Kelet-Magyarország, 1971. november (31. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-20 / 274. szám

KXVIII ÉVFOLYAM 274. SZÁM ÄRA: 80 FILLÉR 1971 NOVEMBER 20, SZOMBAT LAPUNK TARTALMÄBflßt ................ i » Ibrányi tanulságok (3. oldaO Tájékoztató a bankrendszer átszervezésének menetéről (7. oldal)' Hét végi sportműsor (9. oldal) A lottó nyerőszámai (10. oldal) Kádár János befejezte zalai látogatását NAPIRENDEN: a távlati energiapolitikai koncepció — a tanácsok és az OTP kapcsolata Tanácselnökök értekezlete a Parlamentben Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára zalai látogatásának má­sodik napján, pénteken az ipari és kulturális létesítmé­nyekben egyaránt gyarapodó 40 ezer lakosú megyeszék­hellyel, Zalaegerszeggel is­merkedett. A reggeli órákban Varga Gyula, a megyei pártbizott­ság első titkára és Újvári Sándor megyei tanácselnök társaságában sétát tett Zala­egerszeg herszoni városrészé­ben, ahol máris több ember él, mint amennyi a felszaba­dulás előtt a város összes lakossága volt. Megtekintette az új diákközpontot, ahol több gyermekintézmény, to­vábbá általános és középisko­lák, iparitanuló-intézet és kollégiumok épültek. Az ál­talános iskola előtt a párt el­ső titkárát sok száz kisdiák várta, s virággal kedvesked­tek Kádár Jánosnak. Katona József né, az iskola igazgató­nője ismertette a tanintézet történetét, munkáját, majd Kádár János emléksorokat írt az úttörőcsapat naplójába. Ezután megtekintette az új városrész szolgáltató- és ke­reskedelmi egységeit A várossal való ismerkedés a göcseji falumúzeum terü­letén folytatódott. A múzeum bejáratánál Pukánszki Fe­renc, a városi pártbizottság első titkára és Kustos Lajos, a városi tanács elnöke fogadj Pénteken 15 tagú olasz küldöttség érkezett Buda­pestre a magyar parlament meghívására. A delegáció tagjai olasz szenátorok és képviselőik, továbbá más köz­életi személyiségek. vala­mennyien az olasz parla­ment mellett működő euró­pai békét, biztonságot tá­mogató csoport képviselői. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren fogadta: dr. Be- resztóczy Miklós, az ország- gyűlés alelnöke. Bencsik István, a Hazafias Népfront főtitkára, az európai bizton­ság és együttműködés ma­Csehszlovákia Kommunis­ta Pártja Központi Bizottsá­ga a párt megalakulásának 50. évfordulója alkalmából — a magyar és csehszlovák nép. a két párt közötti testvéri együttműködés és barátság elmélyítésében, az interna­cionalista kapcsolatok erősí­tésében kifejtett tevékenysé­gükért — jubileumi emlékér­met adományozott Kádár Já­nosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának Losonczi Pálnak, az MSZMP KB tagiának, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa elnöké­nek. Fock Jenőnek, a Politi­kai B'zott'ás tagiénak, a Mi­nisztertanács elnökének, az MSZMP Polit’kai Bizottságé tasiamak a Központi Bi­zottság titkárainak. A CSKF jubileumi emlékérmet ado­mán rovott más masvar álla­mi, párt- és tömegszerve­zeti vezetőknek aktivisták­nak, valamint azoknak a ta a Központi Bizottság első titkárát. Dr. Reményi K. András, a megyei múzeumi szervezet igazgatója bemu­tatta a vendégeknek Magyar- ország első jelentős szabadté­ri néprajzi gyűjteményét. A mintegy 50 létesítményből — 100—150 esztendős, fából összerótt szalmafed eles lakó­házakból, gazdasági épületek­ből — álló falumúzeum a nagy néprajzi tájegységet al­kotó Göcsej-vidék múlt szá­zadi emberének, a korabeli népéletnek, a hajdani falusi építészetnek, a népi és ipar­művészetnek állít örökbecsű emléket. Kádár János sorra- járta a régi lakóházakat, megtekintette a ma is műkö­dő szövőszékeket, a fonó­szerszámokat. Az egyik épü­let előtt találkozott Harmath Ede faragóművésszel, aki dí­szesen faragott bottal ajándé­kozta meg és jókívánságait fejezte ki Kádár Jánosnak. A párt első titkára beírta ne­vét a szabadtéri néprajzi mú­zeum emlékkönyvébe. A városnézés során megte­kintette a párt első titkára a Lenin út és az Ifjúsági park szegélyén álló Lenin-szobrot, Marton László szobrászmű­vész alkotását. Amerre csak elhaladt a városban, ember­csoportok köszöntötték, a fő­utcán pedig sorfalat alkotva fogadta és üdvözölte a lakos­ság Kádár Jánost. A városnézés után a Köz­ponti Bizottság első titkára gyár nemzeti bizottságának tagja, továbbá Kiss Károly, a SZOT alelnöke. az MSZMP KB tagja és Sebestyén Nán- dorné, az Országos Béketa­nács titkára, az európai biz­tonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságá­nak tagja. Ott volt a Kül­ügyminisztérium, valamint társadalmi és politikai éle­tünk számos ismert képvi­selője. Jelen volt a fogadá­son Enzo Montano. Olaszor­szág budapesti nagykövet­ségének ideiglenes ügyvivő­je, valamint Manrico Fiore kulturális attasé. Magyarországon élő kommu­nistáknak, veteránoknak, akik korábban a csehszlovák testvérpárt tagjaiként, funk­cionáriusaként kiemelkedő munkát végeztek. Kádár Jánosnak és a CSKP XIV. kongresszusán részt vett magyar pártkül­döttség tagjainak a jubileu­mi emlékérmet Gustáv Hu- sák, a CSKP főtitkára adta át a kongresszus alkalmával Prágában. Frantisek Dvorsky, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság budapesti nagykövete no­vember 19-én baráti találko­zó keretében a csehszlovák nagykövetségen nyújtotta át az emlékérmeket a párt-, állami és tömegszervezeti vezetők és aktivisták egy csoportjának. A CSKP volt tagjainak november 23-án. Klement Gottwald születésé­nek 75. évfordulóján adják át az emlékérmeket. (MTI) részt vett a megyei tanács épületének dísztermében rendezett pártaktivaülésen. Újvári Sándor megyei ta­nácselnök üdvözlő szavai után Varga Gyula, a Közpon­ti Bizottság tagja, a megyéi pártbizottság első titkára tá­jékoztatta a megjelenteket Zala megve politikai, gazda­sági és kulturális életének fejlődéséről, s a további ter­vekről. Egyebek között el­mondta, az elmúlt 10 évben a népgazdaság fejlődésével együtt jelentősen gyarapo­dott Zala megye gazdasága, javult a lakosság életszínvo­nala, kulturális és szociális ellátottsága. A megye ipari termelése az utóbbi évtized­ben háromszorosára — 2,2 milliárd forintról mintegy 6,5 milliárd forintra — növe­kedett. Az iparon belül a ta­nácsi ipar fejlődött jelentő­sebben, termelési értéke 10 év alatt 150 millióról évi 1 milliárd forintra növekedett. Az iparban foglalkoztatottak száma az utóbbi évtizedben 20 ezerről mintegy 36 ezerre emelkedett. A növekvő ipa­rosítással lényegében megol­dották a megye egyik legna­gyobb gondját, a lakosság — ezen,belül a nők — foglal­koztatását. Jellemző, hogy az utóbbi 10 esztendőben mint­egy 10 000 zalai leány és asz- szonv számára biztosítottak munkalehetőséget.­Az aktívaüiésen Kádár Já­nos beszédet mondott. A pártaktíva befejezése után a párt első titkára ebé­den vett részt a megye poli­tikai és gazdasági vezetőivel, közéleti személyiségeivel, majd a délutáni órákban — Jakab Sándornak és Katona Istvánnak, a KB tagjainak, a KB osztályvezetőinek társa­ságában — visszautazott e fővárosba. (MTI) Dr. Papp Lajos államtitkár­nak, a Minisztertanács Taná­csi Hivatala elnökének veze­tésével pénteken a Parlament Gobelin-termében értekezle­tet tartottak a fővárosi, a me­gyei és a megyei városi taná­csok elnökei. Az ülésen — amelyen részt vett dr. Lő- rincz Imre, a nehézipari mi­niszter első helyettese és dr. Takács Imre, az MSZMP KB alosztályvezetője — a ta­nácsi vezetők megvitatták Magyarország távlati energia- politikai koncepcióját. A té­máról dr. Szekér Gyula ne­hézipari miniszter tartott elő­adást. A miniszter elöljáróban el­mondotta, hogy az elmúlt esz­tendőkben — elsősorban a szénhidrogénforrások foko­zott feltárásának hatására — lényegesen megváltoztak az energetikai fejlődés lehetősé­gei. Számottevően nőtt az energiaigény: az elmúlt tíz esztendőben a népgazdaság energiafogyasztása több mint 50 százalékkal emelkedett. Eh­hez természetesen az is hoz­zájárult, hogy a szocialista országok gazdasági együttmű­ködése révén a korábbinál több energiahordozót impor­tálhattunk. A negyedik ötéves terv energiamérlegeinek felülvizs­gálása — hangsúlyozta a mi­niszter — azt bizonyította, hogy változatlanul helyes a korábban kialakított távlati energiapolitikai koncepció, a szénhidrogénprogram. Amíg 1960-ban az energiaforrások kétharmadát a szén adta, ad­dig 1980-ra ezt a kétharmadot már a szénhidrogének adják. A népgazdaság növekvő energiaigénye jelentős felada­tokat ró az energiatermelő és szolgáltató iparágakra. A mélyműveléses széntermelés csökkentése mellett emelni kell a szénbányászat műszaki színvonalát, növelni kell a ha­tékonyságot, koncentrálni kell a termelést. A kőolajfeldolgo­zó ipar kapacitásának a terv­időszak végére el kell érnie az évi 10 millió tonnát; más­fél-kétszeresére kell bővíteni a tárolók fogadóképességét, s fel kell készülni jelentős — elsősorban a Szovjetunióból származó — kőolajimport fo­gadására. 1975-re 5,3 millió köbméterre növekszik a ha­zai földgáztermelés s tovább épül az országos földgázveze­ték. Hász István, az országos energiagazdálkodási ható­ság vezetője a városok ener­giaellátásának szempontjait ismertette. Elmondotta, hogy 5—10 esztendőre előre tekin­tő tervek készültek a városok hő- és energiaellátására, fi­gyelembe véve a tüzelőanyag­források földrajzi elhelyezke­dését és fő szállítási útvona­lakat. Arra törekszerek, hogy szilárd tüzelőanyagból is ki­elégítsék a fogyasztók meny- nyiségi. választéki igényeit, ugyanakkor jusson elegendő fűtő- ás , tüzelőolaj a korszer rűbb tüzelési formát válasz­tóknak. Vázolta a propán-bu­tán gázellátás fejlesztési ter­veit, s végezetül kiemelte; a tanácsoknál célszerű lenne a helyi szakemberekből ener­giagazdálkodási testületet alakítani. Ezt követően Szirmai Jenő, az OTP vezérigazgatója tar­tott előadást a tanácsok és az Országos Takarékpénztár együttműködésének főbb kér­déseiről. Emlékeztetett arra, hogy a bankreform az Orszá­gos Takarékpénztár feladatá­vá tette a tanácsok finanszí­rozását is — az új, megnö­vekedett tennivalók ellátásá­A japán fővárosban pénte­ken mintegy 500 000 tüntető gyűlt össze, hogy tiltakozzék az Okinawára vonatkozó amerikai—japán szerződés el­len. A tüntetők ellen több mjnt 60 000 rohamrendőrt helyez­tek készültségbe, akik közül 16 000 őrzi az amerikai nagy- követség, a parlament és a kormányhivatalok épületeit. Pénteken Tokió belvárosá­ban a rendőrség összecsa­pott a tüntető egyetemisták­kal. A rendőrök könnyfa­kasztó gázt vetettek be a tüntetőkkel szemben. akik az ellen tiltakoztak. hogy Okinawa szigetén az ameri­kai—japán szerződés életbe­lépése után is megmaradná­nak az Egyesült Államok tá­maszpontjai. A japán fővárosiban pén­teken rendezett hivatalos nagygyűléseken mintegy 80 000 ember vett részt. A rendőrség eddig a tokiói megmozdulások több mint 600 résztvevőjét tartóztatta le. Japán 44 városában pénte­ken 875 tüntetést rendeztek, tiltakozásul az Okinawára ra a takarékpénztár tanácsi kommunális főigazgatóságot hívott életre. Feladatai közé tartozik egyebek között a célcsoportos lakásépítés szer­vezése, ellenőrzése, a költség- vetési és fejlesztési alap gaz­dálkodásával és a hitelezés­sel járó pénzintézeti teendőifi ellátása. A tanácsok és a takarék- pénztár közötti együttmű­ködés egyik legjelentősebb területe a lakásépítés. Az OTP már 4 esztendeje látja el a tanácsi lakásépítés pénz­ügyi feladatait, a következő évek lakásépítési tervei azon­ban még az eddigieknél is szorosabb, hatékonyabb együttműködést követelnek; meg. Közismert, hogy a ne­gyedik ötéves terv 400 ezer lakás megépítését irányozta elő — az összesített tanácsi tervek azonban ennél a lakás­számnál csaknem 30 ezerrel többet tartalmaznak. Az OTP felmérései szerint az elképze­lések valóra váltása pénzügyi problémákat vet fel —• részben az igényesebb, költ-' ségesebb építészeti megoldá­sok alkalmazása, részben pe­dig a számításon kívül ha-í gyott folyamatos áremelkedés miatt. A takarékpénztár tö­rekvése változatlanul az, hogy a nehézségek ellenére is minél nagyobb segítséget adjon a tanácsoknak a lakás­gondok enyhítésében. A tájékoztatókat vita kö-i vette; felszólalt dr. Komócsin Mihály, a Csongrád megyei; Kroszner László, a Komárom megyei, Géczi János, a Nóg- rád megyei, Orosz Ferenc, a Szabolcs-Szatmár megyei, dr. Ladányi József, a Borsod Me­gyei Tanács, valamint dr. Acs István, a Debreceni és dr. Csernyitzki Gyula, a Győri Városi Tanács elnöke. A tanácskozás dr. Papp Lajos zárszavával ért véget vonatkozó amerikai—japán szerződés ellen. Az Okinawára vonatkozó japán—amerikai szerződés előirányozza a sziget vissza­helyezését japán közigazgatás alá, az Okinawán levő ame­rikai atomtámaszpontok azon­ban továbbra is a szigeten maradnának. Tiltakozásul a megállapodás ellen pénteken mintegy 2 millió japán munkás és al­kalmazott általános sztrájkba lépett. Ez a japán dolgozók legnagyobb megmozdulása az­óta, hogy 1960-ban beszüntet­ték a munkát az amerikai— japán úgynevezett biztonsági szerződés megkötése miatt. A japán parlament munká­ja megbénult, fnivel az ellen­zéki pártok a parlament egyik házának ülésein sem hajlan­dók részt venni, mert a kor­mánypárt kierőszakolta az Okinawával kapcsolatos szer­ződés jóváhagyását a képvi­selőház különleges bizottsá­gában. A Japán Kommunista Párt és a Japán Szocialista Párt pénteken estére tömeggyűlé­seket hívott össze, amelyeken a dolgozók fölemelik szavu­kat a szerződés ellen. SZEGECSELÉS — ROBBANÖGYUTACCS \L. A nagyhalászi zsákgyár építkezésénél a tetőlemezek rögzítését végzi e módszerrel Szitár Szigfrid. Egyetlen kalapács ütéssel készül a szegecselés. (Hammel József felvétele) Olasz küldöttség érkezett Budapestre Magyar vezetők csehszlovák kitüntetése Fé’milHó tüntető tiltakozása az okinawai amerikai atomtámaszpont ellen vhAg pro letár jai, egyesüljetek!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom