Kelet-Magyarország, 1971. november (31. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-28 / 281. szám
fft. eíáa! tT^OT-MAGYARÖRSZAd ='VASÁRNAPI MELtíKLEf Wfi. ftávemtier Ä Olyan alkalmazottjához, mint a saját gyerekéhez. Kép szöveg nélkül Szórakozott papa Kéo szöveg nélkül • Tudomány • TECHNIKA • Tudomány • TECHNIKA • Tudomány • A magyar tengerhajózás Kevesen tudják, hogy Kossuth Lajosnak ez a közismert és szállóigévé lett mondása az eredeti fogalmazásban így hangzott: „Tengerhez magyar! El a tengerhez!” Még kevésbé ismert, hogy valójában nem Is a tengerre szállás, vagy a tengerhajózás gondolatát propagálta, hanem az Adriához vezető vasút létrehozását. A legolcsóbb szállító- eszköz Magyarország, annak ellenére, hogy tengeri kikötője nincs, mégis kijut a tengerre, s ma külkereskedelmünk tengeri forgalmának 20—25 százalékot saját hajóinkkal bonyolítjuk le. Sokszor felvetődött mór a kérdés: érdemes-e tengeri áruszállítással foglalkoznia egy ilyen kis „szárazföldi” országnak? Bebizonyosodott, hogy a tengeri hajópark nagysága nem függ szükségszerűen egy ország földrajzi elhelyezkedésétől. Meggyőző példát szolgáltat erre Csehszlovákia, amely a mi forgalmunk három és félszeresét bonyolítja le a tengereken, és Svájc is, mely kétszer akkora hajóparkkal rendelkezik, mint északi szomszédunk. Az is igaz, hogy még soha nem volt Olyan konjunktúrája a hajózásnak, mint most. Érdemes tehát a hajózás fejlesztésével foglalkozni, már csak azért is, mivel a tömegáruk fuvarozásánál még hosszú ideig a hajó lesz a legolcsóbb szállítóeszköz, különösen nagy távolságokon. A szakemberek számításaik elkészítésekor abból indulnak ki, hogy idegen társaságoknak évente dollármilliókat (csaknem 180 millió devizaforintot) fizetünk ki fuvardíjként, ami három darab 10—15 000 tonnás hajó vételárának felel meg. A megtérülés is igen kedvező a teherszállító tengerjáró esetében, ugyanis 3—i év alatt „megkeresi” az árát, ha bérfuvarozással foglalkozik. hajók — megfelelő vízállás eseten — egészen Budapestig felhajózhatnának a Dunán. A hajoegységek növelésével ezt a kívánalmat egyre kevésbé tudjuk kielégítem, s végső soron rákényszerülünk az időt rabló és költséges átrakodásokra. Addig is, míg valamiféle új típusú Duna tengeri hajó kifejlesztésével meg nem oldjuk a kérdést, a tengeri kikötőkben való kiás berakodásra kell berendezkednünk, különös figyelemmel a konténeres szállításban rejlő nagy lehetőségekre. A technikai fejlődés egyre inkább a különleges célokra szolgáló hajózást segíti uralomra. így nem lehet egyértelműen kiállni a nagy hajók jövőbeni döntő túlsúlya mellett, annál is inkább, mivel sok jel arra mutat, hogy gyorsaságukkal, alkalmazkodóképességükkel és több más jó tulajdonságukkal a kisebb hajókra is jövő vár, különösen a rövid távú tengeri szállításban. Ilyeneket pedig akár a hazai hajóipar is tud gyártani. A világflotta zömét ma még 10—15 000 tonnás kereskedelmi hajók alkotják. A szakemberek úgy vélik, hogy néhány év múlva a világflotta fele már 200 000 tonnásnál nagyobb egységekből (elsősorban tankhajókból) fog állni. A kisebb, „fürgébb” hajók számának növelésével is számolni lehet, a 10— 15 000 tonnások rovására. A magyar hajózás tengeri forgalma az utóbbi évtized során évente több, mint 9 százalékkal növekedett, ami valamivel meghaladja a fejlődés világátlagát. Remény van rá, hogy a tengeri hajózás fejlesztésében rejlő gazdasági lehetőségek felismerését követően az említett tetemes beruházás még gyorsabb fejlődést fog eredményezni. A szocialista integráció e vonatkozásban is jó lehetőségeket rejt magában. B. I. Napjainkban igen sok sző / esik az időjárásról, a kiszámíthatatlan nyarakról és az olyan furcsa őszről, amikor hideg és enyhe levegőtömegek váltogatják egymást, minden csapadék nélkül, úgy, hogy a Duna vízállása negatív rekordot ér el. A tőlünk délre élő földközi-tengeri népek arról rí naszkodnak, hogy az enyhe klímájú országokban egyre hidegebb a tél. Az egyik olasz hetilap tudományos cikkírója emlékeztet rá, hogy 1956 januárjában Torinóban mínusz 20 fokot mértek, ami egy olyan országban, amelvnek nagy részében nem ismerik a kályhát, igen jelentős hideg. Jelentős klímaváltozás megy végbe talán Földünkön? E téren nem egyezik a meteorológus kutatók véleménye. Egyik csoportjuk szerint fokozatos lehűlésnek lehetünk szamtanúi, sőt egyesek új jégkorszakkal fenyegetnek, ha nem is azonnal, de 100 év távlatában. Ugyanakkor az Északi-sark vidékén dolgozó meteorológusok és glaciológusok a jéghegyek gyors ütemű olvadásáról tudósítanak, ezt pedig szerintük az adott térségben a fel- melegedésre lehet visszavezetni. A szeszélyes időjárás természetesen a meteorológiai jelentések készítőit is sok esetben „nehéz helyzetbe hozza”. Nem csoda, hogy annyi tréfa forog közszájon az időjárás-kutatásról, különösen az előrejelzéssel kapcsolatban. Napjainkban a meteorológusok igen komoly műszerekkel dolgoznak. Ezeket a műszereket különösen a síkvidéki, tengeri és hegyi állomásokon használj de a mérési övezet kiterjedt az atmoszféra különböző rétegeire,' á" világűrre, sőt lassan a Holdra is, a repülőgépek, rakéták és mesterséges holdak jóvoltából. Bármilyen változatos „járműpark” szállítja is azonban a meteorológiai műszereket, Idöjarás-kuiatas — léggömbökkel a hagyományos ballonokra napjainkban is nagy szerep vár a meteorológiai kutatásban. Különösen az aerológíá- ban veszik hasznát a kisebb- nagyobb méretű ballonoknak. Az aerológia a meteorológiának az a részterülete, amely a magasban fekvő légrétegekben kutatja a légkör! folyamatokat es azok törvényszerűségét. A léggömbök különféle műszereket emelnek a magasba. Ezek a műszerek elsősorban légnyomást, hőmérsékletet és lég- nedvességet mérnek. Az adatokat általában a léggömbre akasztott rádiószondák közvetítik a földi állomásokra. A rádiószonda a légköri adatokat elektromos jellé alakítja át és ezek a jelek modulálják az adót. A rádiószondák ma már a tranzisztorok jóvoltából kisméretűek, így sok esetben léggömbkosárra nincs szükség, hanem közvetlenül ráköthetők a ballonra. A meteorológiai kutatásban természetesen nemcsak kisméretű ballonokat használnak. A franciák „EOLE” tervénél pl. nagyobb méretű nylonballonokat alkalmaznak. Ezeket (több száz darabot) azért bocsátják fel, hogy az atmoszféra felső rétegében uralkodó Jégáramokról tudósítsanak. A 40—50 kilométer csúcsmagasságban repülő ballonokat a Föld körül uralkodó légáramlatok sodorják interkontinentális útjukon. A ballonok rádióadóit a Föld feletti pályán keringő meteorológiai mesterséges holdak szabályos időközökben „kikérdezik”. így « ballonok pozíciójából, magasságából, sebességéből kiszámítható a Föld felett uralkodó légáramlások iránya, erőssége, magassága. Ezek az adatok részben a meteorológusokat érdeklik, mert birtokukban pontosabb előrejelzés készíthető, de a polgári és katonai repülés biztonságát is növelik a kutatási eredmények. Új hajók — új vizek KERESZT REJTVENV A negyedik ötéves terv során a magyar hajózás fejlesztésére 11 milliárd forintot fordítunk, előtérbe he lyezve a tengerhajózás igé nyeit. Tengeri hajóparkun' jelenleg 1100—1300 tonrr- hajókból áll. Elsősorban eze' minőségi cseréjére kell gór dőlnünk, nagyobb hajók vé sarlásával növelve a száll' tási kapacitást, a sebesség' és a hatósugarat, öt kiseb teljesítményű hajót már: eladtunk, s helyettük hárorr egyenként 4500 tonnásat sze reztünk be. További hároir hajónk ugyancsak értékesítésre vár, hogy 4500—4800 tonnásokat vásároljunk he ■ lyettük. A hálózat bővítéséhez két 6500 tonnás óceánjáró beszerzése is hozzá fog járulni, de mindenekelőtt az a két. egyenként 13 600 tonnás „Bezsica” típusú szovjet veg'*3sáru-szállító hajó. amelynek beszerzéséről most folynak a tárgyalások. Kis vagy nagy hajók ? A hajóegységek világszerte egyre nagyobbakká válnak, ugyanis az üzemeltetés és a kiszolgálás gazdaságossága arányosan nő a befogadókénességgel Míg egy 1300—1600 tonnás hajón 24 ember dolgozik. addig egy 4500 tonnáson 28 fős személyzet van. Ez a vegyesáru-szállítő hajókra érvényes adat amit azért hangsúlyozunk, hogy eleve elkerüljük a tankhaiókka! való összehasonlításból eredő téves következtetéseket egy 250 000 tonnás (!) óriási tartálvhajón ugyanis csupán 27 ember jelenlétére van szükség. Ám hazánk viszonylatában mégiscsak van némi ellentmondás a fejlesztést illetően. Kétségtelenül az lenne a legelőnyösebb megoldás, ha a Ma élő Kossuth-dijas festő és szobrászművész neve és egy-egy alkotása szerepel rejtvényünk beküldendő vízsz. 1. és 31., valamint függ. 38. és 39. soraiban. Ezenkívül a művészek egy-egy alkotása, — mely rejtvényünkben nem szerepel — megtalálha- ■ó kiállítva Nyíregyházán a Kép- jsarnok Vállalat Benczúr-termé- jen, Dózsa György út 3. szám .latt. így a könyvsorsjegyeken Ívül azok között a megfejtők özött, akik — a kiállítás megte- -intese alapján — a kiállított al- :otások címét Is feltüntetik megfejtésükön 3 db rézkarcot sorsol ki a Benczúr-teremben a Képcsarnok Vállalat a szerkesztőséggel közösen. VÍZSZINTES; 1. Ez a festőművész, aJü 1948— 52. között a Csepeli Képzőművészeti Szabadiskola vezetője volt. „Almaszüret” című, Imre Istvánnal közösen festett képéért kapott Kossuth-díjat. 13. Napszak. 14. Üdülőhely a Mátrában. 15. Közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettesünk. 16. Becézett női név. 18. Párás levegő. 20. Bibliai hajós. 21. YK. 22. Női énekhang- sz n. 24. A korral haladó. 26. Sál végek I 27. Korábban. 29. Dunántúli megyénk. 31. E képével is szerepelt 1951-ben a Fővárosi Képtárban megrendezett kiállításon, melyért Munkácsy-dijjal jutalmazták. 35. Mese. 36. Vereségért vett elégtétel. 37. Folyó a Szovjetunióban. 38. Bíró a mohamedán népeknél. 39. Hangtalan mozi! 40 Dac betűi keverve. 41. Trombitahang. 42. Békaporonty. 43. Földből ki vájta. 45. A hét egy napja 16 Helyhatározó rag. 47. Keresett, mesterkélt testtartást felvevő 49. Gyönyör. 50. A mélyben költóiesen, utolsó két betű felcserélve. 51. Kilencszázötven római számmal 53. Mássalhangzó kiejtve. 54. Járási székhelyünk, rövidebben. 56. Férfinév. 57. NAG. d8 YRMD. 59. Állati takarmány. 61. Boritá. 62. Vita részei 63. A középkorban a föurak szolgálatában nevelkedő nemes ifjú. 64. Mogorva. FÜGGŐLEGES; L Női ruhaanyag. 2. Főzési kellék 3. Becézett női név. 4. I;i to szó 5. Grand-Prix. 6. Tibeti szarvasmarha. 7. Boldogság. 6. Személyedre. 9. Gadolinium vegyjele- 10. Pihében van! 11 ........Igor Szemjonovlcs, szovjet filozófus. szociológus (1828). 12. Község a nyíregyházi járásban. 17. Úttörő- köszöntés. 19. Veszélyes vállalkozás 22. Budapest melletti „vesztő”-helyre való. 23. Tabak mássalhangzói. 24. Hercegség Nyugat-Európában. 25. Ipari tanuló régen. 27. Nem sorozat, különleges. 28. Férfi énekhangszín. 29. El. költóiesen. 30. Régi római pénz. 32. Dunántúli folyó, névelővel. 33. Személyes névmás. 34. Rideg, szigorú. 28. A szobrász a brüsszeli világkiállításon 1958-ban „Táncolók” című alkotásával Grand Prix-t nyert. 39. Monumentális történelmi alkotása Budapest határában. 41. Egészséges Ital. 43. ÁÖAN 44. Rangjelző. 45. Művész) alkotás. 47. Takaró. 48. Fel- melegedéskor ilyen a hó. 50. Jordánia fővárosa. 52. Tésztatöltelék. 53. Fűszernövény. 55. legls fa művészet szabályai szerint). 56. Jókai, Mikszáth, Móricz. 57. Verne kapitánya. 60. Ö-val a végén vásárváros Csehszlovákiában. 61. Heveny, gyulladás. 64. Kiütés ökölvívásban, rövidítve. A megfejtéseket december 6-ig kell beküldeni. Csak levelezőlapon beküldött; megfejtéseket fogadunk el, 1971. november lé-i rejtvény- pályázatunk megfejtése: Liszt Ferenc elnök, Erkel Ferenc igazgató, Volkmann Róbert és idős Ábrányi Kornél, Nyertesek: Cserfalvi Lászlónk Gergely Józsefné, Gordán János- né, Képes Anna, MárlölcU Jenő nyíregyházi, Szilágyi István bal- kány—cibakpusztai. Molnár Gé- záné hodászi. Hegyfalvi Miklósné nyírbátori, Sallai Sándor tisztaberek! és Szabó Barna tyukodí kedves rejtvényfejtóink. A nyertesek részére fejenként ü db könyvsorsjegyet -Hiilitiinlfc
