Kelet-Magyarország, 1971. november (31. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-25 / 278. szám

|t71. MvemEet' e-r MUnViBOBWll* 5. oldal Együtt kell cselekednünk! (12.) Mi a kivezető út ? Ül TÁRSADALMI MOZGALOM Fényt a tanyai iskolának Az alkohoüzmu* elleni kiWc.ew — az egészsé«ünyi KÉRDÉSEINKRE Kiváló szakemberek, álla­mi és tömegszervezeti veze­tők mondták el véleményü­ket. a túlzott italfogyasztás­ról. az alkoholizmusról, a társadalmi méretű kártétel elleni küzdelem lehetőségei­ről. Megkérdeztük dr. Szabó Zoltán egészségügyi minisz­ternek az alkoholizmus el­leni országos bizottság elnö­kének véleményét is. — Vgy tűnik, s inter­júsorozatunk is azt bi­zonyította. hogy egyelő­re nem sikerült gátat vetni az alkoholizmus térhódításának; az ital- fogyasztás grafikonjaj nálunk is változatlanul emelkedő tendenciát mutatnak. Hogyan látja miniszter elvtárs a helyzetet, s a kivezető utat? — A helyzet valóban rossz, s az eddiginél több fi­gyelmet érdemel Hazánkban 1965 és 1970 között az egy fő­re jutó szeszesital-fogyasztás (abszolút alkoholra átszá­mítva) évi 6,8 literről 8.7 li­terre emelkedett; külön is aggasztó tény. hogy leggyor­sabban a tömény italok fo­gyasztása nőtt. Félő, hogy ha ez a tempó nem csökken, 1975-re elérjük a személyen­kénti tizliteres alkoholátla­got. Jelenleg 71 alkoholel­vonó rendelés működik az országban, közülük 17 Buda­pesten, 54 pedig vidéken. A hálózat tekintélyes forgalmat bonyolít le- csupán az elmúlt évben 106 ezer volt a megje­lenések száma a rendelése­ken. A nyilvántartott alko­holista gondozottak száma elérte a 33 ezret; 1970-ben csaknem 7 ezer, s már az idén is több ezer új beteget vettek gondozásba, összessé­gében egyébként 150 ezerre becsülhetjük az idült alko­holisták számát. — Szerteágazó, sokrétű, ugyanakkor jól összehangolt szervezett munkára van szük­ség ahhoz, hogy megállíthas­suk a mértéktelen italozás terjedését, s normális kere­tek közé szoríthassuk az al­koholfogyasztást- Ennek az egész társadalmat, az élet legkülönbözőbb területeit át­szövő tevékenységnek a koordinálására hivatott az al­koholizmus elleni országos bizottság, amely részletes, konkrét munkaprogram alap­ján tevékenykedik. E testü­let véleménye szerint a sike­res harc egyik döntő feltéte­le az italozással kapcsolatos hibás társadalmi szemlélet mielőbbi megváltoztatása. — Miben nyilvánul meg ez a hibás szemlé­let? — Napjainkban szinte „egyeduralkodó” az a véle­t------------------------------------­miniszter szemével VÁLASZOL dr. SZABÖ ZOL1 kedés, hogy aki olykor-olykor túlságosan is a pohár leneké­re néz, voltaképp bocsánatos bűnt követ el. az nem érde­mel különös figvelmeztetést vagy éppenséggel dorgálást Ugyanakkor — ennek sajátos ellentéteként — a krónikus alkoholistákkal szemben a társadalmi felfogás rendkí­vül szigorú, a végső stádi­umban lévők ellen gyakran kemény szankciókat, megal­kuvás nélküli fellépést kö­vetel. E szélsőséges • nézetek helvett azt az álláspontot kellene elfogadtatni, amely már az alkalmankénti mér­téktelen italozást az alkoho­lizmushoz vezető út eleiének és ígv „veszélyállapof-nak minősíti, olyan magatartás­nak- amelyet mint a normá­lis társadalmi viselkedéstől eltérőt kell tudomásul ven­ni és amelynek csak jóindu­latú elnézése súlyosbíthatja az egyén helyzetét. — A közvélemény formá­lása érdekében arra is szé­les körben felhívjuk a fi­gyelmet. hogy az utóbbi esz­tendőkben az alkoholfo­gyasztás alakulását döntően befolyásoló ivási szokások rossz irányba fordultak ná­lunk. Sok helyütt gyakori a munkahelyen a poharazga- tás; alaposan megnőtt az örömöt-bánatot egyaránt „megülő” ivókompániák, ivá­si alkalmak száma és — mint a közvéleménykutatás adatai is tanúsítják — a tár­sasági alkoholfogyasztás normáinak határai szintén jócskán kitágultak. — Nyilván ön is egyetért azzal, hogy az alkoholizmus betegség. Milyen feladatok hárul­nak ebből a tényből az egészségügyi és egyéb szervekre? — Igen, a feladatok meg­határozásakor abból kell ki­indulnunk, hogy az alkoho­lizmus betegség. amelyet megelőzni könnyebb, mint gyógyítani. A tennivalók te­kintélyes hányada éppen ezért a megelőzést szolgálja. Az országos bizottság ezért iktatta munkaprogramjába például a közép- és szakis­kolás fiatalok körében vég­zendő hatékony felvilágosító­nevelő munkát. Az üzemor­vosokat ankétokra hívják össze, s e tanácskozások té­mája az üzemi prevenció, to­vábbá a gyógyult alkoholis­ták utógondozása és rehabili­tációja. Szakértők bevonásá­val több munkacsoport vizs­gálja meg az üdítő italok, il­letve a szeszes italok terme­lésére, forgalmazására vonat­kozó gazdasági és jogi ren­delkezéseket, azt, miben szükséges ezek módosítása. — Nem utolsósorban a gyümölcslevek, a szeszmen­tes frissítők választékának növelését, minőségük javítá­iN MINISZTER sát, a forgalmuk fokozását elősegítő gazdasági ösztönzők bevezetését szorgalmazzuk. Napirendre tűzzük azoknak a rendelkezéseknek a vizs­gálatát is. amelyek a gyó­gyítással, az utógondozással, a rehabilitációval, továbbá a család- és ifjúságvédelemmel függnek össze. — A társadalmi ellenőrzés minden hatékony eszközét szeretnénk latba vetni annak érdekében, hogy meggyorsul­jon a direkt termő szőlők ki­irtása, az engedély nélküli pálinkafőzést felszámoljuk, s érvényesüljön az a rendelke­zés. amely tiltja szeszes ita­lok kiszolgálását fiatalkorú- aknak. Az országos testület céljai között szerepel — mindezen túlmenően — az is, hogy fejlesszük a gyógyult alkoholisták klubhálózatát; segítsük a gyógyult betegek terápiás foglalkoztatását és rehabilitációját. A program­ban szerepel az Is, hogy — a főváros példájára — nagyobb vidéki ipari centrumainkban szintén szorgalmazzuk azt, hogy az italboltok nyitvatar­tási idejét módosítsák, az árusítást a munkakezdés után kezdjék. — Miben jelölné meg miniszter elvtárs az al­koholizmus elleni küz­delem minden érdekelt részvevőjének felada­tát? — Az alkoholizmus elleni küzdelem fontos társadalmi érdek. Ennek megfelelően az alkoholizmus elleni orszá­gos bizottság kéri és igényli a SZOT, a pedagógusok, a nőtanács, az illetékes mi­nisztériumok, a statisztikai hivatal, a Termelőszövetke­zetek Országos Tanácsa, a Tudományos Ismeretterjesz­tő Társulat, a Hazafias Nép­front, a tanácsok, a sajtó, te­hát valamennyi, e küzde­lembe bekapcsolható állami illetve társadalmi és egyéb szerv segítségét, hatékony közreműködését. — Növelpi szeretnénk azoknak az önkéntes társa dalmi munkásoknak a szá mát is, akik részt vállalna’ abban, hogy az alkoholistá­kat számon tarthassuk, se­gítsenek közreműködni ab­ban, hogy őket a helyes útra vezethessük. Lényegében a lakosság, az egész társadalom segítségét kérjük olyan köz­szellem kialakításához, amely gátat vet a mértéktelen ita­lozásnak, az alkoholizmus to­vábbterjedésének, hozzásegít ahhoz, hogy elháríthassuk azokat a súlyos károkat, amiket az alkoholizmus az egyénnek, a családnak, a népgazdaságnak és az egész társadalomnak okozhat. Kié a gazdátlan kerékpár? A nyíregyházi szabálysértési csoport nap'ójából Az elmúlt héten különböző szabálysértési ügyekben ho­zott elmarasztaló határozatot a városi tanács szabálysértési csoportja Nyíregyházán. Botrány a ház előtt Nem első esetben követet! el zsendháborítást Sz. Á-né ak legutóbb 1971. október 13- án. éjfélkor, hazafelé tartva a Lutber-ház előtt okozott botrányt. Lármázott az ajtó­kat rugdosta. A Luther-ház lakói a zajra fel is ébredtek. Az előhívott rendőr feljelen­tése alapján csendháborítár miatt indult meg ellene a sza­bálysértési eljárás. A szabály- ■értés mérlegelésénél súlyos­bító tényezőként jelentkezett, hogy az utóbbi időben csend- háborítás miatt már többször volt bírságolva. Az elköve­tett szabálysértés társadalmi veszélyességgel bír, hiszen a lakók nyugalmának biztosítá­sa közérdek. Sz. Á-nét 500 Forint pénzbírsággal sújtották. Tetten ért tolvaj A másik szabálysértési ug\ már súlyosabb cselekmény F. J. nyíregyházi lakos 1971. március 9-én H. J kótaji la­kos kerékpárját a nyitott ud­varról ellopta, ötszáz forint értékű kárt okozott. A kerék- >ártolvajt az udvarról való távozása után elfogták, a ke­rékpárt tőle elvették. így a lopással okozott kár megté­rült. F. J. a szabálysértési csoport elé került, amely eny­hítő körülményként kezelte, hogy a tettes büntetlen elő­életű. négy kiskorú gyermek eltartásáról kell gondoskod­nia. A szabálysértés azonban nagymérvű és ezért az elkö­vetőt 1500 forint pénzbírság kiszabásával sújtották. Az in­dokolás hangsúlyozza, hogy a nagyobb összegű pénzbírság remélhetőleg nevelő hatással fog járni az elkövetőnél. Egx évig nem eladható Érdekes ügyben indult sza­bálysértési eljárás H. M­Természetes dolog, hogy otthonunkban egy mozdulat­tal bekapcsoljuk a tévékészü­léket. Sajnos nem mindenütt ilyen természetes még ez: több tízezer szabolcsi család még petróleummal világít. Ezeken a helyeken a telepes, tranzisztoros rádiók jelentik a kapcsolatot a külvilággal. De tar ható-e sokáig az ál­lapot, hogy a tanyai gyere­kek ezrei nőjenek fel villany, rádió, tévé nélkül? A „Tele­víziót minden iskolának” mozgalom megyénkben is a gyermekek ezreit segíti a jobb. élményszerűbb tudás­hoz. Sok iskolában nézik és használják fel alkotó módon az iskolatévé műsorait. De vannak iskolák, ahol megkap­ták a tévékészüléket de vil­lany h'íán nem tudják haszr nálni. Rájuk is gondoltak a televízió Ule ékesai, amikor újabb mozgalmat indítottak útjára — bízva a társadalmi segítségben. „Villanyt minden tanyai is­kolának” — ez a mottóia az újabb társadalmi összefogás­nak. A megyében 10 tanyai iskolában nincs még villany. 5 éppen az országosan kibon­takozó támogatás révén kezd csökkenni a „pet^óieumos” iskolák száma. A Budapesti Habselverp- és Kötöttárugyár villanyszerelő brigádja érté­kes társadalmi munkával le­hetővé tette, hogy az egyik buii tanyai iskolában kigyul­ladjon a villanyfény. Itt már be lehet kapcsolni a rádiót, a magnót a té"ét. nincs akadá­lya a filmvetítésnek, amely egyre nélkülözhetetlenebb az iskolai oktatásnál. A szabolcsi tanyai iskolák érdekében más távoli váro­sok, kollektívák is megmoz­dultak. Érkezett pénzösszeg Dunaújvárosból. a Miskolci Építőipari és Szállítási Válla­lat üzemegysége 12 ezer fo­rinttal „iratkozott” fel a vil­lamosítást segítők listájára. Kisebb-nagyobb összegeket a megyében lévő vállalatok, intézmények dolgozói is eljut­tattak a megyei tanács mű­velődési osztályára. Egyelőre azonban úgy tűnik, a tanyai iskolák villamosítása — amelyben megyénk különösen érdekelt — nagyobb vissz­hangot keltett az ország más vidékein, mint Szabolcs Szatmárban. Nem hinnénk, hogy job­ban szívügye a dunántúli, észak-magyarországi és a fő­városi dolgozóknak, hogy minden szabolcsi iskolába el­jusson a fény, mint a me­gyében lakó embereknek. In­kább az lehet az oka, hogy kevesen tudnak az újabb tár­sadalmi akcióról, vagy nem találták meg a módját a se gítésnek. A 10 — fény nélküli — ta­nyai iskola közű) egybe már bekötötték a villanyt a fővá­rosi vállalat támogatásával. Két tanyai iskolába az icján a megyei tanács erőforrásaiból jut el a villany. Még hét is­kola marad anélkül, ha nem erősödik a társadalmi támo­gatás. 2—3 halyen előbb a vezetékeket is ki kell építeni, míg más iskolákban olyan modern, gazdaságos üzemelé­sű helyi áramfejlesztőt sze­retnének vásárolni, amely ideiglenesen megoldja az áramellátást és a fogyasztása is a normális határokon belül marad. Mindezek megvalósításához azonban szükséges, hogy az ál­lami, tanácsi összegeket sike­rüljön megtoldani még jelen­tős pénzösszegekkel, tár­sadalmi munkává}. S ebben a törekvésben az ország külön­böző vidékeiről érkező támo­gatás mellett a megye válla­latainak, üzemeinek, gazdasá­gi egységeinek, intézményei­nek anyagi segítségére is száml ának a tanyai iskolák felemelkedésén fáradozó tár­sadalmi szervek. Sok munkahelyen törik a fejüket, hogyan járulhatná­nak hozzá, hogy megyénkben kevesebb legyen a hátrányos helyzetű tanuló. íme. ez is egy formája a cselekvő hoz­zájárulásnak: fényt vinni a tanyai iskolákba... P. G. Ölvén asszony látogatóban A nők helyzetét tanulmányozták a nyíregyházi Ságvári Tsz-ben (Tudósítónktól) Több mint félszáz nő rész­vételével szervezett tanácsko­zást november 22-én és 23-án Nyíregyházán, a Tisza menti Tsz-ek Területi Szövetsége. A meghívottak területi tsz nő- bizottsági elnökök, vezetők előadásokat hallgattak a mező- gazdaságban dolgozó nők helyzetéről, a tsz-kongresszus- ra készülés feladatairól, jogi kérdésekről és egyéb, a nőket érdeklő dolgokról. A kétnapos konferencia be­fejezéseként a nyíregyházi Ságvári Tsz-ben tettek ta­pasztalatcsere-látogatást. A vendégeket Ambrusz Jó- zsefné nőbizottsági elnök tá­jékoztatta. Elmondta: gazdaságukban nyíregyházi lakos ellen, aki 1970. december U-én egy ke­rékpárt talált, melyet másnap a hatóságnál beszolgáltatott. A kerékpár tulajdonosa 3 hó­napig nem jelentkezett, így a hatóság 1971. március 25-én azt a megtalálónak kiadta az­zal a figyelmeztetéssel, hogy a kiadás napjától számított 1 évig köteles megőrizni a ta­lált kerékpárt. H. M. azon­ban ez év májusában a ke­rékpárt eladta. Ezért tulajdon elleni szabálysértést követett el, amely 5000 forintig ter­jedhető pénzbírsággal sújtha­tó. Enyhítő körülménynek vették, hogy büntetlen elő­életű és hogy kezdetben a ta­lált tárgy beszolgáltatásával jóhiszeműen járt el. 600 fo­rint pénzbírság kiszabásával sújtották. Farkas Pál a megalakulás óta nagy je­lentőséget tulajdonítanak a nők szerepének. A Központi Bizottság határozatának meg­felelően sok olyan intézkedést tettek, melyek alapvetően já­rulnak hozzá a nők munka- körülményeinek és társadal­mi szerepének a javításához. Ilyen többek közt az ötnapos munkahét bevezetése, a ha­vonkénti 50 forint kereset- pótló céljutalom. Következe­tesen hajtják végre az egyen­lő munkáért egyenlő bérezés elvét. A nyíregyházi Ságvári Tsz- ben az összes választott tiszt­ségviselők és bizottsági tagok száma nyolcvanegy. Köztük harminchat nő van (44 szá­zaléknak felel meg). Általá­ban a nők szakmai tovább­képzését helyileg biztosítják. Ebben jelentős szerepe van a tsz-akadémiának, melynek idejére öt forint órabért fi­zet esetenként a tsz a részt­vevőknek. A városi tanáccsal közösen művelődési házat működtet­nek, melyhez a tsz évenként nyolcvanezer forinttal járul hozzá. Három könyvtár van a nagyüzemben, s jól műkö­dő ifjúsági klubokkal rendel­kezik. A tsz ötvennégy állan­dó színházbérletet tart, mely­nek nagy részét nődolgozók veszik igénybe. A terület szétszórtsága mi­att saját fenntartású bölcsőde és napközi otthon építését nem tudják megvalósítani De a városi tanácsnak bölcsődei és óvodai férőhelyekre fél­millió forintot ad a tsz. A szocialista brigádmozga­lomból is aktívan kiveszik ré­szüket a nők Négy női szo­cialista brigád van. A Vörös­kereszt-mozgalomban elér­ték, hogy a tsz megkapta a „Tiszta termelőszövetkezet” címet. MINDENFÉLE Interurbán Véletlenül voltam tanúja egy telefonbeszélgetésnek. Az egyik nagykereskedelmi vál­lalat helyi vezetője harcolt interurbán egy építő ktsz vezetőjével: folytassák a munkát az építkezésen. Előbb fizessenek, ingyen nem dol­goznak — lehetett a válasz. Az építtető ugyanis nem hajlandó kifizetni egy több tízezer forintos tételt, mert azt a munkát, amit felszá­moltak, nerr) végezték el. Hallgattam a vitatkozókat és eltűnődtem... Ami azt il­leti, hogy nem csináltak semmit, még olcsón meg­számították! Csak nem min­den esetben ilyen következe­tesek az építtetők... Meditác’ó örökzöld téma a télben: leesett az első nagyobb meny- nyiségű hó és — úszik Nyír­egyháza. Az utakról úgy- ahogy, még csak lekotorták a havat. Oldalra, a járda- szegélyekhez. A déli órák enyheségében olvadó hóku­pacok azután latyaktengerré változtatták a gyalogos átke­lőhelyeket. Kikerülni sem le­het a hótorlaszoktól, meg a sárrá lazult havat spriccelő gépkocsiktól. Négy nap telt el a hóvihar óta, azóta leg­alább a forgalmasabb útke­reszteződéseket meg lehetett volna tisztítani. Hiszen a hó-' eltakarításra ismét alaposan felkészültek. A nyilatkozatok szerint... Kádár Edit ló tanács Ősszel és télen sok a szem­gyulladásos beteg Nyíregy­házán is. A megyeszékhely gyógyszertárai fel is készül­tek az „idényre”, van elegen­dő kémjai oldat a gyógyszer- tárakbap. De szemcseppentő műanyag? Egy darab sincs. A betegek néhány órás vá­rakozás után kézhez kapják a kis üveg oldatot — szem­cseppentő nélkül. Amikor jo­gosan követelik a nevezett árut, ezt a választ kapják a gyógyszerészektől: „Keressék meg otthon a régit, s azt fer­tőtlenítés után lehet használ­ni.” Legtöbb betegnek persze nincs régi. Nekik pedig ezt tanácsolják: „Oldják meg va­lahogy". Nábrádi Lajos Eső után... A KPM Közúti Igazgató­ságáról érkezett hétfőn meg­hívó; szerdán megbeszélést tartanak. A tárgy igen fon­tos: Felkészülés a télre. Nem sok kommentárt lehet ehhez hozzáfűzni. Miután Szabolcs- Szatmár megye a múlt hé­ten átesett az elmúlt évek egyik legnagyobb hóviharán és még mindig járhatatlan 10 utunk, most valóban sok ta­pasztalatot lehet összegyűj­teni arról. hogyan készül­jünk fel... a jövő télre. Mert ha ez a megbeszélés az idei télre vonatkozik, úgy véljük, már kicsit időszerűtlen. Gesztelyi Nagy Zoltán Mindent I hét? A nyíregyházi posta előtti részt nemrégen parkosítot­ták, fűmaggal bevetették, el­helyezték a műkő virágtartó­kat is. Mégis, sorban mennek rá a magángépkocsik. Leta­posták a füvet, a virágot, mintha otthon lennének. Hogy a régi posta melletti zsákutcában bőven van hely parkírozásra — nem számít. Az sem számít, hogy a ta­nácsnak — vagyis a lakos­ságnak — sokba került a parkosítás. Talán azért, mert akik négy kerékkel tapossák — nagyon olcsón ússzák meg. Vagy talán teljesen ingyen. Marik Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom