Kelet-Magyarország, 1971. november (31. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-27 / 280. szám

fPf. nSV&wíver IT. WMw wievAwmw’/Hi «. *M D. István I forintja Lehet havi ötezer is A GÉPEK ZÚGÁSÁT TÚL­HARSOGVA mondja egy fia­talember a Nyíregyházi VA- GÉP Vállalat tmk-műhelyé- ben: „Nem mindegy, hogy egy szakmán belül ki hogyan felel meg a követelmények­nek. Ha az azonos szakmá- bant dolgozó munkások mun­kája között különbség van, akkor legyen különbség a fi­zetésük között is.” Egyszerű igazság a fiatal Bzakmunkás állítása. Ebből az igazságból indultak ki orszá­gunk vezetői, amikor ez év júliusában életbe léptették a rendeletet, amely szerint a munkások és alkalmazottak alapbérrendszerét 1973-ig minden vállalatnál módosíta­ni kell, azaz legkésőbb 1973- tól minden munkás és alkal­mazott a végzett munkája alapján — nemcsak a beosz­tása alapján — kap fizetést... A differenciált bérezés szükségességéről még nem minden vállalat értesítette dolgozóit. Még nem késő. hi­szen a rendelet megvalósítá­sához több mint egy év áll rendelkezésre, de máris jó lenne a dolgozók tudomására hozni, amit a VAGÉP fiatal szakmunkása is állít: „Jú­liustól még érdemesebb jól dolgozni.” És jó lenne, ha a vállalatok — élve önállósá­gukkal — máris megkezde­nék kialakítani az anyagi le­hetőségét a differenciált bé­rezés bevezetésének. AZ EMLÍTETT VÁLLA­LAT fiatal lakatosa D. István júliusban 1 forint órabér­emelést kapott, így 11 forin­tot keres óránként. D. István csak 4 éve lakatos a vállalat­nál, de máris annyi a kerese­te, mint egy-két idősebb kol­légájának... Júliustól még ér­demesebb jól dolgozni — mondja refrénszerűen. A vál­lalat igazgatója is helyesli az új bérpolitikát: — Külön nyomtatványunk van az órabéremeléshez, s ezen a nyomtatványon kell az órabéremelést javasolni az üzemi négyszögnek. így nincs visszaélés, mindenki a vég­zett munkája alapján kap órabéremelést. A Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalatnál nem­csak a bérezést, hanem a munkát is differenciálták. Az építők munkáját 24 kategó­riára osztották. (Például a kő­művesek munkája 6 kategó­riára van osztva.) A kategori­zálásnál az adott munkák ve­szélyességét vették figyelem­be és azt, hogy az adott mun­kák milyen szellemi vagy fi­zikai igénybevételnek teszik ki a dolgozókat. A SZÁÉV munkaügyi osztályának ve­zetője így vélekedik: — Az új rendelet lehetővé teszi, hogy a vállalatok bér­politikájukban még inkább a végzett munka alapján diffe­renciáljanak. Tehát a szak­mailag legigényesebb, a leg­több tapasztalatokat követelő és_ a fizikailag legnagyobb erőfeszítéseket kívánó mun­kákat sorolják előbbre a bé­rezés megállapításánál. EZUTÁN KI HOGY DOL­GOZIK. úgy keres. És így van ez rendjén, mert ahogy az építők is mondják: nem mindegy az, hogy egy kő­műves alapozási munkát vé­gez, falaz vagy vakol, vagy csak simítgat. A fizetések ez­után még jobban a végzett munkák után különböznek egymástól, mert ez a mód­szer igazságosabb — és ez a módszer jobb munkára ösz­tönzi a dolgozókat. Az épí­tőknél példa erre C. János kőműves, aki az utóbbi idő­ben végzett kimagasló mun­kája alapján 1 forint 70 fil­lér órabéremelést kapott augusztusban. Az igazolatla­nul mulasztók és más fegye­lemsértők fizetésükön fogják érezni a vállalat vezetőinek büntetését. 1973-tól így lesz ez minden vállalatnál — nemcsak az építőknél. A nyáron életbe lépett ren­delet lehetővé teszi az eddi­ginél jóval magasabb óra­bért. Egyes szakmákban 22 forint lehet a maximum óra­bér, a kiváló szakmunkások fizetése pedig elérheti a havi ötezer forintot. Ezt kellene tudatosítani a dolgozókban, mert csak akkor növekedhet megfelelően életünk színvona­la, ha munkánk színvonala is, megfelelően emelkedik. Úgy is mondhatnánk: ahogy dol­gozunk ma, úgy élünk hol­nap. <n. 1.) Készül a menetrend 4 műszakhoz igazodnak — Intézkedés azonnal — Buszt kap a tanya Órára, percre tudni, már fél évvel korábban, hogy mi­kor indul egy autóbusz — nem luxus, hanem a menet- randkészítés szükséges velejá­rója. Ugyanígy előre kell kal­kulálni, hogy a bejáró iskolá­sok mikor utaznak, az új gyár mikor kezdi a termelést, há­nyán akarnak ott elhelyez­kedni. Pócspetri kérése A nyírbátori járás 21 köz­ségéből 15-nek az autóbusz jelenti a közlekedést. Ezért küldte él szinte minden ta­nács az elnökét, vagy titká­rát a járási hivatalba, hogy a jövő év májusában életbe lépő menetrend változásai­hoz bejelentsék kéréseiket. Korábban már eljuttatták a megyei tanács közlekedési csoportjához, a megbeszélés szervezőjéhez az igényeket, most a Volán 5. számú Vál ­lalatának a képviselőjével egyeztetik a kéréseket és a lehetőségeket. Lepedőjnyi menetrendtáblá­zat, a megye úthálózatát tar­talmazó térkép kiterítve az asztalon. A nyomtatott me­netrendben oly soknak látszó járatot a lepedőnyi „belső” menetrendtáblázat „leplezi le”. Színes vonalak jelzik, hogy a sok járat valójában csak néhány autóbuszt jelent. Pócspetri kérése: az éjsza­kás műszakban dolgozók is haza tudjanak utazni reggel. Rövid „sakkozás” az időada­tokkal, s kiderül, a kérés tel­jesíthető, az egyetlen busz, amelyik három község, Kis- léta, Máriapócs és Pócspetri közlekedését jelenti, még be tud iktatni egy fuvart. Ám jön a tanács is hozzá — négy hónap a türelmi idő, ha nem lesz elég utas, akkor kihasz­nálatlanság miatt megszün­tetik. (Egy csuklós busz kilo­métere 18 forintba kerül.) Készül a jegyzőkönyv Nyírbátorban gyarapodik azok száma, akik váltómű- szakba járnak dolgozni. A gépjavító és a növényolaj Új filmek a tévé műsorán Tartalmasnak ígérkezik az év utolsó hónapjának film­termése a televízióban. Mint­egy 30 produkciót vetítenek majd a nézők „házi mozijá­ban”. Különösen érdekesnek ígérkezik Hemingway: „A Ki­limandzsáró hava” című is­mert novellájának filmválto­zata Gregory Peckkel, Ava Gardnerrel és Susan Hay- warddal a főszerepben. Két világsztár, Micheliné Presle és Francois Périer játssza André Rossin „Kettős szerepben” cí­mű darabjának hőseit. De­cemberben láthatják a nézők a „Háború és béke” című Os- car-díjas szovjet film III. és IV. részét Karácsonyi „ajándék” lesz az „Egri csillagok” című két­részes magyar produkció. A táncos, zenés szórakoztató fil­mek kedvelőinek szerez majd örömet a „Táncol) a Broad- way-en" című amerikai alko­tás, a műfaj olyan „klasszi­kusaival” a főszerepekben, mint Fred Astaire és Ginger Rogers. Az angyalt, azaz Ro­ger Moore-t legközelebb az „Intermezzo Velencében” cí­mű epizódban láthatjuk. A kísérleti (második) csa­tornán vetítik a „Don Quijote fiai” című magyarul beszélő szovjet filmet. A „Tizenkét dühös ember” Sidney Lumet rendezte változatában Henri Fonda a főhős. Az „Egy va­gány balladára” című fran­cia alkotás „sztorija”: egy bűnszövetkezet fontos csoma­got próbált egy meghatáro­zott címre eljuttatni és az er­re vállalkozó vagányt külde­tése végén meg akarják ölni. Cooper „Az utolsó mohikán” című regényéből a román filmstúdiókban készült film amelyet december 26-án tűz­nek műsorra. Uj részt látha­tunk a „Különleges ügyosz­tály” sorozatból „Az ember, akinek új arca van” címmel. Új termék Uj terméket gyárt a Beregi Vegyesipari Vállalat kerámia­üzemegysége Nyíregyházán. Az üzemben eddig cserép­kályhákat gyártottak. Ezentúl az igen keresett kerámiákat is gyártják. A 150 dolgozó kö­zött több olyan szakmunkás van, aki a kerámiagyártáshoz is nagyszerűen ért. Már meg­kezdték a modern vonalú, sokszínű vázák, gyümölcs- és falitálak, faldíszek és más kerámiatárgyak gyártását. Ezeket a tárgyakat karácsony előtt már meg lehet majd vá­sárolni Nyíregyházán. A vál­lalat a városban saját minta­boltot is akar nyitni jövő év elején. Felvettél? a kapcsola­tot az Iparművészeti Tanács­csal is, és ha sikeres lesz a tárgyalás, akkor januártól már a nagykereskedelmi vál­lalat országosan hozza for­galomba a nyíregyházi mes­terek termékét. A kerámiákon kívül új termék az üzemegy­ségben a díszített lábazati burkoló is, amely betonból készül és a csempéket he­lyettesíti. ipar mellett a Csepel Motocr- kerékpárgyár telepe az újon­nan belépő, s újabban az Au­róra Cipőipari Vállalat hívja a lányokat, asszonyokat a gyárba, ök mennének is a környező községekből — ha van mivel. Nyírgyulaj, Eti- csenc.% Nyírpüis, Nyírbogát, Nyírgelse, Nyírmihálydi kéri. hogy reggel 6-ra beérjenek a járási székhelyre, s még este 10 után is haza tudjanak utazni. Hiszen a délutánom hétre albérleti szoba kiváltá­sa igencsak szükségmegol­dás. A kérés teljesítéséről ko­pog az írógép a helyszínein készített jegyzőkönyvön, de máris újabb kéréssel. Nyirrni- háiydi felől csak akkor tud­nak eleget tenni a kívánal­maknak, ha az autóbusz is két műszakban dolgozik. A köz- ■ ségi vezetőket kérik, segítse­nek autóbuszvezető keresésé­ben. A penészlekiek azt szeret­nék, ha egy nap alatt meg­járhatnák Nyíregyházát. Haj­nalban oda is betér majd egy busz — hiszen a kérés egye­zik a közlekedést alakító irányelvekkel, hogy egy nap alatt bárki megjárhassa a megyeszékhelyt. A mostohagyerek A „mostohagyerek” ófehér- tó kérése gyorsan megoldódik. Még az idén változtatnak a reggeli busz menetrendjén, fél órával később érkezik Nyírbátorba. S hogy miért volt mostohagyerek Ófehér- tó? Amíg a baktalórántházi járáshoz tartozott, nem vol­tak problémák a járásszék­hely megközelítésével, a menetrend viszont először nem követte a megváltozott közigazgatási határokat. Kö­zös községi tanácsok kialakí­tásánál, iskolák körzetesítésé­nél merültek fel hasonló problémák. Tudomásul kell venni, hogy a buszközlekedés módosítása sem megy máról holnapra, ajánlatos a tanácsi elképzeléseket jó élőre egyez­tetni s benyújtani az igény- lisát. Mint ahogy tették ezt a szomszéd járásban, Nagykál- lóban. Kövezett utat építettek Perkedpusztára Balkányből. A fejlesztésre kijelölt több, mint 400 lakosú tanyaköz­pont buszt kér. Jövőre már nemcsak Balkányba, de egész NagykáJlóig utazhatna!? ké­nyelmesen a perkediek. Az órák, percek, a pontos Indulási, érkezési idők ki­dolgozása ezután kezdődik. A vasút is megadja a vonatok menetrendjét (ehhez mindig alkalmazkodni kell az autó­busznak), de a községi veze­tőkkel egyeztetni tudták, s néhány, egyelőre nem telje­síthető kérésnél magyarázat­tal szolgálhattak a menet­rend alkotói. Tóth Ferenc, a megyei tanács főelőadója és Szabó József, a Volán menet­rendi csoportvezetője elége­detten csomagolhatott Nyír­bátorban. Ahol tudtak, segí­tettek. Másnap már egy má­sik járásban kezdik elölről. (lányi) A VÖRÖS OKTÓBER FÉR. F1RUHAGYÁR NYÍREGY­HÁZI • GYÁREGYSÉGÉBEN AZ UTÓBBI NAPOKBAN KÉT ÚJ SPECIÁLIS VARRÓ- GÉPET ÁLLÍTOTTAK MUN­KÁBA. AZ ÚJ GÉPEKKEL MŰSZAKONKÉNT 10 DOL­GOZÓ MUNKÁJÁT VÉGZIK EL. KÉPÜNKÖN: GYÖRFI ÁRPÁDNÉ MUNKA KÖZ­BEN. (ELEK EMIL FELVÉ­TELE) /Vagy előrelépés Tízezer új férőhely korszerű telepeken Mire elkészül, hüss százalékkal drágább Szabolcs-Szatmár megye egész sor korszerű állatte­nyésztő teleppel gazdagodik ebben az esztendőben is. E fontos mezőgazdasági beru­házások helyzetéről az illeté­kesek a következőkben adtai? tájékoztatást: az 1969-es és a 70-es évben és idén összesen 15 szakosított sertéstenyésztő telep építésébe kezdtek me­zőgazdasági nagyüzemeink, amelyekből tizenhárom ter­melőszövetkezeti és kettő ál­lami gazdasági. Ezenkívül har­minckét szakosított szarvas­marha-tenyésztő telep építé­sébe, amelyekből 28 termelő­szövetkezetinek indult (lehet, hogy egy visszalép) és négy állami gazdasági. Visszássások menet közben A termelőszövetkezeti ser­téstenyésztő telepek közül há­rom már üzemben áll. E tenyésztőtelepek építésé­ről nem lehet anélkül írni, hogy meg ne említsük azt a visszás helyzetet, hogy az egy hízóra tervezett 985 forintos beruházási költség az építés során 1091 forintra, az egy kocára vetített beruházási költség pedig menet közben 9913 forintról 10 947 forintra emelkedett. Ez az eredetileg tervezett költségeket 595 mil- 11 á forintra dúsította, hatvan­kétmillió forinttal többre, mint azt a beruházók erede­tileg tervezték. Tény viszont, hogy még idén két újabb szakosított sertéstenyésztő telepet üzem­be helyeznek, a jövő évben újabb hat elkészül és 1973-ra marad a jelenleg épülő utol­só négy üzembe helyezése. A sertéstenyésztésnél sok­kal kényesebb, nehezebb, ér­zékenyebb téma a szarvas­marha-tenyésztés és a szako­sított, államilag sok millióval segített szakosított szarvas­marha-tenyésztő telepek hely­zete. Elég ha annyit mon­dunk, hogy egy anyasertés évente többször is szül kis­malacokat. Amíg viszont egy tehénnek borja születik, ah­hoz több év kell. A szarvas­marha-tenyésztés fellendíté­séhez tehát a sertéstenyész­tésre fordított erők és támo­gatások sokszorosát kellett forditani. így érthető, hogy 23 szakosított szarvasmarha­tenyésztő telepünk építésén fáradoztak ez évben az erre hivatottak. (Csak a termelő- szövetkezetekben. Ezenkívül négy állami gazdasági szarvasmarha-tenyésztő te­lep építése is folyik jelenleg.) Tejházak, borjúnevelők Szakmailag az építés nagy­jából rendben van. Valameny- nyi telephez épülnek ellető­helyek és elkülönítő helyek. Az összesen 10 042 tehén fé­rőhelyhez 776 elletőhely és 288 elkülönítő hely épül. A tervezők megfeleltek az or­szágos előirányzatokban an­nak is, hogy minden szako­sított tehenészeti telephez megépüljenek a megfelelő méretű tejházak és a borjú­nevelő férőhelyek — ez utób­biak összesen egy adott pil­lanatban 4476 borjú számára, ami megfelel az országosan elfogadott normáknak. Egy dolog baj csak a be­ruházásoknál. Az egy tehén­re eső eredetileg tervezett 36 584 forintos beruházási költség jelenleg a kalkulá­ciók szerint. máris 44 056 fo­rintra emelkedett, ami meg­felel . 20,4 százalékos költség- többletnek és ezt ellenvetés nélkül a továbbiakban séma népgazdaság, sem a mező- gazdasági üzemek nem fogad­hatják a tervezőktől és épí­tőktől. Benépesülő telepek örvendetes tény viszont, hogy egymás után népesül­nek be az épülő állattenyész­tő telepek. Az ibrányi Rákóczi Termelőszövetkezet 312 férő­helyes tehenészeti telepében már 298 állat adja á tejet. A tyukodi Kossuth Termelőszö­vetkezet tehenészeti telene is elkészült és az október végi jelentés szerint 314 darab nyert elhelyezést benne. A szamosszegi Dózsa telepén 305-nak jutott máris hely. A tiszadobi Táncsics Tsz 438 férőhelyes istállóiban ugyan­csak 318 tehénnel népesítet* ték be eddig az elkészült te­lepet, de már „készül” 1.10 előhasu üsző, amelyikből te­hén lesz hamarosan, ha meg­ellik. A rakamazi Győzelem telepe is elkészült, a benépe­sítése folyamatban van, ld- váló vemhes üszőket vásá­rolt a gazdaság Baranyában. A beregdaróci Barátság 312 férőhelyes telepén október végén már 261 állat élt. Be­fejezés előtt ál a balsai Pető­fi Tsz telepe, idén még elké­szül. Ugyancsak elkészül idén a tiszateleki Béke telepe, a háromszáz férőhelyes istállók­ban már 266 állat él. El kell készülnie idén a nyírbátori Uj Barázda és a kemecsei Uj Barázda két telepének. A nagykállói Zöld Mező Tsz te­henészed telepéhez már csaís a szociális létesítmények hiá­nyoznak, de a 324 férőhelyen már 220 állat él. (És 110 elő- hasú üsző.) Nagy lehetőségek összegezve: a 28 tervezett szarvasmarha-tenyésztő ter­melőszövetkezeti telepből csak tíznek az elkészülése marad 1972-re, és a tervek szerint egy-egy 1973-ra és 1974-re. De együttesen még 5057 tehénnel — tejelő és anyaállattal — többet jelen­tenek megyénk, közös gazda­ságainak az előző állapothoz képest, amikor megyénk öt­venhatezer tehenének mind­össze alig harminc százaléka élt és adott tejet a közös gaz­daságokban. És már eddig is él a telepeken 4985 tehén! Szabolcs-Szatmár megye számára ez a több tízezer most épülő állattenyésztő fé­rőhely — több száz millió fo­rintos állami támogatással — nagy előrelépést jelent. Nem annyit,' mint amennyivel a kedvezmények igénybevéte­lével bizonyos dunántúli me­gyék előre léptek. De jelen­tős változást jelentenek a me­gyénk lehetőségeinek megfe­lelő állattenyésztés felé. Le kell vonni belőle a következ­tetéséket a takarmányterme- lés irányában is. (gesztelyí)

Next

/
Oldalképek
Tartalom