Kelet-Magyarország, 1971. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-05 / 234. szám

1971. október 3. KELET-MAGYARORSZAG 5. oldal Filléres munka? Jöhet! A nyíregyházi járás költségvetési üzemének hétköznapjai Színpompás néptáncfesztivál Nagykállóban Nagykállóban ősi hagyo­mánya van a néptáncnak, in­nen származik a Kodály által gyűjtött, a Rábai Miklós ko­reográfiája alapján feldolgo­zott híres „Kállai kettős”. A hagyományok ápolása érde­kében az idén első ízben hirdették meg Nagykállóban a „Kállai kettős néptánc­fesztivált”, melyre négy me­gyéből 11 együttes, mintegy 250—300 táncos nevezett be. A rangos kulturális ese­ményt a nagykállói össz-szö- vetkezeti kulturális társulás rendezte. Az október 2-án du. sorra került nyitóünnepségen részt vett Ekler György, a megyei pártbizottság titkára, Gulyás Emilné dr., a Hazafias Népfront megyei bizottságá­nak titkára, Csepelyi Tamás, a nagykállói járási pártbi­zottság első titkára és Gyúró Imre, a megyei tanács elnök- helyettese. Szombaton délután szín­pompás utcai menettánccal vette kezdetét a háromnapos fesztivál, melyet a község fő­terén rendeztek meg. Az első nap programjában az utcai menettáncversenyen kívül 3 bemutató előadás is helyet kapott. A táncosok Balkány- ban, Geszteréden és Bököny- ben mutatkoztak be telt ház előtt. Egy kiállítás is színesí­tette a fesztivált, október 2- án Nagykállóban nyitották meg a szövetkezeti termék­kiállítást. A fesztivál fénypontja va­sárnap volt, . a délelőtti is­merkedési klubösszejövetel és a képzőművészeti tárlat meg­tekintése után» délután meg­kezdődött a 11 tánccsoport vetélkedése. Köztük olyan neves együttesek is helyet kaptak, mint a debreceni né­pi együttes, a hajdúböszörmé­nyi Bocskai, a sátoraljaújhe­lyi Hegyalja, a nyíregyházi S zabocs-V ólán, az ököritói Fergeteges — és természete­sen a vendéglátó nagykállói Kállai kettős táncegyüttes. A műsorban fellépett Si­mon Józsefné népművész énekes, Képíró László, Tóth Istvánná, Gyalog Magda, Be- ranek Aranka, a Röpülj páva vetélkedősorozaton sikerrel szerepelt énekesek. A zsűri a szombat délutáni menettáncverseny első díját a sátoraljaújhelyi Hegyalja táncegyüttesnek adta: A bal­kánja bemutatón szereplő együttesekből a legjobbnak a Szabolcs-Volán, a Geszteré­den fellépők közül a Hegyal­ja, a bökönyi művelődési házbein rendezett bemutatón a debreceni népi együttes sze­rezte meg a közönség első díját. A zsűri a több, mint 4 és fél órás vasárnapi táncfesztivál az öKöritöi fergeteges látványos felvo­nulása. A NAGYKÁLLÓI KÄLLAI KETTŐS EGYÜTTES A MENETTÁNCVERSENYEN. 3 ezer forintos első díját a Hegyalja együttesnek, a má­sodik díjat, 2—2 ezer forintot a gyomai Körös menti szö- vekezeti táncegyüttesnek és a debreceni népi együttesnek ítélte. Ezek mellett a gyo­maiak egy külön 1000 forintos díjat kaptak a tiszta stílus­ban előadott számokért. Ezerforintos díjban része­sült a hajdúböszörményi Bocskai táncegyüttes, a tur- kevei néptánccsoport, az ökö­ritói Fergeteges és a Sza­bolcs-Volán táncegyüttes. Az iméntieken kívül a zsűri kü­lön is díjazta a Hegyalja és a Fergeteges együttesek pro­A SÁTORALJAÚJHELYI HEGYALJ A EGYÜTTES VÉGZETT AZ ELSŐ HE­LYEN A MENETTÁNCFEL- VONULÁSBAN. (ELEKEMIG FELVÉTELEI) dukcióit. Emléklapot és tárgyjutalmat kaptak a bal- kányi, hajdúdorogi, a mező­túri és a nagykállói tánfosok. A legjobb zenekarnak járó díjat — 1000 forintot — a hajdúböszörményi együttes zenekara kapta. A Kállai kettős népitánc- fesztiválon — melyet hagyo­mányossá kívánnak tenni — hétfőn szakmai tapasztalat- cserék, a helyi életről szóló fórumbeszélgetések kaptak még helyet. A szép sikert ho­zó kulturális rendezvény hét­főn azzal ért véget, hogy a résztvevők jövőre ismét talál­koznak. Ragozás Miféle üzem az, amely hol ka­záncsőből vaskerítést gyárt, tataroz meg fuvaroz, felépü­lő szolgáltatóházába Patyo­lat-részleget tervez, a 200 fo­rintos munkát épp olyan szí­vesen vállalja, mint a 4 mil­liós beruházást? Bármilyen lehetetlenül „ve­gyesnek” tűnik mindez, lé­tezik ilyen üzem a nyíregy­házi járás 47 településén élők legnagyobb örömére. A szék­helye jó másfél éve Vencsel- lő, a neve: járási költségve­tési üzem. Walter Béla üzemvezető: — Nem is olyan régen még nagy összegek maradtak fel­használatlanul a tanácsok­nál, mert a terveik megvaló­sítására nem akadt vállalko­zó. Működött a járási tanács­nál egy kis építőbrigád, ezt bővítettük ki üzemmé, hogy segítsünk a községeken. „Háztáji gyár“ Nemcsak a tanácsok keze­lésében lévő, nagy értékű tár­sadalmi tulajdon megóvása tette szükségessé a járási költségvetési üzemek létreho­zását, hanem a tervezett új létesítmények kapacitásigé­nye is. Találó a megjegyzés: amolyan „háztáji gyárai” ezek az államigazgatásnak, amelyek — jellegüknél fogva — nem a nyereségre törnek, hanem a napi kis és nagy építési, karbantartási, szol­gáltatási munkák elvégzésé­re vállalkoznak. Mielőtt Hor­váth Mihály főkönyvelő rész­letesen elsorjázná, hány ér­dekes és fontos feladatot vé­geztek el az üzem megalaku­lása óta, azt tartja a legfon­tosabbnak: jelenleg a megyé- nyi nagyságú nyíregyházi já­rásban egyetlen fillér sem vész el amiatt, mert nincs kivitelező valamilyen tanácsi munkára. — Kezdetben csak az egyetlen építőipari tevékeny­séggel foglalkoztunk, ma pe­dig már 13 féle profilban a legkülönfélébb megbízások­nak teszünk eleget. Csak jelzéseként ennek: építenek és autószerelést vé­geznek, központi fűtést sze­relnek és szobafestést is vál­lalnak, mélyépítőik bitumen- utat öntenek, asztalosaik aj­tókat, ablakokat készítenek, javítanak. Sok gazdasági ve­zető azt mondaná erre: a sok „filléres munkába” csak tönkremehet egy üzem. A vencsellőiek pedig azt tart­ják: sok mindent lehet, csak akarni kell és az sem árt, ha jó ötletek is születnek. Minőségi kifogás és késés nélkül Az alapítás évében még csak alig másfél milliós érté­kű munkát végeztek — az idén termelésük megközelíti a 20 milliót! Számos szép lé­tesítményt adtak már át ren­deltetésének az utóbbi idők­ben. Ilyen a kemecsei mentő- állomás, a gávai és a buji öttantermes iskola, a nagy ha­lászi politechnikai műhely, orvosi lakások, óvodák, tűz­oltószertárak. Ujfehértón az iskolánál, az óvodánál, a szü­lőotthonnál összesen majd­csak 4 milliós munkát végez­tek, amire aligha találtak volna kivitelezőt. De átadtak már utakat, komplejárót, ki­vették részüket a rakamazi belvízrendezésből, s most — nem kis büszkeségükre — ők építik a járási költségvetési üzemnek otthont adó Ven- csellő első emeletes lakóépü­letét. Túl a kisebb lakatos- és asztalosmunkákon — első­sorban javításokon —, a la­kosság is igénybe veheti ra­kodó- és árokásó gépüket, aminek a tereprendezésnél van igen nagy jelentősége. Szállítási eszközeik is segíte­nek a környékbelieken. Nincs szükségük különö­sebb „reklámra”, a tanácsok anélkül is szívesen keresik meg őket. Ezt nemcsak azért teszik, mert a költségvetési üzem 20 %-kal olcsóbban dol­gozik, mint egy másik állami vállalat, hanem azért is, mert a vencsellőieknél isme­retlen fogalom a minőségi kifogás, vagy a határidőcsú­szás. Igaz, évenként 80—100 munkahelyen dolgoznak — ebből ered egyik égető gond­juk is: az emberek szállítása, a szociális ellátás elégtelensé­ge —, de azt tartják: időt nem a kapkodással lehet nyerni, hanem a gondos munkával, mert akkor nem kell újra felvonulni egy-egy építkezéshez. S a másik „ti­tok”: felelőtlenül nem vállal­koznak semmilyen kivitele­zésre, csak akkor kezdik el valahol az építést, ha minden feltétel adott, s a cementtől az utolsó szögig minden anyag rendelkezésükre áll. (Az üzem anyagraktárát bár­melyik nagyobb vállalat meg­irigyelné!) Munka újabb 100 embernek Változatlanul a községi ta­nácsok szolgálatát akarják el­látni a jövőben, de a lakos­ságról sem feledkeznek el. Az üzem központi telephelyén — a volt vencsellői kastély ud­varán — szolgáltatóházat épí­tenek jövőre, ahol javítani fogják majd a rádiókat, a te­levíziókat, a háztartási gépe­ket, s egy Patyolat-szalont is nyitnak. Bővítik jelenlegi te­vékenységüket, új gépeket vásárolnak, s tervük, hogy egy park- és játszótérépítő részleget is létrehoznak. Az egykori kis építőbrigádban ti­zenhármain dolgoztak, most százötven a létszám — jó részük volt ingázó —, s a közeljövőben to­vábbi 100 embernek — jelen­tős számú nőnek — szeretné­nek munkaalkalmat teremte­ni. Az építőipariak téli fog­lalkoztatására januártól be­tonáru üzemet nyitnak, amelynek termékei iránt rendkívül élénk a kereslet. A vencsellői üzem jó példa arra, miként lehet 100 milliós befektetések nélkül is enyhí­teni a közösségek és az egyé­nek gondjait. A. S. A múltkoriban otthon ül­tem, és lapozgattam a nyelv­tankönyvet. Olvasom: „Én megyek, te mégy, ő megy". Tehát mennek valahová. Sietnek. De miért kell menni fel­tétlen valahová? Lehet ott­hon is ülni. Mint például mi, ezen az estén. Én úgy ülök, mintha a fiam nyelvtani házi felada­tát ellenőrizném. Te úgy ülsz, mintha néz­néd a televíziót. ö úgy ül, mintha házi feladatot készítene. Mintha... De uram, teremtőm! Mi az, hogy én ülök? Hisz ne­kem gyűlésre kellene men­nem. Igen, de nem most, jó lesz majd holnap is. Most Szuszekint kellene felhív­E. Divilkovszkij: nőm telefonon. Tehát azt a gyűlést holnapra teszem. Én mintha gyűlésre men­nék. Te mintha a barátnődhöz mennél. ö mintha a barátjához menne elkészíteni a házi feladatot. Tehát — gondolom — ilyen ez a családi élet. Kö­zös gondok, bajok. Érzem, hogy itt valami nincs rend­jén. A részletek valamelyi­ke, mintha nélkülözné a va­lóságot. Ám azonnal rájöt­tem: Az igeragozással van baj! Valahogy így: Én hazudok neked. Te hazudsz nekem. 0 hazudik nekünk. De az is lehet, hogy az asszonytárs már szólt Szu- szekinnak. Én mafla, nekem már tegnap rendeznem kel­lett volna ezt a gyűlésügyet. Hogy erre nem gondoltam hamarabb? Hasonló esetben ő mindig idejében értesít engem... Bűnbánóan tovább rago­zok. Én jó férj leszek. Te jó feleség leszel. Ö jó fiunk lesz. Na! így mindjárt más. Rendben is van minden. Ak­kor én holnap bemegyek a munkahelyemre, megmo­som a kezemet, leülök az íróasztalomhoz és így fogok ragozni: Én hiszek neked. Te hiszel nekem. Ö hisz nekünk. Mi hiszünk nektek. Ti hisztek nekünk. Ök hisznek mindenkinek. Ugye milyen szépen hang­zik? Lám mit szül a helyes igeragozás, amely mindig egyes szám első személlyel kezdődik!... Fordította: Sigér Intse Az úi áruház helyén Bontás október közepén Október közepén megkez­dik az új nyíregyházi ipar­cikk-áruház építéséhez a terület előkészítését. Az áruház a Zrínyi Ilona utca páros oldalán épül fel. Ok­tóber közepén a már sza­nált épületek bontásával kezdődik meg a munka. Az előzetes tervek szerint ösz- szesen 50 napot vesz igény­be az itt lévő épületek le­bontása. Mivel a Zrínyi ut­cán a forgalmat fenntart­ják, ezért viszonylag nehéz körülmények között, a biz­tonságos munkavégzés kö­vetelményeinek betartásá­val fogják végezni a bon­tást, az anyagok, törmelékek elszállítását. A textilruházati vállalat költözik el utolsóként a bontásra ítélt épületekből. A vállalat a városközpont­ban, a Tanácsköztársaság té­ren és a Dózsa György ut­cában nyitja meg új modell- házát és szolgáltatórészle­gét, míg a termelőrészleg a Guszev lakótelepen, az Or­gona utcán épülő közel 800 négyzetméter alapterületű üzemházban kap ideiglene­sen helyet, amíg a Csályi Ferenc utcában felépül a textilruházat végleges köz­pontja. Még ebben az évben át­adják a munkaterületet a megyei építőipari vállalat­nak, amely az új áruház ki­vitelezését vállalta. Még mindig a gyermekjáték Tüzek — gondatlanságból Az elmúlt hét végén és hétfőn négy tűzesethez ri­asztották megyénk önkéntes és állami tűzoltóit. Szep­tember 30-án, csütörtökön két tűzeset volt, mindkettő gyermekjátékból keletke­zett. Nyírtéten a Szabadság út 56 szám alatt Hadházi József tsz-tag gazdasági udvarán a szénakazal gyul­ladt ki. A tüzet azonban a helyi önkénteseknek, vala­mint a nyíregyházi állami tűzoltóknak rövid időn be­lül sikerült elfojtani, így az anyagi kár jelentéktelen. A tüzet Illés Sándor 5 éves Attila nevű gyermeke okoz­ta, aki az őrizetlenül hagyott öngyújtóval játszani kez­dett a szénakazalnál és meg gyújtotta azt. A másik tűzeset Ura köz­ségben a Csengeri út 3 szám alatt keletkezett id. Ignátb János tsz-nyugdíjas portá- lyán. Itt szintén a vegyes ta­karmány kazal gyulladt ki, amit a helyi és a csengeri önkénteseknek és a máté­szalkai állami tűzoltóknak csak nagy erőfeszítés után sikerült lokalizálni. A rend­őrség a tűzoltóság szakem­bereinek bevonásával még folytatja a vizsgálatot. Október 2-án, elektromos rövidzárlat okozott tüzet Kisvárdán a Lenin út 14 szám alatti lakóépületben. Elektromos túlbiztosítás miatt meggyulladt a szobá­ban tárolt ruhanemű és kü­lönböző textilhulladékok. A tűz továbbterjedését a kis- várdai állami tűzoltók aka­dályozták meg. „Különös körülmények” között keletkezett tűz októ­ber 4-én, hétfőn reggel Nyíregyházán a Belső körút 43 szám alatti lakás udva­rán, ahol egy gazdasági épület és a benne tárolt tű­zifa lett a lángok martalé­ka. A károsult Szollár Jó­zsef alkalmi munkás a gaz­dasági épületben égő papír­csóvával darazsakat akart füstölni, s a nyílt lángtól meggyulladt a közelben lé­vő farakás. (b. d.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom