Kelet-Magyarország, 1971. november (31. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-21 / 275. szám

B. o!3a! FWW ütAÖVAftORSrÄ« = VASÄRNAPT MRT.TPTTf.CT Wff. »«vemSer Sfi A MŰVÉSZET HEVÉBEN... — Mielőtt megmérkőznénk, olvassa el a rólam írt kri­tikákat!... MÉRKŐZÉS ELŐTT — És még azt mondtad, hogy a bíró nem szereti az édességet!... EREDMÉNY HIRDETÉS • Tudomány 9 TECHNIKA • Tudomány • TECHNIKA Tu o lány • Fizikai Nobel-díj — 1971; A HOLOGRAM Építkezés PEYA-elemekkel Vándorló térzsaluk A sors különös iróniája, hogy az 1971. évi fizifkai No- bel-díj kitüntetettjét, Dennis Gábort, vagyis Gábor Dénes magyar származású és világ­hírű fizikust sem az Uj Ma­gyar Lexikon, de a hatköte­tes Természettudományi Le­xikon sem ismeri, pedig igen-igen ritka, még így át­tételesen is, hogy a megtisz­telő elismerés egy-egy , ha­zánkfiát övezi. Ráadásul'Gá­bor Dénesről még azt sem mondhatjuk, hogy teljesen elszakadt Magyarországtól, hiszen tiszteletbeli taeia a Magyar Tudományos Akadé­miának. sőt szigorúan ter­mészettudományos tevé­kenységén túl: Gábor Dé­nes az egész emberiségért fe­lelősséget érző tudósok közül való. A ráncba szedett fényhullámok Gábor Dénes a holográfia alapelvét, amelyért a Nobel- díjat kapta, 1948-ban fedez­te fel az elektronmikroszkóp tökéletesítéséit célzó kísérle­tei közben. A holográfia azonban nem terjedhetett el mindaddig, amíg a szükséges és igen speciális fényforrás nem született meg. illetőleg nem vált gyakorlatilag is al­kalmazhatóvá. Ez a fényfor­rás a lázer volt, amelynek felfedezése után. 1964-ben E. N. Leith és J. Upatnieks a világon elsőnek egy térbeli tárgy hologramjából sikere­sen rekonstruálta a tárgy hát romdimenziós képét. Hagyományos fényforrá­saink zöme fehér fényt su­gároz. A prizma azonban al­kotórészeire bontja ezt. és tudjuk, hogy a különböző színű összetevők különböző hullámhosszúságú fényhul­lámoknak felelnek meg. En­nek a fénynek a matemati­kai leírása ennélfogva igen bonyolult, és aligha képzel­hető el, hogy maga a fény e „tarkaságon” kívül még bár­miilyen további információt (pl. egy tárgy képét) önma­gában hordozza. illetőleg, hogy belőle ez a többlet e™v- szerű módon ^kiemelhető.” A lázerben azonban az atomok rendezett állapota miatt egyetlen hudiámhosz- szon egymással szinkronban sugározzák ki fényüket. Ez a rendezettség hozza létre azo­kat a különleges tulajdonsá­gokat amelyek alkalmassá teszik a holográfiában való felihasználásra. A lázerfényforrások ugya­nis a szinkronitás miatt sík­hullámokat sugároznák ki vagyis a fény terjedési irá­nyára merőleges síkban a hullám nagy saga (amplitú­dója) és az un. hullámfron- tok egymástól való távolsá­ga (fázisa) állandó. Éppen ezért a lézerfény égy térbeli tárgyról visszaverődve in­formációt tartalmaz a tárgy­ról. Egy vizsgált síkban ugyanis eredetileg azonos a hulláimamplitudó. a vissza­verődés után pedig pontról pontra változik a tárgy alakjának megfelelően. de változik a fázis is a tárgy mélysége, térbelisége követ­keztében. Ha ezt az információt, va­gyis a torzított (modulált) lézerfényt rögzítik, akkor ebből később a tárgy térbeli képe is visszaállítható. Fényképezés — lencse nélkül A rögzítés tulaidonkéPüen nem túl bonyolult. A fény­hullám amoli tudójának rög­zítése különösen nem: a fényképezőlemezek fekete­dése az amplitúdó négyzeté­vel arányos. A hullám fázisváltozásait már egy kiegészítő fénnyel, az űn. referenciahullámmal lehet csak rögzíteni. Ez egv érintetlen (modúlálatlan) lé­zersugár. amely a fényképe­zőlemez síkjában találkozik a tárgyról visszaverődő modu- lálttal. A találkozás követ­keztében a hullámok egyes helyeken összeadódnak, va­gyis amplitúdójúk növekszik. más helyeken kivon ódnak a modulált hullám fázisának megfelelően. (Ez az ún. in­terferencia jelensége). Ennek következtében világosabb meg sötétebb körkörös ké­pet kapunk a fényképezole- mezen. amely a megszokott fényképhez egyáltalán nem hasonlít: ez a hologram, amely a görög „holosz” szó­ból származik és egészet je­lent azzal összefüggésben, hogy a hologram a tárgy tel­jes képét rögzíti. És mi van a kép mögött ? A hologramból rekonst­ruált térbeli kép egyébként sokszorosan felülmúlja a kö­zönséges sztereofényképet. (Maga a rekonstruálás igen egyszerű: a hologramot át kell világítani az ún. refe­rencia fénnyel, amelynek kö­vetkeztében a hologram má­sik oldalán megjelenik a tárgy térbeli képe.) Ha pl. a hologramot néző megfigyelő változtatja a megfigyelés irányát, a tár­gyat más irányból, más pers­pektívából nézheti. A való­ságban meglévő ún. paral­laxis jelenségek itt is érvé­nyesek: ha két tárgy elölről nézve eltakarja egymást, fe­jünket oldalra vive belátha­tunk a takaró tárgy mögé. és a hátul lévő tárgyat is megláthatjuk. Ugyanakkor pl. a holog­ram bál-milyen kis részéből az egész tárgy képe rekonst­ruálható. Ennek az a magya­rázata. hogy a hologram el­készítésekor a tárgy bárme­lyik pontjából az egész ho­logramra szóródik a fény. így a hologram egyetlen pontja a tárgy minden pont­járól kap fényt, vagyis az egész tárgyra vonatkozó in­formációt tartalmazza. Ezért pL a hologramot darabokra törve, mindegyik darab az egész képet adja vissza, ter­mészetesen rosszabb minő­ségben, hiszen a kisebb da­rab kevesebb összinformá- ciót tartalmaz, mint a teljes hologram. Végül említsük meg. hogy a közönséges fényképezési technikához hasonlóan szí­nes hologram is előállítható úgy. hogy három alapszín keverésével rakjuk össze a kép egyes színeit. A három alapszínt pedig három kü­lönböző színű lázer szolgál­tatja. H. ö. Az évszakkal kapcsolatos József Attila versből idézünk a bekül­dendő vízsz. 1., függ. 13, vízsz. 26 és 51. sorokban. VÍZSZINTES: 13. Madár is, gép is. 14. Kelle­metlenség, kisebb baieset. 15. Boldogság. 18. Nátrium vegyi ele. 20. Szélhárfa. 23. Becézett Aran­ka. 25. Kén'és jód vegyjele. 31. Gúny, szatíra is lehet ilyen. 32. Névnapja: február 12 és április 8. 33. Svéd férfinév. 34. HRIRÖ. 35. „Hangtalanul” rá vág! 36. A rózsa­fa egyik kártevője, névelővel. 37. Villanyégő. 40. Közterhet. 41. Ezerötvenegy rómaiszámmal. 43. Apró betűi keverve. 45. Elavult levélcímzési rövidítés. 47. Az első keresztények föld alatti temetke­ző- és gyülekező helye. 50. AN. 52. Lemez része! 53. Ez határozza meg a tudatot. 54. Árunak van. 55. EEEE. 56. HRF. 60. Cefre ré­sze! 61. Oxigéndús levegő. 63. Éhes gyomor teszi. 66. NB I-es labdarúgó. FÜGGŐLEGES: 2. Ugyanaz rövidebben. 3. ...Gin, angol szeszes ital. 4. Szovjet utasszállító repülőgéptípus. 5. Egyik minisztériumunk nevének betűi. 6. Ez a szám. 7. Állatlakás. 8. Megyeszékhelyünk. 0. Község megyénkben. 10. Fegyvert hasz­nál. 11. Fizikai fogalom. 12. Vász­nat készít. 16. Piszok, szemét. 17. Északi pénz. 19. Hegység az NDK és az NSZK határán né­velővel. 20. Hatvan perc. 21. Talál. 22. Erdei vad. 23 Királyunk volt (Sámuel). 24. Dél-dunántúli ipar­város. 25. Japán miniszterelnök, fonetikusan. 27. Csecsemőtáp­szer. 28. Béke oroszul. 29. Szovjet harci repülőgéptípus. 30. Ájulás­ból magáhoztérő. 38 Kertben fa­csemetét helyez el. 39. Háború­ban ...lőtt épület. 41. Közlekedési vállalatunk. 42. Vissza: e napi. 43. Amerikai költő és író (1809—49). 44. Viharos északi szél a dalmát Tizenöt éves lakásépítési programunk csak akkor va­lósítható meg, ha a legkor­szerűbb technológiái mód­szereket alkalmazzuk. A szakemberek véleménye sze­rint nemzetközileg is elis­mert, hogy alagútzsaluzási eljárással érhetők el a leg­jobb eredmények. Ilyen mó­don az épülő ház falai és fö­déméi egyszerre készíthetők el, s nemcsak lakóházak, ha­nem szállodák, iskolák, kór­házak és óvodák is magas műszaki színvonalon kivite­lezhetek. A térzsalus eljárások 10 évvel ezelőtt kezdték meg hódító útjukat az építőipar­ban. Kétségtelen előnyük, hogy kevesebb szakmunkást igényelnek, az építőbrigádok „szalagrendszérben” folya­matosan dolgozhatnak, s így az építkezési határidők is lé­nyegesen csökkenthetők. Ez az építési mód világ­szerte egyre általánosabbá válik, de a zsaluzó térelemek még nem kiforrott szerkeze­tek. Hazánkban az OUTI- NORD és a BATIMETALL francia rendszerek a legis- me t.ebbek — hibáikkal együtt. Ezért Pelle József műszaki tanácsadó és Varga László gépészmérnök a He­ves megyei Beruházási Vál­lalat szakembereinek közre­működésével — szolgálati ta­lálmányként — újfajta tér­zsalu rendszert fejlesztett ki. A PEVA térzsalu egységei óriási, fordított U-betűre em­lékeztető szerkezetek, ame­lyeket hidegen hajlított U és L alakú idomok merevíte­nek. A zsalufelületet három milliméter vastag, tükörsima acéllemez borítás alkotja. Amikor egy-egy épületszin­ten egymás mellé helyezik a felfordított „cipősdobozokat”, csak annyi helyet, „fagynak közöttük, amennyi a felhú­zásra váró betonfalúk ’ vas­tagsága. Betonozáskor nem­csak a közöttük lévő rése­ket, hanem tetejüket is meg­Az NSZK-beli „Zenit— Maschinenfabrik” cég útépí­tő gépe, amely a betonkockák szabályos sorait rakja le — teljesen automatizált kom­bájn. Az úgynevezett „sok­partokon névelővel. 46. A bőrt készít) ki. 47. Ilyen politika is van. 48. „Néma" kebel. 49. Mátka. 50. A galambnál kisebb turbékoló madár, névelővel. 57. Gyermekvá­rosunk. 58. Folyó a SZU-ban. 59. Hálóban a labda. 60. Arab fejre való. 62. NT. 63. Kicsinyítőképző. 64. Sir. 65. Kétjegyzű mássalhang­zó. 66. Cseperedik. A megfejtéseket november 28-ig kell beküldeni. Csak levelezőlapon beküldött megfejtéseket fogadunk el. November 7-i rejtvénypályáza­tunk felelő anyagvastagsággal borítják. Amikor a beton megszilár­dul, a betoníödém önhor­dóvá válik, így eltávolítha- tók a zsaluzóelemek. Ha egy-egy szerkezet közepén elforgatják a függőleges ve- zérlőtengelyt, az egész tér­elem önműködően összehú­zódik, majd saját kerekeire süllyeszthető. Ekkor kitolják a betonalagút vegében álló szerelőállványra és emelőbi­lincseinél fogva a következő munkahelyre, rendszerint egy emelettel feljebb állítják fel. A födémből kiálló beton­tüskék olyan pontosan tájol­ják a PEVA zsaluzőeleme- ket, hogy egy méteres sza­kaszon a függőleges síktól való eltérésük nem nagyobb egy milliméternél. Hengerelt­acél íödérntartóik révén a zsaluzóelemek a legnagyobb igénybevételt kívánó esetek­ben is négyzetméterenként 8 tonna nyomást bírnak el. A PEVA térzsalukkal va­kolatmentes felületeket ál­líthatnak elő, s rendkívül pontosan 1 , irthatja! az épületszerkezeti előírásokat. Bármelyik elem egyszerűen és ölese*. felújítható, mint­hogy a zsáluelemeket csere- szabatos alkatrészekkel és oldható kötésekkel tervezték. Alkalmazásukkal már a ter­vezőintézetek is számolnak. A Lakó- és Kommunális Épületeket Tervező Vallalat például már a PEVA-rend- szer figyelembevételével ké­szíti az új lakóépületek ter­veit a kétszintes sorházaktól a 20 szintes toronyházakig. A külföidi szakemberek is egyre nagyobb érdeklődéssel tanulmányozzák a PEVA- rendszert. Ezt bizonyítja a bolognai kiállításon és a ftárthovéri vásáron bemuta­tott" zsaluszerkezetek nem- ji z'etkóri'sikere is. (A Delta novembert számából) réteges” elv alapján működik, s ennék következtében jóval kisebb terület szükséges a betonkockák számára, míg azok elérik á kellő szilárdsá­got megfejtése: A pályaudvarokat* villanytelepeket, a fontosabb üzel­meket, az állami bankot és a te­lefonközpontokat. Nyertesek: Ács László, Dem ja- novich Béláné, Lukácskó András« né, Monostori János, dr. Nádassy Andrásné nyíregyházi, özv. Fá­bián Dénesné csengeri, Papp Jó­zsef fényeslitkei, Juhász Margit gávai, Tóth Erzsébet hodászi és dr. Katona Sándorné nábrádi kedves rejtvény fej tőink. A nyertesek részére fejenként 3 db könyvsorsjegyet postán eH kQldtünke KERESZT REJTVÉN*/ Tizenkétezer betonkocka egy műszak alatt MEGFÉLEMLÍTÉS

Next

/
Oldalképek
Tartalom