Kelet-Magyarország, 1971. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-09 / 238. szám

Polgári védelem Die lék’elünk a Polgári védelem megyei parancsnokságának tájékoztatója Egységes szakmai és politikai felkészítés A müszaki-menfö szakszolgálat alakú.ata.nak feladatairól Kitüntetések a fegyveres erők napja alkalmából A polgári védelem több irá­nyú — és a stratégia szem­pontjából fontos — szerveze­tében egyre nagyobb szerep­kört kapnak a műszaki­mentő szakszolgálat külön­böző alakulatai. A szakszol­gálat szerepét, jelentőségét ma már széles körben ismeri a lakosság. A megtartott gya­korlatok. valamint az 1970. évi Tisza-völgyi árvíz idején tanúsított helytállás időszaká­ból. A polgári védelem ka­tonai műszaki egységeivel vállvetve ott voltak a men­tésnél. a romok eltakarításá­nál és az újjáépítésnél a mű­szaki-mentő szakszolgálat különböző egységei is. A mindennapi építőmunka gondjai közepette a műszaki­mentő alakulatok egyik alap­vető feladataként jelentkezett: felkészíteni a szakszolgálati alakulatok parancsnoki állo­mányát és törzseit a beosztás­sal járó általános polgári vé­delmi feladatok megismeré­sére és elsajátítására. A ko­rábbi években mind a pa­rancsnoki. mind a beosztott állomány a 15 órás lakossági oktatás keretében — többsé­gük már a szakszolgálati ala­pozó kiképzések idején — is­mereteket szerzett a tömeg- pusztító fegyverekről és azok különböző hatásairól, az elle­nük való védekezés lehetősé­geiről. Általános ismerettel rendelkeznek a szakszolgálat alakulatainak vezetése, irá­nyítása. harckészültségbe he­lyezésének általános elveiről. Mélyebb elemzés és konk­rétabb igények támasztása­kor tűnik ki, hogy nagyon időszerű feladat újra és újra felfrissíteni, gyakorolni a parancsnokoknak, a törzsek tagjainak és a személyi állo­mánynak egyaránt az elmé­letből adódó alkalmazási mó­dozatokat. El kell érni, hogy bármilyen viszonyok között képesek legyenek végrehaj­tani az elsődleges mentő-, mentesítő és ideiglenes hely­reállító munkák megszerve­zésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a korszerű elvárásoknak meg­felelően. Fontos, hogy a műszaki­mentő szakszolgálat pa­rancsnokai és törzsei ismer­jék erőiket és eszközeiket. Jelenleg ugyanis nagy a munkásvándorlás az építő­ipari vállalatok, szervezetek között. Előfordul, hogy teljes brigádok, sőt egyes alegysé­gek kerültek új vállalatok­hoz, tsz-vállalkozásokhoz, vagy tanácsi költségvetési üzemekhez. A harckészült­ségbe helyezés alapvető kö­vetelménye tehát az állomány pontos ismerete, számbavétele és állandó to­vábbképzése. A szervezeti keretek, bizo­nyos gyakorlati ismeretek, a bonyolult és korszerű eszkö- z\: adottak, a hatékonyabb, magasabb szintű felkészítés megvalósítására kell töre­kedni. Ennek egyik módja a megelőző védelmi intézkedé­sek következetes megtartása. Néhány ilyen fontos fel­adat: a beruházások és egyéb létesítmények polgári védel­mi igényeket kielégítő tele­pítése; a veszélyeztetett te­rületek ismeretében a meg­felelő tervek és okmányok kidolgozása; e tervek ponto­sítása, élővé tétele az idő­közben végrehajtott területi átszervezések (járások meg­szűnése, városok alakítása, közigazgatási területek össze­vonása, nagyközségek alakí­tása) igénylik mindezt. Az alapvető feladat azon­ban a szakszolgálatok pa­rancsnokai és törzsei fel. szításé a beosztással juru feladatok bonyolult körül­mények közötti ellátására. A szakszolgálat parancsnoki állományának továbbképzé­se, majd a személyi állo- mény felkészítése a soron következő feladat. Olyan „kiképzési program” készí­tése szükséges minden pa­rancsnoki törzs részéről, amely komplexszerűen rög­zíti a megelőző védelmi in­tézkedések, az elsődleges mentő- és mentesítő, és az ideiglenes helyreállítással kapcsolatos irányító és vég­rehajtás során elvégzendő munkák végzéséhez szüksé­ges tennivalókat. Az eddigi tapasztalatok alapján gyakorolni kell az erők összevonását, meg kell győződni az elméleti anya­gok gyakorlati hatékonysá­gáról. Eredményesebbé kell tenni az egységes cselekvést, a menet szakszerű végrehaj­tására, a parancsnokságok intézkedéseinek végrehajtá­sát, a körletben végzendő munka gyakorlását, a váltá­sok megszervezései, a men­tesítés, pihenés, étkezés megoldásának szakszerű gya­korlását. Az eddigi gyakorla­tok tapasztalatai mutatják azt, hogy a felkészítés idő­szakában ezekre kell az alap­vető figyelmet fordítani. Az 1971—72. évi kiképzés célja: a különböző szintű pa­rancsnoki állomány váljon alkalmassá többek között a megelőző műszaki-technikai intézkedések megtervezésé­re, végrehajtására és az alá­rendelt szakszolgálat-pa­rancsnokságok irányítására; az esetleges vesztese^ ek meg­állapítására; a mentéshez szükséges műszaki mentő­erők és eszközök mennyiségé­nek meghatározására, alkal­mazására vonatkozó javaslat megtételére; valamint a szak- szolgálat erőinek irányításá­ra, anyagi, technikai kiszol­gálásának biztosítására. Fontos, hogy mindezeket a különböző harckészültségi fokozatoknak megfelelő idő­szakokra szólóan magabizto­san tudják a parancsnoki munka során alkalmazni. E feladatok megnövekedett igényeket támasztanak a pa- roncsnoki állománnyal szem­ben, ezért a jövőbeni kikép­zésük körültekintő felké­szülést és hatékonyabb mun­kavégzést igényel. Az eddigi gyakorlatok és kiképzések tapasztalatai utal­tak arra, hogy a műszaki­mentő egységek és alegysé­gek más szakszolgálatokkal történő együttműködésének megszervezése a harci felada­tok megoldásában igen lé­nyeges. Ténykedését más szakszolgálatok együttmű­ködésével képes csak megva­lósítani, ezért már a felkészí­tés időszakában kell a kü­lönböző színtű parancsnoki állománynak megismerni az együttműködésre vonatkozó szabályokat, eljárási módokat. A szakmai felkészültség mellett a felkészítés idősza­kában komolyan kell foglal­kozni a különböző alegységek körében végzendő politikai munka megszervezésével. A kárterületen tevékenykedő alakulatok körében végzendő politikai munka kiemelt je­lentőségű, éppen ezért a fel­készítés időszakában annak módjai, formái és tartalmi színvonala rendkívül fonto­sak. Dézsi István a megyei műszaki-mentő szakszolgálat parancsnoka Dr. Cumberák Teszenszkl József István A fegyveres erők napja alkalmából a honvédelmi miniszter a polgári védelem területén végzett átlagon fe­lüli munkájukért. példás helytállásuk és a beosztásuk­kal járó feladatuk maradék­talan végrehajtása elismeré­séül a HONVÉDELMI ÉRDEMÉREM 20 ÉV UTÁN kitüntetést adományozta Bíró Károlynak, a fehér- gyarmati járási hivatal osz­tályvezetőjének. aki a polgá­ri védelemben is aktív tevé­kenységet fejt ki. Különösen kiemelkedő munkát végzett a polgári védelem szakszol­gálatainak kialakításával, megszervezésével. Kun Béla szikratávírója. A Leningrádban lévő tüzér-, műszaki és híradó történeti múzeum igazgatóságának kérésére a Honvédelmi Mi­nisztérium alárendeltségébe tartozó egyik javítóműhely­ben elkészítették Kun Béla egykori szikratávírójának pontos mását. Ez volt az a szikratávíró. amellyel az 1919-es Magyar Tanácsköz­társaság idején Kun Béla üzenetet váltott Leninnel. Az 50 kilogramm súlyú készülé­ket a „Delta” elnevezésű há­romszoros szocialista brigád tagjai készítették el társa­dalmi munkában. A szikra- távírót november hetedike előtt küldöttség adja át a leningrádi múzeumnak. ★ A megszállás tartósítása. Mint az 1967-ben megszállt arab terü­leten lezajlott legutóbbi Izraeli deszantgyakorlatok mutatták, a hódítók újabb rablóakciókra ké­szülnek. A szomszédos országok­kal szemben tervezett agressziós lépésekkel egyidejűleg minden módon — egyebek között izra­eliek betelepítésével — igyekez­nek tartósítani az idegen terüle­tek megszállását. Eddig több mint százezer izraelit telepítettek át az okkupáit vidékekre és ezek a hadsereg szuronyainak védel­mében fél-katonai csoportokat, úgynevezett kibucokat hoznak létre. ★ NATO-hadgyakorlatok. Te­kintet nélkül az európai lég­körben tapasztalható bizo­nyos enyhülésre, a NATO fel­ső katonai vezetése nem mond le a provokatív jellegű hadgyakorlatok megrende­zéséről. A brüsszeli főhadi­szállás és a bonni hadügymi­Major dr. Márton Zoltán Mihály Dr. Csatlós Miklósnak, a mátészalkai járási hivatal el­nökhelyettesének. aki a pol­gári yédelmi szakszolgálat parancsnokaként dolgozik, s nagy hozzáértéssal és gon­doskodással irányította a la­kosság kimentését és vissza­telepítését az 1970-es árvíz idején. HONVÉDELMI ÉRDEMÉREM 15 ÉV UTÁN kitüntetést adományozott dr. Újlaki Józsefnek. a kisvárdai járási hivatal el­nökhelyettesének. Sallai Józsefnek, az MHSZ nyírbátori járási előadó­jának. I . Nemes Andrásnak, a me­gyei tanács kereskedelmi osz­tály csoportvezetőjének. nisztérium tervei szerint szeptemberben több erőde­monstrációra is sor kerül. ★ Segítség a Dobi István gyermekváros részére. A ko­máromi Dobi István gyer­mekváros 320 kis lakóját a közelmúltban nagy öröm ér­te. A Honvédelmi Miniszté­rium illetékes szerveitől je­lentős mennyiségű honvédsé­gi eredetű anyag, sportesz­köz, ruházat, gépjármű, el­helyezési és kulturális neve­lési anyag, könyv, stb. ér­kezett a gyermekvárosba, mintegy 150 ezer forint ér­tékben. A gyermekváros igazgatósága elhatározta, hogy a kapott anyag egy ré­széből megkezdik intézmé­nyükben egy haditechnikai park létrehozását. ★ A világ katonai kiadása 1970- ben 204 milliárd dollár volt, ami új hadikiadási csúcs és ami csak­nem ötven százalékkal több, mint 1964-ben volt, amikor az ilyen irányú felmérést megkezdték. Ez az összeg az elmaradottabb or­szágokban élő 1,8 milliárd főnyi lakosság egy teljes évi jövedel­mének felel meg. A felmérés sze­rint a fejlődésben elmaradt orszá­gok sokkal többet költenek ka­tonai célokra, mint amennyit kö­rülményeik megengednének. 93 fejlődésben elmaradt ázsiai, afri­kai és latin-amerikai ország, va­lamint néhány kevésbé jómódú európai ország katonai kiadása 27 milliárd dollárt tett ki, ami az Mohácsi dr. Nagy László Árpád Dr. Nagy Árpádnak, a Nyíregyházi Városi Tanács titkárának. Kiss Endrének, a Tyukodi Községi Tanács titkárának. Dicső Ferencnek, a Máté­szalkai Városi Tanács igazga­tási osztályvezetőjének. HONVÉDELMI ÉRDEMÉREM 10 ÉV UTÁN kitüntetést adományozott Tanyik Jánosnak, a me­gyei tanács egészségügyi osz­tály főelőadójának. Szilágyi Sándornak, a má­tészalkai járási hivatal tit­kárság vezetőjének. Szondi Endrének, a Nyír­meggyes! Községi Tanács el­nökének. Mohácsi Lászlónak, aNyír­összjövedelmük 4,'7 százaléka volt. A gazdag országok hadiki­adásra 177 milliárdot — a bruttó társadalmi össztermék 6,7 száza­lékát fordították. A NATO-tag- államok részesedése az összki­adásból 106 milliárd 800 millió dollár. (A Honvédségi Szemléből) ★ A Magyarországon kifej­lesztett páncélozott szállító harcjárművet a csehszlovák néphadseregnél felderítő harceszközként alkalmazzák. A jármű 360 fokban elfor­gatható. géppuskával felsze­relt tornyába hátrasiklás nélküli páncéltörő fegyvert is beépítettek, s ezzel jelen­tősen megnövelték tűzerejét. ★ Az osztrák hadseregben az eddig rendszeresített gép­pisztolyok — részben szov­jet, részben német eredetűek — még a második világhá­ború idejéből származnak. Most az izraeli „MP—ŰZI” továbbfejlesztett .,MP—69”- es változatát vezetik be. amely 9 mm-es űrméretű, súlya — tár nélkül — 2,93 kilogramm, s tűzgyorsasága 550 lövés percenként. A fegyvert a Steyr—Daimler— Puch Rt. licenciában gyártja Ausztriában. ★ A Litván SZSZK-bai „Magma” névvel olyan „föld­fedélzet” (repülőgép) típusú Nemes Tanyik András János egyházi Városi Tanács költ­ségvetési csoportvezetőjé­nek. Major Zoltánnak, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezési osztály csoportve­zetőjének. Dr. Márton Mihálynak, a megyei tanács egészségügyi osztályvezető-helyettesének. Kónya Bélának, a nyírbá­tori járási hivatal főelőadó­jának. Káplár Sándornak, a Nagyvarsányi Községi Ta­nács elnökének. Jeszenszki Istvánnak, a Nyíregyházi Építő- és Szere­lő Vállalat igazgatójának. Gyulai Gáspárnak, a Ti- szakóródi Közös Községi Ta­nács elnökének. Berecz Antalnak, a Kis­várdai Városi Tanács főelő­adójának. hangszalag-automatát dol­goztak ki. amely minden „be­szélgetést” 24 csatornán ké­pes rögzíteni. Az automata 37 darab mikroszalaggal dol­gozik. Egy-egy kazetta há­rom és fél órai üzemelésre képes, ftiajd amikor a szalag lefut, a következőt önműkö­dően bekapcsolja. ★ A bolgár néphadseregben bevezetett újítás eredménye­ként több mint kétszeresére növelték a tüzérségi gráná­tokat szállító gépjárművek rakterének befogadó képessé­gét. Ennek lényege: az ed­dig alkalmazott farakaszok helyett fémrakaszokat alkal­maznak a gránátok elhelye­zésére. illetve rögzítésére. Egy másik ilyen ötletes újí­tás bevezetésével a mozgó parancsnoki harcálláspont céljaira alkalmazott gépjár­műveken a berendezett mun­kahelyek alapterületét az eredeti nagyság háromszoro­sára növelték. (Katonai Saitószolaálat) ★ „Futópróbára” — kísérleti hajó­zásra indult a Terrible, a fran­cia haditengerészet második atomhajtóműves tengeralattjáró­ja. A hajó vízhatlanságát hosszú időn át ellenőrziték, atomreakto­rát dúsított urániummal feltöltöt- ték és elindították a felfegyve- rezés és szolgálatba állítás előtti több hónapos tenger alatti próba- útra. A haditengerészet első atomhajtómüves tengeralattjáró­ja a Redoutable ez év végén fe­jezi be első őrjáratát, a teljes fegyverzettel és legénységgel ál­landó harckészültségben történd 72 napos tenger alatti cirkálásáfe iMOZtAIK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom