Kelet-Magyarország, 1971. november (31. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-11 / 266. szám

ttfíí. november Tf. S. ofSa! Dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter sajtólájékozlalója a Büntető Törwén^könj'v módosításáról Mérnöki továbbképzési tanács létesült Szabályozták a műszaki egyetemet végzett mérnökök továbbképzését Dr. Korom Mihály igaz­ságügy-miniszter szerdán az Örszágház delegációs termé­ben tájékoztatta a sajtó kép­viselőit a Népköztársaság Elnöki Tanácsa legutóbbi ülésén alkotott 28. számú tör­vényerejű rendeletről amely módosította és kiegészítette a Büntető Törvénykönyv egyes rendelkezéseit. A sajtótájékoztatót dr. Várkonyi Péter államtitkár, a kormány Tájékoztatási Hi­vatalának elnöke nyitotta meg. Dr. Korom Mihály tájé­koztatójában elmondotta: — Társadalmunk fejlődé­sének és igényeinek megfele­lőm összeállított távlati jog­alkotási program előirányoz­za új Büntető Törvénykönyv kidolgozását. Erre néhány éven belül kerül sor. A bün­tetőpolitika gyakorlati alkal­mazása során azonban arra a következtetésre jutottunk, hogy vannak olyan kérdéseit, amelyeknek jogi szabályozá­sával nem várhatunk még évekig, hanem az új BTK megalkotásáig közbülső in­tézkedésre van szükség­A BTK általános részével kapcsolatos módosításokról az igazságügy-miniszter el­mondotta: — Jelenlegi büntető tör­vényünk minden bűncselek­ményt egységesen bűntettnek nevez. A novella szakít ezzel a gyakorlatban be nem vált megoldással és a bűncselek­ményeket a társadalomra ve­szélyességük súlya szerint bűntettekre és vétségekre osztja fel. A társadalomra legkisebb fokban veszélyes cselekményeket továbbra is a szabálysértés elnevezéssel illetik, azokat a szabálysér­tési kódex tartalmazza. A bűntettekre és vétségekre való felosztással a törvény- erejű rendelet árnyaltabbá teszi a bűnüldöző munkát. A novella a bűncselekmé­nyek említett felosztását egyetlen új paragrafussal oldja meg. amely szerint bűntett az a szándékos bűn- cselekmény. amelyet a tör­vény egyévi, illetőleg az a gondatlan bűncselekmény, amelyet háromévi szabad­ságvesztésnél súlyosabb bün­tetéssel fenyeget. Vétség az így meghatározottnál eny­hébb büntetéssel fenyegetett bűncselekmény. Ez a rendelkezés az új BTK megalkotásáig marad érvényben, mert akkor min­den törvényi tényállást kü- lön-külön felülvizsgálunk és úgy döntjük el, hogy me­lyik cselekmény minősüljön bűntettnek, melyik vétség­nek és azokért mennyi es milyen fajta büntetést helyez kilátásba a törvény. — A tvr. módosítja és ki­egészíti büntetési rendsze­rünket is. A halálbiintetés- neki mint kivéteLes bünteté­si nemnek fenntartását — a legsúlyosabb bűntettek ese­tében — változatlanul indo­koltnak tartjuk. Most azon­ban a tvr. a halálbüntetés­sel fenyegetett bűncselek­mények körét szűkíti esnem teszi lehetpvé ezt a büntetést a társadalmi tulajdon sérel­mére elkövetett bűntettek esetében. Társadalmi tulaj­don elleni bűntett miatt ha­zánkban már nagyon régen nem is szabtak ki halálbün­tetést. A társadalmi tulajdon hanyag kezelése, gondatlan rongálása és a feljelentési kötelezettség elmulasztásá­nak eddigi szankciói válto­zatlanul maradnak. — A tvr. ismét bevezeti az életfogytig tartó szabadság- vesztést azoknál a bűncse­lekményeknél. amelyeknek el­követése esetén a törvény vagylagos büntetésként a ha­lálbüntetés kiszabását is le­hetővé teszi. A novella — a gyakorlati tapasztalatok ér­tékelése alapján — módosít­ja a büntetés végrehajtására vonatkozó börtönfokozatok elnevezését is. Az eddigi szi­gorított börtön, börtön, szi­gorított büntetésvégrehai- tási munkahely és büntetés- végrehajtási munkahely el­nevezések helyett bevezeti a fegyház, a szigorított börtön a börtön és a fogház megje­löléseket. Ez a közérthető fogalmak használatával is összefügg. — Jelenleg a BTK egyik leggyakrabban előforduló büntetési kerete a hat hó­napból öt évig terjedő sza­badságvesztés. A novella az egységesebb és következete­sebb bírósági ítélkezés érde­kében a büntetési keret alsó határát az eddigi 6 hónapról 1 évre emeli. Ezzel a szigo­rítással a bírói mérlegelés mai túlságosan széles lehe­tőségét maga a törvény szű­kíti. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a bíróságok — ha az eset összes körül­ményeinek mérlegelése alap­ján indokoltnak tartják — ne szabhassanak ki egy év­nél alacsonyabb büntetést is. de ezek száma nyilvánva­lóan csökkenni fog. — Uj módon rendelkezik a tvr. a büntetés végrehajtásá­nak felfüggesztésére vonat­kozó szabályok módosításá­val. Kimondja, hogy a vét­ség miatt kiszabott szabad­ságvesztés végrehajtása egy évtől három évig. a bűntett miatt kiszabott szabadság- vesztés végrehajtása pedig egy évtől öt évig terjedő próbaidőre függeszthető fel. A próbaidő tartamát az ösz- szes körülmények gondos mérlegelésével években álla­pítja meg a bírósági és ez a rendelkezés az adott ügy ár­nyaltabb elbírálását teszi lehetővé a jelenlegi túlságo­san merev szabályozással szemben. — Lényeges új rendelke­zéseket tartalmaz a nbvella a feltételes szabadságra bo­csátás eddigi szabályainak módosításával. Ezek lényege abban foglalható össze, hogy a szándékos bűncselekmény miatt elítélt a jövőben csak akkor bocsátható feltételes szabadságra ha a kiszabott büntetésnek legalább há­romnegyed részét letöltötte. A BTK ezt már a büntetés kétharmad részének kitölté­se után lphetóvé tette. A két­harmados kedvezmény lehe­tősége csak a gondatlan bűn- cselekmények elkövetőinél marad meg. — Több korszerű, humá­nus rendelkezést tartalmaz a novella a büntetett előélet­hez fűződő hátrányok alóli mentesítés új szabályozásá­nál is. A jelenlegi szabályok ugyanis sok tekintetben me­revek és túlságosan szigorú­ak akkor is, amikor az nem indokolt és ezzel a törvény nem segíti elő kellően a tár­sadalomba való beilleszke­dést azok számára sem, akik pedig a javulás útjára tértek. Lényeges az a változtatás, hogy ismét bevezetjük az előzetes törvényi és bírói mentesítés intézményét. — Módosítottuk a pazarló gazdálkodás túlságos tá­gan megfogalmazott. törvé­nyi tényállását. Hatályon kí­vül helyeztük azt a parag­rafust, amely szerint a nép­gazdaság elleni bűncselek­mények miatt csak meghatá­rozott szervek feljelentése esetében lehetett büntető el­járást jncjítapi. Az új sza­bályozás pontosabb jogi ala­pot teremt a gazdasági visz- szaplések elkövetőinek szi­gorúbb és következetesebb felelősségre vonására. Ezt szolgálják például az árdrá­gítással. a vásárlók megkáro­sításával, a rossz minőségű ioari termékek forgalomba hozatalával kapcsolatos úi szabálvozások, a vesztegetés tényállásának korszerűbb meghatározása is. Mint úi in­tézményt bevezettük a fele­lőtlen eladósodás büntetőíoS’ '"idözését azokkal szemben akik az ádott állami szer'' vagy szövetkezet rendelkezé­sére álló pénzeszközöket je­lentősen menönlarln főgázét­vnllnl-no1’­hát "ínyt okoznak, — Sok "önrlot okozott a vesztegetés. a . keríts” p kéz k»zet mos” üldözése — nemcsak a Toienlezés nehéz- ~ógei miatt hanem azért ja mert a srnzdasági vesztege­tésnél a törvény Csák azt büntette tettesként, aki kör t*l«*sópé»afc mepwetpéséért , előnyt kért, követelt, vagy elfogadott. Most kiegészül a rendelkezés azzal, hogy tet­tesként követi el a bűncse­lekményt az is, aki ígér ilyen előnyt, illetve az állami szervnél, szövetkezetnél, . . tisztséget betöltő személyt kötelességének megszegésére indítja, vagy erre törekszik. — Sok nehézséget okozott, hogy mi tekintendő a méltá­nyos hasznot meghaladó nye­reségnek, tehát mikor lehet árdrágítást megállapítani? A novella sem vállalkozhat arra, hogy ezt a kérdést fo­rintban, vagy százalékban meghatározza. A méltányos haszon fogalmával szakí­tunk, ezzel szemben az új rendelkezés szerint árdrágí­tást követ el, aki „...hatósági ár hiányában az áru árát úgy, vagy olyan mértékben állapítja meg, illetve tartja fenn, hogy az tisztességtelen módon elért, vagy az indo­kolt hasznot meghaladó nye­reséget foglal magába”. — A törvényerejű rende­let átfogóan szabályozza és jelentősen módosítja a közle­kedés körében elkövetett bűncselekményeket. A bűn­cselekményeknek minősülő esetek körét a reális, a tár­sadalom védelme érdekében valóban indokolt körre szű­kíti. így kizárja az úgyneve­zett • koccanásos balesetek büntetőjogi üldözését. Ugyan­akkor mivel a kevésbé sú­lyos cselekmények szabály- sértésnek minősülnek, indo­kolt volt felemelni a közle­kedési szabálysértések miatt kiszabható pénzbírság össze­gét is. (3000 Ft-ról 5000 Ft-ra, illetve 1000-ről 3000-re, vala­mint 200-ról 500-ra.) A köz­lekedési bűncselekmények miatti eljárás árnyaltabbá tételét szolgálja az a rendel­kezés is, hogy önálló mel­lékbüntetési nemként kerül bevezetésre a járművezetés­től való eltiltás. Szigorúbb lesz ezután a gépjárművek ittas vezetésért kiszabható büntetés, és bűncselekmény lesz az italos állapotban tör­ténő kerékpározás, valamint lovas kocsi ittas hajtása is. — Hatályon kívül helyezi a novella a jogtalan használa­tot, amelyet az autótulajdo­nosok oly sokat bíráltak. A jövőben az eddigi jogtalan használat lopásnak minősül. Dr. Korom Mihály befeje­zésül elmondotta, hogy a BTK-t módosító novella 1972 január elsején lép hatályba s annak alkalmazására meg­felelően felkészülnek a bűnül­döző és az igazságszolgáltató szervek. Az igazságügy-miniszter ez' követően válaszolt az újság­írók kérdéseire, majd a saj­tótájékoztató dr. Várkonyi Péter zárszavával ért véget. (MTI) A beregi asszonyok kézi­munkája ismertté vált Euró­pában. A keresztszames és a Rákóczi-mint ás térítők, ken­dők és függönyök keresett cikkek bel- és külföldön egyaránt. A hímzésnek szép tradíciója van Beregben, ahol most is virágzik a népművé­szetnek ez az ága. És talán örökké virágozni fog. mert a Takosi Általános Iskola tanítói — akik szintén érte­nek a népi motívumok hím­zéséhez — kézimunkaszak­kört hoztak létre az iskolá­ban. A szakkörben szep­tember óta tizennégy kis­lány tanul hímezni. Ök ve­szik át a stafétatűt anyáik­tól és nem engedik. hogy egy szép és hasznos hagyo­mány kihaljon Beregben. Nagy figyelmet keltett nemrégiben Nagykállóban a néptáncfesztivál, ahol a hí­res ököritói Fergetegesben tizenévesek szerepeltek. Jó dolog, hogy az ököritói fia­talok is ápolják szűkebb ha­zájuk hagyományait. ★ A tarpai kőbányában szür­A művelődésügyi miniszter utasításban szabályozta a műszaki egyetemet végzett mérnökök továbbképzését. Ennek értelmében a to­vábbképzést közvetlenül az újonnan létesült mérnöki to­vábbképzési tanács irányítja, amely a Budapesti Műszaki Egyetem rektorának felügye­lete alatt működik. Az utasí­tás értelmében a tanácsot a mérnöktovábbképzésben ér­dekelt minisztériumok, orszá­gos hatáskörű szárvek, társa­dalmi szervezetek, valamint a műszaki egyetemek tanácsai­nak képviselőiből kell meg­alakítani. Biztosítani kell, hogy a mérnöki továbbképzé­si tanácsban helyet kapjanak a műszaki kutatás és az ipar területén dolgozó szakembe­rek is. A tanács legfőbb feladata, hogy tervszerűen irányítsa a műszaki egyetemet végzett mérnökök továbbképzését oly módon, hogy az összhang­30 ezerrel növekedett eb­ben az évben — szeptember végéig — a magántulajdon­ban lévő gépkocsik száma, a Központi Statisztikai Hiva­tal legújabb adatai szerint. Az igények rohamos növeke­désére jellemző, hogy, J0 év­vel ezelőtt mindössze 18 500 személyautó volt mágántu- lajdonban, a szeptember végi összesített adatok szerint vi­szont ez a szám néhány ezer híján megközelítette a ne­gyedmilliót. Ez annyit jelent, hogy csaknem minden husza­dik családnak van már gép­kocsija hazánkban. Érdekes összehasonlítást végeztek ezzel kapcsolatban a statisztikusok az „autós” háztartások, illetve a gépko­csival nem rendelkezők sze­mélyes kiadásairól. Az autó használata, általában „eltar­tása” az átlagosnál magasabb életszínvonalat feltételez. Ez nálunk a jövedelmi statiszti- tikában úgy jelentkezik, hogy a gépkocsival rendelkező munkás, alkalmazotti, vala­mint paraszti háztartások ha­vi átlagos jövedelme több, mint 6000 forint. Hogy anya­gi lehetőségeinek megfelelő­ke porral belepett munkás jön hozzánk. — Azért fordulok maguk­hoz, mert talán maguk el tudják intézni... Már több mint két hónapja, hogy be­vittem a tv-készülékemet a GELKÁ-hoz Fehérgyar­matra. de ez idáig még nem javították meg. Pedig na­gyon kellene a tv a család­ban, mert újságot nem jára­tok, mivel gyenge a sze­mem. Nagyon kellene^ mert mi is látni akarunk ’ vala­mit a világból. — Mostanában nyílt Fe­hérgyarmaton egy új szol­gáltatóház — mondjuk a panaszosnak — ahol tv-t is fognak javítani. Feltételez­zük. hogy ezután gyorsabb lesz a GELKA. A tarpai ember.bízik ab­ban, hogy feltételezésünk va­lóra válik. ★ A szatmárcsekei fiatalok közül sokan megunták az in­gázást és végleg hazautaztak falujukba és a helyi tsz-ben vállaltak munkát. A nö­vénytermesztésben külön if­júsági brigádot alakítottak. ban legyen az országos kuta­tási és fejlesztési célprogra­mokkal, valamint a műszaki szakemberszükségleí távlati terveivel. Feladatai közé tar­tozik a továbbképzési formák és módszerek fejlesztése, to­vábbá az ország műegyete­mein és az egyetemeken kí­vül folyó mérnöktovábbkép­zés koordinációja is. A Budapesti Műszaki Egyetemen továbbképző inté­zet oldja meg hazánk legna­gyobb felsőoktatási intézmé­nyének továbbképzési felada­tait — kivéve a szakmémök- és a mérnök-közgazdász kép­zést. Az utasítás értelmében a műegyetem továbbképző inté­zetének feladata lesz a tovább­képző tanfolyamok szervezése is, amelyeken elsősorban a gyakorlati szakemberek isme­reteit fejlesztik tovább. A tanfolyamok hallgatóit a je­lentkező mérnökök közül az intézet veszi fel. en ki mikor vásárol gépko­csit, az természetesen, egyé­nenként változik, de általános tapasztalatként mégis megál­lapítható: a viszonylag magas jövedelmű háztartások nagy része legelőször a lakáshely­zetét rendezi. Otthonát felsze­reli, korszerű bútorral, kony­haberendezésekkel látja el és csak .ezután gondol kocsi vá­sárlásra. Természetesen sokan van­nak, akik a megfelelő anyagi feltételek hiányában is ra­gaszkodnak a gépkocsihoz, persze másfajta igényeik ro­vására. Néhány szemléltető satisztikai adat: akiknek nincs autójuk, általában havi jövedelmük 44 százalékát köl­tik élelmiszerre, italra, do­hányárura, a gépkocsitulajdo­nosok viszont takarékosab­ban élnek: fizetésük 33 szá­zalékát használják fel az em­lített célra. Emellett másutt, a ruházkodáson 2 százalékot, a háztartáson és lakásfelszerelé­sen ugyanennyit takarítanak meg. Egyéb kiadásaik is álta­lában kisebb tételekkel szere­pelnek a család havi költség­vetésében. Aktív a KISZ-éLet a község­ben. A magukra maradt idős emberek téli tüzelőjét ház­hoz szállítják a fiatalok. A fát fel is aprítják, a portá­kat rendbe teszik és parkot létesítenek a községbon. Jó volna, ha így lenne ez minden községben. ★ A mátészalkai I. számú óvoda a város legnagyobb óvodája. Fejlesztésére, szeb­bé tételére öt intézmény fo­gott össze. A MEZŐGÉP he­lyi gyáregysége 4300 forintot adott az óvodának szőnyeg- vásárlásra. Az állami gazda­ság 2000 forintot ajándéko­zott meséskönyvek és játé­kok vásárlására. Az ISG dol­gozói játszóteret létesítettek az óvoda udvarán. A Szat- márvidéki Faipari Vállalat szakemberei 1800 forint érté­kű játékot készítettek a gyermekek számára. Az al­matároló dolgozói tíz kissze- keret barkácsoltak az ovi- soknak. Az utóbbi időben az óvo­da szebb lett kívülről 3s, be­lülről is. A gyermekek jól érzik benne magukat. A tár­sadalmi összefogásnak itt is meglett az eredménye. N. L. MINDENFÉLE Századik! Ez év május 20-án szüle­tett lapunk Mindenféle rova­ta. Abban a hónapban 8, június, július, augusztus és szeptember hónapokban 17— 17, októberben 19, november­ben eddig 4 kis glossza osto­rozta életünk kisebb-nagyobb bosszantó dolgait. Ez összesen 99 írás. A Mindenféle megnyerte az olvasók tetszését. Bizo­nyítja ezt a sok levél, szóbeli bejelentés, ami a lakosság részéről is érkezik, valamint az, hogy a bírált intézmé­nyek, vállalatok, szervek mind többen és mind tartal­masabban válaszolnak a kri­tikára. Egy-egy állandó rovat há­zi jubileuma mindig öröm. Bár ha az ember jól belegon­dol, egy kritikai ’rovaté nem is annyira. Mert milyen jó lenne, ha nem volna ennyi mindenféle bosszantó jelen­ség életünkben. Viharlámpa Évek óta szűnni nem akaró panasz, hogy közutainkon ki- világítatlanul közlekednek a szekerek. Több halálos bal­eset okozója volt ez, és az utakat járók réme az éj sö­tétjében hirtelen kibukkanó lovas kocsi. A szabálytalan közlekedés okainak firtatása közben mindig visszatérő magyará­zat: nem lehet viharlámpát kapni. Igaz, a megye üzleteit járva, ez így is látszik. Ugyanakkor az ember meglepődik, ha bemegy az AMFORA ÜVÉRT raktárai­ba. Ott sorakoznak száz­számra, hazai és külföldi vi­harlámpák. Tartozékokkal együtt. Csak éppen nem ren­delik ezeket. Pedig, ha nem így lenne, talán megszűnne a vihar a lámpa körül, és jutna a szekerekre viharlám­pa. Hideg Az elmúlt években techni­kai hiba miptt szenvedtek a hidegtől Nyíregyházán az Északi körút 42. szám alatti ház lakói. Most 18 lakó alá­írásával érkezett panasz, amely szerint november he­tedikén egész nap vacogtak a házban. A távfűtés hőközpontja ott van az épületben, csak éppen a fűtő hiányzott. Este fél li­kőr sikerült előkeríteni, de mire meleg lett, már novem­ber 8-a volt. Egy-egy hőkqzpont több házat lát el. Jogos tehát az ijedelem ilyenkor tél előtt, hiszen az embernek melege attól lesz, ha rágondol, mi van akkor, ha eltűnik a fűtő? Buszmegálló Úgy hírlik, hogy Nyíregy­házán nem engedélyezik az új autóbuszváró és állomás működését. Ami azt illeti, ez nem is csodálkoznivaló, ha az ember belegondol, milyen szűk helyre zsúfolták össze az egészet. Dátumok már voltak, be is kerültek a közjudatba. A la­kosság tehát joggal várja, hogy a drága pénzen létesült beruházásról bővebbet is megtudjon. i Az igazságnak nehéz utá­najárni, hiszen sok a gazda, a beruházó, üzemeltető, en­gedélyező és így tovább. A leghelyesebb lenne a jó tö- megkapcsplat jegyében erre a legilletékesebbtől, a megyei tanácstól választ kapni. Zebrák Szerte Nyíregyházán látha­tó, hogy a használatban ki­fakultak a zebrák. Alig lát­ható a Kossuth téren, a Dó­zsa György ptca elején, a Rá­kóczi utcán, hiányzik a me­gyei tanács és a Halászcsárda elől,' halovány a temető előtj, sokfelé nyoma sincs a mel­lékutcákon. A gyalogosok közlekedésé­vel époen elég sok gond van. Állandó is a csata járműve­zető és úttesten átkelő kö­zött. A zebra sok mindenre gyógyír és megoldás. Külö­nös jelentősége lesz az esős' időben, amikor még a jql látható is megfakul. A zebrák felülvizsgálata te­hát időszerű. Ott is. ahol van, és mérlegelendő kifesté­sük ott, ahol nincs, de kell. Buráét Lajoc Útközben Negyedmillió személygépkocsi Miből lehet az autót „eltartani66

Next

/
Oldalképek
Tartalom