Kelet-Magyarország, 1971. november (31. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-21 / 275. szám

1971. november 21. MAGYAROR«!?*^ S. o!(fa! A »ziiiiolcii könnyűipar holnapja Bes/e^eíé« FöM' Lászlóval,a könnyűipari miniszter e’sö helvetfesével Egy tér változásai Nyíregyháza, Kun Béla út A napokban Nyíregyházá­ra látogatott Földi László, a könnyűipari miniszter első helyettese Megbeszélést folytatott illetékes megyei vezetőkkel a szabolcsi köny- nyűipar helyzetéről, fej­lesztési elképzeléseiről majd felkereste az épülő nyíregy­házi papírgyárat és a Kelet- Magyarországi Faipari Vál­lalatot. Földi elvtársat látogatása alkalmával arra kértük, vá­laszoljon néhány kérdésünk­re. — Hogyan ítéli meg miniszterhelyettes elv­társ a szabolcsi köny- nyűipar fejlesztési üte­mét? — A negyedik ötéves terv­ben 22 ezerrel növekszik Szabolcs-Szatmár ipari fog­lalkoztatottjainak száma. Örömmel mondhatom el, hogy ezenbelül mind a taná­csi, mind a szövetkezeti könnyűipari fejlesztés rend­kívül dinamikus. Úgy vé­lem, a minisztériumi válla­latok is szépen fejlesztenek Szabolcsban. A mostanihoz viszonyítva a termelés fejlő­dése öt év múlva majdnem duplája lesz. A létszám har­minc %-kal lesz magasabb, bár1 a termelékenység is je­lentősen emelkedik A VOR nyíregyházi gyára például öt év során a termelékenység intenzitása mellett is két­százas, a nagyhalászi ken­dergyár az új zsákprofil be­vezetésével hatszázas lét­számmal bővül. A nyíregy­házi papírgyár is újabb hat­százzal növeli a könnyűipar­ban foglalkoztatott létszá­mot. — Ez a növekedés ter­mészetesen nem kevés. A megyében viszont nagyon nagy szükség lenne újabb könnyű­ipari munkahelyekre. Különösen az iparosí­tatlan szatmári táj központjában, Máté­szalkán. Mit tervez ide a minisztérium? — A jövő a következő év­tizedekben a kötszövő iparé. 1975-ig országosan 50 száza­lékos fejlődést tervezünk e területen. Két út állt előt­tünk a fejlesztés tervezésé­nél. Az egyik a meglévő üzemek rekonstrukciója, a másik, hogy új, nagy és kor­szerű gyárat építsünk. Az utóbbi megoldás — amely­nek telepítését Mátészalkára szerettük volna — több mint egymilliárd forintba került volna. Az országos beruházá­si feszültség azonban minket is arra késztetett, hogy a jó­val olcsóbb és gazdaságo­sabb megoldást válasszuk, így három már meglévő or­szágos vállalat fejlesztésével oldjuk meg a kötszövő ipar fejlesztését. Mátészalka te­hát mint új nagy vállalati központ egyelőre lekerült a kormányszintről — Ez azt jelenti, hogy Mátészalka könnyű­ipari üzem nélkül ma­rad? — Semmiképpen. Tudjuk, hogy Szabolcsba sok mindent érdemes hozni. Van elegendő szabad és iskolázottság te­kintetében is megfelelő munkaerő — ez utóbbi külön örömünkre szolgál. Vannak jó adottságok, mint például előközművesített területek, stb. Ezek miatt is jövőre új­ra elővesszük a szabolcsi kötszövőipar fejlesztése ügyét. Ez azt jelenti, hogy az ötéves terv éveiben induló egy új, — igaz kisebb — vállalat létesítésénél szóba kerül Mátészalka. Ezenkívül is fel akarjuk szólítani a kötszövő vállalatokat, hogy — mint ahogy Tiszalökre jött a HÖDIKÖT, — jöjje­nek Szabolcsba S ha már egyszer itt kinevelődnek a munkások, megvan a megfe­lelő bázis, ez a tevékenység tovább bővülhet. — Szó volt korábban a megye bútoriparának nagyarányú fejleszté­séről is. Hogyan látja ezt most Földi elvtárs? — A mátészalkai bútor­gyár rekonstrukciójáról azt mondhatom, hogy ennek a beruházásnak szerintünk nincs akadálya. Megalapo­zott véleményünk azonban, hogy ennek a beruházási összege túl van tervezve, a jelenlegiből néhány milliót le lehet és le kell faragni, hogy közelebb kerüljünk a realitáshoz, s az építkezés megindulhasson. Itt is érvé­nyes: megfelelő fedezet nél­kül nem lehet beruházást in­dítani. A minisztérium min­den segítséget megad ahhoz, hogy a reális költségeket ki­alakítsuk a bútorgyár építé­sénél. • — Több textil- és fa­ipari vállalat kereste meg az utóbbi időben a megyénket szabolcsi letelepedése miatt. A telepítés természete­sen pénzbe kerül. Tá­mogatja ezeket a mi­nisztérium? — Véleményem, hogy tár­gyalni helyes, a jövő iparte­lepítésének ez az egyik fő útja. Az ajánlatok most ke­rülnek be hozzánk, s a jövő év első feléig kell meghozni a döntéseket. Az ÉVM terület- fejlesztési főosztálya kapta azt a feladatot, hogy me­gyénként vizsgálja meg a vidéki ipartelepítés lehető­ségeit, szükségességét, re­alitását. Ezek alapján is — a munkaerőhelyzetet, a jó adottságokat figyelembe vé­ve — megyéjük előnyös helyzetben van a többiekkel szemben. Ezt mi természete­sen támogatjuk. Az a javas­latom, hogy ezeken kívül is érdemes egy-egy, már meg­lévő kisebb tanácsi üzemre építeni. Kifizetődő új profi­lokat átvenni kitelepülő pes­ti vagy más vállalatoktól. Ez kevesebből is megoldható és sok embert tudnak így is foglalkoztatni. — Megragadom az al­kalmat, hogy megkér­dezzem: hogyan áll a nyíregyházi nyomda és Patyolat rekonstruk­ciójának ügye? — Támogatjuk a Nyírségi Nyomdát. Itt is az a kéré­sünk, hogy a fejlesztés tech­nológiai problémáit vizsgál­ják felül. Találjuk meg az összhangot a kiválasztott technológia és a tényleges szükségletek között. Ha a költségekből sikerül lefarag­ni — és ez csak a megyén múlik — a nyomda építkezé­se hamarosan megindulhat. A Patyolat rekonstrukciójá­val is egyetértünk, de úgy véljük, össznontosítani kell az anyagi erőket. Először a nyíregyházi üzemet tegyék a mai igényeknek megfelelővé, s ehhez igazítsák a további vidéki fejlesztést. — Úgy érezzük, mi­niszterhelyettes elv­társ, hogy a könnyű­iparnak — amely első­sorban nőket foglal­koztat — nem kevés adóssága van még a megye iránt. Az elkö­vetkező években nem kis erőfeszítésekre lesz szükség, hogy munkát teremtsünk a megyé­ben élő nők számára... — Nyitott ajtókat dönget. A könnyűiparban Szabolcs lesz a következő évtizedben a megoldás. Máris érezhető a tendencia, amely szerint ez a megye sok ajánlatot kap majd országos nagyvállala­toktól. Ezekkel a jövőben is helyesen élve több ezer új dolgozót vonhatnak munká­ba. Ehhez mi gépeket is tu­dunk adni. Ezenkívül ter­mészetesen itt a pluszlehe­tőség: helyileg is növelni le­het a meglévő üzemek kapa­citását. Ahol még nincs, s ahol a termékekre szükség van két, illetve három mű­szakot is nagyon gazdaságor indítani. Számtalan új mun­kalehetőség is rejlik ebben Közösen kell keresni az el­következendő tíz évben is a megoldásokat. Akkor is, ha azok ideiglenesen csak átme­netieknek tűnnek. Mert ahol már van például egy textil­kultúra, ott könnyen lehet komplett kötszövő ipart is fejleszteni. Ez egyformán ér­dekünk nekünk is, a megyé­nek is — fejezte be a kérdé­sekre adott válaszait a köny- nyűipari miniszter első he­lyettese. Nézzük a tervrajzot a Ho­mok téri főépítésvezetőség csinosan berendezett felvo­nulási irodájában. Egy új, modern városnegyed körvo­nalai bontakoznak ki előt­tünk. Itt épül Nyíregyháza északi nagykörútjának a folytatása. Kovács Istvánná építészmérnök — ő az első főépítésvezető-helyettes nő a SZAÉV történetében — magyarázza: — Innen már nem körút a neve, hanem Kun Béla út. Mutatja, hol lesz a szökőkút, zöldövezet, park, játszótér. Kertek helyén daruk Homok tér. Nem is olyan régen még gidres-gödrös, mocsaras te­rület volt. Apró házak, ku­koricatáblák, kertek. Most amerre tekintünk égbenyúló daruk, levegőbe emelkedő falelemek, szorgoskodó sze­relőmunkások. Épülő és már kész, színes lakótömbök. Lüktető építkezés. A felvonulási iroda egy la­pos tetejű épület. Ablakain tüli- és színes fényvédő füg­gönyök, virágok, neonfény az irodákban. Benn vízvezeték. Ez az irányító központ. Itt dolgozik Szanyi Bertalan, ál­talános mérnök főépítésve­zető, helyettese Kovács Ist­vánná és a lakásépítő „stáb”. Mert ma már inkább ez a jelző illik erre az építésveze­tőségre. — A vállalati mechaniz­musban megkezdett változá­soknak köszönhető ez — mondja Szanyi Bertalan. — Fő feladatunk lett ez év ele­jétől a lakásépítkezés. Ok és a tervezők már lát­ják, milyen is lesz az új Ho­mok tér, ez a modern, szép városnegyed. 647 lakás épül meg a Homok téren, a Kun Béla úton és a Homok soron. Csak éppen a homok tűnik el. De a jelen még más. Ke­veredése a réginek és az új­nak. Egy-egy fontos részleg családi házakban ütött ta­nyát. Egyik falon nagy, me­szelővei rajzolt betűk hirde­tik, itt a szállítási iroda, me­netlevelek intézése. Odébb fabódé. Itt szabják a modern lakásokba ragasztásra ke­rülő szőnyegeket. Szükség­műhelyek a lakatosoknak, tmk-soknak. Arráb már el­készült és az új lakókat vá­ró szép lakótömb. Lányok, asszonyok tisztítják az abla­kokat. Megkezdődött a laká­sok kulcsátadása. Szilveszter új lakásban Tavaly az egész vállala­tunk 570 lakást adott át. Ez a változás ugrásszerű ered­ményt jelent. S az idén nem karácsonyra, december 31-re tűztük ki az átadásokat, ha­nem előtte. Mi is szeretnénk nyugodtan ünnepelni — ma­gyarázza Szanyi. A Homok téren 217 lakás épül házgyári módszerrel. Többsége kész, még 58 lakást kell átadni. S ezzel a mód­szerrel ez is elkészül egy hónapon belül. Ez a leg­gyorsabb és a legtermeléke­nyebb építési technológia. Nem volt könnyű a kezdet. Nem volt gyakorlat, tapasz­talat. Miskolcról kellett a programozott szállítást és a helyi szerelést pontosan meg­oldani. — Ki kellett alakítani egy házgyári építési technoló­giát. Ezt meg kellett tanul­nunk. Két házgyári szerelő­brigádot szerveztünk. Egy hónapig tanulták a szakmát Miskolcon — mondja az épí­tészmérnöknő. Egykori kubikosok, ácsok, kőművesek, hegesztők, szere­lők tanulták meg az új szak­mát. Házgyári szerelők let­tek. S már szépen dolgoznak a debreceni házgyárból szál­lított elemek összeszerelésé­nél .is. Jövőre még két ha­sonló brigádot szerveznek, mert a lakásépítés növekedé­se, az igények ezt követelik. És a házgyáriak két műszak­ban dolgoznak. Éjszaka is építik a lakásokat. Az északi „kapujában“ Űj városnegyed épül Nyír­egyháza északi „kapujában.” Tizenegy impozáns lakó­tömb. . Nyolc négyemeletes, plusz földszintek. És három kilencemeletes tömb. Egyik a Sóstói útra néz, kettő pedig a Kun Béla út kapuja lesz. Készen van már egy 100 személyes óvoda terve is. Építése 1972-ben kezdődhet. Erre még nincs szerződésük. Legkésőbb épülnek meg az üzletek, szolgáltató létesít­mények. Lesz itt csemegeüz­let, gyümölcs-zöldség bolt, orvosi rendelő stb. Az elhú­zódás oka az, hogy ezek a 9 emeletes lakótömbök föld­szintjén és mellettük he­lyezkednek el. Csakhogy a toronyházak később lesznek készen. S még valami. Bár nincs szerződésük a 3 kilenc­emeletes lakótömb építésére (ez 189 lakást jelenti mégis hozzáláttak. — így tudjuk biztosítani, hogy ne késsenek a lakását­adásokkal, s a szolgáltató- részlegek is üzemeljenek, hi­szen folyamatosan költöznek be az új lakók a már elké­szült lakásokba, s róluk gon­doskodni kell. Csaknem 2500 lakó ellátá­sáról van szó. Biztosítva van már az elektromos ellátás, elkészült a víz, szennyvíz és a távfűtés vezetéke, több ezek közül terven felül. Lakásra specializálva Űj fogalom nyer életjo­got. Ez már lakásokat építő főépítésvezetőség. Itt szüle­tett a Homok téren. Sikerei biztatók. Működése, a me­chanizmusban bekövetke­zett változások óta 26 száza­lékkal növekedett a terme­lékenység. És ez a lakások számának < növekedésében jut elsősorban kifejezésre. — És ez még növekedni fog — újságolta a főépítés­vezető. — A„ házgyári tech­nológiát bővebben alkalmaz­zuk. így 1972-ben már 356 lakást, 1973-ban pedig 919 lakást építünk. Ezek már a Korányi Fri­gyes utat díszítik majd. Farkas Kálmán Négy éve adta el a lovát dr. Schmidt Félix vállaji körzeti orvos. Ö volt évtize­dekig a környék „lovas or­vosa”. Közvetlenül a háború után telepedett le Vállajon, innen indult nap mint nap a körzetébe, amely felért egy kisebb járással. Tizenkétezer lakos gyógyítását bízták rá. Lakóhelyén kívül Terem, Aporliget és a környező ta- nyavilág tartozott a körzeté­hez. Egy-egy nap hatvan ki­lométert is megtett lovon, kerékpáron, szekéren, moto­ron. Nem egyszer a tanyán érte a napszállta, ott is aludt, s folytatta az utat másnap... Képeket idéz az orvos, húsz—huszonöt évvel ezelőt­tieket. Hány és hány éjsza­kába nyúló nappal, nappal­nak tűnő éjszaka megfeszí­tett munka van mögöttük, ö természetesen mondja a ma már furcsa érzéseket ka­varó eseteket, mint aki sem­mi különös bravúr szereplő­jének nem érzi magát. Egy­szerűen gyógyított, életet mentett, a körülményeket az élet szabta olyanná... Három orvos látja el a já­rásnyi körzetet jelenleg, ahol huszonöt évvel ezelőtt a Deb­recenből Vállajra költözött orvos kezdte a munkát. Kör­zeti ápolónők segítik a gyó­gyítást. látogatják a köny- nyebb betegeket, injekciót adnak, tájékoztatják az or­vost. Egy nevet külön is megemlít dr. Schmidt Félix. Tavaly ment nyugdíjba az egyik leghűségesebb segítő­társa, a tiborszállási Makari Istvánná körzeti ápolónő. Sok beteget sikerült meg­menteni együtt az életnek, sok újszülöttet világra segí­teni. Az egyik legnagyobb ellensége az orvosnak a gyermekbénulás és trahoma szembetegség volt. Három áldozata marad annak az időszaknak, amikor még nem ismerte a gyógyítás a Sabin-cseppeket. Sok gyer­meket sikerült megmenteni, Debrecenbe a klinikára vit­K. J. ték őket. Az utóbbi tizenöt évben pedig már nem szed áldozatot a gyermekbénulás. A régi betegségek helyett újak jöttek — folytatja az orvos. Reumás, izületi és ideg-, érrendszeri betegségek. Elég sok bajt okoz az alko­hol is... S vannak váratlan esetek, apróságnak tűnő rendellenességek, amit épp olyan komolyan kell venni, mint a súlyosakat... „A doktor úr jó ember — jellemezték a faluban. — Mindig meglátogatja a kór­házban fekvő betegeket. Ez jólesik, gyorsabban gyógyul az ember...” Az orvosnak is említjük a kórházlátogatáso- kat. Nem szívesen beszél ró­la, nem akarná, hogy a világ leg jóságosabb orvosának tartsák. Annyit elismer, hogy igyekszik időt szakítani er­re is. De ennek nem csak érzelmi okai vannak. Kiván­csi a beteg sorsára, egyben a saját diagnózisára. Jól jön a kórházi kollégákkal a kötet­len konzultáció. Az általános és körzeti orvosnak ez jelen­ti a továbbképzést, lépést tartani az orvostudomány- nyaL_ Ebben az évben a beteg­napló tanúsága szerint no­vember derekáig 17 300 gyó­gyulásra váró vállaji és ti­borszállási fordult meg a rendelőjében. Naponta hat­van—hetven beteget vizsgál meg, hetenként három alka­lommal motorra — gépkocsi­ba — ül és a körzetében rendel, ellátja a súlyosabb, fekvő betegeket. Tíz évig volt a helyi szociális otthon orvosa. Szerette az örege­ket, sok furcsasággal is ta­lálkozott az otthonban. „Meg kellett hallgatnom az apró ügyeiket is. — em­lékezik vissza. Mosolyogva folytatja, hogy egy volt ez­redes és egy felsőházi tag semmiképpen nem akart egy. szobában aludni, nem bírták egymást. Tőle várták, hogy tegyen igazságot köztük... Dr. Schmidt Félix hosszú ideig állandó helyettesítő or­vos volt — mondták róla a já­rási hivatal egészségügyi osztályán. A kényelménél többre tartotta a gyógyítást... Tevékeny közéleti ember is, szorgalmasan toborozza a hallgatóságot az egészség­ügyi előadásokra, melyeket ő tart. Az ő igyekezetét di­cséri az is, hogy Vállajon kétszer 'annyi a véradó, mint más községben. Ezért kitüntető oklevelet is kapott a Vöröskereszt országos tit­kárától. Oda került ez is a többi oklevél mellé, melyek között ott van az „Érdemes orvos” cím adományozásáról szóló oklevél. Az orvosról a helybeliek és ismerősei tudják, 1925- ben kapta meg a diplomáját túl van már a hetven évén. Az idén a 73-ba lépett. Fia­talos, energikus, hallani sem akar a nyugdíjazásról. Egyet­len szórakozása a vadászat, tavaly is jókora vadkan akadt a puskavégre. Általánosság, ha azzal fe­jezzük be írásunkat: az idős orvos szereti a hivatását, az embereket, az életet... Pedig így igaz. S még egy momen­tum, a betegek gyógyítója egy évig volt súlyos beteg, még a negyvenes évek ele­jén. Nála jobban nem kell átérezni, mit jelent szenved­ni és enyhíteni a fájdalmon. Páll Géza AZ ELSŐ HÁZGYÁRI LAKÁSOK NYÍREGYHÁZA É’SZAKI VÁROSRÉSZE KAPUJÁBAN. (ELEK EMIL FELVÉTELE.) Orvos a végeken

Next

/
Oldalképek
Tartalom