Kelet-Magyarország, 1971. november (31. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-21 / 275. szám
1971. november 21. MAGYAROR«!?*^ S. o!(fa! A »ziiiiolcii könnyűipar holnapja Bes/e^eíé« FöM' Lászlóval,a könnyűipari miniszter e’sö helvetfesével Egy tér változásai Nyíregyháza, Kun Béla út A napokban Nyíregyházára látogatott Földi László, a könnyűipari miniszter első helyettese Megbeszélést folytatott illetékes megyei vezetőkkel a szabolcsi köny- nyűipar helyzetéről, fejlesztési elképzeléseiről majd felkereste az épülő nyíregyházi papírgyárat és a Kelet- Magyarországi Faipari Vállalatot. Földi elvtársat látogatása alkalmával arra kértük, válaszoljon néhány kérdésünkre. — Hogyan ítéli meg miniszterhelyettes elvtárs a szabolcsi köny- nyűipar fejlesztési ütemét? — A negyedik ötéves tervben 22 ezerrel növekszik Szabolcs-Szatmár ipari foglalkoztatottjainak száma. Örömmel mondhatom el, hogy ezenbelül mind a tanácsi, mind a szövetkezeti könnyűipari fejlesztés rendkívül dinamikus. Úgy vélem, a minisztériumi vállalatok is szépen fejlesztenek Szabolcsban. A mostanihoz viszonyítva a termelés fejlődése öt év múlva majdnem duplája lesz. A létszám harminc %-kal lesz magasabb, bár1 a termelékenység is jelentősen emelkedik A VOR nyíregyházi gyára például öt év során a termelékenység intenzitása mellett is kétszázas, a nagyhalászi kendergyár az új zsákprofil bevezetésével hatszázas létszámmal bővül. A nyíregyházi papírgyár is újabb hatszázzal növeli a könnyűiparban foglalkoztatott létszámot. — Ez a növekedés természetesen nem kevés. A megyében viszont nagyon nagy szükség lenne újabb könnyűipari munkahelyekre. Különösen az iparosítatlan szatmári táj központjában, Mátészalkán. Mit tervez ide a minisztérium? — A jövő a következő évtizedekben a kötszövő iparé. 1975-ig országosan 50 százalékos fejlődést tervezünk e területen. Két út állt előttünk a fejlesztés tervezésénél. Az egyik a meglévő üzemek rekonstrukciója, a másik, hogy új, nagy és korszerű gyárat építsünk. Az utóbbi megoldás — amelynek telepítését Mátészalkára szerettük volna — több mint egymilliárd forintba került volna. Az országos beruházási feszültség azonban minket is arra késztetett, hogy a jóval olcsóbb és gazdaságosabb megoldást válasszuk, így három már meglévő országos vállalat fejlesztésével oldjuk meg a kötszövő ipar fejlesztését. Mátészalka tehát mint új nagy vállalati központ egyelőre lekerült a kormányszintről — Ez azt jelenti, hogy Mátészalka könnyűipari üzem nélkül marad? — Semmiképpen. Tudjuk, hogy Szabolcsba sok mindent érdemes hozni. Van elegendő szabad és iskolázottság tekintetében is megfelelő munkaerő — ez utóbbi külön örömünkre szolgál. Vannak jó adottságok, mint például előközművesített területek, stb. Ezek miatt is jövőre újra elővesszük a szabolcsi kötszövőipar fejlesztése ügyét. Ez azt jelenti, hogy az ötéves terv éveiben induló egy új, — igaz kisebb — vállalat létesítésénél szóba kerül Mátészalka. Ezenkívül is fel akarjuk szólítani a kötszövő vállalatokat, hogy — mint ahogy Tiszalökre jött a HÖDIKÖT, — jöjjenek Szabolcsba S ha már egyszer itt kinevelődnek a munkások, megvan a megfelelő bázis, ez a tevékenység tovább bővülhet. — Szó volt korábban a megye bútoriparának nagyarányú fejlesztéséről is. Hogyan látja ezt most Földi elvtárs? — A mátészalkai bútorgyár rekonstrukciójáról azt mondhatom, hogy ennek a beruházásnak szerintünk nincs akadálya. Megalapozott véleményünk azonban, hogy ennek a beruházási összege túl van tervezve, a jelenlegiből néhány milliót le lehet és le kell faragni, hogy közelebb kerüljünk a realitáshoz, s az építkezés megindulhasson. Itt is érvényes: megfelelő fedezet nélkül nem lehet beruházást indítani. A minisztérium minden segítséget megad ahhoz, hogy a reális költségeket kialakítsuk a bútorgyár építésénél. • — Több textil- és faipari vállalat kereste meg az utóbbi időben a megyénket szabolcsi letelepedése miatt. A telepítés természetesen pénzbe kerül. Támogatja ezeket a minisztérium? — Véleményem, hogy tárgyalni helyes, a jövő ipartelepítésének ez az egyik fő útja. Az ajánlatok most kerülnek be hozzánk, s a jövő év első feléig kell meghozni a döntéseket. Az ÉVM terület- fejlesztési főosztálya kapta azt a feladatot, hogy megyénként vizsgálja meg a vidéki ipartelepítés lehetőségeit, szükségességét, realitását. Ezek alapján is — a munkaerőhelyzetet, a jó adottságokat figyelembe véve — megyéjük előnyös helyzetben van a többiekkel szemben. Ezt mi természetesen támogatjuk. Az a javaslatom, hogy ezeken kívül is érdemes egy-egy, már meglévő kisebb tanácsi üzemre építeni. Kifizetődő új profilokat átvenni kitelepülő pesti vagy más vállalatoktól. Ez kevesebből is megoldható és sok embert tudnak így is foglalkoztatni. — Megragadom az alkalmat, hogy megkérdezzem: hogyan áll a nyíregyházi nyomda és Patyolat rekonstrukciójának ügye? — Támogatjuk a Nyírségi Nyomdát. Itt is az a kérésünk, hogy a fejlesztés technológiai problémáit vizsgálják felül. Találjuk meg az összhangot a kiválasztott technológia és a tényleges szükségletek között. Ha a költségekből sikerül lefaragni — és ez csak a megyén múlik — a nyomda építkezése hamarosan megindulhat. A Patyolat rekonstrukciójával is egyetértünk, de úgy véljük, össznontosítani kell az anyagi erőket. Először a nyíregyházi üzemet tegyék a mai igényeknek megfelelővé, s ehhez igazítsák a további vidéki fejlesztést. — Úgy érezzük, miniszterhelyettes elvtárs, hogy a könnyűiparnak — amely elsősorban nőket foglalkoztat — nem kevés adóssága van még a megye iránt. Az elkövetkező években nem kis erőfeszítésekre lesz szükség, hogy munkát teremtsünk a megyében élő nők számára... — Nyitott ajtókat dönget. A könnyűiparban Szabolcs lesz a következő évtizedben a megoldás. Máris érezhető a tendencia, amely szerint ez a megye sok ajánlatot kap majd országos nagyvállalatoktól. Ezekkel a jövőben is helyesen élve több ezer új dolgozót vonhatnak munkába. Ehhez mi gépeket is tudunk adni. Ezenkívül természetesen itt a pluszlehetőség: helyileg is növelni lehet a meglévő üzemek kapacitását. Ahol még nincs, s ahol a termékekre szükség van két, illetve három műszakot is nagyon gazdaságor indítani. Számtalan új munkalehetőség is rejlik ebben Közösen kell keresni az elkövetkezendő tíz évben is a megoldásokat. Akkor is, ha azok ideiglenesen csak átmenetieknek tűnnek. Mert ahol már van például egy textilkultúra, ott könnyen lehet komplett kötszövő ipart is fejleszteni. Ez egyformán érdekünk nekünk is, a megyének is — fejezte be a kérdésekre adott válaszait a köny- nyűipari miniszter első helyettese. Nézzük a tervrajzot a Homok téri főépítésvezetőség csinosan berendezett felvonulási irodájában. Egy új, modern városnegyed körvonalai bontakoznak ki előttünk. Itt épül Nyíregyháza északi nagykörútjának a folytatása. Kovács Istvánná építészmérnök — ő az első főépítésvezető-helyettes nő a SZAÉV történetében — magyarázza: — Innen már nem körút a neve, hanem Kun Béla út. Mutatja, hol lesz a szökőkút, zöldövezet, park, játszótér. Kertek helyén daruk Homok tér. Nem is olyan régen még gidres-gödrös, mocsaras terület volt. Apró házak, kukoricatáblák, kertek. Most amerre tekintünk égbenyúló daruk, levegőbe emelkedő falelemek, szorgoskodó szerelőmunkások. Épülő és már kész, színes lakótömbök. Lüktető építkezés. A felvonulási iroda egy lapos tetejű épület. Ablakain tüli- és színes fényvédő függönyök, virágok, neonfény az irodákban. Benn vízvezeték. Ez az irányító központ. Itt dolgozik Szanyi Bertalan, általános mérnök főépítésvezető, helyettese Kovács Istvánná és a lakásépítő „stáb”. Mert ma már inkább ez a jelző illik erre az építésvezetőségre. — A vállalati mechanizmusban megkezdett változásoknak köszönhető ez — mondja Szanyi Bertalan. — Fő feladatunk lett ez év elejétől a lakásépítkezés. Ok és a tervezők már látják, milyen is lesz az új Homok tér, ez a modern, szép városnegyed. 647 lakás épül meg a Homok téren, a Kun Béla úton és a Homok soron. Csak éppen a homok tűnik el. De a jelen még más. Keveredése a réginek és az újnak. Egy-egy fontos részleg családi házakban ütött tanyát. Egyik falon nagy, meszelővei rajzolt betűk hirdetik, itt a szállítási iroda, menetlevelek intézése. Odébb fabódé. Itt szabják a modern lakásokba ragasztásra kerülő szőnyegeket. Szükségműhelyek a lakatosoknak, tmk-soknak. Arráb már elkészült és az új lakókat váró szép lakótömb. Lányok, asszonyok tisztítják az ablakokat. Megkezdődött a lakások kulcsátadása. Szilveszter új lakásban Tavaly az egész vállalatunk 570 lakást adott át. Ez a változás ugrásszerű eredményt jelent. S az idén nem karácsonyra, december 31-re tűztük ki az átadásokat, hanem előtte. Mi is szeretnénk nyugodtan ünnepelni — magyarázza Szanyi. A Homok téren 217 lakás épül házgyári módszerrel. Többsége kész, még 58 lakást kell átadni. S ezzel a módszerrel ez is elkészül egy hónapon belül. Ez a leggyorsabb és a legtermelékenyebb építési technológia. Nem volt könnyű a kezdet. Nem volt gyakorlat, tapasztalat. Miskolcról kellett a programozott szállítást és a helyi szerelést pontosan megoldani. — Ki kellett alakítani egy házgyári építési technológiát. Ezt meg kellett tanulnunk. Két házgyári szerelőbrigádot szerveztünk. Egy hónapig tanulták a szakmát Miskolcon — mondja az építészmérnöknő. Egykori kubikosok, ácsok, kőművesek, hegesztők, szerelők tanulták meg az új szakmát. Házgyári szerelők lettek. S már szépen dolgoznak a debreceni házgyárból szállított elemek összeszerelésénél .is. Jövőre még két hasonló brigádot szerveznek, mert a lakásépítés növekedése, az igények ezt követelik. És a házgyáriak két műszakban dolgoznak. Éjszaka is építik a lakásokat. Az északi „kapujában“ Űj városnegyed épül Nyíregyháza északi „kapujában.” Tizenegy impozáns lakótömb. . Nyolc négyemeletes, plusz földszintek. És három kilencemeletes tömb. Egyik a Sóstói útra néz, kettő pedig a Kun Béla út kapuja lesz. Készen van már egy 100 személyes óvoda terve is. Építése 1972-ben kezdődhet. Erre még nincs szerződésük. Legkésőbb épülnek meg az üzletek, szolgáltató létesítmények. Lesz itt csemegeüzlet, gyümölcs-zöldség bolt, orvosi rendelő stb. Az elhúzódás oka az, hogy ezek a 9 emeletes lakótömbök földszintjén és mellettük helyezkednek el. Csakhogy a toronyházak később lesznek készen. S még valami. Bár nincs szerződésük a 3 kilencemeletes lakótömb építésére (ez 189 lakást jelenti mégis hozzáláttak. — így tudjuk biztosítani, hogy ne késsenek a lakásátadásokkal, s a szolgáltató- részlegek is üzemeljenek, hiszen folyamatosan költöznek be az új lakók a már elkészült lakásokba, s róluk gondoskodni kell. Csaknem 2500 lakó ellátásáról van szó. Biztosítva van már az elektromos ellátás, elkészült a víz, szennyvíz és a távfűtés vezetéke, több ezek közül terven felül. Lakásra specializálva Űj fogalom nyer életjogot. Ez már lakásokat építő főépítésvezetőség. Itt született a Homok téren. Sikerei biztatók. Működése, a mechanizmusban bekövetkezett változások óta 26 százalékkal növekedett a termelékenység. És ez a lakások számának < növekedésében jut elsősorban kifejezésre. — És ez még növekedni fog — újságolta a főépítésvezető. — A„ házgyári technológiát bővebben alkalmazzuk. így 1972-ben már 356 lakást, 1973-ban pedig 919 lakást építünk. Ezek már a Korányi Frigyes utat díszítik majd. Farkas Kálmán Négy éve adta el a lovát dr. Schmidt Félix vállaji körzeti orvos. Ö volt évtizedekig a környék „lovas orvosa”. Közvetlenül a háború után telepedett le Vállajon, innen indult nap mint nap a körzetébe, amely felért egy kisebb járással. Tizenkétezer lakos gyógyítását bízták rá. Lakóhelyén kívül Terem, Aporliget és a környező ta- nyavilág tartozott a körzetéhez. Egy-egy nap hatvan kilométert is megtett lovon, kerékpáron, szekéren, motoron. Nem egyszer a tanyán érte a napszállta, ott is aludt, s folytatta az utat másnap... Képeket idéz az orvos, húsz—huszonöt évvel ezelőttieket. Hány és hány éjszakába nyúló nappal, nappalnak tűnő éjszaka megfeszített munka van mögöttük, ö természetesen mondja a ma már furcsa érzéseket kavaró eseteket, mint aki semmi különös bravúr szereplőjének nem érzi magát. Egyszerűen gyógyított, életet mentett, a körülményeket az élet szabta olyanná... Három orvos látja el a járásnyi körzetet jelenleg, ahol huszonöt évvel ezelőtt a Debrecenből Vállajra költözött orvos kezdte a munkát. Körzeti ápolónők segítik a gyógyítást. látogatják a köny- nyebb betegeket, injekciót adnak, tájékoztatják az orvost. Egy nevet külön is megemlít dr. Schmidt Félix. Tavaly ment nyugdíjba az egyik leghűségesebb segítőtársa, a tiborszállási Makari Istvánná körzeti ápolónő. Sok beteget sikerült megmenteni együtt az életnek, sok újszülöttet világra segíteni. Az egyik legnagyobb ellensége az orvosnak a gyermekbénulás és trahoma szembetegség volt. Három áldozata marad annak az időszaknak, amikor még nem ismerte a gyógyítás a Sabin-cseppeket. Sok gyermeket sikerült megmenteni, Debrecenbe a klinikára vitK. J. ték őket. Az utóbbi tizenöt évben pedig már nem szed áldozatot a gyermekbénulás. A régi betegségek helyett újak jöttek — folytatja az orvos. Reumás, izületi és ideg-, érrendszeri betegségek. Elég sok bajt okoz az alkohol is... S vannak váratlan esetek, apróságnak tűnő rendellenességek, amit épp olyan komolyan kell venni, mint a súlyosakat... „A doktor úr jó ember — jellemezték a faluban. — Mindig meglátogatja a kórházban fekvő betegeket. Ez jólesik, gyorsabban gyógyul az ember...” Az orvosnak is említjük a kórházlátogatáso- kat. Nem szívesen beszél róla, nem akarná, hogy a világ leg jóságosabb orvosának tartsák. Annyit elismer, hogy igyekszik időt szakítani erre is. De ennek nem csak érzelmi okai vannak. Kiváncsi a beteg sorsára, egyben a saját diagnózisára. Jól jön a kórházi kollégákkal a kötetlen konzultáció. Az általános és körzeti orvosnak ez jelenti a továbbképzést, lépést tartani az orvostudomány- nyaL_ Ebben az évben a betegnapló tanúsága szerint november derekáig 17 300 gyógyulásra váró vállaji és tiborszállási fordult meg a rendelőjében. Naponta hatvan—hetven beteget vizsgál meg, hetenként három alkalommal motorra — gépkocsiba — ül és a körzetében rendel, ellátja a súlyosabb, fekvő betegeket. Tíz évig volt a helyi szociális otthon orvosa. Szerette az öregeket, sok furcsasággal is találkozott az otthonban. „Meg kellett hallgatnom az apró ügyeiket is. — emlékezik vissza. Mosolyogva folytatja, hogy egy volt ezredes és egy felsőházi tag semmiképpen nem akart egy. szobában aludni, nem bírták egymást. Tőle várták, hogy tegyen igazságot köztük... Dr. Schmidt Félix hosszú ideig állandó helyettesítő orvos volt — mondták róla a járási hivatal egészségügyi osztályán. A kényelménél többre tartotta a gyógyítást... Tevékeny közéleti ember is, szorgalmasan toborozza a hallgatóságot az egészségügyi előadásokra, melyeket ő tart. Az ő igyekezetét dicséri az is, hogy Vállajon kétszer 'annyi a véradó, mint más községben. Ezért kitüntető oklevelet is kapott a Vöröskereszt országos titkárától. Oda került ez is a többi oklevél mellé, melyek között ott van az „Érdemes orvos” cím adományozásáról szóló oklevél. Az orvosról a helybeliek és ismerősei tudják, 1925- ben kapta meg a diplomáját túl van már a hetven évén. Az idén a 73-ba lépett. Fiatalos, energikus, hallani sem akar a nyugdíjazásról. Egyetlen szórakozása a vadászat, tavaly is jókora vadkan akadt a puskavégre. Általánosság, ha azzal fejezzük be írásunkat: az idős orvos szereti a hivatását, az embereket, az életet... Pedig így igaz. S még egy momentum, a betegek gyógyítója egy évig volt súlyos beteg, még a negyvenes évek elején. Nála jobban nem kell átérezni, mit jelent szenvedni és enyhíteni a fájdalmon. Páll Géza AZ ELSŐ HÁZGYÁRI LAKÁSOK NYÍREGYHÁZA É’SZAKI VÁROSRÉSZE KAPUJÁBAN. (ELEK EMIL FELVÉTELE.) Orvos a végeken
