Kelet-Magyarország, 1971. november (31. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-06 / 262. szám

1071. notfemeer ». IrwTPT MAOYMK'merMO 5. oMäl Javít az ellátásban BivülS kisfiaiárneati árucsere megyénk s a szomszédos szovjet terület között A kishatármenti árucsere­forgalmi kapcsolatokat, a szerződések megkötését 1970-től a Szabolcs-Szatmár megyei Általános Fogyasztá­si és Értékesítő Szövetkeze­tek Közös Vállalata végzi. Ök gondoskodnak arról, hogy a szovjet áruk eljussa­nak a megyébe^ működő 45 szövetkezeten keresztül a ke­reskedelembe az üzletekbe, a megye lakosságához. E vállalat igazgatója Gátfalvi Barnabás. Tőle kértünk tá­jékoztatást a kishatármenti árucsere-forgalmi kapcsola­tok alakulásáról, fejlődésé­ről. — Tavaly a kishatármenti áru csere-forgalom értéke már meghaladta a 170 ezer rubelt. A Szovjetunió Kár- pátontúli területe szövetke­zeti kereskedelmi szervének központja által szállított áruk között szerepeltek olyan iparcikkek, háztartási gépek, felszerelések és egyéb áruféleségek, amelyek Sza- bolcs-Szatmárban javítot­ták a lakosság áruellátását. Közkedveltek a szovjet gyártmányú hűtőszekré­nyek, kismotorok, kerékpá­rok, asztali és táskarádiók, evőeszközök, készletek sző­nyegek, fenyőáruk, stb.. ame­lyeket a megkötött szerző­dések keretében kaptunk. Ugyanakkor mi ellenérték­ként szállítottunk férfi és női konfekcióárukat, cipő­ket. bőrdiszművet, férfiinge­ket. stb. Elmondta a vállalat igaz­gatója azt is, hogy a két te­rület — Szabolcs-Szatmár megye és a Szovjetunió Kár- pátontúli terület — vezetői ez évben a -kishatármenti áru­csere-forgalom további szé­lesítése érdekében határmen­ti találkozót tartottak, amely­nek alabián a Szovjetunió Kárpátontúli területi szö­vetkezet központja és a Sza- bolcs-Szat.már megyei ÁFÉSZ-i Közös Vállalat kö­zött ebben az évben mintegy 30—32 millió forint értékben kötöttek szerződést áruk cseréjére. — Ennek eredményei mu­tatkoznak a jobb áruellátás­ban — folytatta az igazgató. — Ez évben tovább bővült a kölcsönös árucsere-forga­lom, s a megkötött új szer­ződés szerint még több tar­tás fogyasztási cikket kap­tunk és kapunk a Szovjet­unióból. így tovább javulhat Szabolcs-Szatmár lakossá­gának az ölaiká'vhákkal. a zománcozott tűzhelyekkel és gáztűzhelyekkel, háztartási kisgépekkel való ellátása. Javít a megye ellátásában a Szovjetunióból szállításra ke­rülő különböző építőanya­gok, vízvezeték-szerelési cik­kek, rádiók autóköpenyek. műszőrmék, stb, amelyek az új szerződésben szerepelnek. — A két terület közötti árucsere-forgalom eddigi ta­pasztalatainak az értékelé­sére 1971. november 9-én kerül sor Kijevben. Itt a szovjet és magyar szövet­kezeti kereskedelmi szervek vezetői értékelik az edidigi munkát, s ugyanakkor hosz- szabb távra, s az eddigiektől még nagyobb értékű szerző­dést kötnek a kishatármenti árucsere-forgalomra. E tár­gyaláson kerül végleges rög­zítésre az 1972. évben cseré­re kerülő árucikkek listája. Az eddigi tárgyalásokon olyan megállapodás szüle­tett a két terület közötti ba­ráti és kereskedelmi kapcso­latok további elmélyítése ér­dekében, hogy ennek alap­ján a jövőben a magyar szö­vetkezetek a Szovjetunió Kárpátontúli területén egy szaküzletet nyitnak. Ugyan­akkor a szovjet szövetkeze­tek Nyíregyházán egy ha­sonlót. Ezekben az üzletek­ben speciális szovjet, illetve magyar árucikkeket hoznak forgalomba. — Tervezzük — végleges formáját a kijevi tárgyalá­sokon döntik el — hogy a jövőbe!? évente egy alka­lommal Szabolcs-Szatmár- ban szovjet szövetkezeti ke­reskedelmi hetet, illetve a Szovjetunió Kárpátontúli te­rületén magyar szövetkezeti kereskedelmi hetet rende­zünk árusítással egybetkap- csofVa. Úgy gondoljuk, ezek is nagymértékben hozzájá­rulnak a két szomszédos te­rület lakosságának jobb áru­ellátásához s a testvéri kap­csolatok elmélyítéséhez. a két nép barátságának erősí­téséhez — fejezte be tájé­koztatóját Gátfalvi Barnabás igazgató. (F. K.) Kézfog és a Tiszánál / Találkozás jövőre, november 7-én Elkészül: a lakosság javaslatára a megvalósítás Ara 129 millió forint Itt érvényes igazán: sok kicsi sokra megy. Rendsze­res sok közérdekű bejelentés érkezik a Nyíregyházi Városi Tanács különböző osztályai­hoz, s a megvalósítás, legyen- az a legkisebb igény is, pénz­be kerül. Az év elején a je­lölőgyűléseken is szinte min­denütt elhangzott égi vagy több észrevétel, amelyek megvalósítása valóban a kör­nyéken lakók kényelmét szolgálná. összesen 159 olyan jelentő­sebb javaslat is elhangzott, amelyekkel a tanács illetékes osztályain tüzetesebben fog­lalkoztak. A javaslatok kö­zül csaknem mindegyik indo­kolt; volt, megvalósításra al­kalmatlant egyet sem talál­tak. Huszonkét javaslatot mégis ügy véleményeztek: nem érdemes megvalósítani, mert a környéken jobb he­lyen hasonló beruházást ter­veznek. Maradt tehát 137 javaslat. Nem is akármilyenek: a ter­vek szerint 129 millió forint kellene megvalósításukhoz. Az idei tervekben azonban 7,7 millió forintot már elő­irányoztak a közérdekű ja­vaslatok első csoportjának megvalósítására. A következő néhány évben, amelyek főbb tervei szintén elkészültek, újabb 25 milliót költenek ar­ra, hogy a lakosság által igényelt és javasolt — sok embert érintő — építkezése­ket megvalósítsák. Sajnos, így is sok, megvalósításra java­solt bejelentést csak négy-öt év múlva tudnak valóra váltani. A legtöbb igényt a közle­kedés adja. Ez természetes is, hiszen mindenki közleke­dik. Újabb autóbuszjáratok indítását sürgették, utak, jár­dák, autóbuszvárók építését kérték. Közülük sok megva­lósult. Már elkészült a Bogyó utca aszfaltozása, végzik a Puskin utca építését, hama­rosan sor kerül a Hatzel téri piac és környékének rende­zésére. Nagyrészt idei lakossági javaslatok alapján építettek járdát 16 nyíregyházi utcá­ban. Ez ugyan nem jelenti azt. hogy ezeken a helyeken végleg megoldódott a kultu­rált közlekedés, de minden­képpen jó, hogy- a tél beállta előtt — jórészt a város pe­kat. De villany jut Szélső-bo­korba, a László-Csere dűlőbe, a Lomb, a Tükör, Mandula, Darázs utcákba is. Az idei javaslatok egy ré­sze vízvezeték-építéssel fog­lalkozott. A lakosság és a tanácstagok közbenjárására így jutott el a vezetéki víz a Marx térre, a Jég utcára és a Bujtos másik részén a Ka­tona,, a Liliom és a Géza ut­cára. Több, mint 600 ezer forint értékben mélyfúrású közkutakat is létesítettek: a Gyűrű utcán, a Görgei utcán, Felsősima—Újtelek-bokorban és a Simái út mellett. Mindezek egyenként nem látványosak, de tíz és tízez­rekbe, útépítéseknél milliós összegekbe kerülnek. Termé­szetesen mindenütt a saját körzetet, szorító gond megol­dása volna a legsürgősebb. A felsoroltak, és az idén a vá­ros legkülönbözőbb részein közérdekű javaslatok alap­ján végzett beruházások bi­zonyítják: pontosan számon tartják azokat, a város pénz­ügyi helyzetétől függően kö­zülük rendszeresen újabba­kat váltanak valóra. M. S. A töltés innenső oldalán egy behemót markológép ereszkedik le. A túloldalon, a Tisza partján két földgya-, lu küszködik. A nedves föl­det tolják előre, lejtős gödröt mélyítve maguk után. Száz méterrel odébb, de még a parton egy kotróhajó áll — részeire szedve. Már meg­kezdték az összeszerelését, nemsokára a vizen fog rin­gatózni. Frissen ácsolt, dróthálós kerítés, vadonatúj lakókocsik a kerítésen belül. A kis te­lephez, a töltés mellé új út vezet Tiszaszentmártonból. Szinte mindenütt cirill betűs, orosz nyelvű feliratokat látni. A munkások is oroszul be­szélnek egymással — az anyanyelvükön. A Barátság II. kőolajvezeték építéséhez jöttek Magyarországra, ők végzik el a csőfektetést a határon a Tisza medrébe. Először túl a határon — Specializált csoporttal jöttünk ide — kezdi a be­szélgetést a szerelőcsoport vezetője, Leonyid Nyikoláje- vics Najgyenov. — Sem töb­ben, sem kevesebben nem vagyunk, mint a többi folyó­ról végzett munkánál. Ök az „előőrs”. Már októ­ber elején megérkeztek Kis- várdára, a magyar partner, a Kőolajvezeték Vállalat tele­pére. Heten jöttek, hogy el­készítsék a tiszaszentmárto- ni telepet, fogadják a gépe­ket, üzembe helyezzék azokat. Utánuk újabb csoportok ér­keznek, a teljes létszám több, mint ötven lesz. Most is­merkednek a folyóval, a munkaterülettel. — A csoport egy része már dolgozott külföldön, de a leg­többjük először van a hatá­ron túl — tájékoztat a cso­port vezetője. — Milyennek találják a Tiszát? — Minden folyónak meg­van a maga sajátossága.' A Tisza szolgálhat meglepetés­sel, hiszen hegyi folyó, ide nincs messze az eredete, s az ilyenek mindig kiszámít­hatatlanok — teszi hozzá a főmérnök, Eliferij Venyiami- novics Szorokin. Közben a tolmácsnő, Mol­nár Imréné elárulja, hogy csak szerénységből mondják mindezt. Igaz, hogy jóval több, mint kétszáz méter a Tiszán való kereszteződés hossza, de elmesélték, hogy korábban nagyobb átmérőjű csövekkel, nehezebb körül­mények között két kilométe­res kereszteződést is készítet­tek. Mivel új munkaterület, sok új géppel érkeztek a szere­lők. A kicsiny telepen teljes „összkomfortra” rendezked­tek be. A csőfektetéshez szükséges oldalemelős lánc­talpas traktorok, a hegesztő­gépek, az úszókotró hajó, a búvárfelszerelések, földgya­luk mellett több lakókocsi is van. Négyet a vendéglátók adtak* ezekben irodahelyisé­gek, öltözők vannak, olaj­kályhás fűtéssel, villanyvilá­gítással. A klsvárdai központ­tal az összeköttetést rádióte­lefon biztosítja. Iioszkva — tél órára belül — Nagyon jó a telefonösz- szekötteíés is — dicséri Naj­gyenov elv,társ. — Van, ami­kor fél óra alatt megkapjuk Moszkvát. A másik főnökség Budapesten van, a követség segít a munka irányításában, Rádiójuk is van. A munka­helyen is, és a kisvárdai köz­pontban is, ahol a jól felsze­relt lakókocsikban laknak. Reggelente a moszkvai rádió adását hallgatják, hogy tud­janak a hazai dolgokról. A főmérnök kalauzol vé­gig a telepen. A kívülről egyformának látszó kocsik belseje szinte mindig meg­lepetés. Az egyik lakatosmű­hely, esztergapad, fúrógép fogad. A másik a villanysze­relőnek ad otthont, de ka­zán is van benne, ezzel old­ják meg a központi fűtést, ez ad meleg vizet a zuhanyo­zóknak. A másik oldalon szabályos kis bolt vár — egyelőre üres polcokkal. A raktárában akkora hűtőgép, hogy öt mázsa hús is elfér benne. Mellette az étkezőko­csi. Asztalok, székek, villany­fűtés, -világítás. Mögötte a szakács birodalma, jól fel­szerelt konyha. — Hozzászoktunk ahhoz, hogy a munkahelyen van az étkezde — magyarázza a ' fő­mérnök. — A szakács ugyan­úgy beletartozik a létszámba, mint más. — Nem beszélve arról, hogy azt főzi, amit mi kérünk — folytatja a csoport vezetője. — És a magyar koszt? — Maguknál úgy van, hogy nem valami- sűrű levest esz­nek, azt is kenyér nélkül. Ml másképp szeretjük. Nagy oá jó lenne már egy kis borscs- ot enni. Mi ilyenhez vagyunk szokva. Az itt lévők egy vidékr® valók. A Don melletti Rosz- tov környékéről jöttek. A később érkezők között vi­szont lesz Moszkvába. Ufába, Kazányba való is, szinte a Szovjetunió minden részéről j önnek. — Mivel töltik az idejü­ket munka után? — Az első időben a köz* vetlen környékkel, a környe­ző falvakkal, Kisvárdával is­merkedtünk. A jövő tervei­ben szerepel Magyarország nagyobb városainak a megis­merése, múzeum-, színházlá­togatás. — Ezenkívül — kapcsoló* dik hozzá a főmérnök — a magyarok segítségével tanul­juk a maguk nyelvét. „Nem unatkozunk ••• — Nem öt évig fogunk épí­teni, csak egy évig, nem fo­gunk unatkozni — tréfálko­zik Najgyenov elvtárs. ■ Stolle László, a „házigaz­da”, a Kőolajvezeték Válla­lat műszaki ellenőre tájékoz­ta?:: — A vállalásunk: 1972. de­cember 31, de már novem­ber 7-re akarjuk üzembe he­lyezni a kőolajvezetéket. A szovjet partner is ezen igyekszik. Az itt lévő szak­emberek például nem a be­osztás szerint, a munka sze­rint dolgoznak. Az egyik gépkocsivezető például — mivel nincs más munkája — éppen a kovácsműhely fel­szerelésén dolgozik. A búvár az úszókotró szereléséhez fo­gott hozzá. • — Könnyű nekik, több szakmához értének — jegyez­ték meg irigykedve róluk. Lányi Bolond tjabb intézkedés a helyi szervek hatáskörének növelésére az egyszerűbb, gyorsabb ügyintézés elősegítésére művelődésügyi Területen A Nyírmadai Állami Gazdaságiban megrendezett gépbemutatón az olasz CARPI-cég Utal készített permetezőgépet is felvonultatták amelynek nagy előnye, hogy a gyümöl­csösökön kívül szántóföldi permetezésre is használható. (Elek Emil felvételei A Magyar Közlönyben megjelent az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete, amely felhatalmazza a kor­mányt, hogy az óvodák, az alsó- és középfokú oktatási intézmények, valamint a mú­zeumok létesítésének, műkö­désének és megszüntetésének egyes kérdéseit — átmeneti időre — az említett intézmé­nyekre vonatkozó törvény­ben, illetve törvényerejű i'en- deletben foglaltaktól elté­rően , szabályozza. Egy id ej fl­ieg több kormányrendelet Is megjelent, amelyek már konkrét intézkedéseket tar­talmaznak. A Művelődésügyi Minisztériumban tájékoz­tatták az MTI munkatársát arról, mi tette szükségessé a változásokat, mi a céljuk és jelentőségük. — A módosításokra első­sorban azért került sor, hogv a szabályozások — ott is, ahol ez még nem volt meg — összhangban álljanak a tanácstörvénnyel: továbbnö­veljük a különböző helyi szervek és intézmények ha­táskörét, megszüntessünk in­dokolatlan kötöttségeket. Mindez — úgy véljük — egyszerűsíti, gyorsítja majd az ügyintézést is. Néhány példa a változások érzékel­tetésére: elő volt Írva. hogv községi vagy hél.yi tanács csak a megyei' tanács vég­rehajtó bizottságának előze­tes hozzájárulása alapján lé­tesíthet óvodát. Ezentúl ez a helyi tanácsok joga. Kollé­gium létesítéséhez eddig a művelődésügyi miniszter előzetes hozzájárulása kel­lett. A jövőben erről a taná­csok döntenek. Korábban1, ha egy általános iskolában kü­lön fiú-, illetve leányosztály szervezése volt indokoM ezt csak a felettes szakigazgatá­si szerv engedélye, alapján tehették. Most az intézkedés joga az iskoXigaagato hatás­körébe kénül, y — A tanácstörvény végre­hajtása rendelete és a kor­mány most megjelent rende­lete alapján — a tanácstör­vénnyel összhangban — sza­bályozni kellett egyes műve­lődési intézmények létesíté­sét, megszüntetését, tevé­kenységi körének megváltoz­tatását. Az új szabályozás sorén igyekeztünk tisztázni, hogy tanácssaintenként me­lyik tanács milyen művelő­dési intézményt létesíthet, fi­gyelemmel a tanácstörvény­nek arra az előírására, amely szerint a helyi taná­csok elsősorban a . lakosság alapfokú művelődési igé­nyeit kötelesek kielégíteni. Ugyanakkor tisztázódott az is, hogy a középfokú műve­lődési igények kielégítése a megyei, megyei városi, fő­városi, egyes középfokú in­tézmények esetében a fővá­rosi kerületi tanácsok fel­adata. — A most megjelent kor­mányrendelet tehát a ta­nácstörvénnyel összhang­ban tanácsi szintenként sza­bályozza a létesítéssel, át­szervezéssel, megszüntetés­sel kapcsolatos tennivalókat, összegezve rögzíti mindazo­kat a szabályokat, amelyek eddig különféle jogszabá­lyokban, szétszórtan voltak meghatározva. — A kormányrendeletek megjelenése lehetővé teszi, hogy 'gyors ütemben elké­szüljenek az egyes tanácsok 'művelődésügyi , szakigazga­tási feladatairól szóló mi­niszteri utasítások. A közsé­gi, nagyközségi művelődés- ügyi szakigazgatási feladato­kat tartalmazó miniszteri utasítás tervezete például már készen van, s az utasí­tás rövidesen ntegjelefiik. remrészein — megszüntették az esős idők sártengereit. Ezek közé tartozik például a Stefkó, Káliéi, Orosi, Derű, Alpári, Bartók, Toldi, Hársfa, Kert, Lehel utca egy-egy sza­kasza, ahol nemrégiben át­adták, illetve a közeli na­pokban elkészülnek a jár­dák. Három autóbuszváró építé­sét is beütemezték, töuoek között a Debreceni úton, a sorompón túl a napokban már használhatták a felépí­tett, fedett autóbuszvárót az utasok. A külterületen lakók gya­kori gondja a villanyhálózat bővítése. Erre a tanácsnak minden évben megfelelő ösz- szeg áll rendelkezésére, A közérdekű bejelentések, ja­vaslatok itt azt ,a célt szol­gálják, hogy a rendelkezésre álló összegeket igazságosan osszák el, elsősorban ott foly­tassák a hálózatbővítést, ahol több családot érint. Az idén jutott áram Bor bányára, ahol olyanok számára alakítottak ki soron kívül telkeket, akik a tiszavölgyi árvíz után Nyír­egyházán építettek új háza-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom