Kelet-Magyarország, 1971. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-13 / 241. szám

!9Tl. október 13. WwQET SfÄÖ'fARORSZAg S. oldal Az 1971. évi törvény AZ IFJÚSÁGRÓL SZOL az 1971. évi IV. törvény. A társadalom majdnem felét alkotó ifjúság jogait és köte­lességeit emeli törvényerőre. A Magyar Szocialista Mun­káspárt 1970. februári állás- foglalása alapján, másfél esz­tendei szerteágazó munka után készült el, s a Magyar Népköztársaság legfőbb tör­vényhozó szerve, az ország­gyűlés egyhangúlag, nagy örömmel szavazta meg. Meg­jelent a Magyar Közlönyben, a hivatalos lapban, s a ki­hirdetéssel már hatályba is lépett. Ilku Pál művelődésügyi mi­niszter előadói beszédében az országgyűlés előtt hangsú­lyozta, hogy amit a törvény az ifjúság jogának ismer el, annak gyakorlásához biztosít­ja is a lehetőségeket. A törvény azt a mércét ál­lítja a fiatalok elé, hogy múl­ják felül a mai idősebb nem­zedékeket, a mai fiatalok szárnyalják túl apáik nemze­dékét. Többet vár a mai if­júságtól, mint amennyit a törvényalkotók nemzedéke alkotott — pedig az forradal­mi tetteket hajtott végre, alapvetően megváltoztatta hazánk társadalmi rendsze­rét. A fiatalságnak az immár több, mint negyedszázados szocialista Magyarország vív­mányai jelentik az indulási alapot. Tudásuk, általános és szakmai műveltségük széle­sebb és korszerűbb, mint a három-négy-öt évtizeddel ez­előtti ifjúságé volt. Ennek a nagyobb tudásnak' még na­gyobb akaraterővel, állhata­tossággal és felelősségérzettel kell párosulnia. így gondos­kodhat a fiatalság saját jövő­jéről és egyben a szocialista Magyarország jövőjéről is. 1 MAR A MARXIZMUS klasszikusai hangsúlyozták, hogy egy társadalom fejlett­ségét nem lehet pusztán az elfogyasztott anyagi javak­kal mérni. A mi országunk teherbíró képessége, népgaz­daságának mai lehetőségei is végesek. Adottságaink határai között azonban biztosítani kell a fiataloknak a lehetősé­get ahhoz, hogy sokoldalúan fejlődjenek, kifejleszthessék képességeiket, megismerjék és megszeressék az élet szép­ségeit, s megtalálják boldo­gulásukat. Ezért, minden ál­lami szerv kötelességévé te­szi a törvény, hogy ehhez biz­tosítsa a feltételeket. Szocia­lista társadalmunk ily módon új jellemvonással gazdago­dott. A törvény megállapítja, hogy „a Magyar Népköztár­saság társadalmi céljai meg­valósításában bizalommal számít és támaszkodik az if­júságra, különös gondot for­dít fejlődésére, oktatására és nevelésére, szocialista világ­nézetének állandó fejleszté­sére, következetesen védel­mezi érdekeit.” • Az állam, amely kötelességének tartja az ifjúság jogainak biztosítá­sát, elvárja az ifjúságtól, hogy „a magyar nép forradal­mi hagyományainak méltó örököse, a szocialista társa­dalom felépítésének áldozat­kész munkása, a szocializmus és a kommunizmus megvaló­sításának résztvevője legyen”. A törvény az egész társa­dalom kötelességévé teszi, hogy sokoldalú neveléssel, oktatással és képzéssel ké­szítse fel az ifjúságot felada­tai teljesítésére. Leszögezi, hogy a gyerekek felnevelése és a róluk történő gondosko­dás elsősorban a szülők kö­telessége. Az ifjúság nevelé­sének, oktatásának és képzé­sének alapvető intézménye az iskola. Biztosítania kell a tanulók szocialista nevelését, valamint a társadalom fejlő­désével összhangban az álta­lános és szakmai műveltség elsajátításának feltételeit, a korszerű képzést. Külön pa­ragrafus foglalkozik a fizikai dolgozók gyermekeinek to­vábbtanulásával, kimondva, hogy fokozott figyelmet kell fordítani a zavartalan tanu­lást akadályozó körülmények felszámolására. Felelőssé te­szi a fiatalság szocialista ne­veléséért a munkahelyeket, a kulturális, egészségügyi és sportintézményeket, vala­mint a társadalmi és tömeg­szervezeteket is. Kiemelkedő szerepet szán a fegyveres erőknek a fiatalok hazafias és internacionalista nevelé­sében, műveltségük elmélyí­tésében, politikai, erkölcsi és emberi formálásukban. A törvény 12. paragrafusa kimondja, hogy „az ifjúság szocialista emberré formálá­sában kiemelkedő jelentősége van a munkának”. Megszabja a munkahelyi vezetők köte­lességeit, kimondja, hogy a dolgozó fiatalok anyagi és erkölcsi megbecsülését a töb­bi dolgozóval azonos módon kell biztosítani. Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára a törvényről szólva hangsúlyozta, hogy a tehetség és a képesség fogalmát szé­lesen, a szocialista társada­lom alapelveinek megfelelő­en kell értelmezni. Megálla­pította, hogy a műszaki-tu­dományos forradalom fokoza­tos térhódításával egyenes arányban nő a művelt, nagy szakmai kultúrájú munkás értéke, társadalmi rangja. A TÖRVÉNY éppen azt a celt szolgálja, hogy művelt, nagy szakmai és általános kultúrájú, dolgos felnőttek nevelődjenek a mai fiatal nemzedékből. A kormány az ifjúsági törvénnyel együtt ki­hirdetett határozatában már­is intézkedett az 1971. évi IV. törvény végrehajtásáról, megszabta az első feladato­kat. Mert a törvény megvaló­sítása szívós, hosszú ideig folytatott munkát igényel. Az egész társadalom közös erő­feszítéseivel válnak majd a törvény elvei egyre inkább gyakorlattá. (P.) A vízcsap M egyek a börtönbe. Tu­dom, hogy sajnálnak, de elébb hallgassák meg kálváriámat. Tulajdon­képpen az a bűnöm, hogy minden jelhívást elolvasok és betartok. Most kétségkívül a vízcsap az oka mindenne}i. Először csak csepegett, de ír ez is nyugtalanított, mert sokszor olvastam, hogy zárd el a víz­csapot. A második meglepetés az volt. hogy a fal átnedvese­dett. A vakolat barmivá szi­nezödött és olyan lett, mint egy hegy- és vízrajzi térkép. És pontosan akkor, amikor a képernyőn feszülten figyeltük a Tenger titkai című filmso­rozat esedékes fejezetét, To­kaj táján megeredt a víz. Mintha konyhánk pusztaságá­ban maga Mózes fakasztott volna vizet a sziklából. Félrelökve Cousteau kapi­tány által okozott tengeri iz­galmakat, magam telefonál­tam sürgős segítségért. Jó­ságos hangú, udvarias kis­asszony nyugtatott meg szép szavakkal és kötötte lelkünk­re, hogy tartózkodjunk ott­hon, mert mindjárt küldi a szerelőt. Vártuk türelemmel, de nem tettük ölbe a kezün­ket, mert egyre gyakrabban kellett legkorszerűbb eszkö­„Mozdonyrádió, Záhony11 Látogatóban a vasutasvárosban A záhonyi guritódomb te­tejéről figyeljük a vasúti ko­csik tolatását. Az állomásépü­lettől jobbra szinte a látóha­tár pereméig kocsisorokat láthatunk. A kétszázadik vá­gány is megtelt, vagy ahogy a vasutasok mondják: „ha­tártól határig foglalt”. A lai­kus ember nehezen tudja megérteni, hogy miért do­bálják a kocsikat ide-oda, s miért kell a kocsirendezők­nek folyton szaladgálni — „hasztalanul”. Pedig minden tolatási mozgást az előírt ter­vek szerint végzik a vasuta­sok. Ritkán kell operatív in­tézkedéseket tenni és még ritkábban szükségmegoldáso­kat. Teljes az összhang Katonás parancsszavak pattognak a sínek között, zászlók lendülnek, sípok szólnak, néha a mikrofon is utasítást továbbít. Teljes a kontaktus a több száz vas­utas között. Ha csak egy va­laki hibázik, felborulhat az egész menetrend. Nagy fi­gyelmességet, gyors munkát igényel a záhonyi átrakás és kocsirendezés. Főleg mosta­nában, az őszi kampány ide­jén. Gerős István térfőnök uta­sításokat ad, majd azon töp­reng. hogy hova lehetne még kocsikat állítani, hiszen teli­tett az egész körzet, egy „gombostűt nem lehetne le­engedni a sok kocsi közé”. Néha az órájára pillant és hangosan jegyzi meg, hogy sok munka van még végezet­len. A vasutasok munkája szigorúan időhöz van kötve, egységes tervük az időzített menetrend. Daku József ko­csimester az „összekötő” a térfőnök, a tolatásvezetők és a kocsirendezők között. Ö hangolja össze öt tolatócsapat munkáját, így nem csoda, hogy néhányan karmesternek becézik. Három évvel ezelőtt jött a vasúthoz, fodrász szak­máját hagyta ott és azóta „vasutas szívvel” dolgozik. Feleségét is Záhonyba hozta távírásznak. Jól keresnek, most építettek lakást Tor­nyospálcán. A házépítés be­fejezéséhez a pályafenntar­tási szolgálat ad kőművese­ket. A kőműveshiány idején az ilyen segítséggel is „kö­tik” a fiatalokat Záhonyhoz Sokat mozog Molnár Lajor tolatásvezető, mert az elő­írt három helyett csak ké; beosztott kocsirendezője van. És ő végzi a hiányzó dolgozó munkáját is. . A hiányzó anyagiak — Tisztekből, irodistákból nincs hiány Záhonyban. A gépesítés fejlesztése óta át­rakómunkás is van elég, de a kocsirendezők mindig lét­számhiánnyal küzdenek. So­kat kell talpalnunk egy-egy szolgálat alatt, ha esik, ha fúj, szabad ég alatt kell dol­goznunk. Sok kocsirendező kap bokasüllyedést. A szociá­lis ellátottság nincs kellően biztosítva számunkra. Ezek tünkkel, a kezünkkel és ti vödörrel közbeavatkozni. A vízmeregetés nem ment egykönnyen. Kisebbik fiam a lucskos szőnyegre ugrott és így kiabált: — Én vagyok Cousteau ka­pitány! A nagyobbik is ujjongott, békaembert akart játszani és igy bíztatott: — Papa, fogjunk fókát! Minek csűr jem-csavar jam a dolgot, nekiszaladt a te­nyeremnek, aztán békésen nyugovóra tértünk. Ébredés után megszakadt a telefon­összeköttetés a külvi­lággal és nem mentünk dolgozni, mert már tér­dig ért a viz. Élelmiszer- tartalékaink is fogytán vol­tak. Az éléskamrában Össze­után érthető, hogy kevesen vágynak ebbe a beosztásba. A kocsirendezők átlagkere­sete Záhonyban 2100 forint. Igazuk van, munkájuk nem­csak erkölcsi elismerést ér­demel... Nagyobb megbecsü­léssel gondoskodni kell az utánpótlásról, mert a kocsi- rendezői munkát — legalább­is egyelőre — nem lehet gé­pesíteni. Október elsejétől az átra­kómunkások munkaideje csökkent: A hagyományos 12/24-es szolgálat helyett 14 órát dolgoznak és harmincha­tot pihennek. Munkaidejük este fél 10-kor lejár. így nem éjszakáznak. Forradalmi vál­tozás ez a MÁV életében. Hosszú „harc” után érték el ezt az átrakómunkások. Mun­kájuk könnyebb lett, több­nyire a gépek dolgoznak he­lyettük. Az úgynevezett har­madik beruházási program befejező aktusa Záhonyban ez az intézkedés. A közelmúlt­ban újabb daruk és rakodó­gépek váltották fel a nehéz mechanikai munkát az or­szág kapujában. Nem kell éjszakázni Siska József átrakőmunkás mosolyogva mondja: — Tel­Az előbb- utóbb beköszön - tő hideg napokra ideje!rorán fel kell készülni az építőipar­nak. Már csak azért is, mert a meteorológia távprognózisa szerint kemény télre kell számítani. Az idén kevesebb, de na­gyobb Valiimén ű munkákat igyekezett a télre hagyni a Szabolcs megyei Állami Épí­tőipari Vállalat, hogy a tava­lyinál is eredményesebben dolgozhassanak az építők a téli hónapokban. Ezen a té­len — a már elkészült prog­ramterv szerint — nem lesz fagyszabadság a vállalatnál. A téLiesíiésre kijelölt mun­kahelyeken kivétel nélkül el kell érni az egyes készültsé­gi fokot; nyílászárókkal és tetővel kell ellátni az épüle­teket. Lényegében az is könnyebbség, hogy a tavalyi­hoz képest mintegy 10 mun­kahellyel kevesebb az a te­rület, ahol összpontosítani kell a téliesítést. Háromszáz qázkályha Néhány helyen a végleges fűtést is üzembe helyezik a tói beálltáig. Ilyenek a Nyír­egyháza. Mártírok terén épülő hétemeletes iroda- és szolgáltatóház, a mátészalkai pártház és rendőrségi épület, valamint Záhonyban a MÁV- felvételi létesítmény. A nyír­egyházi tanárképzőnél is új építési szakasz kezdődik. A tél folyamán — többek között — több, mint 300 kapartunk egy marekravaló szaraztésztat és lebbencsle­vest csináltunk, kubikos mód­ra, azaz bú lére eresztve, vert vizünk volt elég. A fe­leségéin azt mondta, egye meg a fene a rekamiét, hogy úszik és szigetnek használ­juk, mint a hajótöröttek, de sietnünk kell, mert ha a víz elnyeli a gazfözőt, nemcsak vízbe futunk, hanem még éhen is halhatunk. Délig sem érkezett meg a várva várt segítség. Idegeim már nem tudták elviselni, amikor a gázfőzöt is elöntötte a tenger. Egy lasszóként el­hajított kötéllel magamhoz húztam az éjjeliszekrényt, amelynek fiókjában a piszto­lyomat rejtegettem: Övig gá­zolva a vízben, a mordályt jes az öröm nálunk: nem kell többé éjszakáznunk és ez felmérhetetlen előny szá­munkra. A megnövekedett szabad időnket jól ki tudjuk használni otthoni munkára, tanulásra és aktív pihenésre. A néhány napos tapasztalat azt mutatja, hogy jó ez a munkabeosztás. Mostanában pihentebben és nagyobb kedvvel állunk munkába. Fi­zetésünk eddig 2800—3000 fo­rint volt. Ezután talán egy­két százassal kevesebb lesz, de nem bánjuk. A számítások szerint a csökkentett munkaórák el­lenére sem lesz kevesebb az átrakó teljesítőképessége, sőt a további folyamatos gépesí­téssel növekedni fog. Czirják Ferenc vasúti üzemgazdász számokkal és tényekkel iga­zolja ezt az állítást: — A nagyarányú technizálás megkönnyíti munkánkat. Rö­videsen teljes kapacitással üzemelni fog az eperjeskei új darupályaudvar, amely teher­mentesíti majd Záhonyt. A fegyelmezetlen átrakómunká­sok közül néhányat elbocsá­tottunk, így jobb lett a mun­kamorál és teljesítményünk propán-bután . gázzal műkö­dő melegítökályha lép üzembe a munkahelyeken A vállalat a tavalyihoz ha­sonló, mintegy 50 millió fo­rint értékű munka elvégzé­sét tervezi a téli hónapok alatt a mintegy 3 és fél ezer fizikai állományú dolgozó foglalkoztatása révén. A Szabolcs-Szatmár megyei Építő és Szerelő Vállalatnál a terv a fizikai létszám szán­té teljes mértékű foglalkozta­tása révén több, mint 36 mil­liós termelési értele elérését írja elő a téli hónapokra a számításba jövő 32 munka­helyen. Ezeken a munkahe­lyeken hőlégfúvók, gáz- és dobkályhák ..bevetésére” ke­rül sor. Belső munkálatok Megkönnyíti a téli mun­kát, hogy több helyen előre gyártott elemekből készíte­nek csarnokokat. Ezeknek az alapjait még a tél beállta előtt elkészítik. Ilyen előre gyártott épületek készülnek Nyíregyházán az IKV Tokaji úti új telepén, a textilruháza­ti vállalat Csályi Ferenc ut­cai új központjában, vala­mint a METRÍPOND fehér- gyarmati gyáregységében, az ISG mátészalkai telepén. Ezek a víz nélkül készülő épületek teljesítés nélkül, fagyban is készülhetnek. A hagyományos építkezési eljárásoknál — ahol fonto­sabb tartani az «ütemet — magasra emelve lerontottam a műhelybe, félrelöktem a kisasszonyt, berontottam a szerelőhöz és vérben forgó szemmel rákiáltottam: — Azonnal velem jön a Szolimán utca tizenhétbe és megjavítja a vízcsapot! Azóta rendben van a lakás, de a kisasszony félrelökésé- ért, meg erős felindulásból elkövetett emberrablás miatt megyek börtönbe. Mert ná­lunk a kötelesség azt diktál­ja, hogy nem szabad folyni a vízcsapnak. És ez helyes, mert a pazarlás bún. Ezzel szem­ben a szerelőt arra kényszerí­teni, hogy csinálja meg a vízcsapot, ugyancsak bűn, mert az önfegyelem szintén kötelező. Szűts István 3,1 százalékkal több volt, a 9 hónap alatt, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Fő­leg ipari árukat szállítunk, az őszi mezőgazdasági áruk elszállítása ezen az őszön nem fog gondot okozni számunk­ra. Négymillió tonna Záhony körzetét a nyár fo­lyamán teljesen dieselesítet- tük, s a korszerű vonóerővel gyorsabb lett a tolatás is. Na­ponta átlagosan 1800 kocsit állítunk be rakodáshoz és a beállított kocsik legtöbb eset­ben rakottan továbbításra is kerülnek. Záhony a MÁV na­pi teljesítményének jelentős százalékát adja. Az év hátra­lévő időszakában több. mint négymillió tonna áru átra­kásával és elszállításával kell megbirkóznunk. Jó szer­vezéssel sikerülni fog. Biztosan, hiszen vonóerő­ben nem lesz hiány, mert a balatoni „idénymozdonyok” egy részét ide irányították, a tolatószemélyzet munkáját mozdony rádiókkal fogják se­gíteni, a létszámkérdést, ha szükséges lesz, átcsoportosí­tással oldják meg, az átra­kást pedig a helyi' KISZ- szervezet fogja segíteni tár­sadalmi munkával. A vasuta­sok az itteni nagyon fontos munkát nemcsak gazdasági, hanem politikai ügyként is kezelik. Nábrádi Lajos fagygáüó. anyagot is . hasz­nálnak majd. Ez lehetővé .te­szi, hogy akár mínusz IS fáknál ; is falazzanak, vagy betonozzanak. . Nagy remé­nyeket fűznek az importba! beszerzett TÁJFUN hőilég- fúvó használatához, amelyet az alagútzsalus rendszerű építkezéseknél alkalmaznak majd. Ezzel a módszerrel a Mátészalkán épülő 84 lakás­nál akár mínusz 10 foknál ts eredményes lehet a téli mun­ka. A tiszalökí HÖDIKÖTJ •nél a csarnok építését októ­ber közepéig befejezik, aa irodaház és a szociális helyi­ségek fűtését pedig már vég­legesen megoldják. Teljes létszám a KEMÉV.nél Teljes létszámú fogta Lkoz­ta tást tervezett a téli hóna­pokra a közmű- es mélyépí­tő vállalat is. Az első ne­gyedévre —r az elképzelések szerint — 35 millió forint termelési érték az elvárás. A kőművesmesteri .szakmá­ban a valialat Tünde utcai új telepén és a Vörösmarty téren készülő saját irodaház építésén végeznek magasépí­tési munkát. A mélyépítők téli tevékenységét elsősorban az úgynevezett vonalas mun­kák — csatornaépítés, cső­fektetés, stb. — képezik. Ezeknek a munkáknak a za­vartalan elvégzését helyi té- liesitési eszközökkel, propán­bután felszereléssel, gőzfej­lesztő kazánokkal és hődégfú- vőkkal biztosítják, A jelentősebb munkák; a fényeslitkei javító pályaud­var, a nyíregyházi tejpor- gyár csatornaépítéséi, a nyíregyházi szennyvízderitő bővítése, a Tünde utcai csa­torna, a XVIT-es új lakókör­zet víz-, szennyvíz- és csapa­dékvíz-vezetékeinek elkészí­tése, a távhővezetekek építé­sé a déli és az északi lakó­körzetekben. Télen sem fog szünetelni a munka a Nyír­egyházi TITÁSZ-hőerőmű bővítési, mélyépítő beruházá­sainál. Mindhárom vállalatnál megkezdték, illetve folyamat­ban van a dolgozók teli védő- öltözeteinek kiadása, a mun­kahelyeken tárolják már a védőitalok anyagait és az el­készítéséhez szükséges felsze­reléseket. Tóth Argatf Fagyszabadság nélkül Falazás mínusz 10 foknál

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom