Kelet-Magyarország, 1971. október (31. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-10 / 239. szám
1971. október 10. KELET-MAGYARORSZÄ« S. oMa! Továbbíejlesztjük érdekképviseletünket Interjú Faggyas Jenővel, a Szatmár-beregi Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége elnökével Lapunk munkatársa felkereste Faggyas Jenő elvtársat, a Szatmár-beregi Termelő- szövetkezetek Területi Szövetsége elnökét. Kérdéseinket és az azokra kapott válaszokat az alábbiakban közöljük. — Kérjük. szóljon a szövetség eddigi eredményeiről, gondjaikról. — Szövetségünket 1967. szeptember 14-én hozta létre a tájegységünk 100 termelő- szövetkezete. az MSZMP IX. és a termelőszövetkezetek I. kongresszusa határozata alapján. Szövetségünk a tagszövetkezetek társadalmi együttműködési és érdekképviseleti szerve. Közelebbi és távolabbi feladataink közül a legfontosabbak : 1. Az önálló vállalati gazdálkodás fokozott megteremtésének segítése. 2. A demokratikus működés elősegítése. 3. Együttműködések szervezése 4. A versenymozgalom szélesítése. 5. Termelésfejlesztés. — Célul tűztük ki a korábbi éveknél előnyösebb szerződéses feltételek elérését. Minden évben sor kerül a termények, termékek forgalmazására vonatkozó szerződéskötések megkezdése előtt a vállalatok által ajánlott szerződéstervezetek megvitatására. A szerződéstervezetek ma már egyre inkább figyelembe veszik mindkét fél érdekeit. — Az értékesítések, beszerzések végzéséhez valamennyi termelőszövetkezetünknek igyekeztünk konkrét segítséget nyújtani. Fontos feladatunknak tartottuk a háztájiban termelt termékek közösön keresztül történő értékesítésének a megszervezését is. A beszerzési és többcsatornás értékesítési lehetőségek előmozdítása végett ez év január 30-cal megyénk másik két szövetségével közösen létrehoztuk a kereskedelmi irodánkat, a SZATÉV-et. A szövetségünk életében eltelt időszak egybeesik az gazdasági mechanizmus bevezetésével. Ezért az új gazdaságirányításra való áttérés igényeinek megfelelően tevékenységünkben is előtérbe került a közgazdasági munka és szemlélet fejlesztése. Az önálló és eredményes gazdálkodás kialakítása végett az általunk nyújtott segítséget igényelték is szövetkezeteink. Informáltuk tagszövetkezeteinket azokról a közgazda- sági kérdésekről, amelyek a különböző üzemi döntésekhez szükségesek voltak. Több esetben részt vettünk a beruházást megalapozó javaslatok elkészítésében, a nagyobb beruházások tervbírálatában is. — Kiemelt feladatként kezeltük a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek segítését. Közreműködtünk a megyei párt- és tanácsi szervek által javasolt — két járásra kiterjedő — százalékos árkiegészítéses támogatási rendszer kidolgozásában és bevezetésében. — Az 1968. január 1-én életbe lépő számlakeret és átértékelés különösen sok gondot okozott tagszövetkezeteinknek. Segítséget nyújtottunk az elszámoló árak kialakításához, a számlakeret alkalmazásához. Értékeltük az Állami Biztosító és a termelőszövetkezetek kapcsolatát. és arra a következtetésre jutottunk, hogy a biztosítási rendszer nagyobb és konkrétabb kockázatvállaláson alapuló fejlesztése indokolt. Segítettünk tagszövetkezeteinknek az alapszabály és az ügyrend, valamint a munkarend elkészítésében is. A termelőszövetkezeteink belső ellenőrzését a demokratikus önigazgatás keretén belül kívántuk megoldani. Az ellenőrzés színvonalának emelése végett termelőszövetkezeti szakembereinkből — számviteli. növénytermesztési. állattenyésztési, kertészeti, gépesítési, építési, jogtanácsosi — szakbizottságokat hoztunk létre 1969- ben. Ezekben 72 fő vett részt. A szakemberekből így létrehozott bizottságok hatékonyan segítették az ellenőrző bizottságok munkáját. Ez évben megalakítottuk a szövetségünk mellett működő revizori irodát. — Megalakulásunk óta foglalkozunk a közgazdaságilag is indokolt társulások és kiegészítő tevékenységek létrehozásával. E területen azonban nem tudtunk olyan eredményeket elérni mint amilyen mértékben arra szükség lenne tájegységünkön. Egy közös vállalatunk van. a Szabolcs-Szatmár megyei MÉK. Közös vállalkozásaink: a mátészalkai, a fehérgyarmati és vásárosna- ményi építőipari TÖVÁL-ok, a vásárosnaményi sertéshíz- laló kombinát és Beregi Konzerv. Mellék- és kiegészítő tevékenységet azonban már több termelőszövetkezetünk végez. Ezek közül fontosabbak : gyümölcs-szeszfő- zés, húsfeldolgozás, kenyérsütés. építőipari tevékenység, folyami kavics, homok kitermelés. stb. A társulások létrehozását többi között akadályozza a kockázatvállalástól való tartózkodás és a piaci információ hiánya. A felsorolt okok miatt a kiegészítő tevékenységi kör is lassan fejlődik. A tájegységünk lakosságának jobb ellátása érdekében a termelő- szövetkezeteinkben előállított termények, termékek félkész vagy késztermékké történő feldolgozását (gyümölcs, zöldség, hús. tej. stb.) kell a jövőben szorgalmaznunk. Az elkövetkező időben módszerében is fejleszteni kívánjuk érdekképviseletünket. Támogatjuk a IV. ötéves terv céljainak megvalósítását. Hatékonyabb segítséget kívánunk nyújtani: — az ágazati együttműködések kiszélesítéséhez. a termelési, beszerzési, értékesítési. feldolgozó társulások létrehozásához; — az önálló vállalatszerű gazdálkodás továbbfejlesztéséhez. ezen belül a közgazdasági és számviteli munka végzéséhez; — a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezeteink szervezeti és gazdasági megszilárdításához ; — a termelőszövetkezetek demokratikus működésének fejlesztéséhez, az új szövetkezeti törvény és megjelenő jogszabályok helyes értelmezéséhez és gyakorlati alkalmazásához; — a termelésfejlesztéshez, talajjavításhoz. kemizálás- hoz. gépesítéshez. szakosításhoz. állattenyésztés fejlesztéséhez; — a termelőszövetkezeti felső-, közép- és alsószintű vezetők. szakemberek képzéséhez, továbbképzéséhez. — Valamint a nők és a fiatalok helyzetéről. — Gondjaink a mostoha természeti és közgazdasági adottságokkal szorosan össze- függőek. A kötött rossz vízgazdálkodású. tápanyagban szegény, savanyú kémhatású talajaink miatt alacsony a termelés színvonala. A nagy ráfordítások miatt az ország átlagától alacsonyabb a jövedelmi színvonal is termelőszövetkezeteinkben. így kevés a fejlesztési alap. A kedvezőtlen lakás- és életkörülmények miatt nehéz as agronómia és számviteli szakemberek meghonosítása. A folyamatos foglalkoztatás hiánya is sok gondot okoz. Évenként mintegy 130 ledolgozott munkanap esik tagszövetkezeteinkben egy tagra. Ez kevés ahhoz, hogy egész évben a megélhetést biztosítsa. A fiatalok elvándorlása nálunk is általános jelenség. Ez pedig a termelőszövetkezeti tagság elöregedéséhez vezet. Nagyobb mérvű ipartelepítésre lenne szükség a foglalkoztatási gondok megoldásához. A nők és fiatalok helyzetének javítását napirenden tartjuk. Az MSZMP Központi Bizottsága határozata alapján .szövetségünknél és tagszövetkezeteinkben az elmúlt évben megalakultak a nőbizottságok. Már eddig is több fontos, a nőket és fiatalokat leginkább érdeklő kérdést tűztek napirendre és vitattak meg üléseiken. Például a nők foglalkoztatásának megoldását, a nők által végzett munka megbecsülését. A nőbizottságok működése véleményem szerint meggyorsítja termelő- szövetkezeteinkben a nők és fiatalok problémáinak megoldását. Termelőszövetkezeti vezetőink törik a fejüket a nők és fiatalok folyamatos foglalkoztatásán, a munka- körülmények folyamatos javításán. a szociális és kulturális ellátás színvonalának emelésén. Úgy gondolom, előbbre jutunk a fal- vainkban még olyan sok vonatkozásban hiányos szolgáltatások megjavításában is. A nők és fiatalok mindinkább elfoglalják helyüket a termelőszövetkezeti vezetésben is. — Faggyas elvtárs hogyan látja a szövetség területén a termelőszövetkezetek korszerű nagyüzemi fejlődését? — Az a fejlődési folyamat termelőszövetkezeteinknél már évekkel ezelőtt elkezdődött. Nálunk azonban lassúbb ütemben halad, mint az ország más. kedvezőbb adottságú területein. A IV. ötéves terv során azonban nálunk is számolni kell a jelenlegi munkaerő-ellátottságban bekövetkező csökkenéssel. Ez parancsolóan előírja a termelésszerkezet változtatását, ésszerűsítését. Csökkenteni kell közös gazdaságainkban a termesztett növények számát, mert kevesebb lesz a rendelkezésre álló munkaerő. A termesztett növények komplex gépesítését kell megoldani. Sor kerül a kemikáliák nagyobb mérvű alkalmazására. Javulni fog szakember-ellátottságunk, és megoldjuk azok továbbképzését. A már beindult fejlődés megköveteli a saját alapokkal történő ésszerű gazdálkodást. — A termelésbiztonság növelése végett néhány fontosabb célcsoportos beruházás elvégzésére is feltétlenül szükség lesz. Ezek között említem a meliorációs munkák elvégzését, a vízrendezést. talajjavítást, rét-legelő telepítését. erdőtelepítést, mind a szatmári, mind a beregi tájegységben. A nehezen művelhető. alacsony hozamokat biztosító szántóföldek kikapcsolására és azok a már fentebb elmondott célra történő hasznosítására is sor fog kerülni. Meggyőződésem, hogy a IV. ötéves terv időszakában tájegységünk termelőszövetkezetei jelentős lépést tesznek meg a korszerű nagyüzem felé. Ezt tervezi szövetségünk minden rendelkezésére álló eszközzel elősegíteni. — Hogyan hatnék a közgazda sági szabályozók a tájegység termelőszövetkezeteinél? — Mivel a szabályozók a termelőszövetkezetek közötti jövedelem differenciáltságának mérséklését segítik elő. ez szövetségünk területén általában pozitív hatást gyakorol. A pozitív hatás azonban éppen annak a következménye. hogy a szövetségünkhöz tartozó termelőszövetkezetek 75 százaléka úgynevezett kedvezőtlen adottságú. Ez úgy természeti, mint közgazdasági vonatkozásban is igaz. Az egyes szabályozók közül jelentős az új földadó-szabályozás, amelynek értelmében a gyenge földminőség miatt tagszövetkezeteink többsége nem fizet földadót. Kedvező hatású az új jövedelemadórendelet is. mivel az országos átlagtól alacsonyabb a tagok személyes jövedelme, így a korábbi egységes 6 százalékos adókulcs helyett jelenleg 3—4 százalék jövedelemadót fizetnek termelő szövetkezeteink. Az elavult sertésférőhelyekben hizlalt sertések utáni kilogrammonkénti 2 forintos prémium csaknem minden sertéshízla- lással foglalkozó termelőszövetkezetünket megilleti a korszerűtlensége miatt. A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetekre érvényes ár- és jövedelemkiegészítés szintén pozitív hatású, de az a korábbi ilyen jellegű támogatáshoz viszonyítva differenciáltabb. Ezért vannak olyan termelőszövetkezeteink. amelyek az előző három évhez viszonyítva kevesebb megkülönböztetett állami támogatásban részesülnek. A kedvezőtlen adottság hatását a párt és állami szervek segítségével, a termelő- szövetkezeteink igényének megfelelően több. kevesebb eredménnyel próbáljuk mérsékelni. Ilyenek: az Ecsedi- láp komplex rendezése, szakosított szarvasmarha- és sertéstelepek létesítése, rétlegelőterületek javítása, stb. — Az új szabályozók ösz- szességükben pozitívan hatnak szövetségünk termelő- szövetkezeteire. de csak a termelőszövetkezetek tagjainak és vezetőinek maximális er ők i f ej tésé vei, a tar talékok teljes feltárásával. Hozzáte- hetem még. hogy csak további megkülönböztetett segítséggel emelkedhetnek termelőszövetkezeteink az országos átlagot megközelítő szintre, mind a termelés, mind a jövedelem vonatkozásában — mondotta befejezésül Faggyas Jenő. Fehérgyarmat, „Május 1466 tér „...Meg a földszint is emeleten van“ „Azok olyan házak, hogy még a földszint is emeleten van” — mondja egy 8—10 év körüli fiúcska, amikor arról érdeklődtünk, hogyan lehet megközelíteni Fehérgyarmaton az új, emeletes lakásokat. Aztán az iskolaudvar végéből már meglátjuk az elsőt. Négyet építettek egy csokorba, egy tanácsi, három OTP-lakás. A tér neve: Május 14, a múlt évi árvíz kezdetének dátuma. A négyes jelű épület utolsó lépcsőházába megyünk. A kisfiú valóban igazat mondott: a földszinti lakásokhoz is lépcső vezet. Az átadás nem régen történhetett, mert névtábla még egyik ajtón sincs. Míg az 1-es ajtó előtt várom a tulajdonost, az emeletről jön le egy fiatalember. — Mindjárt szólok, mert fönt van az asszony nálunk — mondja és már indul is visz- sza. Bakóék leendő otthona — Bakó Zsigmondné vagyok — mutatkozik be a tulajdonos. Míg az ajtót nyitja, addig eligazít, hogyan lépjek be a lakásba. — Fogja be az orrát, míg átevickélünk az előszobán. Az egész előszoba tele vízzel, nem tiszta vízzel, hanem szennyvízzel. Bent a szobában már ott az új bútor, de még nincs elrendezve. Á fal alsó részén látszik, hogy ott is víz állt. Bakóné nem győz elnézést kérni, hogy így fogad, de két hete, valamilyen dugulás miatt ide folyik a szennyvíz. Amennyire a víztől mozogni tudunk, szétnézünk a lakásban. Egy nagyszoba egy kisszoba, konyha, beépített bútorokkal, fürdőszoba és éléskamra. A falak szépen kifestve, csak a szoba parkettjén látszanak a víznyomok. — Nagyon őrölünk ennek a lakásnak. Ököritófülpösről költözünk be, ha megjavítják ezt a dugulást. Addig nem lehet. Két pici gyerekkel nem jöhetünk így ide. Bakóné férje az ököritófül- pösi tsz kertészetében dolgozik, mint gyümölcstermesztő szakmunkás. Most negyedikes a Mátészalkai Mezőgazdasági Technikumban. Ha beleöltöznek, akkor valamilyen közelebbi munkahely után néz majd. Traktorról a fürdőszobába Egy emelettel feljebb lakik Hegedűs Endre 31 éves vontatóvezető. Ö is Ököritófül- pösön lakott családjával. 12 évet dolgozott a helyi tsz- ben, de tanulni szeretett volna, ott meg nem járultak hozzá és úgy döntöttek, Dunaújvárosba költöznek. — Otthon soha nem tudtuk volna megteremteni magunknak ezt a kényelmet. Mikor lett volna nekünk fürdőszobánk? Az ember este izzadtat» leszáll a traktorról és meg- fürödhet. Most még nem dolgozom, de úgy néz ki, hogy felvesznek a tsz-közi vállalkozáshoz. Hegedűsek lakása is ugyanolyan elrendezésű, mint a Bakóéké. Még abban is egyformák, hogy egyikük sem kapta meg a kisebbik gázpalackot, ami a konyhai tűzhelyhez jár. — Ha elmentünk volna Dunaújvárosba — szól közbe Hegedüsné —, akkor három évig albérletben kellett volna laknunk. Gyerekekkel biztos nem kaptunk volna 600—800 forintnál olcsóbban szobát. Most meg 350 forint a havi törlesztés. És a miénk. — Még nincs teljesen berendezve, de egyelőre nincs több pénzünk. Befizettük a lakás 25 százalékát és vettünk bútort a kisszobába —■ mondja az ember —, de ha keresek, fog az menni. 1(1 minden más... Már a lépcsőházban beszélgetünk a két Ököritófülpösről beköltözött családdal. Ha csak egy kicsit is elterelődik a beszélgetés a szennyvízről, rögtön látszik az arcukon az öröm. Nem titkolják, hogy milyen sokat jelent nekik ez az új lakás és egyáltalán az, hogy a kis faluból a gyorsan fejlődő járási székhelyre, Fehérgyarmatra költöztek. — Itt más az óvoda, más az iskola és mindent meg lehet vásárolni a boltokban. Otthon még egy villanykörtét is nehezen kaptunk, ha valahol kiégett. Mindenki igyekszik jobb helyre költözni. Uj lakónegyed Fehérgyar* maton a Május 14 tér. A környezet még rendezetlen, hiányzik még a közvilágítás és nagy gondot okoz a dugulás a 4-es épület C-lépcsőházában. És, hogy az új lakás, az otthon feletti örömüket ne tudja elrontani semmi, a kivitelezőnek sürgősen el kell végezni a javításokat Nem csak a garancia miatt! Balogh József A ház, ahol a kutya gazdája lakott, előttünk a harmadik volt. Nem volt nagy ház, mint ahogy a benne lakók sem tartoztak a legmódosabbak közé. A kapu napközben mindig tárva-nyitva volt. így aztán a kiskutya, amiről szó van, szinte egész nap a járdán feküdt, vagy az utcán csavargóit. Ismerte is a környéken szinte mindenki. Ha egy kis ételmaradék ösz- szekerült, akkor csak füty- tyentettek neki és már ott is volt. — Hadd egyék szegény — mondták ilyenkor, egymásközt —, úgy sem kap otthon mást, csak verést. Látni ugyan még nem látta senki, amikor a gazdája veri, de hogy veri, erről mindenki meg volt győződve. — Mert hiszen mi másért is nyüszítne annyira délutánonként szegény pára, amikor a gazdája hazajön. A kutyát természetesen mindenki nagyon sajnálta. Napok múltával már minden szomszéd csak úgy emlegette, Kutyahála a szegény kis kutya. Hogy a sok beszéd tette-e, vagy a kis csenevész kutyának a látása hatott rám, de én is a saj- nálkozók táborába tartoztam. Sőt, elhatároztam, hogy ha egyszer észreveszem, amint éppen üti ezt a szegény kiskutyát, odamegyek és úgy megmondom a magamét neki, hogy arról koldul. Szóval így lestem a napot, amely nem is soká váratott magára. Ha jól emlékszem, egy szombat délután történt, valamivel korábban jöttem haza a szokottnál. Éppen az udvaron foglalatoskodtam, amikor egyszerre meghallottam a szegény kiskutya hangját. Nyüszít, vinnyog, mintha csak nyúzták volna. — No, megállj! — csaptam le, ami éppen a kezemben volt, és gyerünk a tetthelyre. Úgy is mondhatnám, a harc színhelyére. — Nem szégyellt magát! — vágtam ki sarkig a kiskaput, ami most az egyszer, csodák csodája zárva volt. — így verni ezt a szerencsétlen kis állatot. Maga állatkínzó! Ku- tyapecér! — ordítottam. — Úgy látszik, elértem, amit akartam, mert a kutyás ember szinte szóhoz sem tudott jutni a meglepetéstől. A bot. amelyet úgy vállmagasságban tartott a jobb kezében, úgy merevedett meg a levegőben, mintha csak egy zsinórra lett volna akasztva. — Én csak — próbált szóhoz jutni a kutya gazdája, de én nem engedtem. Valahol hallottam, hogy ilyen esetben leghatásosabb a lerohanás. És én mondtam, ami csak a számra jött. A kiskutya időközben állandóan a botot próbálta kikapni a gazdája kezéből, amely most végre sikerült is neki, mivel a gazdája leeresztette. A kutya a nyüszítést is abbahagyta. A gazdája pedig, aki úgy látszik kezdte unni a dolgot, egész közel lépett hozzám. — Hát idefigyeljen! Maga nagy okos! — mondta szinte fuldokolva a dühtől. — Ez a kutya az enyém, azt csinálok vele, amit akarok! Agyonütöm, vagy ha úgy tetszik magára uszítom! Érti? És magára is uszítom! — Mit?! — mondtam hebegve. — Ezt a kutyát uszítja maga énrám? Ezt, amit ón mentettem meg az agyon- veréstől? Hát azt szeretném én látni! És megláttam. Akárhogy is igyekeztem kifelé a kiskapun, bár csak pár métert kellett menni a járdán, a kiskutya kétszer is belemart a nadrágomba. A ronda kis dög. Csak úgy, hálából. Falcsik Ferenc