Kelet-Magyarország, 1971. november (31. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-21 / 275. szám
1971. november 21. KELET-M AO YARORSZAS 5. Ma1 Együtt kell cselekednünk 1(9.) A társadalom károsodása az alkoholizmus miatt ki alkoholizmus elleni küzdelem a Pénzügyminisztérium szemszögéből KÉRDÉSEINKRE VÁLASZOL IMRE PÉNZÜGYMINISZTER-HELYETTES DR. VINCZE A szeszes italok rendszeres, túlzott méretű fogyasztása miatt társadalmunkat szerteágazó és igen jelentős károsodás éri. Ennek méreteiről. az alkoholizmus visz- szaszorítását célzó pénzügyi rendszabályokról, a szeszes italokkal kapcsolatod árpolitikáról kértünk tájékoztatást dr. Vincze Imre pénzügyminiszter-helyettestől. —- Hogyan látja az iszákosságnak, az alkoholizmusnak egész társadalmunkat érintő, gyakran anyagiakban is kifejezhető kártételét? — A társadalmilag hasznos célra fordítható munkaidőnek igen jelentékeny hányada vész kárba az esetenkénti vagy rendszeres, túlzott mértékű italozás miatt. Illuminált állapotban követik el a bűnözések, a garázdasági bűntettek, a közlekedési balesetek jelentékeny hányadát. A túlzott alkohol- fogvasztás káros hatása a családi életre, a gyermeknevelésre szintén közismert. — Az alkoholisták gyógyításával kapcsolatos tevékenység jelentősen terheli az egészségügyi hálózatot és az állami költségvetést. Példák tömege bizonyítja, hogy a rendelőintézetek orvosainak és egyéb egészségügyi személyzetének munkaidejét nagymértékben veszik igénybe az alkoholfogyasztás miatt átmenetileg vagy tartósan megbetegedett személyek. — Orvosilag bizonyított, hogy a túlzott alkoholfogyasztás az okozója — jelentős hányadukban — a súlyos és állandó jellegű megbetegedéseknek, így a máj- és vesebetegségeknek, gyomor- betegségeknek, szív- és érbetegségeknek, elmebetegségeknek. — Különösen az egészségügyi tárca költség- vetését terheli tehát az alkoholizmus, az annak gyógyításával kapcsolatos költség. — Igen, elsősorban az Egészségügyi Minisztériumét Az elmeosztályokon tartósan gondozottaknak nagy hányada adódik az alkoholisták köréből. Feltételezhető, hogy e betegségekben szenvedők száma lényegesen kisebb lenne, ha csökkenne az idült alkoholisták száma: így kevesebben vennék igénybe a gyógyítási intézményeket, megtakaríthatnánk a gyógyítási költségek egy részét, illetőleg az egészségügyi ellátás színvonalának javítására fordíthatnánk ezeket az összegeket. «*- A rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján nem mutatható ki, hogy az egészségügyi kiadások milyen hányada jut a túlzott alkoholfogyasztás miatti megbetegedések gyógyítására. De bármilyen százalékra becsüljük is, igen jelentős összeg adódik, ha figyelembe vesszük, hogy az egészségügyi intézmények pénzellátása meghaladja az évi nyolcmilliárdot. — A dolog természete miatt konkrét összegben nem kifejezhető, de nagy volumenű az anyagi kár is — most nem beszélve az erkölcsiről —, amely népgazdaságunk különböző ágazatában jelentkezik a szeszes italok túlzott fogyasztása, az iszákosság, az alkoholizmus következtében. — Van-e törekvés arra, hogy az árpolitikával is küzdjünk az iszákosság ellen? — Igen, álláspontunk az árpolitikán keresztül is törekszik korlátozni a szeszes italok túlzott fogyasztását: a szeszes italokat jelentős forgalmi adóval terheli, s így azoknak magas fogyasztói ára van. Különösen a magas alkoholtartalmú italokat, a konyakot és a pálinkaféléket terheli jelentős, átlagosan 80 százalékos forgalmi adó. A borok forgalmi adója 20 százalék. (A forgalmiadószázalék a kiskereskedelmi árrés csökkentett fogyasztói árra vonatkozik.) Ugyanakkor az alkoholmentes üdítő italok forgalmiadó-mentesek. Tény, hogy a szeszes italokon több milliárd forint forgalmi adó realizálódik. így a szeszes italokkal kapcsolatos adóbevétel ismeretében kialakulhat olyan vélemény, hogy ez az adóbevétel bőséges fedezetet nyújt az alkoholizmussal kapcsolatos gyógyító tevékenység költségeire. Ennek kapcsán azonban szeretném felhívni a figyelmet két körülményre: — Beláthatóan helyesebb lenne, ha az államnak bevételeit nem kellene az alkoholisták, az alkoholfogyasztásban megbetegedettek gyógyítására fordítani, hanem ezt az összeget szociális, kulturális célokra, az életszínvonalat emelő intézkedésekre fordíthatná. — Másrészt mai fogyasztói árrendszerünk alapján az állami költségvetés az alapvető élelmiszerek — hús, hústermékek, tej tejtermékek, kenyér — fogyasztói árát jelentősen támogatja. így a sertéshúsra 44 százalékos, a marhahúsra 64 százalékos, a zsírra 30 százalékos, a tejre 69 százalékos, a vajra 71 százalékos fogyasztói árkiegészítést folyósít. Nos, az alapvető élelmiszerek ártámogatása összegében meghaladja a szeszes italok forgalma után realizálódó adóbevételt. — Ez a dolgok összefüggése ez idő szerint a fogyasztói árak és az állami költségvetés szempontjából. Száz méíer a határ A határőr több órája áll őrhelyén. Fárasztó, szürkület, ráadásul vigasztalan őrzi idő. A katona fejében talán az is megfordul: jó lenne lazítani egy kicsit, egyet melegedni, rágyújtani. Hiszen úgy sem jön senki. Tegnap sem jött. tegnapelőtt sem, hónapok óta nem. De nem lehet. A határőr harci feladatot teljesít. Tőle száz méterre már a szomszédos állam. S a határsértő is éppen akkor igyekszik, amikor a legkevésbé számítanak rá. Unalmas esős szürkületben. Vagy éjjel, amikor a hosszú szolgálat közben már csökken a figyelem. Talán éppen ilyen gondolatok jártaik Orosz Ferenc határőr fejében Is. amikor egy október végi estén a jól ismert őrhelyen vigyázta az államhatárt. De a fiatalember fegyelmezetten teljesítette a szolgálatot. És ebben a végtelenül fárasztó egyhangúságban egy- szercsak egy ember körvonalait vette észre. A pillanat tört része alatt futott végig gondolatban a jól begyakorolt szolgálati szabályzaton Az „állj” élesen csattant. A jövevény — harminc-negyven közötti ismeretlen férfi — jobbra-balra tekintgetett. nem látta a tőle alig tíz méterre rejtőző határőrt. Az igazoltatás ilyen esetben nem kis körültekintéssel és leleményességgel zajlott. Pillanatokon belül kiderült: az illetőnek semmi keresnivalója a határ közelében, s a váratlan, energikus fellépés annyira meglepte, hogy azon nyomban be is vallotta:-át akart szökni a határon. A helyszínre érkező parancsnok a szolgálat kiváló ellátásáért dicsérhette meg beosztottját. Később derült ki, a határsértő ismerős: a több zörösen büntetett előéletű férfi már egyszer megpróbált ugyanezen a szakaszon átszökni. Akkor a közeli faluban futott a járőr karjába. Most újra próbálkozott. Húsz kilométerről már gyalog közelítette meg a határt, nem ment be a faluba, a • kertek alatt haladt. Már a határon túl lévő város fényeit követte. Csak száz méter volt hátra... ★ Az őrs az Ecsedi-láp körzetében van. Uttalan utak vezetnek oda, a legkisebb eső után a katonai terepjáró is küszködik, alig húsz kilométeres sebességet tartva. Az őrs emeletes épülete messze látszik, a közelben nincs falu, ház. Benn barátságos meleg fogad, központi fűtés van, a társalgó-ebédlőben sok növény, virág. A laktanya kényelmes diákszállónak is megtenné. Itt azonban katonaélet zajlik. A parancsnoknak. Győri András tisztnek bőven van feladata. Érkezésünkkor éppen a közeli község tanácsA VAGÉP balkányi üzemének egyik munkahelyén a szokásos egészségügyi ellenőrzés során erősebb benzolpárolgást észlelt az orvos. Képünkön: dr. Csokonay Józsefné, a KÖJÁL vegyésze Czomb a János vegyésztechnikussal levegőmintát vesz, amelyet laboratóriumi vizsgálat követ. (Hammel József felvétele) A tárgyalóteremből Kilenc év emberölésért f — Nem emlékszem... — Ügy rémlik... — Azt nem tudom megmondani... Ilyen és hasonló kijelentésekkel megtűzdelt a rendőrségi, az ügyészségi és a bírósági jegyzőkönyv, amelyet Sajtos István 38 éves nagy- kállói tsz-tag ügyéről készítettek. Hogy is lehet nem visszaemlékezni arra a szeptemberi délelőttre? * Hajnali négy órakor állt munkába azon a reggelen Sajtos István. Fél ötkor egy fél deci pálinkát, később bort, aztán újra bort. végül egy üveg sört ivott meg és délelőtt 11 órára lerészege- dett. Már éppen úton volt Miklósi István rakodójával á tsz-központba, amikor eszébe jutott, hogy még inni kellene valamit. A Széchenyi utcai italbolt előtt állította meg a lovakat. Ekkor ott állt Sajtos unoka- huga, egy barátnője és odament hozzájuk Mészáros Sándor 22 éves nagykállói segédmunkás, — Szemtelenkedett, meg akart csókolni, majd odament a barátnőmhöz — mondja Sajtos Katalin. — Azt mondtam neki, hogy ha részeg, akkor menjen haza. Erre hülye csirkének nevezett és elkezdett lökdösni — vallja a barátnő. Az erősen ittas Sajtos rászólt Mészárosra, hogy ne szemtelenkedjen. — Mi köze hozzá, ne avatkozzon az én dolgomba — hangzott a válasz. Sajtos nem hagyta annyiban a dolgot, nekiment Mészárosnak. Verekedni kezdtek, de Mészáros elszaladt. Sajtos futott utána egy darabig, de aztán visszament az italbolt elé. Ekkor jött ki az italbolt udvaráról Szoboszlai Zoltán. Mészáros után ment és amikor megtudta mi történt, visszament és sértegetni, fenyegetni kezdte Sajtost. Először csak messziről kiabáltak egymásnak, aztán verekedni kezdtek. Mire Miklósi és Mészáros odaértek, hogy szétválasszák őket, Sajtos előrántotta a kését és mellbe szúrta Szobos/.lait, aki néhány lépés után összeesett és kórházba szállítás után, műtét közben meghalt. Sajtos ezután Miklósival szekérre ült és a tsz telepére hajtott. A gyilkos szerszámot még útközben eldobta. ★ Ennyi a tragikus történet. Sajtos Istvánt kilenc év szabadságvesztésre ítélték és öt évre eltiltották a közügyek gyakorlásától. És bár az ítélet még nem jogerős, lényeges változtatás a Legfelsőbb Bíróság ítéletétől sem várható. Mert a kilenc év nagyon hosszú idő, a mérleg másik oldalán azonban egy kioltott emberélet áll. Sajtos javára szól, hogy büntetlen előéletű, - hogy négy kiskorú gyermeke marad hosszú ideig apa nélkül, és az is igaz, hogy az áldozat kezdte a verekedést. Azt azonban senkinek nem engedik meg törvényeink, hogy bármilyen indokkal kést emeljen embertársára. Még akkor sem, ha az alkohol győz a józan ész felett. (balogh) OROSZ FERENC HATÁRŐR VARGA JÓZSEF GÁTŐR elnökével beszélt telefonon egy korábbi ügyben, aztán a kiinduló járőröket ellenőrizte, majd pár szót váltott, tanácsokat adott az egyik határőrnek,''aki kerékpárral indult a községbe, hogy foglalkozást tartson az úttörő határőrszakasznak. ★ A határsértővel szemben példásan helytálló fiatal határőr katonásan jelent parancsnokának. Néhány nappal az esemény után már nyugodtan, kimérten, pontosan, minden részletre kiterjedő figyelemmel mondja a történetet. A fiatalember — aki Haj- dúhadházról vonult be — azóta már volt otthon. Parancsnokaitól dicséretet kapott, de talán ugyanilyen értékesek azok a kézszorítások, amelyekkel társai köszöntötték. Mert nagy szó ez az őrsön! Ha az első éves határőr, aki akkor egyedül teljesített szolgálatot a fontos helyen, csak a legkisebb hibát is vé- ti, nemcsak ő, hanem az egész őrs becsülete forog kockán. Az elfogás színhelyén egy Idősebb, nemsokára leszerelő határőrt találtunk szolgálata ban. — Férfimunka volt ■— mondja társáról. Ez az eset felrázta az őrsöt. Bebizonyította, hogy a határon nem lehet „lazítani”, a szolgálatot mindig feszesen kell ellátni. Akkor is, ha sokáig nem történik semmi rendkívüli... ★ A határőrizet bonyolult feladat. Az azonban a felületes szemlélő számára is világos: csak a határvidék lakosságának segítségével lehet igazán eredményes. Ezt igazolja egy nemrég történt másik elfogás is. ★ Varga József gátőr a Kraszna határ menti szakaszán teljesít szolgálatot. Huszonöt éve, amikor bevonult, maga is határőrként szolgált, számos elfogásban volt része. A leszerelés után munkája révén újra a határ közelébe került. A kötelességnek, amit annak idején a katonái esküvel megfogadhat, ma is eleget tesz. Az Ecsedi-láp környékén szolgálatot teljesítő határőrök többségét névről ismeri, segíti munkájukat. De nemcsak ő, családja is. Kisebbik fia, Lajos még hetedikes korában olyan értékes segítséget nyújtott két határsértő elfogásában, hogy a határőrség országos parancsnokságától magas elismerést, oklevelet és „Kiváló határőr” jelvény kitüntetést kapott. Varga Lajos most serdült katonasorba, s ha bevonul, az első kimenőnapon olyan kitüntetést tűzhet fel ruhájára, amelyet a hosszú évekig pontos szolgálatot teljesítő katonák közül is csak kevesen kaphattak. Az egyik október végi nap sokáig emlékezetes lesz Varga József gátőrnek. Hajnalban kutyája szokatlan ugatására ébredt fel. Gyorsan öltözött, fokosát magához vette és kiment körülnézni, A jól ismert tájon, a Kraszna mentén óvatosan közeledő embert vett észre. Nem tétovázott. Erélyesen felszólította a közelébe érő férfit. A válasz idegen nyelven érkezett. Varga József ekkor már tudta, hogy a gyanús ember csak határsértő lehet. Telefonált a közeli őrsre, ahonnan rövid idő alatt a helyszínre érkeztek a határőrök... (Varga József gátőrt a határsértő elfogásában tanúsított öntevékeny és bátor magatartásáért a magasabb határőr-parancsnokság jutalomban részesítette.) ★ Két eset a közeli napotc történetéből. Férfias, bátor cselekedetek. Itt történtek megyénkben — az ország határán. Marik Sándor Ufabb fsz-ek csatlakoztak a szántási versenyhez A megyei mezőgazdasági operatív bizottság által meghirdetett őszi mélyszántási és műtrágyázás! versenyhez újabb termelőszövetkezetek csatlakoztak a Tisza menü Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége tagszövetkezetei közül. Vállalta a kisvárdai Rákóczi Termelőszövetkezet, hogy november 25-re befejezi az őszi mélyszántást, ideértve a háztáji területet is. A tavasszal vetésre kerülő növények alá, azok igénye szerint 6—7 mázsa vegyes műtrágyát szórnak ki, illetve szántanak le holdanként. A szántandó területre a háztáji gazdaságokból kihordják az istálló- trágyát. November 25-e után szántó traktoraikkal segítik azokat a környékbeli szövetkezeteket, akik ezt igénylik. Vállalják továbbá, hogy a jövőbeni munkák szakszerűbb elvégzése érdekében 30 fővel téli szakmunkásképző tanfolyamot indítanak. Hasonló vállalásokat tett a tuzséri Rákóczi Tsz is: november 26-tól szintén halandók más szövetkezeteket segíteni az őszi mélyszántás’ anj
