Kelet-Magyarország, 1971. november (31. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-03 / 259. szám
W!. november S. imn MAOVARrflszA« 9. oMal Nemcsak világot látnak Kiváló orvos és humanista volt Szakmát, nyelvet tanulnak, jó! keresnek az NDK-ba utazd fiatalok A Német Demokratikus Köztársaságban jelenleg mintegy 12 ezer magyar fiatal dolgozik — köztük sok szabolcsi is — akik bővítik szakmai ismereteiket, erősítik a két nép közötti baráti kapcsolatokat. Az államközi szerződés 13 évre szól, s ez idő alatt körülbelül 40 ezer fiatal szakmunkás dolgozik majd váltott csoportokban az NDK különböző ipari üzemeiben. A közeljövőben újabb csoportok érkeznek. A munkáltatók és a berlini KISZ-bizottság már felkészült fogadásukra. Kenesei Istvántól, a KISZ- bizottság titkárától kérdezem : — Több éves tapasztalata alapján — mit tudna a most kiutazóknak tanácsolni, milyen nehézségekkel kell szá- molniok a kezdeti időszakban? — Legtöbb problémát az első időszakban a munkaügyi kérdések okozzák. Nekünk és a szakmunkásoknak is. A fiatalok egy része ugyanis mindenáron ki akar jutni. így otthon a szerződés aláírásakor bármilyen munkát vállal. Még olyait is, ami nem kapcsolatos szakmájukkal és amihez kedvük sincs — arra számítva. — majd a helyszínen elintézik. hogy más munkahelyre kerüljenek. A valóságban azonban nem ilyen egyszerű a helyzet. Nem mindig áll módunkban segíteni azoknak a fiataloknak, akik időközben meggondolták magukat és nem az eredetileg vállalt munkakörben kívánnak dolgozni. A munkáltató ugyanis szám szerint és szakma szerint kér magyar munkásokat. — Módjuk van-e az itt dolgozó fiataloknak intenzív nyelvtanulásra? Elsajátit- hatják-e a német nyelvet három év alatt? — A lehetőség adott. Sajnos fiatal munkásaink egy része nem él ezzel. A vállalatok nyelvtanárt és munkaidő-kedvezményt is biztosítanak. de mindez kevés, ha a fiatalokban nincs meg a készség, a szándék. hogy megtanulják a nyelvet. — Mit mondhatna az NDK-ban dolgozó fiatalok anyagi helyzetéről, mennyit keresnek és milyen körülmények között élnek? — Az elhelyezéssel, lakáskörülményekkel kapcsolatban eddig semmiféle reklamáció nem érkezett hozzánk. Sőt inkább azt kell mondanom: irigylésre méltó körülmények között élnek az itt dolgozók. Ha valaki jól és lelkiismeretesen dolgozik. 3— 4000 forintnak megfelelő ösz- szeget kereshet havonta. — Hogyan töltik szabad Idejüket a fiatal magyar munkások? Mit tesz a KISZ-szervezet a szabad idő hasznos eltöltéséért? — Az ide érkező gyerekek, kikerülve a családi és baráti körből, eleinte nem nagyon tudnak mit kezdeni szabad idejükkel. Különösen az első időben rendkívül fontos, hogy milyen programokat tudunk nekik nyújtani, sikerül-e őket a hasznos és aktív időtöltésre szoktatni. Megemlíteném, hogy KISZ- eseink nagy része már elvégezte. vagy most végzi a marxista—leninista középiskolát. Szeretnénk tovább fejleszteni az NDK-ban dolgozó fiatalok olvasómozgalmát. Sajnos a magyar sajtótermékek terjesztése sem zökkenőmentes. A lapok gyakran késve érkeznek. Magyar nyelvű könyvek sem állnak elegendő mennyiségben rendelkezésünkre. Sajnos az a tapasztalatunk, hogy a kiérkezők nem mindig informáltak. Olykor csak kósza hírekből értesülnek a rajuk váró lehetőségekről. Hasznos volna a jelentkezőknek is és a munkáltatóknak is, ha a szerződés megkötése előtt pontosan, részletesen ismertetnék a fiatalokkal a várható körülményeket. Ei*y hulladéktelep háttere Maszekok Kánaánja ? A képen nem egy hulladéktelep elhanyagolt udvara látható, s még csak nem is a városi szemétdomb: ezt a látványt az újfehértói Kossuth Szakszövetkezet gépparkjának felmérésekor kapta lencsevégre fotósunk. És ami ebből következik: ahol szegény az eklézsia, magának dolgozik a szerelő. Mert csak ez lehet az oka, hogy a szakszövetkezet 9 erő- és munkagépéből mindössze 4 volt használható állapotban. A képen látható MTZ például tavaly szeptember óta áll a szövetkezet udvarán. Az elnök szerint a traktor mellső járószerkezetét kompletten kölcsönadták az egyik társszövetkezetnek. Egy másik MTZ-t azért állítottak le, mert a motor főtengelyénél dugulást észleltek. A szakemberek szerint ilyen meghibásodás csak akkor következhet be, ha elmulasztják a rendszeres olajcserét, illetve a cserénél nem használnak mosóolajat és nem tisztítják rendszeresen az olajszűrőket. Elképzelhető lenne, hogy egy traktoros elhanyagolja a rábízott gépet, ha csak a géppel végzett munkát fizetnék. Csakhogy ebben az esetben havi 400 forintot adtak neki a karbantartásért Sőt, a szakszövetkezet a helyi Vörös Hajnal Tsz szerelőjét is felvette másodállásban 13 forintos órabérrel. A gépek persze ettől sem lettek jobbak, mert műszaki vezető híján a szerelő munkáját senki nem ellenőrzi. Ujfehértón persze nemcsak ez az egy szakszövetkezet van, és a többiben sem sokkal jobb a helyzet. A régi gépállomásoktól vásárolt gépek elhasználódtak, új gépek vásárlására pedig a legtöbb esetben nincs pénzük. A határ azért nem elhanyagolt. mert sok használható gép van a faluban: magántulajdonban. M. Mihálynak például van egy UE—28-as traktora, egy orkán szárzúzója, kettes ekéje. egy burgonyaültetóje é B. Mihállyal közösen vásárolt egy SZK—3-as gabona kombájnt. Azt hihetnénk hogy sok földje van és gépe sítette gazdaságát Nos. M Mihálynak nincs földje. A gépekkel a szakszövetkezeti tagoknak vetett és boronáit, fúntott és ásott burgonyát, de dolgozott a Kossuth Szak- szövetkezetnek is. B. Mihálynak — a közös kombájnon kívül — egy D4—K és egy K—25-ös traktora van kultivátorral és egy hármas ekéje. Földje természetesen neki sincs. Hosszú lenne felsorolni, hogy milyen és mennyi gépe van S. Sándornak, T. Sándornak, Sz. Mihálynak, B. Lászlónak, K. Lászlónak, G. Mihálynak, P. Sándornak és I. Györgynek. Közülük hatnak van saját földje, de bérmunkát csak négyen nem végeztek. — És akkor mi van ? — kérdez vissza egyik szakszövetkezeti tag. — Amíg ló volt, azzal dolgoztunk egymásnak, most meg traktorral. Ez csak nem baj? Tulajdonképpen nem! Csakhogy a szakszövetkezetek gépállományának csökkenésével, romlásával egyenes arányban nő a magántulajdonban lévő erőgépek száma, mert egyre több kiöregedett gépet vásárolnak meg. Ez pedig lehetőséget ad spekulációra, egyéni haszonszerzésre, mivel az értékesítés — szabálytalanul — a felvásárlásra hivatott vállalat megkerülésével történik. És ami a legcsodálatosabb az egészben: a szakszövetkezetekben használhatatlan gének óramű pontossággal működnek új gazdáiknál — Nem kapunk alkatré- :zeket — mondja a Lenin Szakszövetkezet elnöke — de ha maszek alapon kérnénk, akkor biztos lenne. Mert ahhoz nem kell számla. — Ügyes emberek — mondja a tanács szabálysértési főelőadója — mert ■ hulladéktelepen is összeválc gatják az alkatrészeket t megjavítják saját maguk nak. Az viszont nagyon fúr csa, hogy amíg a szakszövei kezetben dolgoztak — me. többségük ott volt szerelő - addig nem törődtek ennyir a közös gépeivel. Hogy Ujfehértón ennyir leromlott a szakszövetkeze tek gépállománya, az min denképpen a vezetők ha nyagságára, nemtörődömsé gére is visszavezethető. Végezetül. azt is hozzátesz- szük, hogy minden tsz és szakszövetkezet figyelmen kívül hagyta azt a rendelkezést, hogy kiselejtezett traktorokat csak olyan magán- személyek vásárolhatnak, akik vásárlási engedéllyel rendelkeznek. Mivel a vásárlási engedély kiadásának feltételeit ez ideig nem szabályozták, gyakorlatilag nincs mód arra, hogy magánszemély kiselejtezett traktort vásároljon. Márpedig, hogy a maszekok Kánaánjában, Ujfehértón csaknem harminc erő- és munkagép van magántulajdonban, ahhoz sok közös gazdaság járult hozzá — szabalytalanul: eladták a gépeket magánszemélyeknek. Hogy ki és milyen szabálytalanságot vétett, azt a napokban a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság megtárgyalta. A határozat alapján nemcsak Ujfehértón, hanem a megye többi községében is megszüntetik az ilyen jellegű, egyéni haszonszerzésre lehetőséget adó szabálytalanságokat. Az Intézkedésekről a későbbiekben beszámolunk. Balogh József Felavatták a Korányi Frigyes-emlék házat INagykáilóhan Valószínű, csupán egy apró pont jelzi az ország múzéu- mi és idegenforgalmi térképén, hogy megnyitották Nagykállóban a magyar orvostudomány nagy alakjának — Nagykálló egykori orvosának —, Korányi Frigyes emlékházát. A megye — és Nagykálló — életében azonban nagy erőfeszítések, kitartó gyűjtőmunka, gondos rendezés, nagy-nagy hagyományőrző tisztelet öltöttek formát november 2-án, amikor nagyszámú érdeklődő jelenlétében felavatták a Korányi-emlékházat. Az első kórházak alapítói A korábbi pici emlékszobát nagyobbítotfca meg az utókor, fejlesztette emlékházzá, tárta a nyilvánosság elé az orvostudomány nagy alakjának munkásságát. Tárgyi emlékei a múltról — a kolera, a malária, a csecsemőhalandóság — sötétbe vesző világáról, de mindenekelőtt a velük szemben küzdő gyógyító emberről szólnak. Ezért tartogatnak az ismereteken túl tanulságos élményeket a régi orvosdoktorok „krónikás világába” belépő látogatónak. Mit látunk az előcsarnokban? Portrékat, két-háromsoros mondatokat olyan emberekről, akikről keveset tud a nagyközönség. A magyar orvostudomány legnagyobb alakjainak — Balassa János, Markusowszky Lajos, Semmelweis Ignác, Korányi Frigyes — korabeli portréi fogadják az érkezőket. És az ismertebb nevek után ilyenek következnek: Lumniczer Sándor. a szabadságharc egészségügyi főnöke, Hőgyes Endre, Fodor József. Uj arcok is, akik a szabolcsi nép. gyógyításában fáradhatatlan munkásságukkal maradandót alkottak. Ök voltak a kolera, a malária és más népbetegségek közkatonái, akik nemcsak önfeláldo- zóan gyógyítottak, megalapították az első szabolcsi „Ispotályokat” — kórházakat —, de tapasztalataikat itthon és külföldön is gazdagon továbbadták. A „belepészlelés művészete“ Az emlékház tárgyi és dokumentációs anyagainak többsége Korányi Frigyes munkásságához és a nagy szabolcsi orvosdoktor életéhez fűződik. Szemléletes családfát láthatunk a Korányi famíliáról, amelyből megtudjuk, hogy Korányi Sebald — Frigyes édesapja — Prágában született. Nagykállóban tele- nedett le, ahol nagy tehetségű körorvosként ismerték. Eredeti családi nevét — Kornfeld — 1848-ban magyarosította Korányira. Kitűnő diagnoszta hírében állott. Fia, Frigyes gyermekkorától kezdve tőle tanulta a betegészlelés művészetét és az orvosi humánumot is. Korányi Frigyes 1827. december 10-én született Nagykállóban. 1844-től a pesti orvosi karon tanult A szabadságharcban mint medikus, a szabolcsi önkéntes zászlóalj helyettes főorvosa, majd mint a 104. honvéd zászlóalj főorvosaként veit részt. Récs- ben műtőnövendéknek áll, de 1852-ben felségsér+ás címén kitiltják Becsből és Pestről is. Nagykállóba száműzik. A tárlókban miniatűr receptkönyve, vizsgálóeszközei, szemüvege, kéziratainak másolata, cikkeinek példányai, melyeket az Orvosi Hetilap közölt. 1861-ben választották meg a megye főorvosának. De hogyan is foglalható össze a gazdag életút minden fontos állomása? Fejezetekre rúgna egy-egy intézkedésének leírása; 6 tette először kötelezővé a himlőoltást, kidolgozta a megye szülésznői ellátásának tervét, vezetője volt a megyei inségkórháznak, ő alapította meg a modern magyar belgyógyászati iskolát, professzora volt a pesti orvosi egyetemnek, a Tudományos Akadémia levelező tagjának választotta. Szakadatlanul gyógyított, tanult, irt, külföldet járta. És végig megmaradt szabolcsi, nagykállói „körorvosnak”, akiről így emlékezik egyik kortársa, Grósz Emil professzor: „Korányi Frigyes tudós volt a nagy kultúrállamok mértékével mérve, tanár volt a pedagógia legszigorúbb kritériuma szerint, szónok volt azok sorából, akik a magasra szárnyaló eszmei tartalomnak művészi formát adnak, államférfi volt, mert legfontosabb államfenn- tartó tényező: a közegészségügy apostola volt. De leginkább orvos volt, aki nagy tudásával, önfeláldozó ápolásával életet mentett, egészséget adott vissza, ki a gyógyíthatatlan betegeknek vigaszt, a gyógy íthatóknak segítséget nyújtott...” Paf ikatörléneli szoba Az emlékház az írott krónika mellett számos érdekességgel fogadja a látogatói. A korabeli gyógyító-, vizsgálóeszközök mellett kiállították a Korányi család bútorait, a nagykállói elmegyógyintézet alapító okmányát, tervrajzát és egy alapkövét. Méltó helyet kapott az Orvostörténeti Múzeumban Korányi Frigyes munkásságának folytatója, fia, Korányi Sándor, valamennyi kiváló szabolcsi orvos: Jósa István, Jósa András, s a kevésbé ismertek: Mádi Szabó Dávid, Berend Miklós, akik életét, munkásságát dr. Fazekas Árpád nyíregyházi főorvos kutatómunkája állítja méltó helyére a megye nagy orvosalakjainak sorába. Érdekes az emlékház patikatörténeti szobája is, bepillantást enged a magyar gyógyszerészet krónikájába, az első szabolcsi patikák történekébe, korabeli tégelyek, különféle eszközökkel is élményszerűvé téve a látottakat. S amikor november 2-án az orvostörténeti társaság tudományos ülése befejeződött — melyen neves fővárosi orvosok vettek részt — és dr. Magyar János délben megnyitotta a Korány! Frigyes em’ékházat — a látogató az.’’ ’ a benyomással távozik: ismét gazdagabb lett Szaboles-Szat- máx. P. G. A szovjet film hete megyénkben November 4—11 között kerül sor a szovjet film hetének ünnepélyes eseménysorozatára. Erre az alkalomra két új szovjet film kerül a közönség elé, Joszif Hejfic: Sa- lud, Marija és Andrej, Szmir- nov: Belorusz pályaudvar című alkotásai. Megyénkben mindkét filmet a nyíregyházi Krúdy mozi tűzte műsorára, az országos bemutatók miatt a „Belorusz pályaudvarit november 11—14 között, a „Sa- lud, Marijá”-t november 25- én és 23-án mutatják be. A szovjet filmhét programjában megyénkben 21 filmszínház vesz részt. Nyíregyházán és Mátészalkán, valamint 18 községben 15 szovjet filmből tartanak ünnepi bemufátokat. November 4-én a nyíregyházi Krúdy mozi a „Kockázatos akció”, a Béke mozi a „Zöld rakéták” című filmekkel kezdi az ünnepi hét műsorát, ezen a napon Vásárosnaményban „A csodatévő tűzszerszám", Tunyog- matolcson az „Egy falat kenyér” kerül a közönség elé. A szovjet filmeket vetítő filmszínházak a helyi tanácsokkal, művelődési hazakkal, a Hazafias Népfronttal és a KISZ-alapszervezetekikel együttműködve teszik ünnepélyessé egy-egy film bemutatását. Az iskolai tanulók ifjúsági előadások keretében is láthatják a filmeket. A KISZ-szervezetek több helyen terveznek filmankéto- kat. Kedves meglepetés a moziüzemi vállalat részéről, hogy minden néző — aki a szovjet filmhét valamelyik műsorát megnézi — egy levelezőlapot kap, amelyen egy-egy kép szerepel a műsoron lévő filmekből. Három „szimpla“ a kávékrónikából A kávécserje 30 faján Afrika és Ázsia tropikus vidékei, valamint Madagaszkár osztoznak, de más termesztésére alkalmas forró égövi területeken is meghonosították a kávét. Az első európai példányt a XVI. században Antwerpenben nevelték fel — magról. Azóta sokan sorolták dísznövényeik közé, mert az ápolást fénylő leveleinek, illatos virágainak, majd piros bogyóinak egzotikus pompájával hálálja meg. Az arabok szerint két Mekkába zarándokoló dervis ismerte föl legelőször a kávé jótékony hatását. A hosszú úttól halálosan elfáradt Omárt egy kávéfa tövében végképpen elhagyta az ereje. Társa, a jó Hasszán megfogadta, hogy segítségére tevét kerít. El is jutott egy távoli oázisig, de ott a fáradtságtól elaludt. Ám félig sem pihente ki magát, mert Omár felrázta és lelkendezve mesélte, hogy a kávéfa bogyójától visszanyerte erejét. Mind a ketten eljutottak Mekkába, ahol azután a zarándokok ezrei ismerkedtek meg általuk a kávé csodálatos hatásával. Az etiópiaiak úgy mesélik: a XV. században egy Kaffa környéki bennszülő'* pásztor megfigyelte, hogy ha juhai a kávécserje bogyóit legelték, nem akartak este nyugovóra térni. Miután saját magán is kipróbálta a hatást és tapasztalta, hogy a bogyók megszüntetik a fáradtságot és az álmosságot, adott belőlük másoknak is. Idővel észrevették, hogy fölösleges a bogyó émelyítő húsát is elfogyasztani, mert akkor is frissítő, áloműző hatása van, ha csak a magot rágják. Hogy velünk, magyarokkal a törökök ismertették meg, azt többek között a kávé szó is bizonyítja, amely azonos a török kafféval. A török portán járó követek torka nehezen fogadta be a keserű italt: „hátra van még a fekete leves”, mondogatták, amiko- a pasa bygyogós szolgái megjelentek a kávésfindzsákkal. A
