy nem elegendő mennyi­ségben vagy késve érkezük a határ menti falvakba. Az ezzel összefüggő választéki gondo­kon többek között a kishatár menti árucsere lehetőségeinek kihasználásával igyekeznek segíteni. A szomszédos kár­pátukrajnai területekkel ki­alakult árucsere-forgalom ke­retében már az idén is nagy mennyiségű hűtőszekrény, kismotorkerékpár, rádió evő­eszköz, szőnyeg, stb. érkezett a vidék boltjaiba. A kölcsö­nösen előnyös együttműkö­dést a következőkben kiszéle­sítik. Olvasónk írja: ................... .......... ■! II I Hideg a boltokban A vásárlók sok kiskereske­delmi üzletben hideg fogad­tatásban részesülnek, amely nem a kereskedelmi dolgo­zók magatartásában jelent­kezik, hanem a rosszul, vagy egyáltalán nem fűtött helyi­ség az okozója. A boltok fű­téséért felelős gazdasági ve­zetők úgy gondolják, egyes helyeken, hogy elég, ha a dolgozó a munka végzésében kimelegszik és ezért nem biztosítanak megfelelő kály­hákat, hősugárzókat. Az eredmény: vacogó bolti dol­gozók, megfogyatkozott lét­számban, a boltokból elsiető vásárlók, a megfázásos meg­betegedések számának növe­kedése. Az emberekről való gondoskodás. a dolgozók egészsége feltétlenül többet kell, hogy jelentsen ezen a törvénysértő, nemtörődöm elgondolásnál. Még Nagykál- lóban is, ahol az önkiszolgá­ló élelmiszerboltban nem biztosítják az előírt hőmér­sékletet és a dolgozók közül csak az igen erős fizikummal rendelkezők bírják még vé­gezve a betegek helyett a két műszakot. Rossz üzlet ez a megoldás. A szakszervezeti bizottságok mint érdekvédel­mi szervek is, ne engedjék a rendeletek semmibevevését és élve jogukkal követeljék meg az üzletek fűtését, az emberekkel való törődést — írja Buzsáki László KPVDSZ mb-titkár. ERÖTELTES ÜTFMBER EMELKEDNEK A KELET MAGYARORSZÁGI KÖZMŰ- ÉS MÉLYÉPÍTŐ VÁLLA­LAT NYÍREGYHÁZI SZÉKHAZÁNAK FALAI. (HAMMEL JÓZSEF FELVÉTELE) Uj feltétetek [ a sertéshizlalási szerződésben Két esztendeje, hogy or­szágosan elkezdődött egy új húsprogram megvalósí- ~T3saT’EnTTek megyei 'tapasz­talatairól és a várható, mó­dosító feltételekről érdeklőd­tünk a megyei állatforgalmi és húsipari vállalatnál. Elmondták a vállalati szakemberek, hogy a hús­program Szabolcs-Szatmár- ban is jelentős eredménye­ket hozott. A kedvezőbb ér­és szerződési feltételek nö­velték a tenyésztési kedvet. Ebben az évben, december 31-ig közel 140 ezer (a vál­lalat eddigi legnagyobb szá­ma) hízott sertést vásárol fel a megyei húsipar. Az 1970. év 90 ezer darabjával szem­ben. Ez a megnövekedett fel­vásárlás hatványozott fel­adat elé állítja a vágóhídi feldolgozást. Mert csak egy esztendővel korábban is az első 10 hónapban 1970-ben 40 ezer sertést vágtak a me­gyei vállalati vágóhídon, s idén ugyanannyi idő alatt 75 ezer vágás történt. Év végére pedig megközelíti a 100 ezer darabot. A fokozott fe'dolgozás ne­hézségei mellett első számú gondot jelent, a zsír értéke­sítése. Ezen segít az az újabb intézkedés, amely sze­rint az igényeknek jobban megfelelő, kevésbé zsíros sertések kerüljenek felvá­sárlásra. Az illetékes minisztérium (MÉM) rendelkezése szerint 1972. január 1-től módosí­tott súlykategória lép ér­Viktor Medvegyev: Mire jó az anyaggyűjtés Van egy barátom. Verseket ír. S persze, hogy költő sze­retné lenni. Semmi más, csak költő. Érettségi után nem ment dolgozni sehová. Ögyelgett a? utcákon, s kilincselt a szer­kesztőségekben. bekönyörög­ve egy-egy versikéjét ebbe vagy abba az újságba. — No, hogy vagy? — ér­deklődtem. amikor nagy néha összefutottunk. — Tengődöm, tengődöm!.. — húzta el a száját. — Eg\ lyukas garasom sincs. Rérr keveset fizetnek egy sorért. — Miért nem írsz hosszabb verseket? — Éppen ma kezdtem bele elbeszélő költeménybe... De nem lenne kölcsön egy tíze­sed ?... Két hónap múlva ismét találkoztunk. — No, hogy állsz már a poémával? — kérdeztem. — Hadilábon Csak néhám részlettel vagyak még kész. Az egyik szerkesztő azt ajánlotta, hogy menjek ki anyagot gyűjteni az életbe, az emberek közé. Például vala­melyik építőipari vállalat­hoz. — Csak nem?! No és te? Fütyültél menni, ml? — Fütyültem.. akarom mondani: fütyültem és men­tem. Jókedvvel. Mert milyen érdekes ott, te! Főleg a ma­gasépítészeti hegesztők érde­kelnek. Képzeld, engem egy­szerűen csak ipari tanulónak néznek. Persze, én nem szó­lok nekik egy szót sem az igazságról. hadd higgyék csak. hogy tényleg tanuló va­gyok. Teszem azt, amit pa­rancsolnak. Nem is sejtik hát, hogy őket tanulmányozom. Jó mi?... A foglalkozásukon keresztül közelítem meg az emberi lélek rejtelmeit. De mondd, nem adnál kölcsön 3 rubelt?... Egy év múlva találkoztunk aztán újra. — Mi újság? — szögeztem neki a kérdést. — Minden rendben! Két­száznál is több rubcsit kere­sek havonta. Nem rossz, mi?... Tessék, meg is adom a 13 rubeledet... — Gratulálok! — szorítot­tam meg melegen a kezét. — Ilyen jól hoznak a konyhára a versek? — Hagyd a csudába a ver­seket! Hegesztő lettem a ma­gasépítőknél... Baraté Rozália fordítása „Csak ná'unk kabha»ó“ Ezermester é« úttörőbolt Nyíregyházán A jövő héten nyitják meg az Arany János utca és a Szarvas utca sarkán az új ezermester- és úttörőboltot. A KISZ megyei bizottságán nak kezdeményezésére fo­gott hozzá az ifjúsági szer­vezet felügyelete alá tartozó Ezermester és Uttörőbolt Vállalat a nyíregyházi üzlet létesítéséhez, amely nem­csak a barkácsolók segíté­sére hivatott, hanem az ÚU törő egyenruházati cikkek szakboltja is lesz. Az úttörőosztályon meg­találhatók majd az új min­tájú fehér és tábori úttörő- ingek, a szintetikus anyag­ból készült olcsó pantallók és szoknyák, s mellettük a kiegészítő cikkek, mint az övék, jelvények, rangjelzé­sek. A bolt másik részében hír­adástechnikai anyagok, fél­kész termékek, műszerek, egységcsomagok, rádióépítő dobozok várják a vásárló­kat. Egyes cikkeket csak az új boltban lehet megvásárol­ni, mint a holland gyártmá­nyú barkácsszerszámokat, a SKIL fúrópisztolyokat, ame­lyekkel többféle műveletet is lehet végezni. A különböző faragókésak, csavarhúzó­készletek választéka lehető­vé teszi az amatőrök, barká­csolók, ifjúsági szakkörök igényeinek fokozottabb kie­légítését. A vidéki úttörők, iskolák, barkácsolók rendeléseit is kielégíti a bolt. Postán, után­véttel szállítja az úttörőcsa­patok, szakkörök, intézmé­nyek rendeléseit a barkács- cikkekből. A nyíregyházi bolt létesítése egyébként egy or­szágos fejlesztési program része, amely szerint minden megyeszékhelyen létesítnek hasonló profilú boltot. MŰSZAKI ATADASOK. November 30-án Ópályiban a cigánytelep mellett 11 új la­kás végleges műszaki átadá­sára került sor. A lakásokat cigánycsaládoknak építették. December 1-én Tunyogmatol- cson 32 „árvizes” lakás mű­szaki átadását tartották, a la­kások kivitelezője a Nyíregy­háza Építőipari Ktsz. MINDENFÉLE Grundrablás Négy nagy bérház félkaré­ja övezi azt az üres telket, amely a Zrínyi Ilona utca és a Bethlen utca mögött, a posta hátánál kialakult. A négy bérházban legalább 5— 600 ember lakik, köz* ük igen sok, különböző korú gyer­mek. A minimum 80x80-as udvar szükségszerűen ébresztette a gyermekekben és a szülőkben is azt a reményt, hogy itt a város közepén, ahol semmi szabad tér nem kínálkozik a játékra, mi n isport pályával, játékokkal, homokozóval, ki- csiknek és nagyobbaknak al­kalmas lehetőségekkel népe­sítik be. Ezt diktálja az ész­szerűség, az emberség, a gyer­mekszeretet. Ezzel szemben ezen az ud­varon, a posta mögött már születnek a garázsok. Bode- gák és komolyabb építmé­nyek. Néhány autós kényel­mét szolgáló épületecskék. El­rabolják a gründet, a játszó­teret. Mert hát így egysze­rűbb. Zavarjuk ki gvalog a gyerekeket a külterületre ját­szani. Könnyebb, mint gyalo­golni reggelente a garázsig. Készül a zaj- és bűzforrás a bérházak között! Talány A boltokban már bőven van szaloncukor. A választék is több, mint kielégítő. Igen já A legolcsóbbtól a rafináltan csomagolt krémkészítményig minden kapható. Az eladó és a vevő csupán akkor kerül bajba, ha válasz­tani kell a színek között Mert ugye, ha kibontja vala­ki a dobozt? A logikus tehát az lenne, ha a doboz oldalán ott ékes­kedne a felirat: rózsaszín, kék, piros, fehér és így to­vább. Ez viszont hiányzik. Avatatlan Óva intek időben minden­kit attól, hogy kimossa az új bérházak ablakain és erkély- ajtajain lévő sötétítőfüggö­nyöket. Ezek eredetileg nor­mális méretűek, elfedik az úgynevezett nyílászáró szer­kezeteket. Mosás után viszont olya­nokká válnak, mint egy ki­nőtt jégeralsó. Amúgy félláb­szárig érnek. A rövidülés néma is kevés. A be nem avatott anyagho» a lakó hozzányúlt, mert kimosta. A garancia tehát erre nem vonatkozik. Marad a rövid sötétítő. így változik a mondás: tisztaság t — fél függöny. Neon Nyíregyháza legreprezentatí­vabb része kétségtelenül a Kossuth tér é6 a Dózsa György utca találkozása. Az új szálló, a sok neonfény, a ki­világított kirakatok, az azok­ban rejlő decerns áruk igazán nagyvárosivá varázsolják a központot. A neonok azonban nem ad­nak tökéletes örömet. Egy ideig ott táborozott egy laj­torja, amellyel az idegenfor­galmi naponta elromlott be­tűit javították. Aztán telve optimizmussal, elvitték a lét­rát. Most viszont a képcsar­nok fényei hunytak ki. A kö­vetkező állomás nyilván a szálló lesz. Javaslatom kettős: vagy maradjon ott a létra és egy ügyeletes szerelő, aki rögvest beavatkozik, ha elromlik a fénycső. A másik: esetleg sze­reljenek olyan csövet, amely legalább egy hónapot kibír. Világos? Eldöntendő A hosszú évek óta folyó vi­ta még mindig nem hozott konkrét eredményt. Nem dőlt el ugyanis az, hogy hóesés idején ki köteles az autóbusz- megállókat tisztítani. A téli főpróba, a novemberi hóesés és a nyoméban kelet­kezett kupacok legalábbis ezt példázták. A december eleji meleg ugyan segített, mert a megfg- , gyott hó most még elolvadt De hát még a tél java hátra van. Nem lenne oktalanság most az enyhe időben közös nevezőre jutni az érdekeltek­nek. Bürget Lajos vénybe a felvásárlás terén. Az eddigi legalacsonyabb 105—125 kilós sertés helyett a kiló súlykategória lép érvénybe. Ugyanakkor a 23 forintos kilónkénti ár és az 1 forint nagyüzemi felár változatlan marad. Ennek az új intézkedésnek, a vállalati vezetők megíté­lése szerint, további előnye várható. A termelő gazdasa­goknál zsír helyett húster­melés kerül előtérbe. A jö­vő évben várható 150 ezres felvásárlás esetében, a súly- kategória csökkenése kö­vetkeztében további 25 ezer sertés meghizlalása, lehetsé­ges; gyorsul a gazdaságoknál a hizlalási forgó, közel egy hónappal megrövidül a hiz­lalási idő. Az új, sok tekintetben elő­nyösebb súlykategória beve­zetésével tisztázásra vár: milyen helyzet adódhat azok­nál a gazdaságoknál, ame­lyek 1972-re már megkötöt­ték a hízott sertés értékesí­tési szerződést. A vállalatnál közölték, a rendelkezés vég­rehajtási utasítása ilyen kö­rülményekre is tekintettel van. Lehetséges a szerződé­seket az új feltételek sze­rint módosítani. De, ha a gazdaságok úgy akarják, maradhatnak az eddigi súly- kategória mellett is. A vállalat a maga részéről 1971. december 1-től, a szer­ződéseket az új feltételek fi­gyelembevételével köti. (ab)

Next

/
Oldalképek
Tartalom