Kelet-Magyarország, 1971. november (31. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-20 / 274. szám

litt, november SO. KW ET MAGYARORSZAO Í. oIM Együtt kell cselekednünk!(8.) Amikor az ital rabja — valóban rab lesz Az alkoholizmus ell ni küzde’em — a jogász szemével KÉRDÉSEINKRE VÁLASZOL DR. MARKÖJA IMRE, AZ IGAZSÁGÜGY-MINISZTER ELSŐ HELYETTESE A bűnüldöző szervek gyak- ran találnak kapcsolatot az alkoholizmus és a bűnözés között. Arra kértünk választ dr. Markója Imrétől, az igaz­ságügy-miniszter első he­lyettesétől : hogyan látja ezeket az összefüggéseket? — Ismeretes, hogy az alkoholizmus — sok más káros következmé­nye mellett — a bűnö­zés egyik számottevő té­nyezője. Milyen bűncse­lekményeknél tapasztal­ható ez leginkább? T- Egy adat szerint 1970- ben a bíróságok által bünte­tőjogi felelősségre vont sze­mélyek 37,4 százaléka ki- sebb-nagyobb mértékben it­tas állapotban volt, amikor a bűncselekményt elkövette. Adódnak olyan esetek is, amikor a tettes ugyan józa­nul követte el a bűncselek­ményt, de italozási szenve­délye vitte a bűnözés úti ára, például azért lopott, hogy italra pénzt szerezzen. — Vannak bűncselekmé­nyek, amelyeket az átlagos­nál jóval nagyobb arányban követnek el ittas állapotban. Ilyenek különösen az erő­szakos bűncselekmények; a legutóbbi évek adatai sze­rint a hivatalos személy el­leni erőszak és a garázdaság miatt elítélt személyek mint­egy 70 százaléka ittasan cse­lekedett. Köztudott az is, hogy ittas járművezetők, il­letve ittas gyalogosok milyen gyakran okoznak közlekedési balesetet. A szülők alkoho­lizmusa sok esetben okozója annak, hogy a gyermekükből bűnöző lesz, s a házasságok felbomlása igen gyakran ugyancsak az alkohollal függ össze. — Mindez mutatja a mér­téktelen alkoholfogyasztás szomorú szerepét. — A szó szoros értelmé­ben „az ital rabjává vált”, társadalmilag is lecsúszott, munkakerülő alkoholisták száma a bűnözők között vi­szonylag nem magas. Ez a ré­teg azonban rendkívül veszé­lyes a társadalomra. A köz- veszélyes munkakerülők, a csavargó életmódot folytató személyek, a visszaeső bűnö­zők nem csekély része al­koholista. — Hogyan ítéli meg az ittasságot a bűncse­lekmény elkövetésében az új Büntető Törvény- könyv? — Az 19,82. évi új Büntető Törvénykönyvünk szerint, ha valaki önhibájából eredő ittas állapotban követi el a bűncselekményt, ma már minden esetben ugyanúgy kell büntetni, mintha józan lett volna. (Akkor is, ha ré­szegsége miatt teljesen be- számítathatatlan volt.) — Természetes azonban, hogy a bíróság, amikor ki­szabja a büntetést, figyelembe veszi, hogy a leittasodásban az elkövető milyen mérték­ben volt hibás. A bírói gya­korlat különbséget tesz a csupán alkalmilag leittasodó, egyébként azonban rendsze­resen szeszes italt nem, vagy alig fogyasztó, különben ki­fogástalan életmódú embe­rek, másrészt a mértéktele­nül italozó, felelőtlen iszáko­sok között, s ez utóbbiak fe­lelősségét súlyosabban ítéli meg. (A felelősség alól csak az úgynevezett „kóros részeg­ség” állapota mentesít. A „kóros részegség” viszont igen ritkán, korábbi betegség, sé­rülés, stb. és más tényezők hatása alatt lép fel.) — A szigorú büntetőjogi eszközök ellenére az alko­holfogyasztással összefüggés­ben elkövetett bűncselekmé­nyekért elítéltek aránya az elmúlt években emelkedett: az összes elítéltekhez viszo­nyítva 1987-ben 26 százalékot, 1968 ban 29,4, 1969-ben 31,4, 1970-ben pedig mint már em­lítettem, 37,4 százalékot tett ki. Vagyis: a büntetőjogi esz­közök önmagukban elégtele­nek ilyen súlyos társadalmi problémának a megoldására; a túlzott alkoholfogyasztás visszaszorítására az egész, tár­sadalomnak erőfeszítéseket kell tennie. — Büntető Törvény- könyvünk lehetővé tette a bűncselekményt elkö­vető alkoholisták keze­lését. Miként valósul meg ez a gyakorlatban? — A törvény szerint, ha a bűntett elkövetése mértékte­len alkoholfogyasztással függ össze, a bíróság az elkövetőt kötelezheti arra. hogy kény- szerelvonó-kez“lá=nek vesse magát alá. A kényszerelvonó­kezelést a szabadságvesztés végrehajtása alatt végzik el, ha pedig az elkövetőt a bíró­ság nem sz’badsá'rvecztésre ítélte, rendelőintézetben vagy zárt gyógvintézetben. — Ezzel eeyidőb°m, mint ismeretes, államunk sok más intézkedést is tett az alkoho­lizmus visszaszorítása érdé kében. Megnyílt a lehetőség arra, hogy a családját, kör­nyezetét veszélyeztető alko­holistákat az állam igazgatási szervek kényszerelvonó-keze lésre kötelezzék, még olyan időben, amikor az alkoholis ta nem jutott el bűncselek­mények elkövetéséig. Buda­pesten és nagyobb vidéki városokban megszerveztél a „kijózanító szobákat”, a nyilvános helyen botrányt okozó, vagy magukkal tehe teilen részegek elhelyezésére és kezelésére. Lehetővé vált hogy a bíróság rendelkezése alapján az alkoholista mun­kabérének egy részét házas­társának, vagy gyermeke gondozójának fizessék ki, ha iszákos életmódja miatt nem teljesíti tartási kötelezettsé­gét gyermekével szemben. — Milyen szerepük van a kényszerelvonó­kezelés keretében a munkaterápiás intéze­teknek? — A bíróságok évente mintegy ezer alkoholistát kö­teleznek kényszerelvonó-ke- zelésre. Taoasztalataink sze­rint ez az új büntetőjogi in tézmény a gyakorlatban be­vált. Tény azonban az is, hogy az elítéltek jelentős ré sze a kezelés ellenére foly­tatja korábbi életmódját és nem ritka az sem, hogy a többszöri kényszerei vonó-ke­zei és is eredménytelen ma­rad. — Éppen ezért szükséges volna megteremteni annak feltételeit, hogy az alkoholis­tákat kényszerelvonó-keze- lés keretében hosszabb időre munkaterápiás intézetbe le hessen elhelyezni. Az orvos­tudomány mai álláspontja szerint ugyanis a munka, a szigorú életrend, a hosszabb ideig tartó ráhatás képes az olyan alkoholisták személyi­ségét is megváltoztatni, akikkel szemben a kényszer- elvonó-kezelás egyéb módsze­rei eredménytelenek marad­tak. Erre jelenleg azonban nincs mód; egyrészt ner biztosítottak a feltételek másrészt jogszabályi akad lya is van. (A zárt gyógyimf zeti kényszerelvonó-kezel ugyanis a hat hónapot ne haladhatja meg.) Most igyc’ szünk felkutatni a hely megoldást, tanulmányoz más szocialista országok t' pasztalatait is. TÁNC. VERS. KIÁLLÍTÁS Tanyai művelődési hetek Csiitö-tökön dé’”t4n fényképeztük le a munkát a tlszanagyfalui Uj Elet Termelő- szövetkezet kukoricatábláin- Ifjú Tóth József rakodó és a zetorvezető Gyurica László vil- lázzák a pótkocsiba •> szép nagy csöveket. Amit értékesítésre szántak, már elment. Ez a termelőszövetkezeti tagok személyes igényét fogja kielégíteni. (Elek Emil felvétele) A Nyíregyházi Városi Ta­nács és a Ságvári Tsz felső­simái művelődési házában december 5—17 között tanyai művelődési heteket rendez­nek. A felsősimái tanyavilág fiataljai közül több mint százan vesznek részt rend­szeresen a művelődési ház ifjúsági klubjának munkájá­ban. A téli művelődési ren­dezvények célja, hogy a ta­nyák felnőtt lakosságának is tartalmas kulturális progra­mokat nyújtsanak, A rendezvények sora a Vo- lán-Sznbolcs táncegyüttes december 5-i fellépésével kezdődik. December 7-én nyitják meg a honismereti szakkör gyűjteményeiből ké­szült kiállítást. A szakkör tagjai évek óta kutatják a tanyavilág múltját, eddig mintegy 500 darab régi. jel­legzetes tárgyat „fedeztek fel”, köztük pénzeket, pa- rasztbútorokat, gót betűs könyveket. Azt tervezik, hogy az egyik tanyai házat az ösz- szegyűitött tárgyakkal ti­pikus tirpák háznak rende­zik be. A „hazai” kiállítás mellett 30—40 képből álló kamara- tárlaté1 rendeznek a szabol-, esi Z. Szalay Pál festményei­ből. Ez a kiállítás december 14-én nyílik. Aznap író-olva­só találkozót is tartanak; a költővendégek Ra‘kó József és Bory Zsolt. Tízéves a felsősimái ifjú­sági klub. Országos verseny­ben háromszor nyerte el a kiváló címet. A jubileumi klubfoglalkozást a „születés­napon”, december 10-én ren­dezik. A 10 év értékelése mellett a klub törzsgárdáját is megünneplik. Ezüst- és bronzplakettet adnék át azoknak a fiataloknak, akik 10. illetve 5 éve tagjai a klubnak. Több olyan előadásra kerül sor, amelyre a klubtagokon kívül a Ságvári Tsz tagjait és a tanyai lakosságot is meg­hívják. December R-án a szövetkezeti törvényről. 13- ám a gyermeknevelésről. 15- én az ifjúsági törvényről lesz szó. A tanyák legkisebbjeire is gondoltak a Drogram össze­állításánál. Téigpóünnepél'-t. vers-mesemondó és olvasó­versenyt rendeznek a kisdo­bosoknak. A művelődési he­tek záró rendezvénye decem­ber 17-én a Déryné Színház előadásában a „Kék fény” cí­mű Vígjáték lesz. A tanyai napok rendezői azt tervezik, hogy ezentúl minden évben tartanak téli tanyai művelődési heteket, s a felsősimái mintára több ta- nyavilásot is érintő progra­mot állítanak össze. be Sajfótájtkozfató a Belkereskedelmi Miniszteri nm ban Az eredményes oktatás, to­vábbképzés hozzájárulhat ah­hoz, hogy a vásáriak elége­dettebbek legyenek, a keres­kedelmi vállalatok vezetői, dolgozói önállóan, rugalma­san, a központi céloknak meg­felelően végezzék munkáju­kat. Ezt a követelményt tart­ják szem előtt a kereskedel­mi és vendáglátóipari okta­tásban, a szakmunkásképzés­től a főiskolai oktatásig. A belkereskedelem szakisko­láiban és képesítést nyújtó tanfolyamain 54 ezren tanul­nak, 23 ezer dolgozó tovább­képzésen vesz részt. Másfél ezer vállalati vezető ismer­kedik az új gazdaságirányítá­si rendszer szabta magasabb követelmények teljesítéséhez szükséges tudnivalókkal. Min­dent együttvéve a kereskede­lemben csaknem 80 ezer kez­dő, gyakorló és vezető dolgo­zó tanul. Ezekben összegezte a Belkereskedelmi Miniszté­rium oktatási tevékenységét pénteki sajtótájékoztatóján Tardos Béláné főosztályveze­tő, a BNV 42-es számú pavi­lonjában, ahol gyakorlati be­mutatót is rendeztek a to­vábbképzés korszerű módsze­reiről. Tudósítónk íria: Rekorderedmény a juhfelvásárlásban A megyei állatforgalmi és húsipari vállalat november 15-én 170 darab juhot expor­tált a vasmegyeri Micsurin Tsz-től. Ezzel éves juhfelvá- sárlásának eddigi mennyisége meghaladta az 50 000 dara­bot. A Vállalat 1968 évben kap­csolódott be a juhforgalma- zásba. Az első évben még csak nagyon szerény eredmé­nyek születtek, a forgalom mindössze 5894 darabra alakult. 1969 évben már * 3 32 574 darab. 1970 évben pe­dig már 43 000 darab juh ke­rült felvásárlásra a vállalat szervezésében. A juhforga- lom növekedésének lehetősé­ge a mezőgazdasági üzemek jó termelési hangulatának és eredményének, valamint az értékesítési“ feltételek kedve­ző alakulásának köszönhető. Például 1969. évben 21,1971. évben pedig 42 forint felvá­sárlási árat fizetünk kilo­grammonként a tejesbá­rányért. Hasonlóan a gyors hizlalású pecsenyebárány ki­lójának ára 1969. évben 22 forint volt, jelenleg pedig 34 forint. A gazdaságok eddigi nyi­latkozatai, valamint a konk­rét szerződéskötési eredmé­nyek alapján megvan a reá­lis lehetősége annak, hogy a vállalat 1972. évben 60 000 darab, vagy esetleg ezt meg­haladó mennyiségű juhot vá­sároljon fel. Lénárt István felv. főoszt. vez. Cselgáncsot is tanúnak Ifjúságvédelmi szakasz Nyíregyházán — Számunkra legizgalma- .bb az önvédelmi kiképzés, .rőre és ügyességre van szük- jgünk, mert a kiképző rend- r szakaszvezető csak néhány ere elméleti oktatást tart, :tán máris következik a jobbra esés", a „nyakvédés” 3 néhány judófogás gyakor- atá bemutatása. Nekünk lá­nyoknak különös gonddal kell isajátítani ezeket a fogáso­dat, mert adott esetben erős "iákat is harcképtelenné kell ennünk — mondja Katkó Ju­dit, az Ifjú Gárda városi if­júságvédelmi szakasz női ra­jának parancsnoka. A speciális ifjúságvédelmi szakasz megalakulásáról és működéséről még kevesen tudnak megyénkben. Sza­bolcsban elsőként szeptember másodikén alakult a szakasz; Nyíregyházán. (Az ország többi részén is most vannak alakulóban az ifjúságvédelmi szakaszok.) Az ifjúgárdisták szervezeti szabályzata előírja, hogy ahol szükségét látják, ott megala­kíthatják az ifjúságvédelmi szakaszt az Ifjú Gárda helyi vezetői. Jasku Gizella, az Ifjú Gár­da városi parancsnoka eze­ket mondja a szakaszról: —<r Szükségesnek tartottuk a sza­kasz megalakítását, mert cé­lunk elsősorban a fiatalkorú bűnözés és szabálysértés meg­előzése, a fiatalkorúak védel­me. A szakasz tagjai szolgá­lat közben az ifjúgárdisták egyenruháját fogják viselni, önállóan nem portyázhatnak a városban, csak rendőrökkel, nyomozókkal és önkéntes rendőrökkel közösen léphet­nek szolgálatba. Szolgálat közben azonban hivatalos sze­mélynek minősülnek. Az ifjúságvédelmi szakasz kiképzése szeptember elején kezdődött. A szakasz 2 fiú- és egy leányrajból áll. Tagjaik az önvédelmen kívül terep­tant, polgári védelmet, köz­lekedésrendészetet, lövésze­tet, jogi ismereteket ifjúság- politikát is tanulpak és film­vetítés is szerepel program­jukban. Legutóbb A galeri és a Fenegyerekek című bűn­ügyi filmeket látták az ifjú­ság leendő őrei. Az alapos ki­képzés rendőr- és honvédtisz­tek közreműködésével jövő májusig tart. A kiképzés első szakasza december elején lezárul, s ettől kezdve a szakasz tagjai szolgálatot is teljesítenek. Szolgálatuk alatt a város ut­cáin portyáznak, szórakozó­helyeket látogatnak, ellenőr­zik, hogy 20 óra után nem tartózkodik-e fiatalkorú va­lamely szórakozóhelyen. A szakasz a gyámhatósággal is tartja a kapcsolatot. Kollár Ferenc szakaszparancsnok sze­rint sokrétű feladat vár a szakaszra. — Környezettanulmányt ké­szítünk az olyan fiatalról, aki a lejtő szélére kerül, elbe­szélgetünk vele, sőt szüleivel is. Szükség esetén munkahe­lyet keresünk számukra, vagy elősegítjük továbbtanulásu­kat. Ha kell, felvesszük a kapcsolatot a munkahellyel vagy az iskolával is... (nábrádi) Zsóka Csattanósan fejeződött be a kis vállalati házibuli pén­teken a szabolcsi Jonatán Gömbölyítő és Pirosító Vál­lalat igazgatói tanácstermé­ben. Zsókát ünnepelték, az ország keleti részének legcsi- nosabb, legkedvesebb, leg­jobban öltözködő és legerő­sebb feketekávét főző titkár­nőjét. A vállalatvezető kartárs kö­szöntőjében elmondotta, hogy Magyarországon minden ötö­dik nőt Erzsébetnek hívnak, „de a mi Zsókánk” — itt a plafonra emelte a szemét — „páratlan”. A személyzetis elmondta, hányféleképpen becézi a ma­gyar nép nyelve Erzsébetet: Erzsiké, Bözsi, Erzsébeta, Be­ta, Böske, Zsizsi és — itt egy kis hatásszünetet tartott: Zsó­ka. összekoccantak a poharak. Huszonhat kisebb-nagyobb ajándékot rakott el a szek­rénybe a vállalat üdvöskéje. Aztán, gondosan kulcsra zár­va a szekrényajtót, ezt mond­ta: — Örülök neki, hogy a kar­társak meg vannak elégedve a munkámmal. Annak is, hogy ezért most egy kicsit meg­ajándékoztak ezzel-azzal. Vissza nem adom, úgy dön­töttem. De az igazgató és a személyzetis kartárs igazán tudhatná, hogy én Zsuzsa va­gyok. Becézve Zsuzsóka. Ma­gyarul: Zsóka. Azaz tisztelet­beli Erzsébet. Olyan szép nap ez, hogy elfogadom. (9)

Next

/
Oldalképek
Tartalom