Kelet-Magyarország, 1971. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-30 / 256. szám

t#71 október 30, KFT ft M*p,YAROR<37A6 .8. oldal Kettős műszak—érdekeltséggel AMIKOR A MUNKA SÜR­GET, akkor jut eszükbe egyes gazdasági vezetőknek — kü­lönösen a mezőgazdaságban — a kettős műszak megoldá­sa. Az elmúlt évek során többféle bérezéssel próbál koztak anyagilag érdekeltté tenni a kettős műszakban szántó-vető trak torosokat és más mezőgazdasági dolgozó­kat. Nem mondható, hogy egyértelműen sikerrel. Vajon miért? Elsősorban azért, mert nem szervezték meg alaposan, körültekintően, mert vagy az emberről vagy a gépről, vagy mindkettő ki­szolgálásáról és érdekeltségé­ről feledkeztek meg. Pedig ez komplex feladat és nem is mellékes, hogy a százezre­ket érő, modern és nagy tel­jesítményű erőgépeket ho­gyan használják ki, milyen minőségű munkát végeznek, s azt idejében teszik-e. Visz- sza-vissza térő gond az őszi mélyszán ‘ás. Ettől függ jó­részt a jövő évi termés. Még­is sok helyen sem géppel, sem traktorossal nem gazdál­kodnak helyesen. Gazdaságpolitikai kérdés ez, de valamennyiünk érdeke. Ismeretes, hogy — a képzés ellenére is — még mindig kevés a szakképzett, a mo dern gépekhez értő traktoros és munkigépkezelc. Ezeket sem foglalkoztatják meg­felelően. Nem biztosítják több helyen a kettős műszak feltételeit Melyek ezek? Elegendő traktoros, ezek kö­zül a megfelelően együtt is dolgozni tudó párok kialakí­tása. Ezenkívül az éjszakai Illetve a második műszak végzéséhez szükséges műsza­ki feltételek (üzemképes gé­pek átadása, a kellő világítás biztosítása, védőruha, védő­ital, stb.) biztosítása. De emellett nagyon lényeges az is, hogy a második műszak­hoz biztosítsák a mű szakveze­tést, megszervezzék a gépek javítását, karbantartását is. ÉS EZ MÉG MIND KEVÉS. Legfontosabb feltétel, hogy olyan vonzó anyagi érdekelt­séget biztosítsanak a második, illetve az éjszakai műszakban dolgozók részére, hogy az kedvezően hasson az első műszakban dolgozókra is. Érdekelve legyenek benne. Csak ezeknek a feltételek­nek az együttes biztosításával érhetik el, hogy a gépeket jól használják ki, kiváló minősé- * gű legyen a szántás, vetés, stb. és idejében végezzenek. Tízezer holdak várnak mély­szántásra. Szükségtelen ma­gyarázni, ennek mi a jelentő­sége a jövő évi hozamok szempon .jából. Érdeke tehát minden gazdaságnak, hogy ezt a munkát is jól sz'rvez- zék meg. Különösen ebben van szerepe a kettős műszak­nak, az így dolgozó traktoro­soknak. Ezt pedig az anyagi érde­keltség elvének helyes alkal­mazásával teljesíthetik. Jó példa erre a Kemecsei Álla­mi Gazdaság, ahol új mód­szert dolgoztak ki az anyagi érdekeltség érvénvesfésére. Fddig ugyanis az első mű­szakban dolgozó traktorosok nem voltak érdekelve abban anyagilag, hogy a gépeik ket­tős műszakban és jól dolgoz­zanak. Ezt megoldották. Most a második műszakban dolgo­zó traktorosok a kollektív szerződés szerint 15 %-os éjjeli pótlékot kapnak. Ugyanakkor az első műszak ban dolgozóknak 11 százalé­kos fizetési pótlékot adnak — ha a gépük kettős műszak ban dolgozik, s az előírt fel­tételeket biztosítják. Melyek ezek? Elsősorban az, hogy az erő- és munkagépeket kar­bantartva. leápolva, üzembiz­tosán adják át. Újabb, fontos szakaszához érkezett a Barátság n. kő- olajvezeték építése. A nem­zetközi megállapodás értel­mében a szovjet partner fel­adata a vezeték Tisza alat­ti szakaszának lefekteté­se. Már megérkezett hazánk­ba a szovjet szerelők első cso­portja, majd az év végéig összesen 50 főnyi szerelőgár­da lát hozzá a kereszteződés kiépítéséhez. A vezetékfektetést kivéve a magyar fél, a Kőolajvezeték Vállalat is segít a munkában. A szerelők Tiszaszen tmárt on mellett kezdték meg az elő készületeket. A parton vég­zendő földmunkák kivitelező­je a Kelet-magyarországi Vízügyi Építő Vállalat. A szovjet szerelők speciális gé­pekkel fognak hozzá a Tisza medrében végzendő munkák­hoz. Búvárok vizsgálják meg a medret, a folyón ósszesze­A MÁSODIK MŰSZAK­BAN dolgozó traktorosok az említett éjjeli pótlékon (15 százalék) felül még 22 száza­lék fizetési pótlékot is kapnak így mindkét műszakban dol­gozók érdekeltek a jobb munkában, s egymást segítve dolgoznak, biztosítva egymás részére a jobb feltételeket. Ezt a módszert az állami gaz­daságban szeptember elsején vezették be, eredményei mu­tatkoznak. Jobb a gépek ki­használása, gondozottabban adják át egymásnak. Sokka! kevesebb idő alatt végeznek el bizonyos munkákat, mint korábban Ugyanéikor má­jasabb a termelékenységük is és többet is keresnek. így sikerült kettős műszakot szer­vezni az istállótrágyázásnál, a kukorica törésénél, jelentős mértékben az őszi mélyszán­tásnál és a talaj-előkészítés­nél. Ez is egy bizonyíték arra, milyen lehetőségek vannak a belső munkaszervezésben, s hogyan lehet hasznosítani, ha gondot fordít rá a gazdaság- vezetés. És ez egyáltalán nem mellékes, mert nem vagyunk bővében a traktorosoknak, a különböző szakmunkásoknak, kevés a munkaerő, s okosan kell hasznosítani. relt úszó kotróhajóval ássák ki a gödröt a vezetéknek, amelyet a parton hegeszte- r-ek össze. A parton lévő földmunkákat február végé­ig befejezik, de a meder alat-- ti csőfektetéssel is sie'mi kell, a Tisza tavaszi áradásáig be kell fejezni, amíg alacsony a vízállás. A végleges határidő jövő év november 7., amikor­ra már üzembe akarják he­lyezni a Barátság II. kőolaj- vezetéket. Jó ütemben halad a vezeték hazai szakaszának az építése is. A Szabolcs-Szatmáron átvezető, közel 100 kilométe­res szakasznál októberben be­fejezték az utolsó munkákat az utak és vasutak kereszte­ződésénél. Mindenütt bete­mették a vezeték lefekteté­séhez kiásott árkokat, töbt helyen a termelőszövetkeze­tek már az őszi szántást is el­végezték a vezeték felett. F. K. Szovjet szerelőkkel: Kőolajvezeték a Tisza alatt Ttirk József háza — A jövő hónap elsejétől megszűnt a spórolás — mondta Türk és levette a kalapját. Zsebkendőjével gondosan megtörölte kopa­szodó fejét Aztán odalépett a feleségéhez es megcsókolta a homlokát. — Huszonhat év után ezt Is megértük. Végre Jóska! Kész a házunk. Minden rendben van már. Az asszony odasinault a férjéhez, aki öt­venöt éve ellenére jó tartású, erős ember volt — A gyerekek egyenesben a ház kész. Most már végre élni fogunk — mondta a férfi akin látszott, hogy na­gyon elégedett. LL Több. mini egy negyedszá­zad kellett ahhoz, hogy Türk József vasöntő egyenes­be kerüljön Amikor összehá­zasodtak, akkor kezdte épí­teni a házat. De közben jöt­tek a gyerekek Három. És hogy a kicsik se szenvedje­nek hiányt semmiben, a ház csak lassan épülhetett. A szoba mellé nehezen sikere­dett a másik, a konyha elő­ször csak az udvar végében sebtében húzott épületbe ke­rült. Sok időbe tellett, míg a külső falat bevakolták. A gyerekek ruhája, isko­láztatása hosszú időre leállí­totta az építkezést. Bútor is kellett új. Türk szorgalmas munkásember volt, mégis, csak nagyon lassan jött össze az a néhány ezer forint, ami­vel folytatni tudták a mun­kát. A fiúk gyógyszerész lett, a Dunántúlra került. Két lá­nyuk jól ment férjhez. Ök is elkerültek otthonról. Több maradt a házra, bár így is sok mindent megvontak ma­guktól. Mert közben kellett az új rádió, meg hát tévé is volt már mindenütt a szom­szédban, Tiirkék sem ma­radhattak le. De most végre kész. Lí Két szobából és konyhából áll az épület. Mellé ragasz­tottak közben egy fürdőszo­bát is. Kicsit de mégis für­dőszoba. A feljárati lépcsők egy kis teraszra vezetnek, amit rózsával futtatott be az asszony. A házon palate­tő, és a lefutó csatornák horganyvályuin betonkádba csurog össze az esővíz. A ház mögötti kertben néhány gyümölcsfa, köztük kis par­cellák, ahol a házi zöldség­szükséglet megterem. Az udvaron példás sorban fé­szer, szerszámoskamra. A nagyszobában kombinált háló. A polcon néhány könyv, még a gyerekek ha­gyatéka. Az ágy felett az esküvői kép. Türk József fia­talon, felesége még virulóan szépen. Aztán kis keretek­ben mellette a gyerekek ké­pei. Iskoláskoriak, esküvői képek. A másik szobában még ott vannak a gyerekek fekhelyei hiszen bármikor hazalátogathatnak, és akkor kell a sezlon is. Itt áll a sa­rokban a televízió. UL Már fél éve élvezte Türk József és felesége a kész há­zat. A beteljesedést. Nem kellett félretenni cementre, deszkára. Bővebben jutott mindenre. A gyerekeket is hazahívták, amolyan kései házszentelőre. És a két Türk lány és fiúk csak most lát­ta teljes egészében és vilá­Nemcsak kivüirőt szép Emberek és milliók Mátészalkán Befejezés előtt egy hűtőtárolóban A rohamos tempóban ipa­rosodó Mátészalka egyik centruma a MÉK almatáro­lója és hűtőüzeme. Több, mint kétszázmilliós beruhá­zással készült el mostani ál­lapotáig. Többek közt hu­szonötmillió forintba került a gépi berendezés, négymillió forintos gépsor segíti az al­maválogatást. Most több, mint félezren dolgoznak a nagy forgalmú üzemben. Többségük ite, a környező községekből járnak be. A dolgozók helyzetéről beszélgettünk Kovács Lajos üzemi műszaki vezetővel. Meleg ebéd a dolgozóknak — A telep háromütemes építkezéssel jutott el mai ál­lapotáig. Három évvel ez­előtt még hatvan dolgozónk volt. A szakaszos építkezés hátrányai erősen érezhetők: a szociális követelményeket nem tudtuk azonnal teljesí­teni. A dolgozók türelmének köszönhető, hogy kitartottak ebben az átmeneti időszak­ban. Közölte a műszaki vezető, hogy ma már minden dolgo­zónak külön öltözőszekrénye van. Sikerült a dolgozók ré­szére hideg-meleg vízzel el­látott fürdőhelyiségeket biz­tosítani. További fejlődésre számítva, hatszáz nő és há­romszáz férfi részére nyújta­nak majd kulturált tisztál­kodási lehetőségeket. — A dolgozók üzemi ét­keztetése még most is a Fényes étteremből történik. Naponta háromszáz személy­nek juttatunk így meleg ebédet. De a közeljövőben üzembe helyezzük saját, hat­száz adagos, korszerűen be­rendezett konyhánkat. Alakulóban a törzsgárda A be- és hazajáráshoz a vonatközlekedés, egy mű­szakhoz megfelelő. — A buszjáratokkal szem­ben van inkább kifogás — mondta a műszaki vezető. — Különösen a Vállaj—Mérk— Fábiánháza járat túlzsúfolt. Előfordul, hogy d ' gőzök le­maradnak róla, s a követke­ző járatig egy—másfél órát kell várniuk. Az üzem vezetősége, a megyei központtal egyetér­tésben keresi annak lehető­ségét, hogy saját személy- szállító járművet állítson a kritikus útszakaszra. — Különösen azé"t tartjuk indokoltnak saját szállító- eszköz beállítását, hogy leg­régibb dolgozóinkat, mint leendő törzsg^rdatagokat, megtarthassuk. Ezek száma mintegy félszáz. A fiatalok vállalása Meglepő, hogy a fiatal üzemben milyen gyorsan hó­dít a szocialista brigádmoz­galom. Négy brigád har­minchét tagja dolgozik a megtisztelő cím elnyeréséért. A tízfős gépkarbantartó Zalka Máté brigád pedig már másodszor akarja meg­szerezni a címet. — Az üzem KlSZ-szerveze- te 1970. októberében alakult meg — közölte Kovács La­jos. , Jelenleg harmincnégy tag­ja van a KISZ-szervezetnek. Igen szép eredményeket könyvelhetnek el az üzem szervezett fiataljai. Idén, au­gusztus 20 tiszteletére három vagon árut készítettek el terven felüli szállításra. (A munka értéke 1260 forintot tett ki.) Társadalmi munká­ban ezerötszáz nyárfacse­metét ültettek el a telep fásítási tervének megfelelő­en. Az üzem teljes kialakítása — előreláthatólag — 1972­ben fejeződik be. Készenléti kapacitása évi háromezer vagon alma bonyolítása lesz, ezernégyszáz vagon hűtőtáro­lásra nyílik lehetőség a mos­tani ezerkétszáz vagonnal szemben. — A fő tevékenység mel­lett, a továbbiakban ipari se­gédüzemek kialakítását ter­vezzük. Hasznosítani kíván­juk a tájegység hulladékgyü­mölcseit is. Ilyen lehet szesz­főzés, aszalás. Teljes kapaci­tás idején hétszáz-nyolcszáz dolgozóra lesz szüksége az üzemnek. A. R. Záhonyi arckép Az első forgalmista — Béla bácsi, hogy va­gyunk? Kérjek egy pohár sört? — erősködik egy fiatal­ember Vass Béla vezénylő- tiszttel az Utasellátó záhonyi éttermében. Ám hiába a szí­ves invitálás, mert Vass Béla egy dupla feketénél marad. Kinn, az állomás előtt is megállítják. Utazik-e valaho­vá, mikor van szolgálatban — kérdezik. A régi jó isme­rősnek kijáró üdvözlések, a megbecsült embernek szóló köszöntések ezek. — Már csak én vagyok Zá­honyban az akkoriak közül — emlékezik Vass Béla. Az akkoriak: Záhony va­sútállomás forgalmi dolgozói 1944-ben. Két kézen megszá­gosan, mi is az az életmű, amit szüleik alkottak. ‘Heten ültek az asztal kö­rül. A két lány férjével, a gyógyszerész fiú és a két öreg, akiknek arcáról leolvas­ható volt a küzdés és a le­mondás megannyi jele. A vasöntő arca mégis derűt su­gárzott, és még nótára is kedve támadt a harmadik hosszúlépés után. A gyere­kek, akik együtt nőttek és épültek a házzal, most látták csak egészében a művet, amelynek minden téglája közé Kőmíves Kelemenné módjára a lemondást falazta be a szülőpár. \_± Türk Józsefet csigolyame- szesedéssel és szilikózis meg­betegedéssel írta ki az orvos. Gyógyszereket, pihenést, für­dőket rendelt a számára. Türk nem bírta a munkát- lanságot. Járt a kezelésekre, be-benézett az üzembe, ahol dolgozott, és fájó szívvel nézte, hogy a helyén más áll. De nem bírt, és ha nem megy, akkor az ellen semmi nem használ. Pedig akart. Ült otthon, és pár hétig élvezte a háiat. Aztán gyű­molható, hányán voltak. Állo­másfőnökkel, három forgal­mistával, váltókezelőkkel együtt is csak tizen. — Én voltam az utolsó nap szolgálatban, én fogadtam az első vonatot — folytatja Vass Béla. — Október 30-.in a németek már mindent alá­aknáztak, pedig összegyűlt né­hány száz vagon azon a kis állomáson. Felrobbantották a hidat, a vagonokat. Még másnap is égett egy csomó. Akkor jöttek a szovjetek, utána tudtunk csak kimenni, hogy elvágjunk néhány gyúj­tózsinórt, de jó, ha harminc százaléka megmaradt a ko­csiknak. — Majd egy hónapot keü­löletessé lett minden. A fa­lak, a bútorok, a kert. Mert mit ér minden, ha az ember székhez vagy ágyhoz kötve nyűglődik. Reggel, mint 30 éve mindig, ötkor felébredt, és nézte a plafont, hallgatta felesége egészséges szuszogá- sát. Miért? Miért ez a nyo­morúság? — morfondírozott. És elkeseredett. És fogyott. Kedélye elromlott. Az életből neki csak az orvosság jut már meg a tétlenség. I _— Olyan lett Türk, mint a lejárt óra. Rugói elernyed- tek, a munka összetartó ener­giafeszülése helyébe a tétlen­ség bágyadt ernyedtsége lé­pett. Ötvenöt év minden tit­kolt baja jelentkezett, táma­dott. És Türk József vas­öntő meghalt. Az életmű elkészült, de az alkotó csak 180 napig örülhe­tett neki. Túl sokáig alkotott ahhoz, hogy maradt volna ideje arra. hogy élvezze mű­vét és sikerét A temetés után az asztal mellett fia mondta a legszebb gyászbe­szédet: a természet tökéletes teremtménye volt. Teljesítet­te kötelességét, belehalt. Mer' a hivatás olyan, mint a sze­relem. B. L. lett várni, amíg megcsinálták a hidat. Igaz, hogy Nyíregy­háza felé talán minden állo­máson felrobbantották a sí­neket a németek, de a pályán nem, és annyi tartalék sin mindenütt volt, hogy hamar ki lehetett javítani. Novem­ber 25-én jött az első szerel­vény Csapról, amit én indí­tottam tovább Kisvárdára. Vass Béla, az akkori 20 éves fiatalember azóta há­romszor elnyerte a Kiváló dolgozó kitüntetést. Megtele­pedett Záhonyban, ide nősült, itt építkezett. Náluk a vasút adta kenyér a család bizton­ságát jelenti. A bátyja, aki Tuzséron volt vasutas, szin­tén ide került, de a két gyerek is a vasúti technikumban ta­nult tovább. A fiúból gépész­mérnök lesz, a lány a Szege­di Vasútforgalmi Technikum­ba jár. Ha elvégzik az isko­lát. Záhonyban biztos kereset, állás vár rájuk. — Én még pályamunkás­ként kezdtem, mint minden vasutas — teszi hozzá Vass Béla. — Akkor végig kellett járni ezt az utat. Most az átrakóban vezény- lőtiszt. Több, mint 300 em­ber keresete, elégedettsége, vagy bosszankodása függ a munkájától, mert reggelente ő osztja be az átrakó brigádo­kat, hogy ki, melyik vagonhoz menjen, mit rakjon át. Az átrakómunkások normában dolgoznak, s mindenki tudja, hogy akad jobban fizető ra­komány éppúgy, mint olyan, ahol nehéz teljesiteni a 100 százalékot. — Jóban vagyok a brigá­dokkal. Nekem mindig elvég­zik a rosszabb munkát is. Tudják, hogy legközelebb olyan vagont kapnak, amivel behozzák a lemaradást. Az átrakóban egy hónapja új munkarendet vezettek be. Megszűnt az éjszakai munka, reggel 7-től, este 9-ig dolgozik egy-egy brigád, u»ána a kö­vetkező nap szabad. — Ez is nagyon jó. Mindig kipihenheti az ember magát és úgy állhat munkába. (nábrádt)

Next

/
Oldalképek
Tartalom