Kelet-Magyarország, 1971. november (31. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-14 / 269. szám

SO. oMaf mrar WAtíWíftotffiZMf = vasárnapi melléklet fSFF. sStfSftl&f Ä ELLENŐRZÉSEN — Nem megmondtam nektek, hogy ennél -a cégnél ki­jövünk a napidíjból... (Kiss Ernő rajza) KIRÁLYI LÁTOGATÓ ~ Ez sem valami gazdag országból jöhet!. .. AZ ÉDENKERTBEN — Már mindent megkíséreltem, de se mártás, se rétes, se pite formájában nem hajlandó megenni!... FELLÖVÉS ELŐTT '\ 1;. avagy visszaszámlálás az ókorban. ÁLLATKERTBEN — Gondjaim vannak ezzel a zsiráffal! • Tudomány @ TECHNIKA • Tudomány • TECHNIKA 9 Tudomány • Molekuláris „szörnyek" KMCIhOQZKÓP UJ GYÓGYSZER- Utóbbit a rovarevö denevérek ALAPANYAGOK A Szovjetunió miniszter tanácsa mellett működő ta­lálmányi bizottság Feliksz Jersov professzor és Leo- nyid Urivájev kandidátus, Viktor Zsdanov akadémikus vezetése, alatt végzett mun­káját felfedezésként regiszt­rálta. Több száz felfedezés szü­letett tíz év alatt a vírus­kutatásban. A virológia mo­lekulárissá vált. A tudós nem külső tüneteik, lázgör­bék. vagy az elpusztult sej- .tek száma alapján ítél a szervezet és a vírus kölcsön­hatásáról, hanem a moleku­lák és aktív csoportjaik reakcióit vizsgálja. Termé­szetes módon megnőtt tehát a kísérletek munkaigényes- sége is. A D. I. Ivanovszkij Vi­rológiái Intézetben dolgpzó, Viktor Zsdanov akadémikus vezette kutatócsoport új ada­tokat szerzett egy, a termé­szetben széles körben elter­jedt és a vérszívók közvetí­tésével az emberi szervezet­be is bejutó ún. arbo vírus­csoport szaporodási folya­matairól. A virus ruhát cseréi A vírusok szaporodási sé­mája már régóta ismeretes. A sejtekbe hatolva a vírus elveszti fehérjefburkát. nuk- leinsava beavatkozik a sejt- élet biokémiai egyensúlyába és alkalmassá teszi azt ví­rus alkotók termelésére. Az utóbbiak aztán érett vibrio- nok formájában gyűlnek össze és a tönkretett sejtet elhagyva új áldozat után néznek. Szükséges-e az egész sejt a vírus szaporodásához? A ku­tatók kimutatták, hogy bi­zonyos idővel a fertőzés után a sejtekből fertőző anyag termelésére képes struktúrák választhatók ki. A normális vírus durván három részből áll: genetikai anyagból és Két hártyából. A belső hártya fehérje, míg a külső fehérjelipid alapú. A belső hártyát speciális ví­rusfehérjék alkotják, míg a külső kialakításában aktív szerepet kap a sejtfal. A moszkvai tudósok ké­szítette „sejtkoktél” nem tar­talmaz sejtfalat. Ennek meg­felelően rendkívüli volt az eredmény is — a keletkezett vírus félig volt „öltözve”, mivel hiányzott külső -hár­tyája. A tudósoknál-: tehát sikerült kémcsőben létrehoz­niuk azt á titokzatos rib.onuk- leproteidet (RNP, nuklein- sav és fehérjekomplexu­mot), amelyet a virológusok már évek óta sikertelenül próbálnak kiválasztani az arbovírusokból. Még váratlanabb ered­ménnyel járt azonban az RNP sajátosságainak vizsgá­lata. Az RNP-t tartalmazó kémcsövet egy olyan centri­fugába helyezték, amelv több tízezerszer nagyobb g'^.'tu- lást idéz elő a Földénél. Ezen művelet segítségével a különféle sűrűségű . moleku­láris képződmények szétvá­laszthatok .és megtisztíthatók. Elcsodálkoztak a tudósok, amikor a centrifugázás után egy, sajátságait tekintve a vírus RNP-k jellemzőivel megegyező, fertőző RNP mel­lett még három ribonukleo- proteid természetű képződ­ményt találtak. A négy RNP mindegyikét a sejtbe juttat­va vírusrészecskék keletkez­tek. Ez érthető is. hiszen va­lamennyiük vírus ribonukle­insavat (RNS-t) tartalmazott — azaz teljes genetikai kó­dot egy újabb vírus képző­déséhez. A furcsaság az volt, hogv a keletkezett ribonukleopro- teidek molekuláris —ször­nyeknek” bizonyultak — azaz a vírus nukleinsavára nemcsak vírus, hanem sejt­fehérjék is épültek. A tróiai faló szerepében Az emberi szervezet az idegen fehérjék behatolására a jövevényt felkutatni és semlegesíteni képes védő fe­hérjék termelésével reagál, így is hívják őket — semle­gesítő antitestek, De hogyan viselkednek az antitestek, ha találkoznak egy hibrid RNP-vel? Hiszen a molekuláris szörnyeket sejtfehérje borítja, amellyel szemben az antitestek hatás­talanok? A feltételezéseknek megfelelően a hibridek ké­pesek vol tak ellenállni az antitesteknek. Az orvostudomány számá­ra ismert tény, hogy az em­ber egyes betegségei azért keletkeznek, mert a szerve­zet antitesteket termel saját szövetei és fehérjéi ellen. Reuma esetén például ezek az antitestek a szívbillen­tyűk súlyos elváltozását okozzák. Miért mehet végbe ez a rendkívül veszélyes és ter­mészetellenes folyamat? Le­het, hogy a többi között a molekuláris „szörnyek” is szerepet játszanak itt? Hi­szen vírusfehérjéjük szoro­san összefonódik a sejtfehér­jével, azaz a szervezet nem­csak a vírus. hanem az egész komplexum ellen ter­mel antitesteket, amelyek a továbbiakban egyesülnek a normális szövetek fehérjéi­vel és elpusztítják azokat? A hibrid RNP-k képződé­se még egy furcsa jelenség­re ad magyarázatot. Van a vírus genetikai információ­ját hordozó nuikleinsavak egy könyörtelen ellensége; amely gyorsan ártalmatlanná képes tenni azt Ez a nuk- leáz enzim. A sejt vírusos fertőződése esetén az enzi­mek aktivitása jelentős mér­tékben nő. ezért egyes kuta­tók feltételezik, hogy a nukleázok a szervezet vé­delmi rendszereinek alkotó­részei és a vírusfertőzésre válaszul a sejtben egy való­di védősápc képződik — a nuikleáz. Ha viszont a sejtek tele vannak nukleázzal, hogyan Lehetséges egyáltalán vírus­fertőzés? Minden valószínű­ség szerin a vírus ezen ké­pessége az általa a sejtfehér­jékkel képződött hibrid- komplexumoknak köszön­hető. mivel a sejtfehérjék megvédik őt a nukleáz tá­madásától. A szovjet tudósok által ta­nulmányozott pszeudo­vírusok egy sor szerteágazó kérdést vetettek fel. Néme­lyeket közülük már meg is válaszoltak és ez nagy lépést jelent előre az egyik legalap­vetőbb' probléma — a vírus és a sejt kölcsönhatásának ku­tatásában. (APN) H875. november 14-én alapítottak a. Zeneakadémiát, mai nevén ,a Zeneművész-eti Főiskolát. Kikből álV- az első tanári kara? Beküldendő: vízsz. 1,. függ. 3»3 és VÍZS23. 41. VÍZSZINTES: 13. Eszmék, gondolatok. 14. Épí­tészeti. stílus. 15. őseik. 16. Visz- sza: névelővel szilárd viz. 21. Egynejü, egyférjű. 23. Visszarúg! 24. Vissza: erdei vad. 25. Vágó- eszköz. 26. Helyhatározó rag. 26. Saját kezűleg. 29. Bő. 32. Isten latinul, birtokos esete. 34. Nyári ruhára valót varratás előtt víz­be márt. 36. Gyilkoltam. 39. Visz- sza: függő. 44. Kötést ellentéte. 45. Minőségi ellenőrzést végző? 46. Jóindulatúan figyelmeztet. 47. Kevert pör! 48. Indíték. 50. Ti­beti szarvasmarha. 51. Filmfajta. 5(2. Kicsinyítőképző. 53. Házacs­ka. 55. Keleti ital (f’). S7. Vá­szon. 58. Tésztatöltelék. 60. Eb­ben sül a tészta. 61. A Kisalföld csehszlovákiai részén lévő Senec község magyar neve. 62. Dühös leutya teszi. G4. Román pénz töb­besben. 65. Romániai város. FÜGGŐLEGES: 2. Citáló. 3. A méhek viaszból épített hatszögü kamrácskája a kaptárban. 4. ZÄA. 5. Telekszé­lek! 6. Ritka férfinév. 7. Szá­guld. 8. Az egésznek eme alkotó része. 9. Cérium vegyjele. 10. Meggyőződés 11. A lángok mar­taléka lesz. 12. Folyó Egyiptom­ban. 17. A iuh hímje. 18. Keleti uralkodói rang volt. 21. Nem el eg. 22. Község a 'hegy alján. 26. Tartósító anyag, régen a vasúti talpfákat, villanyoszlopokat itat­ták át vele. 27. Beethoven-nyi- tány. 29. Bács-Kiskun megyei község. 30. M-mel kártékony lep­ke. 31. Labdarúgótrofea rövidített neve. 33. Lengyel József elbeszé­lése. 36. Elválás része! 36. Vizet kiborít. 37. Alumínium föld. 38. Budapesti gyár rövidített neve, 1 melynek Mátészalkán m van Sok növény tartalmaz bio- ' lógiailag aktív anyagot. Az alkaloidokat, a növényekből nyert gyógyító anyagokat a népi gyógyászat mellett egy­re inkább alkalmazzák a modern gyógyszergyártásban is. Elterjedésüknek azonban a jelentős akadálya erős mér­gező hatásuk. E káros hatás csökkentésében a kutatók az alkaloidoknak azt a tulajdon­ságát igyekeznek felhasznál­ni, hogy összekapcsolhatók más vegyületekkel vagy ele­mekkel. Az egyik így kapott alkaloid, ideiglenes nevén „beralin” berberinből és klórmolekulákból áll. Mérge­ző hatása sokszorosára csök­kent, hatóereje változatlan maradt. Ugyancsak jelentős a glicilcitizin, amelynek toxi­kus hatása 20-szor kisebb, mint a citiziné. Az alkaloida toxikus hatá­sának oka feltehetően ab­ban rejlik, hogy a sejtbe való behatolások — lévén „ide­gen” anyagok — „harc” árán megy végbe, ami a sejtet rombolja. A tudósok most al­kaloidok és aminosavak összekapcsolásával ennek ki­küszöbölésén fáradoznak. A DOHÁNYZÁS MEGZAVARJA AZ ÉJJELI LÁTÁST, mivel a cigarettafüstben lévő szénmonoxid csökkenti a vér oxigéntartalmát. A nyugatné­met légierő repülőorvosi in­tézetének munkatársai egy nemrégiben lezajlott kong­resszuson ismertették ez irá­nyú vizsgálataik eredményét, melyek mind a repülés, mind a gépjárművezetés biztonsá­gának növelése szempontjá­ból komoly jelentőségűek. íf KIPUSZTULNAK A DENEVÉREK A A bonni zoológiái kutatóin­tézet vizsgálatai kimutatták, hogy a denevérek már há­rom évtized óta tapasztalt pusztulása az utóbbi évek­ben rendkívüli mértékben fo­kozódott és az 'NSZK-ban ho­nos 21 denevérfajt a teljes kipusztulás veszélye fenye­geti. A pusztulás oka az ipar és a mezőgazdaság behatolá­sa azokra a területekre, amelyeken a denevérek ere­detileg honosak, valamint a zsírban oldódó rovarirtó sze­rek fokozódó alkalmazása. gyáregysége. «, Hiányos vágó­szerszám. 42. Kerti munkát vé­geztem: 43. Hajít, nagy ívben dob. 49. Láttam én már ...• var­iét. 52. Női fairé való. 54. Színművészünk. (+1. 55. Nem fér bele több. 56. Látható rajta, hogy álmos. 57. Rádióadón üzenetet továbbit. 59. Fejér megyei község. 61. Vissza­írsz! 63. GÖ. 65. Régi római pénz. A megfejtéseket november 22- ig kell beküldeni. CSAK LEVELEZŐLAPON BE­KÜLDÖTT MEGFEJTÉSEKET FOGADUNK ü. a nyári hónapokban zsira­dékrétegükben elraktározzák és télen, amikor szervezetük­ben sor kerül e réteg lebon­tására, gyakran következik be halálos mérgezés. Ezenkí­vül e vegyszerek jó néhány, a denevérek táplálékát képe­ző rovart pusztítanak ki, ami­nek következtében csökken megfelelő táplálkozási lehető­ségük. Mivel a denevérek egy év folyamán csak egyszer kölykeznek, az alacsony sza­porodási arányszám miatt a denevérek rendszeres meg­tizedelése különösen veszé­lyes. DRÁGAKÖVEK A TENGERFENÉKEN Az Ukrán Tudományos * Akadémia Geokémiai és Ás­ványfizikai Intézete munka­társainak most sikerült elő­ször gyémántot és titánt tar­talmazó ásványok és beton­homok jelenlétét kimutatni az Azovi-tenger fenekén. Speciális úszódokkról 49 ku­tatófúrást végeztek, különle­ges csövekkel több száz min­tát véve a sekélyebb tenger^ részek fenekéről. Mély vízben a mintavételt, búvárok végez­ték. A tengerfenék rajzola-- tát geológiai lokátorral hatá­rozták meg. Valamennyi mintát változatos fizikai-ké­miai vizsgálatoknak vetették alá. Geokémikusok 41, a ten­gerbe ömlő folyó vizét Vizs­gálták meg, köztük olyan je­lentős víziutakét, mint a Don és a Kubány. Különösen az Azovi-tenger északi része bizonyult „ter­mékenynek”. Titán tartalmú ásványokat, — ilmenitet és rutilt találtak itt. A kisebb sztyeppéi folyó, a Berda del­it ájáJiúk Ijomokja szintén gass^b Magnak - bizonyult ásványok-' ban —- a rhinták nagy/száza­lékban tartalmaznak apati- tot, gránátkövet és kromitot. A sekélyebb tengerfészek és a fürdőhelyek fenekén cirkó­niumot és elszórtan apró gyémántokat találtak. A tudósok feltételezik, hogv az Azovi-tenger fenéktalajá­nak geológiai szerkezete megegyezik a környező, ha­sonló jellegű, ásványi kin­csekben gazdag vidék tala­jának felépítésével, és mint­egy azok folytatásaként szol­gál. Mindez tehát újabb ás­ványáéi ő helyek, köztük vas­érckészletek feltárását ígéri. Október 31-i rejtvénypáiyáza- tunk megfejtése: „..Tudni mindent! és nem hinni sommit. hinni mim- demt és nem tudni semmit.. Nyertesek: Csahai András. Hor­váth Andrásné. Papp Lászlómé. Siiha .Tózsefné, Szakady Márta: Téglássi Mária nyíregyházi. Ra- bóczki Katalin baktaiórántház . Lengyel Ferenc levelek!. Kása János nyírbátori és Szabad Mar- \ git vajai kedves rej tvé ny fej tői rak. A nyertesek részére fejenként S db könyvsorsjegyet postán el­küldtük, KÉRÉSZI REJTVÉNV

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom