Kelet-Magyarország, 1971. november (31. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-24 / 277. szám

HW. november ti. «f!T *T MAGVAncnszAH 8. oldal Együtt kell cselekednünk! (11.) Ülést tartott. Erélyesebb központi intézkedésekre van szükség Az alkoholizmus elleni küzdelem — az országgyűlési képviselő szemével Mint egv különleges sátortábor — így néz ki a Nyír egyházán énülő hullámpapír és zsákgyár felülről. A kupo­lák — amelyekből megközelítőleg félezer van — a 30 000 négvzetméter alapterületű gyár csarnokainak felső világí­tását szolgálják. (Hammel József felvételé) Halál a mezőn Az alkoholizmus terjedése társadalmi jelenség lévén, újból és újból találkoznak vele az országgyűlési képvi­selők is. Elsősorban az anyák teszik szóvá, gyakran elkese­redetten, hogy családi prob­lémáik közt talán a legsú­lyosabbakat az átkozott ita­lozás okozza, s hogy már nemcsak a felnőttek szórják a pénzt a drága italra, ha­nem a fiatalok, sőt sokfelé a gyerekek is. — Az országgyűlés szociális és egészség­ügy! bizottsága ismétel­ten foglalkozott az al­koholizmus elleni küz­delem több fontos vo­natkozásával. Melyek voltak az eddigi vizsgá­lódások legfontosabb eredményei, illetve ta­pasztalatai? — A szociális és egészség- ügyi bizottság most fogja harmadszor napirendre tűzni az alkoholizmus kérdését, folytatva elődeinek 15 éve megkezdett munkáját. — Akkor úttörő jellegű­nek tekinthető feldolgozás­ban mutattuk bé a túlzott alkoholfogyasztás egészség­beli és gazdasági, erkölcsi és közrendet sértő következmé­nyeit. Bebizonyítottuk, hogy — ha egyes termelő-értéke­sítő szervezetek számára hajt is hasznot —. a nép számára rossz üzlet a beteges szenve­délyek felszítása és gátlásta­lan kiszolgálása. A nagy fel­tűnést keltő vita után né­hány hónappal a kormány felemelte a tömény szeszes italok fogyasztási árát, s megkezdődött a szenvedély áldozatainak gyógykezelését, leszoktatásót és nevelését szolgáló jogszabályok, intéz­mények életre hívását célzó előkészítő munka is. Egyre nagyobb figyelmet fordítót-^ tak a közlekedés biztonsá-' gát, majd az üzemi balesetek megelőzését szolgáló vizsgá­lati módszerek (alkoholszon­da) bevezetésére, szigorító al­kalmazására — Mi volt az ország- gyűlés szociális és egész­ségügyi bizottsága má­sodik vizsgálódásának célja, hatása? — Második alkalommal — ezelőtt öt esztendővel — azt vizsgáltuk meg, — országos jelleggel —, hogy miképpen hajtják végre az e. témakör­ben alkotott törvényerejű rendeletet, hogyan élnek a különböző szervek az adott lehetőségekkel, s végül van-e kimutatható eredménye az alkoholizmus kóros je'ensé- gei ellen küzdő intézmények felállításának, őszintén szól­va. elég csekély, kezdeti eredményeket állapíthattunk meg s már akkor elhatároz­tuk, hogy néhánv esztendő múlva ismét elkezdjük az országos vizsgálatot. — Ebben az elhatározá­sunkban csak megerősítettek személyes tapasztalataink, s azok a panaszok, amelyeket a választóink sűrűn tolmá­csolnak. Ezek között újból és újból elhangzik, hogy még mindig számos gyár környé­kén nyitnak ki az italboltok üzemkezdés előtt; s hogy sok élelmiszer-, édesség-, és zöldségboltban a szeszes ita­lok lassanként kiszorítják az élelmiszert; hogy a kiraka­tokban az újsághirdetések­ben miért elsősorban az al­koholt propagálják; hogy újabban egyes bazárok és trafikok is árulnak fél-, egy- decis üvegekben égetett szeszt stb. — Ugyanakkor azt is el­mond iák, hogy egyes ven- déglá.tóhelyek bántóan kul­túrálatlanok: környékük piszkos, szemetes; leittaso- dott vendégeik gyakran za­varják a környék nyugal­mát; ezeken a helyeken többnyire nem tartanak még pogácsát vagy más hideg ételt sem, amivel enyhíteni lehetne az alkohol hatását, stb. A baleseti helyzet (akár a közlekedési, akár az üzemi szerencsétlenségeket vizs­gáljuk), a termelési kiesések, az egészségügyi és szociális szemnontok csakúgy, mint a családok, a társadalom érde­kei erélyesebb közoonti in­tézkedéseket sürgetnek. — Generális, komplex in­tézkedések kérése jellemezte legutóbb a Hazafias Népfront budapesti bizottsága és a Magyar Nemzet szerkesztő­sége által rendezett vitafó­rumot is. Javasolták, hogy a kormányzat. hatékonyan avatkozzék be, tegyen meg­felelő intézkedéseket az al­koholizmus elleni küzdelem hatékonysága érdekében, fel­használva a Szovjetunióban, Megyénk kisiparosai no­vember 23-án Nyíregyházán tartották megyei választmá­nyi ülésüket. A választmá­nyi ülésen a Könnyűipari Minisztérium, a KIOSZ or­szágos vezetősége, a megyei pártbizottság és a megy^: ta­nács képviselőié is me,'', lent. Az ülésen Kosztin Sándor, a KIOSZ megyei titkára be­számolójában értékelte me­gyénk kisiparosainak féléves munkáját és meghat" "ózta a' kisiparosokra váró további feladatokat is. Elmondta, hogy megyénk kisiparosai az elmúlt hat hó­nap alatt kiemelkedő munkát végeztek, bizonyítja ezt az az első helyezés is, amit az országos versenyen elértek. Ismertette a kisiparosok szol1­az NDK-ban és más orszá­gokban tett kormányzati in­tézkedések kedvező tapasz­talatait is. — Említette, hogy az ön vezetése alatt álló országgyűlési állandó bizottság a közeljövőben ismét napirendre tűzi c nagy jelentőségű társa­dalmi, családvédelmi, egészségügyi és gazdasá­gi kérdést, hogy a túl­zott alkoholfogyasztás károsító hatásának csu­pán legfontosabb vonat­kozásait említsük. Mondhatna-e előzetesen valamit e téma vizsgá­lati szempontjairól? — A téma napirendre tű­zése — úgy érzem —, tár­sadalmilag kedvező lélekta­ni helyzetben történik. Mind többen beszélnek keményen a kereskedelem és perszp a vendéglátóipar „bűnsegédi bűnrészességéről”, arról a propagandáról, amely tízsze­resen túlharsogja az alkohol- fogyasztás örömeivel az anti- alkoholizmus szerény és gyakran ügyefogyott plakát­propagandáját; arról a buz- góságról, amivel kora haj­naltól késő estig azonnali fo­gyasztásra alkalmas, féldecis csomagolásban rakják ki az ember útját a gyárak kapu­jáig, a nagy forgalmú megál­lóknál, sőt átmenetileg még kórházi büfékben is. nehogy megfeledkezzék az alkoholis­ta — vagy e szenvedély le­endő rabja" — az ivásról. — Tehát mi, országgyűlési képviselők, az említett or­szággyűlési bizottság tagjai és vezetői úgy érezzük, foly­tatni kell a harcot mindad­dig, míg e területen nem ju­tunk el a napjainkban elér­hető eredményhez. gáltatásának problémái’, amelyek főleg a kisebb tele püléseken jelentkeznek a la kás és műhelygondok miatt Éppen ezért a jövőben szór galmazzák a kisebb települi sek ellátását is, oly módon hogy a kisiparosok körzete­ket kapnak és meghatáro­zott napokon átjárhatnak dolgozni az ellátatlan tele­pülésekre. A megyében tovább fej­lesztik a készenléti szolgála­tot, különösen a szerelő szak­mákban. A beszámolóban szó volt az anyagellátás javítá­sáról és arról is, hogy sokkal több iparengedély kiadására volna szükség megyénkben — főleg a kisebb településeken és a tanyavilágban. A napokban terményt szál­lítottak a tiszalöki Szabad­ság Termelőszövetkezet föld - jéről. Papírokat kiállítani a pótkocsi mögé ült — hogy szélmentében legyen — Kato­na Ferenc idős tsz-tag. A ko­csi hátrált, hogy ki tudjon fordulni az ú*ra. Eközben ha­lálra gázolta Katona Feren­cet. Az eset leírását ismerve az ember azt hinné, hogy ostoba véletlenek összejátszása okozta ennek az embernek a halálát. Pedig nem egészen így van. Két régebbi eset kapcsán meg lehet vitatni, hogy véletlenek nincsenek, csak gondatlanság, könnyel­műség, és ezeknek a hatvá­nyai, sorozatát ★ Mert például miért kellett meghalnia Ladányi Káróly- rsak, a vasmegyeri Micsurin Termelőszövetkezet kombáj- nosánák? Hiszen nem a buda­pesti nagykörút forgatagában lett áldozata egy karambol­nak. Egyedül volt gépével a tiszarádi réten. Még azt is lehetne mondani balesetéről, hogy saját magával ütközött össze, önmaga gondatlanságá­val. És miért kellett meghalnia Harmann Andrásnak, a nagvesérkeszi Kossuth Ter­melőszövetkezet nyugdíjasá­nak? Senki nem akarta meg­előzni, ő sem előzött senkit. Itt is csak a saját könnyelmű­ség volt a mezed halál oka? Nem ilyen egyszerű dolog ez. Emberek gondatlanságá­nak egész sorozata kellett ahhoz, hogy az idén is halot­takat szedjen a betakarítási munka, valójában az emberi könnyelműség. ★ A vasmegyeri kombájnos esetét így mondta a jegyző­könyvbe Kulcsár Barna üzemegységvezető: Szeptem­ber 6-án találkoztam Ladányi Károllyal, Tiszarádról indul­tunk a Szabó-szigeti dűlőbe, a maglucema rendfelszedé- ses cséplésére. Fél 10-re ér­tünk ki a táblára és míg én megtekintettem a renden lévő lucerna állapotát és megállapítottam, hogy az cséplésre alkalmas, ezalatt Ladányi körülnézte a gépet és azt mondta nekem; „Néz­zed már, hogy volt tárolva ez a gép.” Ekkor a gép még állt. Ladányi Károly bemászott a magtartályba . és abból igen sok lerakodott piszkot hányt ki. Azután ketten felcsavaroz­tuk a kihordócsiga külső ré­szét. Ladányi beindította a motort, bekapcsolta a cséplő­részt és kijáratta a csigát. Még mindig nagyon sok töre- kes búzamaradványt és föl­det hozott ki a magtartályból a csiga. Ladányi meg is kért, hozzak egy darab fát, amivel a tartály alján lévő piszkot kápiszkálja. Mérges volt. A géptől 20 méterre távolodtam él, ott találtam egy fadara­bot. Éppen lehajoltam érte, amikor a kiáltását hallottam: „Állítsd le, állítsd le!” Oda­rohantam, aztán a gázkart, meg a cséplőrész bekapcsoló karját üresjáratba hely ertem és kihúztam a sluszkulcsot. Amit ezután mond el az üzemegység vezetője, az fel­borzolja még ennyi idő után is az ember idegeit. A gép leállítása után ugyanis ki­derült, hogy a kombájnost lá­bánál fogva a mozgó gép kihordócsigája térdig be­húzta és összezúzta. De esz­méleténél volt és mondta, hogy az üzemvezető szerezzen egy 12-es és egy 14-es kulcsot a védőburkolat eltávolításá­hoz. ö maga kezdte kicsava­rozni az anyákat. Ezalatt Kulcsár megpróbálta a csigát visszafelé csavarni, hogy a kombájnos összezúzott lába kijöjjön, de ez nem sikerült. A csavarokat sem tudta egye­dül eltávolítani. Ketten fog­tak hozzá. A sérült és segítő­je. Nagyon sokáig tartott. A sérültet bevitték a kór­házba, jobb lábát combközépig a megyei NEB Kedden ülést tartott a megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság. Több, közelmúltban végzett vizsgálat tapasztalatairól tár­gyaltak. A nők munkahelyi feltételeinek, szociális hely­zetének. valamint életkörül­ményeik javítására hozott kormányhatározat eddigi végrehajtásáról gyűjtőitek adatokat megyénkben a népi ellenőrök. A tapasztalatokat s a további lehetősáseket összegezték a megyei NEB ülésén. Ugyancsak részletes elem­zés alapján esy másik össze­foglaló jelentést is megvita­tott a bizottság. Témája a ta­nyai lakosság életkörülmé­nyei. Megtárgyaltak egy utóvizsgálatról készített jelentéit is. Korábban az anyagmozgatást és a rakodás- gépesítésről gyűjtöttek ada­tokat a népi ellenőrök, s a megyei NEB akkor számos javaslatot tett. Most vissza­tértek ezekre; mi valósult meg a javaslatokból. Foglal­koztak a szövetkezeti tulaj­don védelmével és a bizony­lati fegyelemmel is. E téma tárgyalását a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben vég­zett vizsgálat előzte meg. amputálták. A leggondosabb ápolás ellenére is, több hét után belehalt sérüléseibe. Semmit le nem von Ladá­nyi Károly könnyelműségé­ből, hogy bemászott a bekap­csolt, mozgásban lévő gépbe. De meg kell állapítani azt is, hogy ugyanezzel a géppel a, kenyérgabona betakarítási ideje alatt P. Nagy József és ifj. Svéger József dolgozott és munkájuk befejezése után szokás szerint ki kellett tisz­títaniuk. Erre egy napot kap­tak. Augusztus 9-én el is szá­moltak 10—10 órát erre a. munkára. De nem végezték el. Mint a rengeteg szemét­ből is látható. Furcsa, hogy az ilyen „szemmel látható” hiányosság ellenére is átvet­ték tőlük a munkát... ★ Végül a nagy cserkészi Kos­suth Termelőszövetkezet 66 éves nyugdíjasáról, Harmann Andrásról. Nagy István trak­toros egész nap vetett az MTZ 45-össei. Este 7-kor többszőrt kérésre Harmann Andrásnak a Cigány-bokor­ban lévő háztájiból egy fuvar kukoricaszárat hazavit­tek minden baj nélkül. Ekkor követték el vala­mennyien a nagy könnyelmű­séget. Lerakodás után azt mondták, hogy a fáradt trak­toros menjen haza vacsoráz­ni, addig ők fordulnak egyet Harmann András fia, János traktoros volt valamikor. De már régen vezetett gépet. Har­mann András két fia és veje megrakodtak. De János rosz- szul fordult ki a kukorica­földről, ezenkívül az út men­tén lévő fasor benyúló ágai miatt jobbra kellett húzódni az erőgéppel. A rakomány és a gép megdőlt, a szállít­mány megcsúszott és a telje­sen szabálytalanul a rako­mány tetején ülő Harmann András és Asztalos József úgy estek le, hogy Harmann' András a kórházba szállítás után meghalt. Egy szállításra le nem vizs­gáztatott erőgéppel és egy hi­bás biztonsági berendezésekkel ellátott pótkocsival történt a baleset. Teljesen szabályta­lan, hogy a két ember felült a rakomány tetejére. Enge­dély nélkül használták a jár­művet, amelyet egy olyan emberre bíztak, akinek már hiányzott a gyakorlata. Gesistelyi Nagy Zoltán Sz. Szpasszkij: De fura is ez a tudomány! — Apuci, ma az "élő és élettelen tárgyakról tanul­tunk az iskolában — ült va­lamelyik este az ölembe a lá­nyom- — Te például egy élő tárgy vagy. — Na, ne viccelj! Én tárgy'!! Ez egészen új do­log .. Ezek szerint ha meg­kérdeznek. hogy milyen tár­gyak vannak itt a szobában, te azt válaszolódra szekrény hat szék, a papa é~ az asz­tal ■ — Jaj, dehogy! — tiltako zott Másenyka — Ezt csal úgy mondjuk Tudományo­sat Érted? -. Hiszen tudom én hogy te tulajdonképpen azért nem tárgy vagy. hanem ember. Ez viláno's. mint a re­lativitáselmélet. — Jól van — nyugodtam mep kissé. — Há■ akkor be­szél nekem az élettelen tár­nákról. — Ez a legkönnyebb• Az élettelen tárgyak mindig ar­ra a kérdésre telelnek, hogy „mi?"... Mondjuk, az ar.z- 'al..­Elgondolkozva szóltam köz. be: — Érdekes, nekem az asz­tal sohasem felelt még egyet­len kérdésemre sem. Persze, az is igaz. hogy én még egy­szer sem kérdeztem tőle, hogy „mi?". De próbáld meg c>ak te, neked hátha válaszol! — Jai apu. ne bolondozz már az asztal nem tartozik az élettelen tárgyakhoz. Ép­pen azt akartam az előbb-.. — Hogy nem tartozik?! Minden tárgy élettelen, ha nem tud beszélni! — Tehát a hal is?! — A hal nem. A hal élő, mert él, kopoltyúval léleg­zik. növekszik, szapo ... — Jaj, most már értem! Ezek szerint a fa. amelyik él és növekszik: élő. — Már hogy lenne élő? Hiszen nem tud mozogni! — De az autó az tud­— Mégi élettelen. Hiszen az ember mozgatja. Az em­ber által alkotott motor. — No, így már világosabb! Szóval, ha egy csökönyös szamarat én kötélen húzok, akkor az élettelen, mert én mozgatom. Ha meg ő húz en­gem, én vagyok élettelen. — Mégsem érted •., Más az autó és más a szamár, — És a felhő? Az is mo­zog! Ér nem az ember moz­gatja! — Nem. azt nem az ember. Másewka elgondolkozott, majd el omorodva mondta: — Apu, én otthagyom az iskolát. Szerintem teljesen helytelenül tanítanak.. • Baraté Rozália fordítása Megyei választ mányi ülést tartott a KIO^Z

Next

/
Oldalképek
Tartalom