Kelet-Magyarország, 1971. november (31. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-02 / 258. szám

2. oldal KELET-MAGYARORSZÄG 1971. november 2. (Folytatás az 1. oldalról) marosan lehetséges legyen a megfelelő egyezményeik alá­írása. Honeoker ezután arról be­szélt. hogy párt.ia és orszá­ga mindent elkövet a szo­cialista közösség egységének erősítésért, erejének gyara­pításáért. nemzetközi befo­lyásának növeléséért. Ebben L. BREZSNYEV: a vonatkozásban döntő fel­adatnak tekinti a Szovjet­unióhoz fűződő barátság, sokoldalú együttműködés és szövetség erősítését. — Megbeszéléseink újból megerősítették elméleti és politikai nézeteink és tevé­kenységünk teljes egyöntetű­ségét — jelentette ki Ho- necker. a jelenlegi nemzetközi élet fontos tényezőjének, a tartós európai biztonság szavatolá­sához vezető sikeres lépések előfeltételének tekintjük. Az NSZEP vezetőivel most befejezett tárgyalásaink be­bizonyították, hogy teljesen egységes nézeteket vallunk minden megvitatott kérdés­ben. A tárgyalások ismételten megmutatták, hogy mennyire hasznos és mennyire szüksé­ges a mi testvéri szövetsé­günk, mekkora szerepet ját­szik barátságunk, az egész szocialista közösség összefor- Fottsóga a modern Európa politikai életében. ★ A világos és határozott politika hívei vagyunk Leonyid Brezsnyev pohár­köszöntőjében hangoztatta, hogy a berlini találkozó ked­vező és jó irányú európai vál­tozások közepette folyt le. Megjegyezte, hogy az ered­ményeket a kommunisták joggal vallják magukénak, de utalt rá: ugyanakkor azt is látni kell, hogy a tőkés Euró­pában mind aktívabban és bátrabban jelentkeznek olyan erők, amelyek a kölcsönös megértés és a politikai reali­tás alapján sürgetik az euró­pai problémák megoldását. Lényegében általános elisme­rést nyert a háború utáni eu­rópai határok sérthetetlensé­gének elve. Lényegében álta­lánossá válik annak mégérté- se is, hogy nem lehet vissza­fordítani azokat a társadalmi és politikai átalakulásokat, amelyek az utóbbi negyed­század során mentek végre Európában. Reális körvona­lakat kezd ölteni az európai biztonsági és együttműködési értekezlet összehívásának perspektívája. Valószínűleg a közeli jövőben elkezdődhet­nek a tárgyalások az Európá­ban elhelyezett fegyverek és az itt állomásozó fegyveres erők csökkentéséről. — Mindezek, elvtársak — folytatta Leonyid Brezsnyev — fontos és pozitív momen­tumok. Minez megfelel az európai kontinensen végbe­menő társadalmi és politikai fejlődés megérett követel­ményeinek. Megfelel a szoci­alizmus alapvető érdekeinek is. A testvéri szocialista ál­lamok tehát ezért sürgetik olyan kitartóan, olyan követ­kezetesen, hogy Európa le­gyen a béke'és a kölcsönösen előnyös együttműködés kon­tinense. Es ez — mondotta Leonyid Brezsnyev — országaink szá­mára nem propagandajel­szó, nem politikai taktika, ha­nem stratégiai irányvona­lunk jut ebben kifejezésre. Ha Európát a tartós béke kontinensévé tehetjük, akkor teljes egészében kiküszöböl­hetjük az államok közötti kapcsolatokból az erő alkal­mazását és az erőszakkal való fenyegetőzést. Végezetül min­den mesterséges akadályt el kell távolítani az európai ál­lamok •— társadalmi rend­szertől független — békés együttélésének útjából — Természetes, hogy en­nek a programnak a meg­valósítása feltételezi az NDK egyenjogú részvételét az eu­rópai kontinens sorsát érintő problémák megoldásában. A békés együttélés tartós lég­köre Európában lehetetlen az NDK, mint független és szu­verén állam törvényes érde­keinek és az ebből fakadó következményeknek figyelem- bevétele nélkül. Részletesen elemezte azo­kat a politikai gazdasági és kulturális eredményeket, amelyeket a Német Demok­ratikus Köztársaság ért el fenállása éveiben, majd így folytatta: — Az Európa köz­pontjára vonatkozó hosszú­távú rendezés számos kérdé­se még megoldatlan. Még ko­moly politikai küzdelem vár ránk. A reakciós és sovinisz­ta beállítottságú körök az NSZK-ban elkeseredett erő­feszítéseket tesznek, hogy meggátolják az NDK mint szuverén állam további fej­lődését, szövetségeseket ta­láljanak és meghiúsítsák a fe­szültség mutatkozó enyhülé­sét Európában. — A Szovjetunió, a Német Demokratikus Köztársaság és más szövetséges szocialista államok kellő módon érté­kelik az NSZK kormányának reális lépéseit és készek azokra hasonlóakkal vála­szolni. Mi azonban a világos és határozott politika hívei vagyunk. — Feltételeznünk kell, bogy a józan nyugati politi­kusok tudatában vannak a valódi helyzetnek. Visszaút nincs. A szocializmus pozíciói a Német Demokratikus Köz­társaságban megboptha- tatlanok. Ha egyes nyugati körök abban reménykednek, hogy a jelenlegi politikai kon­junktúrát arra használhatják fel, hogy megpróbálják meg­gyengíteni és megingatni a szocializmus álláspontjait az NDK-ban, akkor ezek hiú, soha valóra nem váló remé­nyek. Biztosíték erre a Né­met Szocialista Egységpárt politikai érettsége és aktivitá­sa, az NDK dolgozóinak szo­cialista hazaszeretete. Bizto­síték erre a szocialista inter­nacionalizmus elvein alapuló testvéri kapcsolat az NDK és a Varsói Szerződés szerveze­tében helyet foglaló szövetsé­gesei között. A világsajtó mostanában sokat ír a Szovjetunió béke- offenzívájáról. Igen, mi foly­tattunk és folytatunk ilyen offenzívát. Offenzívát a reak­ció és a háború népellénes erői ellen. Ezt ismételten és világosan kimondtuk az SZJCP XXIV. kongresszusán elfogadott békeprogramban. A békeharcot nem egyedül folytatjuk. Velünk van a Né­met Demokratikus Köztársa­ság, velünk vannak más testvéri, szocialista országok. Államaink szilárdan folytat­ják az európai és az egyete­mes béke, a nemzetközi együttműködés erősítésére irányuló politikájukat. — Ennek az irányvonalnak a keretében látogattak el a Szovjetunió párt- és állami személyiségei a világ számos országába. Ugyanennek az irányvonalnak a keretében került sorra és fejeződött be tegnapelőtt a szovjet küldött­ség franciaországi látogatása. — Kijelenthetem, hogy a franciaországi látogatás eredményeit pozitiven érté­keljük. A Pompidou elnök­kel és más francia államfér­fiakkal tartott megbeszélések, a közös szovjet—francia ok­mányok azt igazolták, hogy mindkét hatalom határozot­tan ellenzi az erőszakot és az önkényt a nemzetközi ügyek­ben, egységesek abban a szándékukban, hogy megóv­ják és tartóssá tegyék az eu­rópai és az egyetemes békét. A szovjet—francia kapcso­latok stabil és tartós jellegét 61. — Én csak a segédgyógy­szerész vagyok, tiszt úr — közölte Schenk. — A ház asszonya ez a kisasszony — mutatott Ingére. Az őrmester megfogta a lány állát. — No, ha még egy alakot találok nálad, akkor elbánok veled. Szerencsétek van, hogy nem vagyunk svábok. Ök. az ilyen dolgokért a falhoz ál­lítják az embert. — Klosst hátba lökte és kifelé indul­tak a lakásból. Már egészen világos volt. Amikor az utcára értek, is­mét rákezdte a tüzérség. Az egyik lövedék nem messze, a főtéren csapódott be; töl­csérben szökött fel a föld és a homok. Egy másodpercre a falhoz simultak, de amikor újra el­Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára hétfőn dél­után befejezte több napos ba­ráti látogatását az NDK-ban. Látogatásáról hétfőn este közleményt adtak ki. Brezsnyev és Honecker ki­fejezte mélységei elégedett­ségét azzal, hogy a Szovjet­unió és az NDK vezető párt­ós állami funkcionáriusainak találkozói meghonosodtak a két párt és a két kormány kölcsönös kapcsolatainak gyakorlatában. Megállapod­tak abban, hogy fenntartják és továbbfejlesztik ezt a gya­korlatot. Brezsnyevnek és Erich Ho- neckernek, a Német Szocialis­ta Egységpárt első titkárának gépkocsija 15 óra 20 perckor érkezett meg a berlin-schö- nefeldi repülőtérre. A Szov­jetunió és a Német Demok­ratikus Köztársaság állami himnuszának elhangzása után Brezsnyev a díszszázad parancsnokának tisztelgését fogadta, majd oroszul búcsú­zott el a díszszázadtól. Úttö­rők virágcsokorral köszöntöt­ték Leonyid Brezsnyevet és kíséretének tagjait. Ezután Brezsnyev búcsút vett a Német Demokratikus Köztársaság fővárosának tisz­teletére megjelent vezető közéleti személyiségeitől, a berlini szovjet kolónia tagjai­tól, az NDK-ban akkreditált diplomáciai testület képvise­lőitől, majd a berlini lakos­ság ezreitől,, akik lelkesen „druzsba” kiáltásokkal üd­vözölve' köszöntötték' az SZKP főtitkárát. A nemzeti néphadsereg díszegységének ' elvonulása után Leonyid Brezsnyev és kísérete az NSZEP Politikai Bizottságának tagjaival és póttagjaival együtt a repülő­géphez ment, és a feljárónál melegen elbúcsúzott az NDK- beli testvérpárt vezetőitől, külön megölelve és megcsó­kolva Erich Honeekert, a párt első titkárát és Willi Stoph mini sztereln ök öt. Hétfőn délután visszaérke­zett Moszkvába Leonyid Brezsnyev, az SZKP Közpon­ti Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelső Tanács?, elnökségének tagja. A vnukovói repülőtéren az SZKP KB főtitkárát Alekszei Koszi gin, Nyikolaj Podgomij és más hivatalos személyisé­gek fogadták. Jelen volt Franciaország és az NDK moszkvai diplomáciai képvi­seletének vezetője is. indultak és mentek a törzs­kar felé, elszabadult a Po­kol. A német tüzérség a fő- deret lőtte; látták a sarok­ház leomló falát, egy pilla­natra minden elsötétült, a torkukban és a tüdejükben érezték a port, aztán a por elszállt, és a romhalmazon át lengyel harckocsi tört e}őre. Ment észak felé... — őrmester úr — suttog­ta az egyik katona —, az őr­nagy úr meghagyta, hqgy a fritzet nyírjuk ki, ha nem tudunk eljutni vele a törzs­re. Golyó a kobakjába és kész. Az ostoba helyzet most már igazán kezdett veszélyessé Válni. Klosst fojtogató düh kerítette hatalmába; köny- nyen sor kerülhet arra, ami­től mindig rettenetesen félt: lengyel golyó oltja ki életét. Eszébe volt belenyugod­Andrzej Zbych: Kiess kapitány Lengyelből fordította: Varsányi István Podgornij fogadta a magyar parlamenti küldöttséget A magyar országgyűlés küldöttsége, amely a Szov­jetunió Legfelső Tanácsának meghívására egy héttel ez­előtt érkezett a Szovjetunió­ba, ukrajnai és üzbegisztáni körutazását befejezve vasár­nap visszatért Moszkvába. A delegáció TU—114-es gépe kevéssel éjfél előtt szállt le a szovjet főváros domogyedo- vói repülőterén, ahol fogadá­sára megjelent Jadgar Nasz- riggyinova, a Legfelső Ta­nács Nemzetiségi Tanácsának elnöke és a Legfelső Tanács több más, magas rangú tiszt­ségviselője, valamint Rapai Gyula moszkvai magyar nagykövet. Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelső Taná­csa elnökségének elnöke hét­főn este fogadta a Moszkvá­ban tartózkodó magyar par­lamenti küldöttséget. Előző­leg hétfőn délben Rapai Gyula. Magyarország moszk­vai nagykövete fogadást adott a magyar országgyűlés küldöttsége tiszteletére. Délután a magyar küldött­ség felkereste a mintegy tíz­ezer munkást foglalkoztató moszkvai Il-es számú óra­gyárat. amely kollektív tag­ja a Szovjet—Magyar Bará­ti Társaságnak. A magyar vendégek meg­tekintették a szerelőműhe­lyeket. elbeszélgettek a munkásncCakel. a gyáregy- ségyezetckkel. Este a Kremlben Nyikola.i Podgornij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségé­nek elnöke fogadta ország- gyűlésünk küldöttségét. Podgornij meleg szavakkal üdvözölte a magyar delegá­ció vezetőjét és tagjait. Em­lékeztetett a magyar és szovjet vezetők legutóbbi *■ zeniéi yes találkozóira, ame­lyeken ismét és ismét bebi­zonyosodott. hogy a Szovjet­unió és a Magyar Népköztár­saság viszonyában nincsenek vitás kérdések, teljes a néze­tek azonossága minden alap­vető kérdésben. Apró Antal válaszában őszinte megelégedéssel nyi­latkozott a magyar parla­menti küldöttség szovjet­unióban látogatásának eddi­gi tapasztalatairól. tolmá­csolta a delegáció tagiéinak köszönetét a gazdag útiprog­ramért. A magyar, parlamenti kül­döttség • hétfői programja színházlátogatással zárult. Magyar felszólalás az ENSZ~ben Az ENSZ gazdasági és szo­ciális tanácsa ülésén az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési szervezetének (UNCTAD) munkájáról folyó vitában fel­szólalt dr. Pataki János nagy­követ. Rámutatott, hogy e szervezet fontos szerepet ját­szik a világkereskedelmi problémák és a kereskede­lemfejlesztési lehetőségek tanulmányozásában. Sajná­lattal állapította meg, hogy jóllehet a nemzetközi keres­kedelem teljes volumene nőtt, a fejlődő országok részesedé­se csökkent. A szakadék a fejlett és a fejlődő országok között tovább nőtt. A fejlődő országok helyzetét tovább sú­lyosbította, hogy a készter­mékek ára gyorsabban (kö­rülbelül 6 százalékkal) nőtt, mint a nyersanyagoké (körül­belül 3 százalékkal)? Aggass-» tóak a jelenlegi pénzügyi vál­ság és az USA-kormány által tett legutóbbi intézkedések következményei is, amelyek jelentäß visszalépést jelente­nek a kereskedelem liberali­zálásában. A magyar képviselő ezután arról szólt, hogy hazánk lé­Svájc választásra jogosult 3,6 millió állampolgára közül vasárnap alig 2 millióan já­rultak az urnák elé, hogy megválasszák a nemzeti ta­nácsból és az államtanácsból álló úgynevezett szövetségi gyűlést, Svájc parlametjét. A vasárnapi választások érde­kessége, hogy először szavaz­péseket tett a fejlődő orszá­gok Magyarországra irányu­ló exportjának előmozdításá­ra és 1972. január 1-től a kedvezmények rendszerét ve­zeti be. A magyar kormány reméli, hogy a fejlődő orszá­gok is erőfeszítéseket tesznek, hogy kiterjesszék kereskedel­müket Magyarországgal, bá­torítják a közvetlen kereske­delmet, hozzáigazítják ex­portjukat kereskedelmi part­nereik kereskedelmi előírá­saihoz, támogatják a gazda­sági kapcsolatok kiterjeszté­sét, Az UNCTAD-nak is nö­velni kell erőfeszítésiéit a fej­lesztéssel kapcsolatos problé­mák megoldására és a nem­zetközi kereskedelem norma­lizálására. Beszéde végén Pataki Já­nos a szervezet harmadik konferenciájának előkészü- ' I§tŐivei foglalkozott. Sajná­lattal állapította meg, hogy a konferencia előkészítésében még mindig nem valósították meg az egyetemesség elvét: az NDK-t megakadályozzák, hogy részt vegyen a konfe­rencia munkájában. hattak a nők, akik eddig Svájcban nem rendelkeztek választójoggal. Ugyanakkor a svájci nők alig 50 százaléka élt ezzel a joggal. Többen ki­jelentették, azért nem sza­vaznak, mert „nem tudnak eligazodni” a bonyolultnak tűnő pártviszonyok és vá­lasztási előírások között. Felhúzták a kínai zászlót az ENSZ előtt Az ENSZ szóvivőjének közlése szerint Gsi Peng-fej, a Kínai Népköztársaság ügy­vezető külügyminisztere va­sárnap U Thant ENSZ-fő- titikárhoz intézett táviratban közölte: a Kínai Népköztár­saság azt szeretné, ha a köz­gyűlés és a Biztonsági Ta­nács tagjai közé az angol abc szerint a .,c” betű alatt sorolnák be, vagyis mint „China. People, s Republic of” (Kína, Népköztársa­ság). Ennek megfelelő­en hétfőn reggel a népi Kí­na öt aranycsillagos vörös zászlaját Chile és Kolumbia lobogója között húzták fel a 131 tagállam zászlóinak so­rában. Casiro Chilébe látogat Salvador Allende chilei el­nök az NBC amerikai televí­ziós társaságnak adott nyi­latkozatában jelezte, hogy Fidel Castro a következő 3 hét során Chilébe látogat. Allende elnök azt is kijelen­tette, hogy kész támogatni az olyan külföldi beruházáso­kat, amelyek előmozdítják az ország ipari fejlődését. Allende az NBC tudósító­jának elmondotta, hogy az országban komoly gazdasági feladatok várnak megoldásra, de a helyzet — egyes nyugati jelentésekkel ellentétben — egyáltalán nem válságos, majd utalt arra, hogy Chile milyen eredményeket ért el az infláció és a munkanélkü­liség ellen, valamint az ipari termelés növeléséért indított harcban. Választás közönnyel ni, eddig harc elől még nem hátrált még. A géppisztoly csövét a háta közepén érez­te, kezét a tarkóján kellett tartania. Ha szólna is ezek­nek a legényeknek, ha lelep­lezné is magát, vajon hinné­nek-e neki? Az őrmester azonban té­továzott. Látszott rajta, hogy ismeri a front Íratlan törvé­nyeit és nem cselekszik hü- belebalázs módjára. — Talán elérjük a tör­zset — mondta. Elindultak. A tüzérség el­hallgatott, a géppuskák kele- pelni kezdtek, puskaropogás hallatszott, a közelben grá­nátok robbantak. Az imént még kihalt utca hamarosan harctérré válik. A városon keresztül lengyel csatárlánc vonult hátrafelé. A katonák meg-megálltak a falak ha- sadékaiban, fél térdre eresz­kedtek a kőlapokon és újból hátraugrottak. Két fiút vet­tek észre, páncélököl volt náluk. Nincs mit tenni — jelen­tette ki nyugodtan az őrmes­ter. — A törzskar már egé­szen bizonyosan elhagyta ré­gi állomáshelyét. Már nem érjük el őket. Bementek a legközelebbi kapu alá. Kloss úgy mérlegelte a helyzetet, hogy az őrmester­nek lényegében igaza volt. Mihelyt az automata fegyve­rek abbahagyták a köpkö- dést, tisztin hallotta a moto­rok zúgását. .Német páncé­los egységek nyomultak be a városkába. Cselekedni kel­lett. Kezét levette tarkójá­ról és zsebre dugta. — Fiúk — szólalt meg len­gyelül —, mégis el kell kí­sérnetek a törzsre. Ha meg­változott az állomáshely, majd megtaláljuk később, a várostól északra. — Te beszélsz lengyelül? — rikkantotta az őrmester. — No és mi van abban. Kevés fritz beszél lengyelül? — szólt vissza ugyanaz a katona, aki a kis Waltert megtalálta Kloss csizma­szárában. — Menti az irhá­ját, bújik a halál elől. Hova a fenébe hurcolnátok most őt magatokkal? • — Butaságot csinálnak — fordult Kloss ezúttal csak az őrmesterhez. — Ezért senki sem fogja megsimogatni a fejecskéjüket. Egészen közeli robbanás. Kloss azonnal felismerte: né­met páncélelhárító ágyú tü­zelt. Az őrmester figyelmesen szemlélte Klosst. — Parancsom vg,n — jelen­tette ki végül. — Ez front, barátom... — Még kereketold útköz­ben... — mondta ugyanaz a közlegény. Géppisztolya zár­jával csettentett. — Állj a iáihoz, fritz... Kloss kinézett az utcára. Csak a járda szélét láthatta; lengyel katonák szaladgáltak a ház előtt. — Fiúk — kiáltotta — én... Amaz torkára forrasztotta a szót: — Magad mondtad, hogy Hans Kloss kapitány vagy. Már csak néhány másod­perc maradt; egy jól irány­zott ütés az őrmesterre és kiugorni az utcára. Sikerül? Nincs sok esélye, valószínű, mindkét katona lőni fog, egyikük biztos eltalálja. Ab­ban a pillanatban, amikor már döntött és kész volt cselekedni, Nowakot látta futni az úttesten. — Nowak! — rivallt. Megállt azonnal és beug­rott a kapualjba. Alig ka­pott levegőt. — Ö, istenein! — suttogta, mint valami civil. — Már minden reményem elveszett. (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom