Kelet-Magyarország, 1971. november (31. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-16 / 270. szám
1971. november 16. KELET-MAGYARORSZA« S. oMW Télre tekintve HA HOSSZAN ELNYÜ- LOTT IS ez az idei ősz, hovatovább már hidegen világosodik az égbolt. A télre készülünk, s a téli falu képéhez vajon nem társul-e hozzá még mindig valamiféle ősi mozdulatlanság asszociációja, amely úgyszólván rátelepszik ilyenkor erre a világra?... Vajda János, a múlt század markáns költője még így írhatott: „Télen át, amikor a nagy hó minden külső munkát lehetetlenné tesz, a jó gazda kosarat köt, szerszámait toldja-foldja, hogy az idő kárba ne vesszen.” Már ebben az évszázadban ugyan, de hasonlóképpen fogalmaz egyik télen játszódó novellájában Tömörkény István: „Hosszú és unalmas napokból áll ilyen tájban odakünn az élet. Csalt téblábolnak az emberek.” Ez nem zárja ki, hogy manapság is találkozunk helyivel-közzel olyasfajta tétlenséggel, amilyenre az idézett írók utáltak, hiszen az évszakok múlása, az időjárás változatlanul megszabja keretét az^élelmlcikkek előállításának. Mégis, joggal mondhatjuk, hogy az egész élelmiszer-gazdaság iparosodásának izgalmas korát éljük, ami bizonyos értelemben azzal is jár, hogy csökken az idényszerűség, adódik munka a havas hetekben is. Nem pusztán arra gondolunk, hogy jó néhány részlege van már a gazdaságoknak, amelyek té- len-nyáron foglalkoztatnan embereket. Hanem arra, hogy kétségkívül több idő jut ezekben a hónapokban a felkészülésre: a jövő esztendeire épp úgy, miként a következő évek munkájára is ilyentájt gyűjthet tudást a parasztember. A TÉL. EGYSZERSMIND és hagyományosan a tanulás, a szellemi izmosodás ideje, amidőn a termelőszövetkezeti szövetségek sorra-rendre hívnak össze különféle tanácskozásokat, tanfolyamokat. Nincs az a szakember, akinek a technikumokban, főiskolákban • felgyülemlett tudása meg ne komia — a gazdagon áramló ismeretekhez való felzárkózás mindenkinél elengedhetetlen, aki valamelyest ad magára. Fock Jenő miniszterelnök említette a Parlamentben tartott gazdasági aktívaértekezleten, hogy a mezőgazdaságban ,,a legutóbbi esztendők változásai minőségi jellegűek.” Az máris bizonyos, hogy az 1971- es esztendő minden eddiginél nagyobb termelési értéket produkál a magyar mezőgazdaság történetében! Nőttek a növénytermesztési hozamok, kedveső folyamatok indultak meg — összhangban a negyedik ötéves terv legfőbb célkitűzésével — az állattenyésztésben, az élelmiszer- gazdasági vertikumot jól kitölti. kiegészíti megannyi, korábban melléküzemnek mondott tevékenység. A számviteli szakemberek dolga lesz éppen e számukra aztán korántsem tétlen hetekben elemezni, mit mutat jövedelmek, pénzügyele dolgában az összkép? Másfelől azonban újra csak azt hangoztathatjuk: mind nekik, mind más szákembereknek, de valamennyi termel őszövet - kezet! és állami gazdaságban dolgozónak már-már egyik alapvető tennivalója, hogy a következő hetekből mind több időt csípjen él önművelésre. EZ UGYANIS MA talán egyik legfőbb, a gépesítéssel, egyéb tennivalókkal mindenképpen egyenrangú előfeltétele annak, hogy a mezőgazdaság minőségi változásai töretlenek maradjanak. (b.) Gázolajat a szántáshoz! Ami már régen fordult elő, egészen új probléma, a gázolajellátás zavarai veszélyeztetik Szabolcs-Szal- mzt megyében az őszi mezőgazdasági munkák sikerét. Nem mintha nem volna hazánkban ebből a fontos üzemanyagból. Van bőven, de nem itt a megyében. Illetve itt is van, de engedély kellene a „megcsapolásához”. A megye napi szükségletének Nyírbogdány jelenleg csak egynegyedét tudja biztosítani. Ezt a negyedet is elsősorban a sütőipar és általában az ipari üzemek kapják. A mezőgazdasági nagyüzemeknek saját gépeik üzemanyagának biztosításához el kellene menni a legközelebbi átvevőhelyig, vagyis Szajóiig. Az ÁFOR hajlandó ugyan elhozni Sza jóiból, de felszámítja a fuvardíjat. Ez hallatlanul, körülbelül ötezer forinttal drágítja meg egy szokványos ' szállítmány árát. Ha pedig a termelőszövetkezet maga megy az üzemanyagért ilyen messzire, legalább egy napig hiányzik egy gépe az őszi mezőgazd f;ági munkákból, üresen megy oda. Két módon is lehetne segíteni ezen az állapoton. Vagy a MÁV indítana hetenként egy irányvonatot a megye tartályainak feltöltésére. Vagy az illetékes külkcl ískedelmi vállalat engedélyezné, hogy a megyében lévő nagy tárolóját az AFOR tartálykocsija naponta használhassa a feltöltésre. így olcsóbb. De úgy a MÄV, mint az illetékes tartálytulajdonos MINE- RÄLIMPEX sürgős intézkedése volna szükséges az őszi munkák elé tornyosult újabb akadály elhárítására. Gesztelyt Nagy Zoltán GOMBAMÓDRA NŐNEK AZ ÚJ LAKÓHAZAK NYÍREGYHÁZÁN. A KEMECSEI ÜT MENTÉN. (HAMMEL JÓZSEF FELVÉTELE.) A III, negyedév számokban Több pénz, kevesebb hiánycikk Minap kaptuk kézhez a Központi Statisztikai Hivatal Szabólcs-Szatmár megyei Igazgatóságának harmadik negyedéves jelentését. A jelentés idejében figyelmeztet gazdasági jelenségekre, az év két utolsó hónapjában helyrehozható hiányosságokra is felhívja a figyelmet) ugyanakkor bizonyos adatai — bármilyen hangsúlyozottan jelzik is az ösz- szeállítók, hogy előzetes, tehát még finomításra, pontosításra váró adatok — gyakorlatilag meghatározzák az egész évi tendenciákat. ' Az adatok szerint a megye szocialista ipara 9 százalékkal termelt többet ez év első kilenc hónapjában, mint 1 évvel korábban. Legnagyobb termelési növekedést — 16 százalékot — a tanácsi iparvállalatok érték el. Az élelmiszeripar visszaesést mutatott elsősorban .nyersanyaghiány miatt. Viszont 48 százalékkal, tehát közel a felével több vágósertést vásárolt fel az állat- forgalmi és húsipari vállalat, mint az előző év első 9 hónapjában. hserhétszáz új ipari munkás A szocialista iparban foglalkoztatottak átlagos létszáma 2500 fővel több a tavalyinál és ebből 1680 fő új munkás, munkáslétszámban ez 7 százalékos emelkedést jelent. A termelékenység mindössze 13 százalékkal vett' részt az ipar egészében a növekedésből, de a szövetkezeti iparban ugyanez a mutató 64. (Ez is elmarad a tavalyi 82-től.) Az ezer munkásra jutó alkalmazottak száma a tavalyi 259-ről, 286-ra emelkedett. A szocialista iparban az egy munkás által teljesített túlórák száma a tavalyi 544- röi 478-ra csökkent. A munkahely-változtatások tavalyi 45 százalékos aránya is 42 százalékra ésett. A szocialista iparban dolgozó munkásak átlagos havi keresete a tavalyi 1732 forintról 1779 forintra emelkedett megyénkben. * 13 és fél ezer dolgozója van a szabolcsi építőiparnak. Létszámuk 8 százalékkal emelkedett. Az építőipari munkásoké 3 százalékkal. Az építőipari munkások átlagos, keresete elérte a 2193 forintot, ami 6 százalékos . emelkedés a. tavalyihoz képest. Jelentős termésnövekedés A mezőgazdaságban igen jelentős termésnövekedések következtek be. A burgonya holdankértti hozama a tavalyi 44.7 mázsáról 75—78 mázsára, a kukoricáé a tavalyi 14,3-ról 15—16 mázsára, a napraforgóé a tavalyi 3,6-ról 7—7,5-re nőtt. Október elején 151 ezer szarvasmarba és 519 ezer sertés volt a megyében. Á lakosság pénzforgalma 14 százalékkal nőtt, amiben részt vesz a munkabérek ít százalékos növekedése, a mezőgazdasági termékek felvásárlásának (háztáji!) 19 százalékos növekedése. A termelőszövetkezeti tagok munkadíja 11 százalékkal csökkent. A lakosság pénzforgalmára jellemző adatok: a Magyar Nemzeti Bank 9 hónap alatt 4,216 millió forint értékű pénzt bocsátott ki a lakosság részére. A megye kiskereskedelmi forgalma 4,384 millió volt, míg a lakosság takarékbetét-állománya szeptember 30-án 1,515 millió, 137 millióval több az egy év előttinél. A kereskedelem kijavította néhány korábbi hibáját, megszűnt hiánycikk lenni Szabolcsban is a harisnyanadrág, a sima ágynemű, a csecsemőkelen, gye. Még a korábbi évek hiányos gáz- és vízcső, fürdőkád edény, szeg és hengereltáru problémái is megszűntek. Olajkályhából 9 hónap alatt 7200 talált gazdára, éppen 10 százalékkal több, mint tavaly. Egy pedagógusra kevesebb gyerek SzeiÄeiSOserBeäp általános iskoláiba 82 ezer tanuló iratkozott be. 4169 fővel kevesebb, mint, tavaly. Ez 5 százalék. 10 százalékkal, 1200 gyerekkel kevesebb a júniusban végző nyolcadikosok száma. Az általános iskolák osztálytermeinek száma 42-vel. nőtt a középiskolákban, a pedagógusok .száma pedig kereken 70-nel az általános iskolákban.-A középiskolákba a tavalyival egyező számú, 12 ezer szabolcsi fiatal jár, az elsősök száma sem változott: 3200. Végül: a szabolcsi szállodákban 35 ezer vendég aludt, ebből 2 ezer külföldi volt. A kereskedelem forgalma főleg a vendéglátásban és a bolti élelmiszerekben nőtt, mivel az árvizes lakások megépítésének részletei már havi 410 forinttal csökkentik a családok jövedelmét átlagosan. íme, néhány jellemző szám Szabolcs-Szatmár jelenéből. Van közte kedvező és kedvezőtlen is. De együtt mind, mégis fejlődésről, előbbreju- tásról számol be. (gnz) jegyzet Koordináció A különböző 'rendeltetem beruházási munkák zavartalan, határidőre való elvégzéséhez elengedhetetlenül szükséges a koordináció, az egyeztetés. Egy város — történetesen Nyíregyháza i'ejlesztése semmiképpen nem nélkülözheti az építkezésekkel kapcsolatos munkák összhangját. Ennek a hiányát kifogásolta a tanács vb legutóbbi ülésén az egyik hozzászóló. Men . ok nélkül. Az egybehangoit- ság hiánya miatt sok a határidőre be nem fejezett munka ebben a városban. Kivitelezők keresztezik egymást, csúsznak az átadási határidők, sokasodnak a papíron és szóban maradó ígéretek. Közismert probléma például Nyíregyháza vízellátási gondja.. Az is, hogy a megoldás egyik módja az ipari vízellátás, vagyis a vízmű II. megépítése. Az előkészítés is folyamatban, de igazi gazdája az ügynek még nincs Nincs megfelelő összhang az útépítéseknél. Példa erre a Kossuth utca esete, amelynek korszerűsítését a terv szerint már szeptember végére el kellett volna végezni. Dolgozott azon már a SZÁÉV, aztán a KEMÉV, az IKV, s legújabban egy negyedik... Folytatódnak a gázbekötések — szaporodnak a gondok, a panaszok. Az Ószőlő utca térségében az ÉPSZER szeptember 9-ig öt lakóházat adott át beköltözhetően. 30 családnak. Azzal. hogy a gázfűtésről október 15-ig a beruházó gondoskodik. Itt a panaszos levél; a tanács tervosztálya ígér. a beruházó az IKV-ra hivatkozik, az beszerez, végül „fűteni nem lehet, a helyzet tűrhetetlen.” Az Árpád utcában egy beépítetlen csőkön vök miatt .nem kap gázt egv bérház. Hónapok óta húzódik a bekötés a Színház, a 'Malom, a Kölcsey és a Kossuth utca 62—64 szám alatti lakásokban. A TIGÄZ a CSÖSZER-re, az útépítők az árokásókra, a vállalatok a tanácsra, a kivitelezőit a beruházóra . hivatkoznak. Aztán tönkreteszik a nemrég épült parkot, újra felszedik a korszerűsített út kövezetét. Valaki követ dob a vízműhálózat hónapok óta csupaszon hagyott eternit nyomócsövére, az felreped, szökőkút keletkezik. És kezdődik minden elölről. Betemetetten árkok, didergő 1 alt ólt. kidobott, milliók.. Vajon mikor érünk mar el oda, hogy megszűnnek ezek a dekordinált . állapotok a városban? Van ugyan egy megyei színtű koordináció« bizottság, de ezzel Nyíregyházán még nem oldódnák meg a speciálisan városi jellegű gondok. A város egészét felölelő, helyi koordinálásra lenne szükség, amely döntéseiben Nyíregyháza egységes* fejlesztési koncepcióit tartaná szem előtt. Tóth Árpád Gyanús életkedv B arinczai Káamér nem tartozott sem a harsogó életkedvvel megáldott, sem az örökké savanyú áb- rázattal járó emberek közé. Olyan volt, mint a legtöbb emfyar. Azaz annyiban különbözött munkatársaitól, hogy sem a kudarc, az elmaradt prémium, vagy kitüntetés nem verte le a lábáról. Mindig megőrizte egészséges életkedvét. De munkahelyén ez nem mindenkinek volt szimpatikus,. Néhol nem divat ez. Mit ér az ember egy csipetnyi cinizmus, pesszimizmus, kiábrándultság nélkül. Barinczai Kázmért a természet nem áldotta meg ezzel az ajándékkal. Nem igy egyes munkatársait. akik valóságos kultuszt csináltak. Nagy élvezettel adták át magukat a szenvedésnek, aminek sokszor az okát sem kutatták. Ok nem «sért gyötrődtek, mert okuk volt rá, hanefn a gyötrődésért... így sikkes ez... Barinczaiban megvolt az a tulajdonság, hogy nem vette át környezete nyomott hangulatát, állandó lelkizéseiket inkább megmosolyogta. Dolgozott, nem hivalkodva, nem is mindig a plafont rugdalva. De igen eredményesen, kiegyensúlyozottan. Gondjairól, mert neki is akadtak jócskán, keveset beszélt. Munkatársai egy darabig tudomásul vették, hogy Barinczai más, mint ők. De egy idő múlva mind többem súgtak Üssze a háta mögött: honnan veszi ez az optimizmusát. Megmozdult a munkahelyi gépezet, hogy mögé nézzen Barinczai „beteges” életkedvének. A kifejezés a főnök titkárnőjétől ered, aki először jegyezte meg néhány munkatársnak: szegénynek, biztosan Isi vannak az idegei. A többiek felkapták a fejüket, Végre helyettük kimondta valaki a gyanút. Barinczai idegei okozhatják az állandó kedély „plaftrat”. Egyre többen tették fel hol tapintatosan, hol tapintatlanul a kérdést, „mitől ilyen jó a közérzeted...” Barinczai, mentségére semmi érdemlegeset nem tudott felhozni. Nem nyert a lottón, nem örökölt, nem várományosa az ÁUami-dijnak. Nem fogyaszt kábítószert, amitől rózsaszínűnek látná a világot. Egyszerűen rendben van a szénája. Elégedett a munkával, a fizetésével. Megbecsülik— a munkahelyén éppúgy, mint otthon a család — harmonikusan él. És újabban nem hasogat a dereka sem... Ha egy ember ilyen sablonos okokkal próbálja magya- iázni a bizonyítványét — az fölöttébb gyanús — szögezte le a munkahelyi közvélemény. Barinczai intenzív — szinte elviselhetetlen — életkedve a főnök fülébe is eljutott, szóba került a szb-ülésen is. Kezdett bizonyossá válni, hogy Barinczai magyarázatai nem korszerűek. Manapság a rohanó világban — csak úgy ukmukfuk, nem jelentheti ki senki, hogy boldog ember. Barinczaira ettől kezdve mozgalmas napok vártak. Az első meglepetés az voffit, hogy alacsonyabb munkakörbe helyezték. Kímélés céljából — indokolták. Egy percig sem titkolták, hogy a diagnózis nem lehet más. mint ahogyan a mindentudó titkárnő mondta: ki vannak az idegei... Barinczai reggeltől estig stemplizett, szeme szikrákat hányt, Karikák táncoltak előtte, amikor elindult haza. Otthon — ugyancsak meglepetésére — munkatársai fo- \ gadták. Gondoskodtak szabad idejének haáznos eltöltéséről. Éjfélig kellett verni az ultit és vedelni a konyakot, a feketét... A családlátogató brigád olyan eredményesen ügyködött, hogy hamarosan elvadították otthonról Barinczai feleségét. Az asszony megunya a vég nélküli kártyacsatákat, egy nap hazaköltözött a mamához ... S ez így merit hónapokon át. Barinczai kemény fiúnak bizonyult. Még mindig optimistán látta a világot, még mindig jól stemplizett, jól nyúlt a kártyalapokhoz meg a konyakosüveghez. Az aggódó kollektíva mégis egyre borúlátóbban ítélíe meg Barinczai idegállapotát. Nem is nyugodott meg a lelkiismeretűk, amig ki nem vívták, hogy küldjék bizonytalan időre fizetés . nélküli szabadságra a szegény párát. Az újabb meglepetés volt azia csepp, amitől kicsordult a pohár. Egy nap Barinczai Kázmért markos emberek szállították el. A vizsgáló idegorvosnak mint egy megállt gramofonlemez hajtogatta: optimista vagyok, ‘ optimista vagyok... Munkatársai nem lepődlek meg a híren. Lám, jól sejtették ők, hogy ki vannak szegény Barinczai idegei... MSH